udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6818
találat
lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 6811-6818
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. március 7.
A homoki születésű Berenczei Kováts Lajos gróf Széchenyi István munkatársaként részt vett a Tisza szabályozásában. Az 1848-49-es szabadságharc idején az első felelős magyar kormányban a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkára, ezen belül pedig a Vasúti Osztály főnöke volt. Szorgalmazta és intézte a Szatmár megyét érintő vasútvonal kiépítését. Indítványozta és létrehozta a Szatmár megyei Széchenyi Társulatot. Berenczei Kováts Lajosnak állított március 6-án emlékhelyet a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány, valamint a Szatmárnémeti Véndiákszövetség Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben. A Kováts Lajos emlékmű tűzzománc plakettjét Gergely Judit keramikusművész készítette. Magyarországról egy 50 személyes küldöttség érkezett az emlékhely avatására. /Emlékhely Kováts Lajosnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 7./2009. március 7.
A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt Hlavathy Károly fotóművész Találkozások című kiállítása. A félszáz portréfotóról háromszéki közéleti személyiségek köszönnek vissza. Hlavathy Károly – akit többnyire műemléképület-, illetve aktfotósként ismernek, ezenkívül folyamatosan mutatja be a székely települések világát – újabb vállalkozásba kezdett: két éve fényképezi azokat a közismert embereket, akik meghatározzák e térség szellemi erővonalait. (mózes): Találkozások a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./2009. március 7.
Töredékek címmel rendhagyó kiállítás nyílik március 10-én a sepsiszentgyörgyi Bástya vendéglőben: az M Stúdió mozgásszínházi műhely előadásaiból válogatott díszletek, kellékek és fotók fogadják a betérőket. Az M Stúdió, Bagoly Zsuzsanna és Henning János által tervezett kiállítás célja közelebb hozni az embereket az előadások világához. /(Farcádi): Formabontó kiállítás a Bástyában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./2009. március 7.
Nyolcvanegy éves korában elhunyt dr. Szántó Lehel. A temesvári Piarista Gimnázium után Nagyenyeden tanítói oklevelet szerzett, majd elvégezte az orvosi egyetemet s mint orvos a resicabányai nehézgépgyárban dolgozott. Közben meghurcolták, bebörtönözték. Mint orvos kitűnő diagnoszta volt. Szabad idejében lelkesen foglalkozott a magyarság ügyeivel, a magyar művelődés egyik legjelesebb helyi képviselője volt. A rendszerváltás előtt a művelődési házban tartott egészségügyi és művelődéssel kapcsolatos előadásokat. 1990 után az RMDSZ székházban folytatta ilyen irányú munkásságát. Tagja volt több cikluson át – az RMDSZ alapító tagjaként – a megyei és városi szervezet választmányának. A Resicabányán megjelent Délnyugat folyóirat /1994-1997/ egészségügyi rovatvezetője volt, de művészettörténeti írásokkal is jelentkezett. Műkedvelői szinten kiváló szakértője volt az építészeti és képzőművészeti irányzatoknak. Lelkesen működött közre annak érdekében, hogy az RMDSZ Szombati-Szabó István könyvtára létrejöjjön és gyarapodjon s annak megszületése után ő volt az egyik önkéntes könyvtáros, a könyvtár anyagának rendszerezését is elvégezte. /Makay Botond: Dr. Szántó Leheltől búcsúzunk. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./2009. március 7.
Németh Júlia műíró, a Szabadság című lap munkatársa, a kincses város, Kolozsvár és Erdély művészeti pezsgésének egyik hűséges krónikása már 2000-ben, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál megjelent Kolozsvár–Műhely és vonzásközpont című kötetében felvázolta mindazokat a változásokat, amelyek az 1989-es fordulat után bekövetkeztek. Új könyvének (Mű–Hely–Szín. Erdélyi Művészet könyvek. Litera-Veres Könyvkiadó. Székelyudvarhely, 2008) gerincét a Barabás Miklós Céh harmadik évezredi eseményeihez kapcsolódó események képezik. Munkájában a Művek és művészek fejezetcímben kiváló alkotókat mutatott be. /B. D.: Kolozsvár hűséges képzőművészeti krónikása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./2009. március 7.
Fél évszázados kutatómunka eredményeinek összegzése ez a vaskos könyv: Pomogáts Béla Magyar irodalom Erdélyben (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) című munkájának első kötete, melynek időkerete: 1918–1944. A Budapesten élő szerző irodalomtörténészi, kritikusi pályája kezdetektől fogva szorosan kapcsolódik az erdélyi magyar irodalomhoz. Tanulmány- és esszékötetek hosszú sora, folyóiratközlések rendszeressége tanúskodik erről. Irodalomtörténetét a szerző „hagyományosnak” mondja; „a magyar irodalomtörténet-írás hagyományait követi, vagyis folyamatrajzokat, írói portrékat és (tekintettel a terjedelmi korlátokra) igen rövid műelemzéseket” tartalmaz. /Nagy Pál: Irodalomtörténetünk – sok száz oldalon. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./2009. március 7.
Ambrus András Gyergyóalfaluban született 1925. november 29-én. 1953-ban szerzett színészi oklevelet Budapesten. Jelentős film- és rádiószerepei, színházi alakításai, önálló estjei tették ismertté. Első irodalmi munkája Gyergyó címmel 1959-ben jelent meg, ezt hosszú szünet után követte a Székely Trianon /Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 2005/, tavaly látott napvilágot A Mindenható markában /Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 2008) című további, önéletrajzi vonatkozású emlékezése. /B. D.: Egy színművész emlékeiből. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./2009. március 7.
Kettős könyvbemutató színhelye volt március 5-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár: Márkó Imre Utak útvesztőiben című kötete mellett egy hasonmás kiadványt, Rákosi Viktor Hős fiúk című ifjúsági regényét ismertették, mindkettő a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó gondozásában jelent meg. Márkó Imre közvetlen hangon ír, változatos műfaji skálán mozgó írásai azt a világot tükrözik, amelyben élünk, hangzott el a bemutatón. Egy évtized alatt ez Márkó doktor második kötete, amelyet a Charta kiad – hangsúlyozta bevezetőjében Kisgyörgy Tamás, a kiadó vezetője. Márciusban nagyon időszerű az a reprint kiadvány – Rákosi Viktornak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcról szóló, Hős fiúk című ifjúsági regénye. /Mózes László: Egy fogorvos varázsereje (Kettős könyvbemutató Sepsiszentgyörgyön) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./2009. március 8.
Dr. Jakab Antal /1909-1993/ püspök a kettős kisebbségi sorsba került erdélyi ember minden megaláztatását és küzdelmét átélte. Tanulóévei alatt meg kellett tapasztalnia a román iskolapolitika diszkrimináló megaláztatásait. Fiatal papként átélte a gazdasági válságot, egyházmegyéje és szülőföldje kettészakadását, a második világháborút, az azzal együtt járó nyomorúságot. A kommunista diktatúra idején letartóztatták, tizenhárom évig volt börtönben. Amikor legfelelősségteljesebb beosztásokba került (teológiai tanár, segédpüspök és megyéspüspök), megrokkant egészséggel, de annál nagyobb lelkesedéssel vitte keresztjét. Jakab Antal száz évvel ezelőtt, 1909. március 13-án a Gyergyói-medence kis falujában, Kilyénfalván született. Dr. Jakab Antal 1944-1945-ben főesperesi kinevezést kapott Gyergyószentmiklósra. 1945-ben Márton Áron püspök ismét Kolozsvárra küldte, 1946-ban pedig megbízta a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán az egyháztörténelem tanításával. Dr. Jakab Antal a püspöki helynökök letartóztatása után lett az egyházmegye vezetője 1951-ben. Fellépése révén a gyulafehérvári egyházmegye megmaradt a Róma-hű vonalon. 1951-ben tartóztatták le, tizenhárom évet raboskodott Románia hírhedt börtöneiben. 1967-ben Márton Áron kinevezte őt a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola erkölcstan és egyházjog katedrájára. Márton Áron Jakab Antalt jelölte ki segédpüspökének. Jakab Antalt II. János Pál pápa 1980. április 2-án nevezte ki gyulafehérvári megyéspüspökké, amely felelősségteljes főpásztori munkát 1990-ig végezte. /Marton József: Száz éve született dr. Jakab Antal püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./2009. március 8.
Március 12–13-án Jakab Antal püspök szülőfalujában, Kilyénfalván szerveznek programsorozatot, amely során többek között vándorkiállítás nyílik Jakab püspök életéről, illetve bemutatják a Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal című életrajzi könyvet. Március 21-én a püspök nevét viselő Jakab Antal Tanulmányi Házban tartanak megemlékezést Csíksomlyón. /Megemlékezések Jakab Antal püspök centenáriumán. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./2009. március 8.
Február 24-én a temesvári székesegyházban Roos Márton megyéspüspök beiktatta hivatalába az egyházmegye általános helynökét, Szilvágyi Zsoltot. Az ünnepségen jelen volt Német László nagybecskereki megyéspüspök, Böcskei László kinevezett nagyváradi püspök, Tietze Jenő nagybecskereki és Fodor József nagyváradi általános helynök is. /Sipos Enikő: Beiktatták a temesvári egyházmegye általános helynökét. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./2009. március 8.
Február 24-én Nagykászonban bemutatták András Ignác iskolaigazgató legújabb helytörténeti munkáját, a rendhagyó útikönyvek sorozat második kötetét. A kötetek a kolozsvári Verbum Kiadó gondozásában jelentek meg. Első kötete, A templom közelében, még a sírban is, a kászonjakabfalvi katolikus templom építésének kétszázadik évfordulójára készült, és 2008 októberében mutatták be. A most bemutatott könyv A halálkapu mögött. A legfiatalabb kászoni falu, Kászonaltíz rendhagyó útikönyve címet viseli. A halálkapu a kászonaltízi temető déli bejárata. Ezen a kapun vitték örök nyughelyükre az elhunyt római katolikus híveket. /Vass Csongor: A halálkapu mögött. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./2009. március 9.
Közös nyilatkozatban méltatta Sólyom László köztársasági elnök határon túli magyarok körében tett látogatásait március 8-án négy kisebbségi magyar szervezet. „A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) változatlanul nagyra értékeli Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének a határon túli magyarság körében tett látogatásait és a magyar nemzeti ünnepek közös megünneplését” – olvasható a dokumentumban, amelyet az említett szervezetek elnökei írtak alá. A dokumentum aláírói – Csáky Pál, az MKP elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Tőkés László, az EMNT elnöke – leszögezték: „Sólyom László köztársasági elnök úr ez irányú tevékenysége a jövőben is élvezi támogatásunkat”. A nyilatkozat reagálás arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége március 6-án lemondta a március 15-ére tervezett közös ünnepi programot. A határon túli szövetség azért döntött úgy, hogy egyedül ünnepelnek, mert a magyar államfő lerövidítette eredeti programját. „Az államfő sajnálattal értesül arról, hogy a VMSZ mai váratlan nyilatkozatában lemondja a március 15-ére tervezett közös programot. Sólyom László vajdasági meghívással kapcsolatos e heti döntését a szerbiai magyarság hosszú távú érdekeit, az országaink közötti jó kapcsolat fenntartását és a nemzeti ünnep közös megünneplésének célját szem előtt tartva hozta meg” – tartalmazza a közlemény. /Négyes fogat Sólyom mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2009. március 9.
Emil Boc miniszterelnök kijelentette: hatvan nap alatt, vagyis május 4-ig kidolgozzák és elfogadják a decentralizáció gyakorlatba ültetéséhez szükséges szabályozó rendelkezéseket. Ezek olyan tevékenységi területekre vonatkoznak, mint az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a kultúra és a közigazgatás. Traian Basescu államfő élesen bírálta a túlbürokratizált államapparátust, „égbekiáltónak” nevezve azt, hogy az utóbbi években létrehozott 300 ezer munkahelyből 160 ezer az államapparátusban létesült. /Bogdán Tibor: Kéthavi decentralizáció? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2009. március 9.
Bogdan Olteanu volt képviselőházi elnök kijelentette, ha az államfő megszerzi a magyar választók szavazatának többségét, az államelnöki választások második fordulójában Traian Basescu a voksok 50 százalékát szerezheti meg. Olteanu szerint Traian Basescu az utóbbi időben a magyar választók szavazatának megszerzése végett látogatott el annyiszor Hargita és főként Kovászna megyébe. /A magyarok voksaira utazik Basescu. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./2009. március 9.
Leváltotta a kormány Tonk Gabriella államtitkárt az Országos Gyermekvédelmi Hatóság éléről, és helyére a Szociáldemokrata Párt színeit képviselő Luminita Anghel könnyűzenei énekesnőt nevezte ki. /Leváltották Tonk Gabriellát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2009. március 9.
Markó Béla szerint a jövő hónap végén tartandó RMDSZ-kongresszuson napirendre kerül a területi szervezetek felszámolásának az ügye is. Erre vonatkozóan lesz is egy konkrét javaslat a kongresszus napirendjén, lássuk mit szólnak majd hozzá a kollégák – jelezte Markó Béla. Területi szervezetek a Székelyföldön működnek. Csak Hargita megyében három ilyen van: csíki, gyergyói és udvarhelyi. Az elképzelés szerint ezek szerepét a megyei szervezet venné át. /Megszüntetik a területi szervezeteket? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./2009. március 9.
Letette hivatali esküjét Hargita megye új alprefektusa, Andrei Jean Adrian, aki a múlt héten eltávolított Romfeld Magdolnát váltja tisztségében. A Hargita megyei prefektusi hivatalban jelenleg egyetlen magyar magas beosztású köztisztségviselő dolgozik, Ladányi László alprefektus személyében. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke sajnálatosnak tartja, hogy egy olyan hivatalnokot váltott le a kormány, aki munkája során bizonyított, és a legkisebb falu legkisebb utcájában is ismerik a nevét. /Horváth István: Beiktatták Hargita megye román alprefektusát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2009. március 9.
Böcskei László temesvári vikáriust, pápai prelátust a nagyváradi bazilikában március 7-én szentelték a nagyváradi egyházmegye eddigi legfiatalabb püspökévé. Böcskei Lászlót XVI. Benedek pápa 2008. december 23-án nevezte ki Tempfli József utódjának az egyházmegye élére. A püspökszentelést Roos Márton temesvári megyéspüspök, az új püspök eddigi főpásztora, valamint két társszentelő, Ioan Robu bukaresti érsek és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek végezték. Tempfli József búcsúbeszédében megköszönte „a sok sok jóságot és szeretetet”, mellyel 19 éves püspöki szolgálata során találkozott. Határokon innen és túlról érkeztek hívek a szentelésre. Köszöntő beszédet mondott Ioan Robu érsek, a Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Sofronie Drincec nagyváradi ortodox püspök, az Erdélyi Magyar Püspöki Konferencia nevében pedig Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A szentelési ceremónia négy nyelven zajlott: magyarul, románul, németül és latinul. /Totka László: Történelmi fiatalítás történelmi egyházaknál. Böcskei átvette a pásztorbotot. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2009. március 9.
Változatlanok maradnak a határon túli magyarok számára megítélt alapvető támogatási programok, ezek továbbra is prioritást élveznek – nyilatkozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki a Gyurcsány-kormánynak a külhoni magyarok támogatására vonatkozó aktuálpolitikai kérdéseiről beszélt kolozsvári látogatása alkalmával. Az alapvető programok (oktatás-támogatás, nemzeti intézmények, Szülőföld Alap), mint alappillérek, változatlanok maradnak. A szolidaritást, amit – nem pártpolitikai értelemben – kinyilvánítottak, és a kormány a határon túli magyar szervezetekkel kialakított, szeretnék a továbbiakban is fenntartani. A kormány vallja, hogy a politikai be nem avatkozás a követendő út a magyar–magyar párbeszédben. A szakállamtitkár szerint arra a kérdésre, hogy mit keres a fejlesztéspolitika a nemzetpolitikában, a válasz: amikor a nemzeti források egyre szűkösebbek, akkor többletforrásként csak a 2013-ig megállapított uniós támogatásokban bízhatnak. Meg lehet találni azokat a terveket, amelyeket magyarok lakta vidékek önkormányzatai románokkal, szerbekkel meg másokkal közösen tudnak kivitelezni életszínvonaluk emelése érdekében, akkor ezek bizonyos értelemben nemzeti projektekké válnak – vélekedett Gémesi Ferenc. A Szabadság kérdésére, hogy a gazdasági világválság esetleges drámai fordulatának hatására fog-e változni a magyar kormány részéről a támogatási szándék, Gémesi Ferenc úgy vélekedett: a politikai szándék nem változik. /Ö. I. B.: Pártpolitikától mentes támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./