udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6818
találat
lapozás: 1-30 ... 3241-3270 | 3271-3300 | 3301-3330 ... 6811-6818
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. június 25.
Az immár ötödik alkalommal megszervezett Shakespeare-fesztivál indítja a Gyulai Várszínház idei évadját, a június 27. és július 12. között. Július 2-án láthatják az érdeklődők az Ahogy tetszik című vígjátékot Vidnyánszky Attila rendezésében, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös bemutatójaként. /Kékesdy Beáta: Szerelem és Shakespeare Gyulán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./2009. június 25.
A tavalyihoz képes sikeresebb évadot zárt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A társulat 12 erdélyi helyszínen mutatott be előadásokat. Az évad során 16 520 nézőjük volt, ez négyezerrel több nézőt jelent a tavalyihoz képest. Az évad legsikeresebb előadása a Grimm testvérek meséjének színpadi adaptációja A brémai muzsikusok című produkció volt. A társulat színésze, Tokai Andrea kétszer nyerte el a legjobb női szerepért járó elismerést: a Román Dráma Fesztiválján Temesváron és a Kellemes és Kellemetlen Darabok Fesztiválján Lengyelországban. A társulat másik tagja, Mátyás Zsolt Imre pedig Kaleidoszkóp-díjat kapott a Ködszurkáló avagy egy bohóc nézeteiben nyújtott alakításáért, Éder Enikőt pedig eddigi munkásságáért és Sarolt szerepében az István, a király című rockopera magyarországi előadásaiban nyújtott teljesítményéért Simonyi-pezsgődíjjal jutalmazta a debreceni Regionális Simonyi Társaság. Mátray Lászlót, a társulat színművészét, írót a művelődési és művészeti életben betöltött szerepéért Kovács György-díjjal tüntette ki az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), valamint Pro Cultura Timisiensis 2008 elismerésben részesült Fall Ilona, Bandi András Zsolt és Éder Enikő. /Javulást mutat a temesvári színház idei mérlege. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./2009. június 25.
A nagylelkű adományozó cselekedete legyen követendő példa a város lakossága előtt, hangsúlyozta Keresztes László nyugdíjas iskolaigazgató június 24-én, a sepsiszentgyörgyi emléktábla-avatón. Keresztes az emlékezők előtt ismertette a Székely Mikó Kollégium Alapítvány Könczei-alapjának történetét, és felidézte az iskola mindenkori adományozóinak abbéli igyekezetét, hogy segítsék a szegény sorsú tehetséges diákokat. A 2002-ben hetvenkilenc éves korában elhunyt Könczei László ügyvéd, mikós vén diák egykori iskolája alapítványára hagyta vagyona egy részét. /Fekete Réka: Emléktáblát avattak Könczei László emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./2009. június 25.
Klézsén, az öt falurészből – Buda, Somoska, Klézse, Tyúkszer, Pokolpataka – álló nagyközségben egyedül Duma András ül dologidőben a számítógépe előtt – miután a reggeli órákban elvégzi a ház körüli teendőket –, pályázatok után kutat, leveleket ír, naponta többször megfordul a Magyar Házban, és folyton szervez valamit. Úgy tartja, a Kárpátokon kívül felejtett csángómagyaroknak újra meg kell tanulniuk kultúrájukat, ezért kihasználnak minden lehetőséget, ami ezt segíti. Tanév közben a helyi iskolában heti három órában és a délutáni foglalkozásokon tanítják a gyermekeket magyarul írni, olvasni, megtanítják énekeiket, táncaikat, a Magyar Házban pedig bővítik földrajzi és történelmi ismereteiket. A Szeret-Klézse Alapítvány kezelésében lévő Magyar Házat folyton bővítik, már olyan sok a gyermek, hogy nem férnek a jelenlegi helyiségekben. /Fekete Réka: Klézsei pillanatkép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./2009. június 25.
Június 26-ától több mint két hónapon át lesz helyszíne a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum vándorkiállításának a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. A Gyárfás Jenő (1857–1925) – A székelyek Munkácsyja című tárlat megnyitója június 26-án lesz. Gyárfás Jenő alkotói munkássága során vállalt arcképfestést, könyvillusztrálást, illetve történeti témájú képeket festett. Az 1896-os milleniumi kiállításra V. László király esküje című festményével készült. Íróként ódákat, drámákat, románcokat, balladákat írt, könyveit maga illusztrálta. Kivette részét az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című monumentális kiadvány illusztrálásában is. /Jánossy Alíz: A székely Munkácsy képei. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./2009. június 25.
Véget ért a kilencedik alkalommal megszervezett Bolyai Alkotótábor Marosvásárhelyen, amelyet a művészek közös kiállításával zártak. A festészet geometriája – a geometria festészete címet viselő tárlaton 18 képzőművész munkája látható. Évről évre gyarapodik a Bolyai Alkotótáborban született művek tárháza, egyre színesebb és változatosabb a gyűjtemény – mutatott rá Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, a tábort kezdeményező Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Maros megyei szervezetének elnöke. /Antal Erika: Geometria a festészetben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2009. június 25.
„Noha nem tudok magyarul, büszke vagyok rá, hogy verseim Ady és József Attila nyelvén is megjelentek” – mondta méltatásában Ion Cristofor román költő a kolozsvári Isomnia kávézóban megrendezett idei utolsó irodalmi délutánon, ahol Balázs F. Attila költő, író, műfordító Szabadulás a gettóból és Egy tál cseresznye című fordításköteteit mutatták be. A két könyv mintegy negyven kortárs román költő magyar nyelvre fordított verseit tartalmazza. Második antológiáját a Román Írószövetség kérésére szerkesztette. Román szakemberek szerint Balázs F. Attila kiváló ismerője a kortárs román irodalomnak. /Sipos M. Zoltán: Kortárs román költők magyarul. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2009. június 26.
Megalakulása után első alkalommal ülésezett június 25-én Kolozsváron az RMDSZ és az EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), melyen megalakult az autonómia-munkacsoport. Markó Béla és Tőkés László egyöntetűen sikeresnek értékelte a június 7-i európai parlamenti választásokat. Közölték, hogy a választások miatt elhalasztott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés megszervezésére szeptember 5-én kerül majd sor. Markó Béla szövetségi elnök közölte, hogy az autónomia-munkacsoport várhatóan már szeptemberben az EMEF elé fogja terjeszteni a közös autonómia-koncepcióval kapcsolatos elképzeléseit. Tőkés hozzáfűzte: az EMNT-küldöttség keretében az EMEF-be várják a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit is. /P. A. M. : Szeptember 5. : Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés. Megalakult az EMEF autónomia-munkacsoportja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ A találkozást megelőzően Bakk Miklós politológus, a munkacsoport társelnöke elmondta: az egyeztetést nem egy ülésre, hanem egy folyamatra tervezték, amely szerintük már több mint egy évtizede hiányzik az erdélyi magyar közéletből. „1995 óta konkurens autonómia elképzelések születtek, 2003-tól pedig, amikor a Tőkés László vezette csoport kivált az RMDSZ-ből, ezen elképzelések ellentétessége erőteljesebbé vált, és eddig egyszer sem került arra sor, hogy valamiféle érdemi egyeztetés ezen autonómiaelképzelések között létrejöjjön” – fogalmazott az Bakk Miklós. /Fleischer Hilda: Kiállta a próbát az EMEF. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Az ülésen döntés született arról is, hogy az Európai Néppárton belül a három romániai magyar EP-képviselőnek külön frakciót kell létrehoznia, amely önállóan működne a néppárti román delegáció mellett. /Lázár Lehel: Székely nagygyűlés szeptemberben – döntött első ülésén az EMEF. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./2009. június 26.
„Vállalja-e Markó Béla RMDSZ-elnök az államfőjelöltséget?” A kérdésre adott felelet nagy mértékben befolyásolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának június 27-én tartandó „elnökjelölt-állító” ülésének végkimenetelét. Markó Béla június 26-án közli válaszát a testülettel. Ha igent mond, akkor borítékolhatóan az SZKT is rábólint jelöltségére, ha nemet, akkor várhatóan Kelemen Hunor, Borbély László vagy Frunda György között választ majd a testület. /Cseke Péter Tamás: SZKT: választ várnak Markótól. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2009. június 26.
Külön hivatalt szándékoznak felállítani a hatóságok, amely a határon túli románok állampolgársági kérelmeit bírálná el – jelentette ki Traian Basescu államfő. Basescu szorgalmazta, hogy minél több határon túli román egyetemista igényeljen ösztöndíjat a román államtól. Kifejtette: örülnének, ha minél több Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában élő román fiatal tanulna romániai egyetemen. /Hivatal a határon túli románok állampolgársági kérelmeinek elbírálására. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./2009. június 26.
A korrupciójáról mindenkor nevezetes Romániának még soha nem volt olyan hivatalban lévő kormánya, amelynek egy időben nyolc minisztere ellen is vizsgálat folyik. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) a Boc-kabinet nyolc tárcavezetőjének vagyonnyilatkozata kapcsán fogott gyanút. /Bogdán Tibor: Boc-kabinet: nyolcat egy csapásra? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2009. június 26.
Az önkormányzati vezetők fontosnak tartják a dencetralizációt, de attól tartanak, hogy a kormány terveiben a decentralizáció a pénznélküli hatáskörök átadását jelenti majd – hangzott el június 25-én azon a sepsiszentgyörgyi találkozón, melyen félszáz Kovászna és Hargita megyei önkormányzati szakember és a két székely megye elöljárói tanácskoztak közös dolgaikról. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kifejtette: elindították a Székelykapu programot, amelynek keretében támogatják a régi kapuk restaurálását. Támogatják a régészeti kutatásokat, amelyek során feltárják, és közszemlére teszik a történelmi helyeket, de egyeztettek a faluképvédelemről is. Sepsiszentgyörgyön a tanácskozáson eldöntötték, hogy közös székelyföldi kitüntetést is létrehoznak, és megszervezik a székelyföldi napokat, támogatják a lovasfogatversenyt, a kerékpáros körversenyt, illetve közös irodalmi pályázatot hirdetnek. Egyeztettek a Székelyföldi Termék márkanév bevezetéséről. /Kovács Zsolt: Közösködnek a székely megyék. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2009. június 26.
„Kolozs megye jobban teljesített az idei júniusi EP-választásokon, mint a 2007-es európai parlamenti, illetve a 2008-as parlamenti megmérettetésen”, tájékoztatta június 25-én László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Megyei Képviselők Tanácsát (MKT). Az önálló elnökjelölt állítását szkeptikusan fogadták a küldöttek. Többen is úgy vélték, alaposan meg kell fontolni a jelöltállítás gondolatát. Vekov Károly szerint a felsorolt nevek közül egy sincs olyan, akit szélesebb körben elfogadnának. Az egyik esélyes jelölt, Kelemen Hunor ellen azt a kifogást fogalmazta meg, hogy a fiatal politikus, amikor kulturális államtitkári tisztséget töltött be, nem volt hajlandó még csak fontolóra se venni Tompa Gábornak, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatójának leváltását, pedig többen is kifogásolták „káros színházpolitikáját”. Az MTK ülésén tárgyaltak a Kolozs megyei RMDSZ elnökségének kiegészítéséről is. Heves vita volt. Többen kifogásokat emeltek Czika Tihamér személyére vonatkozóan. Sokak egybehangzó véleménye szerint Czika nem méltó a Kolozs megyei alelnöki tisztség betöltésére mindenekelőtt az egyházi iskolákról képviselt álláspontja miatt. Czika „védőbeszédében” többek között a magánvéleményhez való jogát kérte ki. /Sz. K. : Csonka maradt a megyei RMDSZ elnöksége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2009. június 26.
Egyelőre nem magyarosítják az utcaneveket Szatmárnémetiben, a román pártok képviselői ugyanis leszavazták az RMDSZ-frakció kezdeményezését a helyi tanács ülésén. A magyar utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó határozattervezet 11 támogató és 11 elutasító szavazatot kapott, így az indítvány érvényét vesztette. Az ülésen heves vita alakult ki: volt olyan román tanácsos, aki arról értekezett, hogy az RMDSZ elképzelése haszontalan, mások azzal próbáltak érvelni, hogy Európában sehol nincsen precedens arra, hogy az utcanévtáblákat lefordítsák. Az egyik román tanácsos szerint a táblácskák kihelyezése fölösleges pénzkidobás lenne. „Sajnos be kell látnunk, hogy a multikulturalitás hangoztatása városunkban egyenlőre még csak az üres szlogenek szintjén tart” – fogalmazott Túrós Lóránd RMDSZ-es. Végül Kereskényi Gábor alpolgármester kijelentette, a hátralevő mandátuma ideje alatt így vagy úgy megoldja a magyar utcanévtáblák kérdését. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: leszavazott feliratok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./2009. június 26.
Nyárádszereda önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a város polgármestere, Dászkel Lászkó által előterjesztett határozattervezetet, amelynek értelmében le fogják bontani a helyi általános iskola egyik szárnyát. Az így felszabadított területet a város vezetősége cseretelekként ajánlja fel az ortodox egyháznak, templomépítés céljából. Az ortodox egyház képviselői korábban már bejelentették: beleegyeznek a telekcserébe, és így lemondanak arról, hogy a főtéri parkban építsék fel templomukat. A 139 éves iskolaépület egy részének lebontását azonban a település több lakója is ellenzi, és petícióval kívánnak tiltakozni az önkormányzat döntése ellen. Az RMDSZ-es többségű nyárádszeredai tanács kezdeményezése ellen tiltakozik a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége is. „Egyértelműen az ortodox egyház újabb erőszakos térnyeréséről van szó Erdélyben, amelyben az RMDSZ is segédkezik, aprópénzért árusítva ki a helyi közösség érdekeit” – olvasható a polgári párt közleményében. /Gyergyai Csaba: Nyárádszereda: kezdődhet a bontás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./2009. június 26.
A Marosvásárhelyi Napok tizenkét éves története során nem volt még példa arra, hogy díszpolgáravatás idején csendőrkordon vegye körül a helyszínt. Kiktől kit véd a csendőrség? A magyaroktól a románokat? Kit szolgálnak az ország rendvédelmi alakulatai? Nem bármely állampolgárt? A csendőrség a város MPP-s polgárait nem engedte be abba a palotába, amelyet száz évvel ezelőtt a magyar adófizetők pénzéből építettek – ugyanis akkor a románság hiánycikk volt a városban, írta a lap munkatársa. Az idősebbek még emlékeznek az 1990-es összecsapásra és az azt követő hónapokra, amikor a magyarok is olvasták a Cuvantul Liber napilapban megjelenő számtalan gyalázkodást. Ebben a lapban azóta is zajlik az uszítás. /Máthé Éva: Gyökérletelenítés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./2009. június 26.
Ideges hangulatban kezdődött a Kovászna Megyei Tanács ülése június 25-én: Tamás Sándor tanácselnök és a prefektus éles szóváltásba keveredett a megyezászló miatt. A megyeháza gyűléstermében ugyanis – amelyet közösen használ a prefektusi hivatal és a megyei tanács – az önkormányzat ülése előtt a prefektusi hivatal szervezésében zajlott egy összejövetel, ennek végeztével pedig a bevonuló tanácstagok meglepődve vették észre, hogy a megye zászlaja a földre került. Az önkormányzat elnöke által behívott Codrin Munteanu prefektus idegesen magyarázta Tamás Sándornak, hogy jobb lenne a megye fejlesztésével foglalkozni, mire ez utóbbi visszavágott, hangsúlyozva: a lobogó az önkormányzat leltárában szerepel. Tamás Sándor azt még el tudja fogadni, hogy prefektus mindig leveszi a román és az európai uniós zászló mellől Kovászna megye hivatalos lobogóját, de azt már nem, hogy minduntalan elfelejti azt visszatenni. Szerinte tisztelettel kellene viszonyulni ezekhez a szimbólumokhoz annál is inkább, mert a zászló használata szabályos és törvényes, a kormány is jóváhagyta a rajta szereplő címert, és az önkormányzat is elfogadta tavaly. /Földre került a megyezászló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./2009. június 26.
Tizenhatan jelentek meg, amikor Codrin Munteanu kormánymegbízott Baróton tartott fogadónapot. Kiderült, hogy Erdővidéken súlyos gond még a termőföld és az erdő visszaszolgáltatása, illetve a dokumentációk véglegesítése. Az önkormányzati alkalmazottak nem riadnak vissza a törvénytelenségtől. Többen várnak arra, hogy a hibásan kiállított birtoklevelüket kijavítsák. A legfájóbb gondjuk, hogy a sepsiszentgyörgyi erdészet most azt kéri, fizessenek az általuk 1949-ben alapított és 1950-ben államosított csemetekertért. Felháborító, hogy miután ötven esztendőn keresztül használták, most még feltételekhez kötik a visszaszolgáltatást. Miklósi József azon ötszáz erdővidéki ember nevében beszélt, akiknek területét a köpeci bányavállalat vagy annak utódvállalata bérelte. A területek tulajdonosai az elmúlt három esztendőben egyetlen lejt sem kaptak bérként, ezzel szemben adót kell fizetniük. Rengeteg panasz hangzott el. /Hecser László: Földes ügyeik rendezését sürgették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./2009. június 26.
Gyergyószentiklóson romlik az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok állaga, ennek ellenére helyszínelés helyett csupán bizottságot neveztek ki a tanácsülésen. Az egykori csendőrségi istállók épületeit már darabokra szedték, elhordták valakik. Az ülésen felfüggesztették Bákai Magdolna, a Városi Könyvtár igazgatójának munkaviszonyát, mert őt a kulturális miniszter kinevezte a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetőjének. Bár még nyilvánosan nem jelentették be, több forrásból is tudni lehet: Bákai helyére Kisné Portik Irént kívánja kinevezni a polgármester. A közismert néprajzkutató ellen egyetlenegy „kifogás” merült fel, hogy ő is az MPP sorait erősíti. /Balázs Katalin: Bővülő gyergyói problémalista. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./2009. június 26.
Június 27-e László napja, amikor a szentté avatott lovagkirályra emlékeznek Erdély és a Partium számtalan templomában. A Szent László városának tartott Nagyváradon is megünneplik ezt a napot. Szent László nevét számtalan település viseli a Kárpát-medencében. Nagyvárad nem tartozik ezek közé, mégis különösen erős itt a lovagkirály kultusza, és nem csak a római katolikus közösség körében. A szent király neve napjánál is nagyobb ünnep a Festum Varadinum, amelyet idén immár tizennyolcadjára szerveztek meg. Az egyhetes kulturális programsorozatot teljes egészében a városalapítónak szentelik. Első napján a római katolikus székesegyház kertjében egyházi vezetők és közszereplők hordozzák körbe a szent hermáját, amely nem tartalmazza László koponyacsontját – az eredetit ugyanis Győrben őrzik. A székesegyház előtt áll Szent László szobra. Felirata: Szent László király, könyörögj érettünk! László idejében avatták az első magyar szenteket: az országalapító István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt, illetve a két zobori remetét, Andrást és Benedeket. László király két püspökséget alapított: a zágrábit, illetve a váradit, amelyet Biharról helyezett át a mostani megyeszékhelyre. Az egyházi legendárium szerint egyébként a bihari hegyekben lovagolt éppen Szent László, amikor megjelent neki a Szűz Mária (több, csodatetteit megörökítő festményen egyébként Mária alakjával együtt ábrázolják), és megmutatta, hová építsen templomot. /Nagy Orsolya: Szent Lászlóra emlékezünk. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./