udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4699
találat
lapozás: 1-30 ... 1951-1980 | 1981-2010 | 2011-2040 ... 4681-4699
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012. június 14.
A többnyelvűség törvényes keretéről és előnyeiről tájékoztatná a marosvásárhelyi intézményeket a Pro Európa Liga
A marosvásárhelyi Pro Európa Liga programot indít, amelynek célja a marosvásárhelyi intézmények tájékoztatása a többnyelvűség törvényes kereteiről és előnyeiről.
Mint a Krónika című erdélyi magyar napilap az emberi jogi szervezet társelnökét, Smaranda Enachét idézve közölte, a Bátorkodjon többnyelvű lenni! elnevezésű program keretében az elkövetkező időszakban több kerekasztal-beszélgetést szerveznek a városban működő egyetemek, iskolák és intézmények képviselőivel. Ismertetik a nyelvhasználatra vonatkozó romániai és nemzetközi jogszabályokat, és azt próbálják megértetni a résztvevőkkel, hogy a többnyelvűség mindenki számára előnyt jelent.
Smaranda Enache elmondta, hogy a program megszervezéséhez a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a kétnyelvűség kapcsán kitört botrány szolgáltatta az ötletet.
"Sajnos nálunk a legtöbb oktatási és közintézményben az illetékesek nincsenek tisztában a magyar nyelv használatát előíró hazai és nemzetközi jogszabályokkal. Rendezvényeinken nem akarunk megdorgálni senkit, csupán ismertetni szeretnénk a többnyelvűséget szavatoló rendelkezéseket" - jelentette ki Smaranda Enache.
A Pro Európa Liga társelnöke hozzátette: reményei szerint nyitott fülekre találnak. "Az említett intézmények illetékeseinek tisztában kellene lenniük azzal, hogy ők egy olyan szolgáltatást végeznek, amelyért mind a románok, mind a magyarok adójából kapják a fizetést" - szögezte le az emberjogi harcos. A programot a román kormány fennhatósága alatt működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala is támogatja. MTI2012. június 15.
Lemondott Boc pártelnök és a PDL teljes vezérkara
Lemondott csütörtökön tisztségéről Emil Boc pártelnök és a Demokrata Liberális Párt (PDL) teljes országos állandó bizottsága (BNP) a jobbközép alakulat önkormányzati választásokon nyújtott gyenge teljesítménye miatt.
A PDL döntéshozói tanácskozásuk végén arra a következtetésre jutottak, hogy testületileg vállalniuk kell a választási kudarc politikai felelősségét.
A PDL, amely a 2008-as önkormányzati választásokat megnyerte, majd a 2008-as parlamenti választások győzteseként idén áprilisig kormányon volt Romániában, a vasárnapi önkormányzati választásokon a voksok felét beseprő szociálliberális szövetség (USL) mögött végzett, a szavazatok alig 15 százalékát szerezve meg.
„A PDL átvezette az országot a válságon, felvállalta azokat a döntéseket, amelyek megmentették Romániát a gazdasági összeomlástól. Ezek az intézkedések helyesek voltak, ám a pártnak súlyos árat kellett fizetnie értük. A párt vezetőinek vállalniuk kell a politikai felelősséget a választási eredményekért, következésképpen mind a párt elnöke, mind pedig az országos állandó bizottság lemondott, és ezzel utat nyit a tisztújítás előtt" – jelentette be Emil Boc a BNP ülése után.
A pártot ügyvivő testület vezeti a tisztújító küldöttgyűlésig.
Emil Boc újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: nem jelölteti magát a pártelnöki tisztségre, mert a kolozsvári városháza irányítására kell összpontosítania.
A PDL távozó elnökét vasárnap harmadik alkalommal választották meg Kolozsvár polgármesterévé. 2004-ben a magyarellenességéről elhíresült Gheorghe Funar Nagy-Románia párti polgármestert győzte le a kolozsvári önkormányzati választáson. Legutóbbi polgármesteri mandátumáról fél év után lemondott, ugyanis – a parlamenti választásokon győztes PDL elnökeként – 2008 decemberében kormányalakítási megbízást kapott Traian Basescu államfőtől.
Emil Boc 2005 júniusa óta volt a – korábban Traian Basescu által vezetett – Demokrata Párt, majd a PDL elnöke.
A politikus 2008 decemberétől 2012 februárjáig volt Románia miniszterelnöke különböző összetételű kormányok élén.
A Boc-kabinet 2010 nyarán drasztikus megszorító intézkedéseket hozott az ország eladósodásának megfékezése és a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében: 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket, létszámstopot rendelt el a közszférában, megadóztatta az átlagon felüli nyugdíjakat és megemelte az általános forgalmi adót.
Emil Boc idén február 9-én mondott le kormányfői posztjáról, az államfő és a kormány elleni tüntetések hatására. A társadalmi elégedetlenség láttán pártjának tucatnyi törvényhozója ült át a szociálliberális szövetséghez, és így áprilisban a PDL által támogatott Ungureanu-kormány is megbukott a bizalmi szavazáson.
A vasárnapi önkormányzati választásokon a PDL szinte valamennyi nagyváros polgármesteri tisztségét elvesztette. A kolozsváriak szociálliberális többségű önkormányzatot választottak ugyan, de megszavazták Emil Boc visszatérését a város élére.
MTI. Erdély.ma2012. június 15.
Közzétették az önkormányzati választások végeredményét
Közzétette pénteken a központi választási iroda az önkormányzati választások végeredményét, amely szerint a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) a megyei pártlistás voksok csaknem felét megszerezve elsöprő győzelmet aratott a négy évvel ezelőtt győztes, most 15 százalékot elérő jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) felett.
A harmadik helyen egy populista párt, Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) végzett kilenc százalékkal.
A – pártpreferenciák mérésére leginkább alkalmas – megyei pártlistákra adott voksok tekintetében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a négy évvel korábbi 5,13 százalékról 5,52 százalékra növelte országos támogatottságát. A Magyar Polgári Párt (MPP) a korábbi 1,01-ról 0,41 százalékra esett vissza, a tavaly bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig a szavazatok 0,49 százalékát kapta országos szinten.
Az RMDSZ megyei listái csaknem 492 ezer voksot kaptak, az EMNP listái 44 ezret, az MPP listái 37 ezret, míg az MPP-EMNP koalíciós lista ötezret. Az RMDSZ-nek így 88 megyei tanácsosa lesz (eggyel több az eddiginél), az MPP-nek és az EMNP-nek pedig hét-hét megyei tanácsosa (eddig az MPP-nek 19 megyei tanácsosa volt). Az RMDSZ eddigi négy megyei tanácselnöke közül kettő szerzett újabb mandátumot.
A magyar pártok megyei jelöltlistái kapták országos szinten a szavazatok 6,48 százalékát. A tavalyi népszámlálás ideiglenes adatai szerint Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.
A magyar pártok megyei listáira adott voksok 85 százalékát kapta az RMDSZ (akárcsak 2008-ban), a fennmaradó 15 százalékon pedig az MPP és az EMNP – illetve a két párt koalíciós listája – osztozott.
A települési önkormányzatokban az RMDSZ-nek 2261 tanácsosa lesz (az eddigi 2195 helyett), az MPP-nek 266 (az eddigi 489 helyett), az újonnan alakult EMNP-nek pedig 214. További 14 magyar tanácsos az EMNP-MPP koalíciós listán szerzett mandátumot.
A magyar pártok jelöltjeinek és az általuk támogatott függetleneknek összesen 212 településen sikerült polgármesteri tisztséget szerezniük, ebből 203 RMDSZ-es (korábban 184), 7 MPP-s (korábban 11), 2 EMNP-s, további három településen pedig független magyar polgármester győzött.
A vasárnap lezajlott romániai önkormányzati választáson a szavazásra jogosultak 57,5 százaléka járult az urnákhoz, míg négy évvel ezelőtt a részvétel nem érte el az 50 százalékot.
MTI. Erdély.ma2012. június 15.
Milyen felelősség terheli az erdélyi magyar pártokat?
Megvannak a 2012-es önkormányzati választások eredményei: döbbenet. Döbbenet, hogy milyen kevés magyar ember élt szavazati jogával. Döbbenet, hogy az erdélyi magyar aprópártok milyen eredményeket értek el, és döbbenet, hogy az a mocskos-tolvaj-inkompetens-szajha RMDSZ még ezek után is milyen népszerű.
Igen, most már azt is tudjuk a tulipédiáról, hogy melyik magyar közéleti személyiség milyen ingóságokkal vagy ingatlanokkal rendelkezik, a kapjatok.be oldalról, hogy kinek adja a pénzeszsákokat Kelemen Hunor és Markó Béla, a Krónikából, a szekelyhon.ro-ról meg sok más érdekesnek álcázott információt, amelyek hatására a bunkó választónak okosan kell majd döntenie.
Erdélyben nincs bulvársajtó. No fene. Nincs rá igény. Azokat pocskondiázni, akik szerepet vállaltak, akik részt vettek a román döntéshozatalban igen könnyű. Pláné olyanoknak, akik eddig nem tették ki magukat efféle veszélyeknek.
Az alternatívák alapvetően jók. Egyrészt a konkurencia szükségszerűen egészséges minőségbeli javulást idéz elő, másrészt lehetőséget biztosít a választásra. Az MPP és újabban az EMNP az én koncepciómban jó fejezetei lehetnek lehettek volna az erdélyi magyar közéletnek. Már a kampány előtti időszakban felkeltették érdeklődésemet: fiatalok, lendületesek, idealisták – gondoltam. Olyan, mint egy utánpótlás – erre pedig természetesen szükségünk van. Elkezdődött a kampány és elkezdődött a demoralizáló fellépések, nagy leleplezések ideje. Mindenféle médiafogyasztó vagyok – és kíváncsi is, alkati hiba… Mindent elolvastam, mindent végignéztem, eljátszottam a pénzosztós játékot is – és segített meghozni a döntést: infantilis, felelőtlen társaságot lehet cukinak nevezni, de nem tanácsos komoly dolgok közelébe engedni.
Az EMNP megbántott: mert pocskondiázta a konkurenciát anélkül, hogy valós alternatívát kínált volna. Mert eljátszotta, hogy ért a világhoz, hogy ismeri az erdélyi magyar választópolgárt, de kiderült, hogy nem így van – elszámolta. Infantilis, mert nyelvöltögetőst játszott, miközben az anyja kezét fogta – és még így is kikapott. Mert mostohatestvérként kezelt minden olyan magyart, aki felvállalta a más-pártiságot.
Elkeserítő és kiábrándító, hogy egy kalap alatt kell értékelni jó és nem annyira jó embereket, hogy Gergely Balázs önszántából magán tartja a kényszerzubbonyt, amely kudarcra ítéli és nem veszi a bátorságot arra, hogy abban a csapatban játsszon, ahol labdába is rúghat. Félő, hogy a választási eredmények margóján értékes emberek hoznak a közélettől való elfordulásra vonatkozó döntést.
Nem tudok dicshimnuszokat zengeni az RMDSZ-ről. De minek is kéne? Emberből van az is, meg a többi is. Hogy tévednek, hogy esendők? Hát persze. Utáljam, mert 22 évig regnált? Utáljam, mert mindig valakivel összefogott, mert helyezkedett, mert útszéli cédaként viselkedett, csakhogy részt vehessen a román döntéshozatalban?
Racionálisan gondolkodó erre azt mondja, hogy addig jó, míg szükség van erre az útszéli cédára, amely a magyarokat képviseli. Mert történhet úgy is, hogy nem lesz szüksége rá: sem kormánypártnak sem ellenzéknek. Az lesz az igazi görög tragédia, ha a nagyszájú radikalizmusunkkal eltoljuk a tárgyalási pozíció székét magunk alól.
És akkor hol fogjuk ugrabugrálva kikiabálni kívánságlistánkat?
Bereczki Gyöngyvér
kolozsvaros.ro. Erdély.ma2012. június 15.
A MOGYE-ügyről Strasbourgban
Az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportja kiáll a romániai magyarság érdekeiért – emelte ki Tabajdi Csaba (MSZP), a munkacsoport társelnöke, miután az EP-ben az RMDSZ kezdeményezésére meghallgatást tartottak a romániai magyar közösség helyzetéről. Az EP képviselőivel Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke ismertette az erdélyi magyar kisebbség helyzetét, és külön felhívta a figyelmet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzetre.
A meghallgatáson Borbély László kifejtette: a korábbi helyzethez képest komoly visszalépést jelent, hogy az új román kormány programja említést sem tesz a kisebbségekről, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A kormány visszavonta a MOGYE magyar karának engedélyét, pedig a magyar tanítási nyelvű orvosi kar létrehozása törvényi kötelezettség. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy az új kormány 2013-ban jelentős közigazgatási változtatásokat tervez, amelyek során alapvető fontosságú az érintett nemzeti kisebbségi közösségek bevonása. A román kormányt Stelian Stoian nagykövet, Románia Európa Tanács mellett működő állandó képviseletének vezetője képviselte a meghallgatáson, aki válaszában kifejtette, hogy a kormány készen áll a kisebbségi problémák megoldását szolgáló párbeszédre az RMDSZ képviselőivel. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy a felvetett kisebbségi kérdésekre mihamarabb megoldást kell találni. „A problémákat Románián belül kell orvosolni. A román kormánynak, illetve a romániai magyar nemzeti közösség legitim politikai képviselőjének tekinthető RMDSZ vezetőinek állandó párbeszédet kell folytatniuk a kisebbség jogos követeléseinek rendezésére” – hangsúlyozta a szocialista EP-delegáció vezetője. Hozzátette: „A június 10-én lezajlott önkormányzati választáson egyértelművé vált, hogy az RMDSZ élvezi a romániai magyarság döntő többségének támogatását. Az ősszel sorra kerülő parlamenti választásokon egyetlen magyar politikai erő sem döntheti el a romániai magyar nemzeti közösség helyett, hogy melyik magyar párt képviselje az érdekeiket. A magyar kormány és a politikai pártok feladata az, hogy az uniós és más nemzetközi fórumokon, valamint a kétoldalú kapcsolatokban elősegítsék a romániai magyarságot érintő problémák megoldását.” Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. június 15.
Gyermekkor osztályellenségként
Máramarosszigeten az egykori börtönben május 24-én tartották a Nyitott kapuk napját az Academia Civică Alapítvány rendezésében.
A nagyon színes programot Ana Blandiana elnökasszony nyitotta meg népes hallgatóság előtt. Elsőként a volt politikai foglyok és deportáltak gyermekeinek visszaemlékezéseit hallhattuk: hogyan élte meg a hat-hét éves gyermek a házkutatásokat, a szülők elhurcolását, bebörtönzését, majd a rájuk nehezedő nyomást, hogy tagadják meg szüleiket. Ana Blandiana mesélte el: hatéves volt, amikor az államvédelmisek a házkutatás alkalmával a játékai közé rejtettek egy pisztolyt, és emiatt hosszú évekig nem láthatta édesapját. Ileana Samoilă, aki a văcăreşti-i börtönben született, tíz év után ismerhette meg az édesanyját, miután kiszabadult. A szigeti volt börtönben emlékmúzeumot rendezett be az Academia Civică. Megtalálható ott a kommunista éra teljes keresztmetszete: bebörtönzések, a Bărăganba való kitelepítések, a női börtönök névsoraikkal. Külön szobát rendeztek be a magyar 1956-ról, mellette a prágai tavaszról, a keletnémet ellenállásról és a lengyel Szolidaritás-mozgalomról. A múzeum évről évre bővül, és egyre rendezettebb. Sajnos, bármennyire átfogó és gazdag, romániai magyar vonatkozásban nagyon keveset mutat. Talán rajtunk is múlott, hogy nem küldtünk anyagot. Nincs említés az 1950-es háromszéki tragédiákról, a halálos áldozatokról, börtönökről, dobrudzsai kitelepítésekről. Ezért gondolom, hogy a szigeti űrt pótolni fogja az általunk elképzelt emlékház. Már nagyon sok dokumentumot sikerült beszereznünk, de kérjük a kitelepítetteket, kulákokat, hogy a megőrzött dokumentumokat, fényképeket, ezek másolatait bocsássák szervezetünk rendelkezésére kiállítás céljából. Ugyanakkor felkérjük a 1990/118-as törvény alapján kárpótlásra jogosultakat, vagy bárkit, aki szükségesnek érzi egy ilyen emlékház létrehozását, hogy támogassa ezt. Számunkra fájó, hogy megyénkben a közel 1700 kárpótlási jogosult közül alig 200-an támogatják szervezetünket. Az érdeklődőket és a tagságot minden pénteken 10–12 és 17–19 óráig várjuk sepsiszentgyörgyi székhelyünkön, a Martinovics utca 2. szám alatt, telefon: 0726 237 944
TÖRÖK JÓZSEF,
Volt Politikai Foglyok Szövetsége. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2012. június 15.
Megosztással vádolja Tőkés Lászlót Szász Jenő
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az erdélyi magyar jobboldali szavazók megosztásával vádolja Tőkés Lászlót. A politikus – aki a hétvégi helyhatósági választáson alulmaradt a székelyudvarhelyi polgármesteri posztért folytatott küzdelemben – a Hargita Népe napilapnak úgy nyilatkozott, az EP-képviselő és a védnöksége alatt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „megosztási kísérlete” távol tartotta az urnáktól a választópolgárokat, emiatt az RMDSZ tíz–tizenöt évig megőrizheti monopóliumát.
„Az őszi parlamenti választások előtt a néppártnak el kell döntenie, kivel akar együttműködni: az RMDSZ-szel vagy velünk. Mi sem vagyunk erősek, de a néppártosok aztán végképp nem” – állapította meg Szász. Különben az idei önkormányzati megmérettetés vesztese a három erdélyi magyar alakulat közül éppen az MPP.
Miközben 2008-hoz képest az RMDSZ növelte helyi tanácsosai és polgármesterei számát is, a polgári párt tizenkét megyei és 223 települési képviselői, valamint négy polgármesteri mandátummal kevesebbet szerzett, a nulláról indult EMNP pedig hét megyei és 214 helyi tanácsosi, valamint két polgármesteri posztot gyűjtött össze.
Az MPP több politikusa tisztújítást követel a párt élén a választási eredmények miatt, ugyanakkor erre és a közéleti szerepléstől való megcsömörlésére hivatkozva Molnár Miklós lemondott az alakulat székelyudvarhelyi szervezetének elnöki posztjáról és frissen szerzett második tanácsosi mandátumáról.
Eközben Benedek Imre, az alakulat marosvásárhelyi polgármesterjelöltje – aki megsértődött amiatt, hogy csak 1300 szavazatot kapott – érdekes módon Kövér László házelnök látogatásának tudja be alacsony támogatottságát, holott múlt heti erdélyi kampánykörútja során az MPP tiszteletbeli elnöki tisztségét is betöltő fideszes politikus neki is korteskedett. Kijelentése miatt az MPP vezetősége elhatárolódott Benedektől.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)2012. június 15.
Választási győzelem (?)
Az RMDSZ választási diadala. Pompázik a tulipán. Siker a szórványban. Hitelesek voltak a jelöltek… Olvasom, hallom és látom a szebbnél szebb és jobbnál jobb híreket. Attól függően, hogy a média melyik válfaját választom. Olykor nem én választok – engem is hívtak véleményt mondani, mégpedig az RMDSZ tévéjébe, az Erdélybe.
És mert nem vettem át a hangnemet, mert nem dicsértem megfelelő hangfekvésben az RMDSZ választási szereplését, ezért a szigorú szerkesztők ki is cenzúráztak az adásból – egy félmondatomat hagyták meg. Nem ezért kívánok most megszólalni. Érdekességként jelzem a cenzúrát – a jelenség számomra nem új, keményebb időket is túléltem véleménytiltás tekintetében. Viszont a siker, a diadal hangoztatása nem hagy nyugodni.
Kit győzött le az RMDSZ? Marosvásárhelyen immár negyedik mandátumát nyerte meg Florea doktor. Az RMDSZ polgármesterjelöltje az idén a 2008-as eredménynél sokkal gyengébben szerepelt. Lejtőmenet. Ez nem elég: a városvezetés mellett most odalett a megyei tanács elnöki tiszte is. Szatmár. A 2008-as választásokat követően mind a megye, mind a város első embere RMDSZ-es volt. Most egyik sem az. Bihar. Akkora mértékű a Bolojan vezette USL-csapat győzelme, hogy az RMDSZ nélkül elirányíthatják Nagyvárad életét, magyar alpolgármesterre nincs matematikai esély.
Bihar megyei szinten is nagyarányú a Szociálliberális Unió győzelme, megvan a többségük a megyei tanácsban, nem kell koalíciós partnert keresniük. Várad egyik alpolgármestere mindmáig magyar volt, a megyei tanács egyik alelnöke is. Három hihetetlenül fontos megye, és mindháromban óriási veszteség. Sok százezer magyar nem számíthat arra, hogy az előttünk álló 4 évben jogos igényeiket nemcsak képviselik-elmondják, de választottaik a döntések meghozatalát megfelelő módon lesznek képesek befolyásolni. Növekedett az RMDSZ-es polgármesterek száma, és ez valóban RMDSZ-siker.
De nem összmagyar siker – ugyanis az RMDSZ az újonnan megszerzett tisztségeket többségében nem román pártoktól, hanem a Magyar Polgári Párttól hódította vissza. Kézdivásárhely RMDSZ-es városvezetése lehet majd jobb a korábbinál, de ez közelről sem tudja ellensúlyozni azt, hogy Szatmárnémeti, Maros és Szatmár megyék első számú vezetői immár nem magyarok. És mi van azzal az állítással, hogy siker a szórványban?
A számok az ellenkezőjét mutatják. Temes megyében a jelenlegi választások után nincs magyar polgármestere Zsombolya városnak, illetve Újszentes és Újvár községeknek – miközben mindhárom településvezető többmandátumos múltat tud maga mögött. Arad megyében 3-ról 2-re csökkent a megyei tanácsi RMDSZ-es mandátumok száma, Beszterce-Naszód megye magyarsága elvesztette korábbi 1 megyei mandátumát, Máramaros megye 2 megyei RMDSZ-mandátumot vesztett, és megyei képviselet nélkül maradt a magyarság. Egyedül Brassóban nem csökkent a megyei RMDSZ-tanácsosok száma (2-2).
Ez volna a hangzatos siker? Ha a szórványmegyék helyi képviselőinek a számát nézzük meg – és ebben a Szabadság június 13-ai számában megjelent statisztikát veszem alapul –, akkor Arad megyében csökkent a helyi tanácsosok száma, Beszterce-Naszód megyében szintén, Brassóban hasonlóképpen, Temesben is csökkent, és ezen megyék 16 képviselőnyi veszteségét nem tudja ellensúlyozni a Szeben megyei 1 fős növekedés, a Fehér megyei 2, illetve a hunyadi plusz 3 helyi képviselő.
Az RMDSZ valóban győzött: legyőzte a Magyar Polgári Pártot, visszahódított tőle képviselői és polgármesteri tisztségeket. Nevezhető ez az erdélyi magyarság győzelmének is? Nem. Kérdem, és nem egyedül kérdem: mikor válik világossá illetékes fejekben, hogy nem a magyarság belső politikai pluralizmusa jelenti a veszélyt számunkra, hanem a román versenypártok folyamatos előretörése, illetve az a választási küszöb, amely a helyhatóságok vonatkozásában jóformán ismeretlen a demokratikus világban. Ujjongás helyett azt kellene látni: a 2012-s helyhatósági választások után a tömb és a szórvány közé sorolható „frontmegyékben” egyre kevésbé tudunk közvetlenül beleszólni a ránk is vonatkozó döntésekbe, hogy növekedett azon helyi magyar közösségek száma, ahol nincs helyi magyar képviselet. És ez a szám 1992 óta folyamatosan növekszik.
Bodó Barna
A szerző politológus, a Sapientia EMTE docense. Krónika (Kolozsvár)2012. június 15.
Ismét betölthetők az állások a felsőoktatásban
A kormány engedélyezte, hogy az egyetemek betöltsék az üres oktatói és kutatói állásokat. A felsőoktatási munkahelyek meghirdetését 2009-től állították le takarékossági megfontolásból, három év alatt pedig több mint 40 százalékos hiány alakult ki az oktatói személyzetet illetően.
A tanügyminisztérium csütörtökön közölte: a kormány szerdai ülésén jóváhagyta azt a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények betöltsék az összesen 2 381 állást.
A munkahelyek betöltése versenyvizsgával történik majd, igazodva a személyzeti kiadásokra idén jóváhagyott kerethez.
A szaktárca szerint 2009-től, amikor a kormány befagyasztotta a felsőoktatási munkahelyek számát, 42,76 százalékos deficit alakult ki a címzetes oktatók tekintetében.
A kormányhatározat értelmében a tanársegédi, adjunktusi, előadótanári, professzori állások mellett a segédkutatói, valamint az első, második és harmadik fokozatú tudományos kutatói állások is betölthetők lesznek.
A most véget érő egyetemi évben az állami felsőoktatásban 42 498 oktatói állás van, ennek csak 56,79 százalékát töltik be címzetes oktatók, a többi megüresedett állás. Krónika (Kolozsvár)2012. június 15.
Bátorkodjon többnyelvű lenni! – program indul Vásárhelyen
Bátorkodjon többnyelvű lenni! címmel kezdeményez hét hónapos programot Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga.
Amint az emberjogvédő szervezet társelnöke, Smaranda Enache elmondta, terveik szerint a kormány fennhatósága alá tartozó etnikumközi kapcsolatok osztálya által támogatott program keretében az elkövetkező időszakban több kerekasztal-beszélgetést szerveznek a városban működő egyetemek, iskolák és intézmények képviselőivel.
„Az ötletet az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen a kétnyelvűség kapcsán kitört botrány szolgáltatta. Sajnos nálunk a legtöbb oktatási és közintézményben az illetékesek nincsenek tisztában a magyar nyelv használatát előíró hazai és nemzetközi jogszabályokkal. Rendezvényeinken nem akarunk megdorgálni senkit, csupán ismertetni szeretnénk a többnyelvűséget szavatoló rendelkezéseket” – fejtette ki Smaranda Enache.
Szerinte a többséggel azt is meg kell értetni, hogy a törvény tiszteletben tartása mellett a két- vagy többnyelvűség jelentős előnyként szolgál beszélője számára, másrészt az interkulturalitás számos feszültséget és konfliktust képes megelőzni. Kérdésünkre, hogy milyen reményekkel vágnak bele a kezdeményezésbe, mivel az eddigi, számos hasonló rendezvényen szinte teljesen egyoldalú volt a részvétel, Smaranda Enache derűlátónak bizonyult.
„Nagyon remélem, hogy nyitott fülekre találunk, elvégre az említett intézmények illetékeseinek tisztában kellene lenniük azzal, hogy ők egy olyan szolgáltatást végeznek, amiért mind a románok, mind a magyarok adójából kapják a fizetést” – szögezte le. A többnyelvűség hirdetésének első akciójára jövő szerdán, a Continental Szállodában kerül sor.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)2012. június 15.
Fordult a kocka
Lejártak a helyhatósági választások, lehiggadnak lassan a helyi politikai kedélyek, néhány helyen "repetálnak", máshol bölcsen vagy dühösen beletörődnek a megváltoztathatatlanba. Az élet megy tovább.
Miközben a helyi (iszap)birkózás foglalta le minden időnket, észre sem vettük, hogy a narancsszínű államelnök, aki egy ideje kámfort játszott, feltámadt. És újult erővel "osztja az észt". A kormányváltás óta – el kell ismerni – nincs könnyű dolga, a vazallusai kushadnak, hatalmas teret veszítettek az önkormányzatokban, egyre kisebbek és kisebbek lesznek, már a színüket sem tudják: narancs, zöld, kék? És velük együtt zsugorodik Traian Basescu. A fiatal, erős, arrogáns, szégyentelenül pimasz kormányfővel sincs nagyon mit kezdenie, mert az félszóból "szájba vágja", hogy csak kapkod a levegő után.
Fordult a kocka: eddig ő volt a tótumfaktum: államfő, miniszterelnök, titokminiszter és sok minden egyéb egy személyben. Mára szinte zanzává zsugorodva azért kell hadakoznia, a hét évig semmibe vett alkotmányt lobogtatva, hogy elmehessen Brüsszelbe. A brüsszeli kiszállás körüli vita mindkét részről meglehetősen kínos és nevetséges is egyben. Az új kormányfő, eléggé jogszerűtlenül, magának vindikálja az ország képviseleti jogát, az elnök viszont azt állítja "a külpolitika vezére az államfő", ami szintén eléggé abszurdum, mert akkor meg mire való a külügyminiszter?
A fülemülevita nevetséges és szánalmas. A külpolitika köztudottan a kormányprogram része, amelyet a parlament fogad el a kormány beiktatásával egy időben. Ezt a programot a kormánynak kell megvalósítania, természetesen az államfővel közösen, miközben nem szabad elfelejteni, hogy a főszerep a külügyminisztériumé, a külügyminiszteré, akit egyébként ezért is neveznek a diplomácia vezetőjének. Ilyen körülmények között sem az államfő, sem a kormányfő nem lehet az ország első diplomatája.
Az elnök hét év alatt megszokta, hogy minden a kénye-kedve szerint történik, nehezen éli meg a rendreutasítást. Bizonyára ezért kezdett mostanában naponta szerepelni a tévében, siránkozni, hogy háttérbe akarják szorítani. Természetesen igaz, a kézfogás és egyéb, a protokollum fogalmába tartozó mosolypolitika az államfő privilégiuma. De a szerződéseket, egyezményeket a kormányok írják alá, amelyeket utóbb a parlament szentesít. Egy normális, demokratikus országban az egyeduralom ismeretlen fogalom. Sajnos, Romániára ez a jelző közel negyedszázaddal a rendszerválás után sem illik.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)2012. június 15.
Közlemény
A június 10-i önkormányzati választások eredményei minden kétséget kizáróan igazolják, hogy Maros megyében továbbra is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a legerősebb politikai szervezet. A megyei tanácsban megszereztük a mandátumok 38,23%-át, a szavazatoknak több mint egyharmadát, így a megyei döntéshozatalban a magyar érdekvédelem megkerülhetetlenné vált. A marosvásárhelyi tanácsban továbbra is az RMDSZ a legerősebb frakció. Lokodi Edit Emőke, bár alulmaradt a megyei tanácselnökségért folytatott választási küzdelemben, több mint 96.000 szavazatot összesített, mintegy 6000-rel többet, mint 2008-ban. Az önkormányza-tokban 38 polgármesterjelöltünk szerezte meg a vezető tisztséget, megőriztük a 2008-ban megszerzett polgármesteri mandátumok számát, az önkormányzati tanácsosok számát 406-ról 421-re sikerült növelni. Ezekből az eredményekből egyértelműen kiderül, hogy a Maros megyei magyarok továbbra is az RMDSZ-t tartják megbízható politikai szervezetnek, támogató bizalmukkal felülírják politikai ellenfeleink megtévesztő állításait, lejárató célzatú retorikáját.
Ugyanakkor megdöbbenéssel vesszük tudomásul, hogy a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt a választásokat követően gyakorol "bűnbánatot", miután választási kampányukkal a magyar településeken elbizonytalanították a választópolgárokat, sőt több esetben kompromittálták a magyar érdekképviselet érvényesülését. Több önkormányzatban, pl. Vajdaszentiványon, Jedden, Maroskeresztúron, Mezőbándon kizárólag ezen pártok miatt nem sikerült magyar polgármestert választani. A Magyar Polgári Pártot és az Erdélyi Magyar Néppártot terheli a felelősség amiatt, hogy elveszítettük a megyei tanácselnökséget. Egyértelmű, hogy a két pártra leadott szavazatok tulajdonképpen a román pártokat erősítették.
A magyar választók többsége elutasította a politikai természetű sárdobálást, a széthúzást, a megosztási kísérleteket. A választási eredmények azt mutatják, hogy bár az idén két politikai párt próbálta a magyarok egységét megbontani, 2012-ben ketten együttesen kevesebb szavazatot összesítettek, mint 2008- ban. Ebből kitűnik, hogy az RMDSZ üzenete, melyet megalakulásától kezdve fenntart, eljutott a választókhoz: csak az egységes képviselet jelent számunkra jövőt!
Köszönjük a megye magyar szavazóinak, hogy döntő többséggel az egységes érdekképviseletre szavaztak! A június 10-én kapott megerősítő szavazatok felelősséggel ruháznak fel minket, melyet könnyebben és eredményesebben tudunk felvállalni, magunk mögött tudván a megye magyar közösségének erejét!
Az RMDSZ Maros megyei szervezete nevében
Dr. Kelemen Atilla
megyei elnök. Népújság (Marosvásárhely)2012. június 15.
Százezerrel kevesebb a nyugdíjasunk
Jelentősen csökkent a nyugdíjasok száma: az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első három hónapjában 5,5 millió nyugdíjast tartottak számon, ez 97 ezerrel kevesebb a tavalyi, 24 ezerrel a tavalyelőtti azonos időszakhoz képest. A nyugdíjak összege 0,8 százalékkal növekedett 2011 utolsó negyedéhez képest, elérve a 766 lejes átlagot.
A legtöbben (99,9 százalék) társadalombiztosítási nyugdíjban részesülnek, ezek legnagyobb része (85,5 százalék) az államtól kapja az illetéket. Többségben vannak azok, akik korhatár szerint vonultak nyugdíjba (71,4 százalék), míg az előnyugdíjasok száma alig 2,4 százalék. Az év első hónapjában összesen 615 ezer személy kapta a társadalombiztosító által szolgáltatott minimális nyugdíjösszeget. Ezek közül közel 420 ezer személy állami juttatásban részesült, míg 195 600 személy az egykor megállapított mezőgazdasági nyugdíjat kapta. Szabadság (Kolozsvár)2012. június 15.
EME-vándorgyűlés Enyeden
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. (Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi) szakosztálya) a vándorgyűlések jegyében tervezi meg nagyenyedi tudományos napjait főképpen a fiatalabb korosztály számára, különös tekintettel az egykori Bethlen-tanoda értékes anyagokat őrző könyvtárára. Tegnap, június 14-én ismerkedésre került sor a könyvtár kincseivel (dr. Györfi Dénes könyvtáros vezetésével) és az iskola diákjainak, kutató tanárainak munkáival, délután 6 órától pedig a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban az EME tagjai és a helyi kutatók műhelytanácskozáson mutattak be új tudományos eredményeket (meghívottak: dr. Buzogány Dezső, dr. Keszeg Vilmos).
Ma délelőtt látogatás Torockóra, délután a könyvtári kutatómunka folytatódik, 17 órakor városnézés Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár vezetésével. A második tudományos megbeszélésre ma, június 15-én este 7 órakor kerül sor a Kollégiumban (meghívott: Dvorácsek Ágoston tanár, tudományos diákkörvezető). Szombaton, június 16-án délelőtt könyvtári kutatás zárja az enyedi tanulmányi napokat. Szabadság (Kolozsvár)2012. június 15.
Önkormányzati leltár
Átrendeződött az önkormányzatok összetétele 2008-hoz képest Erdély magyarlakta megyéiben és városaiban a vasárnapi önkormányzati választások nyomán.
Két RMDSZ-es megyei tanácselnökkel kevesebb
Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéje közül eddig négynek az élén állt magyar nemzetiségű önkormányzati tanácselnök, annak idején valamennyien az RMDSZ színeiben szereztek mandátumot.
A vasárnapi választások után csak a két magyar többségű megye élén maradt magyar tisztségviselő: Hargita megyében Borboly Csaba és Kovászna megyében Tamás Sándor. A 38 százalékban magyarlakta Maros megyében Lokodi Edit (a voksok 35 százalékával), illetve a 34,5 százalékban magyarlakta Szatmár megyében Csehi Árpád (a voksok 35 százalékával) alulmaradt a küzdelemben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) jelöltjeivel (Ciprian Dobre 40,6 százalék, Adrian Stef 38,3 százalék) szemben.
A megyei tanácsok közül – mindkét választáson – csak a magyar többségű megyei testületekbe jutott be az RMDSZ-szel szemben „ellenzéki” magyar képviselő. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) eddig 19 megyei tanácsosa volt Hargita és Kovászna megyében, most az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen van 14, míg az RMDSZ 5-tel növelte Székelyföldön a megyei tanácsosainak számát. A Hargita megyei tanácsban 2008-ban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két szociáldemokrata (PSD) szerzett mandátumot, a vasárnapi választások után a RMDSZ-nek 20, az MPP-nek 4, az EMNP-nek 3, az USL-nek 3 tanácsosa lesz.
Kovászna megyében az előző választáson az RMDSZ 15, az MPP 9, az USL 5 képviselője és egy független kapott mandátumot, vasárnap pedig 18 RMDSZ-es, 4 EMNP-s, 3 MPP-s, 3 PSD-s és 2 liberális (PNL) képviselő.
A nem magyar többségű megyék tanácsaiba a magyar „ellenzéki” pártok nem tudtak tanácsost bejuttatni, mert a jelöltjeikre leadott voksok nem érték el az 5 százalékos (a Kolozs megyei EMNP-MPP koalíció esetében a 7 százalékos) bejutási küszöböt.
A 38 százalékban magyarlakta Maros megye 34 tagú önkormányzatában az RMDSZ megőrizte eddigi arányát: a szövetségnek továbbra is 13 tanácsosa lesz.
A 34,5 százalékban magyar lakosságú Szatmár megye 32 tagú tanácsában az RMDSZ frakciója 13-ról 12 főre csökken.
A 25 százalékban magyarlakta Bihar megye 34 tagú tanácsában az RMDSZ-képviselet 9-ről 7 tagúra zsugorodik.
A 23 százalékban magyarlakta Szilágy megye 30 tagú tanácsában is két fővel, 9-ről 7-re csökken az RMDSZ-frakció.
A 16 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező Kolozs megye 36 tagú önkormányzatában az RMDSZ-nek továbbra is 5 képviselője lesz.
Visszaesett a magyar tanácsosok aránya
A felsorolt román többségű megyék székvárosainak települési önkormányzataiban is visszaesett a magyar képviselők aránya – Marosvásárhely kivételével. A 45 százalékban magyarlakta Marosvásárhely 23 tagú tanácsában továbbra is 10 tagja lesz az RMDSZ-frakciónak.
A 38 százalékban magyarlakta Szatmárnémeti 23 tagú tanácsában az eddigi 11 helyett 9 RMDSZ-es tanácsos marad. A csaknem negyedrészt magyar lakosságú Nagyvárad 27 tagú önkormányzatában az RMDSZ-frakció 9-ről 7 főre csökken.
A 16 százalékban magyarlakta Kolozsvár 31 tagú tanácsában az eddigi 5 helyett 4 RMDSZ-es tanácsos marad.
Zilahon, ahol a magyarság részaránya szintén 16 százalékot tesz ki, a 21 tagú tanácsban az eddigi 4 helyett 3 RMDSZ-es marad.
A két magyar többségű megyében a megyei jogú városokban többnyire előretört az RMDSZ, a magyar „ellenzéki” pártok rovására.
Csíkszeredának ezentúl 13 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 2 MPP-s, és 2 USL-s tanácsosa lesz (a korábbi 12 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett), és az RMDSZ-es Ráduly Róbert polgármester harmadik mandátumát kezdi meg.
Székelyudvarhelyen mostantól 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s, 3 EMNP-s tanácsos lesz (a négy éve megválasztott 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és 2 Zöld párti helyett), az RMDSZ-es Bunta Leventét pedig másodszor is megválasztották polgármesternek.
Gyergyószentmiklóson az MPP tisztségben lévő polgármesterét, Mezei Jánost választották újabb négy évre a város élére, a tanácsban pedig 11 MPP-s és 6 RMDSZ-es foglal helyet (az eddigi 10 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett).
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpád polgármester újabb mandátumot szerzett, a városi tanácsban pedig ezentúl 14 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 1 MPP-s, 2 PSD-s és 2 PNL-s képviselő fog ülni. Négy éve az RMDSZ 8, az MPP 9, a román szövetség 3 képviselője és egy független került a tanácsba).
Kézdivásárhelyen az MPP-s Rácz Károlyt az RMDSZ-es Bokor Tibor váltja a polgármesteri székben, a városi tanácsba pedig 9 RMDSZ-es, 4 EMNP-s és 4 MPP-s képviselő került be (a korábbi 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es helyett).
Növekedett az RMDSZ-es polgármesterek száma
Idén már nemcsak a megyei tanácselnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában. Az RMDSZ-nek sikerült a négy évvel ezelőtti 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. Az MPP négy évvel ezelőtt 11 polgármesteri tisztséget nyert el, míg a vasárnapi voksoláson hetet. A tavaly bejegyzett EMNP 2 településen nyert polgármesteri mandátumot. Szabadság (Kolozsvár)2012. június 15.
Rácz „eltünteti a nyomokat”
Szerződéseket köt, számlákat állít ki és fizet Kézdivásárhely bukott polgármestere, az MPP-s Rácz Károly, mutattak rá tegnapi sajtótájékoztatójukon az RMDSZ háromszéki vezetői.
Bokor Tibor megválasztott RMDSZ-es polgármester kifejtette: fontosnak tartja a magyar– magyar összefogást Kézdivásárhelyen, ma találkoznak az EMNP helyi képviselőjével, ellenben az MPP-vel való együttműködés bonyolultabb lesz, mert ettől a párttól több sebet is kaptak a választási kampányban. Bokor Tibor szerint jelenleg is terror van a kézdivásárhelyi városházán. Az új városgazda szerint Rácz Károly folytatja a dokumentumok égetését, és tegnap az utolsó pillanatban tudták megakadályozni a Fortyogó fürdő eladását. Bokor szerint át fogják világítani az elmúlt négy évben kötött szerződéseket. Kifogásolja, hogy Rácz Károly továbbra is úgy viselkedik, mintha megnyerte volna a választást. „Nincs semmilyen törvényes eszközünk arra, hogy leállítsuk, mert amíg az új polgármestert és önkormányzatot be nem iktatják, a jelenlegi teljes jogkörrel rendelkezik, és ezt hangoztatja is” – mondta Bokor Tibor. Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón azt mondta: tudomásuk van arról, hogy Rácz Károly saját cégének kiszámlázott 3300 lejt, amiből villanyégőt vásárolt a városnak. Az RMDSZ-es vezetők vádjaira válaszolva Rácz Károly a sajtónak elmondta: nem voltak és nem is lesznek visszaélések, és visszautasítja a vádakat.
Keresik a „pozícióvesztés” okait
Összetett okai vannak, hogy az RMDSZ fontos pozíciókat veszített a vasárnapi önkormányzati választások során, mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint Székelyföldön is fájnak a Szatmár és Maros megyei kudarcok. Antal Árpád leszögezte: Európában mindenki ott kampányol, ahol akar, így Kövér Lászlónak is joga volt Romániába jönni, de nem mérte fel látogatása következményeit. Szerinte a magyarországi politikusok azért jöttek Erdélybe, hogy az RMDSZ-től elvegyenek mandátumokat, és azokat a kedvenc pártjaiknak szerezzék meg. Sajnos ezeket a tisztségeket végül román pártok vették el a szövetségtől, ugyanis Kövér László nyilatkozatai olyan hangulatot generáltak, amely interetnikus környezetben a románokat jobban mozgósította.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. június 15.
Intergroup-vendég volt Borbély
Az RMDSZ által a kisebbségi érdekképviselet terén 1990 óta elért eredményeket ismertette tegnap Borbély László, a szövetség politikai alelnöke Strasbourgban az Európai Parlament (EP) kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának (Intergroup) ülésén.
többséggel együtt, politikai párbeszéd útján kell megoldani a romániai magyar kisebbség fontos és kényes kérdéseit. A problémamegoldást és a nyitottságot nem lehet függővé tenni attól, hogy az RMDSZ kormányon vagy éppen ellenzékben van – fogalmazott Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke az Európai Parlament (EP) kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának (Intergroup) tegnapi, strasbourgi ülésén kiemelte, hogy a romániai magyar közösség helyzetét az európai többnyelvűség egyik fórumában sikerül felvetni. Bevezetőjében Tabajdi Csaba, a munkacsoport társelnöke elmondta, a megbeszélés csupán egyik fóruma kíván lenni a kisebbségi kérdés megvitatásának, a párbeszédet Bukarestben kell folytatni, a döntéseket ott kell meghozni. Jogok, lépésről lépésre
Borbély László bemutatta az RMDSZ által a kisebbségi érdekképviselet terén 1990 óta elért eredményeket. Az ezzel kapcsolatos meghatározó döntés már a kezdetekkor megszületett: az RMDSZ az egyetlen járható utat, a politikai párbeszédet, a parlamenti demokrácia eszközeit választotta. A politikai alelnök elmondta, lépésről lépésre sikerült a jogokat kiharcolni a nemzeti kisebbségek számára Romániában, de továbbra sincs kisebbségi kerettörvény, amely megnyugtatóan és hosszú távra rendezné a magyar közösség és a többi romániai kisebbség helyzetét. Ez ugyanakkor feladat Európának is – mondta Borbély László, hiszen európai és nemzetközi standardokra van szükség a kisebbségvédelemben. A nemzeti és nemzetközi eszközöknek együtt kellene garanciát képezniük a kisebbségi közösségek számára – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa az ülésen.
A politikai alelnök ismertette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar vonalának létrehozásával kapcsolatos helyzetet és az oktatási törvényben foglaltak alkalmazása, a jog betartása mellett érvelt. „Nem kell megvárni a bíróság decemberi döntését, párbeszéd útján érvényt kell szereznünk a megszerzett jog megtartásának, hiszen a másik két multikulturális egyetemen nem ütközött akadályokba a magyar karok létrehozása” – hangsúlyozta Borbély László. Értékelése szerint az elmúlt három hétben megteremtődtek a feltételei annak, hogy az RMDSZ valós párbeszédet indítson az új szociálliberális romániai kormánnyal.
Winkler: kettős a mérce
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a vitát kísérő nagy érdeklődésre – a tanácskozásnak több mint hetven résztvevője volt - és a gyakran éles hozzászólásokra reagálva elmondta, hogy a romániai képviselők kettős mércét alkalmaznak, hiszen amikor a Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai látogattak Brüsszelbe, és a romániai kisebbségvédelem pozitívumairól beszéltek, látogatásukat nem övezte semmilyen figyelem. Az EP-képviselő elmondta, hogy egy hónappal ezelőtt az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusa határozatot fogadott el, amelyben nehezményezte, hogy a MOGYE kapcsán a romániai magyarokat egy már megszerzett jogtól fosztották meg. Jövőben a román kormány az alkotmány és számos fontos törvény módosítását tervezi, többek között a fejlesztési régiók újratervezését, a pozitív diszkrimináció európai gyakorlata azt követelné meg, hogy a kisebbségek álláspontját kikérjék a jogszabályok módosítása során – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Az ülésen Románia álláspontját Stelian Stoian nagykövet és Niculescu Antal a külügyminisztérium vezérigazgatója képviselte. Cătălin Ivan, a romániai szocialista képviselőcsoport vezetője meggyőződését fejezte ki, hogy adottak a kisebbségi kérdésben a párbeszéd feltételei, ezért a felmerülő problémákat sikerül megnyugtató módon rendezni. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. június 15.
Könyves Kolozsváros
Az idén második alkalommal, június 7–10. között zajlott a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, az RMDSZ Főtitkársága és a Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében. Utóbbi alelnöke, H. Szabó Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy 1929 májusában tartották az első ilyen jellegű találkozót, és annak ötletgazdái is remélhetően elégedettek volnának az idei könyvhéttel.
Minden okuk meglett volna rá már csak a vásárt szemrevételezve is. A határon inneni és túli kiadók és terjesztők garmadája várta az érdeklődőket színes kínálattal. Rengeteg helytörténeti, erdélyi és romániai magyar vonatkozású kiadvány jelent meg az elmúlt időszakban, ezektől roskadoztak a standok, de irodalmi, filozófiai műveket, a gyermekeknek szánt, gyönyörűen kivitelezett kiadványokat is lehetett találni.
A néhai szervezőknek nem lett volna panaszuk a színpadon zajló előadásokra sem: a kolozsvári iskolák tánccsoportjai egymásnak adták át a helyet, bábjátékot, versek előadását építették a programba, Berecz András mesemondó szórakoztatta az összes jelenlevő korosztályt. A közösségi versmondás Kányádi Sándor alkotása köré épült, a Kaláka együttes fellépése mellett a költő Mátyás-napi vásár, Fekete-piros és Faragott versike című írásait szavalták az egybegyűltek.
Míg a színpadon az időjárás szeszélyeitől fenyegetve zajlottak az előadások, a könyvhetet támogató szervezetek segítségével, gyakran párhuzamosan több helyszínen is, könyvbemutatókat tartottak: harminchat ilyen jellegű beszélgetést, tizenkét helyszín bevonásával.
Nehéz feladat a bemutatók közül válogatni, hiszen olyan kiadványok kerültek közönség elé, mint Markó Béla Boldog Sziszüphosz című haiku-kötete, a Rekonstrukció Alapítvány 2012-es, első Kincses Kolozsvár Kalendáriuma vagy két erdélyi humorista, Felméri Péter A három ufó és Tóth Szabolcs Nem semmi című könyvei. Felsorakoztatták a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kiadványait is, amelyek többek között a külföldi szakembereknek kínálnak információkat, a Székelyföld szerkesztői pedig azt az érdekes sorozatot mutatták be, amely egyfajta önértékelést, önvizsgálatot kíván elősegíteni a székelység körében. Gudor Kund Botond gyulafehérvári református lelkész a Rediviva chartophylax Igeniensis című, Az erdély-hegyaljai Magyarigen református közösségének története alcímű kötetét ismertette, a magyarigeni kisebbségi élet nehézségeiről, valamint a háromszáz évvel ezelőtt született Bod Péter örökségéről szólva.
Az ötvenöt éves Napsugár és a húsz esztendős kolozsvári Polis Könyvkiadó közös rendezvényén, Veress Zoltán Füvek, fák, csillagok című gyermekverskötete kapcsán elhangzott, a derűs könyv forgatása a természet megismerésére, szeretetére neveli kis olvasóit, és hogy minél több olvasóhoz eljusson, a szerző, honoráriumát felajánlva, hatvan óvodát gazdagított vele.
A nemrég elhunyt Fodor Sándor író emlékét idézték fel a Katolikus Nőszövetség épületében. Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője elmondta, a gyermekek kedvenceként számon tartott író élete ötvenöt évét adta a Napsugárnak, nyugdíjba vonulása után is támogatva őket. Az RMDSZ Főtitkársága idén is megtartotta könyvadományozási akcióját, így a rendezvényre látogatók közel 300 könyvet ajándékoztak a szórványbeli magyar iskolák diákjai számára.
Kustán Magyari Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. június 15.
Mellébeszél a szakma
Nem túlságosan leptek meg a Zsehránszy István írásában foglaltak: Hadovázik a középszer (Új Magyar Szó 2012. 05.23.) címmel részismertetést közöl egy olyan találkozóról, amit a Kolozsvári Társaság rendezett. Idézem őt: „a színház repertoárjáról, a közönséghez való viszonyáról, mindenről, ami a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásaival kapcsolatban felmerülhet.”
A találkozót beharangozó meghívóban más is szerepel. Csak a pontosság kedvéért írom ide: „A Kolozsvári Társaság április 28-án, szombaton kerekasztal-beszélgetést tart a Kolozsvári Magyar Színház utóbbi évekbeli nemzetközi sikereiről, műsorpolitikájáról, a közönségvisszhangról… A rendezvényre hármas évforduló ad alkalmat: 140 éve született Janovics Jenő, 50 éve hunyt el Poór Lili, idén volna 70 éves Héjja Sándor. A beszélgetés meghívottjai: Tompa Gábor, a színház igazgatója, Visky András művészeti aligazgató, Kötő József színháztörténész, Zsehránszky István színházi kritikus. Moderátor: Kántor Lajos irodalomtörténész.”
Sajnálom, hogy Zsehránszky István nem részletezi, hogyan, miként emlékeztek meg a jelenlevők a három említett művészről. De talán ez nem véletlen, hiszen a közönség–színház viszony volt a fő téma, ha tapintatlanul akarnék fogalmazni, azt írnám: a buta közönség és jó színház viszonya. Mintha egy fórumra lett volna hirtelenjében szükség(?), ami megmagyaráz néhány művészi (bocsánat: Művészi) színházi nekibuzdulást. És nézőhiányt. Ezt a gondolatot sugallta a hivatalos meghívottak névsora.
A fórumon résztvevő egyik színházi néző „középszerű” felszólalásait kifogásolja-gúnyolja a szerző. Hát...tudtommal bárkinek lehet véleménye, ki is mondhatja, aki megfizette a színházjegyet. Tapsolhat, brávózhat, de káromkodva haza is mehet. Ehhez joga van, ettől még nem hülye, sem középszerű, sem sztálinista, sem hatodrangú silányság. Láttam professzorokat is kimenekülni egy-egy „művészi” furcsaságból, hogy ne írjak szakmai szélhámosságot.
De térjek vissza a Zsehránszky írásában szereplő avatatlan hölgyhöz, akit Az elveszett levélben az zavart, hogy „ a szereplők kigombolták a nadrágjukat , s egy jót pisiltek....”, stb. (Engem viszont az zavart említett előadásban, hogy a férfi szerepeket nők játszották(?), az, hogy a közönség egy része szünetben hazament, az, hogy untam azt a jelrendszert, amit kaptam, annak ellenére, hogy nagy részét meg is értettem. És mégis). Zsehránszky megmagyarázza a nadrággombolós pisilés mélyértelmét: „említett pisilés nem akárhol történt, művészi jelentéssel bírt a helyszín, „a Nép Háza gyönyörűen kicsempézett WC-termében, ahol képviselők kéz kezet mos alapon rendezik nagy ügyleteiket, miközben az ülésterem többnyire üres....”
Valóban, ez a tény, a fent említett, az előadást nézve reveláció erejével hatott rám, hiszen nem csak én, de 20 millió román és nem román meg van győződve, hogy a Képviselők Mártírok, nem lopnak, olyan szegények, mint az a bizonyos templomi egér, éjt nappá téve csak a szegény Népért törik magukat, akkor is, amikor az orrukat túrják félálomban a Parlamentben, munkaidőben, az élelmes operatőrök nagy örömére stb. És akkor egy színházi esten kiderül, hogy összepisilik vagyonukat, még pisilés közben is buliznak... vagyis bátran színházilag le vannak leplezve. Ki hitte volna róluk, nahát, ejnye, húsz év után.
Ne tréfáljak – intem le magam.. Egy másik hölgy – idézem újra Zsehránszky Istvánt – „aki a kultúraktivistát alakította, azt követelte, hogy a közönségnek játszanak, az ő színvonalán, az általa kedvelt darabokat, és legyen mindig teli a színház (mintegy nyolcszáz férőhelyes) nagyterme. Vagyis, tennénk hozzá, térjen vissza az úgynevezett tömegkultúra időszaka, amely olyan gyönyörűségeket produkált, mint a Megéneklünk, Romániai Fesztivál.”
No, lássuk, mit produkált és kik produkáltak színházat a „tömegkultúrában”? Kántor Lajos–Kötő József Magyar Színház Erdélyben 1919-1992 (Kriterion 1994) c. kötetében a 127–169. oldalon olvasható, miket játszottak és kik rendeztek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Nem élek vissza az olvasó türelmével, hogy felsoroljam a szubkultúrát és Cântarea României-t képviselő szerzők és rendezők nevét, csak néhányat említek (1968-tól kezdem, ötletszerűen). Szerzők: Slamovir Mrozek, J.André Lacour, Teleki László-Illyés Gyula, J. P. Sartre, Páskándi Géza, G. B.Shaw, Szirmai Albert- Heltai Jenő, Molnár Ferenc, W.Shakespeare, E. O`Neill, Mikszáth Kálmán, Oscar Wilde, Kocsis István, stb. Történt mindez 1968-1970-es évadokban.
És kik rendeztek ezekben „közönség-színvonalas” kultúraaktivistás időkben, amelyet a jámbor néző visszasír? Major Tamás, Harag György, Tompa Gábor, Szabó József, Rappaport Ottó, Anatol Constantin, Vlad Mugur, stb., stb. Hát ennyit a középszerről. Aki fent említetteket visszanosztalgiázza. Még annyit hozzáírnék: nem is olyan rég a színházvezetés „telt házakat”, állandóan növekvő nézőszámot terjesztett a kolozsvári színházról... Minek akkor Fórum, ha van bőven érdeklődő, ha minden színházi szép és jó, leszámítva néhány „Jaj de jó vót régen teltházat” visszavágyó telhetetlent? „Ma tehát már senki sem gátolja meg színházainkat abban, hogy művészetet produkáljanak” – folytatja – örömömre – Zsehránszky István.
Végre helyben vagyunk. Azaz lennénk. Mert valóban, ma senki sem gátolja meg a színházakat, hogy művészetet csináljanak. És ebben a nagy szabadságban születnek a jó, remek előadások mellett a plagizált előadások, a rendezői zagyvalékok, a „mindent szabad” alapon történő bukássorozatok. Valóban, ma mindent szabad a színházakban, a színházi szakmában, csak egy dolog tilos, illetve nagyon nem ajánlatos kincses városunkban: az őszinte véleménynyilvánítás. Mert ha valaki bírálni merészel, akkor beindul a jól ismert jelzőhalmaz a művészetcsinálók (és abból igencsak jól élők), továbbá a valamilyen formában érdekeltté tett híveik részéről: avatatlan, középszert istenítő, hóstáti-elvárás, magyarvátrás. És ha ez nem elég a véleménnyilvánítónak és tovább okoskodik pimaszul, kapja a súlyosabb, ugyan nem művészi érveket, hanem azok hiányában a pillanatnyilag hatásosnak tűnő „menő”, jobb és divatosabb körökben lejárató, kinyíró jelzőket: szélsőséges, antikultúrás, anti és anti...
Sajnos belátom, az én nemzedékem nem éri meg, legalábbis itt, Kolozsváron nem, hogy bár egyszer része lehessen egy olyan igazi színházi-szakmai beszélgetésnek, ami valóban az előadások szakmai részét tárgyalja, bírálja vagy dicséri – minden következmény nélkül. Ahol nem hülyézik le azt a nézőt, aki nem érti, mit jelent a Dantonban a törött repülőgép, az Oidipusban miért lógatják a fiúk nemi szervüket (merem remélni, a hölgynézők művészi érdeklődését felkeltendő)... hanem türelmesen elmagyarázzák a hozzá nem értőnek, mi miért van. Mint ahogy én is megtudtam egy „görög harcostól“, hogy azért kellett csórén bejönnie a színpadra – társaival egyetemben – mert ez a „megtisztulást” jelentette rendezői magyarázatban. Magamtól soha nem jöttem volna rá erre az egyáltalán nem szokványos színházi metaforára, ezért, lám, nem árt érdeklődni néha bennfentesektől, mikor ki és miért csóré művészileg, mert így tanul a gyerek. Vagyis a középszerű néző. Ó régi rossz idők....(lehet, kapok a fejemre én is a múltba gondolásért), amikor a színházkiüresítők nem mennybe mentek művészileg, hanem... jaj, Istenem, hogy is volt akkoriban? Amikor a direktor úr a családi ezüstöt vitte a zálogházba, hogy tudjon fizetni színészeinek. Az is igaz viszont, hogy házat tudott venni a bevételből, ha jól ment a színház.
És ha jól emlékszem, a színháztörténeti tanulmányokban olvasottakra, a színházak minden időkben a közönségnek játszottak, az ő színvonalukon, az általuk kedvelt darabokat. És – bármilyen hihetetlen és furcsa – arra törekedtek, hogy legyen mindig telt ház... és legyen közönség... közönség... közönség. Még ha középszerű is.
Jancsó Miklós. Új Magyar Szó (Bukarest)2012. június 15.
Kötelező olvasmány
Nyirő, Szabó Dezső, Wass Albert – csak kapkodja az ember a fejét – éppen belekerülnek a magyar nemzeti alaptantervbe. Ebben az a legkedvesebb, hogy Erdély túlhangsúlyozottá válik az irodalmi térképen. Mert ott magyarabbak a magyarok. Ott tartunk, mint a szentgyörgyi falfirka: a székely sz@rta a magyart.
A kormánypárti kultúrpolitika ezzel a zseniális beiktatással akarja átformálni a közös magyar teret, amelyben élünk, hogy a magyar jövendő meg legyen alapozva legalább szellemileg. A liberálbolsevik kisebbség közben nyüszítve tiltakozik, antiszemitának, nyilasnak, fasisztának bélyegezve az említett irodalmi alkotókat, akiknek a szelleme nem kerülhet a felnövekvő ifjúság közelébe, mert agyonfertőzik őket érzékeny életkorukban. Tán mindkét oldal túlhevüli az amúgy hűvösen is kezelhető kérdést.
Nekünk, az én generációmnak, annak idején, kötelező volt Maxim Gorkij Anya című regénye. Tudom, egy kegyetlen, embertelen rendszer vérgőzös irodalomtanítását nem lehet összevetni virágzó demokráciánk kétharmados társadalmi konszenzus övezte nemzeti alaptantervének diktátumával, de mégis. Az amúgy vitathatatlanul tehetséges Gorkíj nem rendelkezett szilárdnak tekinthető gerinccel, s megírta azt a regényt, amely a későbbi marxista kritika szerint sem „ért fel az ábrázolt eszmék nagyszerűségéhez”. Ez annyit jelent, hogy olvashatatlan a könyv. Nem dicsekvésképpen, de vannak olyan vastag gyomrú emberi egyedek, akik ilyenféle szellemi táplálékot is meg tudnak emészteni anélkül, hogy maradandó károsodást szenvednének. És Nyirőt, Wasst és Szabó Dezsőt is, anélkül, hogy közben elveszítenék kritikai érzéküket, belegörcsölnének egy olyan akaratba, amilyen most dúl a nemzet megmentése ügyében.
Mi, kollégisták úgy olvastunk kötelező olvasmányokat, hogy szerény személyem kikölcsönözte az előírt remekművet, elolvastam, s a friss élményt emészthetőbb elmesélt formában nyújtottam át fél órában tucatnyi embernek. Működött a dolog, a magyartanárok akkoriban is sportos lendülettel üldözték azokat, akik nem olvasták a kötelezőt mindenféle keresztkérdésekkel. Én úgy meséltem, hogy senki nem bukott le. Annyiban is más volt az a világ, hogy osztálytársaim amúgy olvastak. Közéjük dobtam a Zabhegyezőt vagy az Indul a bakterház című Rideg Sándor-opuszt, az végigment, mindenki elolvasta. A kötelezőkkel már óvatosabbnak kellett lenni. A Bánk bán például olvashatatlan, viszont kitűnően mesélhető. Szóval, később magyartanárként sokat profitáltam az ekkor megtapasztalt alapszabályokból. Például: ha egy könyvet (szerzőt) meg akarsz utáltatni, tedd kötelező olvasmánnyá.
Krebsz János. Új Magyar Szó (Bukarest)