udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4699
találat
lapozás: 1-30 ... 2311-2340 | 2341-2370 | 2371-2400 ... 4681-4699
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2012. július 10.
Se kép, se hang
Történt, hogy szombaton, kora délután a Facebook keretében működő egyik marosvásárhelyi közösségi oldalon bombaként robbant a hír: ég egy tízemeletes tömbház a Kövesdombon. A kis vásárhelyi közösség interneten szörföző csoportja azonnal megbolydult: a Kövesdombon lakók természetesen kimentek az utcára, az égő lakóház közelébe – fotózni, filmezni –, akik nem kövesdombiak, a lakótelepen élő ismerőseiktől érdeklődtek, és pillanatok alatt összeállt a kép: a napokban megnyílt nagy bevásárlóközpont közvetlen szomszédságában lángol egy panelház, a nemrég felkerült szigetelőréteg gyulladt meg. Nagyon rövid idő alatt a csoport tagjaiként szinte mindent tudtunk, és láttunk is, hiszen a drámai hangulatú fényképek is megjelentek a közösségi oldalon. A csoport tagjai, főleg azok, akik már nem itt élnek, szerettek volna minél több részletet tudni a katasztrófáról, ezért elkezdték figyelni a helyi médiacsatornákat. Természetesen elvárták volna például a GaGa Rádiótól, hogy zenés adását megszakítva azonnal helyszíni tudósítást adjon az eseményről. Balga remény! A bukaresti hírtelevíziók stílusán, gyorsaságán, szenzációhajhászásán szocializálódott médiafogyasztók döbbenten vették tudomásul, hogy nemcsak helyszíni tudósítás nincs a kereskedelmi rádióban, hanem még híradót sem sugároz az adó sem délután négykor, sem ötkor stb. Persze, akik nagyon jól ismerik a rádió műsorrácsát, ezen nem lepődtek meg. Ennél is bosszantóbb volt, hogy több órán át a marosvásárhelyi közszolgálati rádió sem tudósított a tűzesetről. Mi sem természetesebb, mint hogy ezek után délután "végigzongoráztam" az összes helyi elektronikus médiacsatornát: a Román Televízió vásárhelyi stúdiója, a TTM kereskedelmi adó szombat délután úgynevezett konzervadásokkal "etette" a kedves nézőket, miközben a Kövesdombon lejátszódott a 42 érintett lakásban élők tragédiája. Az Erdélyi Magyar Televízió még csak bele sem borzongott abba, hogy a székhelyétől alig pár száz méterre fáklyaként lángol a lakótorony. A szombat esti első hírük Basescu leváltásával foglalkozott, a második hír meg éppenséggel egyhetes volt: az SZKT-ról szólt. Világos, hogy a műsorrács ezt írja elő: szombaton és vasárnap heti hírösszefoglalóval rukkol ki az adó. De kérdem én: ha (isten ments!) valamelyik szombat délután felrobbanna a vegyi kombinát, a helyi tévéadók akkor is konzervműsorokkal és többnapos hírekkel traktálnák a Nagyérdeműt? A nézőket nem érdekli a költségvetés, az előre eltervezett műsorrács, a szerkesztők hétvégi sziesztázása, csak az, hogy honnan, melyik forrásból értesülnek először arról az eseményről, amely érdekli őket. Ahonnan az igényelt információkat megkapják, azt a csatornát fogják követni – kitartóan.
Döbbenetes volt tapasztalni, hogy kies városunknak lényegében nincs egy olyan fóruma, egy olyan magyar nyelvű hírközlő csatornája, amely lehetővé teszi azt, hogy a különböző városrészekben élő vásárhelyiek tudjanak egymásról. Még csak provinciálisnak sem nevezhető a helyi médiumok kínálata, hiszen ha az lenne, akkor legalább szűkebb pátriánk, a vásárhelyi provincia hírei folyamatosan, frissen bekerülnének az adásokba.
Máthé Éva
Népújság (Marosvásárhely)2012. július 10.
Ünnepi unitárius zsinat Kolozsváron
Az erdélyi és a magyarországi unitáriusok Kolozsváron találkoztak június 28-án, a belvárosi unitárius templomban, ünnepi zsinaton. Ennek a fő célja a magyarországi és erdélyi unitárius egyházak egyesítése volt, mely hosszú és összehangolt folyamat eredményeként jött létre. Az egyesülés egyházjogi megvalósítása érdekében az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata a Magyarországi Egyházkerület által kijelölt zsinati képviselőkkel kiegészülve a Magyar Unitárius Egyház Zsinatává alakul. Miután a történelmi események révén a maradék unitárius egyházszervezet is feldarabolódott, a 89-es változások kedvező feltételeket biztosítottak egyházunk újraegyesülésére. Június 28- án, a két zsinat képviselőinek jelenlétében ez meg is történt. A Magyar Unitárius Egyház az egyetlen magyar indíttatású egyház és a legfiatalabb történelmi magyar egyház Erdélyben.
Az ünnepi zsinaton bevezető beszédet mondott Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyzője, majd a jelen levő zsinati tagokat köszöntötte dr. Máthé Dénes főgondnok, ugyanakkor megállapítva, hogy a zsinat határozatképes, majd felszólalt Bálint Benczédi Ferenc püspök. A munkálatoknak három napirendi pontja volt: A két egyházrész egyesítése, az új alapszabályzat elfogadása valamint különböző átmeneti rendelkezések és hatályba lépési határozatok. Az Erdélyi Unitárius Egyház vezető testülete – Bálint Benczédi Ferenc püspök, Nagy László főjegyző, Kovács István közügyi igazgató, Máthé Dénes főgondnok – kiegészül a Magyarországi Egyházkerület vezetőségével: Balázsi László megbízott püspök-főjegyzővel, Elekes Botond főgondnokkal és Barabási Sándor főgondnok- helyettessel. A magyarországi unitárius lelkészeket Kászoni József budapesti lelkész képviselte. Az újraegyesült unitárius egyház neve: Magyar Unitárius Egyház. A határozatot a vezetőségi tagok aláírásukkal szentesítették a délutáni ünnepi istentiszteleten és bemutatták az új zászlót is.
Az egyesülési határozatot Szabó László lelkész olvasta fel, az új alapszabályzatot pedig Gyerő Dávid előadó- tanácsos, melynek előkészítésében részt vett Máthé Sándor és dr. Kovács Sándor is. Az új alapszabályzat kiegészült a módosító javaslatokkal és az ünnepi zsinat megszavazta. Az ülés végén, harmadik napirendi pontként megszavaztak pár átmeneti rendelkezést, a működési szabályzatot és a választási szabályzatot.
A délutáni ünnepi istentiszteleten kihirdették a Magyar Unitárius Egyház újraalakulását és az alaptörvény elfogadását, és ezeket hitelesítették. Főtisztelendő püspök úr hangsúlyozta az esemény fontosságát. Köszöntőt mondott Máthé Dénes főgondnok (Kolozsvár), Elekes Botond főgondnok (Budapest), a testvéregyházak képviseletében Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. Részt vett ugyanakkor államtitkári szinten Vámos Tibor a román és Szászfalvy László, a magyar kormány képviselője is és nem utolsósorban Mr. Larry Coburn az amerikai Weston helységből, Massachusetts államból, az amerikai testvérgyülekezet megbízottja. Az unitáriusok számára – és nem csak – rangos rendezvényt megtisztelte jelenlétével Toró T. Tibor és Tőkés László is. Az ünnepi egyházi beszédet Kovács István közügyi igazgató, sepsiszentgyörgyi lelkész tartotta, az úrvacsorai beszédet Balázsi László megbízott püspök, füzesgyarmati lelkész. Az ünnepi zsinat a záróimával, az áldáskérés és a magyar himnusz közös eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium épületében. Sajnálatos, hogy a Maros megyét képviselő zsinati tagok szinte fele nem tartotta lényegesnek részt venni az ünnepségen, mely egyébként a zsinati tagok számára kötelező.
Demeter Judit ny. könyvtáros
Népújság (Marosvásárhely)2012. július 10.
Konstruktívnak értékelték az erdélyi magyar pártok vezetői az Orbán Viktorral folytatott megbeszéléseket
Mindhárom romániai magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke konstruktívnak értékelte kedden az Orbán Viktor miniszterelnökkel előző nap Budapesten folytatott megbeszéléseket.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: azt tapasztalta, hogy Orbán Viktor nyitott az RMDSZ és a Fidesz partneri viszonyának a megerősítésére. "Nyilván a bizalmat is meg kell erősíteni" - jelentette ki az RMDSZ elnöke, majd hozzátette: "mi ezen vagyunk."
Kelemen Hunor megemlítette: úgy értékelte, hogy Magyarország miniszterelnökét érdekli a romániai belpolitikai és gazdasági helyzet, foglalkoztatják a magyar közösség előtt álló kihívások. E kihívások között, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium bírósági visszaállamosításának, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellehetetlenített magyar tagozatának az ügyét említette. Azt is hozzátette, a miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította valamennyi olyan kérdésben, amely a magyar oktatáshoz és a kisebbségi jogokhoz kapcsolódik.
Az MTI kérdésére, hogy érintették-e az erdélyi magyar pártok egymáshoz való viszonyát az őszi parlamenti választások vonatkozásában, Kelemen Hunor elmondta: azt érzékelte, hogy Orbán Viktor fontosnak tartja a magyar egységet. "Azt is éreztem azonban, nem kívánja Budapestről megmondani, hogy mi legyen Erdélyben. Nem adott tanácsot az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szerint Orbán Viktor pontosan ismeri az önkormányzati választások eredményei által kirajzolt erdélyi erőviszonyokat, és egyetértett azzal, hogy az erdélyi magyarságnak erős parlamenti frakcióra lesz szüksége az elkövetkező időszakban, mert nehéz idő vár a közösségre.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke az MTI-nek elmondta, fontos részét képezte a megbeszélésnek a romániai belpolitikai helyzet értékelése. A felek egyetértettek abban, hogy az, ami jelenleg Bukarestben történik, több mint a romániai jobboldali és baloldali erők közötti hatalmi harc, ezért nem lehet a román politikai elit belügyeként tekinteni.
Toró T. Tibor elmondta, a romániai magyar pártok együttműködésén alapuló "új egységről" vallott nézetei nagy mértékben megegyeztek a miniszterelnök nézeteivel. "Orbán Viktor elvi alapon közelített a kérdéshez, elmondta, igazából akkor tud hatékony lenni az erdélyi magyar érdekképviselet, ha a fontos kérdésekben egységesen tud fellépni" - idézte az EMNP elnöke. Hozzátette, a találkozón megerősödött az a meggyőződésük, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (a magyar pártok és politikai szervezetek egyeztető fóruma) összehívása elodázhatatlan.
Toró megjegyezte, az EMNP elsődlegesen az MPP-vel való együttműködés gazdagításáért kész erőfeszítéseket tenni, de ez az együttműködés fontos magyar kérdésekben az RMDSZ-re is kiterjeszthető. "Még ha az RMDSZ álláspontjával sok esetben nem is értünk egyet, érdemes a fontos ügyekben megtalálnunk az együttműködés keretét. Orbán Viktor is erre kért" - jelentette ki az EMNP elnöke.
Szász Jenő, az MPP elnöke az MTI-nek elmondta, azzal a meggyőződéssel tért vissza Budapestről, hogy az erdélyi magyarság és az MPP egyaránt számíthat Magyarország miniszterelnökére. "Az elmúlt esztendőkben kifejtett munkánk megbecsülése a miniszterelnök részéről megtörtént" - állapította meg a pártelnök. Hozzátette, az erdélyi magyar helyzet értékelése során úgy látták, hogy az RMDSZ-hez a romániai magyarság "domináns pártjaként" kell viszonyulni. "Ehhez kellő bölcsességre van szükség, és ehhez kaptunk biztatást és támogatást a miniszterelnöktől" - összegezte következtetéseit Szász Jenő, az MPP elnöke.
Gazda Árpád
MTI2012. július 11.
Nagyváradon nem ez az egyedüli ingatlan, amellyel gondok vannak. Bár a pénzügyi palotát pár hónappal ezelőtt visszaszolgáltatta a Restitúciós Bizottság, a Bihar megyei önkormányzat megtámadta a döntést.
Az egyházak egyébként még mindig csak ingatlanjaik hatvanöt százalékát kapták vissza, az elmúlt két évben alig féltucatnyit.
Duna Tv
Erdély.ma2012. július 11.
Akadályozzák az ingatlanvisszaszolgáltatást Nagyváradon
Akadályozzák a történelmi magyar egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatását és az épületek birtokbavételét. Nagyváradon több olyan épület is van, amelynek visszaszolgáltatását bíróságon támadta meg a helyi önkormányzat, de akad olyan is, amelyet a város bérel az egyháztól, ám több, mint fél éve egyetlen lejt sem fizettek a használatáért.
A nagyváradi Ady Endre Líceum impozáns belvárosi ingatlana, amelyet az Orsolyita Nővérektől örökölt a nagyváradi római katolikus püspökség idén januárban. Az állami tanintézet bérleti díjat fizet a római katolikus püspökségnek, azaz kellene, hogy fizessen, fél éve ugyanis egyetlen lejt sem adott. A püspökség úgy véli, minimális összeget kért a várostól, melyet ráadásul a többszáz éves ingatlan felújítására fordított. A püspök szerint szándékos időhúzás és akarathiány a megegyezés.
Erdély.ma2012. július 11.
Ég az erdő a székelyföldi Kászonaltíz közelébe
Vasárnap óta ég a fenyőerdő a székelyföldi Kászonaltíz közelében; szerdán mintegy száz tűzoltó, katona és önkéntes küzdött a lángokkal.
A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség helyszínen tartózkodó szóvivője, Alina-Maria Ciobotariu az MTI-nek elmondta, mintegy száz hivatásos és önkéntes tűzoltó, hegyivadász és önként jelentkezett civil küzd immár negyedik napja a lángokkal, de ha nem jön egy kiadós eső, erősen kétséges, hogy sikerül-e megfékezni a tüzet belátható időn belül. A szóvivő szerint mintegy negyven hektár fiatal fenyőerdőt pusztít a tűz.
Alina-Maria Ciobotariu hozzátette, a tűzoltók helyenként erdősáv kivágásával, máshol szántással próbálták körülhatárolni a területet, hogy ne terjedhessenek tovább a lángok. A tűzoltókocsik a hegyes területnek csak az alsó részeit tudják megközelíteni, így a tűzoltók láncfűrésszel, csákánnyal, ásóval, lapáttal, fejszével és seprűvel dolgoznak. Már kedden sikerült körülzárni azt a völgyet, ahol a lángok pusztítanak.
Az 1291 méter magas Répát-hegység csúcsa közelében vasárnap délben csaptak fel a lángok. Az első nap a helyi önkéntes tűzoltók vonultak a helyszínre, és azt hitték, sikerült eloltani a tüzet, de az erős szél hétfőre újra felcsiholta a lángokat. Ekkor értesítették a katasztrófavédelmi felügyelőséget.
Kedden a megyei prefektus jelenlétében tartottak válságtanácskozást a kászonaltízi polgármesteri hivatalban. Ekkor rendelték el, hogy egy szakasz hegyivadász katona is bekapcsolódjon az oltásba.
„Amikor szélcsend van, meg tudjuk fogni a tüzet, ám ha feltámad a szél, menekülünk" – írta le a helyzetet a Székelyhon portálnak nyilatkozó Bodó Antal, kászoni önkéntes tűzoltóparancsnok. Hozzátette, egy-egy széllökéskor úgy fut végig a tűz a száraz növényzeten, „mintha benzinnel locsolták volna le". Szerinte ilyenkor annak a veszélye is fennáll, hogy a tűz kitör a körülzárt területről, és újabb erdős területeket ér el. Bodó Antal úgy vélte, ha nem lesz csapadék, akár több hétig is éghet a Répát-hegy oldala.
MTI
Erdély.ma2012. július 11.
Marosvásárhely: konfliktusok az RMDSZ-ben
Eddig szőnyeg alá söpört igazságok kimondásától, a csúcsvezetők megdorgálásától, személyes vádaskodásoktól, régebbi lincshangulatok felemlegetésétől, látványos kivonulásoktól és lemondásoktól volt hangos a marosvásárhelyi RMDSZ választmányi ülése.
Botrányos ülés. Többen le is mondtak a választási jelentés miatt kialakult vita során
A tanácskozáson komoly botrányt váltott ki a Maros megyei RMDSZ vezetőinek megbízásából a helyhatósági választások után készült jelentés, amely negatív fényben tüntette fel Marosvásárhely legtöbb körzetét. – A városi és megyei szervezet közötti, szinte két évtizedre visszavezethető konfliktus azok után került ismét felszínre, miután a megyei vezetők a városi RMDSZ „újjászervezését” hirdették meg.
Bezárt az iroda
Két napja bezárt ajtó fogadja azokat, akik a Dózsa György utcai Hangya-épület földszintjén a „városi RMDSZ-t” keresik. A hétfő déli „kényszerzáróra” előtt Gál Éva ügyvezető elnök az utolsó számlák kiegyenlítését intézte, majd a falakra aggatott, a régi Marosvásárhelyt ábrázoló képeket szedegette össze, mondván, hogy azok az ő tulajdonát képezik, és nem hajlandó „a szervezet szétverőire” hagyni. A titkárnő már be sem ment dolgozni, szabadságra vonult. Arra a kérdésünkre, hogy ki kényszeríti az iroda bezárására, az önkéntes alapon dolgozó ügyvezető kifejtette: amennyiben nincs városi RMDSZ, hisz a megyei vezetők felszámolták, akkor irodai tevékenység sem lehet. „Persze ezt nem merik írásba adni, mert nagyon jól tudják, hogy a szövetség alapszabálya szerint nem lehet egy városi szervezetet csak úgy megszüntetni” – tette hozzá. A hétfő délelőtti hangulat csak előrevetítette azt, ami aznap este a választmányi ülésen történt.
Üzentek Frundának
A megyei vezetőség és annak holdudvarához tartozó öt személy – Brassai Zsombor, Csép Andrea, Kelemen Márton, Magyarosi Andrea és Peti András – által készített jelentés két választmányi tagon kívül mindenkit felháborított. A június 29-én a körzeteknek is átadott okiratból kiderül, hogy a marosvásárhelyi szervezet nem működik megfelelőképpen, ezért újjászervezésre szorul. A jelentéstevők elsősorban az önkormányzati választáson elért eredményekből vonták le a következtetéseket. „Nem végeztünk kitűnő munkát, de a választások előtt néhány hónappal ki gondolta volna, hogy megőrizzük mind a tíz tanácsosi helyünket? Olyan körülmények között, hogy a polgármesterjelölt kicserélése rosszat tett a megyei vezetők által amúgy is gyakran akadályoztatott szervezetnek” – jegyezte meg Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke. A politikus számadatokkal is alátámasztotta mondandóját, amikor bemutatta azt a februári közvélemény-kutatást, amelynek alapján a szövetség alig hat önkormányzati képviselőre számíthatott, az akkori polgármesterjelölt, Vass Levente viszont 46 százalék körül mozgott, ami jóval több, mint amit a helyette jelentkező Frunda György szerzett. Szerinte a Vasst félreállító szenátor – aki egyébként nem tartózkodott a gyűlésteremben – azon is elgondolkodhatna, Marosvásárhelyen miért kapott kétezer szavazattal kevesebbet, mint a szervezet megyei tanácselnök-jelöltje, Lokodi Edit Emőke. A választ Fülöp Levente adta meg, aki kijelentette: Frundának „le kellene vennie” a cinikusságából. A 6-os körzet tagja hasonló javaslattal látta el Brassai Zsombor megyei ügyvezető alelnököt is, akinek felszólalása morajlást váltott ki a széksorok között. Arra a kijelentésére, hogy a megyeszékhelyen az RMDSZ egyre kevesebb támogatót tud mozgósítani, Benedek azzal replikázott, hogy a számadatok szerint a szövetség sokkal jobban szerepelt Marosvásárhelyen, mint vidéken. „Sokkal magasabb szintről kellene jönnie a tükörrel való szembenézésnek” – javasolta a szövetség megyei és országos vezetőinek Szabó Anikó, aki szintén úgy érzi, hogy a választási kudarcot nem lenne szabad csak a városi szervezet rovására írni. „A tagság már régóta jelzi, hogy ez a pártvezetőség már rég nem az erdélyi magyarságot képviseli” – tette hozzá, mondván, hogy ebben látja sokak távolmaradásának okát. Szilágyi László arról beszélt, hogy a felső vezetők számos alkalommal összehívatták velük a tagokat, majd fütyültek elmenni a beígért találkozókra. Magyari Irén elégedetlenségét az váltotta ki, hogy az RMDSZ felső vezetői meg sem kérdezték a városi szervezetet, kit látna szívesen polgármesterjelöltként vagy a tanácsosi listán.
Veszítve nyertek vagy nyerve veszítettek?
A gyűlésen megjelent a tavasszal hirtelen leváltott polgármesterjelölt, Vass Levente is, aki a megyei vezetők ellentmondó nyilatkozataira hívta fel a figyelmet. „Eddig csak azt olvastam az újságokban, hogy a megyei vezetők szerint megnyertük a választásokat. Ugyanott – amíg jelölt voltam – azt olvastam, hogy létezik egy erős marosvásárhelyi szervezet, nekem csak elébe kell állnom. Majd azt kezdtem olvasni, hogy Csegzi Sándor eddigi alpolgármester jobb jelölt lenne, mint Vass Levente, most meg azt olvasom, hogy számon kérik tőle, polgármesteri tanácsosként mit keres még a városházán” – fogalmazta meg aggályait Vass Levente. Meglátásában az is furcsa, hogy míg ősszel ő és Csegzi közül választották ki a polgármesterjelöltet, utólag egyiküknek sem jutott befutó hely a tanácsosi listán.
Sértődések, lemondások, kivonulások
A háromórás ülés során többen is felhozták a szövetségen belüli kommunikációs problémákat. Habár a marosvásárhelyi és a Maros megyei szervezet irodáját mindössze egy emelet választja el, gyakran nem tudják a földszinten, mi történik az emeleten, és fordítva. „Tényleg nem jó a kommunikációnk – látta be Lokodi Edit Emőke is. – Az emberek nem érzik magukénak az RMDSZ-t. Ha nem változtatunk valamit, négy év múlva még a mostani eredményeket sem érjük el.” A megyei önkormányzat alelnöke mindezt még higgadtan fogalmazta meg, amikor viszont Csegzi Sándor szóra emelkedett, azzal, hogy „nem vagy képes önkritikát gyakorolni”, Lokodi felállt, elkezdett egy mondatot a „büdös életről”, és kivonult a teremből.
A körzeti elnökök és választmányi tagok közül többen is szóban közölték lemondásukat. A legjobban működő 8-as számú, kövesdombi körzet valamennyi vezetője pedig nyilatkozatot írt alá, amelyben a megaláztatások miatt bejelentette tevékenységének beszüntetését. „Való igaz, hogy ilyenkor a hibást kell keresni, de a becsület azt diktálná, hogy lemond a megyei kampánystábfelelős, lemond a polgármester kampánycsapatának a vezetője, azután pedig megvizsgáljuk, hogy hol volt még hiba. (…) Emlékeztetni szeretnénk az RMDSZ vezetőségét, hogy az érdektelenség oka nem rajtunk, körzeti választmányi tagokon keresendő, hanem azokon, akik a kormányüléseken a megszorító intézkedéseket megszavazták. Érdekes azonban az, hogy most a mi vizsgálóbíróink pontosan azok, akiknek elsősorban kellett volna lemondaniuk” – áll a város legnagyobb körzetének közleményében. A városi szervezet elnöke, Benedek István sajnálattal állapította meg, hogy azok, akik úgy gondolják, hogy a lelkes tagok önkéntes munkája semmit nem ért, majd megtapasztalják, mi lesz ezek nélkül az emberek nélkül az őszi választásokon.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)2012. július 11.
Ne mindig rajtunk verjék el a port!"
Szembefeszülések és költői kérdések a marosvásárhelyi választmányi ülésen
Hétfő este az RMDSZ marosvásárhelyi választmánya heves vitát követően elutasította azt a jelentést, amelyet egy öttagú bizottság készített a helyhatósági választások után, és amely szerint "a marosvásárhelyi szervezet alkalmatlan érdekvédelmi hivatásának eleget tenni", képtelen "koordinálni a szövetség önkormányzati frakciójának politikai tevékenységét", és amely a hibás döntései következtében "alaposan kompromittálta az RMDSZ általános megítélését".
A bizottság javaslata, miután "megállapítja, hogy a marosvásárhelyi városi, kvázi kerületi szervezet", az, hogy "teljes struktúrájában és humán erőforrásában szükségszerű újjászervezni" azért, hogy az RMDSZ helyi szervezete "visszanyerje társadalmi hitelét és tekintélyét".
Ennyire durván ferdíteni nem lehet!
A választmányi ülésen dr. Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke elismerte, hogy egyes körzeteknél gondok vannak, de azzal nem értett egyet, hogy "a szervezet képtelen eleget tenni érdekvédelmi feladatának". – Így torzítani, ennyire durván ferdíteni nem lehet, magunkat csapjuk be – jelentette ki, számadatokkal cáfolva a vádakat, hangsúlyozva, hogy "becsületesen, egyenesen kell szembenézni a problémákkal". Mint mondta, az emberek tisztességes munkát végeztek, bármiféle ellenszolgáltatás nélkül, megújításra szükség van, de ne próbáljanak olyan ferdítésékkel előállni, amely megalázó a közösség számára.
Brassai Zsombor megyei ügyvezető alelnök, a bizottság egyik tagja "csodálkozott" Benedek István szavain, mert ő is "végig benne volt a bizottságban", majd szinte szóról szóra elismételte a bizottság véleményét (ezt a Népújság szombati lapszámában közöltük).
Előterjesztése végén felmerült a(z) – egyébként állandó visszatérő motívumként elhangzott – kérdés: Fel van-e függesztve a marosvásárhelyi szervezet vagy nincs? Van-e még szervezet, van-e még választmány? Egyértelmű választ a tanácskozás végén sem kaptak az emberek. Viszont a körzetek elnökei és képviselői, a fentebb említett tiltakozó és két tartózkodó kivételével, egyöntetűen elutasították a vádakat, egyenként sorolva, hogy mit tettek, milyen rendezvényeken vettek részt, milyen tevékenységet folytattak általában és különösen a választási kampányban. Sokan közülük lemondtak körzeti vezetői tisztségükről.
A felső vezetés is nézzen a tükörbe!
Szabó Annamária szerint a körzetek dolgoztak, az eredményeket nem lehet a városi szervezet vagy a választmány számlájára írni. Kijelentette: az RMDSZ vezetősége már rég nem a magyarságot, hanem csupán csoportérdekeket képvisel, ezért nem mentek el az emberek szavazni. – Vádolni könnyű, de a felső vezetés is nézzen a tükörbe. Négy éve volt már fiatalítás, de nem tudták mozgósítani a fiatalokat, továbbra is csak az öregek dolgoztak. Ne mindig a várost szidják, "ne mindig rajtunk verjék el a port!"– mondta, majd bejelentette, visszalép a választmányból.
Bíró Éva azt kérdezte, miért a körzetek a hibásak, mikor ők házról házra járva mozgósítottak. Tatár Béla megyei tanácsos szerint szükséges az újjászervezés, de nem biztos, hogy ez a legjobb pillanat. Fülöp Levente arra kérte a megye képviselőjét, "mondjon le a cinikusságról", építeni a fundamentumtól kell a cserepekig. Szilágyi László is lemondott a 13-as körzet elnöki tisztségéről, miután felsorolta, mi mindent tett a körzet kampányban és kampányon kívül. Kiss Irma azt vetette a megye szemére, hogy 22 év után a szemükbe mondták: "72 napig volt szükségük ránk". Ezek után sok sikert kívánt és ő is visszalépett. Csibi Ildikó szembeállította a két polgármesterjelölt és a két tanácselnökjelölt által a körzetükben elért szavazatokat, amelyekből kiderült, hogy az RMDSZ jelöltjei jóval több szavazatot kaptak, mint román ellenfeleik, majd hozzátette: ha nem dolgoztunk volna, nem ezek lettek volna az eredmények! – Nem értek egyet azzal, hogy lenullázzanak! – jelentette ki Zöld István, aki szerint a címkézésektől függetlenül a városi szervezet dolgozott.
Valami nincs rendben
Vass Levente szerint az ellentétek kampánya volt a mostani. Nem lehetett tudni, hogy "megegyeztünk" vagy "nem egyeztünk meg". Egyesek szerint a polgármesterjelölt csupán öt szavazattal kapott kevesebbet, mások szerint hatezerrel. Azt is érdekesnek nevezte, hogy nyolc hónappal ezelőtt még két polgármesterjelöltje volt az RMDSZ-nek, ő és Csegzi, azonban egyikük sem szerepelt a tanácsosi listán. Hogy van az, hogy egyikük sincs a helyi tanácsban? – tette fel a költői kérdést, majd megállapította: valami nincs rendben.
Ezzel a költői kérdések sora nem ért véget. Elhangzott pl. az, hogy kit, mit, hogyan képvisel az RMDSZ?, illetve ki a fiatal? Az, aki zsenge korú, vagy aki korától függetlenül képes újat hozni?
Én ezt az ingyencirkuszt nem csinálom tovább!
– jelentette ki Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke, majd kivonult a tanácskozásról. Előtte azonban elmondta, hogy ezt a vitát évekkel korábban kellett volna megejteni, meg hogy, egyesek "szőnyeg alá akarják seperni" a problémákat. Véleménye szerint nemcsak a városi szervezettel vannak problémák, de a megyével is, ezért stílusváltásra van szükség, mert különben "négy év múlva még rosszabbak lesznek az eredmények.
Minket senki be ne sározzon!
Gál Éva elmondta, hogy megfizetett munkájáért sose hívták bizottság elé, most azonban 22 éves ingyen végzett, becsületes munkájáért kétszer is bizottság elé állították. Véleménye szerint "a becsület úgy kívánná", hogy mondjon le a Frunda kampánystábja. Bejelentette: a 8-as körzet tudomásul vette a jelentést, de nem tűri el, hogy megalázzák a több évtizede dolgozó embereket, ezért a 8-as körzet megszünteti a tevékenységét. Ezzel kapcsolatosan nyilatkozatot olvasott fel, amelyet a körzet teljes választmánya is aláírt.
Minket senki be ne sározzon! – jelentette ki, hozzátéve: ha a megyei elnök itt lenne, ennek a piszkolódásnak nem lett volna helye! Mint mondta, dr. Kelemen Atilla az egyetlen olyan RMDSZ-es politikus, aki elegánsan, sértegetéstől és konfliktustól mentesen rendezte volna az ügyet. Végül felszólította a bizottságot: Tessék írásba adni, hogy a városi szervezet megszűnt!
A tanácskozás végére sem derült ki pontosan, hogy megszűnt-e vagy nem a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet. Az ülésen nem került sor Csegzi Sándor helyzetének tisztázására sem.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2012. július 11.
KITÁSZ vándorgyűlés Marosvásárhelyt
Előadás-sorozat szellemi értékeinkről
A közelgő hétvégén, július 12-e és 15-e között tartja XXI. vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A közhasznú szervezet ez évben Marosvásárhelyen szervezi meg nyilvános és díjmentesen látogatható előadásainak sorozatát Az erdélyi magyarság szellemi értékei címmel. A szentendrei székhelyű szövetség Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című versének sorait választotta a vándorgyűlés mottójaként, nem véletlenül: "Vajha Moldvának is kies parlagjai,/ Ameddig terjednek a Pontus habjai,/ Magyar Koronánknak árnyékába menne,/ S a csángó magyar is polgártársunk lenne!" Az eseménysorozatnak a Bod Péter Diakóniai Központ (Erdő utca 7b sz.) ad otthont, a vándorgyűlés programját az alábbiakban olvashatják.
Július 13., péntek: 9.00 – A vándorgyűlést megnyitja Kilyén Ilka a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület nevében és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ elnöke (Szentendre). 9.20: Az ,,ismeretlen" Marosvásárhely – múlt és jelen. Előadó: Balás Árpád főiskolai tanár. 9.50: A vallás, a múlt, a mai kultúra összefonódása. Előadó: Henter György református lelkész. 10.20: Képzőművészet, kultúra, a város nagyjai. Előadó: Nagy Miklós Kund közíró. 10.50: Kávészünet. 11.05: Nyirő József néma küzdelme, emigrációs évei és három temetése. Előadó: dr. Medvigy Endre irodalomkutató, a KITÁSZ leköszönő elnöke (Budapest). 11.35: ,,Addig élünk, amíg módunkban áll visszafele tekinteni". Előadó: Farkas Ernő magyar szakos tanár, a Sütő András Társaság tagja. 12.05: Tamási Gáspár ,,vadon nőtt gyöngyvirágai". Előadó: Molnár Péterné, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság vezetőségi tagja, a KITÁSZ ügyvezető elnöke (Kunszentmiklós). 12.35: A város irodalmi értékei. Előadó: Kuti Márta szerkesztő-újságíró, tanár. 13.05: Ebéd. 14.00-17.00: Helytörténeti séta Balás Árpád idegenvezető, földrajztanár vezetésével. 17.30: Sütő András és Molter Károly sírjának megkoszorúzása a református temetőben.
Július 14., szombat – 9.00: Erdélyország története. Szilágyi Sándor, az első Erdély-történet szerzője. Előadó: Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, kiadói főszerkesztő, a KITÁSZ megválasztott elnöke (Szentendre). 9.30: Németh László erdélyi témájú esszéi és drámái. Előadó: dr. Cs. Varga István irodalomtörténész professzor (Budapest). 10.00: ,,Márton Áron üzenete" – verseiből olvas fel Gál Éva Emese költő (Gyergyószentmiklós). 10.30: Kávészünet. 10.45: Tamási Áron publicisztikája és a Vásárhelyi Találkozó. Előadó: Nagy Pál irodalomtörténész. 11.15: A népi írók gondolatait közvetítő kolozsvári Termés című irodalmi folyóirat (1942-1944) mának szóló üzenete. Előadó: dr. Neszmélyi Károly címzetes egyetemi tanár, a Népi Írók Baráti Társasága társelnöke (Budapest). 11.45: Kolozsvári Vasárnap és a Vasárnapi Újság 1921-1925-ben. Előadó: Szabó Zsolt főszerkesztő (Kolozsvár). 12.15: A költő feltámadása – Dsida Jenő költészete. Előadó: dr. Lisztóczky László irodalomtörténész (Eger). 12.45: Gazda József A harmadik ág című könyvét bemutatja a szerző (Kovászna). 13.15: Ebéd. 14.30: KITÁSZ-közgyűlés. 17.00: Petelei István, a novellista és hírlapíró. Előadó: dr. Kozma Dezső professzor (Kolozsvár). 17.30: A Népújság irodalmi mellékletét, a Múzsát bemutatja Nagy Miklós Kund közíró. 19.00: Vacsora. 20.00: Kilyén Ilka színművész műsora.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)2012. július 11.
Basescu átadta az elnöki hivatalt Antonescunak
Traian Basescu felfüggesztett román államfő átadta kedden az elnöki hivatalt Crin Antonescu ideiglenes elnöknek.
Az Alkotmánybíróság hétfőn érvényesnek nyilvánította a parlament pénteki döntését Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, és Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként.
Az államfői mandátum átadására zárt ajtók mögött került sor a román elnöki hivatal székhelyéül szolgáló bukaresti Cotroceni-palotában. Fél óra elteltével Traian Basescu saját Dacia Logan gépkocsiját vezetve, a kapuban álló televíziós stáboknak integetve távozott. Basescu a napokban – saját kérésükre – több tanácsadóját is felmentette tisztségéből, kedden az elnöki hivatal szóvivője, Bogdan Oprea is lemondott.
A felfüggesztett államfő leváltásáról népszavazáson döntenek az állampolgárok július 29-én. Ezt megelőzően népszavazási kampányra kerül sor. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) bejelentette, hogy három nagygyűlést rendez Basescu támogatására a következő hetekben. Az elsőre szombaton Kolozsváron kerül sor, majd Jászvásár és Bukarest következik. A PDL azt kérte híveitől, hogy fehér viselettel fejezzék ki a jogállamért érzett aggodalmukat, jelszavuk legyen az, hogy "idén nyáron fehér a viselet".
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) Basescu leváltásáért kampányol: ők hét-nyolc nagygyűlést ígérnek híveiknek az ország különböző nagyvárosaiban. Liviu Dragnea szociáldemokrata főtitkár bejelentette, hogy aktivizálják az USL teljes helyhatósági kampánystábját, többek közt azt a húszezer önkéntest, akik a részvételi adatokról küldenek sms-ben gyorsjelentést a kampányközpontba a szavazás napján.
Crin Antonescu mind a Nemzeti Liberális Párt elnöki tisztségének, mind a szenátus elnöki tisztségének a gyakorlását ideiglenesen felfüggesztette. Az ideiglenes államfő jogosítványai csak annyiban különböznek a megválasztott államfő jogosítványaitól, hogy nem intézhet beszédet a parlamenthez és nem oszlathatja fel a törvényhozást.
Az 52 éves, történész végzettségű Crin Antonescu 1996 óta tagja a román parlamentnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben, amelynek 2009 óta elnöke is. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Konzervatív Párttal (PC) közösen létrehozott pártszövetség, az USL államfőjelöltjévé választotta.
Krónika (Kolozsvár)2012. július 11.
A Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen tiltakoznak az erdélyi történelmi egyházak
Amíg nem teljesül az elrabolt egyházi vagyontárgyak teljes visszaszolgáltatása, illetve kielégítő mértékű kárpótlása, addig nem beszélhetünk az erdélyi történelmi egyházak és a romániai államhatalom közötti viszony rendezettségéről – áll az erdélyi történelmi egyházak vezetőinek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása kapcsán kiadott közös nyilatkozatukban.
A nyilatkozat szerint az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989. évi államhatalmi változás óta küzdenek az államosított vagy más jogcímen elkobzott egyházi ingatlanok teljes körű természetbeni visszaszolgáltatásáért, illetve az esetenkénti méltányos kárpótlásért. A magántulajdon és a közösségi vagyon sérthetetlenségének elvét valló jogállami keretek között huszonkét év túl hosszú időszak jogos követeléseink teljesítéséhez.
Mint írják: az egyházak vezető testületei és hívei mélységes felháborodással vették tudomásul a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatásával kapcsolatos per legutóbbi fejleményét. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület jogos tulajdonának visszaszolgáltatását előmozdító restitúciós bizottság két tagját a tárgyalásra kijelölt törvényszék letöltendő börtönbüntetésre ítélte, ugyanakkor elrendelte az egyházi tulajdonjogot igazoló telekkönyvi bejegyzés törlését, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerületet 1 millió 137 ezer lej büntetés kifizetésére kötelezte.” - írják.
Az elítélt személyekkel való együttérzésük mellett, közösen kívánnak fellépni az igazságos és méltányos fellebbezési döntések megszületéséért. Remélik, hogy az államhatalmi szinten jelenlevő magyarellenesség dacára mihamarabb és maradéktalanul sor kerül erre.
Krónika (Kolozsvár)2012. július 11.
Elköltöztetik a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumot?
Nincs érvényes bérleti szerződése a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumnak. Az iskola vezetősége arra vár, hogy az épülettulajdonos Nagyváradi Római Katolikus Püspökség végre egyezzen meg az új szerződés feltételeiben a helyi önkormányzattal.
Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója a Krónikának elmondta: július elsejével lejárt a tíz évre kötött szerződés, amelynek alapján az állami, színmagyar iskola mostani épületében működhet – ott, ahol épp idén ünnepelheti fennállásának 240. évfordulóját. A Fő utcai ingatlant a Szent Orsolya-rend kapta vissza a restitúciós törvény alapján, és nem sokkal később teljesen felújította kívülről, úgyhogy mostanra a váradi belváros egyik legszebben helyreállított épületének számít. Az épületkomplexumban a gimnázium mellett megtalálható a rend Szent Anna-temploma is. Idén januárban azonban az apácarend, amelynek már csak elvétve akadt képviselője a városban, kivonult Váradról, az ingatlant pedig a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségre ruházta. Az iskolaigazgató szerint az elmúlt időszakban a választási kampány és az azzal kapcsolatos események prioritást élveztek a tanintézet ügye előtt, ezért nem foglalkoztak vele az érintettek mostanáig. Tóth Márta, a szülőbizottsággal és a tanári karral közösen levelet írt mind a püspökségnek, mind az önkormányzatnak, felhívva a figyelmet arra, hogy az iskola jelenleg bérleti szerződés nélkül működik, és a helyzetet mielőbb meg kell oldani. Böcskei László megyéspüspök személyesen ment el az iskolába, és biztosította az igazgatót, hogy nyitott a tárgyalásra, Ilie Bolojan polgármester pedig telefonon kereste meg az igazgatónőt, és megígérte neki, hogy jövő hét végére megoldódik a helyzet. „Azt mondta, nyugodjak meg, mert elrendezzük a dolgot. Nem tehetek egyebet, reménykedem, hogy a megoldás számunkra kedvező lesz, hisz mindkét fél nyitottnak mutatkozott” – fogalmazott Tóth Márta.
Ismeretes egyébként, hogy Ilie Bolojan polgármester az utóbbi években arra törekedett, hogy azok az intézmények, amelyek bérleti díját az önkormányzat fizeti, lehetőleg minél olcsóbb helyet kapjanak, vagy még jobb, ha a város tulajdonában lévő ingatlanba költözhetnek. Emiatt felröppentek olyan hírek is, amelyek szerint az Ady-gimnáziumot is elvinné két és fél évszázados helyéről a városvezetőség. A Krónikának Ilie Bolojan azt nyilatkozta: a püspökséggel folynak a tárgyalások, és első körben azt szeretné kieszközölni a városvezetőség, hogy a bérleti díj minél alacsonyabb legyen, és mihamarabb sikerüljön megkötni az új szerződést. Kifejtette: az eredeti szerződést még jóval azelőtt kötötték, hogy ő polgármester lett volna (jelenleg második mandátumát tölti), az ő politikája viszont a költségek csökkentése. Amennyiben nem sikerül a város számára is kedvező árat kialkudni, számításba veszi az iskola elköltöztetését – jelentette ki a polgármester, majd hozzátette: megérti, hogy a püspökség azt szeretné, hogy a diákok minél jobb körülmények között tanulhatnának. A püspökséget lapzártánkig nem sikerült elérni. Böcskei László püspök korábban a sajtónak azt nyilatkozta, hogy többször is jelezték a városvezetőségnek a problémát, ám mindeddig nem kaptak választ. Nagyobb baj, hogy mióta az apácarend átadta az épületet a püspökségnek, az önkormányzat nem fizetett bérleti díjat az iskoláért – mondta el a püspök. Böcskei László kijelentette: a püspökség az eredeti szerződésnek megfelelően a bérleti díjból befolyt teljes összeget az épület karbantartására és belső felújítására használja fel. Azt is leszögezte: egyes híresztelésekkel ellentétben a püspökség nem emelte meg a bérleti díjat, amely a maga 32 ezer lejes összegével még így is jócskán a piaci ár alatt van.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2012. július 11.
Zavaró ténye(ző)k
Ha valakinek még voltak kételyei afelől, hogy a román balliberális kormánykoalíció a hatályos jogszabályokra, az alkotmányra és a taláros testület határozataira fittyet hányva törekszik árulással megszerzett hatalmának bebetonozására, tamáskodását immár félreteheti.
Noha az Alkotmánybíróság tegnap világosan kimondta, hogy érvényességi küszöb nélkül az alaptörvénybe ütközik a népszavazásról szóló jogszabály, a Ponta-adminisztráció egyszerűen nem hajlandó tudomást venni a döntésről, és úgy készül megszervezni a július 29-ei referendumot, hogy az bármilyen részvételi arány mellett érvényes lesz.
Újfent megalapozottnak bizonyult Brüsszel, Berlin és Párizs bírálata, miszerint Victor Ponta és Crin Antonescu bandája hajszálpontosan kidolgozott, a parlament, az elnöki hivatal és minden egyéb jelentős állami intézmény bedarálását célzó stratégiája a jogállamiság és a demokrácia ellen irányul. És a napnál világosabb az is, a nemzetközi aggodalom fokozódása nem a román és európai néppárti politikusok, valamint a sajtó „ármánykodásának” tudható be, hanem kizárólag annak, hogy Pontáék elszabadult hajóágyúként próbálják kilövöldözni a teljhatalmuk útjába álló intézményeket és paragrafusokat. Apropó sajtó és csúsztatás. Fölöttébb szomorú, hogy a nemrég megszűnt országos magyar laptársunk vezető publicistája hitelt adott annak a durva PSD-s hazugságnak, miszerint a román kormány elleni nemzetközi bírálatözönt a közszolgálati rádió brüsszeli tudósítója indította el a bukaresti alkotmánybírák „küszöbönálló letartóztatását” vizionáló kérdésével. Különösen megdöbbentő az inszinuáció, no meg a szakmai mundér becsülete védelmének, a tények tiszteletének hiánya olyasvalaki részéről, aki történetesen a közrádió igazgatótanácsának tagja hosszú ideje.
De hát a tények egy ideje már senkit sem zavarnak Bukarestben, és ez kezd egyre veszélyesebbé válni a belpolitikában. Márpedig a referendum érvényességével kapcsolatos kötélhúzás azt vetíti előre, hogy július 29-én sem kerül pont a máris rendkívül kiélezett vita végére. Arról nem beszélve, hogy a két tábor még csak ezután viszi utcára az embereit…
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2012. július 11.
Szamizdat a kultúráért
Tavaly óta létezik Nagyváradon a Samizdat című kulturális folyóirat, amely több nyelven taglalja a kortárs művészet aktuális eseményeit, illetve elemzéseket és véleményanyagokat is közöl. A havilap főszerkesztői tisztségét egy hónappal ezelőtt Pap István váradi újságíró vette át, akinek az irányításával már megjelent egy lapszám.
A Samizdatot a Visual Kontakt Egyesület adja ki, amely egy kortárs művészeti galériát is működtet a városban már évek óta – mesélte el lapunknak Pap István. Mint elmagyarázta, egy-egy lapszám szervezésében nemcsak ő maga, hanem az egyesület elnöke, Gabriel Miloia, illetve kurátora, Alina Staiciu is részt vesz. Az állandó szerzők mellett ugyanis minél több fiatalnak szeretne teret adni a lap, így a lapszámok szerzőit hónapról hónapra az adott, vagyis közösen kiötlött témának megfelelően kell kiválogatni.
A Samizdat egyébként más kulturális folyóiratokhoz képest nagyobb szeletet szeretne felölelni a művelődési életből, így a fő irányvonal, a kortárs képzőművészet mellett a politika és a művészet kapcsolatáról, könyvekről, filmekről és színházról is olvashatnak benne az érdeklődők – mondta Pap István. Minden lapszámban bemutatkozik egy fiatal képzőművész, a megjelenést ugyanis mindig a Visual Kontakt galériájának legközelebbi kiállítása elé időzíti az egyesület. Mivel a galéria általában a nyári hónapokban nem tart nyitva, júliusban és augusztusban hagyományosan nincs megjelenése a Samizdatnak sem, ám idén rendhagyó módon egy évkönyvvel rukkol elő a folyóirat – tudtuk meg a főszerkesztőtől.
A mostaninál nagyobb méretben, A4-es formátumban, színesben jelenik majd meg az almanach, amelyben egyúttal a folyóirat új dizájnja is bemutatkozik. A kiadvány abból a szempontból is rendhagyó lesz, hogy innentől számítva válik valójában kétnyelvűvé a Samizdat: mostantól kezdve minden egyes cikk olvasható lesz benne románul és magyarul is. A Samizdat általában 500 példányban jelenik meg, ám a Pap István által szerkesztett első lapszám a kiadó meglátása szerint annyira jól sikerült, hogy további 300-zal megemelték a példányszámot.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)
20122012. július 11.
Érettségi: miért buktak halomra a székely diákok?
Hogyan történhetett meg, hogy tavaly Hargita megyében 67 százalék volt a sikeresen érettségizők aránya, idén pedig a diákok csaknem 70 százaléka megbukott? Ferencz S. Alpár megyei főtanfelügyelő szerint nem a videokamerák jelenléte a kudarc oka. A maszol.ro-nak elmondta: csökkenteni kellene a tananyagot és át kellene térni a differenciált érettségire.
Mivel magyarázható a gyenge érettségi teljesítmény Hargita megyében? Miként lehetséges, hogy három olyan iskola is van, ahol az összes diák megbukott? Az érettségi eredmények valóban nagyon gyengék. Ha a megyei átlagot vesszük figyelembe, akkor az előző évekhez képest nagyon rossz volt a diákok teljesítménye. Ám ha lebontanánk az eredményeket tanintézményekre vagy tantárgyakra, akkor ez másként látszana. Mert ha azt nézzük, hogy például a román nyelvet anyanyelvi szinten oktatják a magyar gyerekeknek is, akkor a 49, 27 százalékos továbbjutási arány azt bizonyítja, hogy a gyerekek közül nagyon sokan becsületesen helyt álltak. Magyarból 80 százalék feletti a továbbjutási arány, erről is elmondható, hogy nem rossz eredmény. Ha meg azt nézzük, hogy matematikából, ami nem egy könnyű tantárgy, 40 százalék feletti az átmenési arány, és ez választható volt az elméleti líceumokban és a szakközépiskolákban is, akkor azt kell mondanom, hogy baj van, mert nincs egyensúly. Az elméleti líceumok esetében az arány 60 és 90 százalék közé tehető, tehát jól teljesítettek. Van egy óriási szakadék a két típusú középiskola között. Ez az érettségi szint túl magas a szakmai oktatásnak, mert vannak olyan gyerekek, akiknél nem az a lényeg, hogy érettségire hajszoljuk őket, hanem az volna a fontos, hogy szakmát adjunk a kezükbe, és ha úgy a gyerek szeretné, akkor egy differenciált érettségi rendszerben tudjon alacsonyabb szintű érettségit választani. Hogy lehetne az elméleti és szaklíceumok között szakadékot áthidalni vagy csökkenteni? Mi végrehajtó szerv vagyunk, a tanintézmények úgyszintén: csakis a rendelkezésükre álló lehetőségekből gazdálkodhatnak. Csökkenteni kellene a kötelező tananyagot, ugyanis az anyag 90 százaléka az érettségire is kötelező. Amíg nem szüntetjük meg a jelenlegi rendszert és mi vagyunk Európában az az ország, amelyiknek a legvaskosabb a tananyaga, addig marad minden a régiben. Ezen változtatni pedig nem a tanfelügyelőségek dolga. Persze a tanintézmény sikeréhez mi is hozzájárulunk, de hozzájárul a diák is, a tanár is és a család is. A tanintézményeket külön esetenként kellene kezelni, fontos volna megfigyelni, hogy hol vették komolyan a tanítási-oktatási folyamatot, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a diákok abból tanulnak, amit a minisztérium a rendelkezésükre bocsát. A minisztérium feladata kezdeni valamit a tantervvel. A tanfelügyelőségnek az a dolga, hogy a kötelező tananyagok oktatását ellenőrizze, a tanintézményeknek pedig az, hogy ezeket leadja, de mivel túl vaskos a tananyag és nincs differenciáltság semmilyen szinten, ezért a középiskolák nem bírják egyformán az iramot. Huszonkét év és ennyi botrány után már igazán rá kellene vennie magát valakinek arra, hogy az oktatási reformot a tantárgy-reformmal kezdje, ne az adminisztratív és menedzsmenti reformmal. A sajtó szerint a vizsgákat felügyelő videokamerák miatt esett ennyire az idei átmenési arány Hargita megyében. Ezt hogyan látja?
A vizsgakörülményeket akár jobbra-balra is változtathatjuk, kamerával vagy anélkül, az eredmények addig rosszak lesznek, amíg a szakminisztérium nem veszi a fáradtságot, hogy a differenciált érettségi rendszert vezessen be. A kamera csak nagyon kis arányban járulhatott hozzá a rossz eredményekhez. Nálunk ugyanaz történt az idén, ami más megyékben a tavaly. Akkor ki, milyen magyarázatokkal jött?
Akkor mégis miért teljesítettek rosszabbul mint tavaly?
A diákok nem teljesítettek jobban a tavaly, ha az egyes tantárgyakat, vagy iskolákat nézzük, többé-kevésbé ugyanez volt az átmenési arány. Amiben különbözik, az a sikeresen vizsgázók megyei átlaga, ami szappanbuborék. A tavalyi 60 feletti átmenési arány sem reális és az idei 37,25 sem, mert nem külön-külön mérjük a továbbjutási arányt, hanem összesítve. Ha differenciált érettségin is ugyanígy 30 százalék körül teljesítenének a diákok, akkor azt mondanám, hogy valóban bukott minden, a helyzet katasztrofális. Ha egy újságírói vizsgán atomfizikából vizsgáztatnának, az átmenési arány valószínűleg a földön lenne. Akkor mérhető ez a rendszer, úgy lehet valós képet kapni róla, ha a követelményi rendszernek és az oktatási szintnek megfelelő tananyag, értékelési formák és módszerek vannak hozzáigazítva. Most jelenleg az folyik, hogy emelt szintű érettségivel mérjük azokat, akiknek nem az lenne a sorsa és a küldetése, hogy emelt szintű érettségin vegyenek részt, hanem az hogy szakmát tanuljanak. Tehát a szakmával kapcsolatos általános tudásukat kellene felmérni, ehhez kellene a csökkentett szintű érettségi. Ha mégis megtáltosodik egy szakközépiskolás diák és ki szeretné próbálni magát az emelt szintű érettségin, akkor adjuk meg neki a lehetőséget. Nem vagyok naiv, de ha a 67,34 százalék buborék, a 36,5 is az. Mert mit mér? Ha én átlagot számolok, az elméleti líceumok teljesítményéből több mint 80 százalék jön ki, az érettségi mostani szintje pedig csak az elméleti líceumoknak való. Azért szappanbuborék, mert nem releváns a szakmai oktatás felkészítési és értékelési rendszerével szemben. Képzeljen el egy fordított rendszert: ha az alacsonyabb szintű, szakmai érettségin kellene részt vennie a diákoknak, akkor a szakközépiskolás diákok 100 százalék körül teljesítenének, az elméleti líceum diákjai pedig lehet, hogy csak 10 százalékot.
Mi jelenthetne megoldást a helyzetre?
A tantervreformot kell összehangolni az érettségi és oktatási rendszerrel, be kell már végre vezetni a differenciált érettségit, minimum kétszintes érettségit! Addig bármilyen eredmény, megyei átlag csak szappanbuborék. Azt például senki nem vizsgálja, hogy olyan diák is akad, aki egy tantárgyon bukott el, és hogy hányan vannak olyanok, akik ötöshöz közeli jeggyel buktak el, illetve sokan vannak azok is, akiknek a médiája 5 és 5,99 között van. Mert vannak olyan gyerekek, akik simán levizsgáztak több tantárgyból, de egyikből elvágták őket 1,50-el. Én arra vagyok a legdühösebb, hogy minden következtetést ebből a továbbjutási arányból vonnak le egyesek, akik még szakembereknek is tartják magukat. Ha valamit nem változtatnak a rendszeren, jövőre sem lesz jobb a helyzet.
Számolt valaki átlagot külön-külön a szak- illetve elméleti líceumokban?
Nem, de fogunk, és merem mondani, hogy hatvan százalék fölött lesz a továbbjutási arány. Ebben biztos vagyok.
Horváth Szekeres István
Maszol.ro2012. július 11.
Répás Zsuzsanna szerint fontos a külföldi magyar közösségek gyarapodása
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint fontos cél, hogy gyarapodjanak a határon túli magyar közösségek; ehhez a magyarság fogyásához vezető problémák átfogó vizsgálata is szükséges.
A helyettes államtitkár a népesedési világnap alkalmából a Magyarság Házában tartott szerdai tanácskozáson azt mondta, a Kárpát-medencei magyarság lélekszáma fogy, ennek fő okai - az elvándorlás, az asszimiláció, a születések számát meghaladó halálozási adatok - ismertek, azt kell megvizsgálni, mi vezet ezekhez a jelenségekhez. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke kiemelte, Magyarország népességcsökkenésének problémáját a család és a munka összeegyeztetésének segítésével lehetne kezelni, ez azonban - tette hozzá - komoly társadalmi szemléletváltást is igényelne.
Ma.hu2012. július 11.
Párhuzamot lát az MSZP román és a magyar helyzet között
Párhuzamok a román és a magyar helyzet között címmel "a magyar demokratikus közélet szereplőihez" intézett nyílt levelet szerdán az MSZP Európai Parlamenti (EP-) delegációja.
"Örömteli, hogy a Fidesz a romániai helyzet kapcsán felfedezte magában a demokratát" - áll az MTI-hez is eljuttatott levélben, amelyet a párt valamennyi EP-képviselője (Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Gurmai Zita, Herczog Edit) aláírt. Hozzátették: "Nem elegendő azonban, ha a jogállamiság csorbítását, az antidemokratikus intézkedéseket, a független intézmények politikai befolyásolását más országokban sérelmezi. Ami Romániában ellentétes az európai alapértékekkel, az Magyarországon is az. A Ponta-kormány intézkedéseinek bírálatával a Fidesz az Orbán-kormány elmúlt két évben folytatott politikája felett mond ítéletet. Jó lenne, ha a Fidesz felismerését tettek követnék, és az ellenzéki pártokkal, valamint a civil társadalommal való együttműködésben visszavonná a magyar alkotmányos rendszert felforgató, antidemokratikus intézkedéseit."
A levél emlékeztet arra, hogy "miután a román kormány hatalomra került, több olyan intézkedést tett, amely hátrányosan érintette a másfél milliós erdélyi magyarságot. A szocialista EP-képviselők érdemben tettek ez ellen: Tabajdi Csaba elnökletével 2012. június 14-én az Európai Parlament nemzeti kisebbségügyi intergroupja felhívta a román kormányt, hogy tartózkodjon a magyar közösség kisebbségi jogainak csorbításától. Folytasson állandó, intézményesített párbeszédet a magyarság legitim képviselőivel. A fellépésnek köszönhetően több, az erdélyi magyarságnak kedvező változás is történt."
"A Fidesz az intergroup ülésén nem emelt szót az erdélyi magyarság képviseletében. Semmilyen érdemi lépést nem tett érdekükben. Ehelyett az ügyet az MSZP és az RMDSZ elleni pártpolitikai támadásra használta" - áll a levélben.
Kitértek a képviselők arra is, hogy miért nem szavazta meg a szocialista EP-frakció a román helyzet napirendre vételét az EP múlt heti strasbourgi plenáris ülésén.
"Június végén Victor Ponta kormánya, a román alkotmánybíróság döntésével szembeszegülve megakadályozta, hogy Traian Basescu elnök utazzon országa képviseletében az Európai Tanács ülésére. A lépés a demokrácia kereteit feszegette, de nem volt olyan súlyú, hogy azt három nappal később az Európai Parlament a plenáris ülés napirendjére tűzze. Ez az elutasítás nem azt jelentette, hogy nem kíván a kérdéssel foglalkozni, hanem azt, hogy tájékozódni kíván a romániai történésekről - ahogyan ezt egyébként a Fidesz-kormány is kérte annak idején a saját maga számára" - írta a delegáció.
Hozzátették: "A Fidesz szerint a napirendre tűzést az MSZP négy képviselője akadályozta meg a 751 tagú Európai Parlamentben, melynek legnagyobb politikai ereje a Fideszt is sorai között tudó Európai Néppárt. Ez nyilvánvaló nonszensz."
A plenáris vitára a levél szerint szeptemberben sor kerülhet. "Az EP szavazását követően sajnálatos módon a román kormány több olyan lépést is tett, amelyek alkotmányossága, vagy demokratikus jellege megkérdőjelezhető" - írták a szocialista képviselők.
MTI2012. július 11.
Rákóczi Szövetség: idén is megrendezik a Kárpát-medencei történelemtanárok táborát
Idén is megrendezi a Rákóczi Szövetség a Kárpát-medence országaiban magyar nyelven történelmet oktató tanárok táborát július 16. és 21. között Gyöngyösön - tájékoztatta a szervezet az MTI-t.
A Visegrádtól Visegrádig - a magyar történelem nagy pillanatai mottóval 15. alkalommal megtartandó tábor célja, hogy a különböző helyekről érkező történelem szakos tanárok színvonalas szakmai továbbképzésben részesüljenek, megismerjék mind a magyarországi, mind a szomszédos országok oktatási rendszerét. Arra is lehetőséget kíván biztosítani a rendezvény, hogy szoros emberi és szakmai kapcsolatok alakulhassanak ki.
A tábor résztvevőinek a szakmai programok, előadások mellett lehetőségük lesz kulturális programokon való részvételre, és a tervek között szerepel egy közös kirándulás is.
A táborban előadást tart többek között Németh Zsolt külügyi államtitkár, Bogár László közgazdász, Tőkéczki László és Raffay Ernő történészek.
A tábor költségeit (szállás, ellátás, programok) a Rákóczi Szövetség állja a sikerrel pályázó történelemtanárok számára.
MTI2012. július 12.
Berendelték Románia berlini nagykövetét a kancellári hivatalba
Berendelték csütörtökön Románia berlini nagykövetét a német kancellár hivatalába, és közölték vele, hogy a német kormány továbbra is erősen aggódik a romániai belpolitikai fejlemények miatt. A német kormány szóvivőjének hivatalos nyilatkozata szerint Lazar Comanescuval közölték azt is: a berlini vezetés meggyőződése szerint az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére irányuló, továbbá a bírósági ítéletek kihirdetésével kapcsolatos román kormányzati intézkedések „komoly veszélybe sodorják a hatalmi ágak szétválasztásának elvét". A nagykövetet tájékoztatták, hogy a német kormány elvárja a román kormánytól valamennyi alkotmánybírósági ítélet haladéktalan kihirdetését és végrehajtását – állt Steffen Seibert kormányszóvivő közleményében. A német kormány különösen annak az alkotmánybírósági döntésnek a fontosságát hangsúlyozza, amely szerint a Traian Basescu államfő leváltásáról tartandó népszavazás érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplő polgárok abszolút többségének részvétele szükséges – fogalmazott a közlemény.
A napokban Angela Merkel kancellár és Guido Westerwelle külügyminiszter is az európai normák betartására szólította fel a román kormányt. A kancellár hangsúlyozta: elfogadhatatlan, ha az Európai Unió (EU) egy tagállamában megsértik a jogállamiság elvét. A külügyminiszter azt emelte ki, hogy az EU közös értékeinek megsértése akár a román uniós integráció lezárását is megkérdőjelezheti. MTI
Erdély.ma2012. július 12.
Megfékezték a kászonaltízi erdőtüzet
Öt nappal a tűz fellángolása után már csak pár gócpontban füstölög az erdő a székelyföldi Kászonaltíz közelében – tudta meg az MTI Kászonaltíz polgármesterétől.
András Zoltán elmondta, mintegy hatvan hivatásos és önkéntes tűzoltó, valamint önként jelentkezett polgár felügyeli továbbra is a területet, hogy a helyenként még füstölgő csutakok ne kapjanak újra lángra. Az erdészek becslései szerint a tűz mintegy száz hektáros területre terjedt ki, ennek nagyobb része fiatal fenyőerdő volt.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerdán még tűzoltó helikopter bevonását sürgette. Végül azonban a Hargita megyei hegyi mentő szolgálat nyolckerék-meghatású kvadjai bizonyultak a leghatékonyabb eszköznek. Ezekkel ugyanis vizet tudtak szállítani a nehezen megközelíthető helyekre is.
„Szenzációs volt megtapasztalni a segítők összefogását" – jegyezte meg András Zoltán polgármester, aki a hivatásosok mellett az önkéntes tűzoltók segítségét is méltatta. Mint elmondta, az alcsíki régió településeinek az önkéntes tűzoltócsapatai egymást váltva biztosították, hogy mindvégig mintegy százan küzdjenek a helyszínen a lángokkal.
Alina-Maria Ciobotariu, a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, szerdán háromszor is eleredt az eső Kászonaltíz térségében, de csak kis mennyiségű csapadék hullott, amely nem nyújtott jelentős segítséget a tűzoltóknak. Szerdán egy repülőt is a helyszínre vezényeltek, hogy a levegőből próbálják jobban átlátni, hány gócpontban kell még beavatkozni, és azokból milyen irányba terjed a tűz. A földi helyzetértékelést ugyanis rendkívüli módon megnehezítette a hegy-völgyes terep, és a sűrű füst.
A katasztrófavédelem egyébként szerdán helyszíni koordinációs pontot hozott létre. Amint a Hargita Népe napilap csütörtöki számában közölt helyszíni riportjából kiderült, erre azért volt szükség, mert rendkívül nehéznek bizonyult az egymástól távol dolgozó tűzoltó csoportok munkájának az összehangolása. A térségnek csak bizonyos részeit fedik le a mobilhálózatok, és a domborzati viszonyok miatt a rádió adó-vevők is alig voltak használhatók.
MTI
Erdély.ma