udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6818
találat
lapozás: 1-30 ... 4681-4710 | 4711-4740 | 4741-4770 ... 6811-6818
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. szeptember 14.
Több mint kétezer ember részvételével tüntetést szervezett majd tiltakozó petíciót nyújtott át a hétvégén a tanfelügyelőségnek a Bihar megyei RMDSZ amiatt, hogy az utóbbi hetekben politikai alapon menesztettek magyar iskolaigazgatókat és aligazgatókat a megyében. Pethő Csilla parlamenti képviselő után Noaghi Evelyn, a Magyar Középiskolások Egyeztető Tanácsának elnöke, Nagy Tünde, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselője, majd Duna Sándor, az Ady Endre Líceum szülőbizottságának elnöke lépett emelvényre. Gavrucza Tibor református lelkész, a Bihar Megyei Tanács kulturális és oktatási bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a tiltakozó gyűlést nem a politikusok hívták össze, hanem „az a jogtiprás, aminek gátat kell szabni”. A Szabó Ödön vezette RMDSZ-küldöttséget fogadták a Bihar Megyei Tanfelügyelőségen. A múlt héten leváltották tisztségéből Szoboszlai Gáspár Editet, a mezőtelegdi iskola aligazgatónőjét, noha közel 30 évig töltötte be az intézményben e tisztségét, és helyette a település egyik szociáldemokrata tanácsosát nevezték ki. Hasonló eset történt a Bihar megyei tanfelügyelőségen is, ahol szintén RMDSZ-est, Pataki Árpád tanfelügyelőt menesztették tisztségéből. /Totka László: Bihar: nem hagyják annyiban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./2009. szeptember 14.
A magyar-szlovák kormányfői találkozón a magyar fél konfliktuskerülésére, megegyezési szándékára Fico nem válaszolhatott agresszióval a végtelenségig, így elmondható, hogy végre európai politikusként viselkedett. Fico miniszterelnök mindent megtett, hogy megőrizze a magyarokkal szemben eddig is tanúsított határozottságát. Áttételesen hazugnak nevezte magyar kollégáját, amikor azokról beszélt, akik szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Ismételten kifogásolta, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői egy nappal a találkozó után, a szlovák törvényhozás napján részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésén, és hozzátette: szeretnék, ha Budapest átértékelné a fórummal kapcsolatos álláspontját. A magyar pártok közül csak az MSZP nyilatkozott pozitívan a találkozóról. Mesterházy Attila frakcióvezető úgy vélekedett, hogy a nyilatkozat „nemzetközi felügyelet alá helyezi” Szlovákiát. Az ellenzéki pártok közül a Fidesz és a KDNP kifejezetten eredménytelennek minősítette a találkozót. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke azt mondta, hogy a két miniszterelnök – „kissé kibúvót keresve” – az EBESZ kisebbségügyi főbiztosára próbálta áthárítani a felelőséget a nyelvtörvény okozta problémák miatt. Bugár Béla, a Híd-Most párt elnöke pozitívnak nevezte a találkozó eredményét. /Bajnai–Fico-találkozó: ki győzött? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./2009. szeptember 14.
Újból beszélnek arról, hogy az instabil kormánykoalíció felbomlása esetén az RMDSZ jó eséllyel pályázik az újabb kormányzati szereplésre. Most Vasile Blaga, a Demokrata–Liberális Párt főtitkára lebegtette meg a koalíció lehetőségét az RMDSZ előtt. Az RMDSZ eddigi reakcióiból arra lehet következtetni, hogy nem lenne ellenére a kormányra kerülés. A kormányszereplés nem öncél, és ajánlatos jól felmérni, hogy milyen lehetőségek várnak az ellenzékiségét kormányzati stallumokra cserélő alakulatra. A gazdasági válság és a kabinet kapkodása miatt robbanásközelivé vált a szociális helyzet. Ilyen körülmények között ajánlatos háromszor is meggondolni, hogy érdemes-e vállalni annak az ódiumát, hogy a PSD–PDL-kormány által gerjesztett káosz miatt az RMDSZ vigye el a balhét. A másik az, hogy az RMDSZ így, ellenzékben sokkal hatékonyabban hallathatja a hangját a kisebbségi jogok ügyében, hiszen nem kötik a kormányzati kötelezettségek. /Balogh Levente: Szirénhangok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./2009. szeptember 14.
A Hargita Megyei Tanács és a Hargita Megyei Kulturális Központ a Kulturális Örökség Napjai alkalmából kétnapos rendezvényt szervez szeptember 18–19-én, amely az intézmény éves programjában szereplő felnőttképzési program része. szeptember 18-án Épített örökségünk védelmében címmel szakmai tanácskozást tartanak. Előadást tartanak többek között Fülöp Ottília, Hargita megye főépítésze, Márton Judit, a Hargita Megyei Kulturális Központ jogtanácsosa, Péli Levente és Szabó Zsolt, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség és Igazgatóság munkatársai, valamint Máthé Zoltán építészmérnök. /Varga László: Kulturális Örökség Napjai Csíkban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./2009. szeptember 14.
Szobrot állít a marosvásárhelyi önkormányzat Stefan Gusa tábornoknak, a ‘89-es temesvári, majd bukaresti véres események egyik vitatott kulcsfigurájának. A tiszt nevét viselő alapítvány kezdeményezésére született döntést valamennyi frakció támogatta, beleértve a tíz taggal rendelkező RMDSZ-t is. Cserében a román pártok képviselői megígérték, hogy amint elkészül a Sütő András szobrának dokumentációs terve, ők is megszavazzák annak felállítását. A határozat értelmében Gusa büsztje azon a vársétányi talapzaton kap helyet, ahol eredetileg egy másik katonai szervezet Ion Antonescu háborús bűnös marsall szobrát szerette volna felavatni. A konszenzussal született tanácsi döntés felháborodást keltett a temesvári forradalmárokban. Az 1994-ben elhunyt Stefan Gusa volt az egyike azoknak a tábornokoknak, akik 1989 decemberében belelövettek a temesvári tüntetőkbe. A katonai ügyészség 1997-ben Victor Atanasie Stanculescuval és Mihai Chitackal egyetemben Gusát bűnösnek találta. Gusa még életében tagadta az ellene felhozott vádakat, mi több, a forradalom hősének tekintette magát. Ion Iliescu és az alakulófélben lévő állam vezetői néhány nap elteltével lemondtak Gusa szolgálatairól. Egy interjúban az ismert rendező és egyben a forradalom egyik aktív résztvevője, Sergiu Nicolaescu azzal vádolta a generálist, hogy 1989. december 23-án államcsínyt tervezett, azonban magára maradt, a vezérkar többi tagja ugyanis elhatárolódott a tervtől. Későbbi interjúkban Gusa hősként pózolt, azt állítván magáról, hogy ő volt az, aki békés megoldást talált a temesvári forradalomra, illetve sikerült megakadályoznia az idegen, elsősorban szovjet erők behatolását Romániába. A csontrákban szenvedő Stefan Gusa egy bécsi klinikán, 1994. március 28-án elhunyt. Temetését huszonegy ortodox pópa celebrálta, élen Epifanie Norocellel, Buzau és Vrancea megye püspökével. A politikusok közül a ceremónián Niculae Spiroiu akkori hadügyminiszter, Simion Cotoi volt párttitkár és az egykori Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Gheorghe Funar vett részt. Románia főként ókirálysági részein utcákat és hadtesteket neveztek el róla, nevét viselő alapítvány működik, illetve szülőfalujában, Spatarun már mellszobrot is állítottak emlékére. A tábornok halála után a Gusa-kultusz kialakításában Josif Constantin Dragan is fontos szerepet játszott. A vasgárdista múltjáért elítélt, később viszont a leggazdagabb román állampolgárrá vált Dragan jelentős pénzösszeggel támogatta a kultusz ápolóit. /Szucher Ervin: Szobrot kap a forradalmárgyilkos. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./2009. szeptember 14.
Minden rendszernek volt valamilyen kulturális koncepciója, a jelenleginek nincs, csupán annyi, hogy minél olcsóbb legyen – mondta Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tagozatvezetője, aki társadalmi jelenségnek tekinti azt, hogy egyre kevesebb fiatal és közöttük is nagyon kevés fiú akar színész lenni. A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem hallgatóinak egyharmada magyarországi diák, közölte Kovács Levente tanszékvezető, az idén bejutott nyolc színész szakos hallgató közül három az anyaországból érkezett. „Nagyon elégedettek az egyetemmel, anyagilag és szakmailag is. Azért választják Marosvásárhelyt, mert Magyarországon rendkívül felkapott a szakma, ezer jelentkezőből alig tizenötön jutnak be a budapesti egyetemre” – ecsetelte Kovács, aki vendégtanárként jelen volt egy alkalommal a budapesti felvételiztető bizottságban, és meglepődve tapasztalta, hogy hány tehetséges fiatalt kellett elutasítaniuk. „A nyári felkészítő után, a felvételi előtt egy héttel négy nagyon tehetséges fiú hagyott itt bennünket és iratkozott be orvosira és informatikára” – jelezte a tanszékvezető. Hasonló a helyzet Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán is. Hatházi András, a kar dékán-helyettese szerint két évfolyamon összesen öt magyarországi diák tanul. /Antal Erika: Már nem népszerű a színészi pálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./2009. szeptember 14.
Hatodik alkalommal adták át szeptember 11-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban az Erdős Irma-ösztöndíjat és -emlékgyűrűt. A Marosvásárhelyi Székely Színház egykori ünnepelt színésznője, Erdős Irma emlékére férje, a Svédországban élő Bartha István mérnök, ösztöndíjat alapított. A 2009-es Erdős Irma-ösztöndíjat Csíki Hajnal és Bokor Barna ifjú színészek vehették át. Idén Debreczeni Gabit, az egykori Székely Színház színésznőjét, Nagy Pál irodalomkritikust, Tófalvi Zoltán szerkesztő-közírót és Nemes Levente színművészt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezető művészét tüntették ki, valamint Mende Gaby művésznőnek és Tarr László színművésznek is emlékgyűrűt adományoztak, de ők egészségi okok miatt nem lehettek jelen az ünnepségen. /A. E. : Emlékgyűrű és ösztöndíj. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./2009. szeptember 14.
Száz esztendővel ezelőtt dr. László Gyula ugyan Kőhalmon született, de Székelyszáldoboshoz való kötődése miatt a régészprofesszort magukénak tartják – hangzott el a kettős honfoglalás elmélete kidolgozójának emléktábla-avatásán. Az első alkalommal tartott faluünnepen számos erdővidéki zenész és zenekar lépett fel. A székelyszáldobosi templomkertben, a leleplezésre váró emléktábla mellett Farkas Vilmos kisbaconi református lelkész a szülőföld életünkben játszott szerepéről beszélt. /Hecser László: László Gyula-emléktáblát avattak a székelyszáldobosiak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./2009. szeptember 14.
A falu nagy szülöttének, Godó Mihály néhai jezsuita szerzetesnek /Kisiratos, 1913. szept. 25. – Kisiratos, 1996. szept. 22./ állítottak szobrot szeptember 13-án Kisiratoson. Páter Godó három ízben több mint 16 évet töltött a Ceauescu-diktatúra legsötétebb börtöneiben, ebből nyolc évet magánzárkába, de hitében és elszántságában ez sem törte meg. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy percig is szomorú lettem volna – idézte önéletrajzában tett vallomását Szilvágyi Zsolt, a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség általános helynöke. – Börtöntársainak vitte el Krisztus fényét, és amikor harmadszor is bezárták, azt kérte, maradhasson élete végéig börtönlelkész. ” „Áldozatok révén születnek a nagy dolgok” – mondta Godó Mihály. A szobrot megszentelő András Imre jezsuita szerzetes, a bécsi Egyházszociológiai Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy Godó atya egyáltalán nem várt elismerést, főleg szobrot nem. „Azt mondta: egy jezsuita akkor boldog, hogyha az út szélén, összeesve a szolgálatban, személytelenül, névtelenül adja a lelkét Istennek. Ami őt gazán foglalkoztatta: a magyar egyház, egyházának a sorsa. Sikerült neki megakadályoznia azt, hogy Erdélyben, Romániában ugyanaz a békepapi mozgalom elinduljon, mint ami Magyarországon elindult” – mondta. A személyes élményekről, a 61 éves ismeretségről mesélő gyergyószárhegyi Ferencz Ervin ferences szerzetes kiemelte, hogy „nem hódolni kell a szobra előtt, mert ez az alkotás egy figyelmeztető jel, hogy Godó atya él és élni fog!”. A szobornál megemlékező beszédet mondott Balczó András magyar olimpiai bajnok veterán öttusázó, köszönetet mondott a jezsuita szerzetes még élő testvére, Godó András. A bronzszobor Kocsis Rudolf aradi művész alkotása. Hogy mi volt Godó Mihály „bűne” a hatalom szemében? „Az, hogy megakadályozta Erdélyben, Romániában a katolikus egyház behódolását a kommunista diktatúrának és az államnak – fejtette ki Szilvágyi Zsolt. – Márton Áron püspök egyik munkatársa volt, és a békepapság ellen küzdők egyik fő vezéralakja. Neki köszönhetjük, hogy az egyház Erdély-szerte megőrizte függetlenségét. Rendkívüli jellem, nagyon gerinces ember volt, amit mindannyian megtanulhatunk a mai világban is, amikor vallásunkat és nemzetünket sokfelé húzzák-szakítják. Godó üzenete az, hogy elsősorban a lelkiismeretünkben megszólaló Jóistenre hallgassunk, hűségesek maradjunk az egyházhoz, népünkhöz, értékeinkhez, és nem utolsó sorban önmagunkhoz. Hogyha Godó atya munkásságát és életpályáját jellemezni szeretnénk egy szóban, azt mondatnánk: hűség. ” /Pataky Lehel Zsolt: Szobrot avattak Godó Mihálynak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./ Emlékeztető: Godó Mihály volt a legtovább börtönben az erdélyi magyar papok közül, 18 évet. Emlékezését kiadták: Godó Mihály SJ: Önéletrajz – Testamentum /Gloria, Kolozsvár. 2002/2009. szeptember 14.
Aranyosszék számára szeptember 12. a megemlékezés napját jelentette. A tordai csata 65. évfordulója alkalmával a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) nagyméretű emlékezést szervezett, amelyre számos hazai és anyaországi meghívott érkezett. Az esemény helyszíne az ótordai temetőben kialakított magyar honvéd sírkert volt. Csetri Elek kolozsvári történész professzor szólt az egybegyűltekhez, felelevenítve a háborús emlékeket, a foglyok szomorú sorsát, a tömegsírok képét. Ezt követően a szép számban összegyűlt közönség felvonult a honvéd sírkerthez, ahol Pataky József, a THHB elnöke köszöntötte az emlékezőket. „Mindenkinek meg kell tudnia, hogy nemcsak Don-kanyar volt, hanem Aranyos-kanyar is. 65 évvel ezelőtt, noha tudták, hogy az eredmény végzetes, a magyar honvédek mindvégig becsülettel helytálltak. A magyar csapatoknak 26 napig sikerült helytállniuk 1944 szeptemberében és októberében”, mondta Pataky. Beszámolt arról is, hogy a THHB munkájának eredménye nem szegény: 2252 hősi halált halt honvédet sikerült megtalálni, és 42 emlékoszlopot illetve emléktáblát állítottak. Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja is jelen volt az eseményen. Bevallotta, hogy büszkeséggel tölti el az a gondolat, hogy ilyen őseink vannak, akik oly hősiesen harcoltak a haza oltalmáért. Majd szólt arról is, hogy e harcokat követően, 45 éven keresztül hallgatni kellett. „A tényt és az értéket nem volt szabad említeni. Vajon a hősi halált haltak mit szólnának, ha ismernék e tényt?” – tette fel a kérdést. /Ladányi Emese: „Állták Tordánál a csatát fejtetőig vérben” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./2009. szeptember 14.
Különleges hármas halom formájú római katolikus kápolnát szentelt fel szeptember 13-án dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a Szászrégenhez tartozó Radnótfáján. A templomot Pakó Benedek kanonok tervezte és építtette mintegy örökségül híveinek, a városért oly sokat tett plébános nyugdíjba vonult. A nehézségek ellenére ezt is, mint a Noé Bárkája közösségi házat, az árvaházat, vagy a görgényszentimrei szórványkollégiumot sikerült kiviteleznie. Pakó Benedek elmondta, hogy nem szokványos formájú épület megépítésére gondolt, ezért semmilyen hivatalos egyházi támogatást nem kaphatott a kivitelezésre, de kitartott elképzelése mellett. Pakó Benedeket régóta foglalkoztatja a hármas halom szimbóluma, hiszen a jelkép benne van a magyar címerben is, ezért erre hasonlító kápolnát építtetett. Amikor több mint 20 évvel ezelőtt Radnótfájára jött szolgálni Pakó Benedek, csupán négy katolikus gyermek volt az iskolában, azóta már az itteni magyar osztály is megszűnt. S bár az egyházközség 1994-ben úgy döntött, hogy csak 800 hívőnek lehet önálló temploma, a kanonok elhatározta: akár 50 vagy 100 ember is megérdemel egy kápolnát, amely puszta jelenlétével a megmaradást is erősítheti. Az építési költségek 60%-át Pakó Benedek saját pénzéből, illetve kölcsönből finanszírozta. A magyarországi Erdélyi Szövetség Pakó Benedeket Erdélyért oklevéllel és éremmel tüntette ki, ezáltal elismerve azt az áldásos tevékenységet, amelyet több mint két évtizeden át Szászrégenben a magyarságért tett. /Vajda György: Pakó Benedek kanonok „öröksége”. Hármashalom-kápolnát szenteltek Radnótfáján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./2009. szeptember 14.
Szeptember 12-én Kisjenőről, a katolikus parókia előtti gyülekezőhelyről, rendőri felvezetéssel indult az autókonvoj az ágyai erdőben lévő Szent László kápolnához. A környékről egybegyűlt, különféle felekezetű és nemzetiségű hívek tömege fogadta az érkezőket. A szentmisét Szilvágyi Zsolt általános helynök celebrálta, közreműködött Módi József ágyai református lelkész, Cioban Danut nagyszintyei görög katolikus pap, illetve Pántya Elemér plébános. Megjelent Habsburg Lotharingiai Mihály főherceg, aki köszönetet mondott az egyház és az önkormányzat közös erőfeszítéséért, amivel a Szent László kápolna működését biztosítják. Ugyancsak megköszönte minden résztvevőnek, amiért részvételükkel, ragaszkodásukkal megboldogult nagybátyja, László főherceg emlékének adóznak. /Balta János: Családias piknik az ágyai erdőben. László főherceg élő emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./2009. szeptember 14.
A gyergyói Lovas Napok célja visszaállítani az ember és állat elveszett harmóniáját. Szeptember 12-én, a megnyitót követően a 11. Székely Határőr huszárbandérium tartott bemutatót. Megrendezték a Székelyföldi Fogathajtó Kupát. A lovas szórakoztatás keretében a gyergyószentmiklósi Csabafiak is bemutatkoztak, akik a székely harcmodor kutatásával és rekonstruálásával foglalkoznak. /Köllő Zsófia: Gyergyói Lovas Napok. = Erdély. Ma, szept. 13./2009. szeptember 15.
Nem vesznek részt a liberális képviselők és szenátorok a parlament két házának szeptember 15-én tartott együttes ülésén, amelyen a Boc-kormány felelősséget vállal az oktatási, az egységes közalkalmazotti bérezési, illetve a kormányzati ügynökségek összevonását szabályozó törvénytervezetekért. Ami pedig az ezt követő államfői beszédet illeti, a PNL-s törvényhozók végig fogják hallgatni Traian Basescu elnök beszédét, de elsősorban az államfői hivatal, a parlament intézménye iránti tiszteletből – jelentette be Crin Antonescu, a párt elnöke. /Bojkottálja a PNL a felelősségvállalást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2009. szeptember 15.
Bő egy héttel elfogadása után végre napvilágot látott a csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen elfogadott memorandum. A jelen levő polgármesterek, képviselők megelőlegezték a bizalmat, a rendezvényt szervező RMDSZ-nek és EMNT-nek nem sikerült megegyeznie a dokumentum szövegében. Tőkésék túl kevésnek tartották az RMDSZ által javasolt változatot, Markóék pedig túl soknak az EMNT elképzeléseit. Végül szétosztották a Tőkésék módosító javaslatait is, úgy tűnt, sikerül érvényesíteni akaratukat. A végleges szöveg csak szeptember 13-án jelent meg az RMDSZ honlapján. Az EMNT javaslatai többnyire helyet kaptak a végső dokumentumban, a preambulumba bekerült a 2007-es autonómia-népszavazás is, de nem szerepel, hogy ezt a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte. A memorandum szerint a gondokra egyetlen lehetséges jogi megoldás: Székelyföld területi autonómiája. /Farkas Réka: Véglegesítették a csíkszeredai memorandumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./2009. szeptember 15.
Élesen bírálták magyar európai parlamenti képviselők a nyáron módosított szlovákiai államnyelvtörvényt az Európai Parlament plenáris ülésén szeptember 14-én Strasbourgban. Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselő-testület alelnöke úgy fogalmazott, Szlovákiában atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart. Egyetlen EU-intézmény sem hagyhatja szó nélkül, hogy az egyik tagállam nyíltan szembemenjen alapvető európai normákkal, és támadást indítson a kisebbségi jogok ellen – hangoztatta Schmitt Pál. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint Pozsony súlyos jogsértést követett el. Írásban beadott hozzászólásában Gyürk András (Fidesz) azt emelte ki: ha az alapvető értékekről van szó, az EU nem helyezkedhet semleges álláspontra. Ugyancsak írásban benyújtott felszólalásában Gál Kinga (Fidesz) arra mutatott rá, hogy Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i szlovákiai útjának megakadályozásával az Európai Unió történetében először történt meg, hogy az egyik tagállam közjogi méltósága számára megtagadták a beutazást egy másik tagállam területére. Ez szerinte ellentétes az európai szellemiséggel. Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szintén a nyelvtörvény ellen emelt szót. A témában szlovák képviselők is felszólaltak, akik szerint a törvény tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. /Az EP-ben bírálták a nyelvtörvényt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./2009. szeptember 15.
Szeptember 14-én utoljára elnökölt a magyar parlamentben Szili Katalin. A házelnök nyolcvannyolc hónap után leköszönt tisztéről. Szili Katalin közlése szerint politikai indítékok, személyes és lelkiismereti okok alapján döntött úgy, hogy lemond posztjáról. Jó érzéssel tölti el, hogy konszenzussal jött létre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. /Elköszönt Szili. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2009. szeptember 15.
Ha most vasárnap lennének a választások, a biztos pártválasztók körében a Fideszre 60 százalék, míg az MSZP-re 23 százalék szavazna – közölte a Népszabadság. A teljes választóközönségen belül a Fidesz–MSZP-arány 34:13. A Jobbik jóval a bejutási küszöb felett található (11 százalék), az SZDSZ (1 százalék), az MDF és az LMP (2-2 százalék) viszont alatta. /Hatvan százalékon a Fidesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2009. szeptember 15.
Több millió gyermek, szülő és pedagógus vett részt szeptember 14-én a tanévnyitó ünnepségeken. Kolozsváron két lakónegyedi iskolában – a Marasti negyedi I. Agarbiceanu és a Monostor negyedi O. Goga Általános Iskolában – gyerekhiány miatt nem indítottak magyar első osztályt. Tanévnyitó ünnepségek voltak a kolozsvári iskolákban, többek között a Báthory-, Brassai-, Apáczai-, O. Ghibu Líceumban, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban és a S. Toduta Zenelíceumban. /Ellentétek jegyében kezdődött a 2009/2010-es tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./2009. szeptember 15.
Hargita megyében a magyar tannyelvű elemi iskolások nem kapták meg az első tanítási napon a kisebbségek számára kidolgozott román nyelv és irodalom tankönyveket, ezek ugyanis várhatóan két hét múlva érkeznek meg. A Hargita megyének a minisztérium által kiutalt pénzösszeg a tavalyi érték kevesebb mint 25 százalékára csökkent. Ilyen körülmények között a megyei tanfelügyelőség arra kényszerült, hogy prioritási listát állítson össze a tankönyvrendeléskor. Nem érkeztek még meg a magyar tannyelvű iskolák 6. és 10. osztályos diákjai számára megrendelt új tankönyvek sem. /A Hargita megyei magyar kisiskolásoknak még nincsenek román nyelv és irodalom tankönyvei. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./