udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4699
találat
lapozás: 1-30 ... 1591-1620 | 1621-1650 | 1651-1680 ... 4681-4699
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012. május 23.
Hadovázik a középszer
Április végén beszélgetést szervezett a Kolozsvár Társaság a színház repertoárjáról, közönségéhez való viszonyáról, mindenről, ami a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásaival kapcsolatban felmerülhet. A beszélgetésen jelen volt három felháborodott hölgy is, akik hol a múlt rendszer kultúraaktivistáira jellemzően dirigáltak, hogy mit játsszanak és mit ne, hol pedig a jólneveltség nevében törtek pálcát a KÁMSZ előadásai fölött.
Az egyik hölgy be is jelentette, hogy márpedig ő soha többé nem néz meg olyan előadást, amelyet Tompa Gábor rendezett, mert Az elveszett levél például azzal kezdődött, hogy a szereplők kigombolták a nadrágjukat, s egy jót pisiltek... Azt már persze nem mondta meg, hogy hol is történt mindez – nos, a Nép Háza gyönyörűen kicsempézett WC-termében, ahol a képviselők „kéz kezet mos alapon” rendezik nagy ügyleteiket, miközben az ülésterem többnyire üres... A hölgy hiába ment színházba, mert semmit sem látott. A másik, aki a kultúraktivistát alakította, azt követelte, hogy a közönségnek játsszanak, az ő színvonalán, az általa kedvelt darabokat, és legyen mindig teli a színház (mintegy nyolcszáz férőhelyes) nagyterme. Vagyis, tennénk hozzá, térjen vissza az úgynevezett tömegkultúra időszaka, amely olyan gyönyörűségeket produkált, mint a Megéneklünk, Románia Fesztivál.
Ma tehát már senki sem gátolja meg a színházainkat abban, hogy művészetet produkáljanak – csupán a középszert istenítő néző, akinek nem kell a művészet, hanem az előítéleteit és a beidegződéseit kívánja igazoltnak látni, illetve megvalósulni. A félműveltek paradicsomát...
Erre keményen rájátszik a média is. Aradon, az Interetnikai Fesztivál idején egy fiatal tévés egyenes adásban feltette nekem a kérdést. „A mai néző gyomra nem veszi be a modern színházat. Mi a véleménye erről?” Hát mit mondhattam volna egyebet, mint azt, hogy „a színház nem a gyomornak szól, néhány emelettel feljebb kell keresni a címzettet. Aki a gyomrát akarja tömni, menjen a vendéglőbe”.
Persze ezzel az ügy nem zárul le. A néző pont olyan fontos szereplője – résztvevője! – az előadásnak, mint a színész. Ha partnerek és együtt produkálják, akkor működik a színház, létrejön a művészi aktus a színházban. Ha nem, megbukik a legcsodálatosabb rendezés is. Ezt gyakran szem elől téveszti, sőt, el is felejti mindkét fél. A rendezés szólózik, a néző pedig pusztán fogyasztóként ül be a nézőtérre, valójában nem akar csinálni semmit, azt várja, hogy kiszolgálják, mint a vendéglőben.
Így nem jöhet létre a színházhoz szükséges kapcsolat. Ami létrejön, az már gyomor alatti...
Bukarestben nemrég a Történelmi Múzeum előtti lépcsőn felállították Traianus császár szobrát, kezében a dákokat jelentő vicsorgó farkassal, amelynek a nyakából egy ötödik végtag, egyesek szerint vakbél nyúl ki vagy félméter hosszan. A szobor a 2008-ban elhunyt Vasile Gorduz műve. Nagy elismeréssel szólt róla két szakértő is – Pavel Şuşara és Răzvan Theodorescu. Ők csak tudják, hogy a szobrászatban mi az érték. Mindenesetre elgondolkoztató az, hogy Traianust meztelenül ábrázolja a szobrász – időtlenné teszi, mert ha valamely kor ruháját adná rá, nem kellene vele többet foglalkozni. Viszont a nagyszájú járókelők és a newsmanek, akik ugye mindenhez értenek, el vannak hűlve, profanizálást látnak benne, mocskos tréfát. Egy elegáns hölgynek például az jutott eszébe: „Mit csodálkozunk azon, hogy Traianus meztelen?
A rómaiak és a dákok között a szexuálison kívül más kapcsolat nem volt.” Egy fiatalember pedig a farkas toldalékán kajánkodik: „Biztos Csernobil áldozata, azért nőtt farok a nyakán.” És a sajtó világgá kürtöli ezeket a mélyenszántó vélekedéseket. Sőt, még hozzátesz egy-két lapáttal. Hát mit is várhatnánk mást Vasile Gorduztól, aki megmintázta Ştefan cel Marét is: kis nyomorék figura, gebén lovagolva – s a bákói tanács szinte elfogadta? Eminescura pedig hálóköntöst adott a szobrász. A nemzeti költő arca bolondéra emlékeztet, aki most szabadult a tébolydából – és egy talapzaton áll Montrealban. „Hát nem gyalázat?!” Tény, hogy a művészet és a középszer, nacionalizmus, populizmus stb. más-más úton halad.
Zsehránszky István. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. május 23.
A csatornaíró
Álláspont
Csak tudnám, miért kellett huszonkét évnek eltelnie, hogy végre feketén-fehéren láthassuk: kik ontották ránk mindeddig a megfellebbezhetetlen erkölcsi ítéleteiket. Ők, az úgynevezett balliberális véleményelit, akik az átkosban egyszerre jól tartott kegyeltek és hősiesen kiszólongató ellenzékiek, baloldali kormányzás idején pedig feszengő aulikusok, „igazságbeszédről” hablatyoló, csendben meg persze a zsebüket tömögető értelmiségiek. Csak azt nem tudják elviselni szegények, ha nem az általuk agyonszeretett politikusok vannak hatalmon. Olyankor rendre kimutatják a foguk fehérét. Az Antall-kormány alatt mindent vittek, a tendenciózus médiamanipulációval és a gőgős véleményterrorral gyakorlatilag kisiklatták az egész rendszerváltozást.
Az első Orbán-kormány idején is hörögtek rendületlenül, bár nehezebben találtak fogást (be kellett érniük némi micisapkázással, minidúcsézéssel, meg a túl sok nemzeti zászlón való szörnyülködéssel).
Ám a legújabb jobboldali ciklus mintha egy kissé felkészületlenül érte volna a fiúkat. Mintha csak most szembesültek volna a médiaviszonyok gyökeres megváltozásával, az internet térhódításával, a megkopott népszerűségükkel, a média- és véleménymonopólium elvesztésével, az újabb generációk szinte totális érdektelenségével az ügyeletes rettegésük iránt. És mintha ez a szituáció kihozta volna belőlük lelkük valódi lényegét. A talaját vesztett ember elaljasulását. A pitiáner gyűlölködőt, az erkölcsi hullát, aki nemhogy az oly sokat hivatkozott BBC meg a New York Times, de még a megboldogult Kacsa magazin etikai mércéjét sem képes tartani.
Történt, hogy a magyar ugar két csillagfényű fáklyája, Kuncze Gábor bukott szadeszvezér, botcsinálta riporter és Donáth László MSZP-s lelkész a minap bemutatta a fővárosban Andrassew Iván új könyvét Tőkés Lászlóról. Andrassewről annyit érdemes tudni, hogy ő az a népszavás szerkesztő, aki egyetlen oldalra képes négy publicisztikát is beszerkeszteni a diktatúra (vak is látja, hogy) zajló intézményesüléséről Magyarországon.
Nos, a Ne vígy minket kísértésbe címet viselő mű nem manipulatív, és nincsen tele csúsztatásokkal (mint anno Kende Péter elkapkodott Viktor-könyvei). Csak szimplán primitív és aljas. Mint egy hátbatámadás a lakótelepi diszkóban.
Végre megtudtuk tehát: nem többek ők senkinél, csak szimplán aljasok és primitívek. Idézzük csak, miként vezeti fel Andrassew a szinte kizárólag Tőkés László elvált feleségének levelezéséből és információiból összeállított förmedvényét: „Sokáig vívódtam magamban, mielőtt nekiláttam ennek a munkának. Küzdött bennem a jó ízlés és a kötelességtudat. Van-e jogom rettenetes dolgokat napvilágra segíteni? (…) Előre szólok, hogy megrázó, ami az elém került dokumentumokból Tőkés Lászlóról kiderül. Engem is megrázott. Bárha sok-sok emberi élettel és tulajdonsággal szembesültem, nem hittem volna, hogy egy olyan méltóságú ember, mint ő, ugyanolyan kiszolgáltatott a saját jellemével szemben, mint bárki más. Olyan, mintha a forradalom hőse, »a magyarság köztársasági elnöke« – ahogy Orbán fogalmazott –, a lelkész, a püspök, az Európai Parlament alelnöke folyamatosan valami ördögfélével küzdene, és ezt a lelke körül ólálkodó lényt nem tudná legyőzni.”
Mindannyiunk nagy szerencséjére azonban a cseppet sem farizeus Andrassew felülkerekedett a belső vívódásán, és közkinccsé vált a püspök úr magánéletének sok állítólagos részlete. Nemhiába házalt hát az érintett asszony évek óta a levelekkel, ilyen-olyan „bizonyítékokkal” oly rendületlenül. Az, hogy a másik fél véleménye a kutyát sem érdekelte, de legfőképp az aranytollú népszavás szerzőt nem, s hogy egy ilyen indulatokkal teli emberi konfliktus totálisan egyoldalú krónikája óhatatlanul sok-sok valótlanságot tartalmaz, s hogy még a bíróság is érthető okból rendre szankcionálja a közszereplők válóperes ügyeinek nyilvánosságra hozását (lásd az SZDSZ-es Wekler Ferenc ügyét), a ballib oldal finnyás felkentjei közül ezúttal senkit nem fog megbotránkoztatni. Vannak ügyek, amelyekben nem számít az etika, az igazság pedig a legkevésbé. Ahol a cél szentesíti az eszközt. A magyarság élő nemzeti hősének, a kelet-európai rendszerváltozás egyik világszerte jegyzett alakjának a vágyott megsemmisítése, a közelgő romániai választás manipulálása egyesek szemében kétségkívül ilyen ügy.
Ám, kedves Andrassew Iván, és az itthoni meg erdélyi haverok, Tőkés László félreállításához ennél a répahányásnál azért többet kellett volna összekaparni. Ne lepődjenek meg, ha a sok fekália végül az önök nyakába folyik vissza.
Huth Gergely. Magyar Hírlap2012. május 23.
Megjelent a hatszázadik Helikon
Folyóirat. Szilágyi István: „a kisebbség csak politikailag kisebbség, Irodalmában, kultúrájában maga lehet az egyetemesség”
A Magyar Művészeti Akadémia meghívására hétfőn a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében felolvasással egybekötött beszélgetésen ünnepelte hatszázadik lapszámát a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Az eseményen felszólalt mások mellett Szilágyi István, a folyóirat főszerkesztője és Szakolczay Lajos irodalomtörténész.
Volt és jelenlegi szerkesztők, jeles szerzők részvétele mellett rendezték meg az erdélyi Helikon folyóirat hatszázadik lapszámának megjelenése alkalmából tartott ünnepi estet a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében hétfőn. Az eseményt Szilágyi István főszerkesztő értékelő beszéde nyitotta meg. Legutóbb száz lapszámmal ezelőtt készítettek számvetést, azóta újabb négy év telt el. „Nem is a napok mérik életünknek tartalmát, hanem az általunk létrehozott eredmények. Minden fontosabb megjelenés alkalmából számba vesszük a múltat, ilyenkor egyszerre lehetünk gazdái és vendégei az ünnepnek” – kezdte Szilágyi. A Helikon külseje mára védjeggyé vált, az állandóságot képviseli. A főszerkesztő szerint azonban az ötszázadik megjelenés óta a belső többet változott, mint az elmúlt tizenöt évben összesen. Megtartották azokat a rovatokat, amelyek meghatározók a folyóirat történetében, azonban határozottan nyitottak a kortárs irodalom és a társművészetek felé. Az utóbbi években különösen népszerűvé vált kétoldalas beszélgetéseik sorozata.
Szilágyi az erdélyi Helikon születését is felelevenítette a „szerteszaladt magyar irodalomra” és a folyamatosan kialakult műhelyekre emlékezve. „Kolozsváron és környékén Döbrentei Gábor munkássága óta mindig van fóruma az irodalomnak. Magyarországot szétdarabolták, de a kultúrához való ragaszkodás olyan műhelyeket hozott létre, amelyekben tovább élhettek és fejlődhettek a hagyományok.” A Pásztortűz és az Utunk mellett a kor három legjelentősebb lapja között tartották számon a Helikont.
Kuncz Aladárt idézve a főszerkesztő megfogalmazta a lap küldetését: a kisebbség csak politikailag kisebbség. Irodalmában, kultúrájában maga lehet az egyetemesség. „Vajon erény lenne a megmaradás? Merthogy érdem nem, annyi bizonyos. Hogy állunk az elszánt túlélni tudásunkkal? Erre teremtettünk, vagy ítélt valaki bennünket? Mindeközben az elmúlt esztendők megannyi talmi Európa-ígéretére azért figyelünk, mert továbbra sem közömbös számunkra, hol élünk s miként. Ma úgy kapaszkodunk elhontalanodott múltunkba, hogy ki ne rekesztődjünk a magyar jövőből se, ha arról valaha az idő eltakarítja a ködöt” – zárta gondolatait Szilágyi. Az est moderátori szerepét Szakolczay Lajos kritikus, irodalomtörténész töltötte be. Felidézve a néhány évtizeddel ezelőtti időket a következő történetet osztotta meg a jelenlévőkkel: „Az Utunk Kós Károly-száma címlapján egy Kós-szoborral ment be a nyomdába – reggel már Ceausescu arcképe volt rajta. Ilyen időket éltünk.” Az est folyamán verseket és prózai műveket olvasott fel mások mellett Király László költő, Kakucs Ágnes, Karácsonyi Zsolt és Ferenczi Csongor. Az esemény zárásaképpen Szilágyi István mutatta be egyik novelláját.
Hrecska Renáta. Magyar Hírlap2012. május 23.
Kövér László ne kampányoljon
Nyílt levélben kifogásolja az RMDSZ főtitkára, hogy a magyar Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak a neve a júniusi önkormányzati választások egyes kampányrendezvényei programjában szerepel. A levélben Kovács Péter leszögezte, az elmúlt évtizedekben számtalanszor beigazolódott, hogy közösek az erdélyi és a magyarországi nemzetpolitikai törekvések.
Ezek sorában a főtitkár a közösség szülőföldön való megmaradását, gyarapodását, a kisebbségi jogok körének bővítését és a különböző autonómiaformák kivívását említette. Az RMDSZ főtitkára meggyőződését hangoztatta, hogy a célok eléréséhez szükség van az erdélyi magyarság erős és egységes politikai képviseletére mind az erdélyi önkormányzatok, mind a bukaresti parlament szintjén, "másrészt pedig nélkülözhetetlen Magyarország befolyásának növelése a régióban és az Európai Unióban egyaránt".
Kovács Péter megtiszteltetésnek tartotta Magyarország közméltóságainak erdélyi látogatásait, "ha ezt nem a választási kampány idején teszik, és céljuk nem valamely párt támogatása". Hozzátette, pontos információval rendelkezik arra vonatkozóan, hogy Kövér László neve megjelenik a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi kampányrendezvényeinek meghívottjai között. "Bízunk benne, hogy ez nem felel meg a valóságnak! Meggyőződésünk, hogy minden anyaországi politikai vezető figyelembe veszi Martonyi János külügyminiszter kijelentését, mely szerint Magyarország nem szól bele az erdélyi magyar pártok választási versenyébe" – áll a nyílt levélben.
Az RMDSZ főtitkára hangsúlyozta, a közel másfél milliós romániai magyar közösség képes megállni a saját lábán, dönteni az őt érintő kérdésekben, meghatározni helyi, megyei és országos szintű céljait, azonosítani az ezek eléréséhez szükséges eszközöket, illetve kiválasztani azokat a politikai vezetőket, akik élvezik a többség bizalmát. "A külső segítségre számítunk, ezt minden alkalommal meg is köszönjük, a befolyásolást azonban határozottan elutasítjuk" – áll az RMDSZ főtitkára nyílt levelében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. május 23.
Díszsírhely a Székely himnusz zeneszerzőjének
Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök felszentelte Mihalik Kálmánnak, a Székely himnusz zeneszerzőjének díszsírhelyét tegnap a szegedi Belvárosi temető kegyeleti parcellájában. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: a Székely himnusz a Szózat és a Himnusz mellett harmadik nemzeti imánkká vált, nem jogi aktussal, hanem azért, mert az egyetemes magyarság és a székelység annak fogadta el.
Csanády György költő 1921-ben írta a később Székely himnuszként ismertté vált verset, amelyet még abban az évben megzenésített Mihalik Kálmán. A dal azóta önálló életre kelt: Erdélyben a nemzeti érzés, az anyaországban a szocialista rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává vált – fejtette ki Semjén Zsolt. A Székely himnuszt nem csak Ceauşescu Romániájában tiltották be, büntetés járt énekléséért a kádári Magyarországon is. Úgy látszik, vannak, akiknek ma is szálka a szemében ez a dal, és akadnak, akiknek nem tetszik, ha a képviselők a parlamentben is eléneklik – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes felidézte, Mihalik Kálmán a bánsági Oravicabányán született 1896-ban. Kolozsvárott a piaristáknál érettségizett, ugyanott kezdte orvosegyetemi tanulmányait, amelyeket – a frontszolgálatot követően – Szegeden fejezett be. Huszonhat esztendős volt csupán, amikor tífuszban elhunyt. Sírja az azóta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony megkereste Gál Imre fafaragót, akinek megmutatta, hol is nyugszik Mihalik Kálmán. Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe hozták a sírt – tudatta a politikus.
Mihalik Kálmán abból az alkalomból kapott díszsírhelyet, hogy a 2009-ben Székelyudvarhelyen a Székely Nemzeti Tanács képviselői által hivatalosan is Székelyföld himnuszaként elfogadott dal kilencven esztendeje, 1922. május 22-én Budapesten csendült fel nyilvánosan. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. május 23.
Az erdélyi versenyzők felzárkóztak az anyaországiakhoz (Anyanyelvi konferencia)
A címbeli örömhírt a múlt hét végén az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének ünnepi közgyűlését követő tanácskozáson fogalmazták meg, melyre a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében került sor. Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni! – az anyanyelvápoló mozgalom eme jeligéje is jelzi, mekkora nevelői potenciál rejlik tevékenységében.
Az eszmecsere a mozgalom plakátjait, kiadványait felsorakoztató kiállítás megnyitójával vette kezdetét, amit a vitát bevezető beszámolók követtek. Elsőként Kerekes Barnabás az anyaországi nyelvművelő mozgalom történetét foglalta össze, visszautalva Péchy Blanka színművész alapítványának és Lőrincze Lajosnak abban játszott szerepére. Az Édes Anyanyelvünk mozgalom azóta jócskán kiszélesedett, százezrekhez kíván eljutni, a nemzettudat ama kétségbeejtő helyzetén ugyanis, amire egy ’83-as felmérés vetett fényt – a megkérdezett diákok 97 százaléka nem tudta, mely országokban élnek nagyobb számban magyarok – sürgősen változtatni kellett. A legelőbb 1965-ben Egerben megtartott kiejtési konferenciát szinte fél évszázada minden évben új követi, közben új ágakat hajtva a mozgalom a gondolatok érthető megszólaltatásának szánt Kazinczy Versennyel, helyesírási vetélkedőkkel stb. gyarapodott, és fejlődése máig töretlen. A diákoknak, tanároknak szánt képzések mellett nyári táborozások élénkítik és jutalmazzák a versenyszellemet, s a nyelvművelés aktivistáinak mai fő törekvése, hogy növeljék a résztvevők számát a "tömegesedés" rendjén. Az előadó kiemelte az örvendetes tényt, hogy a határon túli közösségek és társmozgalmak ma már nem csupán bekapcsolódásuk örömét élvezhetik, hanem az erdélyiek például fel is zárkóztak teljesítményükben, a díjak számában az anyaországi versenyzőkhöz.
Péntek János megemlítette, milyen súlya van e versenyeredményeknek az erdélyi Nyilas Misi tehetségtámogató program ösztöndíjainak odaítélésében. Aggasztónak tartja viszont, a diákok helyesírási tudása gyatra, ez is a mélyebb merítésre, a minél nagyobb számú diák bevonására buzdít. Erdélyi Judit elmondta, milyen tapasztalatokkal járt az, hogy az Implom József helyesírási verseny erdélyi szakaszát évek óta a Mikes Kelemen Gimnázium szervezi meg.
Egy javaslathoz hozzászólva a jelenlévők nem helyeselték, hogy a helyesírási versenyben ezentúl megszüntessék a határon túli kategóriát, miként arra sem érett meg az idő, hogy szakirány szerint válasszák szét a versenyzőket. (Elegendő azt megemlíteni, hogy a mai erdélyi magyar földrajzkönyvekben hemzsegnek a nyelvi hibák.)
Egyed Emese jónak látná, ha a határon túli utaztatási alapokból a mozgalomnak is juttatnának, ennek hiánya ugyanis a legnagyobb anyagi akadálya a magyarországi versenyeken való részvételnek. Váradi Izabella minisztériumi tanácsos némileg meglepő kijelentése szerint bizonyos célokra még mindig sok a minisztérium elköltetlen pénze. Wacha Imre rádiósoknak, tévéseknek szóló szellemes előadását, sajnos, csupa nem-tévés hallgatta végig. Kifejtetlen téma maradt a sajtó szerepe a nyelvimodell-nyújtásban, ezzel a mozgalom hazai képviselői, persze, nem ok nélkül, elégedetlenek.
Végül Bodó Barna egyetemi tanár mondta el gondolatait a társadalom lelkiismereteként meghatározott civil társadalmi mozgalmakról, ezeken belül azok kisebbségi változatairól, melyekhez az anyanyelvápolók is sorolják magukat. Több kezdeményezés mostoha fogadtatása – például a magyar professzorok erdélyi tanácsának megalakítási javaslata – arra vall, a civil ethosz könnyen elvész, bénaság veszi át a helyét. Kiölhetik a civil jogigényt belőlünk – ennek következményei pedig fölöttébb aggasztóak – hangoztatták többen is nyelvi jogállapotunk kérdéséhez hozzászólva.
B. Kovács András. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. május 23.
Új gyülekezeti lap Kisborosnyón
Új, de nem az első a helyi történelmi református egyházközség életében. Volt még egy lapja ennek az eklézsiának – tudtuk meg Rátoni Botond fiatal kisborosnyói lelkipásztortól –, Szász András lelkész szerkesztette. Az új lelkésszel majdnem egy időben indult a Kisborosnyói Útjelző című, havi négy oldalban megjelenő kis újság.
Ez évi öt számával ajándékozott meg Rátoni Botond szerkesztő-lelkész. Az Útjelző nemcsak a gyülekezet, hanem a zömében kálvinista vallásban élő falu hírharangja is, és nem esik abba a hibába, hogy rá ne tekintsen a település múltjára-jelenére, közérdekű mai eseményeire. Januárban újévi népi köszöntővel indult, és felvállalta, hogy időnként a hónap magyar történelmi évfordulós eseményeivel is megismerteti olvasóit. A XVIII. századtól kezdődő gyülekezeti adakozásokról ad ízelítőt, emlékeztetve, hogy a régmúltban is a gyülekezet buzgó adományozói tartották fenn, tartották meg az egyházközséget.
Havi rendszerességgel megtalálja benne mindenki – még a Kisborosnyóhoz tartozó és teljesen különálló Kispatak bármely lakója is – az egyházi események időpontjait: házi, nőszövetségi és ifjúsági bibliaórák, gyülekezeti vallásórák programját, olykor imaalkalmakra és filmvetítésre hív. Márciusban részleteket közölt a Hollandiában megjelenő Szigetek Újság egyik számából, amelyben a kisborosnyói hívek által látogatásai és adományai révén jól ismert Marianne írását közli, aki egy hollandiai segélycsoport vezetőjeként gyakran felkeresi ezt a falut-gyülekezetet. Áprilisban húsvéti lapszám jelent meg a szerkesztő-lelkész legkedvesebb gyerekkori locsolóversével, Damó Gyula nyugalmazott igazgató-tanító, presbiter pedig megkezdte Magyar múlt az emlékparkban című sorozatát. A lap májusi számának vezércíme Anyák napja.
Május elsejét, mivel munkaszüneti nap volt, a gyülekezet összekovácsolásának napjává nyilvánították, közös gyalogos kirándulást szerveztek Kispatakra, hangulatos piknikezés közepette szövődtek felette fontos régi és új szálak a gyülekezet tagjai között.
Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. május 24.
Újra a romániai magyarellenes megnyilvánulásokról
Elítélte a román kormány magyarellenes intézkedéseit az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója. A kongresszus zárónapján az egyhangúan elfogadott dokumentumban a szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a román kormány már meglévő kisebbségi jogot vont meg a MOGYE magyar nyelvű karának létrehozására vonatkozó kormányhatározat érvénytelenítésével.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója által kiadott dokumentum részleteiről Szász Edit kérdezte Sógor Csaba Európai Parlamenti képviselőt.
Az EP képviselő elmondta, hogy ez a szervezet az európai kisebbségek jogaival, helyzetével, lehetőségeivel foglalkozik, a moszkvai kongresszusán pedig elítélte az új román kormány kisebbségellenes politikáját. A dokumentum által tájékoztatták a nemzetközi közvéleményt, és megpróbálnak nyomást gyakorolni a román kormányra, hogy lássa be tévedését és javítson magyarellenes magatartásán.
Nem a kisebbségeken kell elverni a port a gazdasági helyzet miatt, azzal az energiával és pénzzel, amit a kisebbségek beolvasztására költenek (nem csak Romániában, hanem szerte Európában) kilehetne kászálódni a gazdasági válságból – jelentette ki Sógor Csaba. Majd hozzáfűzte: annak a 2000 ortodox templomnak az árából, amit az elmúlt 20 év alatt Erdélyben építettek, meglenne az autópálya Bukarest és Budapest között.
Antal Erika arról kérdezte Bodó Barna politológust, elemzőt, hogy lehet az, hogy a törvény sosem találja meg azokat, akik a magyar szobrok, emlékhelyek ellen vétenek.
Bodó Barna úgy véli, hogy a szoborgyalázások kérdése áttételesen kapcsolódik a kisebbségi helyzethez. Ugyancsak furának látja Bodó a MOGYE helyzetét is, hiszen az Egyetem törvényre tudta adni a kormányt, a kormány viszont már nem adhatja törvényre az Egyetemet.
A továbbiakban Bodó Barna beszélt arról az ismert esetről is, amikor az egyik marosvásárhelyi iskolába egy szülő magyar nyelvű adománylevelet próbált beadni a titkárságra, azt nem fogadták el, az incidens pedig úgy végződött, hogy a szülőt a rendőrség elvitte.
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma2012. május 24.
Nyirő József újratemetése – Frunda és Bunta ellenzi az újratemetést
Frunda György szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) marosvásárhelyi polgármesterjelöltje helyteleníti Nyirő József újratemetését és szerinte párttársa, Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere is ezen az állásponton van - derült ki a Romania TV hírtelevízió egyik vitaműsorából, amelyet szerdán az interneten is elérhetővé tettek.
Frunda a csatorna hétfő esti "Utolsó óra" című műsorának egyik vendége volt, amelyben egyebek mellett Nyirő József pünkösdre tervezett székelyudvarhelyi újratemetése is terítékre került. A műsorvezető kérdésére, hogy miért kell egy fasiszta nézeteket valló írót a választási kampányban újratemetni, Frunda azt mondta: az újratemetéssel ő sem ért egyet, de azzal sem, hogy a román közbeszédben háborús bűnösként állítják be az írót.
"Nyirőnek rendkívül szép regényei vannak. Ezért nem lehet kitörölni az emberek emlékezetéből. Az a tény, hogy fasiszta volt, az egészen más kérdés. De formálisan - és ez nem ügyvédi csűrés-csavarás - nem ítélték el. És ha a jóhiszeműség szabályaira hallgatunk, az, akit nem ítéltek el, az egy korrekt ember. Ráadásul akkor élt, amikor valóságos boszorkányüldözés folyt a fasiszták ellen és mégsem ítélték el" - érvelt Frunda a műsorban.
A műsorban telefonon kapcsolták az újratemetés helyi szervezésével foglalkozó Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökét, Szász Jenőt is, aki kifejtette: semmi sem bizonyítja, hogy Nyirő József fasiszta lett volna. Az írónak Horthy Miklóssal kapcsolatos nézeteire utalva Szász kijelentette: 1940-ben valószínűleg nem létezett olyan magyar ember, aki nem hitt Horthyban és Nagy-Magyarország újjászületésében.
A műsorvezető Szász Jenőt Székelyudvarhely polgármestereként mutatta be, de Frunda György helyreigazította. "Szász Jenő nem a polgármester, hanem az alpolgármester. A polgármester Bunta Levente, aki ellenzi ezt az újratemetést" - szögezte le az RMDSZ szenátora.
Az Országgyűlés Hivatala korábban állásfoglalást tett közzé, amely szerint a Nyirő József újratemetésével kapcsolatban kialakult "magyar-román szakmai és politikai vitában" Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere "és társai" nem a magyar álláspontot erősítik.
Fráter Olivér, a Nyirő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottja az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kifejtette: a polgármester már a személyes tárgyalásokon is Nyirő József "nyilas múltjával és a vele szemben megfogalmazott antiszemitizmus vádjával kapcsolatosan rendkívül erős felvetéssel élt". Hozzáfűzték: utóbb a román hatóságok és a román média is fasisztának, nyilasnak és antiszemitának minősítették az egykori írót. Mint hangsúlyozták, Bunta Levente nyilvánosan megtámadta a Nyirő József újratemetését kezdeményező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökét és a magyar Országgyűlés elnökét, az újratemetés védnökét. Ezek után a román hatóságok már azt kifogásolták, hogy a tervezett újratemetés "jobboldali ceremónia" lesz - jegyezték meg.
Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi.
Szász Jenő szerdán a gyászszertartás tervezett helyszínén, a székelyudvarhelyi Papkertben tartott sajtóértekezletén közölte: semmilyen tiltásról nem kapott hivatalos értesítést a román hatóságoktól és a városban folytatódnak Nyirő József pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetésének előkészületei. MTI2012. május 24.
Répás: komoly aggályokat vet fel a választási törvény módosítása –
Megszavazta kedden a képviselőház a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben választanák meg a kétkamarás román parlament tagjait.
A törvény értelmében minden egyéni választókerületből a legtöbb szavazatot összesítő jelölt jut a törvényhozásba. Rajtuk kívül minden olyan megyében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a helyi lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, az érintett kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el. A kedvezmény a szenátusra nem vonatkozik.
Azok a nemzeti kisebbségek, amelyek egyetlen megyében sem érik el a hétszázalékos lakosságarányt, országos szinten egy mandátumra jogosultak a bukaresti képviselőházban.
Tabajdi: Alkotmány- és kisebbségellenes a törvény
Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselője törvénymódosításról a Duna Tv Közbeszéd című műsorában, telefonon elmondta: szerinte az alkotmányellenes és kisebbségellenes, és ennek a romániai magyar nemzeti közösség szempontjából rendkívül hátrányos következménye lesz.
Mint mondta, a kedvezményes képviselet esetében lényeges kérdés a kiválasztás módja. Mint mondta, nem mindegy, hogy az adott nemzeti közösség választja-e ki, vagy „a hatalom szemezget a neki megfelelő, hozzá lojális magyar politikai személyiségek közül”.
Elmondta: korábban levélben fordult Hannes Svobodához, az európai szocialista frakció vezetőjéhez, valamint Martin Schulzhoz, az európai parlament elnökéhez, melyben jelezte, Romániában a magyar nemzeti közösség vonatkozásában egy visszarendeződés történik. Akkor azonban – tette hozzá – még nem lehetett tudni, miként alakul a választójogi törvény.
Marosvásárhelyi Magyar Orvostudományi Kar ügyét is felvetettem, és azt is, hogy a kisebbségi törvény tervezetéből törölték a kulturális autonómiára vonatkozó részt. Felvetettem továbbá, hogy az összes magyar prefektust és alprefektust úgy váltották le, hogy ilyen nem volt a Romániai rendszerváltozás kezdete óta” – tette hozzá.
Répás: komoly aggályokat vet fel a törvény
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a műsorban úgy fogalmazott: komoly aggályokat vet föl a választási törvény módosítása. Ez – mint mondta – alkotmányos aggályokat is felvet.
Szerinte egy arányos választási rendszer sokkal jobban megjeleníti egy országon belül a különböző politikai nézeteket, és mindenképpen jobb a kisebbségek szempontjából. Ugyanakkor szerinte az a korrekció, ami megyénként 7 százalékos küszöböt jelent, sokban ellensúlyozza a kisebbségi szempontból negatív tendenciákat.
Kiemelte: az együttműködés, az összefogás irányába kell elmozdulnia az erdélyi magyar politikai életnek. Minél erősebb legyen a politikai érdekképviselet, fontos hogy a különböző politikai pártok megjelenjenek az erdélyi magyarságon belül is.
Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint ugyan Szerbiában Tomislav Nikolic nyerte a választásokat, de a VMSZ kitart a demokrata párt mellett, és nem hajlandó a Szerb Haladó Párttal szövetségre lépni, azt mondta: a VMSZ meg tudta erősíteni pozícióit, hiszen a köztársasági parlamentben 4 helyett 5 képviselői hellyel rendelkezik, önálló frakciót tud alakítani, nyolc képviselője pedig a tartományi parlamentben is van. „Innen Budapestről nem szólhatunk bele abba, hogy milyen politikai partnereket választ a VMSZ, számunkra az fontos, hogy az új felállás milyen eredményeket ér el a magyarság szempontjából” – tette hozzá. Répás Zsuzsanna.
hirado.hu. Erdély.ma2012. május 24.
Csángó falvakban a MOGYE orvosai
Négy csángóföldi faluban végeztek szűrővizsgálatot marosvásárhelyi magyar orvosok a budapesti Teleki László Alapítvány szervezésében az elmúlt napokban; Diószegi László, az alapítvány vezetője az MTI-nek szerdán nyilatkozva reményének adott hangot, hogy akár már ősszel megismételhetik a vizsgálatokat, illetve további településekre is kiterjeszthetik azokat.
Diószegi László elmondta: az első ilyen szűrővizsgálatot két éve végezték. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) előadói, orvosai Lészpeden, Nagypatakon, Pusztinán és Frumószán vizsgálták meg a gyermekeket és a felnőtteket. Falunként 40-40 gyermeknél és felnőttnél végeztek vérnyomás- és vércukorszintmérést, látásvizsgálatot.
A vizsgálatokhoz általános orvosi tanácsadás és felvilágosító előadás is kapcsolódott a dohányzás és az elhízás veszélyeiről. Diószegi László elmondta: a programot a jövőben szeretnék más falvakra is kiterjeszteni, és minél előbb, akár már ősszel megismételni.
MTI. Erdély.ma2012. május 24.
Továbbképzés külhoni magyar óvónőknek
Továbbképzést szerveznek külhoni magyar óvónők számára a 2012 a külhoni magyar óvodák éve program keretében – közölte a nemzetpolitikai államtitkárság csütörtökön az MTI-vel. A felhívás június 1-jén jelenik meg.
A program célja a külhoni magyar nevelési nyelvű óvodai oktatás minőségének emelése; pedagógiai hiányterületek kipótlása, magyar nyelvhasználati színtérhez kötése; a magyar tannyelvű óvoda és iskola közti átmenet segítése. A továbbképzés szakmai részét az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Neveléstudományi és Módszertani Intézete, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara, a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara, illetve Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kara segítségével bonyolítják le.
A továbbképzés kiterjed többek között az anyanyelvi fejlesztésre, a nyelvi-kommunikációs kompetenciák mérésére, az óvodai néphagyományokra, a bábjáték pedagógiájára, a tehetséggondozásra, a szülők bevonására és a nemzeti identitást erősítő óvodapedagógiai módszerekre. A pályázatra jelentkezhet az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában élő, külhoni magyar pedagógus, aki állami, egyházi, egyesületi, alapítványi intézményben óvodás korú (3-6 év) gyermekekkel magyar nyelven foglalkozik.
Az elbíráláskor előnyt élvez az a pedagógus, aki szórványterületen dolgozik, munkahelyének környezetében, az adott kistérségben a magyarság számaránya nem éri el az 50 százalékot; számára korlátozott a magyar nyelvű szakirodalom, szakmódszertan elérhetősége.
A közleményben felidézték, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság február 17-én hirdette meg a 2012 a külhoni magyar óvodák éve című programot; megvalósítására 100 millió forintot különítettek el.
MTI. Erdély.ma2012. május 24.
Toró: Frunda György paktumot kötött Dorin Floreával
Érthetetlen, ám egyáltalán nem meglepő az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői számára, hogy a polgármesteri székért folytatott harcban négy hónap alatt Frunda György, az RMDSZ jelöltje miért alakult át Smaranda Enache támogatójából vetélytársává.
Toró T. Tibor, az alakulat elnöke szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján utalt arra az interjúra, amit az RMDSZ szenátora a tulajdonában levő Gaga Rádiónak adott az elmúlt év novemberében.
Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke szerint Marosvásárhelynek következetes polgármesterre van szüksége, nem olyanra, aki novemberben egyet mond, és négy hónap múlva, áprilisban mást tesz. „A következetességet Smaranda Enache jelenti, aki több mint húsz éve ugyanazokat az értékeket képviseli” – vélekedett szerdai sajtótájékoztatóján a néppárt megyei vezetője.
Az alakulat országos elnöke, Toró T. Tibor sokkal keményebben fogalmazott. „Aknamunkájával Frunda félreállított egy fiatal jelöltet, aki az összes marosvásárhelyi magyart tudta volna képviselni, és aki egy jó kampánnyal Dorin Florea regnáló polgármester komoly kihívója vagy akár legyőzője lehetett volna. De nincs miért csodálkoznunk Frundán és a következetlenségén, hiszen többször is becsapta választóit” – jelentette ki Toró T. Tibor.
Példaként a 2007-es EP-választásokat említette, amikor a kampányban brüsszeli terveiről beszélt, majd miután listavezetőként bejutott az uniós parlamentbe, visszalépett Winkler Gyula javára. Toró szerint Frunda ezúttal Dorin Floreával kötött paktumot.
Az EMNP vezetői szerdán első ízben beszéltek arról, hogy ők már akkoriban „Smaranda Enachéban gondolkodtak”, amikor Vass Leventét javasolták közös jelöltnek. „Mivel az RMDSZ hallani sem akart Enache asszonyról, az A-tervből B-terv lett, és így került előtérbe a fiatal orvos-politikus Vass Levente” – magyarázta Toró.
Nyirő József újratemetése kapcsán az EMNP elnöke kifejtette, egyetért az író földi maradványainak hazaszállításával, de – mint mondta – nem természetes, hogy ez politikai üggyé váljon, és talán nem kellett volna választási kampány idejére tenni az újratemetés időpontját.
Toró szerint „a szélsőségesség felé mutat” az a törvénytervezet, amely román nyelvvizsgát ír elő a köztisztviselők számára. Hozzátette: reméli, hogy a képviselőház nem szavazza meg a szenátusban hallgatólagosan elfogadott tervezetet.
Az EMNP elnöke úgy véli, az új választási törvény „mélységesen antidemokratikus”, szerinte az etnikai arányosság elvét kellene alkalmazni a jogszabályban.
Toró szerint ugyanakkor szükség van az erdélyi magyar politikai erők és a civil társadalom együttműködésére, hogy közös álláspontot alakítsanak ki válaszképpen a kormány és a parlament „magyarellenes és antidemokratikus” lépéseire. Példaként említette a magyar prefektusok, alprefektusok és intézményvezetők menesztését.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)2012. május 24.
Az EMNP bűnügyi feljelentést tesz a rendőrség ellen a megfélemlítések miatt
Bűnügyi feljelentést készül tenni a rendőrség ellen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos vezetősége. Toró T. Tibor elnök tegnap Marosvásárhelyen bejelentette, hogy tagjaik és támogatóik zaklatása és fenyegetése miatt panaszt emelnek a hatóság ellen. Mint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség tizenkét megyében kezdett bűnügyi vizsgálatot a demokrácia-központok munkatársai ellen.
A történet 2011 tavaszára vezethető vissza, amikor még a párt bejegyzés előtt állt. Ekkor Buta Levente marosvásárhelyi polgár azt állította, hogy a helyi demokrácia-központ alkalmazottjai rá akarták venni, aláírásával támogassa az EMNP-t. „Ez a bizonyos személy sem a támogatók listáján, sem a magyar állampolgárságért folyamodók között nem szerepel. Feljelentésében mégis azt írta, hogy amikor betért a Klastrom utcai hivatalba, a demokrácia-központ munkatársai megpróbálták meggyőzni, hogy aláírásával támogassa a néppárt bejegyzését.
Azóta embereinket folytonosan zaklatja a rendőrség” – számolt be a történtekről Toró. Mint elmondta, legutóbb Szatmár, Beszterce-Naszód és Szeben megyében hívatták be a rendőrségre vagy hallgatták ki otthonukban, munkahelyükön a demokrácia-központok alkalmazottjait, illetve a párt tagjait, támogatóit. Az elnök példákkal is szolgált: egy nagyszebeni aláírónak a hatóság embere a tudtára adta, hogy a következő rendőrségi látogatására az ügyvédjét is vigye; a bethleni Kerekes Zoltánt írásban esküdtették meg, hogy a támogató íven szereplő aláírás valóban az övé.
Az EMNP egyik ifjú tagja attól tart, hogyha a rendőrségen vállalja aláírásának hitelességét, az információ eljut a település RMDSZ-es alpolgármesteréhez is, aki bosszúból ejtheti a fiataloknak épült lakások várólistájáról. Toró szerint bosszantó, hogy sok helyen a román nyelvet kevésbé ismerő idős személyekkel íratnak alá különböző nyilatkozatokat.
Tivadar Dénes, az EMNP Szatmár megyei politikusa nemrég arról számolt be, hogy a megye több településén mintegy harminc olyan esetről szereztek tudomást, amikor a párt tavalyi nyilvántartásba vételét aláírásukkal támogató civileket zaklattak a hatóságok. Hozzátette: nem tudja, miként juthattak a támogatói ívek a román rendőrség birtokába, de abban biztos, hogy a hatóság politikai utasításra cselekszik.
Az elmúlt év végén az EMNP Hunyad megyei aktivistáit kérették be a dévai rendőrségre. Szász Péter, az alakulat egyik regionális szervezője, a beidézett aláírásgyűjtők egyike elmondta: az önkéntes fiatalokat abszurd módon aláírás-hamisítással, valamint az aláírásokért cserébe nyújtott pénzösszegek felajánlásával vádolták. Mint kiderült, valamenynyiüket az a bukaresti Adrian Drăghici ügyvéd jelentette fel, akinek a nevéhez fűződik a bejegyzési folyamat első szakaszában benyújtott, a néppárt bejegyzési szándékát támadó másik feljelentés is, melyet a fővárosi törvényszék elvetett.
Drăghici egy évvel ezelőtt közjegyzőnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor volt művelődésügyi miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnökét a néppárt bejegyzését támogató aláírási ívek tanulmányozására és fénymásolására.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)2012. május 24.
Itt a Nagy Testvér-törvény: rögzítik a hívások és az e-mailezések adatait
A távközlési szolgáltatók a jövőben kötelesek lesznek a felhasználók bizonyos adatait rögzíteni, majd azokat a nemzetbiztonsági hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk azon esetekben, amikor azok súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy megfigyelését célzó tevékenységet folytatnak – rögzíti az a törvény, amelyet kedden fogadott el a képviselőház.
A Nagy Testvér figyelhet. A képviselők jóváhagyták a telefonálók adatainak rögzítését. A jogszabályt 197 támogató és 18 ellenző voks, illetve 13 tartózkodás mellett fogadták el.
A jogszabály neve egyébként hivatalosan a nyilvános telefon- és internetszolgáltatók által generált vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló törvény – nem hivatalosan Nagy Testvér-törvény. A rendelkezés elfogadása előtt az alsóház jogi bizottsága némileg módosította. Így az eredetileg tervezett egy év helyett csak hat hónapig lesznek kötelesek a szolgáltatók a megőrzött adatokat tárolni.
Egy másik módosítás szerint a hatóságoknak csak a nyomozást végző ügyész jóváhagyásával áll jogukban a tárolt adatokat kikérni, és bírói jóváhagyás is szükséges. A jogszabály értelmében a szolgáltatók kötelesek hat hónapig megőrizni minden, a telefonbeszélgetésekkel és az elektromoslevél-váltásokkal kapcsolatos adatot, a levélváltás vagy a beszélgetés tartalmán kívül.
A vonalas- és mobiltelefon-hálózatok esetében rögzíteni kell a hívás kezdeményezőjének és a hívott félnek a nevét és telefonszámát, illetve adott esetben azon személy nevét és számát is, akihez átirányították a hívást. Az internetszolgáltatóknak rögzíteniük kell a felhasználók adatait, az elektronikus levelek esetében mind a küldő, mind a címzett adataira szükség van, a felhasznált berendezéssel egyetemben.
A szolgáltatók kötelesek 48 órán belül az illetékes szervek rendelkezésére bocsátani az adatokat, amennyiben pedig ez nem lehetséges, akkor legtöbb öt napon belül. A megőrzött adatokat a kötelező megőrzési határidő lejártával meg kell semmisíteni, azok kivételével, amelyeket a hatóságok kikértek. A jogszabály egy európai uniós követelmény átültetése a román jogrendszerbe.
A jogszabályt 2008-ban egyszer már elfogadta a parlament, az alkotmánybíróság azonban 2009-ben alkotmányellenesnek minősítette, mivel álláspontja szerint alapvető szabadságjogokat – a magánélethez, a levéltitokhoz és a vélemények kifejezésének szabadságához való jogot – sértett.
Az EU ezért szerződésszegésért szabálysértési eljárást indított Románia ellen. A jogszabály elfogadásának elmulasztása az EU szerződésének megszegését jelentette volna, ami napi 30 ezer eurós bírságot vont volna maga után.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2012. május 24.
Kegyeletgyalázás
Iszonyú zavar és rosszindulat kavarog Nyirő József hamvainak itthoni örök nyugalomra helyezése körül, mert nyilvánvaló, hogy a magyar nyelvterületen tisztelt és szeretett író újratemetéséhez jócskán eltúlzott körítést terveztek a szervezők. Hogy azt ne mondjam: a kegyeletadásból politikai tőkét is kovácsolnának maguknak, ami így egyenesen kegyelet-, sőt halottgyalázás.
Ráadásul kettős, ha ide számítjuk a bukaresti szolgálatosok acsarkodását. Pedig jó volna végre megtanulni, hogy – főleg most, a magyar érdekképviseletnek a hatalomból való kiebrudalása után, s ennek következményei közepette – a román közvélemény és politikum egyetlen magyar kezdeményezést, egyetlen magyar zászlót vagy kokárdát sem nyel le olyan könnyen, mint azt gondolnánk.
Azt is jó volna tudni, hogy Horthy kormányzó neve, az 1940 és 1944 közötti észak-erdélyi időszak egészen másképpen cseng a román elmék többségében, mint azt hinnénk, s mint azt a történelmi igazság is megkövetelné. Mindemellett én nem hiszem, hogy a történetkutatás egyértelműen tisztázta volna: milyen mértékben voltak igazságosak a kommunista és bosszúeszméktől átitatott egykori népbíróságok – ma kész ténynek vett – ítéletei, azok mennyire voltak valós vagy vélt sérelmek megtorlásának az eszközei, s ezzel együtt Nyirő mit tett vagy mondott a kérdéses időszakban, kit, hogyan és milyen mértékben szolgált ki.
Én még annak a magyar irodalomtörténeti értékelésnek sem hiszek, amely Nyirő írói munkásságát úgy értékeli le, ahogyan, s azt ma tananyagként is tálalja. Mert ha kritikátlanul elfogadunk mindent, amivel Nyirő nevét ma (is) bemocskolják, akkor ugyanolyan kritikátlanul bűnösként kezelhető a másik terror, a nem kevésbé gyilkos kommunista diktatúrát kiszolgáló tollforgatók, lapszerkesztők egész hada – mondjuk Asztalos Istvántól Zimán Józsefig. Ugye, hogy senki sem vállalja? Amúgy Nyirő Józsefet azzal a szeretettel kell hazahozni, amellyel ő a szülőföldjét szerette. S amelynek úgy kell őt visszaadni, ahogy illik: keresztény módon. És csendes méltósággal.
Benkő Levente. Krónika (Kolozsvár)2012. május 24.
Óriási kiesést okozott Romániának az emigráció
Több mint 3,5 millió román állampolgár települt ki az országból az elmúlt negyven évben, a jelenség pedig 40–50 milliárd eurós veszteséget okozott Romániának – nyilatkozta Dragoş Roşca, a Gemisa beruházási alap vezetője, egy üzleti tanulmány eredményeire hivatkozva.
A Romanian Business Leaders alapítvány, illetve a Gfk. vállalat felmérése szerint a vállalkozói szférát leginkább a munkaerő-elvándorlás aggasztja.
„Az állam minden, középfokú végzettséggel rendelkező személyre mintegy 10 ezer eurót költ a munkavállalásig, felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgárok esetében ez az összeg a 20 ezer eurót is elérheti. Ezt az összeget többek között oktatásra, közszállításra, szociális szolgáltatásokra költik. Az elmúlt negyven évben elsősorban fiatal orvosok, mérnökök, művészek hagyták el az országot, akik jelentős demográfiai kapacitással rendelkeztek, Románia helyett azonban például Olaszországot, Németországot, Spanyolországot, Kanadát vagy az Egyesült Államokat választották” – magyarázta az üzletember.
Mint mondta, sajnálatos, hogy sem a rendszerváltás előtti, sem az azt követő időszak hatalmon lévő vezetői nem foglalkoztak a problémával, az üzleti szféra pedig nem képes kellőképpen befolyásolni a kormányt annak érdekében, hogy az megfelelő lépéseket tegyen a folyamat megállításához. „Hiába próbálunk minél több európai uniós pénzt lehívni, ha közben több milliárd eurót veszítünk a kitelepedő állampolgárok miatt, akik ráadásul olyan államokba emigrálnak, amelyek jóval gazdagabbak, mint Románia” – tette hozzá Dragoş Roşca.
Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)2012. május 24.
Öt év alatt több mint 11 ezer orvos telepedett ki Romániából
Az elmúlt öt évben 11 200 orvos ment el Romániából külföldre, és "ez a tendencia aggasztó méreteket öltött", nyilatkozta Vasile Astarastoae egyetemi professzor, a Romániai Orvosi Kamara elnöke Suceaván, szerdán. A Suceaván tartott sajtótájékoztatón Astarastoae kijelentette, 2007 és 2012 között 8 600 szakorvost képeztek ki, és ugyanabban az időszakban 11 200 orvos hagyta el Romániát. Az orvosi kamara elnöke szerint Románia hozzávetőleg hárommilliárd lejt "veszített el" az illető orvosok oktatási költségével. Már oda jutott a helyzet, hogy egyes kórházakban bizonyos szakterületeken egyetlen szakorvos sincs, mondta még Astarastoae. Szerinte több oka is van a tömeges kivándorlásnak: hiányzik a tisztelet az orvosok iránt, alacsonyak a fizetések, az egészségügyi rendszert túlpolitizálják, és így az nem teszi lehetővé a szakmai karrier felépítését. Népújság (Marosvásárhely)2012. május 24.
Újabb egyházi idősotthon Marosvásárhelyen
Ha minden a tervezettek szerint halad, szeptemberre, de legkésőbb az év végére egy újabb, egyházi idősotthonnal gazdagodik a szépkorúak ellátására szakosodott intézmények sora Marosvásárhelyen. A többszintes, korszerű létesítmény a Mihai Eminescu utcában, a Lazarenum Alapítvány által működtetett öregotthontól alig pár méterre épül, a beruházó a Református Egyház. A létesítményre óriási szükség van, ugyanis nemcsak az Eminescu utcai, hanem a megyében az összes idősotthonnál hosszú a várólista.
Jó ideje munkateleppé változott a Vörösmarty és Eminescu utcák kereszteződése, mutatós, többszintes épületet húztak fel az építők. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese lapunk érdeklődésére elmondta, a beruházó az Erdélyi Református Egyházkerület Nyugdíjpénztára, viszont az elképzelés szerint a szomszédban lévő másik idősotthont is működtető Lazarenum Alapítványnak adnák bérbe az új Kálvin otthont.
A négyszintes (három szint és egy manzárdrész) épületben a tervek szerint több mint 60 idős személyt tudnak majd elszállásolni, egy-, illetve kétszemélyes szobákban. A magukra maradt és ellátásra szoruló időseknek szánt helyek mellett tíz, egyenként 60-65 négyzetméteres lakrészt nyugdíjba vonult lelkipásztoroknak tartanak fenn.
Érdeklődésünkre, hogy készültek-e arra vonatkozó előzetes számítások, hogy mennyibe kerül majd a havi ellátási díj, Kató Béla nem tudott választ adni. Mint mondta, ennek az összegnek a megállapítása a Lazarenum Alapítvány vezetőségének a hatáskörébe fog tartozni, mivelhogy ők fogják működtetni az otthont. A Lazarenum várólistáján lévők számára jó hír, hogy ha minden a terv szerint halad, az ősszel elkészül az új idősotthon, amely várhatóan az egyik legkorszerűbb ilyen profilú létesítmény lesz Erdély-szerte.
(menyhárt) Népújság (Marosvásárhely)2012. május 24.
Nyirő József újratemetése
Emlékkonferenciával tisztelegtek az író előtt
A székely apostol címmel emlékkonferenciát tartottak a Magyar Írószövetség budapesti székházában szerdán az 1953-ban Madridban elhunyt Nyirő József író újratemetése alkalmából.
A konferenciát Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Bevezető előadásában rámutatott, hogy nincs olyan ország, ahonnan annyi "kiművelt emberfőt" üldözött el a "20. század két nagy pusztító izmusa", a nácizmus és kommunizmus, mint amennyit Magyarországról. A politikus példaként Wass Albertet, Tordas Tibort, Határ Győzőt, Püski Sándort és Gombos Gyulát említette.
"Magyarországon a magyar hagyományok és a magyar észjárás szerinti írásművészet és művelődés mind a Rákosi-, mind a Kádár-korban tiltott irodalomnak minősült" – vélekedett, hozzátéve, emiatt a magyar közönség nem ismerhette meg olyan írók műveit, akiknek ma "megingathatatlan helye" van a magyar szépirodalomban, közoktatásban. Lezsák Sándor szerint ilyen Nyirő József is. Megjegyezte: az elüldözött alkotók a száműzetésben is írták műveiket, sokszor csak az asztalfióknak. Szerinte mindezt nem tették volna, ha nem bíztak volna igazukban, abban, hogy az utókor kárpótolja őket.
"Az újratemetés alkalmat ad újrakezdésre, újraértékeléshez, újraszületéshez is" – szögezte le Lezsák, hozzátéve, hogy Nyirő József újratemetése jelképesen is lezárja száműzetését. "Szellemének a száműzetését még csak ezután kell felszámolni" – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az író műveit meg kell ismertetni az ifjúsággal és azokkal a "százezrekkel", akik az 1990-ig tartó kultúrpolitika miatt nem találkozhattak alkotásaival.
Lezsák Sándor úgy vélte, hogy az író rehabilitációját nem lehet csupán a könyvpiacra bízni, abban segítenie kell az államnak is, például filmadaptációk készítésével is. Emlékeztetett: az újratemetéssel Nyirő József végakarata teljesült.
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár előadásában négy erdélyi író, Tamási Áron, Wass Albert, Bánffy Miklós és Nyirő Jószef életútját hasonlította össze. Az államtitkár rámutatott arra, hogy az 1930-as éveket optimizmus, az elkészült és megjelent művek feletti öröm jellemezte mind a négy írónál.
Felidézte, hogy a II. világháború és a század második fele "szétzilálta és megölte" mind a négy írót, valamennyiüket a szülőföldjüktől távol érte a halál. Csak ezután térhettek haza: elsőként Tamási Áron, majd Bánffy Miklós, Wass Albert, utolsóként pedig a mostani újratemetéssel Nyirő József "fenyvesei, forrásai közé".
Szőcs Géza kiemelte: a halálukkor megvont "keserű mérleget" enyhítheti, hogy hőseik mindvégig az olvasóikkal voltak és vannak az 1930-as évek bizakodásával, önbizalmával, humorával, önérzetével, "átmentve számunkra a termékeny évek igézetét, megteremtve a kapcsolatot a halhatatlan szerzők és az örök olvasók között".
Szőcs Géza hozzátette: hirdették és hirdetik, hogy noha az író maga múlandó, az irodalom örök.
A konferencián Medvigy Endre és Pomogáts Béla irodalomtörténész; Mács József felvidéki magyar író, szerkesztő; Lakatos Mihály író; Tari István költő, író; Hegedűs Imre János és Márkus Béla irodalomtörténész; Skultéty Csaba író; Bertha Zoltán irodalomtörténész, kritikus és Vári Fábián László költő tartott előadást. Népújság (Marosvásárhely)