udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 2041-2070 | 2071-2100 | 2101-2130 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. július 6.
Színvonalas művészeti képzés a PKE-n
Akkora sikert aratott az a debreceni kiállítás, amelyen a Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészet Tanszékének két oktatója is részt vett, hogy a szervezők július végéig meghosszabbították a nyitva tartását” – jelentette be Ujvárossy László tanszékvezető, aki maga is a kiállítók között van.
A csoportos kiállítást a CEPEVIT elnevezésű, a MODEM-mel közös projekt keretében szervezték.
Idén egyébként a PKE Képzőművészet Tanszékének hatodik tervezőgrafikus nemzedéke is sikeresen megvédte államvizsgáját. Az alapképzésen huszonheten nyertek képesítést, akik a tervezőgrafika hagyományos műfajai – könyvgrafika, plakátművészet, arculattervezés, fotóművészet – mellett a webdizájn, az interaktív könyv és animáció terén végzett kísérletekben és az ehhez kapcsolódó elméleti kutatásokban is jeleskedtek. Ez volt az utolsó olyan év, amikor monitorizálták az államvizsgát, az akkreditáció után ugyanis még három évig más egyetemekről érkező tanárokat is meg kellett hívni, a 9 tagú bizottság egyharmada Temesvárról, Kolozsvárról vagy a Nagyváradi Egyetemről jött. Ősztől megszűnik ez a gyakorlat.
Örömteli hír, hogy több hallgató diplomamunkáját is szerződtették – mondta el Ujvárossy László. A könyvművészet területén, Kovács Klaudia munkája nyomán a nagyváradi Tóth Ágnes költőnőnek A néma erdő titka című mesejátékára született könyvterv. Bartha Dániel a kézdivásárhelyi Székely titok nevű pálinkafőzdének készített új, korszerű arculatot. Havlin Levente a PKE Képzőművészet Tanszékének felkérésére alkotott weboldalt, Deák Enikő az udvarhelyi Evolution9 esküvői fotószalon számára tervezett komplett dizájnt. Tóth Zoltán a nagyváradi SisiFashion divatcég brandjét alakította ki, Virág Magor pedig a sepsiszentgyörgyi Nagymama cukrászdának tervezett kereskedelmi reklámot. De voltak jól sikerült fikciók, rajzfilmek, vizuális művészeti kísérletek is, melyek a jövőben találhatnak gazdára, mint az András Bernadette Bruno Munari olasz formatervező, képzőművész hatására készített Wass Albert-mesekönyve, Ary Eszter saját verseit sok illusztrációval ellátó Tükörkép című könyvterve és Szabó Réka rendhagyó tipográfiával Madách Az ember tragédiája nyomán alkotott, képversszerű művészkönyve.
A hallgatók készítettek mozgóképes kísérleteket, rajzfilmeket is, melyek közül a legsikerültebbek Berényi Zsófia mozgatott fotogramjai, Zoltáni Levente, Sátha Dénes, Péterffy Hunor rajzfilmjei. Ezekből az alkotásokból nyáron Szentendrén mutatnak be egy válogatást. Krónika (Kolozsvár)2011. július 6.
Sikeres Székelyföld-konferencia Sepsiszentgyörgyön
Kiemelten fontos a vidékfejlesztés Hargita és Kovászna megyében, hiszen a lakosság túlnyomó többsége továbbra is vidéki környezetben él – hangzott el tegnap Sepsiszentgyörgyön, Kovászna Megye Tanácsának székhelyén, a Sikeres Székelyföld konferenciasorozat idei második állomásán.
A tanácskozáson ez alkalomból a két megye közös fejlesztési irányvonalait elemezték a résztvevők, elsősorban a vidékfejlesztés tekintetében. A két megyei önkormányzatot Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, illetve Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke képviselte, de a tanácskozáson részt vett Tánczos Barna, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára is.
Borboly Csaba tanácselnök felszólalásában hangsúlyozta, hogy a közel három éve indított konferenciasorozatnak máris látható eredményei vannak, hiszen a két székely megye között megfelelő az együttműködés, és sikerült valamelyest kimozdítani a közös ügyeket a megbeszélések szintjéről, és közös programok is elindultak. Rámutatott: a tanácskozások során ugyanakkor sikerült felmérni az érintett témakörökben – kutatás, műemlékek helyzete, székely termékek, turizmus – a megoldásra váró problémákat és azonosítani a lehetőségeket ezek rendezésére. „Az elmúlt három évben az önkormányzataink elkezdték segíteni egymást, közösen gondolkodni, cselekedni. A vidékfejlesztés terén ez elengedhetetlen, ugyanis egyike a problémás területeknek, hiszen sok esetben nem a pénz a probléma, hanem az összefogás megteremtése” – tette hozzá a Hargita Megyei Tanács elnöke.
A konferencián felszólaló Tánczos Barna a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) 2007–2013-ra vonatkozó összetevőit, így a főbb támogatási tengelyeket ismertette, illetve röviden szólt arról is, hogy mi várható a következő, 2013 és 2020 közötti szakaszban. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés esetében is azonosítani kell azokat az irányvonalakat, melyek mentén a székelyföldi falvak fejlesztését el lehet kezdeni. Krónika (Kolozsvár)2011. július 6.
EU Tábor: mit kívánnak az erdélyi magyarok?
„Erdélyi identitás értékek nélkül nem létezik: értékek, amelyek évszázadok során alakultak ki” – mondta Kelemen Hunor a marosfői EU Tábor első napján tartott előadásában. A „Mit kívánnak az erdélyi magyarok?” című előadáson az RMDSZ elnöke két jellegzetes erdélyi értékről beszélt, egyiknek az önállóságot, másiknak pedig a szülőföldön való boldogulás szándékát nevezte.
„Az erdélyi magyar politika egy hármas tengelyen valósul meg: Budapest – Bukarest – Brüsszel tengelyen. Ezek közül mindegyik életünk alakításának egy-egy meghatározott eleme. Fontos viszont ismerni a sorrendet, hogy kinek, melyik helyszínnek, avagy intézményrendszernek milyen szerepe van a döntéshozatalban, mivel az erdélyi magyar politikát Erdélyben kell meghatározni, itt kell eldönteni mi jó az erdélyi embereknek és ezeket Erdélyben kell érvényesíteni”.
„A romániai magyar politikát itthon kell végezni a parlamenten, a kormányon és az önkormányzatokon keresztül” – mondta Kelemen. Szerinte ehhez hasznos Budapest odafigyelése, nincs szükség arra, hogy diktáljanak.
Kelemen a régióátszervezés jelenlegi helyzetére reflektálva kiemelte: a közigazgatási átszervezésre szükség van, de oly módon, hogy az etnikai arányokat ne változtassa. Átgondolt, racionális döntést kell hozni, amely biztosítja, hogy a döntések nem kerülnek a közösségtől a messzi megyeközpontokhoz.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára úgy vélte:Kelemen Hunor megválasztása egy új fejezetet jelent, az Erdélyi Konzultáció nyomán a kisközösségek szintjén is kirajzológik egy problématérkép. Mint mondta: kideríthető, mit gondolnak az emberek a szervezetről, milyen problémákkal küszködnek, és mi kell az RMDSZ napirendjén szerepeljen. „Az új fejezetben bizonyítani akarjuk, hogy az RMDSZ képes tanulni a hibáiból és belülről megújulni” – mondta Kovács Péter.
Az RMDSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az említett Bukarest – Budapest - Brüsszel hármas tengely mára lassan, Erdéllyel kiegészülve egy négyes tengellyé alakul át, melyet a helyi közösségek decentralizáció által megnövekedett hatásköre is erősít. Krónika (Kolozsvár)2011. július 6.
Táborozó – VI. Keresztyén Honismereti Szórványtábor
A szamosújvári Téka Alapítvány jóvoltából előző évekhez hasonlóan idén is együtt táborozhatott 74 iskolás gyermek a feketelaki táborközpontban, június 20. és 25. között.
Részt vett Feketelak, Melegföldvár, Magyarpalatka lelkipásztorával és vallásórás gyermekeivel, de egy-egy kisbusznyi gyermek érkezett a zsoboki és élesdi gyermekotthonból is. Régi barátok találkozhattak, új barátságok születtek. Együtt tanultunk, énekeltünk, versenyeztünk, játékokban és vetélkedőkben mutatta meg mindenki ügyességét, rátermettségét. Előző évekhez hasonlóan ezúttal is a KOEN Alapítvány vakációs bibliaheti programja képezte a délelőtti foglalkozások alapját, a délutánok pedig különféle meglepetéseket tartogattak a gyermekek számára. Kedden a Sétáló Bábszínház mutatta be a Kolbászorrú király című darabját, majd Hajós János történelmi bemutatót tartott: nemcsak kürtöt, íjat, ostort láthattak és próbálhattak ki a gyermekek, hanem hallhatták Lehel kürtje legendáját, a honfoglaló, majd letelepedett magyarok szokásairól, életéről is sokat tudhattak meg. Szerdán a Téka Alapítvány kézműves foglalkozást tartott, a gyermekek nagy örömére: agyagoztak, fontak, fűztek, nemezeltek, kollázst készítettek. Csütörtökön Juhos Attila palatkai magyar néptáncot oktatott az érdeklődőknek. Pénteken izgalmas kiránduláson vettek részt a gyermekek, a Cegei tóban még fürdeni is tudtak, pedig az előrejelzések szerint vihar és eső kellett volna hogy legyen. Szombaton ismétlő vetélkedőkkel összegeztük a héten tanultakat.
Tavalyhoz hasonlóan ismét azt hallhattuk elutazás előtt, hogy ez volt az eddigi legjobb tábor: ez a legnagyobb köszönet és öröm számunkra. Köszönetet kell mondanunk elsősorban a Téka Alapítványnak a táborhelyért, a kisbuszért, az anyagi támogatásért. A Communitas Alapítványt is köszönet illeti, a szervező egyházközségekhez hasonlóan anyagi támogatással járult hozzá a tábor megtartásához. Külön köszönet a kisegítőknek (tanítónő, gyógypedagógus, óvónő és ifisek), valamint annak a sok feketelaki gyülekezeti tagnak, akik még kényelmesebbé és kellemesebbé tették táborozásunkat.
Örülünk, hogy az egyre szegényebb világban még mindig jut egy kis pénz a közösségmegtartó, jövőt építő gyermektáborokra, és szívből kívánjuk, hogy jövő esztendőben is találkozhassunk, sőt új táborozókkal növekedjen közösségünk!
Szabó István János magyarpalatkai református lelkipásztor. Szabadság (Kolozsvár)2011. július 6.
Riadalom az egyetemeken
Húszezerrel több állami egyetemi hely van, mint ahány tizenkettedikesnek sikerült az idei érettségi vizsgája, ezért „akut diákhiánnyal” küzdhetnek a hazai egyetemek a következő tanévben. A felsőoktatási intézmények úgy próbálják a helyeket betölteni, hogy ősszel újabb felvételit hirdetnek a pótérettségi után.
Az oktatási tárca adatai szerint a sikeresen vizsgázó maturandusok száma nem haladja meg a százezer főt: számukra 62 850 államilag támogatott és 60 000 költségtérítéses helyet tartanak fent az állami felsőoktatási intézményekben. Így várhatóan őszi felvételit hirdetnek a diákhiánnyal küzdő egyetemek, hogy „bevárják” a nyár végi, második érettségi vizsgaidőszakot, amely után újabb felvételizőkre számíthatnak.
Az őszben bíznak
Cătălin Baba felsőoktatásért felelős államtitkár a siralmas érettségi eredmények közzététele után egyeztetett a hazai egyetemek vezetőivel. Kijelentette, abban bízik, hogy a második, őszi felvételi révén betölthetőek lesznek az állami felsőoktatási helyek. Ez azonban nem mindenhol jelenthet biztos megoldást, több hazai intézményben, így például a Bukaresti Egyetemen, a brassói Transilvania Egyetemen már az elmúlt években is szerveztek őszi felvételit.
Ion Visa, a brassói felsőoktatási intézmény rektora elismerte, évente 200-300 hely betöltése okoz komoly gondot az egyetemvezetésnek. A rektor egyébkén nem aggódik az érettségi eredmények miatt, mert úgy véli, „ideje volt húzni egy határt, mert nemzeti sporttá vált a csalás”. Hozzátette: a rendkívül rossz eredmények az egyetemek számára kedvező folyamatot indíthatnak el, a következő években érettségizők hozzáállása már megbízhatóbb lesz, mint az idei végzősöké, jobban felkészült diákok ülnek az egyetemi padokba és így esély van a minőségi felsőoktatásra.
Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese hasonlóan nyilatkozott lapunknak. „Ha igaz, amit az oktatási minisztérium állít, akkor most az igazán felkészült diákok jelentkeznek egyetemi felvételire” – mondta az intézményvezető. Magyari szerint az egyetemet nem fenyegeti diákhiány: az utóbbi időben enyhén csökkent ugyan a felvételizők száma, ám a BBTE iránti érdeklődés továbbra is magas.
Minőségi alkuk
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, nem csak az érettségi teljesítménye befolyásolja azt, hogy melyik egyetemet választják a jelentkezők és hol alakulhat ki diákhiány. Emlékeztetett: a jó nevű, nagy középiskolák végzőseinek eredménye nem változott a tavalyi teljesítményhez képest, az idei statisztikát a szakiskolák rontják.
„Hozzánk az egyetemisták egyharmada érkezik szakközépiskolából. A múlt évben is azzal szembesültünk, hogy sokan azt mondták, inkább egy könnyebb egyetemet választanak, mert a Sapientián megkövetelik a tudást” – magyarázta az intézményvezető azt, hogy miért kevesebb náluk a jelentkező. Dávid László hozzátette: egy évvel ezelőtt volt olyan iskola, ahonnan 30-40 felvételizőt vártak, és csupán két diák iratkozott be a Sapientiára.
Regionális remények
A Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) kis mértékben, de tartanak attól, hogy csökken a felvételiző diákok száma – mondta el az ÚMSZ-nek János-Szatmári Szabolcs, az intézmény rektora. „Biztosan érezhető lesz, hogy kevesebb az érettségizett diák, de hozzá kell tenni: a Bihar és Szatmár megyei statisztikák nem sokkal rosszabbak a tavalyiaknál. Az idei problémát a moldvai középiskolák teljesítménye okozta” – vélekedett a rektor, aki abban bízik, a nagyváradi intézmény helyzeténél fogva szerencsésebb helyzetben van.
A hazai egyetemek többsége nem köt kompromisszumot, mindenképpen megpróbálják fenntartani az eddigi struktúrákat. A Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, Gheorghe Roşca úgy fogalmazott, ha sikerül az államilag támogatott és az önköltséges helyek legalább 85 százalékát betölteni, akkor őszi felvételit nem is tartanak, továbbá az önköltséges helyek tandíja sem változik a következő tanévben.
A rektor azonban úgy véli, hosszú távon át kell alakulnia a finanszírozási rendszernek. „Az eddigieknél drágább, de minőségileg jobb programokat kell indítanunk azért, hogy az egyetemi bevételek növekedhessenek” – jelentette ki Roşca, aki szerint főleg a kiegészítő-, illetve utóképzések rendszere módosulhat a következő években.
Tart az érettségi dráma
Öngyilkos lett egy sikertelenül érettségiző 19 éves aradi fiú, miután hétfőn benyújtotta fellebbezését. Az áldozat az édesapja vadászfegyverével lőtte magát főbe, a baleset körülményeit jelenleg is vizsgálja a rendőrség.
A fiú jó tanulóként végezte a középiskolát, tanárai csendes, szorgalmas diákként jellemezték. Matematikából és biológiából írt elégtelen dolgozatot: szülei szerint ezért vetett véget az életének. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. július 6.
MAKOSZ: a diákok is hibásak a katasztrofális érettségi eredményekért
A magas szintű biztonsági intézkedések által az oktatási minisztériumnak egy kijátszhatatlan rendszert sikerült kialakítani, ezáltal felszínre került a fő probléma, a diákok felkészületlensége, nyilatkozta a Transindexnek Török-Czirmay Zoltán, a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) elnöke. A diákok felelőssége kapcsán Török-Czirmay elmondta, nem állja meg a helyét az érv, miszerint nehezek voltak a tételek, megfelelő felkészüléssel átmenő jegyet lehetett szerezni. Másrészt az elavult, javításra szoruló tanügyi rendszer hiányosságai is éreztették hatásukat: azokban az iskolákban, ahol egyetlen diák sem tudta sikerrel venni az akadályokat, egyértelmű, hogy a tanári munka nem volt megfelelő minőségű. "A decentralizáció lehetővé tenné, hogy szakmailag felkészült pedagógusok oktathassanak. A jövőbeni sikeres érettségi eredmények eléréséhez pedig elengedhetetlen a diákok tanuláshoz való viszonyának gyökeres megváltoztatása" - tette hozzá a MAKOSZ-vezető. (hírszerk.) Transindex.ro2011. július 7.
„Egységben a tudomány” – ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2011-ben első alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemet – folytatva a tizenöt éves múltra visszatekintő, az Állam- és Jogtudományi Kar szervezte Budapesti Nyári Egyetem hagyományát.
A négy szekcióban zajló programra Erdély, Kárpátalja, Felvidék és a Délvidék magyar ajkú fiataljai érkeznek. A Nyári Egyetem célja, hogy a hallgatók anyanyelvükön vehessenek részt a kifejezetten nekik szervezett szakmai képzésben – ezzel is erősítve nyelvi integritásukat, valamint, hogy a sokszínű kulturális programnak köszönhetően bepillantást nyerhessenek Budapest pezsgő diákéletébe.
Az „Egységben a tudomány” mottót viselő rendezvény szekcióinak közös megnyitójára 2011. július 11-én hétfőn, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Aula Magnájában kerül sor.
Az ünnepélyes megnyitót követően az ELTE ÁJK professzora, Vékás Lajos akadémikus „Magánjogi autonómia és kodifikáció a kultúrtörténet tükrében” című előadását hallgathatják meg a résztvevők, majd az alábbi szekciókban folytatódik a munka:
- Jogtudományi szekció: Jogállam és egyéni autonómia - Természettudományi szekció: Modellek a természettudományban - Humántudományi szekció: „Dögész és Filosz” – Humán- és természettudományok metszéspontjai - Informatikai szekció: Modern technológiák az informatikában A nyári egyetem lezárásaként a hallgatók megtekintik a Pannonhalmi Apátságot, majd felkeresik a neves apátsági borászatot és pincészetet, ahol borkóstoláson vesznek részt.
Az ELTE az ország vezető egyetemeként hangsúlyosan elkötelezett a szoros tudományos-oktatási kapcsolatok iránt a környező országok magyar nyelvű felsőoktatásával.
Az Egyetem professzorai aktív segítői a határon túli magyar oktatásnak, a mostani rendezvénnyel pedig az ELTE oktatási és tudományos kiválóságát a Kárpát-medencei magyar fiatalok még szélesebb körének teszi közvetlenül is elérhetővé.
A megnyitó ünnepségen beszédet mond:
- Mezey Barna, az ELTE rektora - Potápi Árpád János, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke - Csomós Miklós, Budapest Főváros főpolgármester-helyettese - Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója https://nyariegyetem.elte.hu/?category=ajk&submenu=new Erdély.ma2011. július 7.
A sajtószabadság ürügyén születik a véleményszabadság korlátozása
Az újságíró nem lehet magánember, állítják egyesek, és ekként nem mondhat véleményt semmiről, mert a politikai elkötelezettség vádja alá kerül. Vagyis a sajtószabadság talaján születik a véleményszabadság korlátozása, fogalmaz Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa a Demeter András, a Román Rádió elnök-vezérigazgatója és Borbély Melinda, a Román Rádió kisebbségi adásaiért felelős főszerkesztője figyelmébe ajánlott nyílt levelében.
Bíró Zsolt tegnap a sajtó nyilvánossága előtt elmondta, hogy a múlt héten harmadik alkalommal kérették be a Marosvásárhelyi Rádió igazgatótanácsa elé, amiért szerepet vállalt a Székely Nemzeti Tanács tevékenységében, s "a régi idők szellemét idézve" kijelentették, alkotmányellenes az SZNT tevékenysége, hiszen a Székelyföld autonómiájáért küzd.
Az újságíró szerint ez a tárgyalási "taktika" megfélemlítésként értelmezhető csupán, de akkor is "félelmetes, hogy magukat értelmiséginek tartó személyek képesek ilyen állításokat fenntartani". "Miután sokadszorra is közlöm velük, hogy ez a szervezet csakis a jog és a törvényes út betartásával küzd az autonómiáért, hogy maga a statútum is erről szól, hiszen a törvényhozás számára készült, mintegy törvénytervezetként, kissé visszavesznek a támadó hangnemből és az összeférhetetlenséget kezdik firtatni", nyilatkozta Bíró Zsolt, hangsúlyozva: "egy olyan szervezetről van szó, amely hivatalosan nem létezik, és amennyiben létezik is de facto, mozgalomként tevékenykedik. Nem párt, nem állít jelölteket választásokon, nincsenek fizetett tisztségviselői. Az összeférhetetlenséget pedig ilyen paraméterek kapcsán szokás felhozni."
A továbbiakban kijelenti: amennyiben folytatódik a "boszorkányüldözés", azt csakis jogi úton tudjuk tisztázni, akár Strasbourgig is elmenve.
Fiktív, mondvacsinált ürügy
Ugyanakkor "személyes meghurcoltatásnak" minősíti az ellene folyó "koncepciós eljárást", mivel a rádió vezetősége azzal vádolja, hogy "egy be nem jegyzett civil szervezetben tölt be tisztséget", s leszögezi: "az SZNT autonómiát szorgalmazó tevékenysége nem más, mint egy pusztán közigazgatási, adminisztratív átszervezésre irányuló mozgalom, amely pártpolitikától független. Mint ilyen, pártok felett álló és pártsemleges mozgalom, így az összeférhetetlenség kritériumai nem érvényesek".(…) "Véleményem szerint az Önök által feszegetett összeférhetetlenségi kérdés egy fiktív, mondvacsinált ürügy csupán, melynek valós háttere csakis a politikai ellenőrzés lehetőségének fenntartása, gyakorlása. Önök a megfélemlítés eszközét alkalmazva, egzisztenciálisan próbálnak ellehetetleníteni, arra számítván, hogy egy háromgyermekes családapa a létbizonytalanságot és ezt a meghurcoltatást nem vállalja." – olvasható egyebek mellett Bíró Zsolt beadványában, figyelmeztetve ugyanakkor, hogy "hosszú évek óta senkinek sem szúr szemet, hogy a Román Rádiótársaság kisebbségi adásaiért felelős főszerkesztő, aki egyben a Marosvásárhelyi Rádió aligazgatói pozícióját is betölti, nem más, mint Borbély László miniszter felesége. Borbély László pedig köztudottan az RMDSZ egyik legbefolyásosabb politikusa (politikai alelnöke). Románia törvényei garantálják a sajtószabadságot és garantálják a szólás szabadságát, éppúgy, mint ahogyan garantálják az információhoz való jogot. Hogyan lehet elfogulatlan, pártatlan az a szerkesztő, akinek közvetlen családtagja, férje nem csak egyszerű politikai közszereplő, hanem Románia egyik minisztere? A kérdést viszont fordítva is feltehetem: hogyan lehet miniszter az a személy, akinek felesége a közszolgálati rádióban vezető tisztséget tölt be, családtagjainak alkalmazásával nepotizmust, tevékenységével pedig politikai cenzúrát érvényesít?".
Bíró Zsolt egyelőre fizetetlen szabadságot vett ki.
(mózes)2011. július 7.
Napirenden a történelem
A kudarcos érettségi körüli országos botrány kissé háttérbe szorította a területi átszervezés keltette hisztériát és a hozzá kapcsolódó rekorddöntögető magyarellenes kirohanásokat, az ilyesmire szakosodott média megátalkodottabb része azonban, természetesen beleértve a helyit is, továbbra is naponta előrántja a "magyar kártyát". Ilyen körülmények között külön pikantériája van annak az eseménynek, amely ezekben a napokban zajlik Marosvásárhelyen. Kedden nyílt meg az összrománság illetve a határon túli románok főigazgatósága által hetedszerre szervezett nyári egyetem. Több kormányzati alárendeltségű valamint tudományos, kulturális intézmény támogatásával igyekeznek minél sikeresebbé tenni a hazai és a meghívott moldovai, ukrajnai, magyarországi, szerbiai történészek, tudományos kutatók, egyetemi tanárok eszmecseréjét egy kiemelt jelentőségű kérdésről, a történelem oktatásának harmadik évezred eleji kihívásairól. Itt és most valóban nagyon fontos a történelem tényleg tudományos, objektív, valósághű és mindenekelőtt politikamentes megközelítése és ugyanilyen jellegű tanítása. Ami a gyakorlattól még igen távol áll, és éppen az említett gyűlölködő támadásoknak is tápot ad. A meghamisított múlt, a tények elferdítése, elhallgatása nagyon károsan és hosszú kihatással képes megmételyezni a köztudatot, aláásni a békés, harmonikus együttélést. De ezzel tisztában lehetnek mindazok, akik tudással felvértezve, történelemmel foglalkoznak, így azok a szakmabeliek is, akik a magyar kultúra e nagy múltú fellegvárában most a román történetírás és -kutatás időszerű kérdéseit taglalják. És nincs okunk kételkedni abban, hogy a megbeszéléseiken a legjobb szándék vezérli valamennyiüket, elősegítve azt, hogy az iskolákból mihamarabb eltűnjenek a történelmi ferdítéseket még eléggé gyakran tartalmazó tankönyvek, a többségi fiataloknak olyan oktatást biztosítva, amely az itt élt illetve élő magyarokról, szászokról, zsidókról és más nemzetiségekről reális, igaz képet nyújt. A rendezvény megnyitóján a kormányhivatal bukaresti képviselője a külföldi román meghívottakhoz fordulva kijelentette: "Meggyőződésem, hogy önök számára a románok történelmének, az igaz történelemnek az oktatása sokszor nagy bátorságot igénylő tett." Úgy lehet. De ugyanilyen bátor tett a hazai román tanároké is, ha valóban csakis az igazságnak megfelelő román történelmet akarják továbbadni tanítványaiknak. És fokozott bátorságra vall, ha a romániai magyar oktatók viszonyulnak ilyenképpen a történelemtanításhoz. Na, de nehogy túlzásra ragadtassuk magunk, végül is az csak normalitás, ha valaki ragaszkodik a tudományos tényekhez. Tény azonban az is, hogy minderről még nagyon sokat lehetne és kellene dialogizálni. És mindenekelőtt végre már gyakorlati ténnyé kéne válnia annak a régóta hangoztatott szándéknak, hogy a román és magyar történészek, történelemtudósok rendszeresen összeüljenek és létrehozzák a közösen egyeztetett, tudományosan helytálló, cáfolhatatlan történelmi munkákat, monográfiákat, szintéziseket. Azzal is elejét vehetnék még sok-sok áldatlan vitának.
Nagy Miklós Kund. Népújság (Marosvásárhely)2011. július 7.
Akadályok a honosítás útjában
A marosvásárhelyi bíróság nem ismeri az EU-s jogszabályokat?
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi demokráciaközpontjában, a megalakulás óta eltelt fél év alatt 9.433 személy érdeklődött, 3.325 dossziét zártak le, amelyek 5.087 személyt érintettek. Országos szinten az érdeklődő személyek száma 95.461, a lezárt ügyiratok száma 23.679, amely 42.493 személyt érint, tudtuk meg tegnap sajtótájékoztatón Kali István EMNT alelnöktől.
Az alelnök szerint a honosítást nagyban akadályozza az, hogy a marosvásárhelyi bíróság nem ismeri az EU-s jogszabályokat, illetve, hogy a magyar és a román törvénykezés nem egyformán működik.
Példaként az elvált személyek esetét hozta fel. Romániában váláskor elveszik a házasságlevelet, viszont a magyar bevándorlási hivatal kéri ezt az iratot is, amit az érintett nehezen tud Romániában beszerezni. A polgármesteri hivatal funkcionáriusai vagy nem értik, mire kell, vagy, ha értik, akkor vagy megtagadják, vagy egy igazolást adnak, amit a bevándorlási hivatal nem fogad el. A helyzet az utóbbi időben javult, viszont van egy másik gond is. 2003-ban Brüsszel hozott egy 2201-es határozatot, amelyet minden válási dokumentum mellé csatolni kell, mivel Románia is uniós tagállam. Ezt kéri a magyar bevándorlási hivatal, viszont a marosvásárhelyi bíróságon állítják, nem hallottak erről a jogszabályról.
Ezért a demokráciaközpontban az érintettek megkaphatják a típuskérést, illetve egy mintanyomtatványt is, amit megmutathatnak a bíróságon, hogy "erre van szükség".
Kali arra hívta fel a figyelmet, hogy sok vidéki emberben az a tévhit él, hogy ha magyar állampolgárságot kér, esetleg elveszíti a nyugdíját, vagy akár a román állampolgárságát. Az alelnök hangsúlyozta: tévhit, hiszen Romániában az állampolgárság születéssel szerzett jog, amint a nyugdíj is szerzett jog, tehát nem lehet visszavonni. Ugyanakkor félelem él a köztisztviselőkben is, hogy a magyar állampolgárság megszerzésével esetleg elveszíthetik munkahelyüket. Erre is megnyugtató választ adott. Románia elnöke, illetve a közintézmények pénzügyi helyzetének ellenőrzését ellátó személyek kivételével a közhivatalnoki státus nem összeegyeztethetetlen a kettős állampolgársággal.
Házhoz vinnék az információt
Portik Vilmos elnökségi tag szerint gond, hogy a bevándorlási hivatal meg a külképviseletek nem tudják elég gyorsan feldolgozni a beérkezett igényléseket, ezért a beígért három hónapos határidőt sem tudják betartani az elbírálásban.
Felhívást intézett a Maros megyei települések lakosaihoz: várják azokat az önkéntes személyeket, akik a honosítási munkában szeretnének valamilyen feladatot ellátni. A marosvásárhelyi központ munkatársai átadnák a tapasztalataikat, tudásukat, hogy az önkéntesek legyenek az általuk képviselt vidék szakértői. Örömmel vennék azt is, ha az önkormányzatok megjelenési lehetőséget biztosítanának számukra falunapok, búcsúk, vásárok alkalmával, mert azt tapasztalják, hogy a falvakon igényelnék az emberek, de vagy anyagi vagy más problémák miatt nem tudnak bejönni Vásárhelyre. "Ezért szinte házhoz visszük az információt és az ügyiratcsomók előkészítését, bízunk benne, hogy minden egyes településen lesznek olyan személyek, akik részt vállalnak ebben a feladatban". Egyfajta kapocs szerepét töltenék be az iroda és a települések között.
Meggondolatlan nyilatkozatok
Határozottan visszautasította egyes "markáns helyi RMDSZ-politikusok" rádiókban elhangzott kijelentéseit, amelyek szerint eddig a Néppárt aláírásáért cserébe állították össze a honosítási dokumentumokat, most pedig párttagsághoz kötik a dossziék összeállítását. Meggondolatlan nyilatkozatoknak nevezte, főleg, hogy "kalap alá akarják hozni az összefogást".
Augusztus 20. – első klubtalálkozó
Jakab István megyei elnök bejelentette, hogy létrehozzák a magyar állampolgárok klubját, amelynek tagjai havonta egyszer találkoznának nem politikai célból, hanem közösségformálás végett. Az első klubtalálkozóra augusztus 20- án kerül sor a Klastrom utcai demokráciaközpont kertjében, ahol bográcsgulyás mellett készülnek megünnepelni az államalakítás évfordulóját.
Ugyanakkor tájékoztatott, hogy Tusványosra három politikai témával készülnek: a marosvásárhelyi MOGYE helyzete, a Sapientia akkreditálása és a marosvásárhelyi polgármester-választás ügye.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)2011. július 7.
Kelemen: ne Budapest diktálja, mi jó nekünk!
Példátlan mozzanat ejtette gondolkodásba az immár 8-ik alkalommal, idén július 5. és 10. között szervezett EU-tábor résztvevőit: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Kovács Péter főtitkár előadása előtt Thunderbold 2 típusú szubszonikus sugárhajtású csatarepülőgépek repültek el Marosfő fölött. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Főtitkársága és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara szervezésében, valamint az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság és a Hargita Megye Tanácsának társszervezésében zajló, Erdélyinek lenni jó! mottójú rendezvény megnyitóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a MIÉRT és az érdekvédelmi szervezet közti „erősítő párbeszédet méltatta. Kiemelte, hogy a szervezet »ugródeszka a politika irányába«.
Szintén a megnyitón Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának a dékánja emlékeztetett: a felsőfokú oktatási intézmény immár a negyedik éve a rangos rendezvény társszervezője. Bodor László, a MIÉRT elnöke úgy ítélte meg, a politikusok legnagyobb kihívása, hogy megtalálják a válaszokat a közembereket foglalkoztató mindennapi kérdésekre. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke megjegyezte: Marosfőn a Mókus cukrászdán és a vasútállomáson kívül nem sok minden van, de az EU-táborban alkalom adódik a barátkozásra.
Erdélyi konzultáció avagy Mit kívánnak az erdélyi magyarok című előadásában Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ-nek más-más választ kell adnia a tömbben és a szórványban, azaz az úgynevezett interetnikus környezetben élő erdélyi magyaroknak. – Erdélyi értékként fogalmazható meg az önállóság. Hármas tengely körül mozog az életünk: Bukarest–Budapest–Brüsszel. Az első fővárosban dőlnek el a minket érintő sarkalatos kérdések, Budapest az érdekérvényesítésben segít, Brüsszel pedig megtanított arra, hogy összehangolt döntéselőkészítést végezzünk – fogalmazott a politikus. Hozzátette: az erdélyi politikai irányvonalat, a célokat itt kell eldönteni. Szükség van Budapest tanácsára, egy valamire viszont nincs szükség: a magyar fővárosból diktálják, mi jó az erdélyi magyarságnak.
Úgy ítélte meg, hogy az elmúlt másfél év kormányzati szerepvállalás bebizonyította, hogy az RMDSZ komoly feladatra vállalkozott. Szerinte a gazdasági válság miatti megszorító eszközök kemény diónak bizonyultak. – Viszont 2009-ben az évnyi ellenzéki státus bebizonyította, hogy pillanatok alatt visszaállítható az, amit 5, 6, 10 vagy akár 20 esztendő alatt sikerült elérnünk, így a kormányzati szerepet szinte bármilyen körülmények között vállalnunk kell – fogalmazott a szövetségi elnök
Szerinte az erdélyi magyarság elsődleges akarata az, hogy a szülőföldjén maradhasson, s itt boldoguljon. – Azt várják el tőlünk, hogy megfelelő jogi, intézményi keretek között, barátságos, partneri környezetben éljék meg magyarságukat, s a szabadságot – mondta Kelemen Hunor. A román–magyar viszonyról szólva a szövetségi elnök úgy ítélte meg, hogy a kettős állampolgárságnak a kapcsolattartás, utazás vonatkozásában nincs konkrét gyakorlati haszna. – Szimbolikus jelentősége van, jóvátételt jelent. Sajnálom, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a magyar állam nem tartott igényt a segítségünkre. A kettős állampolgárság nem lehet megoldás a magyarországi demográfiai deficit megoldására, azaz nem lehet a következménye, hogy kiürítjük Erdélyt. Ha ez volt a cél, akkor nem volt őszinte a szándék – jegyezte meg.
Az Erdélyi Magyar Néppárt küszöbön levő bejegyzéséről szólva úgy fogalmazott: 2012-ben parlamenti képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság.
– A megoldás az egységes képviselet. Mindent feltételt meg tudunk teremteni az összefogásra – hangsúlyozta.
Ugyanazon című előadás keretében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára azon véleményét fejezte ki, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt kudarcot vall ugyanúgy, mint azon korábbi próbálkozások, amelyek az RMDSZ-en belüli hatalomátvéltelről vagy a szervezeten kívüli hatalomra kerülési próbálkozásokról szóltak: Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISSZ), Reform Tömörülés, Magyar Polgári Párt. – Valóban 600 ezer magyar szavazó fordult el az RMDSZ-től 1990 óta, de ennek több oka van. 1990-ben 86 százalékos részvétel mellett 1 millió voksot kapott az RMDSZ. 2008-ban csak 400 ezren szavaztak ránk 39 százalékos részvételi arány mellett. Ne feledjük el, hogy mintegy 200 ezer erdélyi magyarral kevesebb van ma. Ugyanakkor sokan elfordultak a politikától. Tartsuk szem előtt azt is, hogy Tőkés László és Toró T. Tibor hosszú évekig az RMDSZ vezető politikusai voltak. Rájuk semmilyen felelősség nem hárul? – tette fel a kérdést a politikus.
A főtitkár szerint 21 év alatt „a másik csoport” semmilyen kiemelkedő teljesítményt nem tudott felmutatni. – Még az autonómia szót is kifelejtették az új párt alapszabályzatából. Több munkára és kevesebb dumára van szükség – mondta a főtitkár.
A Szabadság kérdésére válaszolva Kelemen Hunor arról számolt be, hogy a tárca a rendőrségen tesz feljelentést, amennyiben nem távolítják el a Mátyás-szobor talapzata elől a törvénytelenül elhelyezett, Iorga-idézetet tartalmazó táblát. – Másodjára is arra kértem levélben Sorin Apostu kolozsvári polgármestert és Florin Stamatian prefektust, hogy a törvényességet tartsák be, és mihamarabb távolítsák el a táblát. Ha nem intézkednek, akkor a rendőrségen teszünk feljelentést a tábla törvénytelen kihelyezése miatt – hangsúlyozta Kelemen, hozzátéve: mivel a szobor nem képezi a kulturális tárca tulajdonát, jelen pillanatban ez az egyetlen dolog, amit tehetnek, az ügy kimenetele a továbbiakban a rendőrségi eljárástól függ.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)2011. július 7.
Frusztrált magyar szocik
Július 5-én Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EP egyik alelnöke írásban szólt hozzá Strasbourgban a magyar EU-elnökséget értékelő előző napi plenáris vitához.
Az EP hétfő délelőtti strasbourgi plenárisának a magyar elnökséggel kapcsolatos vitáján Magyarország kiváló teljesítményét övező általános elismerés mellett disszonáns módon hatott a szocialista, a liberális és a zöld frakciók köréből érkező ellenséges propaganda, mely az Elnökség munkájának értékelése helyett a magyar belpolitikai viszonyok torzító kárhoztatásával volt elfoglalva. Idén januárban, az éppen hivatalba lépő magyar EU-elnökség programjának vitája mentén a Magyar Szocialista Párt által megtestesített posztkommunista baloldal európai képviselői, valamint Nyugaton verbuvált balliberális szövetségeseik az alighogy elfogadott magyar médiatörvény kapcsán durva támadást intéztek az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány ellen.
Fél év után, a végére ért magyar elnökség európai parlamenti kiértékelése alkalmával, az ismert forgatókönyv szerint, kísértetiesen megismétlődött a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ez esetben nem a sajtótörvény, hanem az áprilisban elfogadott magyar Alkotmány szolgált a magyarság elleni támadások ürügyéül. A szlovák, román és más baloldali képviselők, a vörösök, liberálisok és zöldek mögé fölsorakoztak a magyar szocialisták is. Amint az várható volt, a „sok lúd disznót győz” képletének megfelelően az Európai Parlament 331–274 arányban és 54 tartózkodás mellett végül is – minimális többséggel – megszavazta a magyar Alkotmányt elítélő állásfoglalást.
Tőkés László erdélyi képviselő írásbeli úton terjesztette be hozzászólását a vitához, valamint az alkotmányügyi szavazással kapcsolatos, a magyar alaptörvény megbélyegzését elutasító voksának indoklását. Hozzászólása így hangzott: „Nem kívánom szaporítani a szót a most véget ért magyar EU-elnökség értékelése tárgyában: az ellőttem szólok annak eredményeit és sikereit már kellő tárgyilagossággal méltatták. Én magam arra szorítkozom, hogy erdélyi kisebbségi magyarként és román állampolgárként elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki a magyar Elnökségnek, személy szerint pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek azért a figyelemért, melyet a kisebbségi közösségek és Európa kulturális, etnikai és vallási sokszínűségének az ügye iránt tanúsítottak, valamint azért a támogatásért, melyet a nyugat-balkáni országok európai integrációja, nevezetesen Horvátország csatlakozása, valamint Romániának a schengeni övezetbe való felvétele érdekében nyújtottak. Az elismerésen túlmenően viszont az Európai Parlament plénumától kívánok elnézést kérni azért, hogy miközben a magyar Elnökség a globális gazdasági válság rendkívüli körülményei között próbált megtenni minden tőle telhetőt az ebből való kiút megtalálása érdekében – ezzel szemben a posztkommunista magyarországi baloldal, nevezetesen a Magyar Szocialista Párt európai képviselői az Unióba, illetve a Parlamentbe ’exportálták’ belpolitikai frusztráltságukat, valamint pártpolitikai viszálykodásaikat, és olcsó politikai haszonszerzés céljából, a magyar nemzeti érdekeket elárulva és a közös európai érdekeket semmibe véve – félrevezetett külhoni szövetségeseik támogatásának igénybevételével – nem átallották kézzel-lábbal akadályozni és hátráltatni a magyar Elnökség áldozatos munkáját. A magyar Elnökség befejeztével elégtétellel nyugtázhatjuk, hogy erre irányuló elvtelen törekvésük – egészében véve – kudarcot vallott.” Reggeli Újság (Nagyvárad)2011. július 7.
A változó identitásról és a szórványról
Kihívások a szórványgondozásban – régi és új megközelítések címmel PÉTER ISTVÁN szociológus, teológus tartott előadást tegnap a lelkészek és vallástanárok Nagyváradon zajló konferenciáján és továbbképző tanfolyamán.
Előadásának kezdetén a diaszpóra ószövetségi gyökereiről, vonatkozásairól szólt a kolozsvári Egységes Protestáns Teológiai Intézet tanára. A szórványhoz mindig az etnicitás fogalmát kapcsoljuk. Ez bizonyos szempontból jó, másfelől meg nem. Az elmúlt száz év globalizációs folyamata szórványosodást eredményezett Európában. A szórvány helyett használhatjuk itthoni viszonylatban a maradék szót (azokra vonatkozik, akik itt maradtak, megmaradtak). Mint mondta, etnikum- és vallásközi viszonylatban mi sem vagyunk toleránsak. Kihívást jelent újragondolni, hogy kik és mik vagyunk.
Teljesen más társadalmi kontextusban élünk Erdélyben, mint, mondjuk, száz esztendővel ezelőtt. Sokkal erősebbek voltak a közösségi, baráti, felebaráti szálak. Folyamatosan változunk és csoportkontextusban élünk. Az ember válaszol a kívülről kapott ingerekre, és manapság temérdek információ és inger éri nap mint nap. A csoport alakítja az egyént; kialakul a kölcsönhatás a személyes és a szociális identitás között. Mint elhangzott: az egyén maga válogatja az értékrendjét, ám kérdés az, hogy miből. A csoportnak mindig van egy közös célja. Ha tetszik, ha nem, csoporthoz tartozunk, melyben időnként célokat szabnak meg, amiket föl kell vállalnunk. Az identitás szüntelenül változik – korunkkal, státuszunkkal, a különböző kontextusokkal, még akkor is, ha igyekszünk ragaszkodni alapvető értékeinkhez. Mindenki keresi azt a helyet, ahol konformitás veszi körül. Egy közösségben szükséges tudni, mik a „játékszabályok”, elfogadott normák. A magyar kultúra keretében is hihetetlen változatosságot tudunk felmutatni. Az identitás saját értékeink alakulása; azt jelenti, hogy rendbe tesszük az értékeinket. A közös értékrend kialakítása az egymás iránti tiszteletet és toleranciát feltételezi. Érték-e ma, hogy valaki egy bizonyos etnikumhoz tartozik? Nem bűn, és nem erény. Azért lettem magyar, mert Isten szándékkal, jövőbe vetett reménységgel tett erre a földrészre. A mai világban értéknek számít egy szép feleség, egy jó autó, s ezeket szívesen mutatják meg az emberek. A hitünket megmutatjuk-e a világnak? És ha igen, hogyan? Ahhoz, hogy valakik legyünk, el kell látni bizonyos feladatköröket. Ha nem töltjük be a szerepköröket, csorbul a státusunk.
Péter István beszélt az egyház jelentős funkcióiról is, a lelkészi szolgálat igényességének szükségességéről is. Rengeteg még a tennivaló – főleg a diakónia és a misszió területén. A szórvány nemcsak a végvárakról szól. Egész Erdély egy hatalmas szórvány. Attól kezdve szórvány, amikor nem tud kitörni a tehetetlenségből, nem képes reprodukálni önmagát. Szó volt a nevelés fölöttébb jelentős szerepéről. Lényeges kérdés, mennyire sikerül az értékátadás.
T. H. Reggeli Újság (Nagyvárad)2011. július 7.
Önállóan élni Erdélyben
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyitotta meg Marosfőn a nyolcadik EU-tábort
Önállóan élni, a szülőföldön boldogulni – ezek Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarok legfontosabb igényei, s ezeket az értékeket kell előtérbe helyeznie az erdélyi magyar politizálásnak is.
„Az erdélyi magyarok megtanulták, hogy elsősorban önmagukra számíthatnak, amikor jövőt kell építeniük önmaguknak vagy az egész közösségnek. Ezt az értéket évszázadok óta őrizzük, visszük tovább, ez határozza meg az erdélyi magyar politikum cselekvését” – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor a Marosfőn megszervezett 8. EU-tábor megnyitóján.
Az RMDSZ elnöke 250 fiatal táborlakónak tartott beszédében arra a kérdésre kereste a választ: mit kívánnak az erdélyi magyarok? A politikus szerint az önállóság megőrzése mellett az erdélyi magyarok másik igénye a szülőföldön való megmaradás és boldogulás. „Én ezt a két értéket helyezem előtérbe, amikor az erdélyi magyar politizálásról beszélek” – jelentette ki Kelemen.
A hármas tengely
Az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar politizálás az elmúlt évtizedekben hármas tengelyre épült: a Bukarest–Budapest –Brüsszel tengelyre. „Bukarestben döntenek az életünk jelentős részét érintő kérdésekben, az itteni képviseletet nem lehetett és nem lehet felváltani soha valami másra. Budapest azért fontos, mert szükség van a támogatásukra, arra, hogy Magyarországnak tekintélye legyen a régióban. A Brüsszelben zajló politikai események és döntések fontosságát felismerve az RMDSZ számára nem volt kérdés, hogy ott kell lenni” – magyarázta a politikus.
Hangsúlyozta azonban, hogy a hármas tengely egészként működik, felcserélni az elemeket nem szabad. „Sem Brüsszel, sem Budapest nem oldja meg a mi napi problémáinkat, éppen ezért fontos a sorrend megértése” – jelentette ki.
Szerinte egy dologra nincs szüksége az erdélyi magyaroknak: arra, hogy diktáljanak, hogy megmondják, mi a jó nekik. „Mi sem mondjuk meg sem a belgáknak, sem a Nagykörút két oldalán élő budapesti lakosoknak, hogy mi a jó nekik. Ezt mindenki a maga helyén, életterében tudja, és ennek tudatában tervezi az életét, a jövőjét” – fogalmazott a politikus.
Az RMDSZ koalíciós szerepvállalásáról szólva a szövetségi elnök elmondta, már amikor elvállalták a kormányzást, 2009-ben, politikusaik tudatában voltak annak, hogy a gazdasági válság miatt nehéz időszak következik, azonban a múltból tanulva elvállalták ezt a feladatot.
„A kormányzás felvállalása jó döntés volt, mert 2009-ben, ellenzékben, megtapasztaltuk, hogy milyen gyorsan visszafordíthatók az elért eredmények. Hiszen tudjuk, hogy az erdélyi magyarok itthon akarnak élni, de azt is tudjuk, hogy jólétben, biztonságban akarnak itthon élni, magyarként akarnak itthon élni. Az RMDSZ javaslatára a kormány már elfogadott egy kis- és középvállalkozóknak szóló ösztönző csomagot, őszre pedig egy újabb javaslatot tesz le a kormány elé, amely a munkahelyteremtés ösztönzésére vonatkozik” – ismertette a politikus.
A megnyitó folytatásában Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja köszöntötte a fiatalokat, majd Bodor László, a MIÉRT elnöke üdvözölte a táborlakókat. Utóbbi felszólaló beszédében az RMDSZ és a MIÉRT folyamatos és következetes kapcsolatára tért ki, mely a kezdetek óta sikeres tevékenységeket és eredményes érdekképviseletet tett lehetővé. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, mint volt MIÉRT-es vezető köszöntötte a részvevőket.
Kisütött a nap
Egyébként a keddi szeszélyes időjárás után, tegnap már napsütéses volt a szakmai programok kezdetének napja. „A tábor pillanatnyilag mintegy 90 százalékos létszámnak örvend, ami azt jelenti, hogy néhány bejelentkezett résztvevő kivételével szinte mindenki megérkezett már Marosfőre” – számolt be az ÚMSZ érdeklődésére tegnap Jakab Adorján főszervező.
Tájékoztatása szerint már a regisztrációs nap is nagyszerű hangulatban zajlott: az adminisztrációs teendők után a csapatok bemutatkozása következett, a nyitónapot karaokeverseny és telt házas buli zárta. „Fennakadásokkal egyelőre nem találkoztunk, a visszajelzések jók” – jelentette ki kérdésünkre Jakab. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. július 8.
Borbély Melinda: szakmai ügyről van szó, nem az autonómiáról – interjú
Mint ismeretes a napokban Biró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa egy sajtótájékoztató keretén belül számolt be arról, hogy a rádió Igazgatótanácsa alkotmányellenes tevékenységgel vádolja. Borbély Melinda, a Román Rádió kisebbségi adásaiért felelős főszerkesztője nyilatkozott az ügy részleteiről.
– A Marosvásárhelyi Rádió keretén belül senki semmire nem szólította fel Biró Zsoltot. Egy erdőszentgyörgyi szervezet elnöke juttatta el a Román Rádióhoz azt a levelet, melyben felhívja a rádió vezetősége figyelmét arra, hogy Biró Zsolt, a Marosszéki Székely Tanács (MSZT) elnöke a rádión keresztül autonómia-törekvéseinek ad hangot. Ilyen esetben kötelességünk kivizsgálni az ügyet, ezért is hívatták be kollegámat a Marosvásárhelyi Rádió Igazgatótanácsa elé.
– Ön miért nem vett részt ezeken a kihallgatásokon? – Mint főszerkesztő-helyettes én is tagja vagyok az Igazgatótanácsnak, de ez esetben éppen azért nem vettem részt, mert nem akartam nyomást gyakorolni. Szakmailag sem tudtam volna megvédeni őt, mert Biró Zsolt elfogult ember, néha arrogáns, sok interjúalany nem szeret és nem akar vele szóba állni. A rádiónak elsődleges érdeke, hogy kedvesen, fondorlatosan jusson el azon információk tulajdonába amire szüksége van, a maximumot kell kiszedje az interjúalanyból.
– Ön szerint az SZNT besorolható a politikai szervezetek sorába? – Nem. Az SZNT sehol nincs bejegyezve, se nem politika párt, se nem alapítvány. Itt teljes mértékben szakmai ügyről van szó. Hangsúlyoznám, hogy szó sincs arról, hogy Biró Zsoltot elbocsássák a Marosvásárhelyi Rádiótól. Morális dologról beszélünk: nem lehet egyszerre az MSZT elnöke és egyben rádiós műsorvezető. Biró Zsoltnak el kell dönteni, hogy a mikrofon melyik oldalán foglal helyet. Nem lehet azt megtenni, hogy valaki valamiről nyilatkozik, mint marosszéki elnök, majd utána a rádióban híreket közöl. A kettőt nem lehet egyszerre végezni.
– Biró Zsolt önt azzal vádolja, hogy Borbély László feleségeként nem lehet elfogulatlan, pártatlan, mint szerkesztő, valamint hogy nyomást gyakorol a szerkesztőség munkatársaira. – Én a ’90-es években hírszerkesztőként kezdtem pályafutásom a közszolgálati rádiónál. Ha bárhol szerepelne, egy olyan törvény, hogy a tisztségviselőnek férje/felesége nem tölthet be vezetői pozíciót a közszolgálati szférában, akkor én lennék az első aki visszalép. Azokat a vádakat amelyeket a kollegám állít be kell bizonyítani. A cenzúra azt jelenti, hogy én nem engedek valamit adásba. Ilyenről szó sincs. Adás után szoktam véleményezni a hallottakat, és ha valami szakmailag nem felel meg az előírásoknak, akkor felhívom az illető kollega figyelmét, hogy legközelebb ha X véleményt formál Y-ról, akkor Y álláspontját is kérje ki. Aki azt mondja, hogy a Marosvásárhelyi Rádió RMDSZ-es, mert én Borbély Lászlónak vagyok a felesége, az hazudik. Nagyon szeretném, ha valaki ellenőrizné az adásainkat és meghallgatná, hogy hányszor szerepel Borbély László, Markó Béla és hányszor az SZNT. Elmondhatom, hogy az utóbbi folyik ki a rádióból.
Fodor Tekla. Erdély.ma2011. július 8.
Világtalálkozó Verőcén (Erdélyország az én hazám)
Idén ötödik alkalommal nyitja meg kapuit az Erdélyország az én hazám világtalálkozó Verőcén, a Csattogó-völgyben. A július 8. és 10. között zajló találkozó olyan kiemelt témákkal foglalkozik, mint például a Székelyföldért Társaság által szervezett autonómia-fórum.
A tanácskozásra meghívták az anyaországi és erdélyi pártok képviselőit, hogy fejtsék ki véleményüket a székelyföldi önrendelkezéssel kapcsolatban. Részvételi szándékát eddig Bíró Zsolt (Székely Nemzeti Tanács), Kalmár Ferenc (KDNP), Potápi Árpád (Fidesz), Szabó Vilmos (MSZP), dr. Gaudi Nagy Tamás (Jobbik), dr. Dorosz Dávid és Berze Márton (LMP), valamint Szász Jenő (MPP) jelezte. A szervezők bíznak benne, hogy az RMDSZ és az alakulófélben lévő EMNP részéről is elfogadják a meghívást, és megtisztelik jelenlétükkel a fórumot. A fesztivál másik kiemelt témája a magyarországi és erdélyi unitárius egyház egyesülése, amelyet az unitárius hívek országunk szétszabdalása óta áhítanak. Az unitárius egyház jövőjéről Balázsi László megbízott püspök-főjegyző tart előadást. A vasárnapi ökumenikus istentiszteletet követően megemlékeznek a bukovinai székelyek áttelepülésének 70. évfordulójáról. Ezt követően a Csángó Keresztszülők Egyesületének képviselői mutatják be a tiszteletre méltó mozgalmat, amelyet a csángóföldi magyar oktatásért folytatnak. A keresztszülők által támogatott gyermekek társaságában fellép például Petrás Mária népdalénekes-keramikusművész. Izgalmas helyszínnek ígérkezik a Litea-könyvsátor. Szombaton bemutatják Margittai Gábor szórványmagyarságról írt kötetét, a Trianoni menyecskét, de elkalandoznak az erdélyi magyar irodalom legendás helyszíneire is: Kolozsvárra Szász István Tas a Hitelről írt kötete által, Marosvécsre a Helikon Alapítvány bemutatkozásával, illetve Nagyváradra a Holnaposok révén. Vasárnap Böjte Csaba testvérrel találkozhatnak az érdeklődők, aki ökumenikus szentmisére várja a híveket Nagy Árpád református és Balázsi László unitárius püspökkel együtt. Csaba atya a rendezvényen dedikálja legújabb műveit, de a Csattogó-völgybe várják Kányádi Sándor költőt is. A felhőtlenebb, de komoly szórakozás ígéretével hirdetik meg a Ki tud többet Erdélyről? vetélkedőt, melyet az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesületének lelkes csapata szervez Csíki András elnök vezetésével. A Székelyföldért Társaság – mely július 4-én hivatalosan is bejelentette megalakulását – meghirdette a II. Székelyföldért Labdarúgótornát. Minden este koncerttel zárul. A pénteki főszereplő a sokak által várt Bikini, szombaton délután a Swetter zenekar, este pedig Tamás Gábor lép fel a nagyszínpadon. Vasárnap este az Ismerős Arcok koncertje zárja a programsorozatot.
Frigyesy Ágnes. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. július 8.
Alkotmányellenesség: vád, melyet az RMDSZ fogalmazott meg. Összeférhetetlenséget állapított meg Demeter András, a Román Rádió elnök-vezérigazgatója Biró Zsoltnak a Marosvásárhelyi Rádiónál végzett szerkesztői munkája, valamint a Székely Nemzeti Tanácsban betöltött tisztsége között. Az elmúlt hetekben háromszor kérették a Marosvásárhelyi Rádió Igazgatótanácsa elé. A több mint egy évtizede ott dolgozó újságírót azzal vádolják, hogy a rádión keresztül alkotmányellenes autonómiatörekvéseinek adott hangot. (Erdely.ma) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. július 8.
Kárpát-medencei együttműködés
A Nemzeti Vidékstratégia – 2020 konzultációsorozat részeként tegnap először tartottak egyeztetést a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések nemzeti programjáról. A tanácskozásra meghívták Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Szlovákia és Ukrajna szakembereit és politikusait, valamint a magyar törvényhozás és kormánypolitika meghatározó szereplőit.
A megbeszélés végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, mely többek között tartalmazza: "a magyarság által lakott vidék nem tekinthető az államhatár által lezártnak, számos szállal kötődünk egymáshoz. A vidéken élő, dolgozó emberek boldogulása, a területek fejlesztésének előmozdítása egységes szempontok által vezérelve valósulhat meg Kárpát-medence-szerte." A tanácskozás résztvevői kinyilvánították, hogy ennek az egyeztetésnek a keretében kívánják előkészíteni azt a konzultációsorozatot, melynek célja a közös Kárpát-medencei nemzeti vidékfejlesztési program kidolgozása. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. július 8.
Késik a végleges akkreditáció (Tízéves a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem)
Csaknem egy évvel ezelőtt, 2010. július 22-én a Tusványosi Szabadegyetemen jelentette be dr. Dávid László rektor Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Kató Béla, a Sapientia kuratóriumának elnöke jelenlétében, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség elfogadta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációját, s a végleges döntés már csak a politikától függ.
Előrelépés azóta sem történt. Nemrégiben Dávid László rektor elmondta: csalódott a politikumban, az érdekvédelmi képviseletben. Az üggyel kapcsolatosan és a magánegyetem tízéves történetéről Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét, a Sapientia kuratóriumának elnökét kérdeztük. – Milyennek értékeli a Sapientia tízéves működését?
– Tízéves a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, de a gondolattól számítva tizenegy, hiszen mindannyian tudjuk, megannyi kérés, könyörgés és gyertyás tüntetés után a román többség nem akarta, hogy létrejöjjön az önálló erdélyi magyar tudományegyetem. A mi kérésünkre az akkori magyar kormány 2000-ben – nagyon bölcsen – úgy döntött, hogy nem várunk tovább. Akkor döntötték el, hogy létrehozzák a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet magánegyetemi státusban, s a magyar történelmi egyházak püspökeit kérték fel arra, hogy alapítóként vállaljanak részt ebben. Ez legitim, az összerdélyi magyarságot képviseli, hiszen nagyon kevés ember mondhatja el magáról Erdélyben, hogy nem tartozik valamelyik történelmi magyar egyházhoz. Az indulás nagyon nehéz volt, hiszen úgy kellett egyetemet alapítani, hogy nem volt épületünk, tanári karunk és diákságunk. Nagyon merész tett volt ez, és az elmúlt tíz esztendő is az egyetemalapításról szólt, hiszen először épületeket kellett vásárolni, aztán tanárokat és diákokat toborozni. Tíz év után jutottunk el oda, hogy Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában kiépült az egyetemi rendszer, és közel húsz szakon zajlik az oktatás, háromezer egyetemi hallgató tanul nálunk. – Miért késik az akkreditáció?
– A szabály szerint három végzős évfolyamnak be kell fejeznie tanulmányait, illetve államvizsgáznia kell egy állami egyetemen, és csak utána lehet kérni a végleges akkreditációt. Tavaly ez is megtörtént, a szakma elismerte és nagyon jó minősítéssel jóváhagyta azt a munkát, amit végeztünk. Már csak a politikumnak kellene a döntést meghoznia. Számunkra teljesen érthetetlen, hogy egy európai uniós tagállamban, miután olyan jó kapcsolatokról beszélnek a magyar és a román kormány részéről, és amikor Schmitt Pál magyar köztársasági elnöknek Traian Băsescu államfő és a parlament elnöke is megígérte, hogy a Sapientia akkreditációját minél rövidebb időn belül megoldják, mégsem halad az ügy. A szakmai akkreditáció óta lassan egy esztendő telt el. Szakmailag minden rendben, senki nem mondja azt, hogy a Sapientiának nincs létjogosultsága, de érthetetlen, hogy miért kell ilyen hosszú ideig várni a végleges akkreditációig. Olyan értelemben is, hogy azt halljuk, az RMDSZ-től függ a koalíció megmaradása. Mi úgy gondoljuk, hogy egy nagyon egyszerű, rövid politikai procedúra után ezt rendezni lehetne.
– Mi lehet a következménye a késlekedésnek?
– Amennyiben nem történik meg sürgősen, a megkezdett munka nagyon sokat fog sérülni, hiszen az akkreditáció elmaradása akadályozza a mesteri szakok indítását, esetleg a doktori képzéseket, és abban a versenyben, amelyben vagyunk, alulmaradunk. Az sem megoldás, hogy a Sapientián csupán magyarországi egyetemek mesteri képzői létezzenek, nekünk az az érdekünk, hogy itteni tanárokkal működjék és fejlődjék az egyetem. Nagyon furcsának találjuk, hogy a parlamenti döntés késik, elképzelni sem tudjuk, kinek milyen politikai szándékai vannak, hogy ezt az ügyet húzza, nyúzza. Egyértelmű, hogy nincs meg a politikai akarat, mindenki egyetért velünk, mindent megígér, és aztán nem történik semmi. Legutóbb egy hónappal ezelőtt a magyar történelmi egyházak püspökei előtt kérdeztük meg Markó Bélától, hogy mit gondol erről, mire ő azt felelte, hogy az őszi parlamenti ülésszakban kerül sor a Sapientia akkreditációjára. Sajnos, a politikában sokféle okból kifolyólag nagyon gyakran megtörténik, hogy ígérünk valamit, és utána az nem teljesül. Majd meg lehet magyarázni, hogy miért nem. Mi egyelőre úgy érezzük, hogy ebben az ügyben nem történik haladás, és ezt végső soron az erdélyi magyarság fogja megsínyleni, a közösség kárára történik a halogatás.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. július 8.
Új szakokat indít a PKE
Beszélgetés dr. János-Szatmári Szabolccsal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektorával.
Hétfőtől elkezdődik az iratkozás az egyetemi felvételire. Milyen újdonságokkal várják leendő hallgatóikat?
– A legnagyobb újdonság az, hogy új szakot indítunk. Minden valószínűség szerint útjára indul a frissen engedélyezett bank és pénzügy szak, amelynek az engedélyezését június 23-án kaptuk meg. Várjuk, hogy az új kormányhatározatban, amely az egyetemek struktúráját tartalmazza, még ezen a héten megjelenik ez a döntés. Reméljük, hogy ez mihamarabb megtörténik, és időben fel tudunk készülni a felvételire. Ötven helyet hirdetünk meg, amiből tíz tandíjmentes. Olyan szakembereket vonunk be a képzésbe, akiknek a bank és a pénzügyek terén óriási tapasztalata van. Ez már azt is szükségessé teszi, hogy a karra is új szakembereket hívjunk meg, hiszen ugyanakkor megkaptuk A vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje című mesterképzés indítási engedélyét is.
Az ARACIS akkreditálta a vallástudományok mesterszakunkat, emellett kettő még elbírálás alatt van: egy a reklámgrafika területén – a Képzőművészet-grafika: vizuális kommunikáció című –, egy pedig a Zeneművészet az audiovizuális kultúrában címet viseli. Ezeknek a felmérése egy-két héten belül megtörténik, reméljük, hogy ez a két szak is megkapja az akkreditációt, mert jó iratcsomókat nyújtottunk be. Az, hogy hogyan szervezzük meg a mesteri felvételit, nem tőlünk függ, ugyanis az egyetemek osztályozási procedúrájának a végéig országos szinten szeptemberre halasztották a mesteri felvételik időpontját. Az egyetemünk majdani besorolásáról egyelőre pontos adataink nincsenek, az általunk szolgáltatott információk ellenőrzése a helyszínen már megtörtént, rendben zajlott, most épp a kiértékelés folyik Bukarestben, túlnyomórészt külföldi szakemberek által. Mi az oktató és kutató egyetemi státust pályáztuk meg, ami azt jelenti, hogy az intézmény keretében alap- és mesterképzés is folyik.
– A magyar nyelv és irodalom szak tavalyi elindításakor nagy volt a hallgatói érdeklődés. Idén hány helyet hirdetnek meg, és hány jelentkezőre számítanak?
– Nemcsak a jelentkezők száma múlta felül a várakozásainkat, hanem az a tempó is, ahogy összeállt egy ütőképes tanári kar. A mai oktatói feltételek mellett a szakot akár most lehetne akkreditálni, mert már most, egy év után teljesítjük azokat a feltételeket, amelyeket hat év után várnak el. Tehát van megfelelő számú doktori fokozattal rendelkező oktatónk, akik docensi fokozattal rendelkeznek, illetve nagyon hamar azzá léptethetők elő. Ilyen értelemben is sikertörténet ez. A hallgatói érdeklődés is nagy volt – nyilván az első év mindenki számára próbaév. A diákoknak is szembesülniük kellett azzal, hogy itt bizony tanulni kell. Mi büszkék vagyunk erre, mert a hosszú távú stratégiánk az, hogy talán veszítünk két-három hallgatót, de akiknek diplomát adunk, azokért szakmailag felelősséget tudunk vállalni.
– Az elvárások eleve igen magasak voltak a Kolozsváron jól működő hasonló szak miatt.
– Mi ezt pontosan tudtuk. Számítottunk rá, hogy a magyar szak bizonyos ideig a figyelem középpontjában marad. Azonban a Kolozsvárral történt viták is elültek, és lassan elkezdődik a nyugodt együttműködés időszaka. Azért kell félretenni az aggályokat, mert a tanári kar jó része Kolozsváron szerzett nemcsak egyetemi, hanem doktori oklevelet is. Második évfolyamunkat is várjuk: míg tavaly csak nyolc, idén már húsz tandíjmentes helyet tudunk meghirdetni, így nyilván nagyobb érdeklődésre is számítunk. A következő években minden nyelv szakunkat megpróbáljuk páros képzésként indítani: angol–német, magyar–román – mindenféle lehetséges kombinációt tervezünk.
– Idén utoljára államvizsgáznak a PKE-s hallgatók más egyetemek oktatóinak felügyelete alatt. Milyenek az eredmények?
– Nagyon jók. Még mindegyik államvizsgáról nincs végleges adatunk – még július végén is lesz vizsga –, de a száz százalékhoz közelítő a sikerarány. Ez azt jelenti, hogy a diákjaink nemcsak a saját tanáraik, hanem más egyetemek oktatói előtt is bizonyítani tudnak.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)