udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 5221-5250 | 5251-5280 | 5281-5310 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. szeptember 12.
Török Ferenc, a Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes székébe kerülhet a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum igazgatónőjének leváltása körüli botrány. László Attila alátámasztja Tárkányi Erika álláspontját. „Nem arról döntöttük, hogy Kósa Máriának mennie kell, hanem arról, hogy üljünk le, beszéljünk mindenkivel” – hangsúlyozta. Török László főtanfelügyelő-helyettes azt mondja, többször is kiállt Kósa Mária mellett, veszélyeztetve ezáltal saját funkcióját. Kósa Mária cáfolta a tanfelügyelő vádjait. Ami a képességvizsgát illeti, az igazgatónő beismerte, hogy tévedett. „Velem együtt a másik négy igazgató is. Mindenkit le kellett volna váltani” – mondta. László Attila nyilatkozta, hogy Törököt le kell váltani, mert nem végzi megfelelőképpen a munkáját. /Debreczeni Hajnal: Török székébe kerülhet Kósa menesztése. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2006. szeptember 12.
A hét végén találkozott Hegyeli Attila, a Csángómagyar Szövetség oktatási felelőse és Pásztor Gabriella államtitkár. Hegyeli jegyzéket nyújtott át az államtitkárnak a problémákról. Pásztor Gabriella megígérte: személyesen jár el annak érdekében, hogy a törvényt betartsák. Több jelentkező van, mint amennyi gyerek számára helyet lehet biztosítani, ezért az ottani tanárok azzal fenyegetőztek, hogy nem kezdik el az évet, amíg a problémát meg nem oldják. A találkozót Hegyeli pozitívumként értékelte. Kifejtette: „ha az államtitkár asszony ellátogat ide iskolakezdés előtt, akkor az iskolaigazgatók remélhetőleg nem fogják többé megtagadni a törvények alkalmazását.” Hegyeli lát esélyt arra, hogy a kért magyar nyelvű osztályok beinduljanak iskolakezdéskor. Kifogásaikat továbbították a Diszkriminációellenes Tanácsnak is. A magyarul oktató tanárokat nem véglegesítik beosztásukban, míg az ugyanannyi diákkal rendelkező románul oktató tanárokat igen. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy utánanéz a dossziénak, és személyesen is megvizsgálja az ügyet. Hozzátette, hogy a válaszadási határidő három hónap. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke elmondta, tud a csángóföldi problémákról, és személyesen is tájékozódni fog az RMDSZ kormánytagjainál arról, hogy miként oldják meg a kérdést. Hozzátette: az RMDSZ azért nem foglalkozott hangsúlyosabban az üggyel, mert a kisebbségi törvény körüli csatározás minden energiájukat lekötötte. Beszterce-Naszód megyében járt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának főigazgatója, találkozott a megye magyar pedagógusaival is. Szerencsés véletlennek nevezte, hogy találkozhatott a megbeszélésre összehívott Beszterce megyei magyar pedagógusokkal. /Isán István Csongor: Az utolsó esély a Csángóföldön? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2006. szeptember 12.
Nótáros Lajos ironikusan írt a magyarverésről. „Jön két magyarországi bringás, és elkezdi szidni a romániai utakat magyarul. Kérdés, hogy akkor meg miért jöttek ide kerékpározni, másrészt, hogy miért nem veszik már észre a román gazdasági csodát, s főleg azt, hogy történetesen egy mihályfalvi magyarnak szidják az oláh anyját.” /Nótáros Lajos: Egy szál haragvirág. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2006. szeptember 12.
A Hargita Népében /szept. 9./ Forró-Erős Gyöngyi lendült támadásba. Megkezdődik az óvoda, és meg kell akadályozni, hogy ott keresztény értékrendről még heti 20 percben se essen szó! Az újságíró azt állította, hogy nincsen összhang a vallásórák tananyaga és a tanterv között. A keresztény szülők, amikor a keresztséget kérik gyermekeik számára, azt is vállalják, hogy vallásosan nevelik őket. Miért baj az, ha hetente egy nap húsz perc keretében bibliai történetről is hall az óvodás? A hittankönyvekben nincs szó fenyegetőzésről. – Ne akarják az egyházainkat visszataszítani ismét a sekrestyébe, ahogy azt a diktátor tette, írta Darvas-Kozma József plébános. /Darvas-Kozma József plébános: Tanúságul hívom Csíkszeredát! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./ Előzmény: Forró-Erős Gyöngyi: Nincs összhang. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9.2006. szeptember 12.
Székelyzsombor kulturális kapcsolatteremtő táborában a budapesti Berzsenyi Dániel és a brassói Áprily Lajos Főgimnázium néhány nemzedéknyi diákja közösen építi a Zólya-portát. A Mikó András Alapítvány tulajdonában lévő, a két iskola közös céljait szolgáló épület felújítása immár tizedik éve tart. Szeretnék mihamarabb befejezni az építkezést – de ez az anyagiak függvénye. Amikor elkészül, akkor a legkülönbözőbb szaktáborok kapnának helyet benne: képzőművésztábor, biológustábor, színjátszó tábor, irodalmi tábor stb. A testvériskolai program része az is, hogy a budapesti gimnázium egy osztálya egy hetet a faluban tölt, családoknál lakik, segít az őket fogadó házigazdáknak. /Bokor Katalin: Zólya-porta, erődtemplom. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2006. szeptember 12.
Csép Andrea az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke kommunikáció-közkapcsolatok szakos hallgató, közben három gyermeket nevel, mégis össze tudja egyeztetni a családi életet a munkával. A vele készült beszélgetésben elmondta, mindenkinek végig kell járni a lépcsőfokokat. A megyében több mint kétszáz vidéki szervezettel dolgozik együtt, a vidéki szervezeteket személyesen is ismeri. Szükséges az élő kapcsolat. /L. I.: Lépcsőfokról lépcsőfokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2006. szeptember 12.
Szeptember 23-án tartják a végzősök záróvizsgáját, illetve az új jelentkezők felvételijét a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban. A sajtótájékoztatón bemutatták, hogy milyen tematikájú szakdolgozatokkal készülnek a végzősök a diplomaszerzésre. A legérdekesebbek a versenyhelyzetben lévő erdélyi magyar sajtóműhelyek munkáját elemzik (Bihari Napló – Reggeli Újság, Új Kelet – Gyergyói Kisújság), illetve egy meghatározott közéleti esemény mediatizálásának szakszerűségét vizsgálják. Szűcs László igazgató beszámolt arról, hogy az új tanévben kiemelt figyelemmel kezelik a műhelymunkát, a nyelvi igényességet és a rádiós-televíziós ismeretek átadását. /Tanévnyitás előtt a Sajtókollégium. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./2006. szeptember 12.
Évtizede baráti viszony fűzi Málnás község iskoláját a Balaton menti Alsóörshöz, a tanulóközpontú kölcsönös tevékenység a Herecz Alapítványon keresztül történik. A málnásiak augusztus 20-án monumentális székely kaput állítottak, avattak és szenteltek Alsóörsön. A gelencei székely faragó fiúk, a Both testvérek érkeztek Alsóörsre, összeillesztették az előre elkészített és kifaragott elemeket. A kapu felirata: ,,Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez ne légy hűtlen soha!” A kapu a málnási Tőkés József Iskola saját erdejéből vágott cserefából készült. Már hagyománnyá vált, hogy Balaton menti gyerekek nyaralnak Málnáson, majd a málnásiak Alsóőrsön. /Kisgyörgy Zoltán: Székely kapu a Balaton mentén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./2006. szeptember 12.
Magyarsáros alig ezer lakosú, jobbára unitáriusok lakta falu a Kis-Küküllő mellékén. Itt élt a hírneves fafaragó képzőművész Bandi Dezső, Sároson ma is sokan faragnak. A magyarsárosiak elhatározták: falumúzeumot hoznak létre. Tóth Gyula tanító kifaragta a múzeum tábláját, Szikszai Csaba kovácsmester elkészítette a kovácsoltvas keretet, s néhány nappal ezelőtt megtörtént a múzeumavatás is. Van Sárosnak egy szabadtéri múzeuma is, amit templomkertnek hívnak. Faragott, vasalt kapuját Bandi Dezső készítette, mint ahogyan szinte mindent, ami itt van; a kertben állnak a Magyarsároson évszázadok alatt szolgált unitárius lelkészek emlékeztető kopjafái, egy székelykapu alatt álló honvéd fából faragott szobra vigyázza a templomot, millenniumi emlékmű, s az 1699-ben épült harangláb, amelyre szintén Bandi Dezső faragott emléktáblát. /Bakó Zoltán: Már nem is annyira Sáros. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./2006. szeptember 12.
Temes megyében Gőröd (Giroda) magyar katolikusai, a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján betelepült maroknyi közösség a vallásüldözés legádázabb időszakában (1956-ban) épített templomot. És azóta minden esztendőben, Kisasszony napján, templombúcsút tartanak Győrödön. Most tartották az ötvenediket. A templomot zsúfolásig megtöltő hívek és meghívottak előtt Túry László nagyprépost, újkissodai plébános celebrálta az ünnepi misét. Diósi Dávid plébános megköszönte a győrödi tanácsnak és a jelen lévő polgármesternek a templom felújításához nyújtott anyagi támogatást, majd valamennyi résztvevőt meghívta a közös, bográcsos vacsorára. /(Sipos): Győrödi búcsú. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./2006. szeptember 12.
Majláthfalván az iskolában Bányai Eliza igazgató elmondta, hogy a diáklétszám aggasztó, az elmúlt tanévhez viszonyítva 13-mal csappant. A fogyatkozás miatt ősztől kéttanítósra fogy az elemi, ahol ezután két összevont osztályban tanulnak. Tanévkezdéskor az iskolában 71, míg az óvodában 39 gyermekre számítanak. Kapor János plébános felvállalta a délelőtti uzsonnáztatás teljes költségét. Pályázatban kért segítséget egy németországi egyházi alapítványtól. Ha pozitív választ kap, lesz pénz a délelőtti és délutáni étkeztetésre, talán még a felkészítő költségeire is. /Balta János: Vészesen sorvadó iskola. Majláthfalván marad a remény. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./2006. szeptember 13.
Szeptember 12-én a képviselőház emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága folytatta a kisebbségi törvénytervezet megvitatását. Varga Attila képviselő, a szakbizottság tagja elmondta, hogy mindössze a 18. szakasz 4. bekezdését tárgyalták meg, nevezetesen hogy az oktatási alegységek – tagozatok, osztályok, csoportok – esetében is legyen érvényes az, ami a tanintézményeknél: a létrehozáskor konzultálni kell a kisebbségi szervezetekkel, megszüntetéskor pedig szükséges a kisebbségi szervezet beleegyezése. A vita során a Demokrata Párt (DP) kolozsvári képviselője, Daniel Buda ellenjavaslatot fogalmazott meg, miszerint mindkét esetben csak konzultáljanak az illető kisebbségi szervezet képviselőivel. Az RMDSZ-képviselők tiltakozásul kivonultak az ülésről. /N.-H. D.: Ismét bekeményítettek a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2006. szeptember 13.
Traian Basescu államelnök szeptember 12-én aláírta Teodor Atanasiu védelmi miniszter tisztségből való felfüggesztését. A minisztert munkahelyi visszaéléssel vádolják. Basescu Atanasiu javaslatára aláírta az Eugen Badalan vezérkari főnök nyugállományba helyezését szorgalmazó rendeletet, s a tábornok helyébe Gheorghe Marin altengernagyot, a haditengerészet parancsnokát nevezte ki. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság szeptember 8-án indított nyomozást Badalan ügyében, egy 2000-ben megkötött szerződés törvényességét firtatva. /Felfüggesztették a védelmi minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ 2006. szeptember 13.
Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az RMDSZ olyan feddhetetlenségi törvényt akar, amely nem korlátozza az emberi jogokat. Az RMDSZ mindenképpen megpróbálja érvényesíteni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezet módosítását célzó javaslatait, de akkor sem szavaz majd a jogszabály ellen, ha indítványait nem fogadja el a képviselőház, jelentette be. „Mi azt nem fogadtuk el, hogy létrehozzunk az igazságügyi rendszeren kívül egy olyan intézményt, amely bárkinél házkutatást végezhet, megfigyeltetheti vagy lehallgathatja az illető személyt, tehát különböző nyomozási vagy bűnüldözési tevékenységet folytat” – részletezte az RMDSZ-elnök. A törvény kapcsán az RMDSZ és Monica Macovei igazságügyi miniszter között kirobbant, hónapok óta tartó konfliktushoz az is hozzájárult, hogy Macovei Brüsszelbe azt az üzenetet vitte: az RMDSZ egyáltalán nem akarja az ANI létrehozását. A képviselőház jogi bizottsága múlt héten több, az RMDSZ által támogatott módosító javaslatot fogadott el az ANI-törvény kormány által előterjesztett változatára vonatkozóan. Márton Árpád képviselő javaslatára kikerült a törvényből az a kitétel, amely Macovei szerint az ANI legfontosabb feladata lenne: a magas rangú köztisztviselők konkrét vagyonának ellenőrzése. A módosított változat szerint a feddhetetlenségi ügynökség csupán a köztisztviselők, saját felelősségre adott vagyon-, illetve összeférhetetlenségi nyilatkozatát ellenőrizheti. A módosítások miatt Macovei bejelentette, nem tekinti sajátjának a törvénytervezetet. /Gujdár Gabriella: Veszélyben a jogállamiság. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./2006. szeptember 13.
„Nem írtam alá együttműködési kötelezvényt, fedőnevem sem volt, és nem írtam jelentéseket a Szekuritáténak” – állította Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki kilátásba helyezte, hogy bepereli rágalmazóit. Frundát szeptember 12-én saját kérésére hallgatta ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS): tudomására hozták, hogy öt olyan dosszié áll rendelkezésükre, amely a szenátort érinti. Frunda szerint ezek tartalmaznak egy olyan jelentést is, amelyben „ellenségesnek, sovinisztának és irredentának” minősítik őt. Frunda György szenátor elmondta, az öt iratcsomóból kettő hálózati dosszié. Az első hálózati dosszié a behálózására tett kísérletet tartalmazza, a második pedig az együttműködés megtagadására vonatkozik, az illető dokumentum azonban hiányzik az iratcsomóból. Frunda hangsúlyozta, hogy a róla szóló dossziékból részleteket vágtak ki, 1990 után pedig hasonlóképpen jártak el más szekusdossziék esetében is, a módosítások célja szerinte az érintett személyek becsületének aláásása lehetett. A politikus azt is elmondta, hogy 1987-ben európai utazásairól beszámolót kellett írnia a marosvásárhelyi ügyvédi kamara elnökének. Ez a beszámoló egy szekustiszt birtokába jutott, aki ezt jelentésként sorolta be. Frunda szerint utólag a Szekuritáté helyi vezetője kiegészítette a dossziét azzal, hogy a beszámolót író személy nem besúgó, és nem is akar az lenni. A szenátor meggyőződését fejezte ki, hogy a CNSAS nem fogja őt elmarasztalni. Az RMDSZ-es politikus törvénymódosítást javasolt, amely értelmében csak azokat a személyeket sorolják a volt titkosszolgálat együttműködői közé, akik saját kezdeményezésből, saját akaratukból jelentettek a Szekuritáténak. Frunda nem marasztalná el a jóhiszemű személyeket, akik nem tudhatták, hogy egy szekustisztnek szolgáltatnak információt. A honatya ugyanakkor ellenezte, hogy a szekusdossziék teljes tartalmát nyilvánosságra hozzák. Álláspontját azzal indokolta, hogy az érintett személyek magánéletét sérthetné, ha számukra kínos részletek derülnének ki a szekusdossziékból. Egyébként Markó Béla RMDSZ-elnök is tiltakozott amiatt, hogy szekusmúlttal gyanúsították meg. A szövetségi elnök hangsúlyozta: ő a volt titkosszolgálat üldözöttje volt, a Szekuritáté magánéletébe is beavatkozott. Markó felháborítónak tartja, hogy a besúgók közé sorolják, holott ő a „barikád túlsó oldalán harcolt”. Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke korábban felkérte Markót, hogy ne csupán a megfigyelési dossziéját hozza nyilvánosságra, hanem azokat a jelentéseket is, amelyeket magyarországi írókkal történt találkozóiról írt. Frunda György az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) székházába is ellátogatott. Elmondása szerint „informális” beszélgetést folytatott az ügyészekkel olyan parlamenti vitákról, amelyek honatyákat érintenek. A szenátus emberjogi bizottságának elnöke leszögezte: nem vallomástételre idézték be az ügyészségre. /Barta Zoltán: Két hálózati dosszié létezik az RMDSZ-es szenátorról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./2006. szeptember 13.
Az Európai Parlamentben is felfigyeltek az ÚMSZ romák elleni karhatalmi túlkapásokat jelző tényfeltáró riportjára. Mohácsi Viktória, az EP SZDSZ-es képviselője az ÚMSZ-ből értesült a Szászrégenben történtekről, ahol a rendőrség különleges egységei romákra lőttek, megsebesítve ártatlan embereket is. A képviselő úgy döntött: Romániába jön az esetről tájékozódni, és értesítette Olli Rehn bővítési biztost is az eseményekről. A Romani Criss roma szervezet is a helyszínre utazott. „Ez a helyzet egyszerűen tűrhetetlen – fejtette ki Mohácsi Viktória – nem lehet szó nélkül hagyni, hogy rendőrök verik az embereket, fegyverrel támadnak rájuk, asszonyok és gyerekek kerülnek puskacső elé.” Az abafáji összetűzés állítólag abból robbant ki, hogy a rendőrség megpróbált kézre keríteni két roma nemzetiségű férfit, akik állítólag egy rendőrt bántalmaztak. A két férfit, akit a lap riporterei az eset után perceken belül megtaláltak, a rendőrség még most is keresi. /A régeni karhatalmi túlkapásról szóló riportunk felkavarta a brüsszeli vizeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./2006. szeptember 13.
Október elsejétől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében kezdi meg az új tanévet a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, az erről szóló megállapodást augusztus 25-én írták alá az egyház és az egyetem képviselői. A papnevelde diákjaira és tanáraira ezentúl a BBTE diákjainak és tanárainak jogai és kötelességei vonatkoznak, az intézmény pedig a Római Katolikus Teológiai Kar keretében fejti ki tevékenységét. „A többi teológiai fakultáshoz hasonlóan, a pasztorális teológia szak is a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Rektorátusának közös felügyelete alatt működik majd, az érsekség megőrzi döntési jogát a sajátos kritériumokra vonatkozóan, ezen döntéseket pedig a katolikus kánonok és az állami törvények alapján hozza meg” – áll a dokumentumban. A közlemény szerint az egyház megőrzi tulajdonjogát valamennyi ingó és ingatlan vagyona fölött, hasonlóképpen megmarad a Római Katolikus Hittudományi Intézet jogi személyisége is. Katolikus hívek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, ellenezve, hogy a teológia önként feladja függetlenségét, az internetes felhívást közel négyszázan írták alá. A papnevelde csatlakozásáról az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei is tanácskozást tartottak, a megbeszélésen egyetlen egyház sem támogatta a katolikusok törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozták, nem áll szándékukban beleszólni az érsekség belügyeibe. A gyulafehérvári érsekség álláspontját Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes tárta a nyilvánosság elé, kifejtve, a csatlakozás nem jelenti az önállóság feladását. „A papnevelő intézet nem válna állami intézménnyé, továbbra is önálló egyházi intézményként működne, a kispapok pedig továbbra is Gyulafehérváron tanulnának – áll a sajtóiroda közleményében. – Az integráció csupán a főiskola szervezeti rendszerét érinti. A csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” /Lukács János: Aláírták a megállapodást a gyulafehérvári teológia és a BBTE képviselői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./2006. szeptember 13.
Szeptember 12.én Bukarestben tárgyaltak a tanügyi szakszervezetek vezetői a kormány képviselőivel. Egyezség most sem született: a kormány 6,25 százalékos évi átlagos fizetésemelési ígéretét nem fogadták el a tanügyisek, akik 2007. január 1-től 30 százalékos fizetésemelésre vártak. /Sikertelen tanügyi tárgyalások. Tüntetésre készülnek a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2006. szeptember 13.
Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes terjedelmes írásában válaszolt a tevékenységét elítélő cikkekre, megírta a maga védelmében, hogy mi mindent tett. 1997 óta tölti be ezt a tisztséget. Cáfolta, hogy Bálint Kelemen Attilával konfliktusa volt a múltban. Török Ferencnek egyik fő célkitűzése volt, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból az esti tagozatot elköltöztesse. 2005 novemberében végre a tanfelügyelőség vezetősége, az unitárius egyház (az épület tulajdonosa) vezetősége, Kósa Mária, a Brassai igazgatónője, és Lakatos András az RMDSZ országos oktatásügyi alelnöke aláírták az erről szóló megegyezést. Később Török Ferenc szerint Kósa Mária letagadta, hogy aláírta volna a megegyezést, a tanfelügyelőséget betolakodónak állította be. Török Ferenc szerint ezért haragszik Zlatior főtanfelügyelő asszony Kósa Mária igazgatónőre. Idén tavasszal lejárt Kósa Mária igazgatói mandátuma. A tanfelügyelőség versenyvizsgát írt ki az állást. Egyetlen pályázat érkezett be, Kósa Máriáé. Kósa Mária egyik vizsgája nem sikerült. Török Ferenc megbeszélést tartott az RMDSZ és a magyar pedagógusszövetség /RMPSZ/ kolozsvári vezetőségével arról, hogy támogatják-e Kósa Máriát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatói posztján. A megbeszélésen mindenki azon a véleményen volt, hogy a Brassaiban megtörténjék a váltás. „Aki a jelenlévők közül mást állít, az hazudik” – írta Török, aki még az újságírónőt is elmarasztalta. /Török Ferenc: Ami a „CSEND” mögött van. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2006. szeptember 13.
Magyarországon mindenhol fölharsannak a füttykoncertek, ahol Gyurcsány Ferenc kormányfő kampányol, az önkormányzati választási kampánnyal kapcsolatban. Hiller István, az MSZP elnöke szerint „az ellenzék nagyobbik pártja által tudatosan szervezett és lebonyolított megmozdulásokról van szó”. A Fidesz alelnöke, Varga Mihály ezzel szemben kijelentette: Gyurcsány provokálja az embereket, a szocialisták fütyültetik ki saját magukat, mert „alapvetően a kormányoldal érdeke, hogy ne az embereket érintő kérdésekkel foglalkozzanak, hanem arról beszéljenek, mi történik, ha a kormányfő valahol megjelenik”. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője emlékeztetett, az MSZP politikusai az országgyűlési választási kampányban hazudtak, csúnyán átverték Magyarországot, ezért azt kérik az emberektől, hogy ne üljenek fel a provokációnak, és fütyülés helyett ellenérzésüket azzal fejezzék ki, hogy részt is vesznek ezeken a nagygyűléseken, és „méltóságteljesen, csendben” egyszerűen hátat fordítanak a miniszterelnöknek. A Magyar Nemzet szeptember 10-i számában Orbán Viktor azt írta, hogy a Gyurcsány-csomag nem demokratikus felhatalmazással rendelkező kormányprogram, hanem önkényes diktátum, tehát a kormánynak nincs joga ezt végrehajtani. /Guther M. Ilona: Ki fütyül ma Magyarországon? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./