udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 5641-5670 | 5671-5700 | 5701-5730 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. október 3.
Schuller Jenő 1956-ban Besztercén volt tanár. Koholt vádak alapján 7 év börtönbüntetésre ítélték, ebből négyet töltött le Kolozsváron, Jilaván és Szamosújváron. A Bolyai Egyetem biológia szakán végzett 1954-ben, s fiatal tanárként Besztercére került. Diákjainak megtanította a Himnuszt és Szózatot, később a székely himnuszt. Csinált egy farmot a magyar tagozaton levő gyermekeknek a város szélén. Úgy nevezték a helyet, hogy Magyar telep. 1958-ban volt egy olyan törekvés, hogy a magyar tagozatokat olvasszák be a román tagozatokba. Három román tanár akarta meggyőzni Schuller Jenőt, vegye rá a magyar szülőket arra, hogy a gyerekeiket román osztályba írassák. Ő azonban kitartott: a 450 magyar gyermek megérdemli, hogy magyarul tanuljon. 1960. július 20-án bevitték Besztercére a Szekuritátéra. A vád szerint az egyik kollégájának azt mondta: jobb lenne, ha független Erdély lenne, mert csak akkor oldódik meg a nemzeti kérdés, továbbá szimpatizált az 56-os forradalommal. A másik vád az volt, hogy megtanította a Himnuszt a gyermekeknek. Az iskolakérdés nem szerepelt a vádak között, pedig őt azért tartóztattak le, mert nem egyezett bele a magyar tagozat megszüntetésébe. Tanártásai ellene vallottak, 7 évre ítélték. Négyet töltött le. Ezalatt a négy év alatt banditának szólították a börtönben. A börtön után behívattak a Szekuritátéra, s megkérdezték: vissza akar-e menni a tanügybe. Ha igen, akkor vállalnia kell, hogy ha a Román Népköztársaság ellen valaki valamit tesz, jelenti. Ezt természetesen nem vállalta, s így nem kapta vissza az állását. /D. Szentes Szidónia: 1956 Erdélyben. Az első tárgyaláson senkit sem ítéltek el. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 3./2006. október 3.
Hat évig raboskodott román fegyházakban Jancsó Csaba, amiért sepsiszentgyörgyi társaival együtt szolidarizált a budapesti ötvenhatos eseményekkel. Bukását a Székely Ifjak Társasága szervezésében történt negyvennyolcas obeliszk megkoszorúzása hozta. Tizenöt éves, nyolcadik osztályos diákja volt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumnak, amikor Budapesten kitört a forradalom. Október 24-én tizennegyedmagával együtt létrehozták a Székely Ifjak Társaságát (SZIT). A szervezet célja volt a felkészülés arra a pillanatra, amikor a magyarországi forradalom eléri Erdélyt, Székelyföldet. 1956 novemberében elbukott a szabadságharc Magyarországon, a szervezet tagjai azonban úgy döntöttek, hogy tenniük kell valamit. 1957. március 15-re virradóan megkoszorúzták titokban Sepsiszentgyörgyön a negyvennyolcas obeliszket. A következő évben, az 1848-as szabadságharc 110. évfordulója alkalmából ismét koszorúzásra készült a SZIT. A szekusok előre megjelentek, számítva arra, hogy a koszorúzás megismétlődik. Amikor Bordás Attila, Gyertyánosi Csaba és Jancsó Sándor elhelyezte a koszorút, váratlanul több helyről származó rendőrsíp füttye hallatszott. Csak Bordást tudták elkapni, a másik két fiatal elfutott. Bár nem vett részt az éjjeli akcióban, Jancsó Csabáért az iskolába jöttek el a szekusok, a másik két fiatalt is bevitték. Júniusban volt a tárgyalás, Macskássi Pál kolozsvári katonai törvényszéki bíró vezetésével. Jancsó Csabát 10 évre, a 29 éves Szalai Attila 18 évre, Molnár Bélát 6 évre ítélték, a többiek 7 és 15 év közötti elzárásra. Zsilaván a börtönben megverték Jancsó Csabát, mert megcsókolta az őt meglátogató édesanyját. Később Brailától 75 kilométerre lévő munkatelepre vitték, több száz társával együtt, ahol gátat építettek. Egy főnek naponta 3,2 köbméter földet kellett kiásnia. A kosz, a hiányos táplálkozás miatti legyengülés, a fertőzött, Dunából származó ivóvíz miatt 1960-ban kitört a tífuszjárvány, s ennek áldozata volt Jancsó Csaba is. Könnyebb munkára vitték, répát szedni Gradinára, ahol Páskándi Gézával együtt dolgozott. Jancsó Csaba 1964. augusztusában szabadult. Munka után esti líceumba járt, elvégezte a X. és XI. osztályt, majd érettségi után beiratkozott a faipari technikumba. A szekusok az évek során egy percig sem hagyták alább megfigyelését. /Domokos Péter: Erdélyi ötvenhatosok. Tíz év koszorúzásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2006. október 3.
Az október első vasárnapján hagyományosan megtartott hálaadó ünnep az év valamennyi terményéért szól. Aradon az evangélikus-lutheránus (Vörös) templomban az istentiszteleten Tóthpál Béla tiszteletes köszönetet mondott mindazoknak, akik az őszi terményekkel feldíszítették az Úr asztalát, emlékeztetve az ünnep egybeesett az aradi evangélikus-lutheránus templom felszentelésének 100. évfordulójával, s ekkor nyílt meg a közösség művész tagja, Brittich Erzsébet kiállítása, amelyen templomsorozatából mutat be linómetszeteket és diófapác-rajzokat. /(Kiss): Brittich Erzsébet kiállítása a száz éve felszentelt Vörös templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2006. október 3.
Nagyenyeden a Bethlen Dokumentációs Könyvtár gróf Mikó Imre, a Bethlen Kollégium főgondnoki tisztségét 38 éven át betöltő közéleti személyiség és író emlékkiállításával nyitotta meg az új tanévet. Győrfi Dénes könyvtáros azért választotta a főgondnok személyét, mert szeptember 16-án emlékeztek meg halálának 130. évfordulójáról. “Erdély Széchenyije” 1838–1876 között volt a Kollégium főgondnoka. 1863-ban könyvtárának 5000 kötetét, valamint érmegyűjteményét az iskolának adományozta. Ő képviselte a Kossuth-kormányt a székelyek agyagfalvi gyűlésén, ő alapította meg 1859-ben a nevét viselő sepsiszentgyörgyi kollégiumot, és ugyanebben az évben létrehozta Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesületet. Az emlékére rendezett kiállításon első alkalommal kerül közszemlére az a 20 levél, melyet 1855–1864 között intézett a kollégium elöljáróságához. A kéziratok mellett néhány műve is megtekinthető, így az 1856-ban Kolozsváron kiadott háromkötetes Erdélyi történelmi adatok, a Pesten 1867-ben megjelent Benkő József élete és munkái. Az Irányeszmék, valamint Bod Péter élete és munkái című műve Pesten látott napvilágot 1861-ben, illetve 1862-ben. /T. I.: Gróf Mikó Imre-kiállítás a Bethlen-könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2006. október 4.
A decentralizáció mielőbbi megvalósítását sürgette a belügyminisztériumi tanácskozáson Traian Basescu államfő. Szerinte Romániában e tekintetben az elmúlt 16 évben semmi nem változott, a tanfelügyelőség és az egészségügyi igazgatóság ugyanúgy a minisztériumnak van alárendelve, mint 1989 előtt, s ezen változtatni kell. Calin Popescu Tariceanu kormányfő ugyanakkor kifejtette: a közigazgatás decentralizációját egyes tisztviselők késleltetik. /Felturbózzák a decentralizációt? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2006. október 4.
Pozitívan véleményezték a kémelhárító szolgálatot (SIE) és a titkosszolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottságok Claudiu Saftoiu és George Maior jelölését az említett szervezetek élére. A liberálisok az államfő által javasolt igazgató-jelöltek ellen szavaztak. Hasonlóan cselekedtek az NRP-sek is, a demokraták és szociáldemokraták bizottsági tagjai viszont megszavazták őket. A végső szavazás október 4-én lesz. Az RMDSZ közös frakcióülésen alakítja ki álláspontját. /B.T.–Sz.K.: Elfogadták a bizottságok Saftoiut és Maiort. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2006. október 4.
Október 3-án ismét kudarcba fulladt a kisebbségi törvénytervezet vitája a képviselőház oktatási, jogi és emberjogi bizottságában, mivel létszámhiány miatt a testület ismét döntésképtelennek bizonyult. Asztalos Ferenc, RMDSZ-es képviselő, az oktatási bizottság tagja elmondta: a törvénytervezet vitájára nincs politikai akarat. /Kisebbségi törvény: újabb kudarc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2006. október 4.
Magyarország számára is fontos fejlemény az Európai Bizottság országjelentése, amely zöld utat biztosít Románia januári csatlakozásának – fejtette ki a múlt héten Marosvásárhelyen Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Vállalkozók Fórumán. A házelnök emlékeztetett arra, hogy az összejövetel egy május 15-i bécsi konferenciának a folytatása, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának a szatellit-rendezvénye. Fontosnak nevezte a magyar–magyar kapcsolatok korszerű fejlődését, akárcsak az olyan együttműködést, amely elősegíti a kis- és középvállalatok életképességének javulását. Borbély László, a román kormány közmunkaügyi és területrendezési minisztere hangsúlyozta: Románia uniós csatlakozása után várhatóan élénkebb lesz a gazdasági együttműködés a két szomszédos ország között. /Kárpát-medencei Vállalkozók Fóruma. Magyarország üdvözli a kedvező országjelentést. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2006. október 4.
Az ENSZ népesedési alapjának vizsgálata szerint 2050-ig Románia jelenlegi 21,6 milliós lakossága 16 millióra csökkenhet, és ennek fele már nyugdíjas lesz. Jelenleg a nyugdíjasok száma mintegy 6 millió, 5 millió a fiatalok és gyerekek, 10,1 millió a felnőttek száma. /2050-ig negyedével csökken Románia lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2006. október 4.
Nem várható meglepetés az Országgyűlésben október 6-án, amikor a napirendre kerül a kormányfő által kért bizalmi szavazás. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakciója egyhangúlag úgy döntött, támogatja a kormányfőt és a kormányprogramot. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) képviselőinek kötelező lesz a részvétel, azt azonban nem írják elő: milyen gombot nyomjanak. A képviselők név szerint szavaznak majd a rendkívüli ülés végén, amelyen egyetlen napirendi pontként a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által benyújtott határozati javaslat megvitatása szerepel, öt órás időkeretben. Erről döntött a házbizottság, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) javaslatára. A másik két ellenzéki párt képviselői nem vesznek részt a bizalmi szavazáson. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselői ezt pontosan egy nappal azután tették, hogy Orbán Viktor hetvenkét órát adott a kormánykoalíció pártjainak Gyurcsány Ferenc elmozdítására. /Guther M. Ilona: Az MSZP „bízik” Gyurcsányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2006. október 4.
Szőcs Levente, a lap munkatársa elítéli Orbán Viktor utcai tüntetésre vonatkozó tervét. /Szőcs Levente: Kormány mint fogyóeszköz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2006. október 4.
Most jó erdélyiként nagyon kellene örülni annak, hogy Magyarország térképe szinte teljes egészében narancsliget lett, írta Lokodi Imre a lap munkatársa. A válságnak nyugvópontra kell jutnia, különben „magyaráznunk kell román barátainknak” hogy Magyarországon nincs szó újabb ötvenhatról. Elsősorban a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz közötti megméretkezésről szólt a választás, de nem szabad eltekinteni az újságíró szerint a magyar s kormányzati politika „meghatározó erejéről”, a liberális párttól sem. A Szabad Demokraták Szövetsége kétségtelenül bajban van, folyamatosan egy sípot fújt „a szocikkal”. Lokodi Imre szerint a felelős Kuncze Gábor. A magyar liberális pártnak is új arcokra van szüksége. /Lokodi Imre: Dudapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2006. október 4.
Első ízben vett részt idén a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a magyarországi önkormányzati választásokon. Az Országos Választási Iroda adatai szerint a Világszövetség 27 egyéni jelöltje országos szinten összesen 749 szavazatot, ezzel pedig egyetlen önkormányzati képviselői mandátumot szerzett. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a Krónikának nyilatkozva azzal indokolta a választási kudarcot, hogy a Világszövetség jelöltállítással kapcsolatos elnökségi döntése későn született meg, hogy a jelöltek csak augusztus végén kezdhették el a kopogtatócédulák összegyűjtését. /Fall Sándor: MVSZ: elismert választási kudarc. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./2006. október 4.
Változásokat ígér a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem frissen megválasztott rektora, a csíkszeredai születésű Dávid László, aki legfontosabb feladatának az egyetem akkreditációját tekinti. – Az egyetem alapítása, 2001 óta a legnagyobb problémát a pénzügyi stabilitás hiánya jelentette – jelentette ki Dávid László. Az idei tanévben sok hely maradt betöltetlen a csíkszeredai campuson. /Kozán István: Változások a Sapientia Egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./2006. október 4.
Sepsiszentgyörgyön az ügyészségen szeptember 5-én hallgatták ki tanúként Réthi Csabát, aki annak idején a megyei rendőrségen feljelentette a két áramtolvaj lemhényi rendőrt. Egyik hónapról a másikra a tanúból vádlott lett: október 3-án Réthi Csabának már nem tanúként, hanem gyanúsítottként kellett megjelennie a megyei ügyészségen. Réthi Csaba elmondta: az ügyészségre csak három tanút hívattak be, rajta kívül Réthi Miklóst és Vatány Csabát. A rendőrség nem az igazat akarta kideríteni, hanem tisztára akarta mosni a korrupt, áramlopó rendőröket. A lemhényi rendőrök elkapták Lénárt Andrást ittasan vezetéssel, s azután már nem volt gond az áramlopással. Hol vannak, akik felépítették a két rendőr hétvégi házát, ők miért nem vádlottak, avagy tanúk? – kérdezte Réthi Csaba. Az ügyészség miért nem hallgatta ki az áramlopáson jelen levő három villanyszerelőt és a két újságírót? /(Iochom): Tanúból vádlott?! (Áramlopás Almásréten). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./2006. október 4.
„Ebben az országban a román nyelv nem fakultatív” – ez a román nyelvű felirat olvasható a Kolozsvár központjában lévő Ema nevű bár falán. Vlad Rusu báros szerint nem sértő ez a kijelentés, ez a falfirka nem diszkriminatív jellegű, azonban érvekkel nem tudja alátámasztani állítását. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke elítélendőnek találta a kolozsvári kocsma falfeliratát. A törvény határait súrolja a felirat, jelentette ki Asztalos. Az eset kapcsán felelevenítette a 2006. április elsején ugyancsak Kolozsváron történt esetet, amikor egy vendéglő tulajdonosának az az ötlete támadt, hogy a létesítmény ablakára kiírja: magyarokat nem szolgálnak ki. Elmondta, első lépésként a felirat eltávolítását fogja javasolni. /Kertész Melinda: A báros nem érti, miért sértő a felirat a kolozsvári kocsmában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./2006. október 4.
Markó Béla szenátusi beszédében emlékezett az elhunyt Sütő Andrásra, a romániai magyar irodalom és kétségtelenül, a romániai kultúra egyik meghatározó képviselőjére. Alkotói munkássága számos remekművel gazdagította a magyar és világirodalmat. Markó felvázolta Sütő András életútját. Sütő András egyike volt azon romániai értelmiségieknek, akik – vállalva a hatalom megtorlását – szembefordultak a kommunista diktatúrával. Az 1989-es fordulat után Sütő András szintén meghatározó szerepet vállalt a romániai közéletben: alapító tagja volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek. 1990. márciusában bátorsággal és következetességgel hirdette az emberi és kisebbségi jogok, de a nemzetek közötti békés együttélés üzenetét. Kiállásáért súlyosan bántalmazták, elveszítette fél szemét is, de ő továbbra is a nemzeti megbékélés híve maradt. Személyes példájával bebizonyította azt, hogy a nemzetiségek közötti viszony tekintetében az egyetlen járható út az együttműködés, a párbeszéd politikája. /Markó Béla Sütő András emlékére mondott szenátusi beszéde. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2006. október 4.
Lesz-e Sütő András halála után Pusztakamaráson, az író szülőfalujában Tamási Áron Farkaslakájához fogható nemzeti zarándokhely? Pusztakamaráson harminc évvel ezelőtt még háromszázhatvan magyar ember élt, most pedig annak csak a fele, a helyi román iskolába mindössze nyolc magyar gyerek jár, se magyar óvoda, se magyar iskola nem jár nekik. Kemény Zsigmond hajdani kastélya omladozik. Egy pár éve rendszeresen megtartják a nagy családi találkozót, Sütő András tártkarú találkozónak nevezte a nagy rokoni összejövetelt. Legutóbb is nyolcvanan voltak. Salakkal felszórt, meredek szekérút vezet a pusztakamarási református temetőbe, autóval kimenni bajos. A tetején egy kövekből rakott toronyszerű építmény, a hajdani templom megmaradt köveiből emelték a tornyot. A falubeli magyar fiúk román lányokat vesznek feleségül, s a gyerekek már nem is tudnak magyarul. /Bakó Zoltán, Lokodi Imre: Legyen nemzeti zarándokhely Sütő András szülőfaluja, a mezőségi Pusztakamarás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2006. október 4.
Ján Slota, a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke nem marasztalható el, és nem vonható büntetőjogi felelősségre azokért a magyarellenes kijelentésekért, amelyek miatt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nemzetgyalázás gyanúja miatt feljelentést tett ellene – így döntött az illetékes szlovák ügyész. Ján Slota leplezetlen magyarellenes megnyilvánulásaira reagálva az MKP augusztus 14-én tett rendőrségi feljelentést a politikus ellen, azzal az indoklással, hogy a nemzeti pártvezér kijelentései „egyértelműen kimerítik a nemzetgyalázás bűntettét”. Slota kirohanásai „ellentéteket szítanak a szlovákok és a magyarok között” – indokolta lépését az MKP. A rendőrség azonban nem tesz bűnvádi indítványt Slota ellen, mert cselekedete nem minősül más nemzethez, más fajhoz vagy felekezethez tartozó személy elleni gyalázkodásnak – indokolta a rendőrség álláspontját a pozsonyi rendőrség szóvivője. /Felmentik a gyalázkodót. Nincs foganatja az MKP Ján Slota elleni feljelentésének. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./2006. október 4.
A Madách Irodalmi Társaság szeptember 22-23-án tartotta tizennegyedik szimpóziuma őszi ülés-szakát Csesztvén, Madách Imre édesanyja kúriájához, a Majtényi-kúriához közeli művelődési házban. A rendezvényt Andor Csaba elnök nyitotta meg. Asztalos Lajos /Kolozsvár/ a Tragédia általa készülő spanyol változatának ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik színét elemezte, majd további előadások következtek. A megjelentek Balassagyarmaton Madách Imre szobra előtt emlékeztek a nagy költőre. Befejezésként a résztvevők ellátogattak a felvidéki Alsósztregovára, ahol megtekintették Madách szülőházát, a Madách-kastélyt és a benne berendezett múzeumot. Örömmel tapasztalták, hogy az előcsarnokban a szlovák előtt terjedelmes magyar szöveg ismerteti a kastély történetét. /Asztalos Lajos: XIV. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./