udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6818
találat
lapozás: 1-30 ... 3721-3750 | 3751-3780 | 3781-3810 ... 6811-6818
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. július 22.
Augusztus 5-e és 9-e között rendezik meg ötödik alkalommal az EMI-tábort, Gyergyószentmiklós mellett. Esténként a nemzeti rockzene legjobbjai lépnek fel. Meghívottak a következő témakörökben tartanak előadást: a magyarság eredete, autonómia a gyakorlatban, a magyar tánc évszázadai, székely történelem, pártépítés Jobbik-módra, a református egyház helyzete 1945 előtt, a Bolyai Egyetem ügye, az (elmaradt) erdélyi-romániai és magyarországi rendszerváltozás, megmaradás a szórványban, egyház és nemzet, erdélyi politikai helyzet, nemzetstratégia, kultúrtörténet. Az előadók között lesz többek között Bakay Kornél, Bartha József, Bodó Barna, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Böjte Csaba, Csép Sándor, Duray Miklós, Egyed Ákos, Gaudi-Nagy Tamás, Gazda Árpád, Kallós Zoltán, Lovas István, Makkay József, Raffay Ernő, Somai József, Tőkés László, Vincze Gábor, Vona Gábor és Wittner Mária. (Részletek: www.emitabor.hu/erdely) /Ötödik EMI-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./2009. július 22.
Sikeres volt a negyedik ifjúsági képzőművészeti alkotótábor Nagyenyeden, amint ezt az Inter-Art Galériában bemutatott munkák is bizonyítják. A táborban a Portugáliából, illetve Magyarországról /Gyomaendrődről/ érkezett gyerekek megismerhették Nagyenyed, illetve Torockó kulturális közösségét. /Tamás András: Palackba zárt gondolatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./2009. július 22.
Első alkalommal szervezték meg a Partiumi Híd Fesztivált július közepén a Szatmár megyei Kökényesden. Krakkó Rudolf, a Szatmári HÍD Egyesület vezetője és a Fesztivál főszervezője elmondta: az a szándék vezérelte, hogy működésével az egyesület elősegítse a magyarságtudat erősítését, a nemzeti önbecsülés visszaszerzését. Ennek szellemében alapították szatmárnémeti fiatalok a szatmári HÍD Egyesületet 2003 márciusában. Az ötnapos nemzeti tábor nyitó előadását Raffay Ernő történész tartotta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Lesz-e magyar önrendelkezés Erdélyben? címmel tartott előadást. Mikola István, a volt polgári kormány minisztere a leendő polgári kormány megújulási lehetőségeiről, feladatairól beszélt. Bethlen Farkas, Verőce polgármestere a történelmi Bethlen család megpróbáltatásairól, valamint a virágzó Verőce kulturális, gazdasági életéről, eredményekről, és tervekről szólt. Mit vétettem ellenetek, urak? Mit vétett az én népem? címmel Wass Albert életéről, életművéről” tartottak előadást Takaró Mihály és Vekov Károly professzorok, valamint Bartha József református lelkész. Gergely István, Tiszti Mikor Csíkból elindultam Csíkba... címmel beszélt az árvaházak nehéz helyzetéről. Vona Gábor, a Jobbik elnöke is beszélt. Brády Zoltán, az épp húsz esztendős Kapu főszerkesztője Eduardóra, a lap nemrég tragikus körülmények között elhunyt főmunkatársára emlékezett. A médiakerekasztal képviselői Kubinyi Tamás, M. Szabó Imre, Takaró Mihály, Brády Zoltán, és László György Frigyesy Ágnes moderálása mellett elemezték a médiamanipuláció problematikáját. Krakkó Rudolf bízik abban, hogy jövőre ismét megszervezik a Partiumi Híd Fesztivált. /Frigyesy Ágnes: Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 22./2009. július 22.
„Az egyik igen nagy fájdalmam, hogy az anyaországban is kisebbségben él szellemileg és lelkileg a magyarság, s ma inkább, mint bármikor. Ha ez az anyaország egy valódi nemzeti állam lenne, könnyebb lenne a végeken élő magyarok sorsa, reménye is, mint arra néhány évig volt is példa. Szerintem magyar politikus soha nem mondhat le az elszakított területekről, lakóinak jogairól” – vallja Szervátiusz Tibor, Kossuth-díjas szobrászművész a Mindörökké, Erdély /Kairosz Kiadó, Budapest, 2009/ című beszélgetés-kötetben. A Kairosz Kiadó Magyarnak lenni népszerű sorozatában Szervátiusz Klára, a művész felesége kérdezte a neves alkotóművészt. A művész életének fontosabb fordulópontjait érintő kötetben szó esik a pálya indulásainak nehézségeiről, a küzdelmes menekülésről Erdélyből, Babba Mária szerepéről, az erdélyi és a magyarországi kisebbségi létről. Szervátiusz Tibor hangsúlyozta: „Az egészben az a legtragikusabb, hogy ez a kis Csonka-Magyarország tele van belső ellenséggel. Ez az, ami érthetetlen. Ugyanis, ha ez az ország nem áll talpra, nem erősödik meg minden területen, akkor az elszakadt területek magyarsága számára is reménytelenné válik a helyzet, a sors. Ezt a beteg országot kellene meggyógyítani, talpra állítani, s innen megszervezni a világban szétszóródott magyarságot. Ehelyett most belső ellenség, vezetés irtja és pusztítja mindazt, ami magyar, ami tisztesség és becsület. ” Szervátiusz Tibor Kolozsváron született, ott töltötte gyermekéveit, s megható élményeket őriz a 40-es évek történelmi időszakából, a legemlékezetesebb számára Erdély visszacsatolása. A kolozsvári Szent Mihály templomban áll Szervátiusz Tibor fehér-mészkőből készült Pietája. A művész így vall erről a szobráról: „A Szent Mihály templomot éppen akkor restaurálták, 1957-ben, s ebből az alkalomból kértek fel a Pieta elkészítésére. ” „Három alak áll a kereszt alatt, balról a Szűzanya, jobbról arimateai József tartja Jézus testét. Ott van a torony alatti kápolna falában, az emberek nagyon szerették, fényesre simogatták Jézus lábait. ” A művész a megbízást Márton Áron püspöktől, Erdély legendás hírű főpapjától kapta, igaz csak közvetve, mert akkor már szobafogságban volt Dél-Erdélyben, Gyulafehérvárt. Áldását küldte a tervre, azt üzenvén: nagyon tetszik neki. Szervátiusz Tibor megalkotta Ady Endre, Móricz Zsigmond, Bartók Béla, Szabó Dezső és Németh László szobrát, mert erősítést adtak a művésznek a kisebbségi sorsban. Nehéz körülmények között alkotott, a híres Dózsa szobrába belesűrítette bukásainkat, tragédiáinkat, a későbbi tüzes trónjainkat. „Benne vannak tehát a későbbi forradalmi bukásaink, de benne van Trianon is. Tulajdonképpen Trianon teljes kifejezése, mivel a végtagjai hiányoznak, levágták, leégették. Megmaradt a törzs, amely kegyetlenül vergődik, szenved, kínlódik az életért, a megmaradásért…”Elmondta, miért kellett elhagynia szülőföldjét: „Ha édesapám nem segít bennünket, akár éhen is halhattunk volna a családommal. A titkosrendőrség állandóan zaklatott, számtalan megfigyelő leste minden mozdulatunkat. Arra csak később jöttem rá, már itt, hogy igen közelről is figyeltek a Secu számára. Állandóan követtek, fenyegettek, lehallgattak, házkutatást is tartottak. Olyan lelki terrornak vetettek alá, hogy már nem bírtam. ” A művész 1977. szeptember 12-én érkezett Magyarországra. Időközben feleségével létrehozták a Szervátiusz Alapítványt, valamint a Szervátiusz Jenő díjat, mert szeretné elérni, hogy újabb követői legyenek, akik vállalják a nemzeti kultúra gyökereinek felmutatását művészetükben. /Frigyesy Ágnes: Mindörökké Erdély. Beszélgetés-kötet a Kossuth-díjas Szervátiusz Tiborral. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 22./2009. július 23.
Nem történt előrelépés az Európai Parlamentben az önálló néppárti erdélyi magyar küldöttség megalakításának ügyében, jelezte Winkler Gyula EP-képviselő, aki Tőkés László és Sógor Csaba képviselőtársaival közösen szorgalmazza az önálló küldöttség létrehozását. Őszig három síkon lobbiznak ebben az ügyben. A képviselők kérik Joseph Daul néppárti frakcióelnök támogatását, a román néppárti küldöttség beleegyezését, illetve Markó Béla szövetségi elnök közbenjárásával Emil Boc demokrata-liberális pártelnök rábólintását. /Cs. P. T. : EP: még nincs erdélyi magyar önállósodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2009. július 23.
Július 22-én után Sorin Apostu polgármester és Horatiu Cercel, a nyertes Concefa Rt. vezérigazgatója aláírta a szerződést a Mátyás-szobor restaurálására vonatkozóan. A Mátyás-szobor restaurálási munkálatait tervező cég, az Utilitas Kft. igazgatója, Szabó Bálint nem írta alá az átadási-átvételi jegyzőkönyvet, hiányzó iratokra hivatkozva. László Attila alpolgármester „kekeckedésnek” nevezte az Utilitas hozzáállását. A eddig csak útépítéssel foglalkozó Concefa Rt. megfelelő szakemberekkel dolgozik majd, mondta Sorin Apostu. /Kiss Olivér: Aláírták a szerződést, kezdődik a szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./2009. július 23.
Szeptemberben Magyarországra látogat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa a szlovákiai nyelvtörvény ügyében, Knut Vollebaek ajánlásokat is készít majd a jogszabállyal kapcsolatban. A magyar delegáció július 22-én Hágában tárgyalt a főbiztossal. A felek egyetértettek abban, hogy a mostani találkozó egy folyamat első állomása. A cél az, hogy az EBESZ, Magyarország és Szlovákia között háromoldalú konzultációs folyamat alakuljon ki, amely figyelemmel kísérheti a szlovák államnyelvtörvénynek, valamint leendő végrehajtási rendeleteinek további sorsát. A konzultációk egyelőre nem nyilvánosak, így nem lehet tudni, hogyan vélekedett a főbiztos a jogszabályról. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a szlovák külügyi és kulturális tárca vezetői pozsonyi sajtótájékoztatójukon nem tolmácsolták korrektül Knut Vollebaek álláspontját a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása ügyében. Bár az EBESZ-állásfoglalásban az áll, hogy az államnyelvtörvény módosítása törvényes célt követ, és általában összhangban van a nemzetközi normákkal, egész sor kételyt is megfogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtási utasítások összhangban vannak-e a nemzetközi dokumentumokkal és a szlovák alkotmánnyal – olvasható az MKP nyilatkozatában. /Szlovák államnyelvtörvény: tájékozódik az EBESZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2009. július 23.
Codrin Munteanu háromszéki prefektus újra támadásba lendült: arra kéri Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, tartsa be a kétnyelvű táblákra vonatkozó jogszabályt, vagyis az utcaneveket felül román nyelven és alatta magyarul tüntesse fel, nem pedig fordítva. A háromszéki kormánybiztosnak a Nagyajtánál több mint egy éve elhelyezett, Székelyföld határát jelző tábla sem tetszik, ezért bíróságon kéri az építkezési engedély megsemmisítését. /Kovács Zsolt: A nyelvek sorrendje is számít. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2009. július 23.
Jogi és erkölcsi válságban van a Magyar Polgári Párt (MPP), amelynek zuhanórepülésénél Csinta Samu tovább nem hajlandó asszisztálni, ezért lemondott a háromszéki pártszervezet ügyvezető elnöki tisztségéről. Megmarad Magyar Polgári Párt-tagnak. Csinta leszögezte, lemondását az is befolyásolta, hogy a háromszéki pártelnökség több tagja részéről bizalmatlanságot érez személye iránt. A Székely Nemzeti Tanácsban próbál tovább tevékenykedni, fejtette ki Csinta Samu. /Kovács Zsolt: Zuhan az MPP, katapultált Csinta. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2009. július 23.
Radu Mazare konstancai polgármester náci egyenruhájában lépett fel egy divatbemutatón. A nemzetközi sajtó, külföldi emberjogi szervezetek tömegesen ítélték el a holokauszt áldozatainak emlékét megsértő faragatlan gesztus miatt, amelyre nincs mentség. Ráadásul Mazare nem is titkolta, hogy csodálja a náci hadsereg olajozott működését, szervezettségét. A nemzetközi zsidószervezetek felhördültek, annál is inkább, mert Románia nem is olyan régen még azt sem volt hajlandó elismerni, hogy területén zsidók százezreit mészárolták le. Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök nem kívánta kommentálni a történteket, Adrian Severin pedig azzal hárította el a véleménynyilvánítást, hogy nincsenek információi a történtekről. /Bogdán Tibor: Falra hányt – mazare. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2009. július 23.
Nagy Károly a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének megbízásából hosszadalmasan magyarázta, hogy milyen rossz a kapitalista rendszer. A kiutat, a jövőt csak a baloldali gondolkodás tudja felmutatni A baloldal átengedte a terepet a jobboldali, sőt a szélsőjobboldali erőknek. Nagy Károlytól megtudhatjuk: „A szocialista útkeresés elkerülhetetlen hibái, a véres sztalinista önkény, a fegyverkezési verseny miatti szegénység és az immár majd, százesztendős rágalomhadjárat miatt, kompromittálódott a kommunista mozgalom”. Még él az az idős nemzedék, „amelyik emlékszik arra, hogy az államszocialista rendszerben, ha alacsony színvonalon is, de létezett létbiztonság, nem volt munkanélküliség, létezett mindenki számára hozzáférhető, ingyenes egészségügyi szolgáltatás és közoktatás. Persze létezett sok rossz is. ” A kiút a jelenből: „a baloldalnak meg kell újulnia, illetve ismét baloldallá kell válnia. Ehhez viszont ideológia kell, ami feltételezi a marxizmus alapos tanulmányozását és kritikai újraértékelését”. Végre kell hajtani a javak legalább részleges újraelosztását. /Nagy Károly: Baloldali-e a baloldal? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./2009. július 23.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere bejelentette, csak azért járult hozzá az iskolai rendelők önkormányzati átvételéhez, hogy biztosítsa az alkalmazottak folyamatos foglalkoztatását. Ilyés szerint az átadás-átvétel nem volt előkészítve, nincs jogilag szabályozva és nem biztosított a minőségi orvosi ellátás. „A kormány úgy akar elmenekülni az egyre nyilvánvaló költségvetési deficit elől, hogy amit csak lehet az önkormányzatokra hárít” – sérelmezte Ilyés Gyula. /Sike Lajos: Kényszerdecentralizálás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./2009. július 23.
Az egyik legnagyobb román napilap, az Adevarul címlapon kért bocsánatot a magyaroktól a múlt heti Bukaresti Steaua–Újpest FC Európa Liga selejtező mérkőzésen kifeszített felháborító transzparens miatt. A cikk szerzője, Dorin Chiotea szerint a transzparens kifeszítőinek helye a börtönben volna, és nem szabad, hogy ilyen emberek feszültté tegyék a viszonyt a két ország és a szurkolótáborok között. Az Adevarul szerint az eltelt hat napon szégyenletes módon nem történt meg a hivatalos bocsánatkérés a Steaua részéről. Chiotea hozzátette: kemény büntetést érdemelnek azok a szurkolók, akik kifeszítették az emlékezetes transzparenst („Mennyi ideig tartja egy magyar nő a szart magában? Kilenc hónapig”), vérig sértve valamennyi magyart Romániában és az anyaországban is. /Nyilvános bocsánatkérés a steauás gyalázkodás miatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./2009. július 23.
Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke, továbbá Móring József Attila magyarországi kereszténydemokrata képviselő tiltakozott a Steaua–Újpest FC mérkőzésen kifeszített felháborító transzparens miatt. Mindkét közszereplő minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy szankciókat, illetve hivatalos diplomáciai számonkérést eszközöljön ki, közben Markó Béla az RMDSZ-elnök azt szeretné, ha nem lenne ügy belőle. Közben az Adevarul bukaresti román napilap levélben fordult az európai futballszövetséghez, az UEFA-hoz, amelyben a Steaua megbüntetését kérte. Az ok: románként szégyellik magukat. Olyannyira, hogy címoldalon közölték a magyar nemzethez intézett, helytelen magyarsággal megírt bocsánatkérésüket. Ilyen megalázó esetben az RMDSZ csúcsvezetésében nincs, aki elégtételt követeljen az újabb és újabb sérelmek miatt. /Páva Adorján: Kiben bízzunk elejétől fogva? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./2009. július 23.
A székely önkormányzati nagygyűlés megszervezése körül kibontakozó vita ismét jó példa arra, egy-egy ilyen jellegű eseménynek legfontosabb tétje a politikai szervezetek számára: ki tud nagyobb tőkét kovácsolni belőle. Ez fogalmazódott meg májusban, amikor az RMDSZ kívánt főszervezőként fellépni, és ugyanez a gondolat került előtérbe most, amikor az SZNT döntött egyeztetések, megbeszélések nélkül, hogy magára vállalja a házigazda szerepet. Elméletileg valóban a Székely Nemzeti Tanács mozgósíthatná a legeredményesebben, politikai és nemzetiségi színezettől mentesen az önkormányzatokat. Csakhogy a gyakorlatban ez megkérdőjelezhető. Elutasították az RMDSZ–EMNT által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon való részvételt, Tőkés László minden együttműködés mellett szóló érvét leseperték, így nemcsak az RMDSZ-szel, de az EMNT-vel is ellentétbe kerültek. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésnek célja lenne megalapozni a majdani területi autonómiát. Addig azonban, amíg a pártok, szervezetek csak az általuk elképzelt utat tartják járhatónak, ez reménytelen vállalkozás. /Farkas Réka: A széthúzás ára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./2009. július 23.
Az Ujgur Világkongresszus népes küldöttsége kereste fel, saját kezdeményezésre, Tőkés László európai parlamenti képviselőt brüsszeli hivatalában. A világkongresszus küldöttei az Európai Parlamentben keresnek támogatókat a tibetiekhez hasonlóan brutális kínai kommunista elnyomást szenvedő ujgurok számára. A Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány fővárosában, Urumcsiban e hónap elején tartott békés tüntetés elfojtására a kínai hatóságok valóságos vérfürdőt rendeztek. A küldöttség Tőkés mellett több más EP-képviselőt is megkeresett, segítségüket kérik, hogy az Európai Parlament határozati úton foglaljon állást az elnyomás alatt tartott ujgurok védelmében. Tőkés László együttérzéséről és szolidaritásáról biztosította a magyarokkal rokon népként számon tartott ujgurok képviselőit. Kérésüknek megfelelően azonnal kapcsolatba lépett az ügyben szintén megkeresett több EP-képviselővel, és írásbeli úton keresi meg Jerzy Buzek EP-elnököt, az ő támogatását is kérve ahhoz, hogy ősszel – a nyári szünet után – az ujgurkérdés az Európai Parlament napirendjére kerüljön. /Tőkés támogatását kérik az ujgurok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./2009. július 23.
Ecaterina Andronescu tanügyminiszter néhány kezdeti lépést tett a Spiru Haret magánegyetem zavaros jogi helyzetének tisztázása érdekében. Behívatták a hölgyet a (szociáldemokrata) pártközpontba egy kis fejmosásra. Amennyiben nem ismerik el bukaresti diplomagyár engedély nélküli fakultásain végzettek diplomáját, az több százezer szavazatvesztést jelenthet Geoana pártelnöknek. Bizonyára megsúgták a miniszter asszonynak, hogy a nevezett egyetemen igen sok pártpolitikus professzoroskodik jó pénzért, az ő köreiket sem szabad zavarni, s nemcsak azért, mert az említett professzori címek jogosultsága is megkérdőjelezhető. A diplomagyár botránya ugyanúgy fog végződni, mint a többi botrány Romániában. Találnak majd valamilyen fél- és látszatmegoldást. Elgondolni is nehéz, mekkorára duzzadt volna e botrány, ha a hazai magyar felsőoktatás bocsátott volna ki nem több tízezer, hanem csak néhány diplomát illegálisan. /Kilin Sándor: Fejmosás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./2009. július 23.
Újabb negyedmillió lej támogatás érkezett a minisztériumból az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport új épületének munkálataira. A Csiky mellett több más aradi iskola, óvoda is részesült központi támogatásban, összesen közel 2,2 millió lejben. /Újabb negyedmillió a Csikynek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./2009. július 23.
Sokkal sikeresebb volt a Bihar megyei tanárok idei versenyvizsgája, mint a 2008-as, igaz, a vizsgázni vágyók is rekordszámban jelentkeztek. A kinevezési vizsgán 2247-en jelentek meg. Tavaly a vizsgázók 30 százaléka ért el átmenő, ötösön felüli jegyet, ez most 1848-nak, nyolcvan százalékuknak sikerült. A főtanfelügyelő azt kérte a minisztériumtól, ne tegye lehetetlenné a tanári állások megszerzését a pályakezdők számára. Jó eredmények születtek a tanári versenyvizsgán Hargita megyében is, ahol a vizsgázók mintegy fele hetesnél nagyobb jegyet szerzett, így címzetes állásra pályázhatnak, jelezte Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes. Maros megyében ellenben a vizsgázók egyharmada pályázhat címzetes állásra, a vizsgán megjelent 1900 végzősből csupán 685-en kaptak 7-esen felüli jegyet. Gyengén teljesítettek az Arad megyei vizsgázók is, az 1395 megjelent végzős közül csupán 477-en pályázhatnak a megyében meghirdetett 260 címzetes állásra. /Nagy Orsolya, Pap Melinda: Eltérő eredmények a tanári versenyvizsgán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./2009. július 23.
Az utóbbi években sokan töprengtek azon, miért olyan rosszak a tanügyi versenyvizsgák eredményei. Az egyik megyében például a pályázók több mint fele nem érte el a végleges álláshoz szükséges átlagot, és több mint százan megbuktak abból a szaktantárgyból, amelyiket elméletileg évekig tanultak, és hivatásuknak mondanak. A tételek nehezek – hallani sokszor. /Végh Balázs: Bukott buktatók. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./