udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6818
találat
lapozás: 1-30 ... 2611-2640 | 2641-2670 | 2671-2700 ... 6811-6818
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. május 25.
Ha Kolozsváron bokán rúgnak, Brüsszelben jajgatunk – foglalta össze tömören Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa a romániai magyar közösség európai uniós képviseletének jelentőségét azon a kolozsvári beszélgetésen, amelyen Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelölttel, a Magyar Összefogás listájának negyedik helyezettjével közösen vázolták elképzeléseiket arról, miért szükséges a brüsszeli képviselet. Szilágyi Zsolt szerint a romániai magyarság már 1990-ben felhívta magára a világ figyelmét, amikor az RMDSZ második helyezést ért el a parlamenti választásokon, majd 1993-ban, amikor Románia európai tanácsi csatlakozása előtt memorandumban hívták fel a figyelmet a közösség sérelmeire. Leszögezte: az önálló romániai magyar külpolitikára nagy szükség van/Balogh Levente: Szilágyi Zsolt: önálló külpolitika kell. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./2009. május 25.
Egész napos ünnepi rendezvényt szerveztek május 23-án Szatmárnémetiben, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett karának tanítóképző szakán. Az intézmény már tíz éve képez a régiónak óvó- és tanító szakos diplomásokat. A jubileumon részt vett Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese is, aki hangsúlyozta: nagy szükség van az eredményesen működő kihelyezett tagozatokra. „Kolozsvár egyre drágul, egyre zsúfoltabb lesz, és komoly megterhelést ró a gyereküket taníttatni kívánó családokra. A szatmárihoz hasonló intézmények ugyanolyan színvonalat biztosítanak, de jóval alacsonyabbak a házbérek, olcsóbb a megélhetés és alacsonyabb a tandíj is. ” /Végh Balázs: Jubilált a BBTE kihelyezett tagozata. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./2009. május 25.
Négynapos rendezvénysorozattal ünnepelte meg a nagyváradi Posticum Kulturális Központ azt, hogy kilenc évvel ezelőtt, 2000. május 21-én nyitotta meg kapuit. A római katolikus egyház által támogatott kis házban a nyitás óta folyamatosan szerveznek minőségi kulturális programokat, mind hagyományos vallási alkalmakat, szentmiséket, zsolozsmákat, mind pedig szélesebb közönséghez szóló eseményeket: koncerteket, filmvetítéseket, illetve gyermekeknek szóló foglalkozásokat. Május 21-én megnyitották a Bibliotheca Corvina című vándorkiállítást, amelyen a Mátyás király híres könyvtárából megmaradt néhány darab fakszimiléit tekinthették meg az érdeklődők. Másnap az újszegedi Schola énekkar lépett fel. Május 23-a főleg a gyerekprogramoké volt. Este a Posticum elnöke, Csernák Béla tartott előadást a központ Mementó című sorozatában neves váradi személyekről, majd a kápolnában klasszikus zenei koncertre került sor, amelyen fellépett Kristófi János váradi orgonaművész, illetve Huszár Emőke szegedi hegedűművésznő. /Nagy Orsolya: Kilencéves a nagyváradi Posticum központ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./2009. május 25.
Összművészeti fesztiválnak adott otthont május 22-én Kolozsváron a Heltai Vendégház. A |KOMM|MAC|CAM|, azaz a Kortárs Művészeti Modul az első olyan kolozsvári rendezvény, amely különböző műfajban alkotó kortárs művészek munkáit vonultatja fel egy fesztiválon. Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné című komédiáját vetítették. Kovács Ildikó 1976-os rendezése kilencvenkilenc előadást ért meg Erdély-szerte: sikerét legnagyobb részt Kovács Ildikó rendezői bravúrjának, a drámai színház és bábszínház összeházasításának köszönhette. A vetítést követően Balló Zsuzsával, az egykori előadásban szereplő bábművésszel beszélgethettek a nézők. Öt fiatal, Bán Attila, Ferenczy Botond, Starmüller Géza, Szabó András és Török Tihamér különböző műfajú, a kor világméretű problémáira groteszk humorral reflektáló képzőművészeti munkáiból összeállított kiállítást nyitottak meg a szervezők, ahol látható volt Szabó Attila Az élet értelme című performansza is. Az irodalmat ezúttal a Korunk fiatal szerzői képviselték a kulturális majálison. /R. Kiss Kornélia: Sikerrel zajlott az első kulturális majális. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./2009. május 25.
Újabb két besúgó nevét hozta nyilvánosságra a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) segítségével a kolozsvári Könczei Csilla, aki édesapja, Könczei Ádám néprajzkutató szekusdossziéját bemutató blogjában írt az újabb fejleményekről. A Transindex portálon szereplő napló legutóbbi bejegyzéséből kiderül, hogy Bustya Endre irodalomtörténész és műfordító – aki 1974-től tagja volt a Korunk folyóirat szerkesztőségének – 1971 és 1982 között összesen 143 beszámolót adott át írásban vagy szóban tartótisztjeinek. Bustya „Szabó Károly”, majd „Lazarescu” fedőnév alatt jelentett a titkosszolgálatnak. Bustya beszervezési körülményei ismeretlenek, a besúgónak is hányatott élete volt azelőtt, hiszen a börtönt is megjárta, és sokáig fizikai munkát kellett végeznie. Könczei Ádámról „Kósa” fedőnév alatt az 1922-ben Kolozsváron született Vásárhelyi János Boldizsár ügyvéd is jelentett. A Könczei-aktában egy olyan irat származik tőle, amelyben a jelentő sok más személy közé sorolva tesz említést a néprajzkutatóról, akik mindannyian Kallós Zoltán perének alakulásáról érdeklődtek. /Újabb besúgókról ír Könczei Csilla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Kiegészítés: Bustya Endrét /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. -Kolozsvár, 1996. dec. 23./ marosvásárhelyi cserkészvezetőként tartóztatták le 1948-ban, majd 1951. december 7-én elítélték. 1953. február 4-én ismét letartóztatták egy koncepciós perben.2009. május 25.
Május 24-én tartotta országos gyűlését a Szabadelvű Kör liberális RMDSZ-platform a bonchidai Bánffy-kastélyban. A tanácskozáson alapszabályzat-módosításra és tisztújításra is sor került. A liberális platform tagjai újraválasztották Eckstein-Kovács Pétert az elnöki tisztségbe. A vezető testület tagja még Péter Hunor ifjúsági alelnök, Czika Tihamér kommunikációs és szervezési alelnök, Egyed Péter művelődési, oktatási és tudományos kutatásért felelős alelnök, Hegedűs Csilla a szervezeten belül megalakuló liberális egyesület elnöke, Magyari Nándor pedig a kül- és pártkapcsolatokért felelős alelnök pozícióját tölti be. A Szabadelvű Kör liberális értékeket hordozó egyesületet kíván bejegyezni, az utóbbi időben ismét elszaporodott antiszemita-, cigány- és magyarellenes szlogenek visszaszorítását tűzi ki célul. /F. ZS. : Tisztújítás a Szabadelvű Körben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Eckstein-Kovács Pétert elmondta: ez az utolsó elnöki mandátuma. Hozzátette: két év múlva nem kíván indulni az elnöki tisztségért, ezzel példát mutatva majd másoknak is akik „túl sokat ültek a karosszékben”. Az eseményen rész vett többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ Ügyvezető elnöke, Eörsi Mátyás, az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ ügyvivője, és László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kolozsvár alpolgármestere is. A liberálisok állásfoglalásban tiltakoznak az erdélyi magyar közéletben egyre sűrűbben fellelhető szélsőséges eszmék jelenléte ellen, megállapítva, a gyűlöletbeszéd kilépett a honlapok, blogok világából, és változatos módszerekkel kíván híveket szerezni a mássággal szembeni intoleráns eszméknek. Egy másik dokumentum szerint a szabadelvű platform köszönti a Magyar Összefogás listájának létrejöttét, és kifejezi részvételi szándékát az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) munkálatain. A harmadik állásfoglalás a kolozsvári műemlék-épületekre kihelyezendő többnyelvű táblák kérdését tárgyalta. „Természetes igényünk, hogy szerény megemlékezésként az épített örökséghez való hozzájárulásukat nyelvükön/nyelvünkön való feliratozással tiszteljék meg” – áll a Szabadelvű Kör állásfoglalásában. /M. Á. Zs. : Eckstein, ötödször és utoljára. Hetedik Országos Gyűlését tartotta az RMDSZ Szabadelvű Köre. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2009. május 25.
Minek Aradnak Gyula testvérváros, amikor húsz évvel a rendszerváltás után sunyin tekint az Európai-hírű fürdővárosra? Aradnak magyar testvérváros csak azért kell, mert beírva a magyar felet, pénzt lehet kisajtolni az Európai Unióból. A két város, városvezetés között jobbára csak protokolláris kapcsolat él. Május 22-én Gheorghe Falca aradi polgármester megtiltotta a csikys mazsoretteknek /aradi Csiky Gergely Iskolacsoport/, hogy az új, fehér, piros és zöld színekből álló ruhájukban lépjenek fel a Szupermaraton befutóján. Az utolsó pillanatban kellett előkaparni egy régi felszerelést, amelynek színösszetétele már nem zavarta a polgármestert. Beszélnek „békésen egymás mellett élő többnemzetiségek”-ről, „többnyelvűségről”-ről, „vallásközi egyetértésről”. Egyetértés csak addig van, amíg mi, magyarok teljes mértékben meghunyászkodunk, várjuk a kegyelemmorzsákat, szolgai alázattal toljuk a román vezetés székpárnája alá a gyulai, pécsi hódmezővásárhelyi ingyenzabászatokat, írta a lap munkatársa. /Irházi János: Színundor. Minek Aradnak magyar testvérváros? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./2009. május 25.
Május 23-án Winkler Gyula EU-parlamenti képviselő és képviselőjelölt kampánykaravánjával Oravicabányán, majd Resicabányán kampányolt. Kampánya egybeesett a Platanus Magyar Kultúregyesület által rendezett kistérségi magyar néptánc és népdal bemutatóval, ahol a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Nagybokréta tánckara és tíztagú citerazenekara, a verseci Petőfi Sándor Kultúregyesület népdalköre, tánccsoportja és népi zenekara, a boksánbányai Bocsana félprofi román néptáncegyüttes, valamint a resicabányai Hóvirág Daloskör lépett föl. /Makay Botond: Két estét betöltő műsor egy kettős rendezvényen. Winkler Gyula Krassó-Szörényben kampányolt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./2009. május 25.
A 15 milliós magyarság napjainkra puszta fikcióvá vált – írta május 23-i számában a budapesti Népszabadság. A napilap a Miniszterelnöki Hivatal „Jelentés a külhoni magyarság helyzetéről” című kiadványát idézte: a legutóbbi években az összes szomszédos országban gyorsuló ütemben csökkent a magyar kisebbségek lélekszáma. Az apadás éppen a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbségeknél a legszembetűnőbb. A szlovákiai magyarság részaránya a hatvanas évekbeli 12,5 százalékról 10 százalék alá süllyedt az ország teljes népességéhez viszonyítva, vagyis egy évtized alatt csaknem 50 ezerrel apadt a magyar nemzetiségűek száma. Az anyaország tízmilliós lélekszámához a diaszpóra ötszázezer és egymillió fő közöttire becsült lélekszámát, illetve a szomszédos országokban kisebbségiként élő kétmillió-háromszázezer magyart számolhatjuk hozzá. Erdélyben mára összesen 175 olyan település maradt, amely magyar többségű; túlnyomó részük falu. A csökkenés a kilencvenes évektől folyamatos: az asszimiláció, az elöregedés, az elvándorlás és az alacsony születésszám tíz év alatt 200 ezer körüli fogyást eredményezett. Napjainkban a romániai magyarok több mint fele (hozzávetőleg 760 ezer fő) városban él. Az értelmiség el- és kivándorlása még a Ceausescu-érában tömegességé vált, a rendszerváltás óta e folyamat más rétegekre is kiterjedt. A magyar értelmiség hiánya az oktatás újjászervezésében komoly gondokat jelent. A súlyos gondok ellenére a jelentés szerint „a romániai magyarság (...) autonóm, fejlődésre képes magyar kultúra létrehozására alkalmas szellemi-szervezeti potenciállal és részben megfelelő intézményi háttérrel, tárgyi feltételekkel rendelkezik”. Szerbiában a legutóbbi népszámlálás szerint már csak 290 ezer magyar élt, s azóta ez a szám további 20 ezerrel csökkent. A fogyás a hatvanas évek óta folyamatos, a délszláv háború idején pedig katasztrofálisan felgyorsult – a Vajdaságon belül ma Bácskában lakik a legtöbb magyar. /Tizenötmillió alá csökkent az összmagyarság lélekszáma. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./2009. május 25.
Kilencedszerre rendezték május 22-én Kolozsvár a Ghibu-líceumban a magyar líceumok börzéjét nyolcadikos diákok számára. Jelen voltak az elméleti líceumok, a felekezeti iskolák, valamint a szaklíceumok képviselői is. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai közül Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes kifejtette: öröm, hogy hagyománnyá vált ez a rendezvény, s hogy az iskolaválasztás előtt álló gyermekek a legjobb információkat kapják. A Tehnofrig Líceumban és a Iulian Pop Közgazdasági Líceumban egy-egy, 28 tanulót számláló magyar osztályt indítanak azok számára, akik szakácsként akarnak majd elhelyezkedni. Ebben a két iskolában az általános műveltségi tantárgyakat magyarul, míg a szaktantárgyakat románul tanítják. A Közlekedési és Szállítási Kollégiumban évfolyamonként egy 28-as létszámú autószerelő képzettséget biztosító osztályt indítanak. Itt a szaktantárgyakat is magyarul tanítják. /(N. -H. D.): Iskolabörze a Ghibu-líceumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./2009. május 25.
Tizenkettedik alkalommal nyílt meg május 23-án a román-magyar-szerb hármashatár Óbéb-Kübekháza-Magyarmajdány térségében, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Napja alkalmából. A hagyományos határnyitó ünnepségen részt vett a DKMT Eurorégió elnöksége, ott voltak a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági hivatalosságok, a három országból érkezett környékbeli lakosok. Az iskolás gyerek jelképesen körbefutották a Triplex Confiniumnak nevezett hármashatárkövet, amely immár nem elválasztja, hanem összeköti egymással a román, a magyar és a szerb nemzetet. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1920 júniusában felállított hármas-határkő a politikusok hibájából hosszú évtizedekig nem összekötötte, hanem elválasztotta egymástól a régió lakóit. /Pataki Zoltán: A határkő, amely három nemzetet összeköt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./2009. május 25.
A népi építészeti örökségértékek multikulturalitása – ez volt a jeles külföldi és hazai szakemberek részvételével zajló, a Transsylvania Nostra Alapítvány által Torockón és Torockószentgyörgyön szervezett négynapos nemzetközi konferencia témája. A rendezvény a Tusnádfürdőn 1991-ben elindított műemlékvédelmi, illetve az épített örökség felújításának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferenciasorozat 14. ülésszaka. Idén a szervezők a többnemzetiségű régiók népi építészetére helyezték a hangsúlyt. Szabó Bálint, a Transsylvania Nostra Alapítvány elnöke elmondta: a résztvevők három fő kérdéscsoportról értekeztek: a népi építészeti örökség megmaradásának társadalmi feltételei, a népi építészeti örökség értékei, illetve a többnemzetiségű régiók népi építészetei és ezek kölcsönhatásai. A konferencia és a szakbizottsági ülés záróakkordjaként elfogadták a többnemzetiségű környezetben található épített örökség védelméről szóló Torockói Dokumentumot. /K. O. : Nemzetközi műemlékvédelmi konferencia Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./2009. május 25.
Az Óriáspince-tetőn május 24-én megrendezett szekértábor mutatta: nem akármilyen értékekkel rendelkezik Háromszék. A rendezvényen kéttucatnyi háromszéki település egy-egy szekéren mutatta be jellegzetességeit, értékeit, odébb pedig a megye minden részéről érkező kézművesek árulták portékáikat. Minden település azzal rukkolt elő, ami leginkább jellemző rá. Voltak települések, amelyek borvizeiket kínálták, a vargyasiak festett bútoraikat, a bereckiek művelődési értékeiket, az ozsdolaiak a szőtteseket mutatták be, a mikóújfalusiak szekerére a hagyományos rakott ág is felkerült, az illyefalviak helyben előállított termékekkel, túrós puliszkával várták a vendégeket, de hatalmas érdeklődés kísérte a téglavetést, a kosárfonást, az Árkosról érkező kovács tevékenységét is. /Farcádi Botond: Értékeink bemutatója (Háromszéki Turisztikai Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./2009. május 25.
Két napig a családok vették birtokba Szatmárnémetiben a Kossuth-kertet: a családi hétvégén mindenki megtalálhatta a maga számára a legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget, kulturális programot. Május 23-án délben már rotyogtak az ínycsiklandozó bográcsos ételek a főzőverseny számára fenntartott területen. Nem hiányozhatott a főzőversenyről a Harag György Társulat színművésze, Tóth-Páll Miklós sem. Érdekes volt a népi gyermekjáték-bemutató, voltak sportversenyek, vetélkedők, lovasbemutató, filmvetítés, történelmi sátor. A kulturális program a Felvidéki Rockszínház fellépésével ért véget. Másnap az előrehozott gyereknap résztvevői Ilyés Gyula polgármester segítségével vágták fel a tortát a Kossuth-kertben. A gyermeknapon népi gyermekjátékokat mutattak be, volt arcfestés, aszfaltrajz-verseny, homokkép-készítés, láncfűzés, báb- és papírcsákó-készítés és lovastorna-bemutató is. /F. I. : Családi Nap, nagyoknak és kicsiknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./2009. május 25.
Május 23-án Nagykárolyban családi napot szerveztek. A nagykárolyi RMDSZ, a Rekettye Kulturális Egyesület, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és az Equus Lovasegyesület szervezésében volt társastánc-bemutató. Délután népzene- és néptáncbemutatóval folytatódott a műsor, volt kézműves-foglalkozás és gyerektáncház is. /Családi Napot szerveztek szombaton Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./2009. május 25.
Május 23-án az Aradi Magyar Majálison léptek először a közönség elé a tavaly ősz óta szerveződő aradi magyar néptáncmozgalomba bekapcsolódó általános és középiskolás gyerekek. Sztankó Károly békéscsabai néprajzkutató-tánctanár hetente egy napot foglalkozik a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolából és a Csiky Gergely Iskolacsoportból toborzott táncosokkal, a többi próbát a diákokkal foglalkozó, gyakorló pedagógusok /Viszhányó Aranka és Khell Levente/ vezetik. /Pataky Lehel Zsolt: Biztató lépésekkel indult az aradi néptáncmozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./2009. május 25.
Május 23-án csendült fel először a temesvári Csiky Gergely Színházban a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT) hivatalos himnusza – Cári Tibor szerzeménye –, és ezzel kezdetét vette a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió színházi produkcióinak egy hétig tartó, maratoni seregszemléje. Balázs Attila fesztiváldirektor elmondta: egy hétig Temesvár lesz a Bánság színházi fővárosa, ahol három országból érkezett, négy nyelven (magyar, román, német és szerb) bemutatott 16 előadást láthatnak a temesvári nézők. A rendezvény költségvetése 90%-át biztosító városi önkormányzat nevében Szabó Ferenc tanácsos hangsúlyozta: a nemzetközi színházi találkozó szervezői azon munkálkodnak, hogy helyreállítsák a bánsági régió egységes kultúráját. Az idén harmadik alkalommal megrendezett eurorégiós színházi találkozó, amelyet Szász Enikő volt igazgató indított el 2007-ben, új nevet is kapott: TESZT. Újdonság a színházak zenekarainak bemutatkozási lehetőséget kínáló ”off” program. Az idén túlsúlyban lesznek a vajdasági előadások, de ez természetes, mert a régió vajdasági részén három magyar színház is működik, az egyik két tagozattal. /Pataki Zoltán: Eurorégiós színházi TESZT a Bánság fővárosában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./2009. május 25.
Rég nem látott tömeg volt május 23-án a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Stúdiótermében, sokan be sem fértek, mert a házigazda Látó szépirodalmi folyóirat Irodalmi Színpadának vendége a nyolcvanéves Kányádi Sándor volt. Kovács András Ferenc főszerkesztő beszélgetett Erdély legendássá vált költőjével, aki átfogó műveltsége mellett ragyogó memóriájáról és pazar humoráról is tanúbizonyságot tett. Szinte mindegyik kérdésre volt a válasz mellett egy-egy története, anekdotája. Nagy szerencséje volt, mondta, hogy gyereklaphoz került, azt szerkeszthette évtizedeken keresztül. Később sokat utazhatott, évente száznál több író-olvasó találkozón vehetett részt. . Mindenhol járt, ahol zömmel magyarok élnek, és magyarok élnek. Oslótól Buenos Airesig és Moszkváig. Megtiltotta, hogy a magyar állam a magyar adófizetők pénzéből neki támogatást küldjön. Itthonról azonban elfogadta, hiszen ő itt fizet adót. /Nagy Botond: A belső dallam kihangosítása. Kányádi Sándor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./2009. május 25.
Szülőfalujához mindig hűséges fiát, a 80 esztendős Kányádi Sándor költőt köszöntötte május 24-én, vasárnap Nagygalambfalva község apraja-nagyja, az öreg református templomban. A falu közössége kulturális műsorral fejezte ki tiszteletét. A község polgármestere Nagygalambfalva díszpolgára címet adományozva a költőnek. /Lázár Emese: Szülőfaluja köszöntötte Kányádit. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./2009. május 25.
A költő, író, drámaíró Kukorelly Endre volt a nagyváradi Törzsasztal-beszélgetés vendége, amelynek házigazdája Kőrössi P. József volt. /Totka László: Kukorelly Endre a Törzsasztalon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./