udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7426 találat lapozás: 1-30 ... 5551-5580 | 5581-5610 | 5611-5640 ... 7411-7426 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. szeptember 28.

Sikeres nyarat tudhat maga mögött a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum néptánccsoportja, a bánffyhunyadi Suhanc együttessel karöltve. A fiatal táncosok külföldön vendégszerepeltek. A két néptánccsoport együttesen kapott meghívást a szlovákiai Kolon községben megrendezett, július 7–9. között zajló találkozóra és nemzetközi fesztiválra. A második vendégszereplésük a magyarországi Maroslelén, a II. Kaláka tábor keretében történt július 9–16. között. A Bánffyhunyadi Általános Iskolában 1999-ben kezdődött el a néptánc oktatása. A Báthory István Elméleti Líceum néptánccsoportja öt éve alakult. /Dézsi Attila XI. osztályos diák: Bánffyhunyadi és báthorys néptánccsoportok sikerei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2006. szeptember 28.

Szeptemberben ünnepelhették volna Balogh Edgár századik születésnapját. Egykori hívei sem tülekedtek feleleveníteni élményeiket, egykori ellenfelei is mélyen hallgattak, noha Balogh Edgár hosszú, tapasztalatokban, reményekben, csalódásokban oly gazdag életútja szinte követeli a szembenézést, írta Bogdán László. Annál is inkább, mert a lapszerkesztő és közíró Balogh, akinek szerepe nélkül felfoghatatlan, megírhatatlan, értelmezhetetlen a romániai magyar irodalom története, főművében, négykötetes emlékirataiban – Hét próba (1965), Szolgálatban (1978), Férfimunka (1986 – ez már a cenzurális viszonyok szigorodása miatt Budapesten jelent meg!), Számadásom (1999) – maga is megpróbált szembenézni életútja (ön)ellentmondásaival. Nem véletlenül idézi már a változó viszonyok között, 1993-ban memoárjai utolsó, zárókötetében II. János Pál pápát, feltéve a nagy kérdést: kaphat-e felmentést a ,,csalódásokba fulladt hiszékenység” bűne alól? Kántor Lajos az ,,elhallgatás” okát abban látja, hogy a szerző ,,...nemigen tud szabadulni... egy régi beszédmódtól”, minősítései vitathatóak. Balogh Edgár elkötelezett baloldali értelmiségi volt, e kihalóban levő emberfajta egyik utolsó mintapéldánya. /Bogdán László: Balogh Edgár számadása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

2006. szeptember 28.

Egy éve hunyt el Szeley-Szabó László (1950. szeptember 14.– Székelyudvarhely, 2005. szeptember 28.) természetvédő és fotóművész. Mintegy évi 200 napot töltött terepen, otthon hagyva családot-üzletet. Járta Hargita hegység erdőségeit, több mint 80 tudományos írást hagyott maga után, egyedül vagy munkatársaival 5 madárfaj romániai megfigyelését közölte elsőként, ugyanakkor bizonyította 4 faj első fészkelését is az ország területén. Fontos cikkei jelentek meg szaklapokban, a National Geographic számaiban, valamint a Duna-delta Kutatóintézet évkönyveiben. Társszerzője két fontos romániai szakkönyvnek, a Duna-delta Bioszféra Védterület Vörös Listájának, valamint a Medvéskönyvnek. Fontos megvalósítása az Erdélyi Nimród természetvédelmi magazin megalapítása, szerkesztése, gondozása 1999 óta. E lap a Székelyföldi Nimródból szélesedett erdélyi szintre, s néhány év alatt helyet kapott mind a romániai magyar természetbarátok, mind pedig a Magyarországon élők könyvespolcain. /Dr. Kiss J. Botond: Szeley-Szabó László (1950. szeptember 14.–2005. szeptember 28.). = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 2006. szept. 28./

2006. szeptember 29.

A francia államfő, az Európai Bizottság elnöke, összesen 32 állam- és kormányfő jelenlétében nyitotta meg szeptember 28-án házigazdagént Traian Basescu államfő Bukarestben a frankofon országok XI. csúcstalálkozóját. A résztvevők az információs technológiák oktatásban betöltött szerepéről és lehetőségeiről folytattak eszmecserét. /Véget ért a frankofon országok XI. csúcstalálkozója Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2006. szeptember 29.

„Szeretnénk, ha együttműködésünkben a gazdaságpolitika, a gazdaságfejlesztés lenne a következő időszak egyik fő motívuma” – jelentette ki szeptember 28-án Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A politikus részt vett a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Fórumán. „Négy éve működik a Kárpát-medencei képviselők fóruma, ennek szatellit rendezvényeként hoztuk létre a Kárpát-medencei gazdasági és vállalkozói fórumot, melynek előző ülésére Bécsben került sor” – magyarázta Szili Katalin. A fórumon elhangzott, hogy 590 vállalkozás van Erdélyben, amely magyar-román vegyes vállalkozásként működik, s márciusban létrejött egy közös gazdasági-kereskedelmi kamara is. A munkaerő szabad mozgására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a magyar házelnök reményét fejezte ki, hogy főként gazdaságpolitikai megfontolások lesznek azok, amik megalapozzák az erre vonatkozó magyar döntést. Az ÚMSZ munkatársai felvetették, hogy romániai magyar szónoka is volt a Kossuth-téri tüntetésnek. Tőkés László püspök azt mondta az emelvényen: „aki kurvának nevezi édes hazánkat, az nem maradhat hatalomban”. Szili Katalin hangsúlyozta, nem kívánja kommentálni Tőkés püspök Kossuth téri szereplését. Annyit elmondott, hogy a püspök román állampolgár, ezért nem írhatta volna alá a petíciót. /Bögözi Attila, Lokodi Imre: Szili: hamarosan kiderül az igazság. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Molnár Tamásnak, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik ügyvivőjének közlése szerint minden engedélynek birtokában vannak ahhoz, hogy a budapesti Kossuth téri tüntetés szeptember 29-e estétől október 1-je, vasárnap 19 óráig rendezvénnyé alakuljon át. Az ügyvivő elmondta, hogy a Kossuth téri tüntetésre meghívták Lech Walesát, a lengyel Szolidaritás szakszervezet egykori vezetőjét, volt lengyel államfőt. /Magyar válság. Ma estétől kulturális rendezvény a Kossuth téri tüntetés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2006. szeptember 29.

A kampánycsend betartásáról fogadtak el közös nyilatkozatot az MSZP, a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ kampányáért felelős politikusok szeptember 28-án Budapesten. Az MDF nem vett részt a találkozón. Dávid Ibolya, az MDF elnöke levelében a távolmaradást azzal indokolta, hogy az MDF betartja a választási eljárásról és a kampánycsendről szóló szabályokat. Október elsején Magyarországon helyhatósági választásokat tartanak. /Népszavaznak az önkormányzatokra? Helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Magyarországon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2006. szeptember 29.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) – függetlenül a Magyarországon kialakult helyzet politikai megítélésétől – a Magyar Televíziót ért szeptember 19-i támadást, amely műsorának néhány órás felfüggesztésére kényszerítette a közszolgálati adót, úgy értékeli, mint a nemzeti médiaintézményt ért súlyos támadást – olvasható MÚRE közleményében. A romániai magyar közvéleményt azáltal is közvetlenül érintheti az MTV ellen intézett, százmillió forintos nagyságrendű garázdálkodás, hogy néhány hónapja a köztelevízió vezetői műsoridőt ajánlottak fel az Erdélyi Magyar Televízió önálló műsorainak sugárzására. A MÚRE szimbolikus értékű segélyt nyújt a károkat szenvedett MTV-nek. Felkéri tagjait, hogy szimbolikus értékű adományaikkal támogassák azt a kezdeményezést, hogy a megrongált, eltulajdonított eszközök egyikét gyűjtésük eredményeként pótolhassák. /Szimbolikus segélynyújtás az MTV-nek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete egyeztető-fórumot szervezett, amelyen az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselők és önkormányzati elöljárók mellett részt vettek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta: a találkozót azért hívta össze, mert úgy érzi, hogy az RMDSZ nem azt a politikai funkciót tölti be, mint amikor létrejött, tömegszervezet jellege elhalványult. Az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Szerinte az autonómia kérdését nem lehet tovább halogatni, és összefogást szorgalmazott az ügyben. A találkozón az RMDSZ, az SZNT és MPSZ helyi vezetői megállapodtak abban, hogy a felvetett kérdésekben egy következő találkozón konkrét időpontokat határoznak meg, valamint javaslatokat fogalmaznak meg. /Széleskörű összefogás az autonómiáért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Autonómiát csak összefogással, közösen lehet kiharcolni. A székelyföldi autonómia ügyében több kezdeményezés történt, eredmény azonban nem volt, az egymással szemben cselekvők kioltották, sokak szemében komolytalanná tették az üzenetet. A Székely Nemzeti Tanács megjelenésére, következetes kiállásukra, meg a politikai ellenzék szerepét felvállaló, párttá alakulni készülő MPSZ-re is szükség volt, hogy az RMDSZ végre komolyan vegye az autonómiaköveteléseket. Kényszerhelyzetben ugyan, de ezt tette a 2004-es választási kampányban, és hasonló szándék körvonalazódik most is. Markó Béla Csíkszeredában kiállt az autonómia fontossága mellett. A folyamatban a sepsiszentgyörgyi fórum, kis túlzással talán történelminek is nevezhető. /Farkas Réka: Az összefogás reménye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Október hetedikén Sepsiszentgyörgyön sorra kerülő ülésén dönt a Székely Nemzeti Tanács arról, hogy kezdeményezi: még ebben az évben szervezzenek népszavazást a székelyföldi autonómia ügyében – jelentette be az SZNT tájékoztatási alelnöke, Ferencz Csaba. Azt is elmondta, felszólítják a civil szervezeteket, egyházakat, politikai alakulatokat, közösen szervezzék meg az autonómia-referendumot. /(-kas): Népszavazást kezdeményez az SZNT. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Előbukkant Gheorghe Funar NRP-szenátor hálózati dossziéja is. Funar arra számít, hogy az iratokból kiderül megfigyelt személy volt. /Előkerült Funar dossziéja is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára ismét hevesen támadta az RMDSZ vezetőinek autonómiára vonatkozó nyilatkozatait, az RMDSZ-t terrorista szervezetként emlegette. Funar szerint a székelyföldi autonómia kérdése elterelő hadművelet, az RMDSZ valójában Erdély autonómiáját akarja megvalósítani. /Napzárta. Funar és az autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Miként használják ki a magyar polgármesterek, alpolgármesterek az RMDSZ kormánytagságát, sikerül-e több központi pénzt szerezniük településüknek? Erre a kérdésre keresett választ a lap. Arad megye magyarsága most kivételesen előnyös helyzetbe került, mert a megyei tanács RMDSZ-es triumvirátusa – Búza Gábor, Csepella János, Sipos György – a lehetőségekhez mérten jól dolgozik. Külön előny, hogy Búza Gábor a megyei tanács alelnöke, aki a kultúrával is foglalkozik. Búza Gábor kiemelte, ha a település része valamilyen fejlesztési programnak, pályázatnak, akkor könnyebben kaphat támogatást. A megyében most négy magyar polgármester van, de közülük csak három nyert RMDSZ-színekben, a negyedik, a nagyzerindi Simándi Sándor a demokraták listájáról indulva lett polgármester. A három RMDSZ-es polgármester közül a legkritikusabb anyagi helyzettel a kisiratosi Almási Vince küszködik. Kisiratos nemrég vált le Kürtösről, s nyerte vissza községi rangját, de a településen nincs ipari tevékenység. Kisiratos most kormánypénzt kap vízbevezetésre, és meglesz a sportterem is, ami jelzi, hogy az RMDSZ kormánytagsága jótékonyan hat a kistelepülésekre. /Zacskós lé. Pénzszerzés magyar településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Az 1956-os forradalom évfordulója kapcsán Puskás Bálint szenátor felhívást tett közzé: minden településen, templomok és emlékművek mellett ültes­senek el hét fát (vagy díszbokrot). A fákat (díszbokrokat) H betű formában elültetve HŐSEINK-nek állítunk emléket, írta. /Puskás Bálint szenátor, a háromszéki Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke: Ültessünk fát Hőseink emlékére! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Közel kétszáz kötetnyi könyvadományt adtak át Temes megyei Ótelek iskolájának a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a szegedi Egyetemi Könyvtár és a Megyei Könyvtár, valamint a Kaposvári Megyei Könyvtár képviselői. A kötelező háziolvasmányokat, műszaki könyveket, szépirodalmat és minden, az általános iskolában hasznosítható könyvészetet tartalmazó ajándék adakozásból gyűlt össze. A magyarországi könyvtárosokat megrendítette a tavalyi bánsági árvíz által súlyosan megviselt falu esete, és eldöntötték, hogy a maguk módján segítenek a magyar tannyelvű iskolán. A segélyakció lebonyolításában az árvízkárosult bánsági magyar közösségek felkarolására létrejött Reconstructio 2005 Egyesület volt a partnerük, melynek elnöke, Sütő Udvari Magda is jelen volt az adomány átvételénél. /P. L. Zs.: Könyvadomány az óteleki iskolának. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2006. szeptember 29.

A pécsi önkormányzat tavalyi kolozsvári látogatásának viszonzásaként érkezett húsztagú küldöttség Pécsre, a Kolozsvár Napokra. A rendezvény keretében kiállítások, könyvbemutatók és irodalmi estek zajlottak, valamint Kalotaszeg népművészete mutatkozott be. /-f-: Kolozsvár Napok Pécsett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Stefano Bottoni Szilágyi Domokos családja részéről a költő élettársa, Nagy Mária és a költő öccse, Szilágyi Kálmán hozzájárulásával adott tájékoztatást Szilágyi Domokos költő (1938–1976) és a román állambiztonsági szervek kapcsolatáról. Szilágyi Domokos „Balogh Ferenc” fedőnéven működött együtt az állambiztonsági szervekkel. A Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ még nem adta át „Balogh Ferenc” hálózati dossziéját. „Balogh Ferenc” tevékenysége 1958 és 1965 között, két jól elkülöníthető szakaszban dokumentálható. „Balogh Ferenc” együttműködése három megfigyelési dosszié alapján rekonstruálható: 1) Lakó Elemér és Varró János megfigyelése, 2) Péterffy Irén megfigyelése, 3) Páskándi Géza megfigyelése. Szilágyi Domokos, a Bolyai Tudományegyetem harmadéves magyar szakos hallgatója egyetértett a magyar forradalom követeléseivel. 1957. március 11–19. között Bartis Ferencet, Dávid Gyulát és Páskándi Gézát is letartóztatták. Egy korábbi, szintén 1957-es irat szerint Szilágyi Domokos barátnője, a Bolyai Egyetemen tanuló Várady Emese is bekerült a nyomozás alatt álló csoportba. Feltételezhető, hogy Szilágyi Domokost nemcsak szabadsága elvesztésével fenyegették meg, hanem barátnőjével is zsarolták. „Balogh Ferenc” feladata a Lakó Elemérrel, Varró Jánossal, illetve Péterffy Irénnel való kapcsolattartás volt, megfigyelés céljából. Varró Jánost és Lakó Elemért 1958. augusztus 26-án, Péterffy Irént pedig október 31-én vették őrizetbe. „Balogh Ferenc” jelentéseiből megállapítható, hogy mindhárom esetben az általa szolgáltatott információk terhelő jellegűek voltak. Az ún. „harmadik Bolyai perben” 1959. február 19-én Varró Jánost 16, Lakó Elemért 15 év kényszermunkára, míg Péterffy Irént 10 év börtönre ítélte a kolozsvári Katonai Törvényszék, továbbá Vastag Lajost 8, Páll Lajost 6 év börtönnel és teljes vagyonelkobzással sújtotta, míg Iamandi Emil és Szilágyi Árpád 5–5 év börtönbüntetést kapott. A kolozsvári állambiztonsági szervek Páll Lajost többször próbálták 1958 folyamán beszervezni, letartóztatása és elítélése az ajánlat visszautasításával is magyarázható. Később Szilágyi Domokost az 1963-ban szabadult Páskándi Géza megfigyelésével, új verseinek elemzésével bízták meg, de az általa megfigyeltek között szerepelt még Domokos Géza, Szász János és Majtényi Erik is. 1965-ben véget ért „Balogh Ferenc” tevékenysége. Nem ismert, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e az állambiztonsággal 1959 és 1964 között, valamint 1965 után. /Stefano Bottoni, Nagy Mária, Szilágyi Kálmán: Közlemény Szilágyi Domokosnak a Securitatéval fenntartott kapcsolatáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Szilágyi Domokosnak a Szekuritátéval fenntartott kapcsolatáról szóló közleménnyel fordult a médiához Stefano Bottoni történész. Láng Zsolt nemrég a Transindexen jegyzetben tette szóvá: miért nem beszélünk arról, Szilágyi Domokos besúgó volt-e. Láng Zsolt biztos benne, hogy benne, hogy Szilágyi Domokos nem önként tette mindazt. Varga Andrea történész, kutató, fenntartásait fogalmazta meg, mondván, olyat még nem látott, hogy szkizofrén embert szerveztek volna be. Szilágyi viszont az volt. Úgy véli, elhamarkodott volt Bottoni kutatási eredményeit publikálni. /G. E.: Szilágyi Domokos „kényszerleszállása”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2006. szeptember 29.

Szilágyi Domokos besúgó volt. Ez a tény kétfajta reakciót vált ki. Az egyik hang borítékolhatóan a mentegetésé: ne feszegessük ezt a témát. És lesznek bizonyára olyanok is, akik szemében gyűlöletessé válik jelenkori líránk egyik vitathatatlanul jelentős alakja. Azonban Szilágyi Domokos költői életművének esztétikai megítéléséhez semmi köze ennek az ügynek. Miért alakult ki olyan helyzet, amelyben ezek az emberek jelenteni kényszerültek? Kik olvasták a jelentéseiket? Kiket terhel közvetlen felelősség a jelentések felhasználásáért, amellyel emberek életét tették tönkre? Kik működtették ezt az egész hálózatot? És főként: hol vannak ők most? Őket mikor számoltatják el végre? /Papp Attila Zsolt: Kirakós történelem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./


lapozás: 1-30 ... 5551-5580 | 5581-5610 | 5611-5640 ... 7411-7426




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék