udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 3721-3750 | 3751-3780 | 3781-3810 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. június 25.
Június 20. és 22. között szervezték meg Bukarestben a II. Nemzeti Folklórfesztivált, melyen fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is. Nagy sikert aratott, produkciójukat vastapssal jutalmazta a közönség. A rendezvényt, a néptánccsoportok bemutatkozó előadásait a Román Televízió stábja rögzítette és élőben részleteket is közvetítettek. /Csibi Réka, Csíkszereda: A Hargita együttes sikere a fővárosban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./2008. június 25.
Sepsiszentgyörgyön tavaly ősszel megalakult a Lármafa Egyesület. Arra vállalkoztak, hogy nyári nagytakarítást szerveznek a bántóan szemetes Olt-parton. Mintegy húsz kilométeres szakaszt tisztítottak meg. /Mózes László: Csendes lármázók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./2008. június 25.
Lászlóffy Csaba író a hetvenéves kassai Gál Sándort költőt idézte fel, aki azon töprengett, mit kell (lehet még) tenni, hogy egy nemzet megmaradjon világháborús atrocitások s az erőszakos üldözés – a kitelepítések után. Sok minden változott; de a nagyhatalmi szó a döntő ma is. Az üzenet elveszett, mert „nem volt száj mely tovább adja / a meghallásra nem volt fül”. A neves felvidéki előd, Mécs László /1895-1978/ költői hangja optimista volt egykor: „A mélyből kezdje, ki magasba készül(...) nagy szemétől a halottnak / egyszer ragyogni kezd a katakomba”... Azután a diktatúra idején, a Rákosi-korszakban már így írt: „Nem tudják, mit cselekszenek!” Erre jött aztán a hetvenes évek végén Gál Sándor kiáltása: „uram hitetlenül hívlak a mélységből”, mert „alávettettünk nem szaporítod e népet de hagyod elveszni...” – és a költő sorolni kezdte közössége veszteségeit: „a kiszakítottakat / a kiszakadókat / a meg nem születetteket...” /Lászlóffy Csaba: A létezés esélye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./2008. június 25.
Az Arpeggione Kiadó jóvoltából immár a harmadik Szórakaténusz kottakiadvánnyal jelentkezik Buzás Pál, amelynek az előző kettő mintájára az a fő célja, hogy kizárólag erdélyi magyar zeneszerzőktől, még kiadatlan, vagy ismeretlen zongoradarabokra hívja fel a zongorázók táborának figyelmét. A Szórakaténusz III. -ban Jodál Gábor, Vermesy Péter, Jagamas János, Terényi Ede, Lászlóffy Zsolt, Könczei Árpád és Orbán György egy-egy zongoradarabja szerepel. Jodál Gábor (1913–1989) három tételes Szonatinájának kézirata elveszett. A zongoradarab a múlt rendszerben megjelent, de sajtóhibákkal, amiket Buzás korrigált. A kötetben, premierként, egy zeneszerzőnek két műve is helyet kapott: Vermesy Péter (1939–1989) két zongoradarabja. Jagamas János (1913–1997) „Sárga vagyok, mint a cserfa levele” kezdetű népdalra komponált Népdalfúga című zongoradarabjával szerepel a kötetben. Terényi Ede (1935– ) igen termékeny zeneszerző, aki most Rhythms című zongoradarabjával van jelen, Lászlóffy Zsolt (1973 – ) az In memoriam Kacsó Sándor című szerzeményével, Könczei Árpád (1959 – ) öt kis zongoradarabjával, Orbán György (1947– ) Suite Nr. 4 című alkotásával. /K. G. : Szórakaténusz III. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./2008. június 26.
Levélben vádolta a képviselőházat Traian Basescu államfő amiatt, hogy elodázza két tagja, Adrian Nastase és Miron Mitrea elleni bűnvádi beindításának véleményezését, miután a honatyák kvórumhiány miatt érvénytelenítették az ügyben a szavazást. Basescu szerint az alsóház kiváltságokat intézményesít a honatyák, valamint a volt és a jelenlegi miniszterek számára. Miron Mitrea képviselő, volt miniszter önként „feladná“ magát az ügyészeknek: kijelentette, lemond parlamenti képviselői tisztségéről, ha esetében a törvényhozói testület nem szavaz a bűnvádi eljárás beindítása mellett. /B. T. : Elnöki pennaváltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2008. június 26.
A képviselőház megszavazta, hogy az elidegenített ingatlanokat volt tulajdonosaik többé nem kaphatják vissza természetben, azokért csakis kárpótlásban részesülhetnek. Ezt az igazságtalanságot tartalmazó törvényt már csak az államfőnek kell kihirdetnie, erre azonban bizonyára sor is kerül, hiszen Traian Basescu is mástól elvett villát vásárolt meg bagóért – akárcsak elődje, Ion Iliescu. /T. SZ. Z. : A kommunizmus kedvezményezettjeit kárpótolják. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2008. június 26.
A honatyák egyhangúlag megszavazták Gheorghe Funar szenátor és Ioan Ghise képviselő közös javaslatát, amely szerint televízió- és rádióadók hírműsoraiban egyenlő arányban kell pozitív és negatív jellegű és témájú híreket sugározni. Indoklásuk szerint a javaslat célja „a nézők és hallgatók általános közérzetének javítása”, a pozitívabb életkép elérése. „A javaslatunk összhangban van az európai törvénykezéssel” – magyarázta Gheorghe Funar. A nagy-romániás szenátor szerint az európai uniós tagországokban már sikerrel alkalmazzák a jogszabályt, és a magyarországi tévéadókra hivatkozott. „Én magam is rendszeresen követem a kábeltelevízión elérhető magyar csatornákat, és minden elismerésem az övék” – bizonygatta Funar, aki bevallotta, jól tud magyarul. Rasvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács /CNA/ elnöke viszont úgy nyilatkozott, nincs elképzelése arról, hogyan lehetne gyakorlatba ültetni egy ilyen szabályozást. /S. M. L. : Funar jóról-rosszról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2008. június 26.
A kisebbségi történelmi keresztény egyházak romániai hátrányos megkülönböztetését tették szóvá ezen egyházak erdélyi képviselői az Európai Parlamentben. Tőkés László európai parlamenti képviselő közreműködésével június 24-én közmeghallgatást, 25-én pedig sajtótájékoztatót tartott a témában Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke, Nicolae Anusca, az erdélyi görög katolikus érsekség főtanácsosa, Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka, valamint Kovács Gyula, a Baptista Szövetség alelnöke. Kiemelték, hogy a román állami támogatás aránytalanul előnyben részesíti a román ortodox egyházat, nem megfelelőek az egyházi oktatás feltételei, nagy elmaradások vannak a kommunizmus idején elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása terén. Tőkés László elmondta a sajtótájékoztatón: kemény sajtótámadás indult Nicolae Corneanu román ortodox érsek, temesvári és bánsági metropolita ellen, aki május 25-én egy görög katolikus templom felszentelése alkalmával együtt áldozott a keleti rítusú és a római katolikus egyház szolgáival. A rendhagyó esetet „kánonellenes pápista eretnekségnek” minősítő ortodox egyházi emberek Corneanu érsek példás megbüntetését követelik – közölte Tőkés. A jelen lévő görög katolikus, unitárius és baptista küldöttel együtt közös állásfoglalást írt alá, amelyben az erdélyi kisebbségi testvéregyházak őszinte elismerését és szolidaritását fejezik ki „a krisztusi hite és keresztény nyitottsága miatt meghurcolt Nicolae Corneanu metropolita iránt”. /Kisebbségi történelmi egyházak Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Tőkés László hangsúlyozta: megdöbbentő hallani, hogy Romániában „az etnikailag román görög katolikus egyház még mindig több mint kétezer egyházi épületét, templomát nem nyerte vissza”. Megfogalmazása szerint „továbbra is a pánortodox, pánnacionalista kommunista politika folytatódik ezen a téren”. /Brüsszeli közmeghallgatáson a történelmi egyházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2008. június 26.
Fodor Gábor SZDSZ-elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozott. „Egy kis párt, amelynek nincs pénze, ha róla nem szól senki, nem nyüzsög, akkor ott marad, ahol van, a parlamenti küszöb alatt, ráadásul maradék híveinek egy része is elfordul tőle. Ebből következik, hogy minél több akciót kell végrehajtania, hogy odafigyeljen rá a média” – értékelte a találkozót Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézet igazgatója. „Kedden egy színdarabot láttunk, ami arról szólt, hogy két párt, amelyek egyébként nem szeretik egymást, mégis egymásra vannak utalva” – tette hozzá. /Kánya Gyöngyvér: Színdarab-találkozó: Fodor Gyurcsánnyal tárgyalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2008. június 26.
A Magyar Polgári Párt tagjainak kivonulásával kezdődött a Hargita megyei tanács június 25-én tartott alakuló ülése. A testület MPP-s tagjai az alelnökök megválasztásakor elhagyták az üléstermet. „Ettől a pillanattól illegális a tanácsülés, mivel nincs meg az egyharmados többség a tanácsban” – nyilatkozta Szász Jenő MPP-elnök, miután elhagyták a gyűléstermet. Azt sérelmezte, hogy az általa vezetett alakulatnak nem ajánlottak fel alelnöki tisztséget. Szerinte a demokrácia nem a többség diktatúráját jelenti. A kivonulás ellenére folytatódott az alakuló ülés, ugyanis Borboly Csaba elnök szerint minden törvényesen zajlott. Szerinte a kivonulás gyerekes lépés volt a polgáriak részéről. „Remélem, többször nem fordul elő” – jegyezte meg. Az ülésen maradt tanácsosok megválasztották a két alelnököt az RMDSZ-es Petres Sándor, illetve Sófalvi László személyében. A június elsejei helyhatósági választásokon az RMDSZ 18 mandátumot szerzett a megyei tanácsban, a Magyar Polgári Párt 10 mandátumhoz jutott. /Horváth István: Bojkottal kezdte Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Akár mandátumvesztéssel is járhat a kilenc MPP-s tanácsos kivonulása – jelentette ki a Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. Jegyzőkönyvezték, hogy a kilenc tanácsos nem tette le az esküt. Borboly szerint ha a következő ülésre nem jönnek be, a kilenc tanácsos elveszti a mandátumát, akkor helyükbe jönnek az MPP-listán utánuk következők. /Forró-Erős Gyöngyi: MPP-s tanácsosok nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./2008. június 26.
Rendkívüli ülést tartott az újonnan megválasztott önkormányzat Kézdivásárhelyen. A rendkívüli ülés előtt a Bokor Tibor által vezetett RMDSZ-frakció összeállította javaslatait a bizottságokra vonatkozóan. Az volt a véleményük, hogy ne korlátozzák a bizottsági tagok létszámát, míg a Magyar Polgári Párt a legtöbb hét tag mellett voksolt, és a szakbizottságok összetételét négy―három arányban képzelte el. Szünetet tartottak, egyeztettek, de nem jutottak dűlőre. Az ülésen érződött a feszültség, az RMDSZ-frakció tagjai nehezen fogadták el, hogy már nem egymagukban hozzák meg döntéseiket. /Iochom István: Nem alakultak meg a szakbizottságok (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./2008. június 26.
Szondy Zoltán újságíró elmondta, hogyan történt az összetűzése Fábián László, Csíkszentsimon újraválasztott polgármesterével. Fény derül arra is, hogy Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának frissen beiktatott elnöke, valamint a polgármester hazug emberek. Szondy Zoltán barátjával beült egy bárba meginni egy sört. Megjelent Fábián László polgármester, kötekedő hangon elmondta, hogy ő hetvenvalahány százalékkal nyerte a választást falujában, de ő olyan, mint Krisztus, mert „megbocsát” Szondynk, mire az újságíró a kezét nyújtotta. Összeszólalkoztak, a polgármester önuralmát veszítve s ordítani kezdte, hogy Szondy Csibi István pénzéből él, maffiózó. Ez a vád rosszul esett Szondynak, elküldte a polgármestert melegebb éghajlatra. Erre a polgármester belerúgott, ő meg az arcára vágott, ezzel a verekedés végetért. Szondy tárcsázta a 112-es gyorsszámot. Pár perc múlva a polgármester Borboly Csabát, a megyei tanács elnökét hívta, elmondva neki, hogy megverték. Borboly Csaba nem nézett utána a valós tényállásnak, hanem kiadott egy politikai nyilatkozatot és három SMS-t küldött szét, helyesírási hibákkal:15. 33: Ertesuleseink szerint alig 5 perccel ezelott a csikszeredai Daradics barba Szondy Zoltan MPP alelnok brutalisan orba verte Fabian Laszlo, Csikszentsimoni polgarmestert. 17. 41: A polgarmester ur orcsontja eltorott. Orvosi megyei korhazba megfigyeles alat tartjak meg. 21. 38: A 2meter 120 kg hokista Fabian Laszlo, SztSimon polgarmestere vita soran turte, hogy a 170cm, 60 kg Szondi Zoltan a szeredai MPP elnok, ugy usse meg, hogy az orrat eltorte, s nem utott vissza. Ez a Szovetseg-MPP viszony. A sajtó RMDSZ-befolyás alatt álló része átvette és leadta a hazugságot: Szondy Zoltán vadul rátámad egy ártatlan, két méter magas polgármesterre, az áldozat nem ütött vissza. Szondy feljelentést tett a rendőrségen, a polgármester megrúgta, a rúgás 7–9 napon belül gyógyuló zúzódásokat okozott, ezt törvényszéki orvosi bizonylat igazolja. Szondy Borboly Csabától elvárja, kérjen tőle nyilvánosan elnézést. /Szondy Zoltán: Pár sor egy balegyenesről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./2008. június 26.
„Ember nem kaphat szebb elismerést, mint amit egy közösségtől kap” – mondta június 25-én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, amikor Pro Urbe díjat vett át Marosvásárhelyen. Szili Katalin a díjátadás előtt helyi elöljárókkal, politikusokkal és az egyházak képviselőivel találkozott. A magyarországi politikusnak a város érdekében kifejtett tevékenységéért ítélték oda az elismerést. Romániában Marosvásárhely az első város, amely kitünteti Szili Katalint – hangzott el a díjátadáson. /Antal Erika: Pro Urbe díj Szili Katalinnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2008. június 26.
A magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakosok szerint egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar rendezvények a városnapokon, az önkormányzat most magyar személyiségeket is kitüntetett. Egyelőre román nyelvű plakátok hirdetik, és szinte kimondottan a román fiatalságnak szóló koncerteket. A Krónika napilap és számos magyar nemzetiségű vásárhelyi lakos panaszára reagálva, Csegzi Sándor alpolgármester számadatokkal próbálta cáfolni azt a felvetést, miszerint a városnapokról egyre inkább kiszorulnak a magyar jellegű rendezvények. Szerinte az esti órákig egyenlő a magyar és a román kulturális rendezvények aránya, este azután több román énekes és együttes koncertezik. Csegzi a Bolyai-bulit, az EMKE gazdag kínálatát, a délutáni népművészeti programokat, a sportvetélkedőket, a főtéri kiállításokat emelte ki. Június 25-én zártkörű rendezvény keretében átadták a díszpolgári címeket és a Pro Urbe díjakat. Előbbire Kovács Levente rendezőt, a Színművészeti Egyetem dékánját és Valentin Marica írót, a Marosvásárhelyi Rádió főmunkatársát javasolta az önkormányzat. Az idegen állampolgárként Marosvásárhelyért sokat tevők sora az idén Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Hóbor Erzsébettel, a Zalaegereszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság vezetőjével gazdagodott. /Szucher Ervin: Etnikai egyensúly, csak az esti órákig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./2008. június 26.
Teljesen elszigetelődött a világtól Gyimesfelsőlok község két faluja, miután a nagy esőzések nyomán a településekre vezető utak beomlottak. Gyimesfelsőlokon az áradás 15 házat és 30 gazdaságot öntött el. Ugrapataka és Görbepataka 120 háza teljesen elszigetelődött. /Áradás tombolt a Gyimesekben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./2008. június 26.
Csak románul kapták meg a kérdéssort a Sapientia – EMTE marosvásárhelyi karának végzős kommunikációs hallgatói azon a próbavizsgán, amelyet nemrég tartottak számukra. Így az eredmények is elmaradtak a várakozásoktól. A szak koordinátora, Ármeán Ottília szerint most már biztos, hogy Csíkszeredában kell számot adniuk tudásukról, és az is, hogy magyarul is megkapják a tételeket. A Sapientia Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának végzősei ettől az évtől nem a kolozsvári Babes–Bolyain záróvizsgáznak, hanem a Bukaresti Tudományegyetem Újságíró- és Kommunikációtudományok Karán. A szigorított akkreditációs feltételek miatt kényszerült erre a lépésre a tanintézet, februárban viszont megígérték: ez nem jelenti azt, hogy román nyelven kell vizsgázniuk a hallgatóknak. /Szász Cs. Emese: Sapientia: magyarul is megkapják a záróvizsga tételeit a végzősök. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), jún. 26./2008. június 26.
Ballagás a marosvásárhelyi vegyes tannyelvű középiskola udvarán. Az iskola igazgatója beszédére figyelnek. Azután a magyar tagozatért felelős aligazgató veszi át a szót. A diákok, akik nem értik, talán nem is akarják érteni a szöveget, vidám beszélgetésbe kezdenek, s pillanatok alatt akkora lesz a hangzavar, hogy csak az aligazgató szájmozdulatai láthatók. A tanárok nem szólnak rá a gyerekekre. A szégyentől és dühtől kipirosodva az aligazgató abbahagyja a beszédet. A román tagozat nevében szóló végzős következik, de amikor a magyar tagozatot képviselő diák búcsúzik, újra elszabadul a féktelen jókedv. Diákok és szülők egy része indul csalódottan haza, s az ünneplésbe, amelyre hónapok óta készülnek, a keserűség vegyül. A többség miért ragaszkodik a vegyes iskolákhoz? Hogy alkalma legyen megszégyeníteni a másik felet. Hol van a tolerancia? Tanulva az idén (is) történtekből – jövőben külön, „szeparatista” módra kellene megszervezni a ballagást. /Bodolai Gyöngyi: Együtt vagy külön? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./2008. június 26.
Magyarországon vita folyik néhány önkormányzat programjáról, mely szerint a kifizetendő szociális segélyeket közmunkázáshoz kötik. A kisebbségi jogvédő ombudsman jogszerűtlenségről beszélt. Sebestyén Mihály ezzel ért egyet: abból csak jó származhat, ha valaki nem tétlenkedik, nem iszik, nem randalírozik. /Sebestyén Mihály: Segélyprogram. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./2008. június 26.
Pásztor Gabriella oktatási államtitkár szerint a minőségi iskolázottság mértéke észrevehetően növekvő tendenciát mutat Romániában. A 2002-es népszámlálási adatokhoz képest 2006-ban az aktív lakosság iskolázottsági aránya átlagban 3,4 százalékkal növekedett, míg az elemi végzettségi arány felére csökkent. Az aktív lakosság nyolc és fél millió lakos körül mozog, amiből mintegy 1,2 millióan részesültek felsőfokú képzésben, és 2,3 millióan szakképesítésben. Az elmúlt tanévben mintegy 788 ezer diák végzett, ebből 38 ezren magyarok. A törvény szerint annak, aki felsőfokú képesítésű, a minimálbér kétszeresét kell megkapnia, de a munkaadót nem kötelezik ennek betartására. Magyari Tivadar rektor-helyettes, magyar tagozatvezető elmondta, a legpénzesebb szakmákra felkészítő helyek a legkeresettebbek is az egyetemen, mint például a közgazdaságtan és az informatika. /Pásztor Krisztina, Varga Melinda: Mennyit ér az oklevél? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2008. június 26.
„Nagy segítség volt a magyar szóbelin a diákoknak, hogy idén először szöveggyűjteményt használhattak a vizsgán, és nem kellett fejből elemezni a tételen szereplő prózát vagy verset – értékelte az érettségit Szabó Csilla vizsgáztató bizottsági tag. Kollégája, Kiss Kálmán magyartanár szerint is jól szerepeltek Szatmárnémetiben a magyar érettségizők. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban vizsgáztak a másik két magyar középiskola – a Református Gimnázium és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont – diákjai is. /Babos Krisztina: Leplezett vizsgadrukk. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./