udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 5041-5070 | 5071-5100 | 5101-5130 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. szeptember 4.
Hétvégén Gyergyószárhegyen tartotta évente megrendezett szakmai táborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két napos rendezvényen az írott és elektronikus, a közszolgálati és kereskedelmi média egyaránt képviselve volt, ahol kiosztották a MÚRE-díjakat. Az újságírók maguk jelölik e díjakra kollégáikat. A Tomcsányi-emlékdíjat Sajó Norbert pályakezdő rádiós kapta, a marosvásárhelyi Gaga Rádió műsorvezetője, a Sebesi Imre emlékdíjat pedig Rostás Péter István vehette át, 16 éves rádiós munkája elismeréséül. A Gyergyószárhegyi Alkotóközpont díját Jancsó Katalin, a Brassói Lapok olvasószerkesztője kapta. A két legrangosabb elismerést, a MÚRE nívódíját írott sajtóban Bíró Béla publicista, elektronikus médiában pedig Schneider Tibor televíziós szerkesztő, a közszolgálati televízió munkatársa kapta. Idén a sajtónyelv volt az előadások, viták központi témája. Elsősorban az intézménynevek magyarra fordításával, idegen eredetű és jövevényszavakkal kapcsolatos hibákról, hiányosságokról volt szó. A tanácskozás végén az újságírók szakmai szervezete ajánlást szövegezett meg A magyar nyelv védelmében címmel, amelyben arra kéri a szerkesztőségekben dolgozó kollégákat, hogy fokozottan vigyázzanak a magyar nyelv tisztaságára. /F. I.: Kiosztották a MÚRE díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Ambrus Attila MÚRE-elnök A sajtó és a köznyelv címmel tartott bevezetője után Komoróczy György nyelvművelő a nyomtatott sajtó nyelvi hibáira irányította a figyelmet, majd Nagy Miklós Kund szerkesztő A közszereplők nyelvi hatásai című előadása következett. A nyelvi tisztaság mintapéldájaként Komoróczy a Krónikát említette. A továbbiakban Szól a rádió címmel Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió felelős szerkesztője a rádiós nyelvhasználatról tartott előadást. /Jánossy Alíz: MÚRE-közgyűlés: mellőzni az idegen szavakat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 4.
Stanik Istvánt, az Új Magyar Szó vezérigazgatóját nevezte ki a lap főszerkesztőjének, valamint igazgatójának a Scripta Kiadó Részvénytársaság igazgatótanácsa. A testület legutóbbi közgyűlésén továbbá határozat született egy igazgatótanács létrehozásáról, amelynek tagjai: Lányi Szabolcs, Balogh Anna és Miklós Károly. A tavaly október 3-án indított országos napilap első főszerkesztője Ágoston Hugó volt, majd – felelős szerkesztőként – Salamon Márton László irányította a szerkesztőség munkáját. /Igazgató-főszerkesztő az Új Magyar Szó élén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 4.
A 2005. augusztus 23-i udvarhelyszéki árvíz tizenhat halálos áldozata emlékére szeptember 2-án emlékművet avattak Székelyszentlélek határában. Az impozáns szobor Zavaczky Walter szobrászművész alkotása, leleplezésére, valamint az áldozatok előtti tisztelgésre a hatodik alkalommal megrendezett Farkaslaki Szenes Napok égisze alatt került sor. A rendezvény ünnepi szentmisével kezdődött, majd a Tamási Áron Emlékparkban a nagy íróról, a falu szülöttéről emlékeztek meg a jelenlévők. Bunta Levente megyei tanácselnök kezdeményezésére, a jelenlévők egy perces néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének. /Szász Emese: Szenes Napok Farkaslakán. Emlékművet emeltek az árvíz áldozatainak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./2006. szeptember 4.
Bodzaforduló vendége volt szeptember 3-án Traian Basescu államfő. A település ünnepére, a folklórfesztiválra hívta meg Gheorghe Baciu polgármester, és az elnök feleségével magánemberként, helikopterrel érkezett Bodza-vidék központjába. Háromszékről elsősorban demokrata és liberális politikusok, intézményvezetők voltak jelen, a megye magyar vezetői távol maradtak. Kiderült, meghívót kaptak ugyan a fesztiválra, de Basescu látogatásáról senki nem értesítette őket. Az államfő hórázni beállt a táncosok közé. ,,Az ország egyik legrománabb vidékén vagyunk, egy olyan megyében, amelyről gyakran mondják, hogy itt a románság kisebbségben érzi magát. Nagyon örvendek, hogy itt magyarokkal és románokkal egy helyen találkozhattam” – mondotta. Az államfő a sajtó elől elzárkózott. /(-kas): Bodzafordulón járt Basescu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./2006. szeptember 4.
Szeptember 3-án, több mint másfél évtizedes munka után Sepsiszentgyörgyön a római katolikusok birtokba vehették Olt negyedi új templomukat. A Krisztus Király nevét viselő istenházát dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel. Legyetek büszkék új templomotokra, a város ezen részén is folytatódjék a magyar és katolikus jelenlét mondta Jakubinyi György. Az 1990 novemberében, Krisztus Király ünnepén letett alapkőre a megye legnagyobb templomát építtette a 15 000 lelkes gyülekezet. A templomban hatszáz ülőhely van, de akár 1500 ember is elfér benne. A Lestyán Andrea építész által tervezett templom költségeinek mintegy 15 százalékát a hívek adakozásából gyűjtötték, ugyanilyen mértékű volt az állami támogatás is. Jelentős segítség jött Németországból, Hollandiából, az amerikai püspöki kartól, a magyar állam pedig pályázatok révén támogatta a templomépítést. Sepsiszentgyörgy ötödik római katolikus templomának szentelési szertartását a Laudate kamarakórus, Szilágyi Zsolt magánénekes tette még ünnepélyesebbé. /Ferencz Csaba: Hangozzék e helyen mindig Isten igéje (Felszentelték Krisztus király templomát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./2006. szeptember 4.
Szotyorban falunapokat tartottak. Az ünnepség, állatkiállítással és terménybemutatóval kezdődött. A felállított kisszínpadon a sepsiszentgyörgyi városi művelődési ház Rügyecske táncegyüttese és a csernátoni Pántlika néptánccsoport szórakoztatta az összegyűlteket. Nem maradtak el vetélkedők sem. Szotyorban van Háromszék megye legidősebb feliratos harangja, az 580 éves kisharang. /(-kas): Ünnepelt Szotyor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./2006. szeptember 4.
Megtartották Végváron az országhatárokon túl is népszerűségnek örvendő falunapokat. Népes küldöttséggel képviseltette magát a magyarországi Röszke és Decs, valamint a franciaországi Cahuzac sur Vére testvértelepülés, de az elszármazott végváriak is szép számban tértek haza ünnepelni. A kétnapos rendezvény a külföldi vendégek fogadásával és Lehőcz Mihály amatőr helyi festő tárlatával kezdődött. A házigazdák között volt a Pro-Community Ifjúsági Egyesület, Csáki Károly elnökkel az élen. A falunapokra támogatást nyújtott a végvári Riveto civilszervezet (elnök Cudar István) és a Végvárért Alapítvány (elnök Kádár Levente) is. Sikeresek voltak a vetélkedők, a rendezvény színfoltja a felvonulás és a néptáncgála volt. A menetet lovas bandérium vezette, a népviseletbe öltözött táncosok következtek, majd a röszkei mazsorettek, végül a zászlós tűzoltó alakulat vonult. /Sipos János: Végvári falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./2006. szeptember 4.
Idén tizedik alkalommal került sor az Erdőháti Napok kétnapos rendezvényére, ezúttal Nagyzerinden. Szeptember 1-jén ifjúsági istentisztelettel kezdődött, majd az öt ifjúsági csapat tagjai ismerkedtek egymással. Másnap Tőkés László püspök hirdetett igét. Az Erdőháti Egyesület elnöke, Filep Ferenc köszöntötte az egybegyűlteket és a vendégeket, Tőkés László és dr. Hegedűs Loránd református, illetve dr. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspököket és Király András parlamenti képviselőt, az RMDSZ megyei elnökét. Dr. Hegedűs Loránd ny. püspök az 1956-os forradalomról tartott megrázó erejű előadást, majd dr. Mózes Árpád ny. evangélikus-lutheránus püspök az 56-os események erdélyi vonatkozásait ismertette. Fazekas József tanár, iskolaigazgató helytörténeti előadást tartott. Az összejövetelen Tőkés László az Árpád-díjat átadta a helybeli Csáky Barna tanárnak. Az Erdőháti Napokat hagyományosan megörökítő kopjafaállítás előtt Csanádi János tanár 1956 helyi vonatkozásairól tartott beszédet, megemlítve a helybeli üldözötteket, majd Tőkés László püspök és Dénes József lelkipásztor leleplezték a nagyszalontai képzőművész által készített kopjafát. Nagyzerinden ekkora összefogás a helybeliek között talán még soha nem volt tapasztalható egy rendezvény sikeréért. /Balta János: Zerindi összefogás az Erdőháti Napokért. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./2006. szeptember 4.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság a hét végén Szilágycsehben megtartott konferenciáján a helytörténeti munkában, a honismereti nevelésben elért kimagasló eredményeiért a Fényes Elek-díjat és a vele járó díszoklevelet adományozta Puskel Péternek, a lap munkatársának. /Fényes Elek-díj Puskel Péternek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./2006. szeptember 4.
A hét végén először rendezték meg az Óradnai Magyar Napokat. A kétnyelvű előadáson a két bányásztelepülés fúvószenekara, ifjú tehetségei, női és vegyes kórusai szórakoztatták a közönséget. A rendezvényre Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa is eljött, aki úgy látja, néhány év alatt hatalmas lépést tett az óradnai magyar közösség. „Van magyar óvodája, idéntől lesz magyar iskola, beindul az első osztály. Nagy öröm ugyanakkor az óradnai kultúrházban magyar előadást megnyitni” – mondta Szilágyi. Strambu Erzsébet, az óradnai RMDSZ-elnök elmondta, 1997-ben kezdődött Óradnán a Reményik Sándor ház építése, és azóta tartják a kapcsolatot a salgótarjániakkal. 2005-ben létrehozták az óradnai Művelődési Egyesületet. 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették Óradnán a magyar tagozatot. A kilencszáz római-katolikus közül, bár románul beszélnek, közel hatszázan most is „ungur”-nak, azaz magyarnak vallják magukat. /Mayla Júlia: Magyar Napok Óradnán – először. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ 41 év után újra magyar osztály indul Óradnán. Egyelőre négy elsőosztályos és egy másodikos gyerek tanulhat a magyar osztályban, de jövőre akár nyolc gyermek is anyanyelvén tanulhatja az ábécét a bányásztelepülésen. Óradnán három éve működik a magyar óvoda, de csak most sikerült elérni azt, hogy az iskolában is magyarul tanulhassanak a gyermekek. A bányászváros a szórvány szórványának számít. Beszterce-Naszód megye lakosságának alig hat százaléka magyar nemzetiségű, Óradnán ez az arány 20 százalék körüli, az emberek többsége azonban már nem beszéli a nyelvet. Oszrovszki Erzsébet, a helyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke szerint a mintegy 580 óradnai magyar közül alig 150-en beszélnek magyarul. Hasonló a helyzet a közelben levő Borbereken is: az itt élők mintegy 85 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek, de már csak alig tucatnyian tudnak magyarul. A most induló magyar osztály létszámának szinte felét testvérek teszik ki: egy nyolcgyermekes román asszony három gyerekét íratta be az iskolába. Élettársa magyar volt, az anya pedig ragaszkodik ahhoz, hogy fiai megtanulják apjuk nyelvét. A testvértelepülési kapcsolatnak köszönhetően Salgótarjánról tankönyvek is érkeznek Óradnára. /Lepedus Péter: Tanítónőt keresnek a szórvány szórványába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 4.
A ferences rend mindig a segítségre szorulókhoz állt közel. Az alapító Szent Ferenc a leprásokat ápolta, nekünk a ma legelesettebbjeit, a magukra hagyott gyerekeket kell gondoznunk. Akkor is, ha nem vagyunk tanító rend – mondta Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Böjte Csaba szerzetes. Mintegy kétszáz gyermek jött el az iskolaévkezdés előtt a Böjte Csaba atya által életre hívott intézményekből Szovátára, a találkozóra. A dévai, parajdi, torockói, petrozsényi és szászvárosi gyerekek mutatták be műsorukat a színpadon. Böjte Csaba elmondta: az általa vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz naponta érkeznek félő, szorongó gyermekek, akik képtelenek tanulni, az elvárások szerint teljesíteni. Az atya szerint felöltöztetni, jóllakatni, megnyugtatni, szeretni kell őket, és így az öröm és az eredmény sem marad el. Az erdélyi ferences tartomány provinciálisa, Leó atya szerint Csaba atya munkáját bűn lenne meggátolni csak azért, mert nem fér bele a forma szerinti rendi regulába. Csaba atya esetében az előírt kolostori közösség a gyermekekből áll. – Nélküle, az ő személyisége, varázsa nélkül nem lenne tető a fejük fölött és leves a tányérjukban – mondta Leó atya. Szent Ferenc regulája alapján több, önálló jogi személyiséggel működő szerzetesrend létezik. Erdélyben a ferences rendet a kisebb testvérek Szent Istvánról nevezett tartománya jelenti, saját szervezettel. A minoritáknak vagy más néven konventuálisoknak Aradon van egy rendháza, ők kevesen lévén, a miskolci rendtartományhoz tartoznak. A ferences nővéreket a millesdorfi apácák képviselik, rendházuk Székelyudvarhelyen van, a világi vagy harmadik rendként ismert laikus ferenceseknek még nincs Romániában önálló szervezetük. A moldvai román ferencesek létszámban meghaladják az erdélyi rendtartományét. Leó atya elmondása szerint a két rendtartomány között nem teljesen felhőtlen a viszony: volt eset, hogy a lujzikalagori plébános, aki ferences szerzetes is, halálos bűnné nyilvánította a csíksomlyói búcsújárást. /Kovács Csaba: A ma rászorulói: az elhagyott gyerekek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 4.
Szeptember 3-án Nagyváradon, a várad-olaszi református templomban Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor, volt erdélyi püspök-helyettest kilencvenedik esztendejének betöltése alkalmából Pro Ecclesia díjjal tüntették ki, s A Második Helvét Hitvallás magyarázata című könyvének második kiadását is ebből az alkalomból mutatták be. A professzor az említett zsoltár négyszeres üzenetét tolmácsolta. Az igében négyszer hangzik el az Úr neve. Az ünnepelt fia, Tőkés László református püspök beszámolt a jelenlévőknek az elmúlt napok egyházi történéseiről. Csűry István püspök-helyettes ismertette egykori tanárának könyvét. A jelenlévők megismerhették Tőkés István termékeny életútját, könyveit, tanulmányait, az üldöztetést és a kényszernyugdíjaztatást. A múlt rendszerben az igehirdetéstől is eltiltott professzor rehabilitációjára egyébként máig nem került sor. Kristófi János és Tolnay Tibor váradi festőművészek egy-egy munkájukkal ajándékozták meg az ünnepeltet. /Fried Noémi Lujza: Tőkés István professzort köszöntötték. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 4./2006. szeptember 4.
Immár hatodik alkalommal rendezték meg a Keresztúr nevű települések találkozóját, amelynek ez évben Székelykeresztúr adott otthont. A találkozón 11 magyarországi és 6 erdélyi település küldöttsége vett részt. A nagy sikernek örvendő rendezvény szeptember 1-jén felvonulással kezdődött, majd két napig a „névrokon” települések számos kulturális program keretében mutatták be sajátosan színes hagyományaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, a magyarság a történelmi akarat dacára nemzetté tudott válni, és ez „szerencse a szerencsétlenségben”, hiszen az így összekovácsolódott nemzet mindennél erősebbé vált. Markó Béla úgy értékelte, a Keresztúr helységnév is a magyarság kulturális egységének, a nemzeti összetartozásnak gyönyörű jelképe, hiszen az ősök sok száz kilométerre egymástól, a Kárpát-medence különböző pontjain egyazon nevet adtak helységeiknek. /Magyarok a Kárpát- medencében: a nemzeti összetartozás csodája. A Keresztúr nevű települések találkozója Székelykeresztúron. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4/2006. szeptember 4.
Mezőfényen a Fogathajtók Baráti körének szervezésében szeptember 3–án ötödik alkalommal került sor Lovasnapokra. A közönség megcsodálhatta az echós szekértől a homokfutón keresztül a manapság használatos szekerek felvonulását. Magára a versenyre nyolc fogathajtó nevezett be. Idén először rendezte meg a Kistérségi Társulás Mezőpetriben a Gasztronómiai és Kulturális Fesztivált. Az eseményen felléptek a mezőpetri és a környező települések modern- és néptánccsoportjai. /Lovasnapok Mezőfényen, gasztrofesztivál Mezőpetriben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 4./2006. szeptember 4.
Négy éve szervezi meg a helyi református egyházközség a Hazatérés Napját Hiripen: szeptember 3-án ismét hazavárta a szülőfalu az elszármazottakat. Hiripről az elmúlt évtizedek során rengetegen költöztek el, főleg a megyeközpontba, és a református egyházközség lélekszáma mára 157 főre apadt. Az ünnepi istentiszteletet Gergely Edit orgonajátéka tette emelkedettebbé. /(fodor): A Hazatérés Napja Hiripen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 4./2006. szeptember 4.
Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke szentelte fel szeptember 2-án az újjáépített ódellői /oláhdellői/ templomot. A Maros megyei település református temploma közel száz évvel ezelőtt, 1908-ban épült. /Templomszentelés Ódellőn. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 4.
Koltón a Petőfi-emlékünnepség a falunapokkal kapcsolódott össze, a kettős rendezvényre Magyarországról, illetve a szomszédos településekről és Szatmárnémetiből is érkeztek vendégek. A zsúfolásig telt református templomban szeptember 3-án Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után a Teleki-kastély kertjében a résztvevők megkoszorúzták a magyarországi Pogány Benő szobrász alkotását, a Petőfi-Szendrey-emlékművet. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra előtt Kárpát-medencei politikai és civil szervezetek rótták le kegyeletüket, majd fellépett a kaplonyi kórus. Hatodik alkalommal szervezte meg a nagybányai Teleki Blanka nyugdíjasklub a Petőfi Sándor Szépkorúak Vers- és Prózamondó Találkozóját. A kétnapos rendezvénnyel idén Teleki Blanka születése kétszázadik évfordulójának állítottak emléket. Az Erdélyből, Partiumból és Magyarországról érkezett szavalók egy-egy Petőfi-költeményt, valamint egy szabadon választott verset adtak elő. Az első díjat a székelyudvarhelyi Gajewszky Klára nyerte el, és ő bizonyult a közönség kedvencének is. /Berszán Blanka: Őszi irodalmi zarándoklat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 4.
Szárazberken először tartottak falunapokat. Az ökumenikus istentisztelet után felavatták a második világháborúban elesett helybeli áldozatok emléktábláját, amelyre 13 név, plusz az 1989–es forradalomban elesett Szabó Antal neve került fel. Az emléktáblát megkoszorúzták. Vetélkedőket rendeztek. A Bocskai Falunapokon megnyílt Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész kiállítása. Az iskolában hagyományőrző tárlatot lehetett megtekinteni: a településről összegyűjtött régi — ma már kevésbé, vagy egyáltalán nem használt — tárgyakból, családi, iskolai fényképekből. Az iskolaudvaron a vallásórás gyerekek ritkaságszámba menő előadásával, a Lúdas Matyival kezdődött a kulturális műsor, majd a KRISZ (Keresztyén Református Ifjak Szervezete) fiataljai A helység kalapácsát adták elő. A lázári iskolások nótacsokorral léptek színpadra, végül fellépett az egri Csodaszarvas Néptánccsoport. /Bocskai Falunapok Szárazberken, először. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 4./2006. szeptember 4.
Születésének 75. évfordulóján Jeney Lám Erzsébet Koszinkára (1931-2000), a Barabás Miklós Céh újraalapító tagjára emlékeztek képei társaságában szeptember 3-án, Kolozsváron, a Céh székhelyén. Az érdeklődők a hat éve elhunyt művésznő szellemi hagyatékát vették számba. Németh Júlia alelnök köszöntötte a tárlaton megjelenteket, majd az alkotóművész testvérének, Hantz Lám Irénnek az emlékbeszéde hangzott el. Jeney Lám Erzsébet Koszinka a Ion Andreescu Főiskola hallgatójaként népművészeti gyűjtőmunkát végzett a csángók körében, volt a Művelődés folyóirat munkatársa Bukarestben, majd tárlatvezető a kolozsvári Művészeti Múzeumban, később művészettörténet-oktató a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /Ördög I. Béla: Rendhagyó születésnap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 5.
Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke kijelentette, hogy nem ért egyet a területi autonómiát szorgalmazó törvénytervezetekkel. A párt elnöke hangsúlyozta, hogy a demokraták csak akkor támogatják a kisebbségi törvénytervezet elfogadását, ha az nem tartalmazza a területi autonóm tanácsok létrehozására vonatkozó előírásokat. Mint ismeretes, Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke azt nyilatkozta, hogy a jogszabály elfogadása politikai akarattól függ, és ez egy éve nem létezik. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke közölte: döntés született arra vonatkozóan, hogy az SZNT kezdeményezi egy belső népszavazás kiírását a székelyföldi településeken. /Nem támogatják az autonómia-tanácsok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./