udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 4831-4860 | 4861-4890 | 4891-4920 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. augusztus 25.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke támogatja az RMDSZ megújítását, azzal a feltétellel, ha megtartja szövetségi státusát, és nem alakul át politikai párttá. „Megyei és központi szinten is megbeszélések folynak mindazokkal, akik az RMDSZ-ben vagy azon kívül vannak, hogy lássuk a nézőpontjaikat”, nyilatkozta Borbély. Szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Magyar Polgári Szövetséggel való megbeszélések után döntenek az RMDSZ alapszabályzatának vagy programjának módosításáról. Kiemelte, hogy az autonómia benne van az RMDSZ programjában, de ennek megvalósítása érdekében a lépéseket „politikai fegyverekkel, a politika színterén” kell megtenni. /Borbély: igen a megújulásra, nem a párttá válásra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./2006. augusztus 25.
Egy-két kivétellel polgármestereink többsége jól dolgozott, és az önkormányzataink jobbak, mint négy évvel ezelőtt – kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök azokat a nyilatkozatokat, miszerint a helyi önkormányzatok RMDSZ-es vezetői nem teljesítenek az elvárások szerint. Markó úgy látja, nincs baj, és abból, hogy Gál Péter gyergyószárhegyi polgármester – kampányígéretei be nem tartására, illetve a Szövetség országos képviselőjétől várt támogatás hiányára hivatkozva – lemondott, nem kell általános következtetéseket levonni. /G. G.: Markó elégedett a választottakkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./2006. augusztus 25.
Decemberben hozza meg döntését a magyar kormány arról, hogyan szabályozza majd 2007. január elsejétől Románia és Bulgária munkavállalóinak beáramlását Magyarországra. A nagyszámú migráns dolgozót foglalkoztató mezőgazdaság és a fafeldolgozó-ipar képviselői szerint a bolgár és román munkavállalókat is korlátozás nélkül be kell engedni az országba. /Cseke Péter Tamás: Román munkaerő: Budapest korlátoz? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./2006. augusztus 25.
Felmentette a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét Gyurcsány Ferenc kormányfő. Komlós Attilának, aki idén év eleji kinevezése előtt a kormányfő külpolitikai tanácsadó testületének is tagja volt, Szilvásy György miniszter javaslatára augusztus 15-ével kellett megválnia posztjától. A HTMH a Külügyminisztérium felügyelete alól a választások után került a kancellária irányítása alá, ahol Gémesi Ferenc szakállamtitkár felügyeli. Azzal indokolták Komlós felmentését, hogy 2007. január 1-től a HTMH országos hatáskörű szervként megszűnik, teljesen integrálódik a Miniszterelnöki Hivatalba, ahol főosztályként működik tovább. A munkatársak egy részét elbocsátják, mások az új főosztályra kerülnek. A Népszabadság arra nem kapott választ, hogy Komlós felmentése egyben a távozását is jelenti-e avagy alacsonyabb beosztásban, főosztályvezetőként ő irányítja az új egységet is. /Csík Rita: Felmentették a HTMH elnökét. = Népszabadság, aug. 25./2006. augusztus 25.
Demszky Gábor, Budapest polgármestere, a Szabad Demokraták Szövetségének oszlopa azonnal hírhedtté vált mondása, hogy az erdélyi magyarok menjenek bátran dolgozni, vállalkozni Budapestre. Mennyire képmutató ez a meghívás egy olyan személy szájából, aki a 2004. december 5-i népszavazáson azért harcolt, hogy NE kaphassanak magyar állampolgárságot a határon túl rekedt magyarok, emlékeztetett a Hargita Népe. Ősi településeken fogyott-fogy a magyarság Munkácstól Szabadkáig, s ezért a mindenkori magyar kormányzat a felelős. Fogy a magyar Magyarországon is. S magához tér az elszegényített, elbutított nemzetecske politikai elitje? Ugyan, dehogy! /Szondy Zoltán: Maradjunk csak nyugodtan itthon… = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./2006. augusztus 25.
Tőke István lesz az RMDSZ mezőgazdasági államtitkára. Az átszervezés miatt az RMDSZ-nek le kellett mondani az integrációs (Csutak István), a pénzügyi (Jakab István), a kereskedelmi és gazdasági (Bogos Zsolt) államtitkári pozíciókról, kapott viszont egy tisztséget a mezőgazdasági minisztériumban. Emellett a szövetség továbbra is megőrizte az oktatási, a külügyi, az egészségügyi és a környezetvédelmi államtitkárait. Tőke István 1959-ben született Csíkszeredában, nős, három gyermek apja. Legutóbb, 2001–2006 között erdészeti vezetőként tevékenykedett a Csíki Magánerdészetben. /Tőke István az RMDSZ mezőgazdasági államtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2006. augusztus 25.
Megtalálták az augusztus 20-i budapesti viharban csónakjából kiesett és eltűnt széki származású Szegedi János holttestét a Dunában. Felesége, Szegedi Vígh Zsuzsanna holttestét már korábban megtalálták. A budapesti katasztrófának öt halálos áldozata volt, közülük 3 erdélyi. Hazaszállították a Szilágy megyei Krasznára Kiss Lajos holttestét. /Budapest: megtalálták a széki férfi holttestét is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2006. augusztus 25.
Augusztus 23-án a kolozsvári sajtóval találkozott Rácz Sándor, aki 1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc idején a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöki tisztségét töltötte be, jelenleg pedig a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke. Rácz Sándor szerint túlságosan keveset foglalkoznak 1956 valós képével, mi több, az elmúlt ötven évben eltorzították, elhallgatták annak értékeit. Az igazságot azonban ki kell mondani, vallja, s ha ezt mi nem tesszük meg, akkor helyettünk senki sem fogja. A valós magyar forradalom és szabadságharc legfőbb erénye, hogy – a történelemből ismert francia és más forradalmaktól eltérően – nem engedett teret a szociális kérdések előretörésének, hanem mindvégig megőrizte szabadságkövetelő jellegét. Közvetett módon Románia is a „hős pesti srácok”-nak köszönhette, hogy területéről, a felkelés leverésében tanúsított buzgósága elismeréseként, a szovjet hatalom kivonta megszálló csapatait. Az utókor az anyaországban meglehetősen hálátlanul viseltetett 1956 emléke iránt, sőt sokak szemében ma már teher erről beszélni, fejtette ki. Az a társadalmi réteg, amely évtizedeken keresztül ellenforradalomként ismerte a történteket, már nem mutat érdeklődést a valós értékek feltárása iránt. Be kell érni annyival, hogy a tisztességesen gondolkodók rétege elfogadja az igazi múltat. – Történelmünk fekete pontja, hogy Mátyás király óta nincs egységes politikánk. A mai Magyarországot az idegenek egyszerűen meg akarják szüntetni, jól tudván, hogy számíthatnak a szomszédok velünk szembeni ellenszenvére. Európa magyarellenessége szintén kitűnő táptalaj a maguknak új hazát itt létrehozni szándékozók számára – vallja. A Kárpát-medence azonban, véli, egy és oszthatatlan, ezt mindenkinek érdemes tudomásul vennie. Rácz Sándor szegény munkáscsaládból huszonhárom évesen került a forradalom sűrűjébe. A barikádon őt „úr”-nak szólították, amiként ő is úrnak, nem pedig elvtársnak szólította Kádár Jánost, aki – miután tíz éjjelen keresztül tárgyaltak – két lehetőséget ajánlott fel neki: a miniszteri tisztséget vagy az országból való kiutasítást. Mindez Rácz Sándor elveivel nem volt összeegyeztethető, így a felkelés leverése után életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szerinte az akkori munkások nemzeti érzése volt a garancia a tökéletes önrendelkezési forma elérésére. Kifejtette: a jelenlegi magyarországi politikai hatalom a Kádár-rendszer folytatója, ezért 1956 ma még élő hősei nem állhatnak a Gyurcsány-kormány mellé. A forradalom idei ötvenéves évfordulójára rendezendő őszi ünnepségen nem közösködnek a hatalommal, nem fogadják el az arra érdemtelenek részéről felállítandó két szobrot, hanem maguk emlékeznek a 301-es parcellánál, és külön utcai nagygyűlést hívnak össze – mondta el. Rácz Sándor nemrég értesült arról, hogy a kolozsvári önkormányzat határozatot fogadott el egy 56-os emlékmű felállításáról a Sétatéren, idén októberben. Úgy véli, ez a normalizálódás jele, de egy szobor akkor jó, ha azt az arra méltó emberek emelik. Rácz Sándort 1956. november 16-án a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökévé választották. A tanács 48 órás sztrájkot hirdetett Kádár János ellen, követelte Nagy Imre szabadon bocsátását. November és december hónapokban különféle ügyekben tárgyal a kormánnyal és a szovjet katonai vezetőkkel hol eredményesen, hol eredménytelenül. December 11–12-én a második 48 órás sztrájk során a NBKM követelte a letartóztatott munkástanács-elnökök szabadon bocsátását, és tiltakozott a 131 halálos áldozatot követelő salgótarjáni sortűz ellen. December 11-én Kádár a parlamentbe hívta tárgyalni, ahol letartóztatták. 1958. március 17-én, 25. születésnapján életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Büntetését különböző fogházakban töltötte, olyan társakkal együtt, mint Bibó István, Mécs Imre, Nagy László vagy Faddi Ottmár. Ablaka a vesztőhelyre nézett, ahol egy hónapon keresztül naponta öt-tíz forradalmár kivégzését látta. 1963-ban, külföldi politikai nyomásra, amnesztia révén szabadult. A Híradástechnikai Szövetkezetnél tudott elhelyezkedni, de ott is zaklatták. 1972. október 23-án balesetnek álcázott merényletet követtek el ellene, amelyben élete végéig tartó súlyos gerincsérülést szerzett. A hetvenes évek elejétől mintegy húsz éven keresztül illegális előadásokat tartott több magyar nagyváros magánházaiban, általában egyetemista hallgatóság előtt az ’56-os forradalomról és a kommunizmus bűneiről. 1987-től kezdve enyhült a rendszer szorítása. Rácz külföldi utakat tehetett, találkozott például Zbigniew Brzezynskivel, és fogadta id. George Bush is. 1988-ban még Göncz Árpáddal és Litván Györggyel együtt szervezni kezdték a Történelmi Igazságtétel Bizottságot (TIB), de Göncz és Rácz útjai hamar elváltak. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetésén az egyik szónok ő volt. 1993-ban az FKGP vezetését megszerző Torgyán Józsefhez csatlakozott, aki azonban később egyszerűen kitette őt a pártból. 2003. augusztus 18-án az MVSZ tiszteletbeli elnökévé választották. /Ördög I. Béla: Rácz Sándor: sokak számára 56 már teher. Kolozsváron járt az 1956-os forradalom egyik vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2006. augusztus 25.
Közös fejlesztési programot kíván kidolgozni Bihar és Hajdú-Bihar megye, valamint Nagyvárad és Debrecen önkormányzata – jelentette be Nagyváradon Bíró Rozália, a város alpolgármestere. Az elöljáró elmondta, a „Gondoljunk egy közös jövőt – Nagyvárad-Debrecen 2020” elnevezésű közös fejlesztési projekt ötlete az eurorégiós konferencián merült fel. – A határ két oldalán fekvő térségeknek együtt kell fejlődniük, és közösen kell értékesíteniük lehetőségeiket. Ezért Nagyváradnak és Debrecennek a nyugati régióközpontok mintájára kutatói központot kellene létrehoznia, amelynek a gazdaság fejlesztéséhez szükséges humán erőforrás felmérése és továbbképzése lenne a célja. Bíró Rozália szerint a stratégia már 2007 végére körvonalazódhat, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a térség az európai uniós pénzalapokhoz is könnyebben hozzáférjen. A tervek szerint a központot a nagyváradi és a debreceni egyetem közreműködésével hozzák létre, és a később itt dolgozó szakembereket is a két felsőoktatási intézmény nevelné ki. /Balogh Levente: Nagyvárad, Debrecen: közös jövő. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./2006. augusztus 25.
“Nincs visszaút! Vagy megcsináljuk, vagy eltűnünk a süllyesztőben” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Lelik Mihály, a Szocialista Szövetség Pártja (PAS) aradi elnöke, országos alelnöke. A megyei alapszervezetekben már folynak a tárgyalások egy őszi kongresszus megszervezéséről, amelyen a párt a PAS nevet Újraalapított Kommunista Pártra (Partidul Comunist Refondat – PCR) változtatnák. Terveik szerint az Újraalapított Kommunista Pártba befogadnák a régi RKP-tagokat, sőt elismernék a párttagságuk folytonosságát. Lelikék kezdeményezését támogatja az európai baloldal 41 brüsszeli parlamenti tagja is. Ha a kongresszus megszavazza a névváltoztatást, akkor ezt bejegyzik a bukaresti törvényszéken, majd megkezdik az előkészületeket a 2008-as általános választásokon való indulásra. /(Irházi): Lelik újraalapítaná a kommunista pártot. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./2006. augusztus 25.
Ahogyan néhány száz éve az esztendő ezen napján, augusztus 24-én Szék népe gyász és örömünnepet ült egyszerre. Megemlékeztek a történelmi csapásra, amikor 1717-ben Szék városa talán legnagyobb válságát élte: hajszálon múlott, hogy nem pusztult el a tatárbetörésben, mint Erdély annyi más települése. Minden évben augusztus 24-én, Szent Bertalan-napján a székiek nem csak erre a tragédiára emlékeznek, hanem arra is, hogy áldozatos munkájuk, kitartásuk nyomán újjászületett a közösség. Szék népe az ősi hagyományokhoz híven háromszor gyűlt össze istentiszteletre, amelyen hálát adnak a közösség megmeneküléséért. Emlékeztek az augusztus 20-i budapesti szélviharra, amelynek két széki halálos áldozata is volt. Az idei ünnepen tartották a széki kapu avatóját: a község bejáratánál hatalmas kaput állított a közösség a több száz évvel ezelőtti csapástól való megmenekülés emlékére. Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke szólt az ünneplőkhöz, köszönetet mondva azért, hogy nem hagytak fel az emlékezéssel. Tőkés László református püspök azt kívánta az ünneplőknek, hogy erőben, erősen megmaradjanak, legyenek széki gyerekek a tantermekben és a konfirmandusok soraiban. A püspök szavait követően hagyományos széki tánc következett. /F. I.: Szent Bertalan napjára emlékeztek Széken. Gyász árnyékolta be az ünnepséget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2006. augusztus 25.
Két éve kezdték el a Temesvári Református Központ építését, tájékoztatott Gazda István lelkész, a beruházást adminisztráló alapítvány elnöke. A központot Makovecz Imre tervezte, részei egy 470 személy befogadására képes két tornyú templom, egy 170 személyes konferenciaépület, könyvtárépület és két szociális célokat szolgáló épület. Ezek többnyire elkészített alagsor-födém állapotban vannak, kivéve a konferencia-épületet, amelynek építését még nem kezdték el, illetve az egyik szociális épületet, amely befödötten áll. A kezdeti nekilendülést követően, az utóbbi ínséges években csak araszolgatva halad az építkezés. /Református Központ épül Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2006. augusztus 25.
Dr. Kovács László Attila, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára volt a meghívott előadóművésze augusztus 23-án a Farkas utcai református templomban megtartott orgonahangversenynek. Műsorán J.S. Bach-, Gárdonyi Zoltán- és egy Liszt-mű szerepelt. /Nagy-Hintós Diana: Visszatérő öröm. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./2006. augusztus 25.
Több mint 2000 hazai, magyarországi, moldáviai, ukrajnai és németországi fiatal vesz részt a tizedik katolikus találkozón, melynek Csíksomlyó ad otthont. A vallási rendezvény egybeesik a 21. Fiatalok Világnapjával, melyet kétévente szervez meg a katolikus egyház. Az idei rendezvény házigazdája a gyulafehérvári érsekség, témája a „Megbékülés”. /Katolikus találkozó Csíksomlyón. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./2006. augusztus 25.
Unitárius templomvár a székelyderzsi. A XV-XVI. században nagyobbították meg és ekkor kezdődött el a védelmi rendszerek kiépítése. A négyszög alakú várfal sarkain négyszögletű tornyokat emeltek. A templom ugyanakkor a falu legmagasabb és legtágasabb épülete volt, képes volt befogadni az egész ott élő közösséget. A 15. században a templomokhoz sajátos védőrendszereket is építettek. A szász építészeti együttesek páratlan értékei elismeréseképpen, a 150 vártemplom közül 7 – közöttük székelyderzsi – felkerült az UNESCO világörökségi listájára. /(csg): Romániai világörökségi helyszínek. Székelyderzs és a szász erődtemplomok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Emlékeztető: Gerendás Lajos Székelyderzs és erődtemploma /Székelyudvarhely/ című könyve 1999-ben jelent meg.2006. augusztus 25.
Megnyílt a 65 éves Kett Groza János festőművész kiállítása Aradon, a Delta Nemzeti Galériában. A kiállításon két év termésének különböző technikákkal készült legjava látható, festmények és grafikák. /Kiss Károly: Kett Groza János egyéni kiállítása a Deltában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./2006. augusztus 25.
Török Árpád, a sepsiszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola tanára /sz. 1944/ diplomát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia karán szerzett. Helytörténettel fiatal tanár kora óta foglalkozik. Pedagógusi pályafutását Csíkszentdomokoson kezdte el 1970 januárjában, és ahogy a nagyközségbe került, feltérképezte a települést, összeszedte a helyneveket. A Nagyhagymásról, a Gyimesek vidékéről, a Felcsíkról, a Gyergyó-övezetről és a Gyergyói-havasokról készült ismeretterjesztő dolgozatait a Hargita napilap is leközölte. A tanulókat is bevonta a kutatásba, az évek alatt nyolc nyári expedíciókat szervezett. Alaposan tanulmányozta a Keleti-Kárpátokat, képanyagot is összegyűjtött, még 50 éves diapozitívjai is vannak. Sepsiszentgyörgyre 1975-ben került középiskolai tanárnak, itt is bevonta diákjait a munkába. Azután az iskolájukban beindult a turisztikai posztliceális tagozat, ami külön lehetőséget jelentett arra, hogy a tanulók egy-egy témában megvizsgáljanak, leírjanak egy falut, jelenséget vagy templomot. Az évek során összegyűjtött ismeretanyag lassan könyvé, sőt könyvekké állt össze: három kötete jelent meg. A Sepsiszentgyörgyről szóló útikalauz ezelőtt öt évvel három nyelven, magyarul, románul és angolul, utána egy ötös sorozatot indított el, mely tartalmazza Sepsiszentgyörgyöt, az Olt-vidéket, a nyáron pedig megjelent a sorozat harmadik része, a Maros vidéke, a forrástól egészen Szegedig. A negyedik lesz Észak-Erdély, Bukovina, az ötödik Erdélynek tíz témakörben történő feldolgozása, bemutatása. Úgy látja, hogy inkább a külföldiek igénylik az ilyen típusú könyveket. /Némethi Katalin, Tibodi Ferenc: Csíkszentdomokostól Szentgyörgyig. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 25./2006. augusztus 25.
Megjelent egy 485 oldalas falutörténetet /Pál-Antal Sándor, Ördögh Imre, Balázs Dénes, Miklós Márton: Csíkmadaras/. Dr. Pál-Antal Sándor levéltáros-történész az irányító-szerzője az érzékes munkának. A bevezetőből kiderül, hogy a tíz éve kiadott Csíkmadaras története megjelenése után rövidesen „hiánycikk lett”. A könyvet méltató dr. Szabó Miklós szintén falutörténet-kutatással foglalkozik, lejegyezett egy gondolatot: „…valahányszor újjá kell születnie a világnak, mindig a gyökerekhez fordul…”. Annak idején tíz éve, meg most is ezt tették. Csíkmadaras története hosszú évekre nyúló kutatás, elmélkedés eredménye. Olyan tényeket, eseményeket, történéseket, jogszokásokat, egyházi és világi szokásokat stb. tárnak az olvasó elé, amelyeket a nemzeti történelmet tárgyaló legsikeresebb munkákban is hiába keresünk. Ez a kötet túllépi az első kiadás kereteit. Külön fejezetben taglalják a közbirtokosság 1989 utáni újjáalakulását, illetve a madarasiak vallomásait saját tevékenységükről és falujukról, annak jövőjéről. /Dr. Szabó Miklós: Egy felcsíki falu múltja és jelene. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./2006. augusztus 26.
Komoly népességcsökkenéssel kell számolnia Romániának: 1992 óta az ország lakossága egy millió fővel csökkent, előrejelzések szerint 2020-ig újabb kétmillióval lesz kevesebb állampolgára az országnak. A csökkenés különösen látványos a fiatalok soraiban (0–24 év), a születések apadása miatt. A 14 évnél fiatalabbak száma 1992 és 2005 között 22,7 százalékról 15,9 százalékra csökkent, a 65 évnél idősebbek száma ugyanebben az időszakban 11 százalékról 14, 7 százalékra emelkedett, ez a jelenség az elkövetkezőkben tovább hangsúlyozódik. Ugyanilyen gonddal küszködnek az Európai Unió országai: 2003-ban a népességnövekedés mindössze 0,04 százalék volt, és az összes új tagállam (Málta és Ciprus kivételével) népességcsökkenést jegyzett. /Két millióval csökkenhet Románia lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./2006. augusztus 26.
Nem zárja ki az előrehozott választásokat Calin Popescu Tariceanu kormányfő, amennyiben a jelenlegi hatalom elveszti a parlamenti többséget azzal, hogy megfosztja párttagságuktól azokat a képviselőket, szenátorokat, akikről bebizonyosodik, hogy együttműködtek a volt Szekuritátéval. Véleménye szerint az átvilágítás, bármennyire is megrázó következményekkel jár, jótékony hatással van a politikai életre. /Tariceanu: nem zárhatók ki az előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./