udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3980
találat
lapozás: 1-30 ... 2521-2550 | 2551-2580 | 2581-2610 ... 3961-3980
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. augusztus 24.
Kolozsvár: tárgyalna a közös polgármesterjelölt-állításról az EMNT és az RMDSZ
Tárgyalni kíván a közös polgármesterjelölt indításáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ Kolozsváron. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke a Krónika érdeklődésére úgy nyilatkozott: az elmúlt héten lezajlott Kolozsvári Magyar Napok sikere is bizonyította, hogy „hihetetlen erő van abban, ha egyenrangú félként összefog a két szervezet”.
A kincses városi politikus szerint ez lehetne mindkét fél mottója a helyhatósági választásokkal kapcsolatos tárgyalásokon. Gergely elmondta, az önkormányzati választásokig még van idő foglalkozni a kérdéssel, azt ugyanis alaposan át kell gondolni. Kifejtette: a legfontosabb, hogy maximalizálják a magyar szavazatok számát, ugyanis még egyszer nem fog előfordulni, hogy egy pártnak abszolút többsége legyen a városi önkormányzatban, ezért a magyar képviselet lehet a mérleg nyelve.
Máté András Levente, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is hasonlóan nyilatkozott a Krónikának. „Amint a magyar napok nyitórendezvényén Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üdvözlőlevelében elhangzott, én is fontosnak tartom, hogy egy magyar polgármesterjelöltje legyen Kolozsvárnak. Teljesen nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, de ez eddig korai volt, hiszen még azt sem tudjuk, hogy pontosan mikor lesznek az önkormányzati választások” – nyilatkozta lapunknak Máté András.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a rendezvény nyitónapján elhangzott köszöntőjében példaértékűnek nevezte az RMDSZ–EMNT-összefogást, amelynek véleménye szerint a jövő évi polgármester-választás lesz a szakítópróbája, az, hogy felsorakoznak-e egyetlen magyar jelölt mögött. A téma kapcsán Tőkés László EMNT-elnök Kolozsváron úgy nyilatkozott: itt az ideje annak, hogy a kincses várost egy magyar polgármester vezesse a jövő évi polgármesteri választásokat követően. Nyilatkozatában az EP-képviselő Nagyszeben példáját említette, ahol szász származású polgármester, Klaus Johannis vezeti a várost.
Amint arról korábban beszámoltunk, Marosvásárhelyen még nem dőlt el, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek közös jelöltet állítanak-e a jövő évi helyhatósági választások alkalmával. Azt már tudni lehet, hogy az EMNT és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetei egy RMDSZ-tagot, Vass Leventét javasolják marosvásárhelyi polgármesterjelöltnek, az RMDSZ megyei szervezete azonban még nem döntötte el, hogy elfogadja-e a javaslatot. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke korábban úgy nyilatkozott: a szövetség városi képviselete egyetért a közös jelöltállítással, a polgármesterjelöltet azonban az RMDSZ-nek kell adnia. Csegzi Sándor – aki tizenegy éve alpolgármester Marosvásárhelyen – még július elején bejelentette: szívesen megpályázná a tisztséget, amennyiben a városi választmány támogatja jelölését.
Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)2011. augusztus 24.
Esterházy János a szlovák államfő szerint Hitler és a fasizmus híve volt
Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el, Hitler és a fasizmus híve volt, ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki.
"Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen" - jelentette ki Gasparovic abban az interjúban, amelyet a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának idei 18. számában tettek közzé.
Az elnöktől azt kérdezték, mi a véleménye arról, hogy Esterházynak Kassán, Ferdinand Durcansky, volt szlovák nácibarát politikusnak pedig Rajecben mellszobrot állítottak. Gasparovic megjegyezte: az, amit Esterházyról mondott, Durcanskyra is érvényes.
A szoborállítás minden településen a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, s a kérdésnek emberi, politikai és művészeti vonzata van - fejtette ki az elnök. Azt mondta, nem híve annak, hogy a múltban állított szobrokat lerombolják, mert azok a település arculatához tartoznak. Nem tartja azonban helyesnek, hogy új szobrokat állítsanak vitatott történelmi személyeknek.
Esterházy kassai mellszobrával kapcsolatban elmondta: magánterületen áll, s ott bárki azt tehet, amit a törvény megenged.
"A büntető törvénykönyvben azonban benne van, hogy tilos a fasizmus népszerűsítése. Meg kell vizsgálni, milyen mértékben lehet beavatkozni magánbirtokon, illetve azt, hogy milyen mértékben lehet erről a magánbirtokról kedvezőtlen hatást gyakorolni a környezetre egy szoborral vagy más propagandaeszközzel. Ha a szobrot valaki a kertjében saját maga számára állítja fel, nehéz bebizonyítani, hogy a fasizmus népszerűsítéséről van szó. Kassán is magánterületről van szó, amely azonban nyilvánosan látogatható. Ez probléma" - szögezte le Gasparovic a Bojovníkban.
Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság egykori vezetőjét, aki a II. világháború idején a pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a zsidóellenes törvényeket, Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják, s bármiféle rehabilitációját elutasítják.
Durcanskynak nagy szerepe volt az első Csehszlovák Köztársaság 1939-es felbomlásában. A politikus 1938 és 1940 között több miniszteri tisztséget is betöltött Szlovákiában. Miután külügyminiszterként megpróbált részben önálló szlovák utat keresni, menesztették tisztségéből. 1945-ben Nyugatra menekült. 1947-ben Szlovákiában távollétében háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Az ítélet ma is jogerős. Krónika (Kolozsvár)2011. augusztus 24.
Összevont választások jöhetnek
Miután Traian Băsescu államfő a tisztán egyéni választókerületes választási rendszerre való áttérést szorgalmazta már jövő évtől, a nagyobbik kormányerő, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) újabb, a választásokkal kapcsolatos módosítást szorgalmaz: ezúttal a rendszerint nyáron megrendezett önkormányzati választásokat vonná össze az őszi parlamenti választásokkal. A PDL javaslatát koalíciós partnere, az RMDSZ is támogatja, és az ellenzék sem utasítja el, így megvalósulására nagy az esély. Arról ugyanakkor, hogy melyik időpontban rendeznék meg az összevont voksolást, még nincs javaslat.
Sever Voinescu, a PDL szóvivője tegnap kifejtette: azért jó ötlet összevonni a helyhatósági választásokat a parlamentiekkel, mert „rossz román szokás szerint” külön választásokkal az intézmények egy évre lebénulnak, a politikusok pedig „megbolondulnak”. Voinescu elmondta, a PDL tárgyal koalíciós partnerével, az RMDSZ-szel, mert törvénymódosítás csak politikai többséggel valósítható meg, és leszögezte: a demokrata-liberálisok a koalíció javaslatát akarják a parlament elé terjeszteni. Voinescu elmagyarázta, miért jó ötlet a két választás összevonása. „Így tanulták meg a román köztisztviselők az elmúlt húsz évben: választási évben semmit nem csinálnak. Mi több, választási évben a politikusok is elveszítik a fejüket, mert a két választási megmérettetés köti le minden pillanatukat. Következésképpen Románia számára jobb lenne, ha egyszerre kerülne sor az önkormányzati és parlamenti választásokra, majdnem egy évről egy, legfeljebb két hónapra csökkenne a választási forrongás ideje” – magyarázta. Elmondta, az összevonás mellett szól az is, hogy olcsóbb lenne, és jelen körülmények között Románia nem engedheti meg, hogy „megmaradjon a rossz hagyományok mellett”.
Voinescu szerint szükség lesz néhány törvénymódosításra a helyi közigazgatási törvényben, de ez csak akkor valósítható meg, ha létezik ilyen irányú többségi politikai akarat. A választási rendszerrel kapcsolatban Voinescu elmondta, hogy a 2008-as választásokon alkalmazott szabályokat meg kell változtatni, mert a „kiegyenlítés címén olyan emberek kerültek a parlamentbe, akik elveszítették a választásokat, és nem jutottak be olyanok, akik megnyerték”. Emil Boc miniszterelnök kedden azt nyilatkozta, hogy elméletileg lehetséges az önkormányzati és parlamenti választások összevonása 2012-ben, ennek időszerűségét a koalícióban elemzik, és ott hoznak döntést is a kérdésről. A miniszterelnök azt is elmondta, a koalíció elemzi az egyéni választókerületes, mandátum-visszaosztásos rendszer kiiktatását. „A koalíció jövő héten kezdi elemezni a választási rendszer kérdését. Tárgyalunk az ellenzékkel is. Egyelőre nincs koalíciós szinten elfogadott forma, mert még nem kezdtünk el tárgyalni” – tette hozzá Boc.
Az RMDSZ is benne van
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap elmondta, a magyar szervezet támogatja az önkormányzati és a parlamenti választások egyidejű megrendezését. „A koalíciós ülésen szó esett erről, és azt mondtuk, hogy szerintünk jó ötlet. Mi magunk is szorgalmaztuk még 2008-ban” – mutatott rá. Kelemen szerint egyrészt gazdasági, másrészt mobilizációs szempontok is indokolják az összevonást, mivel az önkormányzati választásokon rendszerint nagyobb a részvételi arány, mint a parlamentieken. Az egyéni választókerületes rendszer kapcsán kifejtette: ebben az esetben az RMDSZ csupán azon kerületekben nyerhetne, ahol a magyarok többségben élnek, a szórvány elveszne, ezért az arányos képviseletet tartja jobbnak. Kifejtette ugyanakkor, hogy még elemzik a kérdést, így egyelőre nem tud konkrét választ adni arra, hogy jó lenne a választási rendszer módosítása, vagy sem. Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint Erdélyben általában a PDL-nek kedvezhet az összevonás, míg Kovásznában az RMDSZ-nek kedvezhet, mivel az emberek jórészt elégedettek a szövetség polgármestereinek tevékenységével. Az ellenzék sem zárkózik el: Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint pártja akár összevont rendszerben is minél hamarabb megrendezné a választásokat, „csak ne csalják el azokat”. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) másik társelnöke szerint az USL számára nem lesz tragédia az összevonás, de a PDL sem ér el vele sokat.
„Ellenzéki” hangok
Az RMDSZ elnökével ugyanakkor a szövetség berkeiből nem mindenki ért egyet: Lakatos Péter Bihar megyei képviselő, aki rendszerint bírálja azon kormány döntéseit, amelynek saját pártja is tagja, úgy vélte, nem jó összemosni a dolgokat, mert így az önkormányzati választások átpolitizálódnának, és nem a helyi kérdésekről szólnának. Biharban egyébként az ellenzéki pártok képviselői is „rebellisek”: Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, a PNL városi elnöke a Lakatoséhoz hasonló érvek alapján utasítja el a kezdeményezést, és Ioan Mang PSD-s vezető sem támogatja, mivel szerinte a PDL mindezt azért akarja, hogy a parlamenti választásokat a még meglévő saját polgármesterei és megyei vezetői szervezhessék meg, és így elcsalhassák azokat. (A megyében amúgy az országos helyzettel ellentétben a PDL van ellenzékben, az RMDSZ a két ellenzéki alakulattal kötött együttműködési megállapodást.) Cristian Preda, a PDL európai parlamenti képviselője szerint ugyanakkor jó ötlet összevonni a két választást, ám a pusztán egyéni választókerületes voksolás bevezetése esetére úgy vélte, sem a százalékos, sem az alternatív küszöböt nem lehet megtartani. Rámutatott, az ilyen reform kedvezne a kis alakulatoknak, és demokratikusabbá tenné a választásokat. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szerint egyébként ahhoz, hogy a választásokat összevonják, új törvényre van szükség, amely mindenféle szavazást szabályozna. Marian Muhuleţ, a hatóság alelnöke elmondta: a helyhatósági és a parlamenti választások összevonásához új jogszabályra van szükség, semmiképpen nem lehet azt sürgősségi rendelet révén elfogadni.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2011. augusztus 24.
VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága, illetve a Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében a héten zajlik Kolozsváron a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, melynek témája Nyelv és kultúra a változó régióban. Az ülésszak csütörtöki előadásait és szekcióüléseit Marosvásárhelyen tartják a Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Karának koronkai campusában. Az ünnepi köszöntők délelőtt 10.30 órakor kezdődnek. Népújság (Marosvásárhely)2011. augusztus 24.
Eltüntették a katolikus temetőt
Arad – A borossebesi Deák József azért keresett meg, mert a városka vasútállomása közelében lévő, mintegy 4000 négyzetméteres, kerek formájú római katolikus temető maradványait augusztus 5-én eltüntették. A történelmi jelentőségű temető a törökök kiűzetésekor jött létre, amikor a harcokban elesett osztrák és német katonákat temették ide. Később azonban osztrák civilek, majd más nemzetiségű katolikusok is itt találtak nyughelyre 300 évig, háborítatlanul. Nyugalmukat 1962-ben zavarták meg, amikor a kommunista hatóság egy új temetőt jelölt ki, ezért a régiben lévő halottaik kihantolására, a sírkövek áttelepítésére kényszerítették a katolikusokat. Akiknek az akkori vezetőségétől is megszerezték a beleegyezést. A halottak áttelepítése azonban formaság volt, a legtöbbjük helyben maradt, csupán valamennyi földet, esetleg bizonyos csontjaikat vagy a sírköveiket vitték át az új temetőbe. A régi temetőben nyugvóknak a hozzátartozói is elhaltak, ezért nem sokat törődtek velük. A rendszerváltás után a lakosság, a románokkal együtt, több kérvényben is igényelte a volt temető parkká alakítását, amelyikben helyet kapott volna a mintegy 20 magyar, német, olasz, szlovák, szerb és román feliratú sírkő is. A város vezetősége azzal az ürüggyel, hogy a körgyűrűre kivezető út kerül majd arra a helyre – ami nem valósult meg – elodázták a parkosítást. A polgármesteri hivatal többször ki is takaríttatta a temetőt, noha annak a kerítését a szomszédok tönkretették. A jelenlegi polgármester egy újságcikkben történelmi temetőnek nevezte a nyughelyet, amit parkosítani kívánt. A lakosság bizakodott az emberséges megoldásban, mígnem folyó év augusztus 5-én egy buldózer a földdel egyenlővé tette a területet, a meglévő sírköveket is ledöntötték, földdel takarták le. Az esetet megdöbbenve szemlélte, nemzetiségre való tekintet nélkül a lakosság, mivel sokuknak ott nyugszanak a hozzátartozói. A Holich testvéreknek a Báthori leánynevet viselő anyjuk is ott nyugszik. Deák Józsefnek 2 őse, Berlincz Antal és Hári Lajos szintén itt van eltemetve. Hogy mit lehet tenni a városi tanács hatáskörébe tartozó közterülettel? Szinte semmit. Annak a felszámolásáról bizonyára városi tanácsi határozat rendelkezik, amit esetleg tömeges fellépés nyomán a prefektúra érvényteleníthetne, de talán az emberjogi biztosnak is lenne valamilyen használható ötlete…
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)2011. augusztus 24.
Újrateremtett világok – Cs. Gyimesi-emlékkötet
Bemutatták hétfő este Kolozsváron a Cs. Gyimesi Éva emlékére kiadott, Újrateremtett világok című kötetet. A könyvet eredetileg az időközben tragikus körülmények között elhunyt neves professzor asszony 65. születésnapjára tervezték a szerkesztői, Balogh F. András és Berszán István.
Bemutatták hétfő este Kolozsváron a Cs. Gyimesi Éva emlékére kiadott, Újrateremtett világok című kötetet. A könyvet eredetileg az időközben tragikus körülmények között elhunyt neves professzor asszony 65. születésnapjára tervezték a szerkesztői, Balogh F. András és Berszán István. „Akkor még nem tudtuk, hogy a kiadványból emlékkötet lesz.
Cs. Gyimesi Éva születésnapjára megjelent egy mesterpéldány, amit át is adtunk neki. A most megjelentetett emlékkötetben az akkori mesterpéldányt az előszón és egy nekrológon kívül gyakorlatilag változatlanul felhasználtuk” – magyarázta lapunknak Berszán István. Az irodalomtudományi tanszék vezetőjének tájékoztatása szerint az Újrateremtett világok című könyvbe olyan írások kerültek, amelyek írói valamilyen formában reflektálnak a Cs. Gyimesi Éva-jelenségre, a személyiségére, több évtizedes pedagógusi és irodalmi munkásságára.
A kötetben a tudományos jellegű írásokon (mint például a sumerológus Komoróczy Gézáé) kívül lírai és esszéisztikus hangvételű alkotások is megtalálhatóak olyan írók, költők tollából, mint Demény Péter vagy Láng Zsolt. A kötet ugyanakkor tartalmazza Cs. Gyimesi Éva munkáinak bibliográfiáját, valamit az írásaira való hivatkozások jegyzékét is.
A könyvet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén ismertették a szerkesztők a jelenleg zajló Hungarológiai Kongresszus keretében, kis számú hallgatóság előtt. „A kötet a legutolsó pillanatban, szombaton délután jött ki a nyomdából, ezért sem tudtuk szélesebb körben felhívni az emberek figyelmét a bemutatóra” – magyarázta Berszán István, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője.
Sipos. M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. augusztus 24.
Kánikulariadó Erdélyben
Az ország déli megyéiben és Erdély több régiójában is sárga vészjelzés lépett érvénybe a meleg miatt, ma és holnap a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 38 fokot. Az Országos Meteorológiai Intézet jelentése szerint többek között Hunyad, Temes, Arad, Krassó-Szörény és Bihar megyében is rendkívüli meleg lesz
Az ország déli megyéiben és Erdély több régiójában is sárga vészjelzés lépett érvénybe a meleg miatt, ma és holnap a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 38 fokot. Az Országos Meteorológiai Intézet jelentése szerint többek között Hunyad, Temes, Arad, Krassó-Szörény és Bihar megyében is rendkívüli meleg lesz. Esőre, felhősödésre csak az északkeleti megyében lehet számítani.
Azokban a megyékben, ahol a vészjelzés érvényben van, fokozott készültséggel várják az egészségügyi központokban azokat, akik a meleg miatt rosszullétre panaszkodnak, vagy sürgős orvosi ellátásra van szükségük. A nagyvárosok közterein „kánikulasátrakat” állítanak fel, itt elsősegélyben részesítik a rászorulókat. A munkáltatóknak a kánikulariadó alatt biztosítaniuk kell az alkalmazottak számára a folyadékpótlást, és a munkavégzéshez megfelelő körülményeket.
Az előírások betartását a megyei munkaügyi felügyeletek folyamatosan ellenőrzik. Szabályszegés esetén figyelmeztetésben részesítik a vétkeseket, illetve pénzbírságot rónak ki. Az orvosmeteorológiai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kánikula a magas vérnyomásban szenvedők, a diabéteszesek, a szívbetegek, az idősek és a várandós nők esetében okozhat súlyos egészségkárosodást. Az előrejelzések szerint a nyár végi forróság várhatóan a hét végéig kitart. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. augusztus 24.
/vezércikk/
Aranyláz
A környezet- és természetvédelem az ember jövője szempontjából létszükséglet. A japán földrengéses katasztrófa nyomán nem véletlenül zárják be a német atomerőműveket, az elektromos meghajtású gépkocsikra való nagyobb méretű átállás már megkezdődött, és egyre több államban nem csupán figyelembe veszik, hanem szigorúan be is tartják a tengeri és óceáni halászati kvótákat.
A környezet- és természetvédelem az ember jövője szempontjából létszükséglet. A japán földrengéses katasztrófa nyomán nem véletlenül zárják be a német atomerőműveket, az elektromos meghajtású gépkocsikra való nagyobb méretű átállás már megkezdődött, és egyre több államban nem csupán figyelembe veszik, hanem szigorúan be is tartják a tengeri és óceáni halászati kvótákat. A fejlett ipari államok környezet- és természetvédelme nyilvánvalóan nem olcsó mulatság, a kiesett energia- és más forrásokat pótolni kell. De ahol nem csupán a józan szemlélet uralkodik, hanem pénz is van, ott megtehetik. A szegényebb országokban, mint amilyen Románia, a környezet- és természetvédelem állandó kételyek forrása. Majd mindenki tisztában van azzal, hogy nem kellene pusztítani az erdőket, de amíg a törvényesen vagy feketén kitermelt fából származó jövedelmi forrásoknak nincs más alternatívája, addig minden zöld panasz a pusztába kiáltott szó marad.
Turisztikai szempontból nyilvánvalóan undorító tájseb minden újonnan megnyitott kőbánya, de bármelyik helyhatóság szívesen veszi, ha az ott munkálkodó cégek nekik fizetik be az adókat. Már itt is régóta fásítani-füvesíteni kellett volna minden meddőhányót, ahogyan a bányászat visszafejlesztése után a nyugat-európai országokban tették, de a pénz hiánya miatt a legtöbb helyen minden maradt a régiben.
Verespatak tekintetében is ugyanez a dilemma: most, amikor az arany világpiaci ára megháromszorozódott – és egy ország valutatartalékának mindenekelőtt ez a nemesfém jelenti a zálogát –, akkor megengedhető-e, hogy lemondjon a saját földjében rejlő, és még mindig magas hatásfokkal kitermelhető, értékes altalajkincsről?
Az államfő és a kormányfő szerint nem, csupán újra kell tárgyalni a kitermelő céggel a részesedési arányokat. Nem túlzás azt állítani, hogy a környék lakosságának jelentős része is úgy várja a bánya megnyitását, mint a megváltást, hiszen nincs munkahely, nincs jövedelem, nincs megélhetés, és számukra a legszebb természetvédelmi gondolatok is úri huncutságnak tűnnek mindazok részéről, akiknek van, amit aprítaniuk a tejbe.
Úgy tűnik, a műemlékvédelem kiharcolta azokat az összegeket, amelyekkel visszaállíthatók és folyamatosan fenntarthatók az egykori bányászati és tájépítészeti emlékek. A környezetvédelmi engedélyek megadását a világon érvényes legszigorúbb kritériumokhoz kötik, más kérdés az, hogy jövendőbeli betartásukat mennyire ellenőrzik.
Tudatos reklámstratégiával a majdani kitermelő cég az ellenségesből közömbössé vagy a maga javára fordította a közhangulatot. Minden jel arra mutat, hogy a Nyugati-Kárpátok legvitatottabb bányakitermelése indulás előtt áll. Hacsak az arany ára le nem zuhan. De a jelenlegi világgazdasági felfordulásban vajon tudja valaki ennek a receptjét ? Netán Chaplintől kellett volna jó előre megkérdezni?
Székedi Ferenc. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. augusztus 25.
Búcsú Birtalan Ákostól
Augusztus 24-én, negyvenkilenc éves korában hunyt el, de csak harminckilenc évet élt Birtalan Ákos. Mintha sejtette volna rossz sorsát, rövid férfikorát a következetes és kemény közösségéért folytatott munka határozta meg. Felelősen gondolkodó ember, jól képzett közgazdász volt, s a kezdetek RMDSZ-képviselőjeként sem átlagos.
Megeshet, ha tíz évvel ezelőtt nem zuhan rá a könyörtelen agyvérzés, a szövetség sorsa is másképp alakul. Mert nem pártban, főként nem egypártrendszerben gondolkodott, mert megújulást, változást akart, mert szolgálatot, és nem hatalmat akart. Ő volt az az RMDSZ-képviselő, aki lapunkban hetente parlamenti beszámolót közölt, mert tudta, kötelessége választóit tájékoztatni minden lépéséről, a parlamenti széljárás minden rezdüléséről.
Rövid életével és kurtára szabott munkásságával is bizonyította: Erdély és Székelyföld gazdasági felemelkedése a magyarság e vidéken való megmaradásának egyetlen lehetséges útja. Ezért harcolta ki, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek közgazdasági szaka legyen Sepsiszentgyörgyön, ezért kutatta Erdővidék gazdasági felemelkedésének lehetőségeit, ezért volt szívügye az erdők visszaszolgáltatása, a közbirtokosság újraélesztése. S már súlyos betegen ő volt három megyében az egyetlen RMDSZ-politikus, ki a Székely Nemzeti Tanács felkérésére vállalta, hogy Székelyföld autonómiastatútum-tervezetét a román parlament elé terjessze. Hogy ne jussanak 25–30 év alatt a csángók sorsára a székelyek – írta akkori közleményében.
Kétezer tavaszán zúdult rá a végzet, egy forró augusztus végi napon teljesítette ki munkáját a halál. Kedves Birtalan Ákos, a magad mögött hagyott békétlenség ellenére, nyugodj békében!
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 25.
Kelet Svájcát hozná létre
Kelet Svájcát, Románia gazdaságának motorját, Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerét szeretné Erdélyben létrehozni a Mikó Imre Terv.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gondozta gazdasági fejlesztési terv többek között jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket, sikeres természetvédelmet, erős ipart, fejlett turizmust és kiváló szakembereket „vizionál" a helyi magyar közösség számára.
Nemzeti gyarapodást és pénzügyi-gazdasági fellendülést szeretne a Mikó Imre Terv, amelynek alkotói széles körű szakmai-nemzetpolitikai-társadalmi összefogás révén kívánják kialakítani végleges formáját. Számítanak a közvélemény segítségére, aktív részvételére – mondta el a Kolozsvári Magyar Napok keretében Jakabos Janka, az EMNT háromszéki szervezetének elnöke. Szerinte az erdélyi gazdaságnak és szereplőinek hidat kell képezniük a magyar és a román kormány között, a terv pedig ennek a hídnak a kiépítésében is fontos szerepet kíván betölteni.
Szatmáry Kristóf, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára jelezte: nem a magyar állam projektje a Mikó-terv, hanem erdélyi magyar kezdeményezés, ennek megfelelően helyi lábakon kell majd állnia. Erdélyi szakemberek dolgozzák ki, és erdélyi gazdasági szereplőket hivatott segíteni. „A Kárpát-medence magyar vonatkozású gazdasági életét hibásan szemléljük külgazdasági tevékenységként, a nemzeti sajátosságok miatt azt sokkal inkább belgazdaságnak kellene tekinteni. A Mikó-terv a magyar–magyar viszony helyreállításának elindított folyamatában tölt tehát be sajátos szerepet" – emelte ki Budapest szerepét Szatmáry. A terv egyfajta autonómiát is jelent: nagy lehetőség az erdélyi magyar közösségnek, hogy megmutassa: az önrendelkezésnek nem csak politikai értelemben van jelentősége, hanem gazdasági perspektívákat is teremthet.
Péti Márton, a magyar kormány egyik háttérintézményének területfejlesztési szakértője úgy tartja: a jelenlegi nemzetközi hangulat alkalmas a terv útnak indításához. Összhangban áll ugyanis az unió kohéziós politikájának reformüzeneteivel is, egyfajta biztosíték a uniós pénzek 2014–2020 közötti lehívására, mert helyi adottságokhoz igazított fejlesztéseket bátorít. Sőt, Magyarország is tanulhat a Mikó-tervből. „Közösség alapú gazdaságfejlesztésből jó kis lecke lesz ez Budapestnek. Itt jóval összetartóbbak a közösségek, mint otthon, mi is kíváncsiak vagyunk hát, hogyan is működik gyakorlatba ültetve egy ilyen terv" – fogalmazott Péti.
„A rendszerváltást követően jószerével megszűnt az erdélyi ipari termelés, az azóta létrejött kis- és középvállalkozások elszórtan működnek, elszigetelt kommunikációval küzdenek a fennmaradásért" – kezdte a terv iparra vonatkozó megoldásainak bemutatását Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság Karának dékánja. Ezeket a vállalkozásokat kellene összefogni, befektetéseiket ösztönözni, támogatást szerezni számukra. A közeljövőben ügyfeleknek és gazdasági szereplőknek szóló ingyenes adatbázist hoznak létre, valamint pályázati szaktanácsadást is hozzáférhetővé tesznek. „Sokan úgy pályáznak ma, hogy amire pénzt adnak, arra kell pályázni. Ezen a szemléleten változtatni kell" – mondta Juhász, aki a terv pénzügyi sikerét az „ingyenes pénzosztás" helyett a visszatérítendő hitelprogramokban látja.
"Az ingyen pénzosztás átka, hogy nem mindig kerül produktív felhasználásra. Mi a gazdaságra sokkal ösztönzőbb kedvezményes mikrohitelekben látjuk a Mikó-terv sikerét" – tette hozzá az oktató. A terv amúgy az erdélyi akadémiai szféra sajátos összefogásának eredménye is, különböző hazai egyetemek több szakembere vett részt kidolgozásában. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 25.
Hírsaláta
Tilos a gyülekezés! A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a helyi rendőrség úgy döntött, hogy a MOGYE mellett tüntetők nem vonulhatnak csoportosan végig a főtéren, s már három személyt csoportnak tekintenek. A tiltakozók ezért úgy döntöttek, egymást felváltva, kettesével sétálnak naponta többször is a főtéren, kissé huzamosabban elidőzve a polgármesteri hivatal előtt, mintegy üzenve Dorin Florea polgármesternek, hogy a törvényeket Romániában is be kell tartani. Florea polgármester és a rendőrség döntése szöges ellentétben áll a gyülekezési szabadság jogával, s Ceauşescu bukása óta nem volt példa ilyenszerű intézkedésre Romániában.
Összefogni, ahogy az RMDSZ diktálja. Tárgyalni kíván a közös polgármesterjelölt indításáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ Kolozsváron. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke a Krónika érdeklődésére úgy nyilatkozott: az elmúlt héten lezajlott Kolozsvári Magyar Napok sikere is bizonyította, hogy "hihetetlen erő van abban, ha egyenrangú félként összefog a két szervezet" – írja a Szabadság. Az ötlet kitűnő, megvalósítása nehezebb, Marosvásárhelyen már hónapok óta erről folyik a vita, Vass Levente személyében közös jelölt is lenne, s bár az RMDSZ úton-útfélen azt nyilatkozza, egyetért a közös jelöltállítással, ragaszkodik ahhoz, hogy a polgármesterjelöltet az RMDSZ adja. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 25.
Nem indul eljárás a marosvásárhelyi rádiós ellen
Biró Zsolt marosvásárhelyi rádiós szerkesztő tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: nem találták összeférhetetlennek a Székely Nemzeti Tanácsban (SZNT) betöltött tisztségét a rádiós tevékenységével, így a fegyelmi eljárást is szükségtelennek ítélte a közszolgálati rádió illetékes bizottsága.
Hozzátette: jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, de szeptember elsejétől újra a rádió szerkesztőjeként fog dolgozni. Biró Zsolt, a Marosszéki Székely Tanács elnöke még júliusban járult a közszolgálati rádió bizottsága elé.
Amint arról a Krónika korábban beszámolt, az ASTRA kulturális szervezet azt követően fordult beadvánnyal a Román Közszolgálati Rádió vezetőségéhez, hogy Biró Zsoltot májusban a székely tanács elnökévé választották. A szervezet a rádiós szerkesztő politikai tevékenységét kifogásolva az ügy kivizsgálását kérte. Biró akkor azt nyilatkozta: az SZNT nem párt, nem indul a választásokon, nincsenek fizetett tisztségviselői, egyetlen tevékenysége pedig az autonómia szorgalmazása, így értelmetlennek találja az ellene indult kivizsgálást.
Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)2011. augusztus 25.
Közelebb került a Házsongárd öröksége a törvény oltalmához
Befejeződött a kolozsvári pantheon helyrajzi felmérése
Mára lezárult a Házsongárd műemlék jellegű sírjai topográfiai felmérésének terepmunka része – tájékoztatta lapunkat Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója. Az alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság még a tél folyamán javasolta a művelődési tárcának, hogy a temető értékes emlékeit terjesszék fel a műemléki státus elnyerésére. Az összeállított jegyzéket azonban helyrajzi számokkal kellett kiegészíteni, amelyeket a temetőt felügyelő hivatal tavaly májusban titkosított. Június végén a művelődésügyi minisztérium Kolozs megyei igazgatósága a szaktárca utasítására elindította a szükséges munkálatok folyamatát. Együttműködési szerződést kötött a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal, így a felkért szakemberek és önkéntesek elkezdhették a terepmunkát – magyarázta a felmérésben vezető szerepet vállaló Maksay Ádám építőmérnök, az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki előadója.
A kulturális és örökségvédelmi minisztérium engedélyének, támogatásának birtokában az Erdélyi Református Egyházkerület a Bethlen Gábor Alapnál (a korábbi Szülőföld Alap jogutódjánál) félmillió forintot pályázott meg a helyrajzi felmérés elvégzésére. – A Leonard Horvath által vezetett művelődésügyi igazgatóság teljes mértékben segítségünkre volt a munkálatok lebonyolításában, amelyekben többek között részt vett Virgil Pop, a Területi Műemlékvédő Bizottság főtanácsosa is – részletezte Maksay Ádám. A műemlékvédelmi szakember lapunknak már korábban elmondta: a topográfiai mérések elkészülése nyomán irányító szerepet vállal majd az országos műemlékvédelemhez felterjesztendő dokumentáció elkészítésében. Virgil Pop egyébként a művelődésügyi tárcának eredetileg leadott magyar nyelvű jegyzéket átdolgozta, román nyelvre átírta, ez szolgált a topográfiai munkálatok alapjául is – tette hozzá a műszaki előadó.
A terepmunka folyamán több mint 500 sírt, sírkövet sikerült feltérképeznie az Alexandru Terebesy által vezetett helyrajzi felmérést végző csoportnak, amelyben mindenki a legcéltudatosabban dolgozott, az elvégzett munka értéke pedig nem fél, hanem gyakorlatilag két és fél millió forintnak felelne meg – fejtette ki Maksay Ádám. A műemlékké nyilvánításra javasolt emlékek jegyzéke körülbelül 300 tételből áll, de a nemzetközi szabványoknak megfelelő, kiterjedt topográfiai térkép például a kallódó sírköveket is tartalmazza. – Az egyházi tulajdonban levő lutheránus temető kivételével a köztemető régi részét feltérképeztük, mindent bemértünk, hogyha majd a törvényi védelemre javasolt listát bővíteni lehet, ne kelljen majd újra elkezdeni a munkát – magyarázta Gergelyné Tőkés Erzsébet. Mint kiemelte a műemlékvédő fórumok viszonyulása a lehető legsegítőkészebb, együttműködésük kiváló volt. A helyrajzi adatok összegyűjtése azonban csak a műemlékké nyilvánítás első lépése: a különálló tételekre bontott jegyzék minden egyes eleméhez egy adatlapot kell ugyanis csatolni, amelynek kitöltése további aprólékos munkát, kutatást igényel, és amelyet véleménye szerint nagymértékben megnehezíthet az a tény, hogy a temető igazgatósága a sírok adatait csak a családtagoknak adja ki. Mint kifejtette, egy immár sokadik helyszínen kallódó sírkő jellemzőit például nehéz lesz a temető nyilvántartásához való hozzáférés nélkül a műemlékvédelmi adatlap követelményeinek megfelelően összegezni.
– Hatalmas munka vár még ránk, amelynek megvalósításában a Megyei Művelődési Felügyelőség alkalmazottai, kutatói, valamint a náluk szakmai gyakorlatot végző egyetemi hallgatók segítségünkre voltak és lesznek a továbbiakban is – hangsúlyozta a Házsongárd Alapítvány igazgatója. Maksay Ádám tájékoztatása szerint szeptember 15-ig minden egyes emlék dokumentációjához csatolni kell az említett, úgynevezett analitikai adatlapot, de a szakemberek közreműködésével fel lehet majd tüntetni rajtuk a szükséges adatokat.
Virgil Pop a kolozsvári Építészeti és Városrendészeti Egyetem professzoraként két tanársegédjével a házsongárdi kripták és síremlékek széleskörű építészeti felmérését kezdeményezte a hallgatók bevonásával – fejtette ki Maksay Ádám. A diákok a projekt- és a restaurálási javaslatok elkészítése által tettek eleget a szaktantárgy gyakorlati követelményeinek, és igen értékes munkát végeztek, ugyanis az általuk összeállított dokumentáció adatai segítségül szolgálnak az említett adatlapok kitöltésében.
Hegedüs Csilla, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter műemlékvédelmi kérdésekért felelős tanácsosa lapunknak elmondta: a topográfiai dokumentáció csak egy részét képezi a pozíciónként értelmezett törvényi védelem megszerzésére irányuló folyamatnak, az emlékek különálló iratcsomóinak hiánytalan összeállítását követően pedig az Országos Műemlékvédő Bizottságnak kell jóváhagynia a felterjesztett jegyzéket, amelyet miniszteri rendelet erősít majd meg. – A folyamat még nem ért véget. Reméljük, hogy a szeptemberi határidőig sikerül összeállítani a szükséges dokumentációt – mondta Hegedüs Csilla
ZAY ÉVA, NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)2011. augusztus 25.
B. Nagy Margit emlékére
A Maros Megyei Múzeum nemrég megjelent művészettörténeti tanulmánykötetét mutatták be augusztus 22-én a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus keretében. A Stílusok, művek, mesterek. Erdély művészete 1690–1848 között. Tanulmányok B. Nagy Margit emlékére című kiadvány B. Nagy Margit 1977-es tanulmánykötetének címét kölcsönzi, felújítva, újonnan feltárva azokat a témákat, képeket, amelyek bő harminc évvel ezelőtt az említett művészettörténész tanulmányainak alapját képezték. Az eseményt Orbán János művészettörténész, a kötet szerkesztője, a Maros Megyei Múzeum alkalmazottja nyitotta meg, aki elmondta, ugyanezzel a címmel 2009-ben Marosvásárhelyen művészettörténeti konferenciát szerveztek, ennek a végterméke a most bemutatott könyv.
A kötetet Marosi Ernő, az MTA rendes tagja méltatta, aki részletesen ismertette a kötetben lévő tanulmányokat. Elmondta, hogy a kötet elején és végén, Orbán János, illetőleg Kovács András felvetik „a B. Nagy Margit-jelenséghez” hozzátartozó kérdéseket: „művészettörténeti sorskérdésekről, belső szakmai kérdésekről, módszertani kérdésekről és a magyar művészettörténet strukturális kérdéseiről van itt szó”, ezekre próbálnak tanulmányaikban a kötet szerzői érdemleges válaszokat adni. Marosi hangsúlyozta, hogy a kötet legszebb példái azok, amelyek nemcsak a pozitivista hagyományról, a levéltárban „a maga poros kötetéből kinézni nem tudó kutatónak a vak forrás-használatáról szólnak, hanem azokról az esetekről, ahol a 20. századnak a művészettörténeti írásaiban fölmerült nagy kérdések áttűnnek, és éppen ezek a nagy kérdések adnak forrásos igazolást”.
A méltatást követte az Ács Kató Irodalmi Alapítvány 2011-es irodalmi pályázata I. díjának átadása. Nagy Gabriella, az alapítvány képviselője elmondta, a Repül a kedvem címet viselő irodalmi versenyre fele arányban erdélyiek neveztek be, a 323 beküldött pályázat közül pedig a kolozsvári diák, Kovács Péter került ki győztesként. Mint ahogyan Nagy Gabriella elmondta, a kongresszus és a könyvbemutató bizonyult a legmegfelelőbb alkalomnak ahhoz, hogy a százezer forintos ösztöndíjat az alapítvány személyesen átadhassa a nyertesnek.
Az esemény végén Orbán János külön köszönetét fejezte ki azoknak, akik anyagiakban és szellemiekben támogatták az emlékkötet megjelenését.
ADORJÁNI PANNA. Szabadság (Kolozsvár)2011. augusztus 25.
Kolozsváron is felköszöntötték Mózes Huba egyetemi oktatót
Kettős könyvbemutatóval köszöntötték fel kollégái és barátai hétfőn a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának székhelyén, a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus egyik kísérő rendezvényeként a kolozsvári gyökerekkel rendelkező Mózes Hubát, aki több éven át volt a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézet egyetemi oktatója. A születésnap kapcsán bemutatták a Versében él... című tanulmánykötetet, amelyet Mózes Huba miskolci, budapesti, debreceni, nyíregyházi, egri, kolozsvári, marosvásárhelyi, haarlemi, helsinki és nápolyi hungarológus kollegái ez alkalomra írtak, továbbá Mózes Huba és Kabán Annamária ötödik Dsida-kötetét. Mindkét kiadvány a Miskolci Bíbor Kiadónál jelent meg.
Gréczi-Zsoldos Enikő, a Versében él... kötet szerkesztője először a miskolci születésnapi könyvbemutató bensőséges hangulatát ecsetelte, majd kifejtette: az a gondolat, miszerint versében él a nemzet Mózes Huba életének mottója is lehetne. A kötet 36 szerző tanulmányait tartalmazza.
A kötetből egy példányt odaajándékoztak a Bölcsészkar Magyar Irodalomtudományi Tanszékének, Berszán István egyetemi oktató, tanszékvezető pedig elmondta: Mózes Hubát és feleségét, Kabán Annamáriát még mindig kolozsváriakként tartják számon.
Mózes Huba kiemelte: nagyra értékeli a születésnapi tanulmánykötet írásait. Péntek János emeritus professzor a közösen eltöltött egyetemi évekről és Mózes Huba Kolozsvárhoz való kötődéséről beszélt. – Kolozsvár az életünkké vált, és Mózes Huba életéhez most is hozzátartozik ez a város. Örülök annak, hogy az itt megkezdett szakmai pályáját töretlenül folytathatta Miskolcon. A hetven év teljessége szakmai és emberi szempontból is érezhető – vélekedett az ismert nyelvészprofesszor.
Cseke Péter egyetemi oktató szerint az ünnepelt verstani tehetségét Dsida-kutatása során is kamatoztatta. Kozma Dezső nyugalmazott egyetemi oktató Mózes Hubának a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlönyben kifejtett igényes munkásságát emelte ki.
Mózes Huba és Kabán Annamária több évtizede foglalkoznak Dsida-kutatással. A legfrissebb, ötödik kötet – Ó, múzsa, tedd, mi istened parancsa. Dsida-versek és fordítások szövegépítése – is több tanulmányt tartalmaz. – A sorozat önmagát alakította. Ebben a kötetben is igyekeztünk a versek lényegét, a költői szakaszok ívét megvilágítani – összegzett az ünnepelt.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)2011. augusztus 25.
Széki emléktábla a Fekete pirosnak
Emléktábla tiszteleg tegnaptól a széki központi parkban Kányádi Sándornak a kolozsvári nagyposta mögötti egykori széki táncházakból ihletődött Fekete piros című verse előtt.
A versemléktáblát és a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Szék község emlékplakettjét tegnap koraeste avatták fel a költő jelenlétében, a tatárjárásból való megmenekülésért hálálkodó hagyományos Szent Bertalan-napi ünnepség keretében. A székiek hajdani fogadalma szerint háromszoros istentisztelettel és a korabeli történéseket rögzítő memoriálé felolvasásával gyászolják a falu egykori veszteségeit, és hálát adnak a megmaradásért. A rendezvényen részt vett az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Fekete Emőke, a megyei tanács alelnöke és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is. Naplemente után tűzijáték és a Székelyland (Open Stage) szórakoztatta a közönséget, majd táncházra került sor. Szabadság (Kolozsvár)2011. augusztus 25.
Gyászhír
Szomorú, fájó szívvel, könnyes szemmel búcsúzom a feledhetetlen, pótolhatatlan, szép emlékű, töretlen és kipróbált ifjúkori barátságunk több mint 75 évi távlatából az ízig-vérig erőshitű, jó magyar érzelmű baráttól, amely töretlen barátságunk egykor Nagyiklódon született, amelynek egykor lakói voltunk, akinek utolsó 88. névnapját köszöntöttem, MAJTHÉNYI ZOLTÁNTÓL, akivel a hosszú történelmi korszakok emlékeit, jóban-rosszban közösen éltük át, akivel egykor Szamosújvárt és Nagyiklódon 1940 őszén szüleinkkel, szeretőinkkel örömünkben vörösre tapsoltuk tenyerünket a bevonuló, felszabadító honvédek fogadása alkalmával, akivel együtt gyakoroltunk a levente katonai kiképzést, és mint második világháborús honvédek, mindketten kivettük részünket az Erdélyi Hadak Útja vérzivataros frontján, ahol olykor imádságos dalunk a halálorgonák üvöltő zajában ez volt: „Hazádnak rendületlenül légy híve ó Magyar!”… (Vörösmarty Mihály: Szózat). Szüleivel ő is és az én szüleim is megkóstolták a véreskezű Mániu-gárdisták szuronyos „udvarias” látogatását. Halálával kettőnk múltjának egy nagy megíratlan sokszínű történet emlékét vitte magával a sírba. Isten adjon szívbéli, drága szeretett jó barátomnak, örök, békés nyugalmat a Házsongárdi temetőkertjének sírjában. Emléke legyen áldott, feledhetetlen, nemsokára találkozunk. Sírhantját simogassa, csókolgassa e kedvenc nótájának dallama: „Eresz alatt fecskefészek, fecskemadár sírva néz le…” „Darumadár útnak indul, búcsúzik a fészkétől…” Őszinte bánatos szívbéli együttérzésem a gyászoló családnak. GERGELY ISTVÁN (PISTA), VOLT HONVÉD FRONTHARCOS, OROSZ HADIFOGOLY, TART. SZÁZADOS ÉS CSALÁDJA. Szabadság (Kolozsvár)2011. augusztus 25.
Sokismeretlenes egyenleg – Állítólag lefordították a földrajz . és történelemkönyveket
Minden bizonnyal lesznek új, magyar nyelvű tankönyvek tanévkezdésre a „Románia földrajza” és „A románok történelme” tantárgyakhoz. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség illetékesei úgy tudják, hogy ezeket már lefordították. Ami épp elég aggodalomra ad okot.
A kisebbik román kormánypárt, az RMDSZ által nagy vívmányként propagált, ám igencsak felemásra sikeredett új tanügyi törvény szerint a következő tanévtől magyar nyelven lehet tanítani Románia földrajzát és az eleve kirekesztő nevű „A románok történelme” tantárgyat a nyolcadikos, illetve tizenkettedikes diákoknak. Mivel az ördög a részletekben rejtezik, a bírálók már idejekorán kimutatták: a kerettörvény részben alkalmazhatatlan egyelőre, mert nincsenek hozzá megfelelő alkalmazási utasítások és minisztériumi rendeletek, részben pedig továbbra sem biztosítja a nemzeti kisebbségek számára az esélyegyenlőség megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges pozitív megkülönböztetéseket.
Ami a fent említett tantárgyakat illeti, a szaktárca még csak most, alig két héttel az új tanév kezdése előtt kért a megyei tanfelügyelőségektől kimutatást arról, hogy mennyi pénzre lenne szükség az új földrajz- és történelemkönyvek beszerzésére. Ráadásul eleve aggályos, hogy csak „fordításban” adják ki Románia földrajzát és „a románok történelmét”, mivel a románból fordított magyar nyelvű tankönyvekkel kapcsolatban borzasztó tapasztalatokat szerezhettek az elmúlt évek során a diákok, tanárok és szülők. A dilettantizmustól a manipuláláson át a nyelvrontásig („fertőzöttségig”) terjedő skálán. A törvény szerint a hivatalos megnevezéseket román nyelven is meg kell tanulják továbbra is a diákok mind a földrajz-, mind a történelemórán, arról azonban, hogy a román megnevezések milyen formában jelennek majd meg a tankönyvekben, csak pletykák keringenek, miként arról is, hogy a történelmi, pontos és helyes magyar elnevezések, toponímiák helyet kapnak-e bennük. (Eklatáns példa Ady Endre szülőfalujának, Érmindszentnek a hivatalos dokumentumokban való szerepeltetése a kommunisták által preferált módon: Adyfalva, sőt Ady Endre. De akár Mátyás királyt is említhetnénk, akit a román tankönyvekben Matei Corvinulként emlegetnek, holott a Matei a magyar Máté megfelelője.)
Kisebbségeknek szóló új román nyelv- és irodalomkönyv valószínűleg nem lesz tanévkezdésre, az új, a sajátos szempontokat figyelembe vevő tanterven még csak most dolgozik a minisztériumban egy munkacsoport. Elképzelhető, hogy ennek alapján már lehet más módon tanítani a román nyelvet és irodalmat a következő tanévben, mint eddig, de ennek van egy sajátos buktatója: a román nyelv- és irodalomtanárok igen nagy része (ha nem a többsége) ma már színromán nemzetiségű Erdélyben, magyarul nem beszélnek, fordítani és magyarázni a kisebbségek nyelvén képtelenek. De a földrajzot és a történelmet is tanították eddig olyan csak románul tudó oktatók, akiknek most magyarul kellene majd előadniuk Románia földrajzát és történelmét...
Törvény ide vagy oda, nagy kérdés, hogy az anyanyelvi oktatásban állítólag kiszélesedő lehetőségek vonzóbbá teszik-e a magyar nyelven való tanulást, ugyanis a rendszerváltás után húsz évvel is az a drámai helyzet, hogy a magyar nemzetiségű diákok minimum egyharmada nem az anyanyelvén járja és végzi el iskoláit. Még ott sem, ahol erre pedig lehetősége lenne, ráadásul ennek a lehetőségnek komoly korlátai vannak Dél-Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban, a szórványokban és Moldvában. A teljes körű anyanyelvű állami közoktatás – az óvodától az érettségiig – magyarok számára ma csupán Románia egyes kisrégióiban (főleg a Székelyföldön) és nagyvárosaiban biztosított. Reggeli Újság (Nagyvárad)2011. augusztus 25.
Alkotótábor Érmihályfalván
Bihar megye – Augusztus 29-én, hétfőn nyitja meg kapuit az 5. érmihályfalvi képzőművészeti alkotótábor, a Máté Imre Városi Könyvtár szervezésében.
A meghívottak a Polgármesteri Hivatal és a Marcsó József Képzőművészeti Kör vendégei lesznek. A tábor végén az annak ideje alatt készült alkotásokból kiállítás nyílik szeptember 4-én, vasárnap. A tárlat megnyitójára – melynek időpontját később közöljük – minden érdeklődőt várnak az alkotók és a szervezők. erdon.ro2011. augusztus 25.
Elhunyt Birtalan Ákos
2011. augusztus 24-én Sepsiszentgyörgyön elhunyt Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter. A volt háromszéki parlamenti képviselőt 49 éves korában érte a halál, azt megelőzően nyolc évvel ezelőtt agyvérzést kapott, súlyos betegsége miatt 2003-tól nem folytathatta munkásságát
Birtalan Ákos 1992-től 2004-ig volt az RMDSZ háromszéki képviselője, elismert gazdasági szakembere. 1996 és 1998 között a Ciorbea-kabinetben turisztikai miniszter lett, de tevékenykedett a Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi főiskolájának adjunktusaként, majd docenseként.
Alapító tanszékvezetője volt a Sapientia EMTE csíkszeredai gazdaságtudományi tanszékének, tagja volt a Sapientia Alapítvány kuratóriumának, meghatározó szerepe volt a csíkszeredai egyetemi helyszín létrehozásában. Alapító tagja volt a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaságnak pedig alapító elnöke volt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke lapunkhoz elküldött közleményében kifejti: „Birtalan Ákos elkötelezetten küzdött Székelyföld, Erdély felemelkedéséért, munkásságát a közösségünkért érzett felelősség határozta meg”. Markó Béla miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: „Birtalan Ákos nemzete iránti elkötelezettsége példa marad mindannyiunk számára”.
Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő lapunknak kifejtette: „Birtalan Ákos kiváló szakember, nagyon hasznos és képzett képviselő volt, aki általános elismerésnek örvendett, a parlamentben még ellenfelei is adtak a szavára.”.
Albert Álmos háromszéki RMDSZ-es szenátor lapunknak kifejtette: nagy veszteségként élte meg Birtalan Ákos nyolc évvel ezelőtti tragédiáját, és mostani halálát is. „Birtalan Ákos hatalmas munkabírású, vérbeli politikus volt, aki szakmaiságával elérte, hogy ő lett az RMDSZ első minisztereinek egyike. Hiánya hatalmas veszteség” – mondta Albert Álmos.
Birtalan Ákos Sepsiszentgyörgyön élt, nős volt, két gyermeket nevelt. Lapunk úgy tudja, temetése Kolozsváron lesz.
Kovács Zsolt
Birtalan Ákos /Székelyvécke, 1962. július2. – Sepsiszentgyörgy, 2011. augusztus24./ Új Magyar Szó (Bukarest)