udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 5791-5820 | 5821-5850 | 5851-5880 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. október 10.
Október 9-én volt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bábtagozatának bemutatója, Arany János A fülemile című költeményét Nagy Kopeczky Kálmán rendezte és alkalmazta bábszínpadra. Az első előadásra – a bábszínházi bemutatók hagyományát követve – vidéki gyerekeket hoztak el a szentgyörgyi stúdióterembe. A tervek szerint a sepsiszentgyörgyi közönség előtt összesen 18 alkalommal játsszák ebben a hónapban. Ezt követően a felső-háromszéki falvakba indul turnéra a társulat. /Bábszínházi bemutató a sepsiszentgyörgyi színházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./2006. október 10.
A lakosság kérésének eleget téve ettől a héttől magyar szinkronizált televízióadásokat is sugároz a sepsiszentgyörgyi RCS kábelszolgáltató. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ ugyanis 1385 aláírást gyűjtött össze az adók magyar szinkronnal való sugárzásáért. Az aláírók az Autonómia Tv programra tűzését is kérték a szolgáltatótól. Pete István, az RCS kábelszolgáltató helyi igazgatója elmondta, első lépésben úgy oldották meg a gondot, hogy a Hallmark, Eurosport és a Cartoon Network csatornákat két, különböző nyelvű hangsáv kíséri. Ígéretet tettek: a közeljövőben műsorra tűzik az Autonómia Tv-t és a National Geographic szinkronizált változatát is. /Magyar szinkronos tévécsatornák a lakosság kérésére. Sepsiszentgyörgy. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./2006. október 10.
Bikfalvi György tasnádi nyugalmazott műbútorasztalost, könyvkereskedőt 17 éves korában tartóztatta le a Szekuritáté. 15 év kényszermunkára ítélték. Tasi Gyula nevű korábbi iskolatársa által csatlakozott a Nagyváradon fiatalok által megalakított Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetéhez, a SZVISZ-hez. A Szabad Európa Rádió híradásaiból tájékozódva terveket gyártottak. Ő sejtvezető volt Tasnádon, feladata emberek beszervezése volt. A szervezet évekig élt, egymáshoz kapcsolta a fiatalokat. Ápolták a magyarságtudatot. Amikor Tasnádon megszűnt a magyar középiskola, röpcédulákon tiltakozott. Ez volt a főbűne, meg a magyarságtudat ápolása, ami miatt később letartóztatták. A szervezet felgöngyölítése 1960 októberében kezdődött. Bikfalvi Györgyöt 1961. január 13-án vitték a váradi szekura. Mindössze 17 éves volt, mégis hatan jöttek érte, a helyi rendőrfőnök kíséretében. Mikor elhurcolták őt, kint volt az egész utca. Gumibottal verték. Kb. egy évig tartott a kihallgatás, kimerültek, éjjel sem hagyták őket aludni, többször megtörtént, hogy kivitték a hidegzuhany alá, aztán a szabadba, rugdosták, szíjjal verték őket. 1961. szeptember 15-én megkezdődött a tárgyalásuk. Románul nem tudott, aláíratták vele a jegyzőkönyvet, amiről mai napig sem tudja, mit tartalmazott. Tasit és őt 15 év kényszermunkára ítéltek, Ruff Mihály pedig 6 év javítót kapott. 1962 áprilisának közepéig börtönben tartották Nagyváradon, ezután Jilavára került, a földalatti börtönbe. Innen Galacra vitték, majd a brailai nagyszigetre, kényszermunkára. Sok képzett emberrel volt együtt, úgy mint: Páskándi Géza író, Antal József református esperes, Kósza József katolikus esperes, Léta Áron unitárius esperes, Lőrinczi Mihály unitárius lelkész, Nyitrai Mózes későbbi unitárius püspök-helyettes. Ők előadásokat tartottak a fiataloknak, ki-ki a szakterületén. Arra törekedtek, hogy rendes, becsületes magyar embert neveljenek a fiatalokból. Végül 1964 júliusában hazaengedték őket, amerikai nyomásra. Vonattal jöttek haza, vasárnap reggel volt. Az utcára kitódultak az emberek, főleg azok, akik megjárták Oroszország poklait. /Buchmüller Ildikó: Erdélyi ötvenhatosok. A rossz jó oldala. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./2006. október 10.
Temesváron bemutatták Nagy András A Bang-Jensen ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című könyvét. A szerző éppen a Csiky Gergely Állami Színházban volt, mert a magyar társulat bemutatta az ő darabjából színpadra alkalmazott A csábító naplóját. Az 1956-os magyarországi kommunistaellenes forradalomról és annak következményeiről érdekes adalékokat tudhattak meg a jelenlévők az író ismertetéséből. A dokumentumkötet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és a Nyugat felelősségét, illetve a magyar menekültekkel és az otthon maradottakkal szembeni közönyét tárja fel a világszervezet egyik munkatársának, Paul Bang-Jensennek az áldozatkészségén és tragikus sorsán keresztül. A diplomata rádöbbent arra, hogy a szovjet titkosszolgálat (KGB) kémei beépültek az ENSZ-be, s a menekültek és hozzátartozóik címeit próbálták megszerezni, ő viszont nem szolgáltatta ki azokat, így mentve meg százakat a megtorlástól; szembeszegüléséért az életével fizetett, máig tisztázatlan körülmények között halt meg. Magyarországon tavaly jelent meg Nagy András könyve. /(Pataky): Az ENSZ és a nyugati világ felelőssége 1956-ban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./2006. október 11.
Megbeszélést folytatott október 10-én Traian Basescu államfő a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjaival. A találkozón részt vettek a titkosszolgálatok – a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) – frissen kinevezett igazgatói, George Maior és Claudiu Saftoiu is. A találkozó fő témája a titkosszolgálatok levéltárában található iratcsomók átadása volt. Döntés született arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatok levéltáraiban található összes szekus dossziéit átadják az átvilágító bizottságnak. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság tagja a megbeszélés után úgy nyilatkozott: azáltal, hogy „az államfő idehozta a titkos-szolgálatok vezetőit, megtöri az eddigi, itt uralkodó hangulatot: vagyis az alárendeltségi érzetet.” Basescu elrendelte: év végéig minden iratcsomót adjanak át. Dumitrescu megemlítette Basescunak, hogy bizonyos titkosítás alól feloldott, az átvilágító bizottságnak átadott dossziék alig néhány lapot tartalmaztak, gyakorlatilag csak a fedőlapokat. Claudiu Saftoiu közölte: november 15-ig újabb 6500 dossziét fognak az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátani az eddig átadott 12 121 iratcsomón kívül, a többit pedig év végéig átadják. /N.-H.D, P. A. M.: Basescu, Maior és Saftoiu az átvilágító bizottságnál. Év végéig az összes dossziét átadják – ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 11.
A Cotroceni-palota előtt tüntetett október 10-én a Civic Media nevű újságírói szervezet, amelynek vezetői így tiltakoztak Traian Basescu elnök múlt heti szóbeli túlkapása miatt. A két legfontosabb titkosszolgálat új igazgatóinak beiktatási ünnepségén a Curentul újságírója azt a kérdést tette fel Basescunak, hogy a hírszerzési szerveknél véghezvitt reformok azt jelentik-e, hogy a Román Hírszerző Szolgálatban /SRI/ már nincsenek a Szekuritátétól átörökölt tisztek. Ez kihozta a sodrából Basescut, aki a teremből távozva arra figyelmeztette George Maiort, az SRI újonnan kinevezett igazgatóját, hogy óvakodjon az ilyen „buzik” (románul: gaozar) által állított csapdáktól. Az államfő hivatalosan nem reagált a történtekre, de három országos napilap on-line-változatának fórumán T. Basescu felhasználói névvel, feltételezhetően maga az államfő, azt írta: félreértésről van szó, hiszen nem a gaozar szót használta, hanem Zara újságíró nevét ejtette ki. /Tiltakozás Basescu szóbeli túlkapása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 11.
Tagadja a bukaresti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, hogy a magyar szaktárca felkérte a Verespatakra tervezett aranybányaprojekt engedélyezésének megtagadására. Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter a múlt héten leszögezte: tárcája azt javasolja az illetékes román hatóságoknak, ne fogadják el a Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat környezeti hatástanulmányát. Persányi mindezt azután közölte, hogy a minisztériuma által felkért szakértők 122 pontban összefoglalt véleménye szerint a beruházók által készített dokumentum alapvetően elfogult, téves alapkövetkeztetéseket, súlyos hiányosságokat és csak pozitív hangvételű értékeléseket tartalmaz. /Rostás Szabolcs: Román–magyar aranybányavita. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 11.
Románia 2007-es csatlakozása után jelentős könnyítések várnak az Európai Unió tagországaiba utazókra, az új romániai és bulgáriai uniós polgároknak azonban ezen a téren is nagyobb szigorra kell számítaniuk. Az Európai Unió egész területén (azaz nemcsak a schengeni övezetben) jelenleg megszokott, személyi igazolvánnyal való határátlépésig legalább három évet kell várni. 2010-re tervezik ugyanis Románia csatlakozását a schengeni övezethez. Niculescu Tóni, a külügyminisztérium RMDSZ-es államtitkára szerint a kötelező útlevélvizsgálat megtartásának oka az, hogy az Európai Unió „játék közben megváltoztatta a szabályokat”. Romániával és Bulgáriával szemben számos olyan kritériumot támasztott a határátkelésre vonatkozóan, amely az Unió 2004-es bővítésekor még nem volt érvényben. Románia polgárainak 2007. januárjától nincs szükségük az Európai Unióban való tartózkodással kapcsolatos igazoló dokumentumokra, illetve hatályát veszti az a jelenleg érvényben levő jogszabály is, amely adott pénzösszeg felmutatását követelte meg kiutazáskor. Gyorsabbá teszi a határátkelést az is, hogy egyvonalas ellenőrzést végeznek majd: a két uniós, vagyis a két ország határőreiből álló közös csoport egyszer vizsgálja meg az útlevelet. A tervek szerint még idén létrehoznak ilyen pontolat a magyar–román határon. További előny, hogy ezeken a határátkelőhelyeken megszűnik a vámellenőrzés./Farcádi Botond: Az EU-csatlakozás után sem lehet személyi igazolvány felmutatásával átlépni a határt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 11.
Románia tervbe vette, hogy díjmentesen és sürgősségi eljárással nyújt vízumot jövőtől a moldovai állampolgároknak, azt követően, hogy Románia EU- tagállam lesz, jelentette be Calin Popescu Tariceanu kormányfő. A miniszterelnök Moldova Köztársaság kormányfőjével, Vasile Tarlevvel tárgyalt és a megbeszélés egyik témája a két ország határánál alkalmazott politika volt Románia EU-csatlakozása után. Tariceanu elmondta, hogy diplomata vagy szolgálati útlevéllel rendelkező személyeknek már nem lesz szükségük vízumra. „Figyelembe véve a Moldova Köztársasággal létező különleges kapcsolatokat, Románia speciális és előnyös rendszert fog nyújtani ezen ország állampolgárai esetében a vízum megszerzésére” – hangsúlyozta a miniszterelnök. /Díjmentes vízum moldovaiaknak sürgősségi eljárással. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./2006. október 11.
Nagygyűlésként hirdette meg az október 15-ei agyagfalvi megemlékezést a nyár közepén Markó Béla, és kijelentette: odavárnak mindenkit, az SZNT, az EMNT képviselőit is, szeretnék, ha a találkozó a székely egység, az erdélyi magyarság egységének üzenetét hordozná. Most RMDSZ-es körökben már senki nem beszél nagygyűlésről, ünnepi megemlékezésként emlegetik a rendezvényt. Az agyagfalvi nagygyűlés jó alkalom lett volna a székelyföldi autonómia mellett kiálló tömeget toborozni. Csak találgatni lehet, hogy az óvatosság vagy koalíciós partnereik beintése késztette-e az RMDSZ vezetőit visszakozásra, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. /Farkas Réka: Agyagfalva: nagygyűlés vagy megemlékezés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./2006. október 11.
1956 emlékére ,,és majdani terméseinek reményében” diófákat kíván ültetni minden magyarlakta településen az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete. A magyar szabadságvágy jelképévé emelt diófákat az október 23-ai ünnepségek részeként képzelik el az ötletgazdák, és mindenkit felhívnak, csatlakozzék a kezdeményezéshez. /(demeter): Diófaültetés – 56 emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./2006. október 11.
Méltó helyre, Kolozsváron a Bocskai-szülőházba – azaz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem előcsarnokába – került Dr. Berek Lajos ezredes, a magyarországi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánjának legújabb Bocskai-szobra. A szobor létrejöttének támogatója vitéz Bánkuti Géza, az ’56-os Magyarok Világtanácsának elnöke volt. A szoboravatón többek közt jelen volt Dr. Egyed Ákos történész professzor, Kötő József EMKE-elnök, Geréb Zsolt, a Partiumi Egyetem rektora, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Cseh Áron főkonzul. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke beszédében kifejtette: kevés nemzetnek és kevés városnak adatik meg az a gazdagság, hogy ilyen kis területen két király szülőházával büszkélkedhessen. – Az évszázadok távlatából lemérhetjük, mit tett Bocskai a magyarság Kárpát-medencei egységéért – fogalmazott Szilágyi Pál, a Sapientia rektora. Berek Lajos elmondta, hogy Kolozsváron ez már a második Bocskai-szobra, az elsőt tavaly adományozta az Erdélyi Történeti Múzeumnak. /Nagy-Hintós Diana: Újabb Bocskai-szobor Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 11.
Az MSZP társadalom-politikai tagozatának ülésére Sipos József küldött bevitte a Kossuth Rádió munkatársát, aki rögzítette az ott elhangzottakat. Így került nyilvánosságra Szekeres Imre honvédelmi miniszter kijelentése, az SZDSZ helyett az MDF-fel kell az MSZP-nek szorosabb kapcsolatot kialakítani. Lampert Mónika pedig megnyirbálja az immár megváltozott összetételű önkormányzatok önállóságát, hogy minél kevesebb jusson az ellenzéki beállítottságú önkormányzatoknak. Az MSZP az egypártrendszeres időkből származó pártfegyelem vonalán haladva belső ellenzékét akarja félreállítani, írta Németh Júlia. /Németh Júlia: Szivárgás-szivárogtatás-megrendelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 11.
Rendkívüli ülést hív össze október 13-ra Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke a szeptember közepi, budapesti zavargások kapcsán; az ülésre meghívást kap a rendészeti miniszter, az érintett rendőrkapitányok, ombudsmanok és emberi jogi civilszervezetek, így a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért képviselői mellett több sértett és szemtanú is. Balog Zoltán mondta, szeretné, ha egyértelmű lenne, mihez van joga egy járókelőnek, egy békés tüntetőnek vagy egy rendőrnek. A kormánypárti képviselők közül többen az ülés időszerűségét is vitatták. Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) alelnök azért nem látta időszerűnek a bizottság ülését e témában, mert egyik hatóságnál sincs még meg a vizsgálat eredménye, így kérdéses, milyen eredményt hozhat egy ilyen ülés. Ékes Ilona (Fidesz) szerint viszont már így is késésben vannak, s nagyon sok jogtalanság történt, amiket meg kellene vizsgálni. /Rendkívüli ülés lesz a budapesti zavargások kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./2006. október 11.
Mintegy ötven év után az idei tanévtől ismét tanítják Kolozsváron a történelem karon a magyarság történetét – tájékoztatott Vekov Károly történész, egyetemi előadótanár. Utoljára Kolozsváron a Bolyai Egyetemen folyt hasonló képzés, ezt most a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem karán is sikerült bevezetni. Négy féléves tananyagról van szó, egyelőre csupán előadások formájában zajlik majd az oktatás, de remélhetőleg jövőtől már a szemináriumokat is beiktatják. „Valószínűleg mindez nem véletlenül történt, az egyetem körüli viták az elmúlt tanévben, a történelem karon oktató tanárok erre vonatkozó kérései egyaránt szerepet játszottak abban, hogy ez az elképzelés végre megvalósulhatott” – mondta Vekov Károly. Eddig a magyarságtörténet választható tantárgy volt, mostantól kezdve azonban kötelező tananyag lesz. Az előadásokon a hallgatók a honfoglalástól kezdve egészen napjainkig ismerhetik meg a magyarság történetét, beleértve a romániai magyar nemzeti közösségét is /P. A. M.: Magyarságtörténeti előadások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 11.
Október 7-én ünnepélyesen átadták a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bentlakását, Az egyik fő támogató, az Apáczai Alapítvány kuratóriumi elnöke, Stark Ferenc is jelen volt. Dr. Béres András, az egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket és köszönetet mondott az Apáczai Alapítványnak mint fő támogatónak, valamint az Illyés és a Szülőföld alapítványoknak a segítségért. Arató Gergely, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a legfontosabb az összefogás, van benne alapítványi pénz, román állami pénz és az egyetem saját alapjai. Stark Ferenc elmondta, a Prospero Alapítvány sikeres pályázatokat nyújtott be a kuratóriumhoz, így az Apáczai Alapítvány 46 millió forintot biztosított épületvásárlásra és építkezésre, további 21 millió forintot pedig az épület felszerelésére. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt dr. Béres András megalapította a Prospero Alapítványt, emlékeztetett az alapítvány elnöke, Kovács Levente. A bentlakás 27 diáknak biztosít szálláshelyet. A továbbiakban minden szobát számítógéppel, televízióval és internet-hozzáféréssel is ellátnak. /Menyhárt Borbála: Átadták a Színművészeti Egyetem kollégiumát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./2006. október 11.
Második hete tart japán sztrájkot a Krónika napilap szerkesztőinek szakszervezete. A békítő tárgyaláson Lukács János szakszervezeti elnök kijelentette: „akkor békülünk, ha beindulnak a tárgyalások a bérezésről”. Ha nem sikerül megegyezniük, 48 órán belül figyelmeztető sztrájkot tartanak; kétórás sztrájkot tartanak, eredménytelenség esetén rá 5 napra általános sztrájkba lépnek, tehát nem jelenik meg Krónika. Deák Attila vezérigazgató szerint a lap megújulás, átalakítás előtt áll. /G. E.: Krónikás japán sztrájk – békítésre várva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./2006. október 11.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete október 7-én vezetőtanácsi ülést tartott, megvitatták és elfogadták azt a törvényjavaslatot, amelyet az RMDE kíván a parlamenthez benyújtani a lakosságot érintő közszolgáltatások (háztartási gáz- és vízfogyasztás, áramfogyasztás, csatornázás) díjszabásainak méltányos szinten történő befagyasztására, valamint az indokolatlan díjszabásemelések megszüntetésére. A törvénykezdeményezést az RMDE előterjesztés céljából átadja az RMDSZ parlamenti frakciójának. Az ülésen beszámoltak az elnökség 2003–2006 között kifejtett tevékenységéről, és igényelték, hogy az RMDSZ a jövőben nagyobb figyelmet szenteljen a létminimumon vagy ez alatti szinten tengődő kisjövedelműek szociális védelmének biztosítására. Az RMDE szóvivői tisztségéből Nagy Károly visszavonult, helyére Bitay Ödönt kérték fel. /Törvényjavaslat a díjszabások befagyasztására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 11.
Október utolsó vasárnapján a tordai reformátusok az úrvacsorai szertartás alkalmával kezükbe vehetik azt az 1697-ben készült ezüstkelyhet, amelyet 1971-ben az Országos Történelmi Múzeum elvitetett Bukarestbe. A kehely többéves párbeszéd eredményeként került haza, jelezte Nagy Albert ótordai református lelkész. Az ótordai református egyházközség a kelyhet először 300 éves „születésnapján”, 1997-ben kérte vissza. Akkor a kérést elutasították, arra hivatkozva, hogy az ország törvényei szerint a visszaszolgáltatás lehetetlen. Tavaly Nagy Albert ismét kérte a kelyhet. Az illetékes hatóságok nem voltak hajlandók mozdulni. Az RMDSZ-képviselők közbelépésének köszönhetően azonban lépések születtek. /Ladányi Emese Kinga: Hazakerült a tordai reformátusok több száz éves kelyhe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2006. október 11.
Korabeli dokumentumok, kiadványok, fényképek őrzik a legnagyobb székely, báró Orbán Balázs emlékét szülőfalujában, Székelylengyelfalván. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója régóta dédelgetett álma vált valóra a múlt hét végén: a székelylengyelfalvi Orbán-kúriában – amelyben óvoda és iskola működik jelenleg – rendeztek be egy szobát Orbán Balázs emlékére. /Orbán Balázs- emlékszoba. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./