udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 2461-2490 | 2491-2520 | 2521-2550 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. augusztus 19.
Borbély: nem kell Magyarország jóváhagyása a verespataki bánya megnyitásához
A román államfőnek igaza van abban, hogy Magyarország nem szólhat bele a román kormány verespataki bányaberuházást érintő döntéseibe – jelentette ki Borbély László környezetvédelmi miniszter pénteken az Erdélyi Magyar Televízióban (ETV).
A tárcavezető a Többszemközt című vitaműsorban megerősítette: a magyar környezetvédelmi minisztérium ötsoros levélben ismertette a magyar kormány elvi álláspontját, amely szerint Magyarország nem ért egyet a ciántechnológia alkalmazásával.
„Ez érthető, hiszen ezt belefoglalták az alkotmányba is" – mondta Borbély László, utalva Traian Basescu államfő előző napon elhangzott egyik beszédére is, amelyben kijelentette: Magyarországnak nem kell semmilyen „engedélyt adnia" Romániának Verespatak kérdésében, mert Románia szuverén állam. A miniszter szerint a román államfőnek megalapozott a véleménye, és ezt Magyarország is tudja, hiszen vannak nemzetközi egyezmények, amelyeket Romániának be kell tartania. Magyarország nem tudja meggátolni a beruházást, amennyiben az említett beruházás eleget tesz az említett egyezményekben foglalt előírásoknak – mondta a miniszter.
Rámutatott: Budapestnek joga van szakmai kérdéseket feltenni, a román félnek pedig kötelessége ezekre válaszolni. Mindeddig azonban egyetlen szakmai kérdés sem érkezett a magyar kormány részéről – mondta a tárcavezető. „Én vártam, hogy a magyar kormány szakmai kérdéseket tegyen fel, ám mindeddig egy sem érkezett" – hangoztatta. Emlékeztetett saját korábbi megnyilatkozásaira, amelyek szerint nem fogja javasolni ezt a beruházást a román kormánynak, ha a beruházó cég nem tartja be a legmagasabb környezetvédelmi szabályokat.
Elmondta, hogy Svédországban négy ilyen ciántechnológiás bánya létezik, ott olyan korszerű, zárt rendszerű technológiát alkalmaznak, amely úgy lecsökkenti a ciánszintet a zagytározókban, hogy már nem veszélyes az emberi egészségre. „Mi ilyen technológia alkalmazását követeljük a cégtől" – szögezte le a miniszter, aki egyetértett azzal is, hogy újra kell tárgyalni a bányaberuházóval kötött szerződést, amely szerinte előnytelen az állam számára.
MTI. Erdély.ma2011. augusztus 19.
Őrtüzek mutassák: vagyunk
Mint a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója, 2007 óta minden évben, idén is megyeszerte a fontosabb magaslatokon – az Óriáspincetetőn is – őrtüzeket gyújtanak augusztus 20-án, államalapító királyunk, Szent István ünnepén.
Demeter Jánost, a Kovászna Megyei Tanács alelnökét kérdeztük, lesznek-e idén őrtüzek. Ugyanazt kérdezték tőle a polgármesterek is, s ennek kimondottan örvend – mondta –, mert azt jelenti, hogy hagyománnyá válik a kezdeményezés. Másrészt most, amikor sokan kétségbe vonják Székelyföld, a székelyek létét, így is tudjuk jelezni a világnak, hogy vagyunk. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan egész Székelyföldre kiterjed a szokás, mely az együvé tartozást erősíti, hisz közös élmény a közeli magaslatra felmenni, tüzet gyújtani, s együtt "melegedni", politikai nézetektől függetlenül. Az őrtüzeket este 9-kor gyújtják meg mintegy 20–25 magaslaton.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 19.
Kitüntették az ODFIE-t
Kisebbségekért Díjat adományoz a Magyar Köztársaság miniszterelnöke az Erdélyi Unitárius Egyház ifjúsági szervezetének, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletnek (ODFIE).
A díjat a magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyek és szervezetek kaphatják. A díj Külhoni Magyarságért Tagozatát (létezik Hazai Kisebbségekért Tagozat is) az ODFIE nevében Tőkés Lehel és Popa Ilona társelnök, valamint Szabó László unitárius lelkész, a szervezet 1998 és 2008 közötti elnöke veszi át ma délután az Országházban. A díjjal emlékplakett, díszoklevél és egymillió forint jutalom jár. (Szekeres) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 19.
Băsescu újabb elképzelései
Egyesült Európai Államokat
Az Európai Egyesült Államok szükségességéről beszélt Traian Băsescu államfő tegnap Sulinán, megjegyezve, hogy ez személyes álláspontja – úgy véli ugyanis, hogy "Európa csak a szuverenitás jelentős feladásával maradhat meg gazdasági és katonai hatalomnak".
Különben nem lesz más, mint a világ történelemkönyve, melyben a legkülönlegesebb és legjelentősebb kultúrákról lehet olvasni – fejtegette. "Ahol nincs gazdasági erő, ott katonai erő sincs. Hiába támadod meg Líbiát, mert nem nyersz háborút, a biztonság pedig alapvető dolog. Biztonságot csak pénzzel lehet elérni, pénzt pedig csak erős gazdasággal lehet csinálni. Gyorsan, két-három éven belül el kell döntenünk, hogy létrehozzuk-e az Európai Egyesült Államokat vagy sem" – jelentette ki. Băsescu szerint az Európai Unió, mint erős politikai struktúra, jövője "bizonytalan", ha nem hozzák meg "az EU működéséhez szükséges döntéseket". Elismerte azonban, hogy "a téma rendkívül kényes és nehéz", mert olyan nagyszerű vezérkart kell biztosítani európai szinten, amely képes meggyőzni a 27 államot, 28-at Horvátországgal együtt, hogy Európa meg tud maradni gazdasági nagyhatalomnak és megfelelő katonai hatalomnak.
Az aranyra szükség van
Az egymilliárd dollárra tervezett aranykitermelés kivitelezője a Roşia Montană Gold Corporation, melynek többségi tulajdonosa a törzstőke 80,46 százalékával a Gabriel Resources kanadai vállalat; a román állam a dévai Minvest révén a részvények 19,31 százalékát birtokolja. Emil Boc kormányfő legutóbb azt nyilatkozta, hogy nem rajong a tervezetért, de a döntés előtt megvárja a szakértők véleményezését. Azt azonban elmondta, hogy a jelenlegi szerződést újra szeretné tárgyalni, mert nem a legelőnyösebb az államra nézve.ÚA Verespatak-projektet véghez kell vinni, mert Romániának szüksége van rá, "de azzal a feltétellel, hogy a nyereségelosztást újratárgyalják" – nyilatkozta tegnap Traian Băsescu államfő, aki szerint a kormánynak "vennie kell a bátorságot", hogy megmondja ezt a románoknak. Megjegyezte viszont, hogy e projektet nem lehet elindítani az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül, Magyarország jóváhagyására azonban nincs szükség, Románia szuverén állam. A környezet védelmét nagyon jól meg kell szervezni, de "melyik ország áll tétlenül ekkora vagyonnal a talajában anélkül, hogy megoldást találna annak kifejtésére?" – kérdezte. Érvként az arany árának alakulását hozta fel.
Egyfordulós választást
Traian Băsescu államfő nincs tudatában annak, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a visszaosztás nélküli szavazási rendszer bevezetésével "pártja" nem jutna be a parlamentbe – közölte Márton Árpád, aki szerint egy ilyen rendszer nem reprezentatív, nem tükrözi a szavazók akaratát. "Egy országos szinten negyvenszázalékos támogatottsággal rendelkező párt megszerezheti a parlamenti mandátumok száz százalékát". Az RMDSZ képviselője szerint ez is csak ugyanolyan államfői ötlet, mint a többi: "egy sem jó, sem a népnek, sem neki magának". Egy ilyen rendszer bevezetésével a magyar lakosságnak csak hat megyéből lenne parlamenti képviselete. "A három székely megyén kívül a kétfordulós, abszolút többségi szavazási rendszer nyomán más megyékben a magyar lakosságnak nem lenne parlamenti képviselete, és ez nem szolgálja sem a magyarság, sem a romániai lakosság egészének érdekeit. Hiszen ha egy jelentős arányú lakosság parlamenti képviselet nélkül marad, a döntésekben pedig nem veszik figyelembe érdekeit, akkor más utakat kell keresnie, hogy kifejezhesse vágyait" – fejtette ki.ÚVisszaosztás nélküli, névre szóló szavazásra volna szükség 2012-ben, egy vagy két fordulóban – véli Traian Băsescu államfő, akinek ez régi elképzelése, és újra felvetette a koalícióban. Szerinte azért kell ezt a szavazási rendszert bevezetni, mert Romániának erős, legtöbb két párt alkotta kormányokra van szüksége. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 19.
Újabb csalódás kisebbségi ügyben
2011. augusztus 10., 19 óra múlt. Sietve abbahagyom esti teendőimet, leülök a tévé elé, bekapcsolom a készüléket, megtekinteni egyik mindennapi kedvenc adásomat, a Vonalban címűt a hírTV-n. Nagy meglepetésemre a Film+ jelentkezik a szokott helyen.
Gondoltam, megváltoztatták, mint már annyiszor, a csatornákat, újraállítom, -hangolom az összes (hatvan) csatornát, de a Hír tévé sehol. Ekkor már eléggé dühösen, rossz sejtelmektől gyötörve felhívom az RDS-RCS panaszirodáját, ahol egy nagyon udvarias férfihang, miután kis időt kér, leellenőrizendő panaszom igazát, és megérdeklődni, hogy mi történt, sajnálattal jelenti, hogy a hírTV-t a mai naptól csak Digi TV-n lehet fogni, analóg adásban nem.
Ez aztán úgy ért, mint derült égből a villámcsapás.
Volna egy javaslatom az RDS-RCS vezetőségének: máskor, ha változtatást végeznek a csatornákon, jelentsék be legalább 24 órával azelőtt sajtón, rádión vagy elektronikus úton (hisz oly nagy ma már a választék). Ne nézzenek minket, előfizetőket, akiknek a pénzéből fenntartják magukat, egy nagy semminek, amivel azt lehet csinálni, amit akarnak. Először is meg kellene kérdezni tőlünk, mi a véleményünk a programcserékről vagy bármely, minket is érintő változtatásról, és a kiértékelés függvényében hozzák meg a döntéseiket.
Nekem még szerencsém van ez esetben, hisz Digi TV-tulajdonos vagyok, csak jelen pillanatban műszaki hibából az analóg csatornát tudom befogni. De az előfizetők nagyobb hányada nem rendelkezik Digi TV-vel, és sokan nézik (illetve most már csak néznék) a hírTV adásait. Tudom, a filmeket is sokan szeretik, én is, de azokat rengeteg más csatornán is élvezhetjük, legyen az magyar, román, akár német nyelvű. Miért nem lehetett más csatornára tenni a Film+-t, hisz nálam is a hatvan csatornából legalább tízen ismétlődnek már fent levő, főleg román nyelvű csatornák. Elég belőlük egy is, némelyekből még az is sok.
Látszik, hogy érdekvédelmi szervezetünk, az RMDSZ nagyon el van foglalva a saját kormányon maradásának megóvásával, féltésével. Hogy szavazóbázisával mi történik két szavazás közt, azzal nem nagyon foglalkozik, nem csoda, ha mindenki azt csinál velünk, amit akar. Csak akkor jutunk eszükbe, ha közeledik a megmérettetés órája, a szavazás. De vigyázat, RMDSZ! Nekünk is lesz egy-két szavunk, amikor az urnákhoz járulunk!
Nagyon sajnálom, hogy idáig jutottam, nagyon bíztam a szervezetben, a kezdetektől tagja voltam, tíz évig segítettem hű önkéntesként, amiben csak tudtam és lehetett, de ma már egyáltalán nem hiszem, hogy törődnének velünk, önös érdekeik mindennél előbbre valók. Ez már rég forr bennem, most már ki kellett mondanom. Kár, nagyon kár, hogy így alakult! És ezzel nem vagyok egyedül, mind többen és többen leszünk, akiket óriási csalódás ért, kiábrándultunk önökből, és nagyon meg fogjuk gondolni, hogy hová tesszük, ha egyáltalán tesszük, a pecsétet!
Bíró Miklósné Tompa Enikő, Sepsiszentgyörgy. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 19.
Az államfő a Verespatak-projekt hívévé vált
Traian Basescu elnök csütörtökön Sulinán azt mondta, hogy a Verespatak-projektet véghez kell vinni, mert Romániának szüksége van rá, "de azzal a feltétellel, hogy a nyereségelosztást újratárgyalják".
Az államfő megjegyezte, hogy e projektet nem lehet elindítani az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül. Hozzáfűzte, a kormánynak "vennie kell a bátorságot", hogy megmondja a románoknak, el kell készíteni ezt a projektet.
Basescu elnök az arany árának utóbbi ötévi alakulását hozta fel érvként. "Melyik ország áll tétlenül földje mélyén ekkora vagyonnal, anélkül hogy megoldást találna annak kitermelésére?" – tette hozzá Traian Basescu. Hangsúlyozta, nagyon jól meg kell tervezni a környezet védelmét. "Akik pedig a környezet rombolásáról beszélnek, azoknak azt mondom, menjenek el most Verespatakra" – hangoztatta Basescu.
Az államfő úgyszintén közölte, Magyarországnak nem kell semmiféle jóváhagyást adnia a verespataki projektre. Románia szuverén állam – fűzte hozzá.
Az egymilliárd dollárra tervezett projekt kivitelezője a Rosia Montana Gold Corporation, melynek többségi tulajdonosa a törzstőke 80,46%-ával a Gabriel Resources kanadai vállalat, a román állam a dévai Minvest révén a részvények 19,31%-át birtokolja. Népújság (Marosvásárhely)2011. augusztus 19.
Közösségünk gazdagodását szolgáló építészettörténeti örökség
„A katolikus egyház kétezer esztendős történelme folyamán mindig a keresztény értékeken alapuló kultúrát mozdította elő. Ezen értékeket szolgálták a tulajdonunkban levő kolozsvári ingatlanok az évszázadok során, és reményeink szerint még sokáig fogják közösségünk gazdagodását ugyanilyen hatékonyan szolgálni” – mondta Kovács Sándor római katolikus főesperes-plébános Sas Péter budapesti művelődéstörténész szerdán este bemutatott újabb kötete* kapcsán, amely a római katolikus egyháznak Kolozsvár építészettörténetében játszott szerepét tárja az olvasók elé. A két nyelven – magyarul és románul – megjelent könyvet Korom Imre, Guttmann Szabolcs, Guttmann Emese és Fodor György fordították, a felvételeket Szentes Zágon készítette.
A II. Kolozsvári Magyar Napok keretében bemutatott, nagyon szép kivitelezésű, jól dokumentált, sok illusztrációt tartalmazó könyvet Fodor György konfráter köszöntő szavai után Kovács Sándor főesperes méltatta, aki egyben a kötet bevezetőjét és ajánlását is írta. A főesperes-plébános szerint a történelem tanúsítja, hogy egy nép sem élt vallás, hit és Isten nélkül, s minden közösség életében fontos szerepet tölt be a templom, amelynek megépítése és ápolása a közösség lelkületéről tanúskodik. Azonban ennél is fontosabb a vallásos életben az Istenhez fűző lelkület, amelynek fontos tényezője a templom. Kovács Sándor hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű kiadványok, munkák mind hiánypótlóak, és meggyőződése szerint azok mindannyiunk meggazdagodását szolgálják.
A szerző, Sas Péter szerint a könyv nem jelenhetett volna meg jobb alkalommal, mint most, a kolozsvári magyar városnapok alatt. A lassan kolozsvárinak számító budapesti művelődéstörténész hangsúlyozta: a kötet nemcsak a római katolikus egyházról szól, hanem mindenekelőtt Kolozsvárról. Nem egyszerűen vallási és egyházi kérdésről van szó, hiszen olyan épületek szerepelnek benne, amelyek egy nemzet gondolkodásmódját, identitástudatát és hovatartozását jelképezik. Sas Péter hangsúlyozta: nagyon fontos ezeknek a felbecsülhetetlen értékeknek az átörökítése a jövő számára, következésképpen felelősségteljesen kell viszonyulni a városkép formálásához, ahogyan azt mindenkoron elődeink is tették.
Szilágyi Mátyás úgy vélekedett, hogy a szóban forgó kötet nagyon szép és méltó ismertetése a kolozsváriságnak, a kolozsvári lelkiségnek az építészettörténet szempontjából. A kolozsvári magyar főkonzul beszédében kiemelte a műemléképületek restaurálásának és megmentésének a fontosságát, amelyet szerinte diplomáciai úton is segíteni kell. Elmondása szerint a Mátyás király szoborcsoport restaurálásához hasonló közös projektekre van szükség. Szilágyi Mátyás kifejtette: a bemutatott kötet kiváló lehetőséget kínál értékeink ismertetésére és feltárására. A magyar diplomata kiemelte a restitúció kérdésének a fontosságát, amelyet a magyar kormány maradéktalanul támogat. A kötet külön érdeme, hogy román és magyar nyelven jelent meg, amely – a főkonzul szerint – a legfőbb eszköz az ismeretek átadására, és a szándékos félretájékoztatás megakadályozására.
P. A. M.
*Sas Péter: A római katolikus egyház szerepe Kolozsvár építészettörténetében, Verbum, Kolozsvár, 2011. Szabadság (Kolozsvár)2011. augusztus 19.
Fesztivál – Levéltári kincsek, titkok, érdekességek nyomában
Óriási érdeklődés övezte a Román Országos Levéltár tegnapi csoportos tárlatvezetését. Flóra Ágnes levéltáros a tömeg láttán elmondta: azért nem számított ilyen nagy érdeklődésre, mert az emberek általában a levéltárakról nagyon keveset tudnak. „A médiában, a közbeszéd szintjén a levéltárakról alig esik szó, viszont a könyvtárakról sokkal többet tud az ember, hiszen könyve, könyvespolca, esetleg régi könyve mindenkinek van otthon” – mondta. „Valamiért emberközelibb a könyv, mint a történelmi irat, ennek a kiállításnak pedig pont az a lényege, hogy felhívja a levéltári értékekre a figyelmet” – tette hozzá. Az Erdélyi Magyar Levéltárosok Egyesületének Fogadd örökbe a múltad elnevezésű kampánya is ehhez kapcsolódik: célja, hogy Kolozsvár régi okleveleinek olyan tárolási körülményeket biztosítson, ami valamilyen szinten garantálja azt, hogy évtizedeken, akár évszázadokon át is megőrződjenek az értékes iratok.
A tárlat egyik célja egyrészt az volt, hogy az oklevélgyűjteményt valamilyen szinten bemutassák, valamint a teljes levéltári anyagból olyan érdekességeket állítsanak ki, ami eddig ismeretlen volt a közönség számára, illetve olyan levéltári iratokat akartak a közönség elé tárni, amelyeken végig lehet követni a polgár, a város fejlődését az egészen korai időszakból a 19–20. századig.
Kuriózumnak számít a 15. századi közjegyzői oklevél, amelyen korabeli közjegyzői, ún. notáriusi jel látható. Akkoriban mindenki tudta, hogy az adott jel melyik notáriushoz tartozik, és az általa kiállított oklevél ezzel a rajzzal ellátva hiteles okmánynak számított. A tárlaton látható Kolozsvár 16. századi polgárkönyvéből is három lap, amely azon személyek névsorát tartalmazza, akik Kolozsváron polgárjogot szereztek, tehát rendelkeztek ingatlannal.
A tárlatlátogatás során megtekinthető I. Lajos király kiváltságlevele is, amelyben tulajdonképpen megerősíti Károly 1316-os oklevelét, amiben Kolozsvárt városi rangra emeli. Ugyanakkor olyan személyiségek oklevelei is láthatóak, akik különösen kötődtek Kolozsvárhoz, például János király vagy Izabella királyné. A városfejlődéshez közvetlenül kapcsolódik Mátyás király azon oklevelének másolata, amelyben a budai jogkönyv artikulusait engedélyezi alkalmazni a kolozsvári tanácsválasztás esetében.
A levéltáros szerint a kutatók és a nagyközönség is általában nagy érdeklődéssel követte a boszorkánypereket, amelyek a 16. században új reneszánszukat élték az új protestáns klerikának és puritanizmusnak köszönhetően. Egy ilyen per ítéletének írott formája látható a tárlaton, illetve a tanács határozata a paráznák megbüntetésének módjáról.
Érdekességnek számít még az Erzsébet híd egyik kivitelezetlen terve, illetve egy korabeli fotó a hídról, továbbá látható egy óratorony tervrajza is, amely a Monostor utcai óratorony adatait rögzíti az utókor számára. 1943-ban döntöttek arról, hogy a régi, tűzvészben megrongált reneszánsz tanácsházat lebontják és újat építenek helyébe. Sporlás végett ekkor lebontották a Monostor utcai óratoronyot, és kőanyagát beépítették a mai napig álló tanácsházba.
A 19. századi polgárra jellemző, hogy szereti jól tölteni a szabadidejét, ezért nőegyleti kezdeményezésre eldöntötték, hogy sétateret alakítanak ki a kolozsvári polgárság számára. Az erről készült rajzok és fotók szintén láthatók a tárlaton. Kolozsvárt bekapcsolta a nagyvárosok hálózatába a vasút építése is. A magyar keleti vasút térképe látható a levéltári kiállításon, és Mikó Imre nyilatkozata, amikor a vasút felépítése érdekében lemond a kártérítésről, amelyet földjének kisajátítása miatt fizettek volna neki.
Az oklevélmásolatok és korabeli fényképek mellett eredeti oklevelek is vannak a tárlaton, így láthatjuk a városi irattár első latin és magyar nyelvű jegyzékét, I. József császár kiváltságlevelét, az 1405-ös szabad királyi rangra emelés oklevelét, az 1537-es városi statutum oklevelét, Mátyás király oklevelét, amely tartalmazza a király kézjegyét, illetve Bethlen Gábor oklevelét Kolozsvár harckötelezettségéről.
(dézsi) Szabadság (Kolozsvár)2011. augusztus 19.
Hétfőtől Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus
Kolozsváron zajlik augusztus 22-e és 27-e között a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. A Nyelv és kultúra a változó régióban címmel megrendezendő tudományos kongresszusra több mint 600 előadót várnak. A sajtónak Pozsony Ferenc egyetemi oktató, a szervezőbizottság elnöke továbbá a két társelnök Péntek János (a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke) és Sipos Gábor (az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke), Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese és Szabó Árpád Töhötöm KMEI-elnök számolt be az előkészületekről.
Pozsony Ferenc egyetemi oktató, a kongresszus szervezőbizottságának elnöke hangsúlyozta: több intézmény összefogásával zajlott a kongresszus előkészítése, majd ismertette a hétfői nyitónap eseményeit. A hétfői megnyitón a Kolozsvári Magyar Operában jelen lesz Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, Szőcs Géza a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára, László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora és Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora.
– Elődeinknek is köszönhetjük azt, hogy itt szervezhetjük meg a rangos eseményt, ám a mostani fiatal kutatóinkra is büszkék lehetünk – összegzett Pozsony, majd kitért arra is, hogy a globalizálódó társadalomban fontos az, hogyan képviseljük identitásunkat, kultúránkat.
Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke elmondta: már tíz éve megfogalmazódott az a gondolat, hogy Kolozsváron nemzetközi hungarológiai kongresszust szervezzenek. – Kolozsvár és az erdélyi magyarság szempontjából fontos ez a kongresszus, amely az itt működő szakmai műhelyeket erősíti – vélekedett a szakember, majd elégedettségét fejezte ki azért, hogy a mostani kongresszuson sok fiatal erdélyi magyar kutató tart előadást, így valóságos nemzedékváltásnak lehetünk tanúi.
Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese is úgy gondolta: a BBTE magyar tagozatát erősíti meg az a tény, hogy a budapesti, a bécsi, a szegedi és a római helyszín után Kolozsváron rendezik meg a soron következő, hetedik nemzetközi hungarológiai kongresszust.
Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke fontosnak találta azt, hogy az erdélyi magyar fiatal kutatók előadást tartanak ezen a kongresszuson, mert ezzel méltó módon viszik tovább elődeik hagyományait, és eredményeik érdemesek a nemzetközi nyilvánosságra. Megtudtuk: az előadásokat tartalmazó több kötetes kiadvány megjelenése jövőre várható; a kongresszus előadásait pedig kívülállók is meghallgathatják.
Szabó Árpád Töhötöm, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) elnöke a több mint egy éve tartó szervezésről beszélt, majd kifejtette: Kolozsvár tudományos életének fontosságát jelzi az, hogy egy több mint 600 fős konferenciát megszervezhettek.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)2011. augusztus 19.
Hungarológiai kongresszus Kolozsváron
Hogyan válaszolnak az egyre globalizálódó világ kihívásaira a magyar közösségek, mi történik a helyi identitástudattal – ezekre a kérdésekre keresik többek között a választ az augusztus 22–27. között Kolozsváron megszervezett 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus résztvevői, közölte Pozsony Ferenc, a szervezőbizottság elnöke a rendezvénysorozat tegnapi beharangozó sajtótájékoztatóján.
Az egyetemi tanár szerint a Nyelv és kultúra a változó régióban címmel megrendezett kongresszus kiváló alkalom arra, hogy az erdélyi magyar tudományosság megmutassa magát a világnak. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) elnöke, a szervezőbizottság egyik társelnöke ugyanakkor elmondta, az egyhetes rendezvénynek a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Farkas utcai főépülete, az EME székháza, a Bölcsészettudományi Kar épülete, a történeti intézet és a Sapientia EMTE főépülete, a Bocskai-ház ad majd otthont. A megnyitót, a plenáris előadásokat és az első közgyűlést a Kolozsvári Magyar Operában rendezik meg. Péntek János, a Kolozsvári Akadémia Bizottság elnöke, a szervezőbizottság társelnöke hozzáfűzte, a rendezvénysorozat egy napját Marosvásárhelyen töltik, ahol a résztvevők a Sapientia EMTE vendégei lesznek. Szabó Árpád Töhötöm, a szervezőbizottság főtitkára ugyanakkor arról számolt be: a BBTE magyar tagozata hatalmas munkát fektetett a szervezésbe, ugyanis az egyetem történetében egy ilyen nagyszabású rendezvény megszervezésére még nem volt példa. A kongresszus szervezői mintegy hatszáz előadó és kísérőik részvételére számítanak a világ minden tájáról, a részvételi díj 100-120 euró, az előadások ugyanakkor nyilvánosak, az érdeklődők térítésmentesen tekintheti meg a kiválasztott előadásokat. A kongresszus ünnepélyes megnyitójára hétfőn, a Kolozsvári Magyar Operában kerül sor. Az esemény első köszöntőbeszédét Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke, mondja, majd Traian Băsescu Románia elnökének üzenetét olvassák fel. A hungarológiai kongresszusokat 1981 óta ötévente szervezik meg világszerte, korábban Bécs, Szeged, Róma–Nápoly, a finnországi Jyväskylä, illetve legutóbb Debrecen adott otthont a rendezvénysorozatnak.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)2011. augusztus 19.
Vajdasági képeslap
Bizakodó hangulat
Arad – Csóré Róberttel, a vajdasági Kishegyes község polgármesterével a Simonyifalvi napok rendezvényén sikerül elbeszélgetnünk, miután aláírták a hármas együttműködési szerződést Simonyifalva, Kishegyes és a Békés megyei Békésszentandrás között.
– Úgy tudom, ön a járásnak a polgármestere.
– Valóban Kishegyes község járásközpont is 5500 lakossal, amelyik 3 települést ölel fel, mintegy 13 500 lelket számlálva.
– Azt is hallottam, hogy önöknél most munkanélküliségi gondok vannak.
– Igen, a gazdasági világválságot most egy szerbiai válság is tetőzi, ami valószínűleg tovább fog húzódni, mint a környező országokban. A belső válságok, mint a koszovói vagy a politikai bizonytalanság a befektetőket is elriasztják. Ami azt jelenti, az elmúlt két évben nem volt jelentkező az újonnan épült ipari parkunkba. Most azonban mutatkozik egy bizonyos átmeneti érdeklődés, ezért a következő néhány hónapban elválik, lesz-e valamilyen pozitív hatása, vagy csak az információszerzés fázisában marad.
– Valós, avagy csak látszat-autonómiának tekinti a Vajdaságban megszületett közigazgatási rendszert?
– A kettő közé helyezném, de azon dolgozunk, hogy a jelenlegi egy valós autonómiává fejlődjék. A valós autonómia ugyanis a jogok mellett pénzügyi keretet is feltételez, ami még nem működik, mivel a kormány folyamatosan figyelmen kívül hagyja az alkotmányban szavatolt 7%-ot. Vagyis azt az összeget, ami a Vajdaságot a szerbiai költségvetésből megilletné. Ebből kifolyólag adódnak a tartománynak, illetve kormányának a legnagyobb gondjai. Reméljük azonban, hogy az év végéig ez meg fog oldódni.
– Mivel Szerbia kiszolgáltatta a háborús bűnöseit, úgy tűnik, megnyílt az út az EU jelöltlistára…
– A tagjelöltségről tudni kell, hogy nálunk jövő májusban választások lesznek minden szinten, ezért a kormánynak addig meg kell tennie a tagjelöltséghez szükséges lépéseket. Hogy mikor lehetünk EU-tag, az más kérdés, szerintem igen hosszú folyamat lesz. A válságból ugyanis nemcsak Európa, hanem az egész világ megtanulhatta: nem olyan egyszerű újabb államokat felvenni, ezért számunkra a kritériumok sokkal keményebbek lesznek, mint az előttünk csatlakozóknak voltak.
– Számolnak-e azzal, hogy az uniós tagsággal a helyi ipar megsemmisülhet azáltal, hogy a nyugatiak olcsón felvásárolják a vállalatokat, majd bezárják őket, hogy a saját termékeiknek biztosítsák a piacot?
– Volt alkalmunk figyelemmel kísérni a magyarországi csatlakozás következményeit, különböző lépéseit. Attól félek, hogy a pozitív mellett olyan negatív következményei is lesznek a csatlakozásnak, hogy Szerbiának még olyan mértékben sem sikerül majd megtartania a saját iparát, mint Magyarországnak, illetve Romániának. Ugyanakkor abban is bízom, hogy a szerbiai, másfajta gondolkodásmód pozitív eredményeket is fog szülni a kissé elhúzódó csatlakozási folyamatban.
– A vajdasági magyarság jogai maradéktalanul érvényesülnek-e vagy még ezen a területen is sok a tennivaló?
– A Vajdasági Magyar Szövetség folyamatosan küzd a vele partnerségben lévő magyar pártokkal az európainak minősülő jogok szerbiai megvalósulásáért. Jelenleg a vajdasági magyarság jogok tekintetében, az erdélyi, illetve felvidéki magyarsághoz képest sokkal többet tudott elérni. Reméljük, mindezeket sikerül megtartanunk, hosszú távon maradandóvá tennünk. Reméljük, ehhez a gyümölcsöző hármas együttműködés is hozzájárul.
– Köszönöm a beszélgetést.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)2011. augusztus 19.
Antal Árpád: a prefektúrának a magyar nyelvhasználatot is védenie kellene
Ne csak a román, hanem a magyar nyelvnek a polgármesteri hivatalokban és a dekoncentrált intézményekben való használata fölött is őrködjék – erre kéri Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Kovászna megyei prefektúrát.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a Kovászna megyei prefektúra felszólításokat küld azon cégeknek, amelyek magyar nyelven is hirdetik magukat. A városvezető felháborítónak tartja, hogy a prefektúra a törvények betartására figyelmeztetett egy nagyáruházat, amelyik magyar nyelvű hirdetésekkel reklámozta termékeit.
A városvezető szerint a világ legtermészetesebb dolga, hogy Sepsiszentgyörgyön magyar nyelven is reklámozzák magukat a céget. Úgy véli: a prefektúra túllépi hatáskörét, ugyanakkor azt üzeni a vállalkozóknak, hogy ne ijedjenek meg a hasonló felszólításoktól. A polgármester ugyanakkor adatokat kért a prefektúrától, hogy hány esetben küldtek ki ilyen felszólításokat, konkrét választ azonban még nem kapott kérdésére. Krónika (Kolozsvár)2011. augusztus 19.
Véget ért a nyári egyetem
Nagyvárad- Csütörtök délután a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében tartották a 10. alkalommal megszervezett Kárpát-medencei Nyári Egyetem záróünnepségét. Részvételi okleveleket is átadtak.
A 10. Kárpát-medencei Nyári Egyetem fő szervezői a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület (PIHE), a Rákóczi Szövetség és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) voltak.
A záróbeszédek sorát Tőkés László EP-alelnöknek, az esemény fővédnökének a felszólalása nyitotta. Elnézést kért a jelenlevőktől, amiért a nyitóünnepségen nem tudott jelen lenni, de a Kolozsvári Magyar Napokon vett részt, mely „eseménynek káprázatos felfutása van” a funari-korszak után, mely tönkretette a magyarok kedélyállapotát. Kolozsvár szülötteként, de partiumi öntudattal az önrendelkezés fontosságát emelte ki, arra figyelmeztetve, hogy Romániában két nagy tömbben, a Partiumban és a Székelyföldön él a legtöbb magyar, akiket képzeletbeli hídként köt össze többek közt Kalotaszeg és a Mezőség.
A volt püspök ugyanakkor az elmúlt tíz évre is visszatekintett. Örömmel nyugtázta, hogy a Partiumi Egyetem is túlélte a nyolc évnyi magyarországi balliberális kormányzás megpróbáltatásait, tavaly pedig „helyére került a nemzeti kormány”, melynek köszönhetjük „nemzeti létünk három komoly alappillérjét”, vagyis a trianoni emléktörvényt, a kettős állampolgárságot és az új alkotmányt. Tőkés László szerint egységes nemzetben kell gondolkodni, ezért a nyári egyetemre sem szabad önmagában tekinteni, hanem a Kárpát-medencei magyar ifjúsági rendszerek összefüggésében kell kezelni. Úgy fogalmazott: napjainkban, amikor az Európai Unióban a mobilitás mellett kardoskodnak, mi meg kell valljuk nemzeti önazonosságunkat, hitbeli identitásunkat és keresztény mivoltunkat, mert így alakul ki gazdag értékrendünk és európai önazonosságunk is ezek révén szintetizálódik. Az EP-alelnök az épített és természeti környezet megóvásának fontosságára is kitért. Kiemelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) a Verespatakért folytatott küzdelmét, de meglátásában „félő, hogy a kulisszák mögött bizonyos erők megkötötték a boltjaikat, beleértve a magyarok által vezetett minisztériumokat is.”
Egységes stratégia
Dr. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar felsőoktatása jövőjéről, a kidolgozandó stratégiáról tartott vetítettképes előadást. Annak a meggyőződésének adott hangot: a közoktatásban egységesen, az óvodától az egyetemig kell gondolkodni, egy egységes stratégiának a kidolgozásakor pedig abból az alapkérdésből érdemes kiindulni, hogy honnan jönnek azok a magyar hallgatók, akikre építeni lehet. Megitélésében az első létszámbeli szakadék az általános és középiskola között van, és azon is el kéne gondolkodni, hogy miként vonják be a magyar felsőoktatásba azokat a diákokat, akik addig románul tanultak. Megoldás lehet még a Bolyai Egyetem kiválása a Babeș-Bolyai Tudományegyetemből, egy teljesen új, állami finanszírozású egyetem létrehozása vagy egy hálózatos erdélyi magyar tudományegyetem kialakítása az akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem– Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem körül, amelyhez csatlakozhatnak a többi, magyar nyelven is oktató intézmények, a helyszínek pedig Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely lennének.
Állófogadás és búcsúbuli
Márkos István főszervező, a PKED elnöke az elmúlt napok történéseit összegezte, személyes tapasztalai alapján. Ezután kiosztották a részvételi okleveleket, majd Ráksi Lajos egyetemi lelkész tartott rövid záróáhítatot. Thurzó Zoltán zongoraművész délután 5 órára meghirdetett hangversenye fél órás csúszással kezdődött, amit a hallgatóság köréből egyesek sérelmeztek, megjegyezve, hogy a PKE-n nem először fordul ilyesmi elő. A nap állófogadással, borkóstolással és búcsúbulival zárult.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro2011. augusztus 20.
Tőkés: A nemzetegyesítés megvalósításában kezdeményezők voltunk
Véget ért a X. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Nagyváradon. A jubileumi rendezvény zárónapján, az esemény egyik fővédnöke, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tartott előadást. A rendezvényen közel 200 diák vett részt Magyarországról, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, és a Vajdaságból. Ionescu Nikolett járt a zárórendezvényen:
- Sok minden történt ez alatt a tíz év alatt, amióta megrendezték az első Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, itt a Partiumi Keresztény Egyetemen. Milyen szerepet tölthet be egy nyári egyetem a diákok életében, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, a rendezvény fővédnöke? - Mint a vérnek az erei a testet, úgy hálózzák be a különböző rendezvények, nyári egyetemek, a kárpát-medencei magyarságot, mely hosszú évtizedekig tartó csonkaság után ténylegesen a határok felett, és a határok ellenére összeállot, én arra vagyok büszke, és az tölt el elégtétellel, visszatekintve 2002-re, hogy megelőlegeztük azt a törvényes állapotot, amely az utóbbi évben a három sarkalatos törvény, az állampolgárságról szóló törvény, az Alkotmány, és a Trianoni emléktörvény révén alakult ki. De így gondolok vissza a több mint 20 éves Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemre, vagy a Magyar Reformátusok Világszövetségére, vagy a többi egyetemi nyári rendezvényre, főiskolai mozgalomra, a Kőszegi ifjúsági rendezvényekre, tehát egészében kell látnunk ezt a folyamatot, és jó érzés azt megállapítani, hogy mi ebben a mozgalomban, a nemzetegyesítés megvalósításában nem csak résztvevők, hanem kezdeményezők voltunk… (…) Kossuth Rádió. Erdély.ma2011. augusztus 20.
A koronázópalást oltalma
Szent István napja kultuszként épült be a magyar köztudatba, a magyar nemzeti összetartozás, az egység szimbólumává lett, miközben a történelmi emlékezetből kikoptak azok a viszontagságos históriai mozzanatok, amelyek az országos ünnepet ki akarták szorítani a nemzeti köztudatból.
Mária Terézia a magyaroknak szánt gesztusként 1774-ben nyilvánította országos ünneppé, Habsburg József főherceg, nádor 1819-ben engedélyezte először a körmenetet. A szabadságharc elfojtása után 1860. augusztus 20-ig ismét tiltották a körmenetet, s amikor először engedélyezték, az hatalmas Habsburg-ellenes tüntetéssé vált. 1881 az a fontos dátum, amikor a kiegyezés után folytatott parlamenti küzdelem eredményeként a Szent István-nap országos jelentőségű ünneppé, munkaszüneti nappá nyilváníttatott.
Az ünnepség a Trianonban megcsonkított ország maradék területén 1920 után a nemzeti összetartozás jegyében nagyszabású nemzeti ünneppé terebélyesedett. A második világégés után, a kommunista hatalom térnyerésével az országos ünnepséget próbálták megfosztani vallásos jellegétől, valósággal "beköltöztek" az ünnepbe, a népköztársaság kikiáltásának napjává és a kommunista alkotmány évfordulójává sminkelték át. A körmenetet betiltották.
Jellemző módon ezek a nemzetellenes machinációk az 1990-es rendszerváltoztatás után sem tűntek el egy csapásra. A 90-es években balliberális körök próbáltak gúnyt űzni a Szent Koronából, a Szent Jobból, a körmenetből. Ez ebben az esetben is fordítva sült el: az augusztus 20-i ünnepség a belső ellenállás kifejezésének alkalmává vált.
Ezekben az években az utódállamokban bekövetkezett politikai változásokat kihasználva a nemzeti ünnep földrajzi és lelki dimenziói kitágultak, és az új színekkel, tartalmakkal gazdagodott. A tévé- és rádióközvetítések révén a színterek virtuálisan elérhetővé váltak minden magyar számára. Megszülettek és megfogantak azok a kezdeményezések is, amelyek fizikailag, kulturálisan és lelkileg is összekötik a magyarságot, a közös szimbolikus rendezvények behálózzák az egész térséget. Nemzeti vágtában veszünk részt, Lármafa-tüzek lobbannak Háromszék szakrális helyén, az Óriáspince-tetőn. A nemzet kenyerének közös megszegése, száz és száz kulturális és sportrendezvény a nap programjaiban. A nemzeti egység ökumenikus magyar ünnepévé léptették elő István király szentté avatásának évfordulóját.
A szó jelképes értelmében a magyar királyi koronázópalást lélekben a maga oltalma alá hívja a magyarokat.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 20.
Szent királyunk ünnepe Háromszéken
Augusztus 20-án és 21-én ünnepi szentbeszédek szólnak a magyar államalapítóról, Szent István királyról. Háromszék népe jogosan, fennkölt szívvel és lélekkel ünnepelhet, mert a nagy király koronája alá tartozott az egykori történelmi Magyarország e sarkocskája is, ahol lakunk és ahol élünk. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az itt székelő két katolikus főesperesség az erdélyi főegyházmegye része, annak pedig alapítója a szent király volt. Szószéki beszédek hangzanak el protestáns templomainkban is, hiszen több templom alapja az ősi vallás korában épült.
A hétvége két napján a megye legkülönbözőbb tájain, egyszerre öt helyen gyúlnak meg az emlékezés gyertyalángjai az oltárokon, friss virágokból kötött koszorúk kerülnek az emlékkeresztekre, István király szobrainak lábához Sepsiszentgyörgyön, Sepsiszentkirályban, Kézdiszentléleken, Kovásznán. Százak emlékeznek majd, itthoniak és messze földről érkezők, százak és ezrek a Szentföldön, Isten szabad ege alatt, a Perkő-hegyen felépített szabadtéri oltár előtt, Kovászna városában, Mikóújfaluban, Sepsiszentkirályban és Árkoson. Műemlék templomokban, kápolnákban István királyról zeng a hálaének. Öt plébánia és az árkosi filia Szent Istvánt választotta védőszentjéül.
Kisgyörgy Zoltán összeállítása egy Szent István király napja oldalon. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 20.
Fesztivál – Olasz muzsika, magyar népzene hátizsákos turistáknak
Bemutatkoztak a XIII. Szent István-napi Néptánctalálkozó táncosai
Tizenharmadik kiadásához érkezett a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes által szervezett Szent István-napi Néptánctalálkozó, amely idén is szerves része a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatának. Így történt meg, hogy a néptánctalálkozón fellépő együttesek a magyar napok fesztiválutcájában mutatkoztak be tegnap, nem is akárhogyan: fergeteges hangulatot varázsoltak, amit jól tanúsít, hogy a nézők közül is sokakat bevontak a táncba. Az évek során az egyik legrangosabb Kárpát-medencei Szent István-napi rendezvénnyé váló találkozó első ízben Égtájak Fesztivál is, a budapesti Égtájak Egyesület társszervezésében. Idén 8 ország 350 táncosa sorakozik fel a Kolozs és Szilágy megyei 180 hagyományőrző fiatal mellé – megannyiukat egy helyen láthatjuk vasárnap, amikor a hagyományos kolozsvári utcai felvonuláson és zárógálán csillogtatják meg tudásukat és csodálatos népviseleteiket.
A XIII. Szent István-napi néptánctalálkozó együtteseinek bemutatkozó tánca fokozta tegnap délben a hangulatot a fesztiválutcában, a magyar napok keretében.
Elsőként a szlovákiai Nádas Néptáncegyüttes tette próbára a Farkas utcai színpad deszkáit, majd a Görögországból érkező Halastra Youth Center táncosai szórakoztatták a közönséget. Igazi olasz hangulatot varázsolt a Calabria tartományból érkező Gruppo Folk I Peddaroti, majd a magyarországi román kisebbséget képviselő Nyisztor György Hagyományőrző Egyesület táncosai léptek fel. A bemutatkozás utolsó mozzanataként a csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes – akik már kilencedik alkalommal vesznek részt a találkozón – hívta közös táncra a közönséget – fiatalokat, időseket, hátizsákos turistákat és a többi együttes „civilben” jelen levő tagjait.
A bemutatót követően a házigazda Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetője és koreográfusa, Pillich Balázs elmondta, hogy az idén is igyekeztek minél több kisebbségi együttest meghívni az egész Kárpát-medencéből és Európából. Végül nyolc országból (Szerbia, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Görögország, Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország) közel 400 táncos érkezett a találkozóra. Mivel a rendezvény idén Égtájak Fesztivál is a budapesti Égtájak Egyesület társszervezésében, a szervezők azt is célul tűzték ki, hogy az összes Kárpát-medencei régióból legyen képviselve a magyar kisebbség. Két régió, a Muravidék és Burgenland kivételével mindenhonnan érkeztek is képviselők – tudtuk meg.
Pillich Balázs örömét fejezte ki, hogy idén először Kárpátaljáról és Ukrajnából is érkezett egy-egy kisebbségi csapat, és felhívta a figyelmünket a különleges görögországi, olaszországi és lengyelországi együttesekre. Hozzátette: az idei találkozót egyébként az is különlegessé teszi, hogy a vasárnapi zárógálán mind az öt kolozsvári magyar néptáncegyüttes képviselni fogja magát, vagyis ott lesz az Ördögtérgye Népáncegyüttes, a Bogáncs Néptáncegyüttes, a Zurboló Táncegyüttes, a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Kolozsváron működő, de kalotaszegi táncosokból álló Kalotaszeg Néptáncegyüttes.
Tegnap délután az európai kisebbségi és regionális kultúrák számontartott találkozóhelyévé vált Szent István-napi néptalálkozó programjai vidéken folytatódtak: a táncosok „kirajzottak” Kolozs és Szilágy megye különböző településeire. Délután hét órától így párhuzamosan zajlottak a népviseleti felvonulások és a helyi – esetekben falunapi – ünnepségek Gyaluban, Mákófalván, Zsobokon, Bánffyhunyadon, amit a néptáncegyüttesek bemutatkozása követett. Ma, augusztus 20-án, ismét kiemelkedő esemény lesz a 17.00 órakor népviseleti felvonulással kezdődő Magyarfenesi Szabadtéri Gálaműsor, számos meglepetéssel: parádés felvonulás, szabadtéri színpad, tábortűz, tűzijáték, táncház, falubál stb. várja a várhatóan többezer érdeklődőt.
Vasárnap viszont már a kolozsváriaké a fesztivál: az immár hagyományos délelőtti népviseleti felvonulást (amely délelőtt fél 11-kor kezdődik) a Mátyás-szobor előtti tánc-kavalkád követi, majd a Szent Mihály-templomban tartandó ünnepi áldást követően 17.00 órától kezdődik a XIII. Szent István-napi Néptánctalálkozó Kolozsvári Zárógálája a Diákművelődési Házban.
Szintén vasárnap, 17.00 órától kezdődik kalotaszentkirályi rendezvény is, amely az idén másodszor a kalotaszentkirályi falunapok keretében kap helyet
(háromszéki) Szabadság (Kolozsvár)2011. augusztus 20.
Fesztivál – Botrány a kolozsvári városfal tövében
Botrány szakította félbe a Kolozsvári Magyar Napok városnéző sétáját pénteken délelőtt: egy nyugdíjas férfi veszekedni kezdett Asztalos Lajos helytörténésszel és az általa vezetett 70 fős csoporttal, majd kizavarta őket az óvár északi falához vezető udvarról.
A csoport, amely a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett városnéző sétára érkezett, a belvárost és az egykori Óvárat szerette volna megtekinteni a közismert helytörténész kalauzolásával. „A Főtér 24. szám alatti, közös magántulajdonban lévő udvaron azonban Asztalos Lajos a városfal illegális bontásáról mesélt. Ekkor a szomszédos épületben élő Szász László Asztalost hazugsággal vádolva, hangoskodva kényszerítette távozásra az embereket. A kiabálás nyomán a csoport kénytelen volt megszakítani a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezte sétát” – áll a magyar napok szervezői által szerkesztőségünkbe eljuttatott tegnapi közleményben.
Asztalos szerint a ’90-es évek elején, egy szállodai beruházás miatt, a tulajdonos a helyi műemlékvédelmet a bukarestin keresztül kerülte meg, és az építkezés kedvéért nekiálltak a felbecsülhetetlen értékű városfal eltüntetésének. Ekkor került szóváltásba az említett férfival. „Hazugság, hogy bontottunk volna. Az egykori fal veszélyben volt, alatta ugyanis csak egy földtöltés volt. Mi erősítettük meg, vasbeton alapozást és köveket raktunk alája, hogy be ne omoljon” – nyilatkozta később az ingatlan felügyeletével megbízott nyugdíjas.
Asztalos Lajos szerint az északi fal bontását az Országos Műemlékvédelmi Intézet engedélyezte; a munkálatokat végül a Virgil Pop vezette Területi Műemlékvédelmi Bizottságnak sikerült leállítani. Hozzátette: a hivatal felszólítására rakta újra a szállodatulajdonos a kőfalat, habár máig nem tettek eleget annak az ígéretnek, hogy a közös magántulajdonban lévő udvaron álló műemlék fal egy üvegrészen keresztül az utcáról is látható legyen. Szabadság (Kolozsvár)2011. augusztus 20.
Áronnak felfelé nézve, Gyula
Biztos szemmel ismerte fel, ha valakiben csírázik a hit, erőtlen még, de életerővé válhatik. Nincs abszolút ateista, mint ahogy a hívők lelkében is lappanghat kétely, bizonytalanság. A kereszténység ennek az örökös küzdelemnek a megélése lélekben. Jellegzetes példa lehet Áron püspök és Illyés Gyula kapcsolata, amelyben egyféle "utazó nagyköveti" szerepet játszott Keresztes Sándor kereszténydemokrata politikus, többszörös parlamenti képviselő, vatikáni magyar követ. Tőle idézünk: "A Püspök Úr megkért, hogy egy általa küldött korondi vázát juttassak el Illyés Gyulához, amelyet lányának szán, kinek létéről a verseiből szerzett tudomást. E kezdet után alakult ki az a helyzet, hogy Püspök Atya és Illyés között a ’postás’ szerepet tölthettem be. Ennek egyik emlékezetes epizódja a következő: Illyés Gyula dubitált azon, hogy vajon elküldheti-e a Püspöknek Kháron ladikján című könyvét, mert ahogy ő mondta magáról, ő nem hívő. Bátorításomra a könyvet elküldte az alábbi dedikálással: Áronnak felfelé nézve, Gyula. Én ezt az epizódot elmeséltem Püspök Atyának, melyet mosolyogva és megértéssel fogadott. A következő látogatásomkor ezt üzente:
– Mondd meg Gyulának, elolvastam a könyvét, és azt üzenem neki, hogy ő hívő, csak viaskodik az Istennel, mint Jákob az angyallal. Krisztus ugyanis azért jött a világra, hogy az embereknek meghirdesse az igazságot, és mindenki, aki tiszta szívvel keresi és követi az igazságot, az Krisztust követi.
Amikor ezt az üzenetet átadtam Flóra asszony jelenlétében, zokogni kezdett, majd kihúzta magát és azt mondta:
– Mondd meg a Püspöknek, rendelkezzék a tollammal, eszemmel és pénzemmel, azt teszek, amit kíván."
A püspök és a költő egyszer találkoztak személyesen, akkor egy éjszakát átbeszélgettek. Keresztes Sándor megjegyzi, hogy Márton Áronnak bizonyára nagy szerepe volt Illyés Gyula közeledésében az Egyházhoz. (Beke György: A hitvalló)
b. d. Népújság (Marosvásárhely)2011. augusztus 21.
Vita egy Krisztus-szobor körül
Ismét hangos az erdélyi média egy vallási témát is érintő kérdéstől. Kell-e a Farkaslaka községhez tartozó Székelyszentlélek határába, a hegyoldalra egy Krisztust ábrázoló szobor, amely azonban nem leplezett módon egyben kilátó is lenne, és méreteiben Kelet-Európa legnagyobbra, impozánsnak, messzire látónak és látszónak tervezett Krisztus-szobra?
A felsorakozó érvek egyrészt szigorúan, érzelemmentesen szakmaiak: az építészek, köztük Albert Márton, Berszán Ruxandra, Bogos Ernő, Korodi Szabolcs, Köllő Miklós, Márton Ildikó, Máthé Zoltán urbanisztikai, tájhasználati és építészeti szempontból az eddig közölt vázlatterv és a kivitelezést dokumentáló fotók alapján egy Krisztus- szobornak és -kilátónak a giccs fogalmát kimerítő ötvözését látják, s mint ilyet nem minősítik alkalmasnak a felállításra. Hasonló a gyulafehérvári főegyházmegyei Egyházművészeti Bizottság véleménye is, ezért ez sem javasolta az emlékmű felállítását. Ez utóbbi egyöntetű szakvélemény alapján Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a székelyszentléleki plébániának címzett leiratában erre hivatkozva nem támogatja (igaz, nem is tiltja tételesen) a mű felállítását, ám a hozzá forduló plébánosnak jelez egy másik szempontot és érvrendszert: „…esetleg hivalkodásnak minősül és nagyzolásnak nézik egyre elszegényedőbb világunkban”. És van a harmadik szempont, az igenlőké: ezek egy része a turisztikai érdeklődés fellendítését is látja a terv megvalósulása nyomán (s ilyenként szintén érzelemmentesen, hasznossági oldalról tekinti), egy másik része a vallási jelleget nézi, ezt tartja főszempontnak. Ilyen szemszögből fontosnak, vallási jelképnek érzik az érvelők a szobrot: a hitéhez ragaszkodó, vallását megtartó Székelyföld képének megerősítését látják benne, ellenzőinek kicsinyhitűségét, anyagiasságát érzik az ellenérvekben felszínre jutni.
Bodó Márta. Vasárnap (Kolozsvár)