udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7426 találat lapozás: 1-30 ... 5461-5490 | 5491-5520 | 5521-5550 ... 7411-7426 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. szeptember 25.

Az Új Magyar Szó átvette a kormánypárti budapesti Népszavából Bolgár György cikkét. „Melegedő polgárháború. A helyzet rossz, és szinte reménytelen.” A válság kiváltó oka a Gyurcsány-beszéd, amelyben a miniszterelnök elmondta, hogy négy évig semmit nem csináltak, és közben folyamatosan hazudtak. Bolgár György szerint ez a túlzó gyónás is hazugság volt. Az újságíró szerint „Gyurcsány saját maga olvasta a fejére a bűnét, miközben a Fidesz, amely mind a mai napig kitart jóval nagyobb mértékű hazugsága mellett, erkölcsi fölényben érezheti magát”. Az embereket sokkolta a megszorító csomag. Bolgár György a Fideszt okolja mindenért: a polgári körök létrehozása és bevetésre való felkészítése, a kormány csaló, majd illegitim voltának állandó sulykolása, valamint az állandó összekacsintás a szélsőjobb, nacionalista csoportokkal. A súlyos ellentét a bal- és a jobboldal között, melegedő polgárháborúvá válhat. /Bolgár György, Népszava) /Meg lehet állni? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Mintegy 25 ezer ember gyűlt össze szeptember 23-án Budapesten, a Kossuth téren, a miniszterelnök és a kormány távozását követelő tüntetések hatodik napján. Több ismert aktív és volt politikus, ismert személyiség, illetve az elmúlt napok tiltakozó akcióiban vezető szerepet vállaló személy szólt a tömeghez. A felszólalók között volt Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, aki az előző napon elindított fehér mozgalomhoz való csatlakozásra kérte a Kossuth téri demonstrálókat. Tőkés László, Makovecz Imre, Szűrös Mátyás, valamint Pozsgay Imre is szólt a tömeghez. Tőkés László erdélyi református püspök szerint a kormányfőnek semmi erkölcsi alapja nincs elítélni az utcai rendzavarókat. A nép nevében kíván tíz ismert személy követelést átadni Szili Katalinnak, a magyar parlament elnökének – közölte Papp Lajos szívsebész. A követelések között alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása és ideiglenes kormány felállítása szerepel. A követeléseket késő este ismertették a Kossuth téren, ahol mintegy 25 ezer ember hallgatta a szónokokat. Felolvasták Böjte Csaba dévai ferences szerzetes üzenetét is. A Kossuth téri tüntetők bejelentették, hogy szeptember 25-től, hétfőtől az egész országra kiterjesztik demonstrációjukat. Magyarország több vidéki városában is volt demonstráció, ahol a kormány és Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. /Békésen zajlott a legnépesebb budapesti demonstráció. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Budapesten a tüntetők fő szervezői petíciót akarnak átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Több szónok amnesztiát követelt minden, a budapesti zavargások alatt elfogott embernek. Nem lehet és nem szabad együttműködni azokkal, akik ma vitatják és tagadják a harmadik Magyar Köztársaság demokratikus berendezkedésének alapját – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, az MSZP rendezvényén, amelyen liberális politikusok is jelen voltak. Hozzátette: fogalma sincs, mit keresnek a magyar jobbközép politikusai a Kossuth téren, ahol a szónokok szélsőséges, radikális, alkotmányellenes és idegengyűlölő beszédeket tartanak. Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy hagyja abba a hazudozást külföldön, ne próbálja belpolitikai célokra használni diplomáciai tárgyalásait. /A magyarországi válság hírei. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Budapesten szeptember 23-ára megszűntek az atrocitások, megsokszorozódott a Kossuth téren békésen tüntetők száma, és megsokasodtak a zászlók. A zászlóknak a magyar história egészének tanulságaira alapozott üzenete van: nemzetibb Magyarországot és magyarabb nemzeti képviseletet kíván. A tiltakozó hullám átcsapott a határokon, és kiterjedt a Kárpát-medence egészére, főleg Erdélyre és a Vajdaságra. Tőkés László püspök Budapesten hatalmas ováció közepette a baloldali médiák szerint harminc-, mások szerint ötvenezer ember és több millió tévénéző előtt a magyar nemzet egészének együvé tartozását és a gyurcsányi hazugságözönnek a nemzet egészére kivetített ártalmát tudatosította. A CNN riportere, Nic Robertson interjút készített a kormányfővel. a hazugságmotívumot a végsőkig kiélezte. N. R.: ,,Elfogadható, hogy hazudjon”? GY. F.: Ez sokkal bonyolultabb. N. R.: „Elfogadható, hogy hazudjon” Gy. F.: Ha ön – ha, ha – feleségével vagy barátaival beszél… stb. Göncz Kinga külügyminiszter Clevelandban Orbán Viktort s a Fideszt pimasznak nevezte, akikkel az Országgyűlésben nem lehet szót érteni, s ha az utcán vannak, folyamatosan hazudnak. Mára már nem csak a Kárpát-medence magyarságának jobboldali kötődésű tömegei, hanem a baloldal prominens képviselői közül is egyre többen vallják, hogy Gyurcsánynak távoznia kell. Lengyel László politológus beismerte, betelt a pohár, Gyurcsánynak egy idő után mennie kell. /Sylvester Lajos: A zászlók üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Komoly teszt előtt áll Magyarország: az immár napok óta Budapest és számos magyarországi város utcáin folyamatosan tüntető tömegek elérik-e Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya lemondását? Az ország jövője, a nemzet alapvető értékrendje forog kockán. Az, hogy hazugságra vagy felelősségre alapul Magyarország jövője. A teljhatalmú párt fittyet hányt a lakosságra. /Chirmiciu András: Teszt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Szeptember 23-án több tucat kolozsvári magyar vett részt azon a szimpátiatüntetésen, amelyet az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezett a Magyar Köztársaság főkonzulátusának főtéri épülete előtt. A fiatalok gyertyával a kézben csendesen álltak, tiltakozásképpen mindazért, ami Magyarországon történik. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) részéről András Imre, az MVSZ Erdélyi Társaságának elnökségi tagja szólalt fel. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a politika elválaszthatatlan az erkölcstől, az erkölcsmentes politizálás bukásra van ítélve. Az elmúlt hét folyamán több erdélyi településen is szerveztek szimpátia tüntetést. A tengerentúli magyar közösségek is megmozdultak New Yorkban és Torontóban is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szimpátiatüntetés Kolozsváron is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) támogatásával létrehozott ifjúsági központot avattak a Kolozs megyei Kisbácson. A központot a Pro-Kisbács Egyesület igazgatásával a 2004-ben befejezett helyi ifjúsági házban alakították ki. A létesítményt tizenkét, internet-hozzáférést is biztosító új számítógéppel, DVD-lejátszóval, vetítővel, digitális fényképezőgéppel, szkennerrel és nyomtatóval szerelték föl. Számítógép-kezelői kurzusok, idegennyelv-tanfolyamok, továbbképzések, változatos témájú előadások indulnak, találkozókat szerveznek közéleti személyiségekkel, a fiatalok aktív részvételének ösztönzése érdekében. /Ifjúságiközpont-avató Kisbácson. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési megbízott miniszter is részt vett Máramaros megye két – Nagybánya és Máramarossziget – területi RMDSZ-szervezetének hétvégén tartott önkormányzati konferenciáján. Szóba került a lakásépítési program gyorsabb ütemű folytatása is. /Farkas E. Zoltán: Önkormányzati konferencia Máramarosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Nagyenyeden tartották a református középiskolák országos tanévnyitó ünnepségét, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégium igazgatónője mondott beszédet. Kilenc református középiskola diákjainak és pedagógusainak képviselői voltak jelen. Az anyanyelv védelmére hívta fel a figyelmet Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. Aggasztónak tartja, hogy a Protestáns Teológián az idei felvételin, a magyar nyelv és irodalom vizsgákon nagyon gyengén szerepeltek a felvételizők. A rendezvény keretében szeptember 23-án megnyitották a Közelképek Barcsay Jenőről című fotókiállítást. Barcsay Jenő festőművész az iskola diákja volt. Barcsay Jenő emlékére 2003-ban domborművet lepleztek le, ugyanakkor az iskola egyik termét is róla nevezték el. Pápai Páriz Ferenc Lőrincz Lehel szobrászművész által készített mellszobrát is szeptember 23-án leplezték le, az alkotás a kollégiumban végzett művész ajándéka. Pápai Páriz Ferenc /1649–1716/ a Bethlen-kollégium tanáraként is tevékenykedett. Az ünnepélyes tanévnyitón a református zsinat által alapított Bethlen-díjat nyújtották át Turzai Melánia magyar szakos tanárnőnek. /Kelemen Tamás: Református középiskolások közös tanévnyitója Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2006. szeptember 25.

A III. Gyergyói Ifinapok rendezvényeként Gyergyószentmiklóson a fiatalok élőláncában kézről kézre adogatták a város főterén összegyűlt élelmiszercsomagokat. A célj római katolikus plébánia mellett működő, naponta mintegy száz személy meleg ebédjét biztosító étkezde ellátása volt. Az Ifitéka nevű ifjúsági iroda immár második alkalommal tartott „élőlánc-adakozást”, amelyet idén helybéli vállalkozók és önkormányzati képviselők is támogatnak. Szeptember 23-án, vasárnap dr. Czeizel Endrét látták vendégül az ifjak, a neves orvos genetikus szexről, szerelemről és gyermekáldásról tartott előadást. /Jánossy Alíz: Czeizel Endre volt a gyergyószentmiklósi ifinapok díszvendége. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Október közepén utcai tüntetéseket szervez a kolozsvári magyar tannyelvű állami Bolyai Egyetem létrehozásáért az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács. A tervek szerint a megmozdulásokra párhuzamosan 5–6 erdélyi városban kerül majd sor, valószínűleg lesznek megmozdulások Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen is, közölte Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. /Utcára vinnék az egyetem ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély és ferences kolostor adott otthont idén az írótábornak, ahol – főként erdélyi – irodalmi műhelyek, folyóiratok, szervezetek és könyvkiadók képviselői, munkatársai találkozhattak egymással. A harmincnál több írót és költőt Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul, Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor költő, országgyűlési képviselő, valamint Petres Sándor, Hargita megye tanácsának alelnöke köszöntötte. Thomka Beáta, Elek Tibor és Demény Péter délelőtti, a jelenkori magyar irodalom egy-egy jelenségcsoportját vizsgáló előadásait délután, sőt másnap is vita és tucatnyi hozzászólás követte. A tábor hangulatát női felolvasóest és az Éneklő Borz hangos folyóirat fellépése tette még oldottabbá. Szóvivőnek újabb két esztendőre Egyed Pétert választották, akit munkájában a Székelyföld folyóirat munkatársai segítenek majd. /Gyergyószárhegyi írótábor az Éneklő Borzzal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Emlékmű felállítását tervezik a nagyváradi várban – jelentette be Mircea Bradu, a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány elnöke. A középkorban a városban létesített csillagvizsgáló munkájának köszönhetően számos, világszerte használt térképen mintegy kétszáz évig Nagyváradon vonult végig a kezdő délkör. Az emlékműállítással egy időben több, a város történelmével kapcsolatos kötetet is bemutatnak majd. Kiadják Rogerius váradi kanonok Carmen Miserabile című művét, amely az 1241-es tatárjárást örökíti meg, és az olvasók kezébe kerül a város barokk műemlékeit bemutató kötet is. Nagyvárad Mátyás király idején vált a „világ közepévé”, amikor Vitéz János váradi püspök udvarába hívatta Georg Peuerbach német csillagászt, hogy ott csillagvizsgálót hozzon létre. Peuerbach halála után munkáját tanítványa, a reneszánsz szokás szerint fölvett latin nevén Regiomontanusként ismert Johannes Müller folytatta, aki itt állította össze Tabulae Varadiensis néven ismertté vált tábláit. Ezeken a táblákon a kezdő délkört a nagyváradi várra helyezte a csillagász. A kezdő délkör 1464 és 1667 között szelte át a várost, ilyen térképet használt többek között Kolumbusz is az amerikai kontinens felfedezésekor, valamint Magellán a Föld körüli útján. /Balogh Levente: Emlékművel jelölik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Szeptember 22-én, nagy hangerővel robogott be a dévai Szent Ferenc Alapítvány udvarára a Magyarország különböző részeiből érkező 350 motoros. Üdvrivalgással fogadták a gyerekek a szegecses, bőrdzsekis motorosokat. Böjte Csaba szerzetes köszöntötte az immár második alkalommal Dévára érkező motorosokat. Az itteni kisdiákok, tanáraik, nevelőik ajkán, hangszereiken felcsendültek a magyar kultúra gyöngyszemei: népdalok, mondókák, zeneművek, prózarészletek. A nagy sikert arató előadás utolsó dalát, a Honfoglalást már diákok és motorosok együtt énekelték. Azután felcsendültek az ismert gyermek- és felnőtt dalok, mindenki énekelt. A motoros zarándokok komoly adománnyal is meglepték a Szent Ferenc Alapítványt. Közel 3 millió forint gyűlt az adományládába, és sok-sok játékot, ruhát, szemléltetőeszközt tartalmazó csomag került elő a kísérőautókból. De a legnagyobb ajándék még hátra volt. Minden sisakos, bőrdzsekis zarándok mögé egy-egy kisdiák, vagy éppen játékos kedvű felnőtt ült, s rövid motortúrán belekóstoltak a száguldás gyönyörűségébe. Nevelőtanárként dolgozom –, mesélte Bújdosó János, a zarándoklat főszervezője. Az ötlet két évvel ezelőtt született, december 5-e kapcsán. Kerestem a módját annak, hogy úgy fejezhessék ki a határon túli magyarsággal való együttérzésüket, összetartozásukat, hogy ne keveredjen bele politika. Ezért hirdette meg tavaly az egyik legnagyobb példányszámú motoros lapban egy ilyen jellegű zarándoklatot. Tavaly 150-en jöttek, idén már közel 350-en. /Gáspár-Barra Réka: Politikamentes segítségnyújtás. Motoros zarándoklat Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Kisjenőben volt Arad megye egykor legdinamikusabban fejlődő népi táncegyüttese a Bokréta, azonban az együttes két évvel ezelőtt megszűnt. Nehezen tud megbarátkozni a gondolattal, hogy nincs népi táncegyüttesük, vallotta be Borgya József volt az egykori Erdőhegyi Bokréta koreográfus-menedzsere. A kezdeti lendület, a kitartás fokozatosan eltűnt, akárcsak a működéshez, a kiszállásokhoz szükséges pénz. Feleségével együtt mindent megtett az együttes megtartásáért, majd a feltámasztásáért, hasztalan. Hét éves működésük alatt nem alakult ki mellettük egy támogató törzsgárda. A citerazenekar is feloszlott, mivel a zenészek rájöttek: abból nem lehet megélni. Most voltak a városnapok, a 2000 helybeli magyar közül egy sem szerepelt a városnapok rendezvényein. /Balta János: Szükség van-e néptáncra Kisjenő-Erdőhegyen? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Harmincadik alkalommal szervezték meg szeptember 23-án, vasárnap Gyimesközéplokon a Tatros forrásánál elnevezésű csángófesztivált. A szabadtéri rendezvényen moldvai csángó hagyományőrző együttesek, a gyimesbükki, gyimesfelsőloki táncosok, illetve a házigazda gyimesközéplokiak csoportja lépett fel, a műsort a csíkszeredai Borsika Gyermektánccsoport és a magyarországi hagyományőrzők fellépése színesítette. /30. csángófesztivál Gyimesközéplokon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Jubileumi ünnepséget ült szeptember 24-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház és a zsögödfürdői Caritábor, 25-én pedig a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon. A Gyulafehérvári Caritas-szervezet e három intézménye fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte. A Gyulafehérvári Caritas munkatársai és partnerei, római katolikus egyházi és világi személyek adtak hálát az intézmények eltelt tízesztendős múltjáért. A szellemi munka otthonaként 1990-ben létrejött Jakab Antal Tanulmányi Ház születésnapi ünnepségén Vencser László professzor, akkori Caritas-igazgató, ma a linzi egyházmegye Idegennyelvű Lelkészségek Szakosztályának vezetője beteljesült víziónak nevezte a tanulmányi ház születését. A baráti hangulatú ünnepségen a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes néptáncosai biztosították az ünnepi műsort, a zsögödfürdői Caritáborban pedig az Árvácska együttes csángó és gyerekdalokból összeállított műsora szórakoztatta a jelenlévőket. Csató Miklós, a Caritábor intézményvezetője a játszótér felújítását és még több gyermektábor megvalósítását tűzte ki célul ünnepi beszédében. /Antal Ildikó: Ünneplőben a Caritas intézményei. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2006. szeptember 25.

Szeptember 23-án a nemrég belülről is felújított csombordi református templomban a ma már román tannyelvű líceumként működő hajdani Bethlen Református Gazdasági Iskola alapításának hetvenedik évfordulójára emlékeztek. Fogarasi István református lelkész elmondta: a csombordi iskolában nemcsak a növények, hanem a lelkek nemesítése is folyt. Az 1935. október 20-i ünnepélyes megnyitón Dr. Musnai László, a Bethlen Kollégium rektor-professzora és dr. Szász Pál, a kezdeményező kollégiumi főgondnok tartottak beszédet. Nagy Endre, az első igazgató a Bethlen Kollégium legifjabb gyermekének nevezte az iskolát. Az iskola a családi szeretet hangnemében tanított és nevelt. Dr. Csávosssy György, az iskola volt tanára emlékezett: 55 évig igazán élt ez az iskola, a csombordi intézet az erdélyi magyar mezőgazdasági képzés egyik fellegvárává, majd vegyes és nemsokára román tannyelvű iskolává vált. Mezei Sándor igazgatása idején (1949–1982) valóságos „aranycsapat” tevékenykedett itt. Mellette dolgozott Fülöp István aligazgató és dr. Csávossy György, a borászat szerelmese. Az 1990-es években feltámadt a csombordi magyar mezőgazdasági oktatás, hiszen tagozatként néhány évig a nagyenyedi kollégiumban működött. 1995-ben az iskola fennállásának 60. évfordulója emlékére Volt egyszer egy iskola (1935–1996) címmel Csombordi Emlékkönyvet adtak ki. Mi lett mára a csombordi iskolából? Az üvegház pusztán áll, az iskolának már nincs meg a pincéje, a Maros partján a valamikori csodás park elhanyagolt. /Bakó Botond: 70 éves a Csombordi Mezőgazdasági Iskola. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2006. szeptember 25.

A magyar nyelvű oktatás megszüntetése után Dani Gergely plébános a hittanórákon tanította magyarul írni-olvasni Gyimesbükkön a magyar gyermekeket – hangzott el szeptember 24-én a gyimesbükki magyar tannyelvű iskola névadó ünnepségén. A tanintézmény felvette a templomépítő plébános nevét. Az ünnepség a templomkertben kezdődött Dani Gergely plébános sírjának megkoszorúzásával, majd az iskola udvarán összegyűlt nagy tömeg előtt celebrált ünnepi szentmisét Bálint Lajos, a gyulafehérvári főegyházmegye nyugalmazott érseke. Az avatóünnepségen Matekovits Mihály, a tanügyi tárca kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója az anyanyelvi oktatás szükségéről, a vegyes nyelvi környezetben élő pedagógusok munkájának fontosságáról beszélt. Nagy-Galaczi Hajnal, az iskola pedagógusa, a névadást kezdeményező Csángó Gyermekekért Egyesület vezetője elmondta, hogy az iskola korábbi igazgatójával, Tankó Mihállyal választották Dani Gergely nevét iskolájuknak. /Sarány István: Gyimesbükk. Dani Gergely nevét viseli az iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2006. szeptember 25.

A Szilágyságban a legtöbb település évente megtartja falunapját, ezek közül mindenik valamiben különleges. Szilágysomlyón dr. Széman Péter, a Magyar Egészségügyi Társaság kárpát-medencei alelnöke a Báthory István fejedelemre való emlékezés mellett a szakmai továbbképzésre helyezte a hangsúlyt. Szilágysomlyó napján rangos orvostovábbképző zajlott 146 résztvevővel. A Magyar Egészségügyi Társasággal közösen szervezik már tizenhárom éve ezeket a konferenciákat. Nemcsak a testvértelepülések – Nyírbátor, Szarvas, Albertirsa – vezetői, de pedagógusai, orvosai is eljöttek. Albertirsa a néptáncosait is elhozta, majd a nyírbátori fúvószenekar és mazsorettcsoport szórakoztatta a várost. A magyar iskolában a pedagógusok tanácskoztak az oktatási reformról. Bevezetik a minőségbiztosítási rendszert, amely évente értékeli minden iskola eredményeit, ötévente pedig külső értékelés következik. A nap legfontosabb eseménye a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadása volt. Eddig tizenhárom év alatt 44 oklevelet osztottak ki. Most két post mortem díjat ítéltek oda a krasznai Pákai Ferenc és a szilágysomlyói dr. Farnas Géza hozzátartozóinak. Nagy Mihály történelemtanár helytörténeti kutatásaiért kapta a díjat. Vida Katalin szilágycsehi tanár kitüntetésével a Tövishát Kulturális Társaság titkáraként kifejtett közösségszervező tevékenységét értékelték. Papp Béla Szilágysomlyón tanított három évtizedet, most Magyarországon is csak Szilágysomlyóról ír. Sepsi József szobrász a Szilágyság több települése számára készített szobrokat. Legjelentősebb alkotásai Zsibó (Wesselényi szobor), Kraszna, Zilah, Sarmaság tereit díszítik. /Józsa László: XIV. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./


lapozás: 1-30 ... 5461-5490 | 5491-5520 | 5521-5550 ... 7411-7426




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék