udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6818
találat
lapozás: 1-30 ... 1291-1320 | 1321-1350 | 1351-1380 ... 6811-6818
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. március 13.
Az 1848-as forradalommal kapcsolatos régi dokumentumokból és kiadványokból nyílik kiállítás március 13-án Kolozsváron a Röser Antikváriumban. A megnyitó keretében Egyed Ákos, az EME elnöke ismerteti és dedikálja a Háromszék 1848–1849 Forradalom, szabadságharc című kötetének új kiadását és Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije című könyvét. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2009. március 13.
Poszler György irodalomtörténész-esztétának ítélte a Korunk Kulcs-díjat a kolozsvári Korunk irodalmi és kulturális folyóirat, amelyet március 11-én a budapesti Bem moziban nyújtottak át a lap vezetői. Az öt éve megalapított elismerést Poszler György a Korunknál közölt műveinek köszönhetően kapta, itt megjelent önálló kötetei közül a legismertebbek: A harmadik „olvasat”, Híd-avatás félszázadra és A tizedik múzsa. A díjat Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője adta át. Poszler György 1931-ben született Kolozsváron, 1945-ben Budapestre került, ahol elvégezte egyetemi tanulmányait, 1972-től az ELTE Esztétika Tanszékén, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanít. Három területen folytatott tudományos tevékenységet, az irodalomtörténet, irodalomelmélet és az általános esztétika témaköreit kutatja. 1982-ben lett az irodalom doktora, 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. /Hideg Bernadette: Átadták a Korunk Kulcsát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./2009. március 13.
Nemzeti érdek a magyarság lelki, szellemi és gazdasági erejének, lélekszámának gyarapítása, a véderő fenntartása és erősítése, a határokon átívelő közös nemzetstratégia megfogalmazása. Az SZDSZ és médiabirodalma viszont nevetségessé próbálta tenni azokat, akik már évtizedekkel ezelőtt a népességfogyásról beszéltek. Szabályos hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép, sorolta Borbély Zsolt Attila. Az SZDSZ a nemzeti integrációt és a Kárpát-medencei szintű magyar nemzetstratégia megfogalmazását gátolta: előbb az alapszerződések megkötését szorgalmazta a határon túli magyar nemzetrészek explicit tiltakozása ellenére, ellene szavazott a státustörvénynek, majd gátlástalanul kampányolt a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen. Erdélyben egy maroknyi kvázi-liberális csoport támad időnként a nemzeti oldal ellen, minden társadalmi támogatottság nélkül. 1992-ben aláírást gyűjtöttek az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa által ellenszavazat nélkül elfogadott autonómianyilatkozat, az ún. Kolozsvári Nyilatkozat ellen. 1997-ben ugyanezen csoport több tagja a Bolyai Egyetem létrehozása ellen foglalt állást, gyűjtöttek aláírást az Erdélyben egyébként nem létező antiszemitizmus ellen s akcióztak, midőn az Erdélyi Magyar Ifjak nem engedték be az SZDSZ-es Eörsi Mátyást Bocskai István szülőházába. Most György Attilát támadják, aki írt róluk és arról a Demszky Gáborról, aki kitüntette a békés ünneplő embereket kardlapoztató, ellenük lovasrohamot vezénylő és szemeket kilövető Gergényi Pétert. Többen aláírásukkal biztosították György Attilát támogatásukról és elismerésüket fejezték ki Kozán István, a Hargita Népe főszerkesztőjének, aki közölte György Attila „Liberálisok” című írását. Egyben arra kérik, hogy ne engedjen az álliberális nyomásnak, a „civil tiltakozók” elhatárolódási igényének, a baloldal jól ismert szalámitaktikájának. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./2009. március 14.
Hosszú ideje nem látott barátságtalan lépést tett Románia Magyarországgal szemben. A román légügyi hatóságok megtagadták, hogy Marosvásárhelyre leszálljon az a katonai repülőgép, amely Sólyom László magyar köztársasági elnököt szállította volna. A román fél előzőleg szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. A román hatóságok szerint Sólyom a területi autonómia támogatásáról szóló üzenettel érkezett volna Erdélybe, és szerintük ez megosztotta volna a románokat és a magyarokat. A román hatóságok nem erősítették meg sem azt, hogy szóbeli jegyzéket küldtek Budapestre, sem azt, hogy visszavonták volna a repülő leszállási engedélyét, de tény, hogy Sólyomnak módosítania kellett eredeti programját, így március 14-én autóval utazik Székelyföldre. Sólyom László március 15-én utazott volna előbb Marosvásárhelyre, ahonnan helikopterrel folytatta volna útját Csíkszerdába. A székely város melletti Nyergestetőn elhelyezett kopjafa felavatásán, majd Hargita megye központjában esti fáklyás felvonuláson vett volna részt. Ehelyett március 14-én érkezik meg autóval, és csak a nyergestetői kopjafa-avatáson lesz jelen. Budapest értetlenül áll a román hatóságok azon döntése előtt, hogy a magyar államfő gépe nem kapott leszállási engedélyt Marosvásárhelyen. – Pillanatnyilag egy kicsit értetlenül szemléljük a történéseket. Nagyon reméljük, hogy itt valami félreértésről lehet szó – mondta Horváthné Fekszi Márta magyar külügyi államtitkár. Az MTI úgy tudja, hogy a bukaresti magyar nagykövettel korábban közölték: tartanak attól, hogy Sólyom László tervezett látogatása „nem olyan jelzést küld, amely megfelel a két ország közötti stratégiai partnerségi viszonynak”. A nagykövet azzal válaszolt, hogy éppen a látogatás román ellenzése küld a két ország stratégiai partnerségével ellentétes üzenetet. Traian Basescu államfő március 12-én nem kívánt nyilatkozni az RMDSZ korábbi közleményéről, amelyben a szövetség megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Sólyom Lászlót eltanácsolták. A román államfő csak annyit mondott arra, tud-e a román külügynek vagy az elnöki hivatalnak ilyen kezdeményezéséről, hogy „ez a román hatóságok dolga”. /Nem engedték leszállni a román hatóságok Sólyom László gépét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2009. március 14.
Megdöbbentő, hogy dr. Sólyom László köztársasági elnököt a román hatóságok eltanácsolták a márciusi nyergestetői és csíkszeredai megemlékezésekről. A román sajtó hallgatott. Sólyom László eredetileg március 15-én a vajdasági ünnepségekre készült, de ott Borisz Tadics szerb államelnöknek észrevételei voltak bizonyos helyszínek felkeresésével kapcsolatosan. Azok a helyek a vajdasági magyarok ellen a második világháborúban tömegesen elkövetett szerb atrocitásokra emlékeztetnek. Végül is a román ellenérzések dacára, a közös önbecsülés érdekében Erdélybe jön a magyar államfő. Március 14-én lesz a nyergestetői kopjafaavatás, lesz elnöki beszéd. /Sylvester Lajos: Lesz nyergestetői ünnepköszöntő és kopjafaavatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./2009. március 14.
Senkinek szolgája címmel Sólyom László államfői tevékenységéről közölt elemzést március 13-i Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szerző, Reinhard Olt a cikk alcímében hangsúlyozta, hogy a magyar államfő maximálisan kihasználja jogköreit, aktívan formálja országa politikáját. A konzervatív lap emlékeztetett arra, hogy Havasiné Orbán Máriát, Sólyom jelöltjét ismét nem fogadták el az MSZP képviselői. A Legfelsőbb Bíróság élére jelölt bírónő egyszer már elvesztett egy parlamenti szavazást, mert a magyar kormányfő, Gyurcsány pártja megtagadta tőle a támogatását. Sólyom László nem képviseli egyetlen politikai erő programját sem, hanem saját programja van. Határozottan és hajthatatlanul nyilatkozott az államfő a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében is. Ha az egész nemzet ügyeiről van szó, különös tekintettel az ország határain kívül élő magyarok jogaira, valamint a magyarországi nemzeti kisebbségek védelmére, Sólyom ezek legfőbb szószólója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ,,hazugságbeszéde” nyomán kirobbant politikai válságot követően általános politikai ügyekben is többször megszólalt, s félreérthetetlenül világossá tette, hogy jobb lenne, ha a baloldali tábor kormányfőt cserélne. Sólyom ugyancsak keményen bírálta a korábbi miniszterelnököt, Orbán Viktort, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjét, figyelmeztetve őt arra, hogy az utcán nem lehet elérni kormányváltást. Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közötti viszony kezdettől fogva feszült volt. /Senkinek szolgája (Sólyom László államfői tevékenységéről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./2009. március 14.
Beiktatták tisztségébe március 14-én Kolozs megye két frissen kinevezett alprefektusát. Hegedűs Lajos András és Györke Zoltán korábbi alprefektusokat kormányfelügyelői funkcióba helyezték át, és helyükbe kinevezték utódaikat a szociál-demokrata Mircea Jorj és Vasile Cosma személyében. /Letette esküjét a két új alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2009. március 14.
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke Marius Pascannak, Maros megye prefektusának írt nyílt levelében leszögezte, sajnálattal veszik tudomásul, hogy egy politikai döntés nyomán leváltották Bárczi Győzőt alprefektusi tisztségéből. A megfelelő politikai közhangulat érdekében indokolt lett volna megőrizni a magyar nemzetiségűek képviseletét is biztosító Bárczi Győzőt a prefektúra intézményében. Két évtizeden át biztosítva volt a magyarság képviselete, ezúttal „az olcsó politikai játszma győzte le Maros megyében a békés együttélés és alkotó munka ésszerűségét. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke: Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./2009. március 14.
A tárgyalásokat egyenlő szintű tisztségekről kell folytatni, a megyei tanácsnál felajánlott igazgatói tisztség nem egyenrangú egy alprefektusi tisztséggel – jelentette ki Mircea Dusa szociáldemokrata párti képviselő. – Ha az RMDSZ nem ajánlja fel számunkra a megyei tanács egyik alelnöki tisztségét, újabb alprefektust nevezünk ki, és ebben a kérdésben nagyon határozott vagyok – jelentette ki Dusa Csíkszeredában. /Forró-Erős Gyöngyi: Egy igazgatói tisztség nem elég. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./2009. március 14.
Kolozsváron senki sem kapott engedélyt a március 15-i felvonulásra – jelezte László Attila kolozsvári alpolgármester. Eredetileg kilenc erdélyi magyar ifjúsági szervezet békés zászlós felvonulást tervezett a Protestáns Teológiai Intézet elől a Szent Mihály-templomig, de a kolozsvári városvezetés nem adta meg az engedélyt. László Attila szerint helyesebb lemondani az eseményt a lehetséges incidensek elkerülése végett, ugyanis az Új Jobboldal elnevezésű szélsőséges nacionalista román szervezet szintén felvonulást jelentett be, amire bár nem kaptak engedélyt, mégis kijelentették, hogy saját felelősségükre megtartják azt. A magyar ifjúsági egyesületek többször megkeresték László Attilát a fenti döntés megváltoztatása érdekében. Végül – az ifjúsági szervezetek közleménye szerint – az alpolgármester vállalta a felvonulás fölötti „védnökséget”, azzal a kitétellel, hogy az ifjak ne az úttesten, hanem a járdán haladjanak. László Attila személyes jelenlétével próbálja biztosítani a békés felvonulást. /J. J.: Mégis lesz zászlós felvonulás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2009. március 14.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke elmondta: az Országos Tanács időpontja egybeesik az MPP egyéves születésnapjával. Az ünnepi ülést a beszámoló, a párt egyéves tevékenységéről szóló számadás követi, a továbbiakban alapszabályzat-módosítás, a párt politikai keretprogramjának véglegesítése, majd a tisztújítás, az elnök és az elnökségi tagok megválasztása szerepel a napirenden. Szász Jenő üdvözli Gergely Balázs döntését, hogy indul az elnöki tisztség megszerzéséért. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke kifejtette, fontosnak tartják, hogy a polgári párt az autonómia ügyének aktív és harcos képviselőjévé váljon. „Azt várjuk el, hogy az MPP országos tanácskozásán valamilyen formában tiszta vizet öntsenek a pohárba, és azokat a gondokat, amelyek belülről feszítik a szervezetet, tisztázzák. /Sz. K.: Szász Jenő üdvözli Gergely Balázs indulási szándékát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2009. március 14.
Március 14-én első rendezi kongresszusát a Magyar Polgári Párt (MPP). Az MPP tavaly alakult párttá, elődje a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) volt, amely alapítói szerint azért jött létre, hogy megteremtse a „választás szabadságát” az RMDSZ-el szemben. Az egykori MPSZ már a 2004-es parlamenti választásokon is próbálkozott részvétellel, de nem tudta teljesíteni a választási törvény által előírt formai kötelezettségeket. Az MPP a tavalyi helyhatósági választásokon 508 önkormányzati képviselői, 12 polgármesteri és 16 alpolgármesteri tisztséget szerzett meg, többnyire Székelyföldön. Szász Jenő nyáron nyíltan ellentmondott Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Orbán Viktornak a Fidesz elnökének, akik szorgalmazták, hogy az MPP fogadja el az RMDSZ ajánlatát, miszerint a szövetség listáin induljanak a polgári pártiak. /B. T.: Ma tartja első kongresszusát az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2009. március 14.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1978-ban határozta el, hogy emlékül és elismerésképpen Aranytollat adományoz a több évtizedes újságírói pályafutásuk alatt érdemes és kiemelkedő munkát végzett, elsősorban nyugdíjas kollégáknak. Az Aranytoll díjak idei, két, határon túli kitüntetettjének egyike a Népújság közelmúltban nyugalomba vonult főszerkesztője, Makkai János, aki 1962-től dolgozik az erdélyi sajtóban. 1990-től a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője. /Aranytollal tüntették ki Makkai Jánost. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./2009. március 14.
Kántor Lajos a Szabadság március 9-i számában felrótta a „református egyháznak” hogy nem képviseltette magát Márton Áron szobrának avatásán. Valójában az egyházkerületet – dr. Pap Géza püspök megbízásából – Tonk István ügyvezető főgondnok képviselte a jeles eseményen. /Dr. Pap Géza, püspök; Tonk István, ügyvezető főgondnok: Pontosít a református egyház. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ Előzmény: Kántor Lajos: Kolozsvári néző. 2009. március (2). = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2009. március 14.
Március 15-én Szatmárnémetiben az Északi Színházban az ünnepi műsor keretében dr. Pelyach István előadásában felelevenítette az ünnep jelentőségét. Dr. Pelyach István /sz. 1959/ Szegeden, Tudományegyetem Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén oktat. Kutatási területe az 1848/49-es szabadságharc hadtörténete, illetve a nemzetiségi kérdés értelmezése. /A forradalom kutatója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 14./2009. március 14.
Mikolában Gellért Sándor-emlékünnepséggel egybekötve tisztelegnek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emléke előtt. /(f): Megemlékezés Mikolában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 14./2009. március 14.
Tárogató hangja fogadta Sepsiszentgyörgy az Incze Dániel százados kopjás sírjához igyekvő megemlékezőket március 13-án. Szabó Mihály mikós tanár hangszeres hívogatója után tanítványai énekeltek, Erőss Botond pedig rövid történelmi visszapillantót tartott. A Székely Mikó Kollégium diákjait a cserkészek váltották, akiket Szabó Lajos plébános, kanonok arra biztatott, legyenek mindig résen, őrizzék a szülőföld, az anyanyelv szeretetét. A cserkészcsapatok közös tisztelgése koszorúzással ért véget. /Fekete Réka: Legyetek mindig résen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./2009. március 14.
Resicabányán 1848, Szabadság, Világszabadság címmel a Magyar Házban kiállítás nyílt, amelyen az 1848-asok portréi és néhány dokumentum mellett Krassó-Szörény forradalmi emlékhelyeinek fényképei is megtekinthetők. Mindezek mellett a létező, vagy régen létezett emlékhelyek is láthatók, a kereszthegyi Herglotz-féle monumentális emlékműtől a boksánbányai Honvédszoborig, vagy a Maderspachné Buchwald Franciska mellszobrától a Maderspach Károly ruszkabányai sírjáig. /Makay Botond: Tematikus ünnepi kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./2009. március 14.
Kalotaszentkirály-Zentelkén idén hatodik alkalommal adták át a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjakat az 1848-49-es szabadságharc hőseire emlékezve. A 21 pályázó közül hatan vehették át a jutalmat. Máté András parlamenti képviselő két nemzetromboló veszélyforrásra hívta fel a figyelmet: a nemzeti széthúzásra és a nemzeti nemtörődömségre. /D. I.: Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2009. március 14.
A Kolozsvár Társaság székházában nemrég zárult A Biblia világa című tárlat után ismét kiállítással jelentkezett az Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti tagozata: az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett tárlatot. Különböző technikai kivitelezésben készült mintegy félszáz munka sorakozott a falakon. /Székely Géza, képzőművész-tanár: Kik érted haltak... = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./