udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 1651-1680 | 1681-1710 | 1711-1740 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 1.
Dicsõszentmárton: román nacionalista propaganda a magyar iskola ellen
Darázsfészekbe nyúltak azok a szülõk, tanárok és politikusok, akik az új, 2011/1-es számú oktatási törvény értelmében önálló magyar iskola létrehozását kérték Dicsõszentmártonban. Amint arról korábban beszámoltunk, a Maros megyei település elöljárója, a magyarellenességérõl elhíresült Adrian Alexandru Matei demokrata-liberális polgármester, valamint névrokona, Dumitru Matei fõtanfelügyelõ rögtön visszautasította a szülõk kérését.
A nacionalista hecckampányba most bevonták a helyi román gimnázium diákseregét és a tanulók szüleit. Mi több, nyilatkozatok szintjén az ortodox, majd a görög katolikus egyház is bekapcsolódott. A hangadók szerint a jelenleg három különbözõ óvodában és ugyanannyi iskolában tanuló dicsõi magyar gyerekeket nem illeti meg egy önálló iskola. A város különbözõ övezeteiben csupán az 1-8. osztályban 522 magyar gyermek tanul anyanyelvû tagozaton, a gimnáziumból pedig két osztály ballagott el. A két Matei: nem és nem A Dicsõszentmártonban született világhírû zenész, Ligeti György nevét viselõ önálló magyar iskola létesítésére elsõnek éppen a koalíciós partnerek, a PDL politikusai mondtak nemet. A polgármester válasza szerint az esetleges iskolaalapítás nemcsak törvényt sértene, de társadalmi feszültségeket is gerjesztene a városban. Nem egyezhetek bele egy külön oktatási struktúra létrehozásába, mert ez szeparatizmushoz vezetne. A román és más nemzetiségû diákok, tanárok és szülõk között kitûnõ a viszony, és ezen nem szabad változtatni efféle szeparatista akciókkal - fejtette ki Adrian Alexandru Matei. Hasonló álláspontra helyezkedett Dumitru Matei fõtanfelügyelõ is, aki hat oldalon keresztül fejtegeti a magyarság kérésének helytelenségét és jogtalanságát. A dicsõi szülõknek címzett levelében a tanár a romániai magyarság kiváltságos helyzetérõl, a politikai és közigazgatási szférában betöltött szerepérõl, a kisebbségeket megilletõ nyelvi és vallási szabadságról tart kiselõadást. A fõtanfelügyelõ a hazai magyar civil szervezeteket is kioktatja, felróva nekik, hogy édeskeveset tesznek az etnikumközi párbeszéd és a multikulturalizmus éltetéséért.
Nem adják fel
A fõtanfelügyelõ teljesen mellébeszél, alkotmányellenességet kiált, és azt állítja, hogy egy magyar iskola létrehozása emberi jogokat sértene. Ha ilyeneket ír egy értelmiségi, mit várjunk az egyszerû, könnyen manipulálható román embertõl? - kérdez vissza Szabó Albert, az RMDSZ elnöke, aki rövid ideig az alpolgármesteri tisztséget is betöltötte a közel ötezer magyar által lakott városban.
A szülõk újabb beadvánnyal fordultak a tanfelügyelõséghez, amelyben rámutatnak, hogy az év elején életbe lépett oktatási törvény 45. cikkelye tételesen is kimondja a kisebbségi önálló iskolák létesítését. Az aláírók ugyanakkor arra figyelmeztetik Dumitru Mateit, hogy az említett törvény nem is sért emberi jogokat, és nem is alkotmányellenes mint ahogy a fõtanfelügyelõ vallja.
Ellentámadásban
A város román nemzetiségû tanerõi - szülõk és diákok bevonásával -, valamint az ortodox és a görög katolikus egyház lelkészei is csatlakoztak a magyar szeparatizmust elítélendõ akciókhoz. A hangadó az Andrei Bârseanu Általános Iskola személyzete volt, amely hallani sem akar arról, hogy a 60-as évek elején, szocreál stílusban épült ingatlanból kivonuljon, helyet biztosítva egy magyar iskolacsoport részére. Maria Nistor tanár például elõnyként emlegeti a koedukált rendszert. A magyar gyerekek számára jelentõs elõny vegyes iskolában tanulni. Könnyebben elsajátítják az állam nyelvét, munkahelyet találnak és beilleszkednek a társadalomba - vallja. Egy, a szerkesztõségünk birtokába került jegyzõkönyv alapján az iskola igazgatója, Ioan Suciu azzal fenyegeti magyar helyettesét, hogy utánanéz, miféle törvénytelen szülõi értekezleteket tartott a magyar anyákkal és apákkal. Kollégája, Mãrioara Olar egyenesen Magó Attila felfüggesztését kéri. Az utóbbi napok újdonsága, hogy a város két román esperese, Partenie Pop ortodox és Vasile Ciulea görög katolikus lelkész is a polgármestertõl és Daniel Funeriu oktatásügyi minisztertõl kéri az iskola megmentését. Az RMDSZ kitartásra buzdít
Az utóbbi hónapok hangulatkeltése a helyi magyar politikusokat is kétségbe ejtette. Annak ellenére, hogy ingatlanhiány miatt egyelõre nem talál alternatívát, Szabó nyugalomra int, és kitartásra buzdít. Az RMDSZ nyilatkozatban reagált a közösség elleni, egyre erõsödõ uszítások miatt. A dicsõszentmártoni tanács ülésanyagában újabb támadás indult közösségünkkel szemben. Az Andrei Bârseanu Általános Iskola vezetõtanácsa elutasítja, hogy a magyar iskola székhelye a jelenlegi iskola épülete legyen - szeparatizmussal vádolva a kérvényezõ szülõket, politikai zsarolással a kormányt és románellenes tevékenységgel a magyar tanári kart, azt javasolva, hogy Román Gimnáziumnak nevezzék át az iskolát - áll a többi között Szabó Albert és Incze Csaba RMDSZ-vezetõ szerkesztõségünkbe eljuttatott nyilatkozatában. Az aláírók arra szólítják fel a küküllõmenti város magyarságát, hogy ne engedjenek az alattomos megtévesztéseknek és ijesztgetéseknek, vállalják bátran és öntudatosan magyar identitásukat, illetve magyar anyanyelvüket, és éljenek bátran kivívott jogainkkal.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2011. június 1.
Tempfli József nevét vette fel az iskola
Az enyhe májusi szellõ megoldotta az iskola falára helyezett névadó tábla leleplezését. Az eseményen az iskola névadója, Ft. Tempfli József nyugalmazott püspök is jelen volt.
Neves megyei és országos közéleti, illetve egyházi személyiségek gyûltek össze Csanáloson, a helyi általános iskola névadó ünnepségén. Mint arról lapunkban már több alkalommal is beszámoltunk, a helyi tanintézmény Tempfli József Általános Iskola néven kezdi meg a 2011-2012-es tanévet, a névadó ünnepségen maga a nyugalmazott püspök is részt vett
Szentmisével kezdõdött
Az ünnepség szentmisével kezdõdött a helyi római katolikus templomban, amelyet az iskola névadójaként ünnepelt Ft. Tempfli József nyugalmazott püspök celebrált. A nyugalmazott püspökön kívül pedig Heinrich Antal helyi plébános is szólt az egybegyûltekhez. A szertartást követõen a jelenlévõk átvonultak a templom mellett található iskola udvarába, ahol megkezdõdött a névadási ünnepség. Elõször Mellau József polgármester beszélt Ft. Tempfli Józsefrõl, akit nemrégiben Csanálos díszpolgárává avattak. A községvezetõ igaz emberként jellemezte a nyugalmazott püspököt, aki sohasem felejtette el honnan indult, távolléte során többször is segítette a helyi lakosságot: két harangot adományozott az egyházközségnek, hozzájárult a súlyos betegségben szenvedõk orvosi ellátásához, támogatta és támogatja az iskolát, tanulmányi kirándulásokat szervezett a tanulók számára. A polgármester beszéde után Bura László nyelvész röviden bemutatta a nyugalmazott püspök életútját, majd Ludescher János iskolaigazgató ismertette a jelenlévõkkel az iskola névadására vonatkozó határozatot. Ezt követõen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szólalt fel. Beszédében kiemelte, hogy Ft. Tempfli József nemcsak egyházi, hanem közéleti személyiségként is sokat tett az erdélyi magyarságért. Végül Szilágyi Mátyás kolozsvári fõkonzul is csatlakozott a méltatók sorába, majd a nyugalmazott püspök megáldotta a róla elnevezett iskolát. A hivatalos leleplezésre nem került sor. Ahogyan az iskolaigazgató mondta, ezt megoldotta a természet, ugyanis az ünnepi beszédek közben az enyhe májusi szellõ lefújta a lepelt a felavatásra váró új iskolatábláról.
Ft. Tempfli József áldását követõen az iskola diákjaiból álló ének- és furulyacsoport elõadását, szavalatokat, valamint a csanálosi, mezõfényi és csomaközi egyesített fúvószenekar mûsorát láthatta, hallhatta a nagyérdemû. Az ünnepség egy fogadással zárult a helyi kultúrotthonban.
erdon.ro2011. június 1.
Megalakult a fõtitkárság
Kovács Péter fõtitkár, Bodor László, Horváth Anna, Hegedûs Csilla és Székely István fõtitkárhelyettesek részvételével tegnap megtartotta alakuló ülését az RMDSZ fõtitkársága. A tanácskozáson az a döntés született, hogy a javában zajló Erdélyi Konzultációt kiegészítsék egy átfogó önkormányzati konzultációval - tudtuk meg Kovács Pétertõl.
A fõtitkár tájékoztatása szerint a választói igények feltérképezésével párhuzamosan azt szeretnék felmérni, hogy milyen eredményei és kudarcai voltak az RMDSZ-es önkormányzatoknak, önkormányzati képviselõinknek az elmúlt idõszakban. Azt is szeretnénk minél pontosabban megtudni, hogy milyen terveik vannak polgármestereinknek, helyi és megyei tanácsosainknak az elkövetkezõ évekre - nyilatkozta Kovács.
Az önkormányzati konzultáció eredményeit az Erdélyi Konzultáció végén kapott problématérképhez illesztik, minek következtében körvonalazódni fog, hogy miben különböznek, és miben közelítenek egymáshoz a lakossági elvárások és az önkormányzati tisztségviselõk által megfogalmazott tervek. Kovács kifejtette azt is, hogy az önkormányzati konzultáció része a jövõ évi helyhatósági választásokra való felkészülésnek is.
Ennek lebonyolítása is hozzájárul ahhoz, hogy kiválasszuk a legmegfelelõbb jelöltjeinket - fogalmazott. Mint ismert, a fõtitkárság a fõtitkárból és öt helyettesébõl áll. Kovács Péter még nem nevezte meg azt a személyt, aki az oktatási kérdésekkel foglalkozó fõtitkár-helyettesi tisztséget fogja betölteni.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 1.
Murok-díj Antonescunak
Székelyföld nem létezik Romániában - állítja a liberálisok vezetõje, ha épp nem a magyar szavazatokra van szüksége.
Június 1-jén Hargita és Kovászna megye közös képviseletet nyit Brüsszelben, amelyet Székelyföld-irodaként emlegetnek. Annak ellenére, hogy az Európai Parlamentnek otthont adó városban több száz hasonló lobbiiroda mûködik, a román politikum felhördült a hír hallatán. A prímet Crin Antonescu PNL-elnök vitte, aki szerint Székelyföld nem létezik Romániában.
Annak idején, még politikusi pályafutásának magasra ívelése kezdetén megbeszéltük a szerkesztõségben, milyen balszerencsés egy liberális politikusnak Antonescu néven futni, mikor semmi sem áll távolabb tõle, mint az antonescui eszmék. Nem gondoltuk jól. ?gy tûnik, mintha ennek a mostani Antonescunak egyáltalán nem lennének eszméi: a választási cécó közeledtével gyakorlott pókerjátékosként húzta elõ a magyar kártyát, amivel a politikai tanácsadók szerint még mindig lehet szavazatokat szerezni.
Lelkünk mélyen sajnáljuk is, hogy díjalapításkor nem Olcsó Opportunista Díjat, hanem Murok-díjat hoztunk létre, mert így a díj odaítélése után is némi hiányérzettel maradtunk. A Székelyföld nem létezik Romániában kijelentés szankcionálását azért tartjuk fontosnak, mert Antonescu néhány hónapon belül ismét nagy magyarbarát lesz, és a rothadó murok szaga jó emlékeztetõje lesz annak, hogy itt valami bûzlik.
Röviden a díjakról
A Transindex szerkesztõsége (vagyis a szerkesztõség tagjaiból álló muratórium) idõrõl-idõre konszenzusos döntéssel szavazza meg, kinek, miért és mikor ítéli oda a Murok-, illetve a Kivi-díjat. A Murok-díj hívószavai: vacak, zsena, amatõr, ciki, nevetséges, szánalmas, dilettáns, képmutató stb. A Kivi-díj azért jár, ami friss, innovatív, teljesítmény van mögötte, olyan gesztus, ami gesztus-értékénél több, bátor, bravúros, józan, ironikus, hasznos a közjó szempontjából.
Transindex.ro2011. június 1.
Baconschi: Bukarestet a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is zavarja a brüsszeli székelyföldi iroda Romániát a kétoldalú román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára - mondta az egyik televíziós beszélgetõ mûsorban Teodor Baconschi román külügyminiszter.
A román diplomácia vezetõje a B1 televíziós csatorna egyik adásában kifejtette: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Texasnak például a miniszter szerint jogosan mûködik képviselete, hiszen ezen a néven valóban létezik amerikai szövetségi állam. Elképzelhetõnek tartja például Burgundia bejegyzését is, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, hogy nem lehetne Burgund Hercegség néven képviselet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelõtt létezett.
A miniszter ezzel kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség népies elnevezésével (Székelyföld) nem lehet visszaélni úgy, hogy egy régió márkaneveként használják. Romániai régiónak lehet nevezni például önmagában Hargita vagy Kovászna megyét - mondta a miniszter, aki szerint a Székelyföld képviseletében nyíló iroda a kétoldalú kapcsolatok szintjén kelt zavart Bukarestben, hiszen annak a Magyar Régiók Háza ad otthont. Ezért kérették be kedden a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét - tette hozzá a miniszter.
Baconschi leszögezte: a két ország viszonya nagyon jó, élénk együttmûködés folyik köztük mind a kétoldalú kapcsolatokban, mint európai szinten. Mint mondta, bízik abban, hogy Románia budapesti partnerei meg fogják érteni a románok érzékenységét.
Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeként bejutott európai parlamenti képviselõ a román külügyminiszter aggodalmai kapcsán a Krónikának kijelentette: a romániai központi fejlesztési régió egy ideig a bajor képviselet ingyenes irodahasználati felajánlását élvezve tarthatta fenn képviseletét Brüsszelben. Biztos vagyok benne, hogy ha Tulcea és Konstanca megye Dobrudzsa néven kívánna képviseletet nyitni, a Magyar Régiók Háza azt is szívesen befogadná - mutatott rá a képviselõ.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke a Radio France Internationale-nak (RFI) így fogalmazott: Nem értek egyet azzal, hogy megpróbálják átpolitizálni az iroda megnyitását. Szerintem szükséges az ország általános gazdasági érdekeinek népszerûsítése, hogy befektetõket vonzzunk a Székelyföldre, és hogy megismertessük a régió gazdasági és idegenforgalmi potenciálját.
A román ellenzék mindenesetre folytatja a hadjáratot az iroda ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felkérte a román EP-képviselõket, hogy írják alá azt a levelet, amelyet Jerzy Buzekhez, az EP lengyel elnökéhez címeztek, és amelyben azt kérik: az uniós törvényhozás ne ismerje el a székely képviselet törvényességét.
A Krónika szerdai vezércikkében azt írja: a román szélsõjobboldaliak torkán fel-felharsant Székelyföld román föld! rigmus, illetve a román külügyi tárca álláspontja - miszerint a székelyföldi megyék mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre Brüsszelben képviseletet - csak csomagolásban különbözik, a tartalmat és az üzenetet tekintve már nem.
A román külügy azért aggodalmaskodik, hogy e három megyét népszerûsítõ iroda Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyit ajtót - írja a szerzõ. Hozzáteszi: ?n azon csodálkozom..., hogy a román külügy által is emlegetett magyar-román stratégiai partnerség jegyében - de akár anélkül is - miért nem õ, vagy miért nem az ország területi épségéért agitálók tettek a Székelyföldért Brüsszelben. Ha már annyira ragaszkodnak ahhoz, hogy a Székelyföld Románia tartozéka
Garzó Ferenc
MTI2011. június 2.
Megnyílt a Székelyföldi Képviseleti Iroda Brüsszelben
Június elsején nyitotta meg a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Tamás Sándor és Péter Ferenc, Szováta polgármestere, a Székelyföldi ?nkormányzati Tanács elnöke a Székelyföldi Képviseleti Irodát Brüsszelben, a Magyar Régiók Házában. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a magyar kormány részérõl Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Az irodát azzal a céllal hozta létre és fogja mûködtetni Hargita és Kovászna megye tanácsa, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetõségeit segítsen megjeleníteni az Európai Unió döntéshozó fórumain, ezáltal elõsegítve a térség fejlõdését. Az iroda mûködése egyelõre idõszakos lesz, mivel Románia nem tartozik a Schengen-övezethez, és ez alapján a román állampolgárok egy fél évben legtöbb kilencven napot tölthetnek ott munkajogi kötelékek nélkül. Így a két legforgalmasabb idõszakban fog mûködni a képviselet: április elejétõl június végéig, valamint szeptember közepétõl december közepéig.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese köszöntõjében elmondta: A székelyföldiek képviselete Brüsszelben a legtermészetesebb dolog a 21. században. Szerinte a székely értékek egyetemes emberi és magyar értékek, amelyeket helyes megmutatni a nagyvilágnak. A miniszterelnök-helyettes beszédében hangsúlyozta: ami a székelyeknek a javára válik, az Romániának is hasznos.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: ?gy gondoljuk, hogy a kelet-közép-európai országok, különösen a vidéki térségek problémáinak megoldására nincs ma receptje az uniónak, s ennek az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielõbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint A néma gyermeknek az anyja se érti a szavát. Hiába vannak csodálatos erdõink, ritka vadállat
aink, friss és egészséges vizû forrásaink, ha senki nem tud róla. Székelyföld sokat tud nyújtani, csak elõször meg kell ismertetni a nagyvilággal.
A megnyitót Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, a Székelyföldi Képviseleti Iroda ötletgazdája moderálta.
A képviselet hivatalos megnyitóján Szekeres Attila heraldikus székelyföldi címergyûjteményét állította ki az iroda helyiségében, majd a meghívottak hagyományos székely termékeket kóstolhattak.
Az eseményen jelen volt Sógor Csaba, európai parlamenti képviselõ, Székelyföld képviseletében pedig a tanácselnökök mellett Demeter János és Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnökei, Sófalvi László, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Birtalan József, Hargita megyei megyemenedzser és Becze István, Hargita megyei tanácsos.
Erdély.ma2011. június 2.
Búcsú az iskolától
Csíkban pénteken kezdõdnek el a ballagási ünnepségek - a térség középiskoláiból és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemrõl több százan ballagnak el a hétvégén, illetve az azt követõ héten.
A csíki kicsengetési ünnepségek sorát a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium kezdi el, az iskola végzõsei június 4-én, pénteken ballagnak. A rendezvény 10.30 órakor kezdõdik a végzõsök ballagásával, a kicsengetési ünnepség pedig a tanintézmény sportpályáján 11 órától lesz.
A Segítõ Mária Római Katolikus Gimnázium végzõsei egy nappal késõbb, június 5-én vesznek búcsút iskolájuktól. A gimnázium kápolna-dísztermében 9 órától hálaadó szentmisét tartanak, majd 11 órakor folytatódik a ballagási ünnepség az iskola sportpályáján.
Június 4-én és 5-én zajlik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai campusa végzõs hallgatóinak a ballagása is. Június 4-én 14.30-kor kezdõdik a hagyományosan a ballagás részét képezõ ökumenikus istentisztelet a csíksomlyói kegytemplomban, amelyre a végzõs hallgatók népviseletben, gyalog vonulnak fel. Június 5-én az egyetem elõterében reggel 8 órakor plakátot írnak a ballagók, majd részt vesznek az utolsó elõadáson. 10.45-kor átvonulnak a Szakszervezetek Mûvelõdési Házába, ahol 11 órakor kezdõdik a ballagási ünnepség.
Június 6-án a gyimesfelsõloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium végzõs diákjai ballagnak. Reggel 9 órakor kezdõdik a hagyományos lovas felvonulás, 11 órától szentmise lesz az iskola udvarán, majd 13 órakor veszi kezdetét a ballagási ünnepség.
Június 8-án két kicsengetés is lesz Csíkszeredában, a Nagy István Mûvészeti Iskola és a Kós Károly ?pítészeti Szakközépiskola diákjai búcsúznak e napon az iskolájuktól. A mûvészeti iskolában 10 órakor az iskola sportpályáján - rossz idõ esetén a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában - kezdõdik az ünnepség. A végzõsök az iskola diákjainak sorfala között, zászló mögött, a kórus énekszavára vonulnak be, majd az ünnepi beszédek, a búcsú szavai, illetve a díjátadások következnek. A Kós Károly Szakközépiskolában 11 órakor kezdõdik a ballagási ünnepség, a végzõsöket az iskola udvarán a levonulás után beszédekkel, díjátadással búcsúztatják.
Június 9-én Csíkszeredában a Venczel József Faipari Iskolaközpontban illetve Csíkszentmártonban a Tivai Nagy Imre Középiskolában búcsúznak a végzõsök. A Venczel József Iskolaközpontban 10 órakor kezdõdik a ballagási ünnepség a végzõsök felvonulásával, majd az iskola mögött folytatódik a beszédekkel, búcsúztatókkal, ünnepi mûsorral. A Tivai Nagy Imre Középiskolában is 10 órakor kezdõdik a kicsengetési ünnepség, amelyen a ballagók székelyruhában vesznek részt. Június 10-én három kicsengetési ünnepség is lesz Csíkban. A Kájoni János Kereskedelmi Iskolaközpontban 11 órakor kezdõdik az ünnepség a végzõsök levonulásával. Veress Emõke igazgató elmondta, ha a sztrájk miatt le tudják zárni addig a diákokat, akkor díjazás is lesz, ha nem, akkor ez elmarad, a ballagási ünnepséget azonban mindenképpen megtartják. Aznap 10.30-kor kezdõdik a kicsengetési ünnepség a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában is. Az osztályfõnöki órák után a diákok levonulnak az udvarra, ahol a köszöntõ és búcsúztató beszédek, a díjazások következnek.
Június 10-én ballagnak a csíkdánfalvi Petõfi Sándor Iskolaközpont diákjai is. A 11 órakor kezdõdõ ballagási ünnepséget jó idõ esetén a tanintézmény udvarán tartják meg. A csíkszeredai városháza idén is megajándékozza a végzõsöket. A Sapientia ballagói, továbbá minden, Csíkszeredában magyarul érettségizõ végzõs Sebõ ?dön A halálra ítélt zászlóalj címû könyvét kapja ajándékba a csíkszeredai önkormányzattól.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro2011. június 2.
Megvonnák Tõkés állampolgárságát (Nem csitul a román hisztéria)
Nem csitul a román politikusok felháborodása a brüsszeli Székelyföld-képviselet miatt. A liberálisok szenátusi frakcióvezetõje Tõkés László román állampolgárságának megvonását javasolja, az ellenzéki szociáldemokraták tegnap a demokrata-liberálisokat bírálták, amiért nem írták alá az ügyben a Jerzy Buzek EP-elnöknek írt nyílt levelet, a külügyminiszter szerint a román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavaró a kezdeményezés, és Traian Bãsescu államfõ is rosszallását fejezte ki emiatt.
Puiu Haºotti, a liberálisok felsõházi frakcióvezetõje szenátusi felszólalásában úgy fogalmazott: sajnálja, hogy nem létezik az állampolgárság megvonásáról rendelkezõ törvény. Szerinte a brüsszeli iroda megnyitására nem került volna sor, ha a parlament határozottan fellép a március 15-i megemlékezések idején magyar politikusok részérõl elhangzott kijelentések ellen. Haºotti egyebek között azért kifogásolja a brüsszeli iroda megnyitását, mert szerinte Székelyföld soha nem létezett, és most sem létezik a román történetírásban.
Rosszallását fejezte ki az iroda miatt a külügyminisztérium is. Romániát a kétoldalú román-magyar kapcsolatok szempontjából is zavarja, hogy éppen a Magyar Régiók Házában nyitnak irodát Székelyföld számára - mondta Teodor Baconschi külügyminiszter. Hangsúlyozta: Brüsszelben olyan területi-közigazgatási egységek tartanak fenn irodát, amelyek valóban léteznek. Elképzelhetõnek tartja például Burgundia bejegyzését, mivel francia régióról van szó, de úgy véli, nem lehetne Burgund Hercegség néven képviseletet nyitni, mivel egy ilyen államalakulat több mint ötszáz évvel ezelõtt létezett. Így kívánta alátámasztani érvelését, miszerint egy adott térség népies elnevezésével nem lehet visszaélni úgy, hogy egy régió márkaneveként használják.
Titus Corlãþean, a szenátus külpolitikai bizottságának szociáldemokrata elnöke elfogadhatatlannak minõsítette egy nem intézményesített entitás képviseletének bejegyzését, és bírálta az államfõt és a miniszterelnököt, amiért nem reagáltak az ügyre. Közben Cãtãlin Ivan, a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselõje a Demokrata Liberális Pártot bírálta, amiért nem voltak hajlandóak aláírni az Európai Parlament alelnökének címzett nyílt levelet, amelyben kérték Jerzy Buzeket, hogy ne ismerjék el Székelyföld képviseleti irodáját. Ha valakinek még kétségei lehettek, az most megbizonyosodhatott róla, hogy a DLP támogatja az ún. Székelyföld képviseletének elismerését, és ezek szerint hallgatólagosan támogatja a magyar szélsõségesek Románia-ellenes irredenta politikáját is - fogalmazott a román szociáldemokraták európai parlamenti csoportjának vezetõje. Az ügyben tegnap este Traian Bãsescu is megszólalt. Az államfõ leszögezte: rossz véleménnyel van a székelyföldi képviseleti iroda megnyitásáról. Hangsúlyozta: a kezdeményezésnek nincsenek politikai következményei, de az alkotmány és a románok semmibe vételérõl árulkodik. Nincs ilyen közigazgatási egység - szögezte le az államfõ Székelyföldre utalva. Hasonlóan nyilatkozott tegnap este Emil Boc is. A miniszterelnök leszögezte: a kormány nem fogad el olyan entitásokat, amelyek nem illeszkednek az alkotmány kereteibe. Nem lehet elismerni olyasmit, amit az alkotmány és a törvények nem ismernek el - utalt Székelyföldre. Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke tegnap közleményben jelezte: Theodor Stolojan demokrata-liberális képviselõ levélben kereste meg, és rákérdezett az iroda státuszára, tevékenységének jellegére. Válaszlevelében az erdélyi politikus rámutatott: a román ellenzék politikai fegyvert kovácsol az iroda megnyitásából, és célja a jelenlegi kormány megbuktatása a koalíciós partnerek megosztása révén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 2.
Nemzeti összetartozás: külön-külön - Megemlékezés Trianonról
Az elõzetes ígéretek ellenére sem sikerül közös, méltó ünnepet szervezniük a magyar szervezeteknek, pártoknak június 4-én, a Nemzeti ?sszetartozás Napján.
A trianoni békeszerzõdés évfordulóját tavaly nevezte el így a magyar kormány, az RMDSZ megyei szervezete pedig május elején jelentette be, méltó, reményteli ünneplésre hív minden magyart Háromszék négy városába, közös szervezésre kéri fel a magyar szervezeteket. A hivatalos meghívók azonban elmaradtak, s tegnap a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta: szombaton délután fél hatkor a szokott helyen, az Erzsébet parkban tartják hatodik alkalommal is megemlékezésüket. Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök a Háromszék kérdésére elmondta, szombaton tartják az elsõsorban történelmi megemlékezést - ennek helyszínét és pontos idõpontját talán ma ismertetik -, rövid beszéd után történelemtanárok kapnak szót, majd kiállításon mutatják be az eseményeket, Várpalotáról kapták kölcsön az anyagot. Nem múlton búsongó, önsajnáló rendezvényt akarnak, hanem az összetartozás irányába reményt mutatót, éppen ezért a fiatalokat hívták társszervezõnek. Tamás Sándor szerint meghívtak a rendezvényre más szervezeteket is, Gazda Zoltánt említette az MPP és az SZNT képviselõjeként. Gazda elmondta, valóban kapott meghívót Tamás Sándor aláírásával, de csak tegnap délelõtt. Az MPP azonban kedd este döntött úgy, bár olvastak a sajtóban a közös ünneprõl, azóta sem tájékoztatták õket ennek programjáról, így ismét megszervezik az Erzsébet parkban a trianoni megemlékezést, amelyet õk kezdeményeztek hat évvel ezelõtt, és amely azóta hagyománnyá vált. ?k is mindenkit szeretettel várnak, társzervezõként is, Bálint József sepsiszentgyörgyi elnök tegnap sajtótájékoztatón sorolta fel a politikai szervezeteket - RMDSZ, EMNT, EMI -, amelyek képviselõi beszédet mondhatnának, és kiderült az is, a Hatvannégy Vármegye Mozgalomtól kaptak eddig visszajelzést a részvételre. Szombaton délután fél hatkor harangzúgással kezdõdik a megemlékezés, beszédek, szavalatok hangzanak el.
Tehát már bizonyos: június 4-én, szombaton Sepsiszentgyörgyön két ünnepség is lesz, egyet az RMDSZ, egyet az MPP szervez. A polgáriak ugyan bejelentették, ha meghívják õket, elmennek a másik rendezvényre is, ám úgy tûnik, a nemzeti összetartozás társszervezésig nem fejlõdhetett, a két politikai szervezet külön-külön tartja politikamentesnek ígért ünnepét. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 2.
Horea Uioreanu Kolozs megyei PNL-képviselõ a Iorga-tábláról, a történelmi hûségrõl
Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe való beavatkozásnak tekinti Horea Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselõje, hogy a magyar Külügyminisztérium a Nicolae Iorgától származó idézettel ellátott tábla eltávolítását kéri a kolozsvári Mátyás-szoborról. A Krónikának adott interjúban a kolozsvári honatya arról is szót ejt, mit értett azon, hogy a Fadrusz-alkotáson nyílvesszõt kell elhelyezni a magyar király ülepébe.
Annak kapcsán, hogy a magyar Külügyminisztérium a Mátyás-szoborcsoport elé elhelyezett, Nicolae Iorga-idézettel ellátott tábla eltávolítását kérte, ?n azt szorgalmazta: Hunyadi Mátyást a hátsó felébe helyezett nyílvesszõvel kellene ábrázolni a Fadrusz-alkotáson. Nem gondolja, hogy ez sértés a magyar királyra, akit történetesen Iorga is román származásúnak tartott?
- ?n azt nyilatkoztam, hogy két feltétellel mondanánk le a Iorga-tábláról. Az egyik, hogy távolítsák el Moldva zászlaját a magyar király lovának lábai elõl, mivel Corvin Mátyás nem gyõzte le ªtefan cel Mare fejedelmet, hanem éppen fordítva történt. A másik feltétel pedig, hogy ábrázolni kell a moldvabányai csata valósághû jelenetét, amikor is a magyar uralkodót az ülepén is megsebesítették egy nyílvesszõvel, miközben menekült. Errõl beszélnek a korabeli krónikások. Tehát ha ez a két feltétel teljesül, el lehet távolítani a feliratot.
- Nem jelentene veszélyes precedenst beavatkozni mûvészi alkotásokba teljesen ellentétes módon azzal, ahogyan a szobrász, a festõ megalkotta azokat?
- Dehogy. Az a legveszélyesebb precedens, hogy a magyarországi hivatalos személyek beleütik az orrukat Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe.
- De hát a magyar állam is hozzájárult a szoborcsoport restaurálásához.
- Az más kérdés, hogy a magyar állam részt kívánt vállalni a finanszírozásban. Az viszont a belügyekbe való beavatkozásnak számít, ha Magyarország diktálni próbál a tekintetben, milyen legyen a város arculata, a központja, mit helyezzünk el a szobor elé, és mit ne. De visszatérve a nyílvesszõvel kapcsolatos nyilatkozatomra: mindezt képletesen értettem (este o parabolã - szerk. megj.), nem kell feltétlenül konkrétan érteni.
- Ennek ellenére sértõ a magyarokra. De ha már a történelmi hûséget szeretné visszaadni a mûemlékeken, ön szerint vajon miért nem ábrázolták Mihai Viteazul kolozsvári szobrát fej nélkül? Elvégre 1601-ben a fejedelmet lefejezték Aranyosgyéresnél.
- Na jó, ha nem akarja megérteni az én nyilatkozatom átvitt értelmét, az az ön baja. Sajnálom, hogy bronztáblákról polemizálunk, miközben Romániának és Kolozsvárnak is vannak sokkal fontosabb gondjai.
- De hát ön tartotta fontosnak, hogy véleményt mondjon a Iorga-tábláról, amelyet a mûemlék alkotóelemének tart, ezért eltávolítását ellenzi. Holott az 1902-ben leleplezett szoborcsoporton eredetileg a Mátyás király felirat szerepelt. Miért nem kerülhet vissza például a király neve magyarul?
- Ezt a problémát a kolozsvári önkormányzatnak kellene felvetnie, nem nekem, én nem képviselem sem a polgármesteri hivatalt, sem a tanácsot. ?k döntöttek úgy, hogy más formában, a szobor elé helyezik el az eredetileg 1932-ben felkerült táblát. Amúgy pedig a restaurálás után felkerült egy magyar nyelvû tájékoztató szöveg is a szobor mellé. Valóban, eredetileg a Mátyás király felirat szerepelt az alkotáson, aztán az elsõ világháború után a Matei Corvin, a negyvenes évek végén pedig a Mathias Rex elnevezés került fel. ?s én ezt nagyon helyesnek tartom, elvégre Mátyás idejében a latin volt a hivatalos nyelv a közigazgatásban.
- Csakhogy a Iorga-idézet Gheorghe Funar idején és most is törvénytelenül került a szoborra.
- Ezt ugyancsak a helyi önkormányzattól kell megkérdeznie, hogy milyen alapon helyezték el. Gyanítom, hogy megvolt rá a törvényes alapjuk, másképpen nem tették volna ki. Viszont ha mégis törvénytelenül történt, a polgármesteri hivatalt kell elmarasztalni, nem engem.
- Felvetette Moldva zászlajának eltávolítását is. Holott a lobogó azt ábrázolja, hogy a moldvabányai csata után ªtefan cel Mare mégis behódolt Mátyásnak, Moldva pedig Magyarország vazallusa lett.
- Még egyszer mondom, a nyílveszszõre és a zászlóra vonatkozó kijelentésemet átvitt értelemben kell érteni, ne tereljük más irányba a szót. Nyugodjon meg, régen eltûnt volna az a zászló onnan, ha a történelem során másként történt volna. Tisztában vagyok azzal, amit ön mond, hogy valóban úgy történt.
- Pártjával együtt miért háborodott fel azon, hogy a Székelyföld irodát nyitott Brüsszelben, ahol számos más romániai régió, megye - többek között Kolozs - is rendelkezik már kirendeltséggel?
- Mert a Székelyföld nem létezik közigazgatási egységként Romániában.
- ?s a Mócvidék vagy Olténia létezik történelmi-földrajzi-kulturális régióként?
- Hivatalos közigazgatási entitásként nem létezik sem Mócföld, sem Avasvidék, egyik sem képviselteti magát hivatalosan ebben a formában. ?ppen ezért kérette be a román külügyminisztérium a magyar nagykövetet, és követelte, hogy az iroda megnyitásán ne vegyen részt egyetlen magyarországi hivatalosság sem.
- Ehhez képest részt vett az eseményen egy Kovászna megyei liberális tanácsos is.
- Nem áll módomban kommentálni egy megyei tanácsos részvételét. Ha jól értettem, az illetõ képviselõ gesztusát megvitatja a PNL területi szervezete. (Továbbra sincs egyezség a Iorga-tábláról. Egyelõre nem egyezett meg a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla eltávolításáról az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) Kolozs megyei szervezete. Máté András, a szövetség megyei vezetõje a Krónikának elmondta: tegnapi megbeszélésükön abban maradtak Daniel Buda megyei PDL-elnökkel, hogy a héten folytatják a tárgyalást. Buda korábban azért kérte a megbeszélés elhalasztását, mert elõbb beszélni akart Sorin Apostu kolozsvári polgármesterrel. Mint arról beszámoltunk: a koalíciós egyezmény értelmében, amennyiben az RMDSZ és a PDL helyi képviselõinek nem sikerül megegyezniük, az ügyben a két politikai alakulat csúcsvezetése hoz döntést. Eközben Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára a Mátyás-szoborcsoport kapcsán tegnap úgy nyilatkozott: történelmileg a legjobb állapotban van a magyar-román kapcsolatrendszer, és a két ország elkötelezett ennek megõrzése mellett. A fideszes politikus tegnap Budapesten megbeszélést folytatott Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki arról biztosította, hogy a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport eddig is sikertörténet volt, és Bukarest elkötelezett amellett, hogy az új minõségû magyar-román kapcsolatrendszer sikertörténet legyen a jövõben is. Elmondta, egyetértettek abban, hogy történelmileg a legjobb állapotban van a magyar-román kapcsolatrendszer, ezt százéves idõtávban is nyugodtan állíthatjuk. Ebben a szövegkörnyezetben értelmezhetõk a felmerülõ viták és nézetkülönbségek, élõ kapcsolatrendszerrõl van szó tette hozzá.)
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2011. június 2.
Terebélyesedik a román hisztériakeltés a brüsszeli iroda kapcsán
Az Európai Unió tagjaként Románia és Magyarország is büszke lehet Székelyföldre - jelentette ki Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke kedden Brüsszelben azon a fogadáson, amelyet RMDSZ-es képviselõtársakkal közösen adott Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása alkalmából.
Tõkés László elmondta, a képviseleti iroda létesítése politikai vihart kavart Romániában és az EP-ben, de úgy vélte, a mesterséges, nacionalista hisztériakeltésnek kimondottan pártpolitikai okai vannak.
Sógor Csaba (RMDSZ) beszédében hangsúlyozta: a három megye által képviselt iroda azt tûzi ki célul, hogy híd legyen Brüsszel és Székelyföld között, továbbá híd legyen Románia és Magyarország között.
A fogadáson több más EP-képviselõ is megjelent, köztük Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának elnöke, és Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetõje is.
Közleményében Tabajdi Csaba úgy vélte: Túlzottak és érthetetlenek a képviselet megnyitását övezõ romániai aggodalmak. Románia állampolgárainak - legyenek akár magyar, akár román, akár más nemzetiségûek - az új képviselet megnyitása és az ezzel járó hatékonyabb uniós érdekérvényesítés egyértelmûen a javát szolgálja.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azt emelte ki, hogy az iroda információs és tájékoztató jelleggel jön létre. Azt is tisztázni kívánta, hogy az irodát jogilag Kovászna és Hargita megyék önkormányzatai hozták létre és tartják fenn.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke arra emlékeztetett, hogy annak idején nemzetiségre való tekintet nélkül Székelyföld polgárai egyöntetûen az EU-csatlakozásra szavaztak. Négy évvel a csatlakozás után látható, hogy az uniós tagságnak több az elõnye, mint a hátránya - hangsúlyozta.
Bogdan Nicolãscu Duvãz szociáldemokrata-párti képviselõ bejelentette, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) javasolja, hogy tûzzék a parlament napirendjére az iroda megnyitásával kapcsolatos kérdések megtárgyalását.
- Az USL soha nem fog egyet érteni egy etnikai kritériumok alapján körülírt terület autonóm státusának kiépítését illetõen. A szövetség a kisebbségi törvényre sem szavazna mai formájában - hangsúlyozta Duvãz. Amennyiben a Boc-kormány felelõsségvállalás útján fogadtatná el a jogszabályt, az USL bizalmatlansági indítványt nyújt be. Mint elmondta, a radikalizálódó RMDSZ már nem képzelhetõ el lehetséges koalíciós partnerként.
Teodor Baconschi külügyminiszter kedden egy televíziós mûsorban kijelentette: a kezdeményezés árthat a kétoldali államközi kapcsolatoknak, de bízik abban, hogy a jelenlegi jószomszédi viszony fényében Budapest megértést tanúsít Románia érzékenysége iránt. A román külügy kérése az volt, hogy magyar tisztségviselõk ne vegyenek részt a képviselet megnyitóján. A feszült helyzet megoldását abban látja, hogy a Magyar Régiók Háza ne adjon helyet a székelyföldi képviseletnek.
Szabadság (Kolozsvár)2011. június 2.
Szeklerland Brüsszelben
Bukarest tiltakozása ellenére megnyílt a székely lobbiiroda az EU fõvárosában
A román államvezetés és a román politikusok berzenkedése ellenére megnyílt Székelyföld képviseleti irodája tegnap Brüsszelben. A magyar kormány nem vette figyelembe Bukarestnek azt a kérését, hogy ne képviseltesse magát az eseményen: az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott.
Semjén: nem valaki ellen
Az iroda nem valaki ellen irányul, nem sérti senkinek az érdekeit, hanem javára válik mindenkinek, így Romániának is azáltal, hogy uniós forrásokat próbál a Székelyföldre vinni - üzente Bukarestnek megnyitón mondott beszédében Semjén Zsolt. A magyarországi politikus szerint a székelyföldiek képviselete Brüsszelben a legtermészetesebb dolog a 21. században.
?jságíróknak külön nyilatkozva Semjén Zsolt azt is kifejtette: a magyar kormánynak nem kell kommentálnia, hogy az iroda megnyitásával kapcsolatban a román belpolitikában bizonyos politikai erõk hisztériát keltenek. Szerinte a képviselet létrehozása teljes összhangban van az unió betûjével.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: az irodának azért kell dolgoznia, hogy a vidéki szegénység, a leszakadás felszámolását szolgáló európai összefogás mielõbb megszülessen, s a kelet-közép-európai vidék, a falusias térségek felzárkóztatását szolgáló program induljon. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az iroda célját úgy fogalmazta meg: Székelyföld sokat tud nyújtani, csak elõször meg kell ismertetni a nagyvilággal.
Bãsescu: Székelyföld nem létezik
A román kormányt és a politikusokat az zavarja, hogy az iroda szerintük olyan területi-közigazgatási egység képviseletét látja el, amely valójában nem létezik. Ezt nyíltan meg is fogalmazta tegnap Traian Bãsescu államfõ, aki szerint a képviselet megnyitása a románok és a román alkotmány semmibevételével egyenértékû. Teodor Baconschi román külügyminiszter kedden este egy televíziós adásban úgy fogalmazott: egy adott térség népies elnevezésével (Székelyföld) nem lehet visszaélni úgy, hogy egy régió márkaneveként használják.
Romániai régiónak lehet nevezni például önmagában Hargita vagy Kovászna megyét - mondta a miniszter, aki szerint a Székelyföld képviseletében nyíló iroda a kétoldalú kapcsolatok szintjén kelt zavart Bukarestben, hiszen annak a Magyar Régiók Háza ad otthont. Ezért kérették be kedden a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét.
Kevésbé voltak diplomatikusak tegnap Bukarestben a román politikusok. Puiu Haºotti liberális frakcióvezetõ úgy fogalmazott: a képviselet megnyitása a románellenes Tõkés Lászlónak, az EP alelnökének tulajdonítható. Sajnálom, hogy nem létezik olyan törvény, amelynek alapján megvonhatnánk Tõkéstõl a román állampolgárságot - közölte.
Az iroda kezdeményezõi: Tamás Sándor és Borboly Csaba, illetve Semjén Zsolt kormányfõ-helyettes a megnyitón
Markó Béla miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a kezdeményezést támadók figyelmét, hogy Székelyföld brüsszeli képviseletét nem szimbolikus, hanem pragmatikus gesztusként kell értékelni. A politikus ironikusan válaszolt Puiu Haºottinak, aki következetesen Székelyország (?ara Secuilor - szerk. megj.) brüsszeli képviseletérõl beszélt. Székelyország nem létezik, csak egy kis Székelyföldünk van, kérem, tegyünk különbséget - mondta a Maros megyei politikus, majd megkérdezte szenátor kollégáitól, hogy tett-e valamelyikük valamit a régió gazdasági fellendítése érdekében.
Mi a célja az irodának?
Az irodát azzal a céllal hozta létre és fogja mûködtetni Hargita és Kovászna megye tanácsa, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetõségeit segítsen megjeleníteni az Európai Unió döntéshozó fórumain, ezáltal elõsegítve a térség fejlõdését. Az iroda mûködése egyelõre idõszakos: április elejétõl június végéig, valamint szeptember közepétõl december közepéig tart majd nyitva.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 2.
Szenátusi gazemberségek
Gazemberségnek nevezte Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetõje azt a felsõházban tegnap elfogadott törvénytervezetet, amely kormánybizottsági engedélyhez köti többek között az utcák, terek, parkok, iskolák elnevezését.
A tervezetet 38 támogató és három ellenszavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a felsõház. A kormányoldal szenátorai nem szavaztak.
Fekete-Szabó arról tájékoztatta lapunkat, hogy Ion Chelaru a házszabályt megszegve a szenátorok 13 óráig tartó munkaprogramja után bocsátotta szavazásra a jogszabályt, és nem adott szót a tiltakozó kormánypárti politikusoknak. A munkaprogramot csak akkor lehet túllépni, ha ezt a szenátorok valamelyike az ülésen kéri és szavazunk róla. Ez nem történt meg. Ráadásul a szavazás pillanatában kvórum sem volt, alig ötvenen ültünk a teremben. Az ülésvezetõ azonban semmibe vette a házszabályt - magyarázta az ?MSZ-nek a frakcióvezetõ.
A politikus tájékoztatása szerint a kormánypártok a szenátus házbizottságának legközelebbi ülésén megpróbálják elérni, hogy a törvénytervezetet bocsássák ismét szavazásra. Ha ez nem sikerül, akkor reményei szerint a képviselõház - döntõ házként - elutasítja majd a jogszabályt.
A jogszabályt Mircea Duºa és Olguþa Vasilescu PSD-s képviselõk kezdeményezték még az év elején felháborodva azon, hogy székelyföldi városokban magyar neveket adnak az utcáknak. A tegnap elfogadott törvény kimondja, hogy a megyei és helyi önkormányzatok csak egy tárcaközi kormányzati bizottság jóváhagyása után változtathatják meg román történelmi, politikai vagy kulturális személyiségekrõl, eseményekrõl elnevezett utcák, terek, iskolák és egyéb létesítmények nevét, ha az új elnevezés nem román jellegû.
A bizottság tudományos szempontok alapján megvizsgálja az önkormányzatok névváltoztatási kezdeményezéseit, megelõzi a lehetséges túlkapásokat és megszünteti az önkormányzatok tevékenységében gyakran megnyilvánuló szubjektivizmust. Az öttagú testületben a történelem, a földrajz, a néprajz, a nyelvészet és a mûvészetek szakértõi vesznek majd részt, közülük kettõt a kulturális tárca, egyet a belügyminisztérium, egyet a kormányfõtitkárság, és egyet a Román Akadémia jelöl ki.
Cs. P. T.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 2.
Be kell vonni Apostut is!
Ma délelõtt Bukarestben, a képviselõházban ült tárgyalóasztalhoz Máté András Levente Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Kötõ József képviselõ a Demokrata Liberális Párt Kolozs megyei elnökével, Daniel Budával a kolozsvári Mátyás-szoborcsoporthoz törvénytelenül elhelyezett tábla ügyében.
A szövetség Kolozs megyei szervezetének képviseletében a tábla eltávolítását kértük a koalíciós partnerünktõl, arra hivatkozva, hogy a tábla jogtalanul került a szoborcsoportot övezõ zöld területre - tájékoztatta lapunkat Máté András Levente. Mint elmondta, a tárgyalás során arra jutottak, hogy hamarosan újra asztalhoz ülnek, és a beszélgetésbe bevonják Kolozsvár polgármesterét is.
Máté az ?MSZ-nek kifejtette: a hét végéig szeretne véget vetni az ügynek, és ha a koalíciós partner nem szándékszik eltávolítani a táblát a szobor elõl, akkor a további tárgyalásokat a két párt országos vezetõinek bevonásával folytatják. Holnap egyébként alighanem találkozik Kelemen Hunor mûvelõdésügyi miniszter és Sorin Apostu polgármester Kolozsváron, egy rendezvényen: a Kolozsvár 2020 - Európa Kulturális Fõvárosa témában tartott konferencián. A konferencia megnyitóján beszédet mond Kelemen Hunor és Sorin Apostu is.
Sipos M. Zoltán
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 2.
Hõs vagy gyilkos?
Itt lenne az ideje, hogy a történészeknek is megjöjjön az eszük.
Már az is csoda, hogy a román médiában elhangzott ez a kérdés - ugyanis Avram Iancuról van szó, az erdélyi románok nemzeti hõsérõl, a hegyek királyáról. Az érinthetetlenrõl, a szentrõl, a feddhetetlenrõl. Aki ikonként szerepel sok mócvidéki templomban stb. Mégiscsak jó, hogy bévánszorogtunk Európába...
Az Adevãrulban jelent meg ez a szentségtörõ kérdés, problémafelvetõ cikk formájában, majd pedig az országos lap havonta megjelenõ történelmi mellékletében, a májusi Historiában. A kérdés felvetõje Ion M. Ioniþã, a melléklet fõszerkesztõje. Aki többek között kijelenti, hogy véget kell vetni a történelem politikai manipulálásának. Ez az, amit ma már megtehetünk, de amire viszont gondolni sem lehetett a totalitarizmus idején vagy azt követõen, Európán kívül. Amikor csak a Funar-félék meg a V.C.-félék hallathatták a hangjukat... Meg a volt szekusok, akik megrendezték Marosvásárhely véres márciusát.
De visszatérve a hegyek királyához a Historiában megjelent összeállítás egyik szerzõje, Marius Diaconescu abból indul ki: Az érzelmek nem kell hogy elhomályosítsák a történelmi igazságot. S ha higgadtan vizsgáljuk Avram Iancu szereplését, máris felmerül a kérdés: mi is volt az, amit õ és az általa vezetett mócok, erdélyi románok tettek 1848-49-ben? Forradalom volt-e, vagy ellenforradalom? S a válasz kézenfekvõ: globálisan nézve, egészében véve ellenforradalom volt az, amit tettek a császári ellenforradalom eszközévé váltak. Ezt is most olvashattuk elõször román lapban.
Miként azt is, hogy Erdélyben 1848-ban és 1849-ben tulajdonképpen népirtás folyt, népirtó háborúról volt magyarok és románok etnikai alapon gyilkolták egymást. A kivégzéseket törvényszék hagyta jóvá. Miféle törvényszék lehetett az? - ennek is utána kellene nézni. De a békés lakosok legyilkolását, kirablását, házainak felgyújtását, a nõk megerõszakolását stb. - semmivel sem igazolhatják a felek.
Hamis az a tétel - állítja a szerzõ, és több mint valószínû, hogy igaza van -, miszerint a románok csupán áldozatok voltak. Hóhérok is voltak. Mi, románok is gyilkoltunk, raboltunk, gyújtogattunk, erõszakoltunk. Hogy többet-e vagy kevesebbet, mint a magyarok? Ilyen esetben minden statisztika vagy mennyiségi értékelés értelmetlen. A dokumentumok nem tartalmaznak statisztikát, de a mennyiség egyetlen szóval kifejezhetõ: sokszor.
Persze azért van néhány adat. Zalatnán például a népirtás elõtt 1 170 magyar élt, utána 500-an maradtak - olvassuk a cikkben. (Nagyon hasonlít ez ahhoz, amit Csibi mester írt ki Iancu akasztásakor, március 15-én.) S a szerzõ utal még az Abrudon, Felvincen, Enyeden elkövetett atrocitásokra is. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Avram Iancunak egy abrudi magyar lány volt a kedvese, aki adott pillanatban megmentette a hegyek királyának az életét, amikor az a magyar hadsereg által állított csapdába esett... Lám, lám, nem lehetünk meg egymás nélkül! Jobb lenne, ha nem ellenségeskednénk. Mert amit nem intézünk el mi magunk együtt - mindannyiunk javára -, azt mástól hiába várjuk.
Avram Iancut is és a románokat is, ugye, becsapta a császár. Egy-két kitüntetésen s néhány birtokon kívül, amit román vezéreknek vetett oda, semmit sem adott együttmûködésükért. Avram Iancu becsületére váljék: nem fogadott el semmit ezekbõl. Sõt, feljegyeztek egy humoros epizódot: amikor Ferenc József császár Mócvidéken járt, magához hívta a román vezért. ? viszont nem ment a császárhoz, hanem felnyergelt egy tehenet, és azt küldte maga helyett, mondván: egy bolond és egy hazug soha meg nem értheti egymást - idézi az összeállítás másik cikkírója, Ion Carja.
Az újságírók - Avram Iancu ügyében - kezdenek tehát magukhoz térni. Itt lenne az ideje, hogy a történészeknek is megjöjjön az eszük. Mert az összeállításból az is kiderül, hogy a nagy tekintélyû tudományos fórum, a Román Akadémia meghamisítja a történelmet. 2003-ban, az általa kiadott mûben a Románok történelmében például olyan szöveget ad Avram Iancu szájába, amit nem õ mondott. A könyv szerzõje Liviu Maior volt tanügyminiszter, tehát politikus. Lám, honnan fúj a szél...
Zsehránszky István
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. június 3.
A román külügy sajnálja
A Külügyminisztérium sajnálatát fejezte ki a magyarországi hatóságok részvétele miatt Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitóján.
A magyar hivatalosságok jelenléte személyes választás eredménye volt, amelyet a román állam nem akadályozhat meg. Mi nem tehetünk mást, mint kifejezzük hivatalos álláspontunkat, és jelzést küldünk ez irányban - jelentette ki tegnap Doris Mircea külügyminisztériumi kommunikációs igazgató. Hangsúlyozta: a tárca azonnal közbenjárt az európai intézményeknél, hogy ne ismerjék el és ne tartsanak kapcsolatot ezzel a képviselettel. Ismételten leszögezte: a Külügyminisztérium elutasítja a Romániában nem létezõ és alkotmányos vagy törvényes alapot nélkülözõ, úgynevezett területi-adminisztratív egység képviseletének felavatását. Visszaélésnek és az európai gyakorlattal ellentétesnek tekintjük ezt - mondta, majd hozzáfûzte: Románia ösztönzi a decentralizációt, de nem ért egyet az etnikai alapú területi autonómiával. Az EU szintjén nem léteznek elismert standardok az autonómia tekintetében, minden állam szabadon választja meg a számára helyi szinten vagy adminisztratív szempontból leginkább megfelelõ modellt, akárcsak a saját szükségletei szerint leghatékonyabbnak tekintett autonómiaszintet. Álláspontunk egyértelmû: Románia ösztönzi a helyi decentralizációt, de nem ért egyet az etnikai alapú autonómiával - szögezte le Doris Mircea.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 3.
Megalakult az RMDSZ Partiumi ?nkormányzati Tanácsa
Június 2-án Margittán megalakult a Partiumi ?nkormányzati Tanács, amely Bihar, Szatmár, Szilágy, Arad, Temes és Máramaros megyék RMDSZ-es önkormányzati képviselõibõl áll.
A Tanács elnökévé Szabó ?dön Bihar megyei tanácsost választották meg, az elnökség tagjai: Pop Imre, Kraszna polgármestere, Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere, Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Vida Noémi nagybányai helyi tanácsos.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a Tanács alakuló ülésén felszólalásában emlékeztette a jelenlévõket, hogy két héttel ezelõtt már megalakult a Székelyföldi ?nkormányzati Tanács, egy héttel ezelõtt a Belsõ-erdélyi ?nkormányzati Tanács. A jó döntéseket a megfelelõ idõben kell meghozni. ?ppen ezért 2011 februárjában, az RMDSZ kongresszusán az alapszabályzatban rögzítettük a regionális önkormányzati tanácsok megalakulását. Az RMDSZ számára már megalakulásakor az önkormányzatiság elve volt az egyik legfontosabb célkitûzés, ezt az elmúlt idõben folyamatosan erõsítette. A Szövetség mindig azt szorgalmazta, hogy minél több döntés kerüljön az önkormányzatokhoz - jelentette ki a szövetségi elnök.
A három regionális önkormányzati tanács megalakulása után megmarad továbbra is az országos testület, összehangolva a regionális tanácsok mûködését és képviselve az általános érdekeket. Miután megalakult mindhárom Regionális ?nkormányzati Tanács, és ezek elnökeit is megválasztották, júniusban megalakul a Szövetségi Állandó Tanács, amelynek tagjai lesznek a Tanácsok elnökei, ezzel is megadva azt a súlyt mindhárom régiónak, ami megilleti õket.
(RMDSZ-közlemény)
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 3.
A magyar nemzeti közösség reorganizációja a Kárpát-medencében
Az I. Világháború befejezése után a szerencsés gyõztesek Trianonban ítéletet hirdettek. Irgalmatlanok voltak a gyõztesek és rettenetesek a feltételek, melyeket megszabtak.
A versaillesi békeszerzõdés gondoskodott arról, hogy idõvel a franciák kiürítsék a megszállott Rajna-vidéket, Schleswig déli részén, Felsõ-Sziléziában, majd 1935-ben a Saar-vidéken népszavazást tartottak, megkérdezték a lakosságot, Német- vagy Franciaországhoz akar-e tartozni. Magyarországra ez nem vonatkozott, pedig a háború kitöréséért nem Magyarország volt a felelõs.
Magyarország számára a háború valóságos öngyilkosság volt, abban csak veszíthetett, mert a monarchia minden területnövekedése a magyarság birodalmi súlyának csökkentését jelentette volna. Ezért a magyar nemzet minden felelõs tényezõje és képviselõháza ismételten egyhangúan tiltakozott minden hódító szándék ellen még a legnagyobb katonai sikerek idején is. 1915 õszén a sikeres Szerbia elleni hadmûvelet eredményeként a magyar csapatok a szerb hadsereget kiverték saját hazájukból, de Mielõbb becsületes, hódítás és annexió nélküli békét! - kért a magyar törvényhozás. Nagy dicsõség a gyõzelem. De a legnagyobb dicsõség azé lesz, aki a gyõzelmet mérsékelni tudja, aki a gyõzelem perceiben saját iniciatívája alapján meg tudja ajándékozni a világot a békével - jelenti ki gróf Andrássy Gyula. Gróf Tisza István a kormány miniszterelnöke: A magam részérõl aláírom mindazt, amit a békére vonatkozólag gróf Andrássy Gyula tisztelt képviselõtársam mondott.
A gyõztesek azon az elven bontották föl az Osztrák-Magyar Monarchiát, hogy szûnjön meg a sok nemzet fölött zsarnokoskodó állam. Helyette csináltak csehekbõl, morvákból, szlovákokból, lengyelekbõl, magyarokból, németekbõl, ruszinokból álló Csehszlovákiát; létrehoztak a románok-, németek-, szerbek-, bolgárok-, törökök-, tatárok-, cigányoklakta Romániát; összehozták a szerbekbõl, bosnyákokból, horvátokból, szlovénekbõl, törökökbõl, montenegróiakból, románokból, albánokból, olaszokból, arománokból álló Jugoszláviát: vagyis csináltak egy Monarchia helyett négyet.
Fölszabadították a szlovákokat, a ruténeket és áthelyezték õket cseh fennhatóság alá. Fölszabadították az erdélyi szászokat és odaadták õket a románok fennhatósága alá. Fölszabadították a horvátokat és szerb uralom alá helyezték õket, vagyis kreáltak egy többnemzetiségû állam helyett négyet. Az elzászi kérdést megoldották, de a Csehszlovák Köztársaságba betereltek több mint egymillió magyart, Romániába majdnem kétmilliót, Jugoszláviába félmilliónál többet, és Ausztriába is hatvanötezret. Vagyis összehoztak egy Elzász helyett négyet.
?sszeomlás, forradalmak és román megszállás után, a legszörnyûbb nyomorúság idején a kilátásba helyezett wilsoni béke helyett darabokra tépték az ezeréves Magyarország testét. Minden környezõ állam részesült az osztozkodásban, hogy ne legyen egyetlen olyan szomszédja sem Csonka-Magyarországnak, akire elkeseredés nélkül gondolhatott volna.
Ebbõl a csõdszéli, reménytelen helyzetbõl lábalt ki Horthy Miklós kormányzósága alatt a Maradékország, sõt a múlts zázad IV. évtizede végén Európa közepesen fejlett országai felsõ csoportjába küzdötte fel magát, az új magyar pengõ pedig, a korabeli Európa legerõsebb fizetõeszköze volt.
Az elszakított nemzetrészek teendõirõl 1920-ban, Kós Károly a Kiáltó szóban így ír: Számba kell vennünk erõinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni. Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk át a munkára. Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak... A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak; a látni akaróknak, az elõrenézõknek. Álljanak elõ, ne szégyenkezzenek, ne aludjanak, ne duzzogjanak. Az ?let nem vár; az ?let rohan. Kiáltó szómmal ezt kiáltom! .
Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei szervezete, a Magyarnak lenni jó! közösségépítõ program keretében, június 6-án 18 órai kezdettel a Jelen Ház nagytermében dr. Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója segítségével idézi fel a két világháború közötti Kárpát-medence magyarságának sikeres küzdelmét a megmaradásért és ennek üzenetét a jelenkor magyar közössége számára.
Gárdián Gábor szegedi gordonkamûvész játéka eleveníti fel a kor hangulatát.
Társszervezõ: az Aradi Hagyományõrzõ Polgárok Egyesülete.
Az est házigazdája dr. Borbély Zsolt Attila, az EMNT országos jegyzõje.
Minden kedves érdeklõdõt sok szeretettel várnak a szervezõk.
Murvai Miklós, az Aradi Demokrácia Központ vezetõje.
Nyugati Jelen (Arad)2011. június 3.
RMDSZ-csapatok félemlítik meg az EMNP-támogatókat?
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) információi szerint az RMDSZ megbízásából csapatok keresik fel azokat a Kárpátokon túli megyékben élõ személyeket, akik kézjegyükkel látták el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését támogató íveket. A nemzeti tanács képviselõi úgy értesültek, az aláírókat próbálják meggyõzni arról, nyilatkozzák azt, hogy a kézjegyüket meghamisították, vagy kényszerítették õket arra, hogy támogassák az új párt bejegyzését.
A Háromszék címû Kovászna megyei napilap értesülései szerint az akció mögött Seres Dénes parlamenti képviselõ áll, a Szilágy megyei honatya azonban cáfolta, hogy ilyesmivel foglalkozna, mondván, az aláírók jegyzéke nélkül ezt nem is tehetné meg.
Toró T. Tibor, a nemzeti tanács ügyvezetõ elnöke lapunk érdeklõdésére elmondta, az információknak nem tudnak utánajárni, az értesüléseket igazolandó bizonyítékuk sincs, de mint fogalmazott, reméli, hogy ilyesmire 2011-ben nem kerülhet sor.
Bízom abban, hogy a jogállamiság eljutott arra a szintre, amikor nem kell attól tartanunk, hogy adminisztratív eszközökkel, hatalmi erõvel szorítanak le a pályáról, sem attól, hogy ilyen módszerekkel támogatókat félemlítenek meg. ?gy vélem az erdélyi magyar politikai kultúra is fejlõdött már annyit, hogy ne kelljen ilyenfajta torpedóakcióktól tartanunk - nyilatkozta az ügyvezetõ elnök.
Emlékeztetett: hasonló RMDSZ-es akciókra volt már precedens 2004-ben, amikor a szövetség mindent megtett hogy megakadályozza a Magyar Polgári Párt bejegyzését, Temes megyében például a politikus rokonait is megfenyegették. Toró szerint érthetetlen, hogy az aláírók jegyzéke hogyan jutott el bárkihez.
Az ívekhez a törvény szerint bírák és ügyészségi illetékesek férhetnek hozzá, magánszemélyek alapos indoklással kérhetik ki ezeket. Utánanéztünk, ennek írásos nyoma nincs, tehát egyértelmû, hogy aki hozzáfért, törvénytelen eszközöket használt. A pártbejegyzés ellen óvást emelõ Adrian Drãghici például indoklásában arra hivatkozott, hogy az ívek hamis aláírásokat is tartalmaznak, ilyesmit csak abban az esetben állíthat, ha tanulmányozta a jegyzéket, ez azonban hivatalos keretek közt nem történhetett meg - mutatott rá.
Kovács Péter, az RMDSZ fõtitkára nem érti, hogy az EMNT képviselõi miért aggódnak, amikor bárki is megkérdõjelezi az aláírások hitelességét.
Alaptalanok a vádak. Ha nem telefonkönyvbõl írták ki a neveket és nem csaltak, a pártot be fogják jegyezni - mondta a fõtitkár.
Krónika (Kolozsvár)2011. június 3.
Antal Árpád: Crin Antonescu is létezik, Székelyföld is létezik
Románia nemzetbiztonságát nem a Székelyföld autonómiája veszélyezteti, hanem az, ha a román politikusok elhitetik a székelyekkel, hogy az autonómiát nem lehet békés, demokratikus eszközökkel kivívni, szögezte le Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a brüsszeli Székelyföld-iroda körül kialakult román tiltakozások kapcsán.
Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere úgy fogalmazotta, amiért Crin Antonescunak nincs a zsebében a személyazonossági igazolványa, attól õ még létezik; a Székelyföldnek ugyan nincs a román államtól hivatalos igazolványa, ám emiatt nem lehet kétségbe vonni a létezését.
A román politikusok politikai éretlenségét bizonyítja, hogy több mint húsz évvel a rendszerváltás után ilyen reakciót vált ki egy teljesen egyértelmû, lobbi-iroda megnyitása - fejtette ki Antal. Húsz évvel ezelõtt a kétnyelvû táblák felállítása körül volt hisztéria, akkor azok miatt féltették Erdélyt, most az autonómia miatt - tette hozzá.
A székelyektõl senki nem vitathatja el az autonómia-igényüket, mert az a vérükben van, viszont húsz év alatt bebizonyítottuk, hogy nem radikális, hanem demokratikus úton próbáljuk kiharcolni az önrendelkezést - fejtette ki Antal Árpád, aki szerint, a román politikusok nyilatkozataikkal elérhetik, hogy a romániai magyarok már ne higgyenek a demokratikus módszerek sikerében, csak azt lássák, hogy igényeiket mindig lesöprik az asztalról.
A román politikum egyetlen huszárvágással megoldhatná ezt a kérdést a tervezett alkotmánymódosítással, mondta Antal. Tiszteletben tartva a románok érzékenységét az alaptörvény elsõ cikkelye továbbra is kimondaná, hogy a román állam egységes és oszthatatlan, viszont a második cikkely leszögezné, hogy Romániában vannak különleges státussal rendelkezõ autonóm régiók - fejtegette Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Nemcsak a Székelyföld lehet autonóm, hanem ha igényli például Bánát vagy Dobrudzsa is megkaphatná ezt a státust, fûzte hozzá Antal Árpád. A román politikusok egy része azzal érvel, hogy hiába akarja a 700 ezer székely, ha nem akarja a 20 millió román, ám erre az a válasz, hogy a székelységnél kisebb etnikai közösségek Romániánál nagyobb országokban kivívták az autonómiát, mondta az RMDSZ politikus.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)