udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4699 találat lapozás: 1-30 ... 3061-3090 | 3091-3120 | 3121-3150 ... 4681-4699 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2012. szeptember 10.

Mikó-ügy - A Székely Mikó Kollégium ügyével kapcsolatban szólaltak fel néppárti EP-képviselők
Románia és Szlovákia monitorozásának megkezdését szorgalmazta egyperces felszólalásában Tőkés László romániai magyar EP-képviselő hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) őszi ülésszakának első ülésnapján, amelyen a romániai Székely Mikó Kollégium újra állami tulajdonba helyezésével kapcsolatban több magyar néppárti képviselő is felszólalt.
Tőkés László rámutatott, hogy a szlovákiai Kassán és a romániai Sepsiszentgyörgyön szeptember 1-jén tüntetést szerveztek a magyar kisebbség tagjai közösségi jogaikért. Pozsony állampolgárságuktól, míg Bukarest egyházi iskolájuktól akarja "törvényellenes, diszkriminatív módon" megfosztani őket - mondta Tőkés László utalva a szlovák állampolgársági törvényre és arra, hogy egy romániai bíróság első fokon a város tulajdonába helyezte át a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, a romániai restitúciós bizottság három tagját börtönbüntetésre ítélte, az Erdélyi Református Egyházkerületet pedig jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte.
Tőkés László leszögezte, hogy mind Románia, mind Szlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy betartja az emberi és kisebbségi jogokat, amikor beléptek az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba, de ennek dacára - véleménye szerint - egyik ország sem hajlandó ezt a vállalását teljesíteni. Ezért felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot és a parlamentet, hogy "durván magyarellenes politikájuk" miatt kezdje meg Szlovákia és Románia monitorozását.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő elkeserítőnek nevezte, hogy egy, a romániai magyar református egyháznak törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba került, azokat pedig börtön fenyegeti, akik annak idején az érvényes jogszabályok értelmében és tiszteletben tartásával visszaadták azt az egyháznak.
"Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot visszavon" - jelentette ki Gál Kinga, aki attól tart, hogy a kollégium újraállamosítása precedenst teremthet, ami az általános jogbiztonságba és a jogszabályokba vetett hitet áshatja alá Romániában. Ezért a képviselő abban bízik, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik majd az üggyel.
Winkler Gyula az igazság napjának nevezte szeptember 1-jét, amikor Sepsiszentgyörgyön 30 ezren tiltakoztak a kollégium visszaállamosítása ellen. A romániai magyar politikus szerint ezzel a bírósági döntéssel megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, pedig a képviselő szerint még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszaszolgáltatni jogos tulajdonosaiknak, a történelmi egyházaknak.
Winkler Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy ez Románia uniós csatlakozásának is egyik előfeltétele volt, és hangsúlyozta, hogy a másfélmilliós romániai magyarság jogai mellett az Európai Parlamentnek is ki kell állnia. Winkler úgy ítéli meg, "káros" az, hogy az etnikai közösségek problémáit az uniós intézmények automatikusan tagállami hatáskörbe utalják, mert ez szerinte az unió értékeivel és érdekeivel is ellentétes.
Konsiczky Zoltán, MTI

2012. szeptember 10.

Markó Attila indul a parlamenti választásokon
Háromszéken tíz RMDSZ-es politikus szállt versenybe a négy képviselői és két szenátori mandátumért. Tamás Sándor, a Kovászna megyei szervezet elnöke ezt sajtótájékoztatón jelentette be, miután lezárult a jelöltségek fogadása.
Mint kiderült, a sepsiszentgyörgyi képviselői körzetben az RMDSZ kisebbségügyi szakpolitikusa, a Mikó-per vádlottja, Markó Attila indulna. Az államtitkár gyakorlatilag már hivatalos jelöltnek tekinthető, ugyanis ebben a körzetben más nem jelezte indulási szándékát.
Szeptember 27-ig rangsorolnak
A kézdiszéki körzetben Fejér László Ödön, vállalkozó jelentkezett. A Sepsiszék és Erdővidék körzetben Márton Árpád hetedszerre újrázna, de ugyanitt indulna Pál Szilágyi Zoltán is. Az Orbaiszék-Bodzavidék képviselői körzetben Thiesz János, Kovászna város alpolgármestere méretkezik meg a román pártok jelöltjeivel szemben.
A felsőháromszéki szenátusi kerületben egyetlen RMDSZ-es jelölt, Olosz Gergely indul, viszont az alsóháromszéki körzetben erős belső verseny várható, hiszen itt újrázna Albert Álmos, de ellene indul Demeter János volt tanácselnök, Kerekes Jenő orvos és Klárik László volt megyemenedzser is.
Tamás Sándor elmondta: ezelőtt négy évvel úgy szervezték meg a Kovászna megyei szervezetet, hogy a széki szervezetek határai egybeesnek a képviselői körzetek határaival, így szeptember 27-ig a széki szervezetek döntenek arról, hogy ahol verseny van, melyik jelöltet támogatják.
Antal kérte fel, vállalja a jelöltséget
Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke rámutatott: maga kérte fel a Brassóban élő Markó Attilát, hogy vállalja ezt a jelöltséget, és a sepsiszentgyörgyi választmány egyöntetűen támogatta a jelöltséget. „Fontos jelzés mindenki irányába, hogy szolidárisak vagyunk Markó Attilával, aki egyébként alkalmas arra, hogy megjelenítse a székely-szórvány programot, illetve előre viszi azt a projektet, hogy a Brassó környéki magyarokat kulturálisan Sepsiszentgyörgyhöz csatoljuk” – magyarázta Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi elnök szerint a Brassó megyei magyarok számára kevés a helybéli kulturális kínálat, de a két város közti kis távolság miatt a kulturális eseményekben gazdag Sepsiszentgyörgyre csábítanák őket. „Valószínű lesznek, akik kifogásolják, hogy Markó Attila nem helybéli, de fontos politikai jelzés az, hogy a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-szervezet felül tudott emelkedni a platformok közti vitán, és olyan jelöltet támogat, aki a várost és az erdélyi magyar ügyet szolgálja” – mondta Antal.
Éles kampánytól tart Kelemen Hunor
A jelöltbemutató sajtótájékoztatón jelen lévő Kelemen Hunor szövetségi elnök kifejtette: örvend annak, hogy sok helyen új arcok, új emberek szálltak versenybe, ugyanakkor örül a sepsiszentgyörgyi szervezet döntésének, miszerint Markó Attila indulását támogatják. „Ez jó döntés volt, remélem a sepsiszentgyörgyiek rá szavaznak” – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor szerint az ország minden régiójában élnek magyarok és az RMDSZ szimpatizánsai. Az arányos választási rendszernek köszönhetően minden leadott szavazatot mandátumra lehet váltani, így a visszaosztásnál lehetőség van akár a Kárpátokon túli megyékben, vagy a külföldi választókerületekben is mandátumot szerezni. „Célunk, hogy a tapasztalatot, szakmai hozzáértést, az elköteleződést és az új szemléletet ötvözve olyan RMDSZ frakció legyen, amely megfelel a következő időszak kihívásainak” – mondta a politikus.
A szövetségi elnök éles kampányra számít, szerinte a román pártok közti harc miatt várhatóan magas lesz a románok választási részvétele, ezért lesz fontos a magas magyar részvétel is, mert csak így lehet megtartani a romániai magyarok arányos képviseletét. Úgy véli: a magyar-magyar verseny nem lesz olyan kiélezett, mint ami a román politikai pártok között zajlik.
Kelemen az önkormányzati választások eredményeit ismerve nem tart attól, hogy a többi magyar politikai párt nehézséget okozna az RMDSZ-nek. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a magyarországi politikusok kampányban való jelenléte befolyásolja-e a parlamenti választások eredményét, Kelemen Hunor kijelentette: „Erdélyben sok hely van még, ahová fenyőfát lehet ültetni, de az nem hoz szavazatot”.
Maszol.ro

2012. szeptember 10.

, hétfő– Ponta nem vesz részt az Európai Parlament Romániáról rendezett vitáján
Bukarest Victor Ponta miniszterelnök nem vesz részt szerdán azon a vitán, amelyet néppárti javaslatra rendeznek a romániai helyzetről az Európai Parlament plenáris ülésén – derült ki a kormányfő hétfői sajtóértekezletén.
A szerda délutánra tervezett egyórás vitában az Európai Bizottság és a Tanács nevében a ciprusi elnökség is kifejti majd álláspontját a Ponta-kormány nyári intézkedéseiről. A plenáris vita nyomán nem várható határozathozatal.
A román miniszterelnök hétfőn újságíróknak azt mondta, későn értesítették, és nem tudta már a strasbourgi utat beiktatni programjába, de egy hét múlva Brüsszelbe utazik, és találkozik Barroso bizottsági elnökkel.
A parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, Dan Sova ugyancsak hétfőn bejelentette, hogy Valeriu Zgonea képviselőházi elnökkel és Titus Corlatean külügyminiszterrel együtt szerdán jelen lesz Strasbourgban, ahol sajtóértekezleten ismertetik a Szociál-Liberális Szövetség (USL) kormányának és parlamenti többségének álláspontját.
Cristian Preda román néppárti EP-képviselő szerint Ponta gesztusa “tapasztalatlanságra” és “félelemre” vall, holott “követhette volna Orbán Viktor magyar miniszterelnök példáját, aki lehetőséget kért, hogy nemcsak kormányát, hanem országát is megvédje az európai képviselők előtt, amikor Magyarországot súlyos vádakkal illették. Egy ilyen bátor gesztus helyett úgy tűnik, inkább egy zajkeltő különítmény strasbourgi fellépését részesítette előnyben” – kommentálta Preda a miniszterelnök távolmaradását.
Az EP-képviselő rámutatott, hogy sem a román házelnök, sem a miniszterek nem beszélhetnek a strasbourgi plenáris ülésen. Szerinte az ezzel párhuzamosan rendezendő sajtóértekezlet legfeljebb belpolitikai használatra való, és csak a romániai televízióadók számára lehet téma. (MTI)

2012. szeptember 11.

Az erdélyi örmény-magyar egyesületek nyilatkozata az örmény-magyar-azeri vita kapcsán
A gyergyószentmiklósi örmény-katolikus templombúcsú napján összegyűlt erdélyi magyar-örmény egyesületek képviselői sajnálatunkat fejezzük ki a politikai vihart kavaró esemény kapcsán, amely a gyilkosság vádjával jogosan elítélt azeri Ramil Safarov Magyarország által Azerbajdzsannak történő kiadatása kapcsán robbant ki.
Az ügyben többen szinte kizárólagosan és egyoldalúan Magyarország felelősségét emelik ki, és meggondolatlansággal vádolják a magyar államvezetést. Átérezzük örményországi testvéreink fájdalmát, ugyanakkor mélységesen elítéljük azt az azerbajdzsáni vezetést, amely minden ígéretet megszegő tettével, és azáltal, hogy a gyilkosból nemzeti hőst faragott, kellemetlen helyzetbe sodorta a jelenlegi magyar kormányt, és rontotta Magyarország nemzetközi elbírálását.
Véleményünk szerint az azeri vezetés mellőzte a nemzetközi jogszabályokat és kijátszotta a magyar részről jóhiszeműen, a nemzetközi jogi jogszabályoknak megfelelően és humanitárius, alapvetően európai értékrend és gondolkodás szellemében megkötött megegyezést. Ezért talán szükségszerű lenne felülvizsgálni a kiadatást szabályzó nemzetközi jogszabályokat, hogy lehetetlenné váljon hasonló esetek megismétlődése.
Ugyanakkor szélsőségesnek tartjuk azokat a megközelítéseket is, amelyek egyetlen esetből kiindulva megbélyegzik a magyar nemzetet.
Buslig Gyula, Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület
Szálasy Ferenc, Székelyudvarhelyi Magyar- Örmény Kulturális Egyesület
Fejér István, Csíkkörzeti Szentháromság Alapítvány
dr. Puskás Attila, Marosvásárhelyi Örmény- Magyar Kulturális Egyesület
Erdély.ma

2012. szeptember 11.

Nyilatkozat a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyében
A Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására tett kísérletében a Ponta-kormány ismételten igazolta, hogy semmibe veszi a területén élő magyar kisebbség szellemi és kulturális örökségét, semmibe veszi a tulajdonhoz való jogot, az egyházak függetlenségét, és erőfitogtatóan, diktatórikus módszerekkel próbálja megtörni és félelembe, beletörődésbe sodorni a magyar kisebbség tagjait és intézményeit.
Nyugat-Európában élő magyarokként aggodalommal kísérjük a Victor Ponta vezette kormány magyarellenes tetteit. Úgy gondoljuk, hogy a Mikó-ügy előfutára vagy kísérlete egy tágabb, a magyar kisebbség és a hozzá tartozó egyházak tulajdonát képező értékek visszaállamosítására.
Tiltakozunk minden olyan döntés és ítélet ellen, amely jogtalanul fosztja meg az erdélyi magyar közösséget és egyházait anyagi, kulturális és szellemi javaitól!
Követeljük az ügyben hozott bírósági ítélet visszavonását, a Református Székely Mikó Kollégium visszajuttatását a Református Egyháznak, a restitúciós bizottság tagjainak felmentését és minden más, a Székely Mikó Kollégiummal kapcsolatos büntetés eltörlését.
Követeljük, hogy az ügyben felelőtlenül, rosszindulatúan, felső politikai nyomásra döntést hozó buzaui bíró ellen indítsanak felelősségre vonási eljárást hamis vádakon alapuló döntés meghozatalában, ill. közösség elleni izgatás és minősített lopás elkövetésének alapos gyanúja miatt.
Követeljük, hogy biztosítsák és tartsák tiszteletben az erdélyi magyarság, mint közösség, jogait, kötődését kulturális, szellemi és anyagi javaihoz!
A Közgyűlés teljes mértékben egyetért a szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön elfogadott Igazság Napja kiáltvánnyal, és csatlakozik az IGENt kiáltókhoz.
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége Közgyűlése Felsőpulya/Oberpullendorf, Ausztria
Erdély.ma

2012. szeptember 11.

Mikó ügy a Velencei Bizottság előtt
A jogállamiság és alkotmányosság érvényesülését vizsgálja Romániában a Velencei Bizottság küldöttsége, amely többek között az alkotmánybíróság tagjaival is találkozott, miután a taláros testület két ízben is panaszt tett a nyár folyamán a rá nehezedő politikai nyomásra a Velencei Bizottságnál, az Európa Tanács alkotmányjogi, konzultatív szakértői testületénél.
Az alkotmánybíróság Traian Basescu felfüggesztése előtt, július elején azért fordult a Velencei Bizottsághoz, mert a döntéseivel elégedetlen kormánypárti politikusok az alkotmánybírák lecserélését helyezték kilátásba, holott elmozdíthatatlanságukat a törvény garantálja.
Az államfő leváltásáról rendezett népszavazás után, a Szociálliberális Szövetség politikusai arra próbálták rávenni az alkotmánybíróságot, hogy érvényesítse a referendumot, holott azon a részvétel elmaradt az ötven százalékos érvényességi küszöbtől.
A Velencei Bizottság bukaresti tapasztalatait és a vizsgálat nyomán megfogalmazandó ajánlásait októberben, egy Romániáról szóló jelentésben teszi közzé. A bizottság küldöttsége tárgyalt az RMDSZ képviselőivel is, a találkozón szó volt a Székely Mikó Kollégium körül kialakult helyzet is.
Bukaresti Rádió
Erdély.ma

2012. szeptember 11.

Elhalasztották a döntést Románia Schengen-csatlakozásának ügyében
A szeptember 19-20-ra összehívott Bel- és igazságügyi Tanács, amelynek el kellett volna döntenie, hogy Románia és Bulgária csatlakozhat-e a Schengeni övezethez, elhalasztotta döntésének meghozatalát – hivatalos források közölték a Mediafax-szal. Románia és Bulgária csatlakozása volt az egyetlen fontosabb napirendi pont a hónap végi ülésen.
Hollandia mellett Németország és Belgium is fenntartásokkal fogadta a Schengeni övezet Romániával és Bulgáriával való bővítését. Szerintük meg kell várni még az MCV további jelentéseit év végéig, ezért az ülést elhalasztották. Ezt a döntést hétfő este hozták meg.
A következő ülés október 25-26 között lehet.
Erdély.ma

2012. szeptember 11.

Naponta tüntetnek a MOGYE-ért Bukarestben
Az oktatási minisztérium bukaresti székháza előtt szerveznek tüntetést szerdától azok a diákok és szüleik, akik nem iratkozhattak be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) fizetéses helyeire.
Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnökének tájékoztatása szerint a megmozdulásra szeptember 29-ig munkanapokon 8 és 16 óra között kerül sor.
Mint ismeretes, a korábbi ígérgetések ellenére a MOGYE szenátusa múlt héten elutasította a magyar fizetéses helyek bővítését.
Krónika (Kolozsvár)

2012. szeptember 11.

Daniel Morar DNA-főügyész: módszeresen csaltak a népszavazáson
Módszeresen csaltak Romániában a választási bizottságok az államfő leváltásáról rendezett július 29-i népszavazáson, és helyenként a voksok 5-15 százaléka hamis volt – állította Daniel Morar, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze egy televíziós interjúban.
Daniel Morar: szellemek, halottak, börtönbüntetésüket töltők voksoltak a népszavazáson
Morar beszámolt arról, hogy az ügyészség öt megyében nyomoz, és mindegyikben tucatnyi választási bizottság munkáját ellenőrizte.
„Voltak olyan falusi körzetek, ahol napközben 600, este nyolc és 11 óra között pedig 400 ember szavazott. Fizikai lehetetlenség, hogy fél percnél rövidebb idő alatt adta le mindenki a voksát” – hozta fel példaként a DNA vezetője.
Morar beszámolt arról is, hogy sokhelyütt tucatnyi név mellett szerepelt egyazon aláírás, a mozgóurnát pedig napközben is kiküldték, holott azt a voksolás megkezdése előtt kellett volna igényelni és az adott körzetben nem regisztráltak ilyen kérést.
„Szellemek voksoltak, nem létező személyi igazolvánnyal, olyanok nevében adtak le voksokat szülőfalujukban, akik külföldön dolgoznak, vagy akik Afganisztánban teljesítenek katonai szolgálatot. Halottak is voksoltak és olyanok, akik börtönbüntetésüket töltik más településeken” – sorolta az ügyészségi vezető a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban.
Morar rámutatott, hogy a korrupcióellenes ügyészség nem a választási csalásokat vizsgálja – ez nem tartozik a hatáskörébe – hanem azokat az eseteket, amikor a döntéshozók, befolyásukkal visszaélve, csalásra kényszerítették a választási bizottságok tagjait. A főügyész szerint ilyen esetekre utal az is, hogy feltűnően hasonlóak a csalások, vagyis módszeresen csaltak a népszavazáson, bizonyos „minták” szerint.
A DNA vezetője cáfolta azt a kormánypárti vádat, miszerint voksukért hurcolja meg az ügyészség az embereket, és üldözi azokat, akik a kampányban mozgósítottak. Morar rámutatott, nem érdekli az ügyészséget, hogyan szavaztak az emberek, vagy részt vettek-e a referendumon, hanem a csalásokat és a mögöttük álló korrupciós cselekményeket akarja felderíteni.
A DNA szerdán befolyással üzérkedés gyanújával bűnvádi eljárást indított Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára ellen. Dragneát azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy politikusi befolyását felhasználva csalásra bujtatta fel a választási bizottságok tagjait az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson, az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében.
Krónika (Kolozsvár)

2012. szeptember 11.

Parlamenti jelöltállítás: lejárt a határidő
Az RMDSZ az ország minden választókerületében indít jelöltet: 450 képviselő- és szenátorjelöltje mérettetik meg a december elejére kiírt parlamenti választásokon. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ezt a szövetség csíki szervezete jelöltjeinek tegnapi bemutatkozása alkalmával jelentette be. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) döntése értelmében tegnap délben járt le a jelentkezések benyújtásának határideje, a jelöltlistákat október elején véglegesítik.
Kolozs megyében újabb képviselői mandátumért száll versenybe Kalotaszeg körzetben Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Képviselői tisztségre pályázik még Csoma Botond, Hegedüs Csilla, Kinizsi Zoltán és Oláh Emese (kolozsvári körzetekben), a további neveket később hozzák nyilvánosságra. Szintén kolozsvári körzetek jelöltje Eckstein-Kovács Péter és László Attila, akik a szenátorlistákon indulnának a parlamenti választásokon.
„Számunkra az a legfontosabb, hogy mindenhol jelen legyünk, hiszen az arányos rendszer lehetővé teszi azt, hogy egyetlen szavazat se vesszen el, és akár Erdélyen kívül is szerezzünk mandátumokat” – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki Hargita megyében Korodi Attila kollégájával újabb képviselői mandátumért indul, míg Tánczos Barna a parlament felsőházába pályázik.
„Bízom abban, hogy a decemberi választások során az RMDSZ jó eredményeket ér el, és továbbra is lesz lehetőségünk erős parlamenti képviseletet biztosítani a romániai magyarság számára. A jelenlegi országos politikai helyzet azt vetíti előre, hogy magas lesz a választásokon való részvétel, ezért számunkra, a magyar szavazók mozgósítása kulcsfontosságú. Meggyőződésem, hogy a júniusban megválasztott polgármestereink és helyi önkormányzati képviselőink is aktívan részt vesznek ebben, és tisztában vannak azzal, hogy az ő munkájuk is erős parlamenti képviselet révén lehet hosszútávon is hatékony” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: 2013-ban alkotmánymódosításra kerül sor, döntés születik a régiók átszervezéséről, és az Európai Uniós pénzalapok lehívási rendszerét is átértékelik, ezért fontos, hogy az RMDSZ ott legyen, amikor ezekről a fontos kérdésekről döntenek.
Jelöltségéről annyit mondott, számára természetes, hogy a Hargita megyei kettes, felcsíki körzetben indul újra parlamenti képviselőnek, hiszen 2000-ben itt választották meg először képviselőnek.
„Eddigi eredményeim és a több mint 15 000 aláírás, amellyel a felcsíki emberek támogattak, köteleznek a megkezdett munka folytatására ebben a régióban” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Kolozs megyében a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) szeptember 28-i ülésén rangsorolja, azaz szavaz bizalmat a jelölteknek.
Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ részéről Toók Katalin (mérnök) és Balázs Dénes (tanár, volt tanfelügyelő) pályázik szenátori mandátumra, míg Szabó Attila (tanár), Fehér Gábor (mérnök), Bauer Antal (mérnök) és Szilágyi Ilona (népművész) képviselői tisztség megszerzéséért száll versenybe.
PAPP ANNAMÁRIA.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. szeptember 11.

Hitélet – Békét az anyaméhben! – Kolozsváron a Fekete Madonna
Hétfőn reggel „átutazott” Kolozsváron a lengyelországbeli czestochowai Fekete Madonna kegyképének másolata. Eredetijének helyén, a Jasna Góra-i, magyar alapítású pálos monostorban tettek fogadalmat annak a tizenhét európai és ázsiai országnak a képviselői, akik elhatározták: földrészeket átölelő zarándoklatot indítanak az élet örömhíre terjesztése és védelme szándékával. Az Alfa Szövetség és a zarándoklathoz csatlakozó más egyházi és világi szervezetek, intézmények képviselői a kegykép másolatával szeptember 8-án Kassáról Olaszliszkára, majd Máriapócsra és Debrecenbe utaztak.
A kolozsvári Szent Mihály-templomban a papság és a hívek nevében Kovács Sándor főesperes (képünkön) fogadta és kísérte a kegyképet, az ünnepi szentmisén köszöntőjében hangsúlyozva: szinte elképzelhetetlen az életünk Szűz Mária nélkül. Ő az, akire mindig számíthatunk, s aki a legreménytelenebb helyzetekben is közvetíti imáinkat, kéréseinket Szent Fiához, Jézus Krisztushoz.
Az Istenanya czestochowai kegyképének hiteles másolata Vlagyivosztokból induló, 18 ezer kilométeres útján Magyarországon át Fatimába tart szeptember 16-ig az alábbi útvonalon: Debrecen–Beregszász–Szatmárnémeti–Kolozsvár–Marosvásárhely–Székelyudvarhely–Gyergyószentmiklós–Kézdivásárhely–Sepsiszentgyörgy–Lövéte útvonalon érkezik Csíksomlyóra, majd Nagyváradon át Szegedre, aztán Pécs és Kaposvár után a budaszentlőrinci, ősi pálos kolostorba.
A magyar gyermekeit szólító Madonna csaknem háromezer kilométeres útvonalán a zarándoklat minden olyan helyet érint, ahol erre igényt jelentettek be.
A szervezők felkérik az összes, Mária nevű keresztényt, támogassa a Madonna előtti imádságával és jelenlétével a zarándoklatot, amelynek jelmondata: Békét az anyaméhben!
Fodor György
Szabadság (Kolozsvár)

2012. szeptember 11.

Kizárt, hogy az MPP és az EMNP parlamenti mandátumot szerezzen
Még ha indulnak is a decemberi választásokon, az MPP-nek és az EMNP-nak nincs esélye mandátumot szerezni a román parlamentben, vélte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn.
Sepsiszentgyörgyön tartott hétfői sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök megismételte, az RMDSZ nem indul közös választási listán sem az MPP-vel, sem az EMNP-vel, mivel ha így tenne, megváltozna a parlamenti küszöb szintje.
„A Szövetség listáin azok a jelöltek szerepelnek majd, akik a területi szervezetek támogatását bírják. Mi megnyitottuk a kapukat, kijelentettük, hogy aki akar, csatlakozhat az RMDSZ-hez. Más megoldás nem létezik, mivel mindenfajta szövetkezés esetében nő a parlamenti küszöb, és nem kockáztathatunk (...) Jelen pillanatban egyetlen dolgot tudunk: többségi támogatottságunk van, jó jelöltjeink vannak, és meg tudjuk szerezni a választók támogatását olyképpen, hogy a romániai magyar közösségnek erős képviselete legyen. Azonban minden a mi jelünk, a mi programunk, a mi identitásunk alatt fog megtörténni” - fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ felmérései arra mutatnak, hogy a magyar választótábor nagyobb számban fog részt venni a választásokon, mint 2008-ban, nagyon sok függ azonban attól, hogy milyen lesz az általános részvétel, mondta Kelemen.
„Meggyőződésem, hogy meghaladjuk az 5 százalékot, és én azt szeretném hinni, hogy meghaladjuk a 6 százalékot is” – mondta Kelemen.
Ha az MPP és az EMNP részt vesz a parlamenti választásokon, versengés lesz a magyar közösség körében, azt azonban nem hiszem, hogy a két alakulat mandátumot szerez a parlamentben, fejtette ki az RMDSZ-es vezető.
„Verseny lesz, de, ismerve a helyhatósági választások eredményét, illetve a jelenlegi területi helyzeteket, nincsenek problémáink” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy szerinte van-e esély arra, hogy a két alakulat mandátumot szerezzen a parlamentben, Kelemen határozottan válaszolta: „Ez kizárt”.
„Ha ismerik a törvényeket, ha tudják, hogyan lehet bejutni a parlamentbe, ha tudják, hogy mekkora a támogatottságuk, semmi esélyük erre, főként mert egyéni választókerületekről van szó” – mondta Kelemen.
Rámutatott még, a választási kampány során az RMDSZ nem fordul támogatásért a magyarországi hivatalosságokhoz, hanem csak a magyar választók támogatására alapoz, ahogyan azt minden alkalommal tette.
Mediafax;
Nyugati Jelen (Arad)

2012. szeptember 11.

Hétvége a Vajdaságban (I.)
Templomaik vertek hidat Tornya és Csóka között
„Nahát, ez pont úgy néz ki, mint a mienk”, hökkent meg a férfi a tornyai katolikus templom fotója előtt. Ez a pillanat volt az, amikor a két, légvonalban ugyan nem túl távoli, de két országhatár által elválasztott helység, az Arad megyei Tornya és a szerbiai, vajdasági Csóka kapcsolata elkezdődött.
Ezt persze akkor sem a fénykép tulajdonosa, sem a rácsodálkozó nem tudta. Teljesen véletlenül találkoztak egy mindkettőjük számára külföldnek számító helyen, a magyarországi Szarvason, ahova versennyel egybekötött aratóünnepségre érkeztek. Miután beszélgetés közben kiderítették, hogy mindkét településnek valamikor a Marczibányiak voltak a földbirtokosai, ez a család építtette a két (egymásra hasonlító) templomot, elhatározták: a későbbiekben találkozniuk kell, hogy megbeszéljék a továbbiakat.
Augusztus utolsó hétvégéjén így kelt útra a a tornyai PROPIR-KULT elnökasszonya, Tóth Piroska és párja, valamint egy baráti házaspár, hogy Csókán két napra Borsoséknál Kálmán és Katalin vendégei legyenek. A vendégek ajándékba puchói és csókai Marczibányi Antal cs. kir. kamarás „egyenes maradék nélkül történendő halálom esetén következő”, levéltárból kibányászott, 1872-ben kelt végrendeletének fénymásolatát vitték, amelyből kiderül: egykor, a közös birtokos révén, valóban szoros volt a kapcsolat a két, akkor még országhatároktól el nem választott helység között.
Miért ne lehetne a kapcsolatot újjáéleszteni száznegyven év múltán, amikor már, végre, ismét lehet?
***
Érkezéskor, az esti sötétben háza előtt a házigazda várja a vendégeket, nehogy eltévedjenek, aztán, a vacsora előtt szívesen kínálja őket a maga főzte pálinkákból. „Kóstoljátok meg mindegyiket, majd eldöntitek, melyiknél maradtok. Vagy inkább sört, bort? Azok nem saját készítmények.”
Már csak udvariasságból is a ház specialitásánál maradnak, s az első szagolgatás, ízlelgetés után összenéznek a vendégek: azt a nemjóját! Hogy azonban a kivételesen finom zamatú, ízű italt miből főzték, örök titok maradna számukra, ha készítőjük végül el nem árulja: kb. egyharmad-egyharmad arányban szilva, füge (!) és szőlő van benne. Nem tudták megállapítani a másik italról sem, hogy azt birsalmából párolták – bár hasonlót ihattak volna, méregdrágán, jobb magyarországi vendéglőkben.
Poharazgatás közben, amiből az éppen gyógyszert szedő házigazda, fájdalom, kimarad, folyik az ismerkedés. Kálmánnak sokkal kevesebb újat tudunk mondani Romániáról – amióta nyugdíjas, többször is járt mifelénk –, mint ő nekünk Szerbiáról és a Vajdaságról, az itteni magyarok életéről.
Másnap látjuk a városnak minősülő, többségében magyarok lakta Csókán, hogy mindenütt három – szerb, magyar és angol – nyelvűek a közintézmények felé útbaigazító táblák, az egyik épületen a Városi könyvtár feliratot, többfelé a magyar nemzeti lobogót. Meg a Magyar ház szép, emeletes épületét, a magyar iskolát, a házigazdát magyarul üdvözlő fiatal rendőrt…
De ezek előtt túlesünk egy tiszai horgászaton. „Nem kötelező, de ha akartok, velem jösztök”, szól Kálmán a vendég-férfiakhoz, akik kapnak az alkalmon, még akkor is, ha reggel ötkor kell kelni. E sorok írója életében tán egyszer, legfeljebb kétszer horgászott régesrég, gyermekkorában, gombostűből készült horoggal, igen kétes eredménnyel. Szóval ötkor költ a házigazda, bepakolunk a jó harmincéves, zörgő-hörgő piros Zasztavába, s irány a négy kilométerre lévő Tisza.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

2012. szeptember 11.

Hová vezet a román út?
Ha bennünket kérdeznének azok a magyarországi ellenzéki politikusok, akik fölöttébb nagy vehemenciával estek neki Orbán Viktornak, miután a miniszterelnök határozottan visszautasította a Nemzetközi Valutaalap olyan jellegű követeléseink teljesítését, mint a nyugdíjak csökkentése, adók emelése, privatizáció – mi bizony részletesen beszámolnánk tapasztalatainkról.
Elmondhatnánk például, hogy nem afféle kommunikációs trükk a fekete lista, bizony, az IMF korifeusai szigorú könyvelőkként csak számokat látnak, mögöttük húzódó emberi sorsot, családi drámát nem. Közölnénk a szegény emberekért oly képmutató módon aggódó magyar szocialistákkal, liberálisokkal, hogy igen, minálunk meg is valósították mindezt: leépítések, elbocsátások történtek, negyedével csökkentették az állami alkalmazottak fizetéseit, a nyomor szélére taszítva pedagógusokat, köztisztviselőket. Felidézhetnénk, hogy a nyugdíjak csökkentése sem afféle népriogató, felelősséghárító taktika: 15 százalékkal vágták volna vissza azokat is, ha az alkotmánybíróság többségi szavazattal nem akadályozza meg az embertelen intézkedést. Ha valóban kíváncsiak volnának, és az ország bajai iránti aggodalom ösztönözné őket, mesélhetnénk nekik arról, milyen is az, amikor egy állam olcsónak tűnő hitelért cserébe feladja szuverenitását, elfogadja, hogy idegenből érkező pénzügyi guruk döntsenek arról is, milyen arányban kell drágítani a vonatjegyet, a földgázt, a villanyáramot, mennyit kell fizetnünk az orvosi vizsgálatért, mikor kinek kell eladni a még állami tulajdonban maradt vagyont, vállalatokat. Részletesen kifejthetnénk, hisz a magunk bőrén éreztük, hová vezet az a kizárólag megszorításokra épülő gazdaságpolitika, amely nem sérti a nagytőke érdekeit, a válság minden terhét a dolgozókra, a helyi vállalkozókra, a kisemberekre hárítja. Őszintén bevallanánk: nem vigasztal bennünket, hogy szegények vagyunk, de a bankok nem fizetnek tranzakciós adót, hogy egyre nehezebben élünk, de a multik nem panaszkodnak, hogy kilátástalan a fiatalok helyzete, de a telefontársaságok virulnak, hisz nem kell távközlési adót fizetniük. Figyelmeztethetnénk: ez az út szociális zavargásokhoz és politikai krízishez vezet, mely odáig fajulhat, mint minálunk, hogy a jogállamiság alapjait rombolják holmi politikai kalandorok. Tudjuk, milyen az, amikor az ország vezetése szolgalelkűen fejet hajt a nemzetközi pénzintézetek képviselői előtt – és tudjuk azt is, milyen az, amikor tehetetlenségük leplezése céljából, jobb híján, olcsó, avítt nacionalizmust próbálnak újraéleszteni a bukaresti kormányzók, kik magyarellenes intézkedéseik mellett nem átallják kioktatni az európai vezetőket anélkül, hogy bár egyetlen saját kezdeményezésük, halovány elképzelésük lenne a jövőről. S bár nem kérdeznek, mégis elmondjuk: hihetnek nekünk, Orbán Viktorék nem ezt az utat választották.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. szeptember 11.

Iskolák engedély nélkül (Gond az ivóvíz hiánya)
Nem zárnak be egyetlen óvodát, illetve iskolát sem amiatt, mert nem biztosított az ivóvízellátás, ellenben a megyei tanfelügyelőség javasolja, ahol erre lehetőség van, a helyi önkormányzat szereltessen víztisztító berendezést az iskolai vezetékre.
A nyolcvannégy pénzügyi központhoz tartozó 327 háromszéki tanintézmény közül tizenhét alegységnek nincs meg az egészségügyi engedélye, az ugyanabban az épületben működő óvodák és iskolák külön-külön kerülnek a vonatkozó nyilvántartásba. Zabolán jövő héten adják át a több mint egy éve tatarozás alatt álló iskolát, Gelencén és Martonfalván, ahol befejezték a tanoda teljes felújítását, szintén átadás után lehet elindítani az engedély megszerzését. Miklósváron egyházi ingatlanban működik az óvoda és az iskola, ebbe az állam nem fektet be, Szacsván a gyermekek továbbra is a kultúrházban tanulnak, a Szentkatolnához tartozó egységekben a minőségi vízellátást kell megoldani.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. szeptember 11.

Könyvbemutató
A nagyváradi Kolbe Könyv- és Kegytárgyüzlet tisztelettel hív mindenkit a váradi születésű Szász András Kincses erdélyi városok című kötetének bemutatójára.
Bevezetőt és köszöntőt mond Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök. A könyvet és szerzőjét bemutatja Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke. A rendezvény helyszíne és időpontja: a Kanonok sor 13. szám alatti kereskedés, szeptember 15., szombat délután 17 óra. A kiadvány a helyszínen megvásárolható és dedikáltatható.
/Szász András Kincses erdélyi városok /Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2012/
erdon.ro

2012. szeptember 11.

A Székely Mikó Kollégium ügyében emelt szót Gál Kinga
Gál Kinga fideszes EP-képviselő a tegnap esti strasbourgi plenáris ülés egyperces felszólalásai között a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében emelt szót.
Felszólalásában rámutatott, hogy a romániai bíróság döntése értelmében állami tulajdonba kerülő intézmény esete szembemegy a jogállamisággal és súlyos precedenst teremthet az Európai Unión belül, ezért kiemelt figyelmet érdemel.
Az EP-Románia Vegyes Bizottság – melynek 2004 és 2007 között Gál Kinga alelnöke volt – munkájának eredményeként az egyházi javak visszaszolgáltatásának gyors rendezése napirenden szerepelt Románia uniós csatlakozásakor.
A Fidesz EP-delegáció nevében felszólaló Gál Kinga kiemelte: “Elkeserítő, hogy rá öt évre egy a romániai magyar református egyházhoz törvényesen visszaszolgáltatott ingatlan, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egy megkérdőjelezhető bírósági döntés értelmében újra állami tulajdonba kerül. Azokat a személyeket, akik akkor a jogszabályon alapuló feladatukat látták el, most börtönbüntetés fenyegeti.”
A néppárti politikus rámutatott: “Felháborító, hogy egy uniós tagállam a már általa intézményesített, kisebbség számára már biztosított jogot – jogi furfangok, kiskapuk segítségével vonjon vissza”. Az újraállamosítás ténye precedenst teremthet további egyházi javak visszaállamosítására is, ezért ez az ügy továbbmegy egy puszta kisebbségvédelmi kérdésnél. “Az általános jogbiztonságot, a jogszabályokba vetett hitet kérdőjelezi meg Romániában” – tette hozzá Gál Kinga.
“Éppen ezért bízom benne, hogy az ügy a kollégák, de az Európai Bizottság figyelmét is kiérdemli végre” – zárta felszólalását a fideszes EP-képviselő.
Háttér: A Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának kérdésében Tőkés László és Winkler Gyula néppárti EP-képviselők is felszólaltak.
Strasbourg, 2012. szeptember 11.
erdon.ro
2012

2012. szeptember 11.

A Székely Mikó Kollégium ügye az EP-ben
Tőkés László európai parlamenti képviselő első ízben 2011 januárjában lépett fel az Európai Unióban a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium ügyében, amikor is levélben kereste meg Viviane Reding jogügyi biztost a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása terén mutatkozó anomáliák tárgyában.
Ugyanez ismétlődött meg idén júniusban, amikor is erdélyi képviselőnk a református Kollégium – folyamatban lévő – visszaállamosítása, illetve a többségi román ortodox egyház elvtelen favorizálása ellenében emelte fel szavát az Európai Bizottságnál.
Képviselőnk legutóbb az Európai Néppárt EP-frakciójának kihelyezett, firenzei ülésén, szeptember 7-én szólalt fel a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi tulajdonok ügyében. Olaszországi néppárti konferenciájuk alkalmával a politikum és az egyházak cselekvő szolidaritása szerepelt a napirenden. Az egyik előadó, Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezető képviselője ekkor tájékoztatta őt az általa vezetett Egyház és Társadalom elnevezésű bizottság azon folyamodványairól, melyeket – a keresztény szolidaritás szellemében – Mona Maria Pivniceru igazságügy-miniszterhez, valamint Victor Ponta miniszterelnökhöz intéztek, a Székely Mikó erőltetett visszaállamosítása kérdésében.
Az EP mai, strasbourgi munkanapján Tőkés László napirend előtti felszólalásában vetette fel ismét a botrányossá dagadó székelyföldi iskolaügyet. A szeptember elsejei, sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűléssel a kassai „alkotmánymenetet” állította párhuzamba, az erdélyi és a felvidéki magyarság elleni román és szlovák többségi kormánypolitika állandó megfigyelés (am. monitoring) alá helyezését kérve a Parlamenttől és a Bizottságtól.
Tudnivaló, hogy az Európai Unió intézményei, köztük is az utóbb létrehozott Külügyi Szolgálat kiemelt figyelmet szentel az EU-n kívüli, ún. harmadik országokban elkövetett emberi és kisebbségi jogok elleni jogsértéseknek. Elfogadhatatlan, hogy ezzel szemben az EU egyes tagországai – minként Románia és Szlovákia is – következmények nélkül folytathatják jogsértő és kisebbségellenes politikájukat.
Felszólalásában Winkler Gyula RMDSZ-képviselő méltán utasította vissza azt a gyakorlatot, hogy az Európai Bizottság rendre a tagállamok hatáskörébe utalja vissza a kisebbségi vonatkozású ügyeket.
Tabajdi Csaba szocialista képviselő Magyarország-ellenes kirohanását követően Corneliu Vadim Tudor nagyromániás képviselő „a nemzetközi és a hazai maffia” bűneként leplezte le a felsőcsertési ciános bányakitermelés beindításának minapi engedélyezését.
Az egyperces felszólalások rendjén Gál Kinga néppárti képviselőnő szintén a Mikó Kollégium ügyével foglalkozott, rámutatva arra a veszélyre, hogy ez a kirívó eset súlyos precedenst jelenthet a Románia által vállalt tulajdon-visszaszolgáltatás eltérítése tekintetében. Éppen ezért az Európai Bizottság nagyobb odafigyelése várható el ebben és a hasonló ügyekben – zárta beszédét az erdélyi származású kisebbségpolitikai szakember.
A felszólalások között magyar szempontból is különleges figyelmet érdemel az, melyet Romeva i Rueda képviselő az autonóm önállóságát kivívott Katalónia nemzeti ünnepe alkalmából tartott, a katalánok európaisága összefüggésében.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
Mellékelve közöljük Tőkés László EP-képviselő hivatkozott felszólalását.
F E L S Z Ó L A L Á S
Ugyanazon a napon, szeptember 1-jén a szlovákiai Kassán (Kosice), valamint a romániai Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe) is közösségi jogaik védelmében szerveztek tüntetést a kisebbségi magyarok. Bratislava szlovák állampolgárságuktól, Bukarest pedig magyar egyházi iskolájuktól akarja törvényellenes, diszkriminatív módon megfosztani őket.
Az Európa Tanácsba, majd az Európai Unióba való felvételük alkalmával mind Szlovákia, mind Románia kötelezettséget vállalt az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartására nézve. Ennek ellenére, ezen posztkommunista országok nacionalista kormányai mind a mai napig saját önkéntes vállalásaikat sem hajlandók teljesíteni.
Kérem a Bizottságot és a Parlamentet, Martin Schulz elnök urat és Viviane Reding ez ügyben illetékes alelnök asszonyt, hogy kezdeményezzék Románia és Szlovákia monitorizálásának elindítását durván magyarellenes politikájuk ügyében, valamint a fennálló sérelmek mihamarabbi orvoslását.
Strasbourg, 2012. szeptember 10.
Tőkés László EP-képviselő
erdon.ro

2012. szeptember 11.

Winkler: ellentmond az EU értékeinek, hogy az EB nem kíván foglalkozni a Mikó-üggyel
A Mikó-ügyben szólalt fel a strasbourgi plenáris ülésszak első napján Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője politikai nyilatkozatában tájékoztatta kollégáit arról, hogy szeptember elsején, az Igazság Napján, Sepsiszentgyörgyön, harmincezer ember tiltakozott egy bírósági döntés ellen. A képviselő szerint súlyos igazságtalanság történt, amelyről az EP-nek is tudomást kell szereznie, és ki kell állnia a másfél milliós romániai magyar közösség, a demokrácia, a jogállam és a független igazságszolgáltatás mellett. A képviselő nehezményezte, hogy a romániai bírósági döntés visszaállamosította a Székely Mikó Kollégium épületét, amelyet a református egyház, az egyházi restitúció során 2002-ben kapott vissza. "A bírói határozattal megtorpant a visszaszolgáltatási folyamat, holott még nagyon sok, a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlant kell visszajuttatni jogos tulajdonosának, a történelmi egyházaknak. Ezzel egy időben a bíróság a törvényes hatáskörükben eljáró bizottsági tagokat súlyos börtönévekre ítélte" - fogalmazott a képviselő. Winkler Gyula emlékeztetett arra, hogy a visszaszolgáltatási folyamat Románia európai uniós előcsatlakozásának egyik kritériuma volt, utalva ezzel arra, hogy ezért utólag is számon kérhető. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője úgy értékeli, hogy a Mikó-ügy egy tágabb kontextusba helyezhető, hiszen megfigyelhető, hogy az EU intézményei, elsősorban az EB, tagállami hatáskörre való hivatkozással következetesen az illető országnak utalja vissza az őshonos kisebbségek által jelzett problémákat. A Mikó-ügyben is ez történt, amikor Winkler Gyula és Sógor Csaba levelére válaszolva, Viviane Reding, a Bizottság alelnöke közölte, hogy nem járhat el ebben az ügyben, mert az tagállami hatáskörbe tartozik. Winkler Gyula szerint ez káros gyakorlat, amely ellentmond az unió értékeinek és érdekeinek. (hírszerk.)
Transindex.ro

2012. szeptember 11.

OGY - nemzeti összetartozás bizottság autonómia albizottság: a területi autonómia az etnikai konfliktusok megoldásának eszköze
A területi autonómia az etnikai konfliktusok megoldásának és feloldásának leghatékonyabb eszköze - emelte ki Kocsis Károly akadémikus, az MTA Földrajztudományi Intézet igazgatója az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának keddi ülésén.
A professzor a területi autonómiák múltja és jelene a Kárpát-medencében címmel tartott előadásában rámutatott: a legutóbbi népszámlálási adatokat is figyelembe véve területi autonómiát Felvidéken, Kárpátalján, Partiumban, Székelyföldön, valamint a Tisza mentén, Szabadka környékén lehetne létrehozni.
A területi autonómia létrehozásának feltételei közé sorolta az összefüggő településterület mellett, hogy az adott kisebbség azon a területen demográfiai többséggel bírjon.
Kiemelte: a konfliktusok mögött sok esetben az adott kisebbségek autonómia törekvésének elutasítása áll.
Kocsis Károly kitért arra, hogy a Kárpát-medence országaiban a politika - függetlenül attól, hogy jobb-, vagy baloldali - szívesen nyúlt a nacionalizmus fegyveréhez, és adott államok kormányai és a nacionalista erők gyakran provokálják az egy tömbben élő, főleg magyar kisebbségeket.
A kormányok napjainkban inkább törekednek a központosításra, és az autonómiának még a gondolatától is irtóznak - jegyezte meg.
Hozzátette: az etnikai konfliktusok legbékésebb, leghatékonyabb megoldásának eszköze a területi autonómia megvalósítása, ezt nagyon sok példa mutatja.
Körmendy Zsuzsanna
MTI



lapozás: 1-30 ... 3061-3090 | 3091-3120 | 3121-3150 ... 4681-4699




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék