udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5432
találat
lapozás: 1-30 ... 1651-1680 | 1681-1710 | 1711-1740 ... 5431-5432
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2013. április 20.
Toró T. Tibor maradt az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
Toró T. Tibort választották az Erdélyi Magyar Néppárt elnökévé szombaton, a II. Országos Küldöttgyűlésen. A 392 érvényes szavazatból 374 volt az igenek száma, 10 küldött nemmel voksolt. Toró ezzel újabb pártelnöki megbízást kapott a kongresszusi küldöttektől, mandátuma két évre szól.
Toró T. Tibor egyedüli jelölt volt az elnöki posztra.
Elnökjelölti programbeszédében Toró T. Tibor a prioritások között említette az EMNP szervezeti építésének a folytatását, a romániai magyar társadalom gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását.
Kijelentette, a román nemzetállami törekvésekkel szemben csakis egységesen fellépve lehet sikeres a közösség. A legfontosabb törésvonalat a bukaresti hatalomhoz való viszonyban, és az ezzel kapcsolatos jövőképben látta.
„Van egy tábor, amelyik a bukaresti kijárásos politika híve. Mi Erdélyben akarunk jövőt építeni" – vélekedett az elnök. Úgy látta, törekedni kell a jövőképek összehangolására, de nem kell bármi áron összehangolni ezeket. A nemzeti autonomista táboron belüli rendteremtést, majd e tábor megerősödését szintén feladatnak tartotta. „Ki kell egyensúlyoznunk az erdélyi magyar politikai viszonyokat. Ha ez megvan, gyerekjáték lesz akcióegységet teremteni" – mondta.
A jövő évi választásokról szólva fontosnak tartotta, hogy valamennyi erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a magyarországi választásokon. Úgy vélte, azt a lehetőséget sem szabad kihagyni, amelyet a 2014-es romániai elnökválasztás kampánya nyújt az erdélyi magyarságnak a román közgondolkozás alakítására. „A világ legtermészetesebb dolgának" találta az EMNP törekvését arra, hogy Tőkés László folytassa munkáját az Európai Parlamentben. Kijelentette, a párt kész összegyűjteni az indulásához szükséges aláírásokat.
Toró T. Tibor elmondta, a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen a közösség újra felfedezte erejét. Úgy vélekedett, a néppártnak a gyakorlatban is a nép pártjává kell válnia. Nem lévén jelen a parlamentben, a közösség erején keresztül kell befolyást gyakorolnia a romániai politikára. Megválasztása utáni sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor az MTI kérdésére elmondta, ha Románia közigazgatási régióinak a kialakításakor a magyar közösség számára elfogadhatatlan döntés születik, az EMNP lesz az első, amelyik utcára szólítja híveit.
MTI
Erdély.ma.2013. április 20.
Kolozsváron zajlik a Néppárt II. Országos Küldöttgyűlése
Az Erdélyi Magyar Néppárt II. Országos Küldöttgyűlése április 20-án, szombaton 13 órakor kezdődött a kolozsvári Grand Hotel Napoca konferencia-központjában.
Gergely Balázs, a Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke, országos alelnök házigazdaként köszöntötte a megjelenteket.
Tőkés László, a Néppárt védnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntő beszédét az elmúlt napokban a Néppárt ellen irányuló összehangolt sajtóhadjárat felelevenítésével kezdte, amelyet a pártbejegyzést követő médiaoffenizívához hasonlított. A támadások véleménye szerint annak tudhatóak be, hogy mind az egyeduralomra törekvő RMDSZ, mind a román posztkommunista hatalom számára kényelmetlen Néppárt Románia egyetlen autonomista és föderalista pártja. Előbbi számára azért, mert vetélytársa akadt, utóbbi számára pedig azért, mert „bennünket nem lehet megvásárolni” – hangsúlyozta Tőkés László. Hozzátette: a román hatalom mindenkor talált magának „komprádorokat”, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz boldogulása, olyanokat, akiket meg lehet vásárolni azért, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, ne legyenek ott a Szenátusban, amikor Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják, vagy annak, hogy itthon elmagyarázzák, miért nem aktuális az önrendelkezés ügye. Az Erdélyi Magyar Néppárt megtalálta a helyes utat és világosan látja a célt: a magyarság nemzeti autonómiáját – fogalmazott a szervezet védnöke.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kifejtette: bár csak két éve alakult az Erdélyi Magyar Néppárt, de Tőkés László személye miatt eszmei gyökerei 1989-re és Temesvárra mutatnak. A kárpátaljai elöljáró hangsúlyozta: egyedül az autonómia a megoldás nemcsak az erdélyi, hanem a kárpát-medencei magyar közösség számára is.
Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt külügyi kabinetvezetője magyarul köszöntötte a küldötteket: „Egészséget, autonómiát!” Angol nyelvre váltva kifejtette: a Néppárt olyan ügyet képvisel, melyet már évtizedek óta nem vesznek figyelembe Európában. Mindannyian békeszerető nép vagyunk, a demokratikus erők nem valakik ellen vannak, hanem azért, hogy mindenkinek biztosítsuk az alapvető jogokat – hangsúlyozta. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Fidesz „jó testvérpártjának” nevezte az Erdélyi Magyar Néppártot. „Ti magatok vagytok a kiáltó szó Erdélyben, és erre a kiáltó szóra nagyobb szükség van, mint bármikor korábban” – mondta a néppárti küldöttgyűlésnek Németh Zsolt. A magyar-román államközi kapcsolatokról kijelentette: bár az elmúlt évek „mézeshetei” után az elmúlt időszakban számos „kihívás” jelentkezett, sikertelen bizonyos román körök azon igyekezete, hogy a kilencvenes évek magyarellenes légkörét felélesszék. Ez a Románia már nem az a Románia, a mézeshetek hatása nem múlt el nyomtalanul – mutatott rá az államtitkár. A román emberek tudják, hogy mi magyarok megbecsüljük őket, és partnerként tekintünk rájuk, hogy egy közös Közép-Európában élhessük a jövőnket – jelentette ki Németh Zsolt. A politikus arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon vegyenek részt az „anyaország kormányzási irányának meghatározásában”.
Az elmúlt egy év bizonyította, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt végérvényesen megvetette lábát az erdélyi magyar politikai életben – jelentette ki Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Répás Zsuzsanna szerint 23 éve kevesen gondolták volna, hogy 2013-ban az erdélyi magyarságnak nem lesz állami egyetemi, önálló orvosi fakultása vagy nemzeti autonómiája, holott azok nélkül az magyar közösségnek nincsen jövője. „Nem fogadhatjuk el, hogy egyesek kétségbe vonják jogainkat, hiszen Európában széles körben elfogadott emberi jogokról van szó” – mondta Répás Zsuzsanna.
Az erdélyi autonómiaformák eléréséhez nem csak a többségi nemzet vagy az európai döntéshozók akaratára, hanem a teljes erdélyi magyarság együttműködése és az öntudatos polgárok tömegeinek bevonására van szükség – mutatott rá Répás.
A helyettes államtitkár a 2003-ban a szatmárnémeti Láncos-templomban indított, Tőkés László fémjelezte autonómia-mozgalmat méltatta, úgy fogalmazott, végig kell menni a kijelölt úton, még akkor is, ha „sziklába vájt út” az.
Egy olyan időszakban kell felépítenünk az erdélyi magyar Néppártot, amikor a politikában és a politikusokban megbízó emberek száma fogy, az állami hatóságok pedig a Néppárt munkáját akadályozták, stabilitási tényező helyett veszélyforrásként tekintettek rá – mondta elnöki beszámolójában Toró T. Tibor.
A politikus közölte, az elmúlt másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak. Létrejött továbbá az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az Országos Választmány, az Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület – sorolta Toró. „Megvetettük a lábunkat az erdélyi önkormányzatokba” – utalt a Néppárt önkormányzati képviselőire a pártelnök. Toró T. Tibor megköszönte a Fidesz politikusainak a Néppártnak nyújtott erkölcsi és szakmai támogatást. „Az emberi és baráti kapcsolatokon túlmenően a mi partnerségünk egy értékelvű-stratégiai partnerség” – jelentette ki Toró.
Gergely Balázs, közép-erdélyi régióért felelős alelnök bejelentette: a következő két éves ciklusra nem vállal alelnöki jelöltséget. Közölte: sikerrel működött együtt az elnökség tagjaival, majd megköszönte a közös munkát. Az alelnök elmondta, második gyermeke születése miatt, „felelős apaként” több időt kíván családja mellett tölteni, továbbá a Kolozs megyei néppárti tevékenységére is nagyobb figyelmet akar fordítani. Gergely Balázs üdvözölte Király Melinda, a Néppárt Fehér megyei elnökének országos alelnöki jelöltségét.
Gergely örvendetesnek nevezte, hogy bár a közép-erdélyi magyarok jobbára szórványtelepüléseken élnek, a néppárti választási eredmények nem maradtak el a székelyföldiektől. Mi több, a Máramaros megyei eredmények arányukat számítva az erdélyi magyar-magyar politikai verseny legjobb néppárti teljesítményeit jelentik. Szilágyi Zsolt: másfél év alatt többet dolgoztunk, mint mások évek alatt. A kampányok tanulsága véleménye szerint: hét nap alatt hét évet kell dolgoznunk. A külügyi alelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet: aktív erdélyi magyar külpolitika nélkül nem létezhet eredményes belpolitika.
Papp Előd Székelyföldért felelős alelnök név szerint is megköszönte a székelyföldi képviselők munkáját. Az alelnök több üzenetet is tolmácsolt, többek között a székelyföldi magyaroknak és románoknak: Székelyföld ereje a ti erőtök!
Zatykó Gyula Partiumért felelős alelnök beszámolójában az elmúlt két év eredményeit ismertette, és a jövőbeli tervek között megemlítette: a partiumi Néppárt saját irodahálózat kialakításán, továbbá egy szórvány-központ felépítésén, illetve saját újsághálózat létrehozásán fáradozik.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma.2013. április 20.
EMNP-kongresszus – Az autonómiát ajánlották a kongresszus köszöntői
Németh Zsolt külügyi államtitkár szombaton Kolozsváron üdvözölte a szerb-koszovói viszony normalizálásáról pénteken elért megállapodást, míg Tőkés László Trianonért cserébe autonómiát kért az erdélyi magyarságnak.
Németh Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos küldöttgyűlésén arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehéz történelmi korszakot lezáró szerb-koszovói megállapodásnak szerves része az autonómia. "Szeretném kérni, hogy a megállapodás szolgáljon számunkra is inspirációként" - jelentette ki az államtitkár, aki a 25 éves magyar néppártként bemutatott Fidesz üzenetét tolmácsolta az egyéves erdélyi néppártnak.
Németh Zsolt egyebek között arról szólt, hogy a román-magyar viszony korábbi "mézesheteit" az elmúlt egy évben a kihívások korszaka váltotta fel. E kihívások sorában említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult román-magyar feszültségeket, a romániai ingatlan-visszaszolgáltatás folyamatát, a székely zászló körüli feszültségeket, a régióátalakítás ügyét, a székely tankönyv miatti támadásokat. Úgy vélekedett, e kihívásokat akkor lehetne tragédiának tekinteni, ha az erdélyi magyarság nem nézne kitartással, bátorsággal és bölcsességgel szembe ezekkel.
A kitartás és a magyar összefogás szükségességét hangsúlyozta annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság elérhesse céljait. Úgy vélte, a magyar közösség által egységesen védelmezett régióhatárok nehezen lesznek figyelmen kívül hagyhatók a romániai régióátalakítás során. "Magyarország a teljes eszköztárral támogat és támogatni fog" - jelentette ki a kongresszushoz szólva Németh Zsolt.
Az államtitkár úgy vélekedett, hogy a magyar-román megegyezésnek az 1989-es Temesvár szellemében kell megtörténnie. Emlékeztetett arra, hogy a temesvári forradalomban románok és magyarok fogták meg egymás kezét, hogy élő láncot vonjanak a Ceausescu rezsim által meghurcolt Tőkés László köré.
Tőkés László, az EMNP védnöke beszédében a területért jogokat, Trianonért cserébe autonómiát kért. A védnök kijelentette, az erdélyi magyarság nem akar muzeális értékké degradálódni, a nemzeti autonómiát tekinti céljának. Az EMNP-közeli civil szervezetek magyarországi támogatásáról a napokban közölt Transindex-riportra, és az ezt követő feljelentésre utalva úgy fogalmazott, az EMNP elleni támadások mögött a román hatalom és az azt kiszolgáló magyarok állnak.
A romániai Transindex portál csütörtökön közölt írása azokat a csatornákat térképezte fel, amelyeken keresztül a riport állítása szerint az EMNP-hez közel álló egyesületek 2012-ben 300 millió forint magyarországi támogatásokhoz jutottak. Németh Zsolt pénteken határozottan cáfolta, hogy Magyarország romániai pártokat vagy politikai szervezeteket támogatott volna.
Tőkés László úgy vélte, "a tolvaj kiáltott tolvajt", s kijelentette, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) közel álló Iskola Alapítvány és Progress Alapítvány a magyarországi baloldali kormányzás idején 763 millió forint magyarországi támogatást kapott. Hozzátette, míg az Iskola Alapítvány 200 millió forintért osztotta Erdélyben a magyar állam által nyújtott oktatási-nevelési támogatást, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) jelenleg ugyanezt a munkát ötödannyiért végzi el.
Répás Zsuzsa, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntésében intő jelnek nevezte az erdélyi magyarság fogyását, amelynek cselekvésre kell ösztönöznie a közösséget. Kijelentette, nincs magyar jövő Erdélyben az önálló állami magyar egyetem nélkül, a szimbólumok szabad használata nélkül, és nincs magyar jövő az autonómia nélkül. Hozzátette, az autonómiához az egész erdélyi magyarság közös fellépése a legfontosabb. "Az öntudatos polgárok együttmunkálkodása, a közösség elszánt kiállása" szükséges a célok eléréséhez - fogalmazott.
Gazda Árpád MTI2013. április 20.
EMNP-kongresszus – A néppárt céljai mellett foglalt állást több magyarországi párt képviselője
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) céljai mellett foglalt állást a párt kongresszusán mondott beszédében a magyarországi KDNP, az LMP, a Jobbik, és a Szociális Unió képviselője.
Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke arról beszélt, hogy megannyi gond oldódna meg, ha „az erdélyi magyarok hátrakötött kezét végre kioldanák, és engednék, hogy maguk oldják meg a saját ügyeiket". Úgy vélte, ha a közösség autonómiát kapna, nem kellene a magyar orvosképzés gondjaival, a kulturális intézmények megszervezésével, az anyanyelvhasználat kérdéseivel foglalkozni, ez pedig a románoknak is érdeke.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke azt hangsúlyozta, hogy pártja egyenlő mércével kívánja mérni a határon túli magyar szervezeteket, és azért kíván tenni, hogy a Kárpát-medencei magyar szervezetek „ne legyenek a magyar politika játékszerei". Hangsúlyozta, olyan ökológiai mozgalom képviseletében jött Erdélybe, amely mind a természetben, mind a kultúrákban a sokféleség fennmaradását képviseli. Kijelentette, az LMP elkötelezetten támogatja az erdélyi székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke azt hangsúlyozta, hogy az EMNP az erdélyi autonómiaküzdelemben a Székely Nemzeti Tanács mellett a legfontosabb letéteményes.
Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának, valamint a Szociális Unió elnökeként arról beszélt, hogy az autonómia nem lehet tabutéma az Európai Unióban. A „piros-fehér-zöldmezős beruházáshoz" kívánt sok sikert az EMNP-nek.
MTI
Erdély.ma.2013. április 21.
Kelemen Hunor helytelennek tartja Toró T. Tibor erdélyi magyar diagnózisát
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnapi dévai sajtótájékoztatóján helytelennek nevezte Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szombaton újraválasztott elnökének azt a diagnózisát, amely szerint az erdélyi magyarságot a különböző jövőképek osztják meg.
„Nem értek egyet azzal, hogy létezne a bukaresti kijáró politizálás jövőképe és az Erdély központú autonomista jövőkép. Egyetlen jövőkép van: a szülőföldön való boldogulásé" – válaszolta az MTI kérdésére az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ is Székelyföldön a területi autonómiát, máshol a kulturális autonómiát tartja jó megoldásnak. Miközben azonban e célokért tesz, Bukarestben is intézi a közösség ügyeit.
„Amíg a célokat elérjük, élni kell, Bukarestben ki kell járni dolgokat" – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az RMDSZ 23 éves bukaresti politikájának számos eredménye van, azt is ezek közé sorolta, hogy be lehetett jegyezni az EMNP-t.
Kelemen Hunor szerint a tavalyi választási eredmények is bizonyították, hogy az erdélyi magyarságnak nincsenek elkülönülő jövőképei. Utalt arra, hogy az RMDSZ által felvázolt jövőképet támogatta a magyarok elsöprő többsége.
Toró T. Tibor az EMNP szombati kongresszusán tartott programbeszédében a bukaresti hatalomhoz való viszonyulásban, és az ezzel kapcsolatos jövőképben látta az erdélyi magyarságot megosztó legfontosabb törésvonalat.
„Van egy tábor, amelyik a bukaresti kijárásos politika híve. Mi Erdélyben akarunk jövőt építeni" – mondta az EMNP elnöke. Úgy látta, törekedni kell a jövőképek összehangolására, de nem kell bármi áron összehangolni ezeket.
MTI
Erdély.ma2013. április 21.
Elkezdődött a XXII. Festum Varadinum
Április 21-én délelőtt a Nagyvárad-csillagvárosi református templomban ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a XXII. Festum Varadinum rendezvénysorozat. Igét hirdetett Nagytiszteletű Fazakas Csaba lelkipásztor.
Ünnepi istentisztelettel kezdődött meg a Festum Varadinum rendezvénysorozat a Nagyvárad-csillagvárosi református templomban. A prédikáció előtt Vincze Zoltán lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, majd a történelmi egyházak képviselőinek üdvözlő beszéde következett. Vinczéné Pálfi Judit református lelkipásztor, a egyházkerületi missziói előadótanácsos Csűry István püspök köszöntését tolmácsolta a következő igét felolvasva: „én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig (Mt 28, 20). Isten igéje érvényes a mai napra is, és ezt magunkkal kell vinnünk az előttünk álló héten is. Úgy legyünk együtt a következő hét alkalmain, hogy tudjuk, Isten áldása tart minket egyben”. Mátyás Attila evangélikus lelkipásztor kiemelte, hogy az ember a földi javak keresésével nem lehet boldog, csak úgy, ha Istennel együtt van lélekben, mert akik bíznak az Úrban, azoknak minden a javukra válik. Végezetül Molnár Imola unitárius lelkész kifejtette, hogy „e rendezvény küszöbén állva biztos nem vagyok egyedül, aki úgy gondolja, hogy mégsem olyan rossz ez a világ. Tudom, hogy az Úr jóvoltából ez az egy hét feltölt olyan pillanatokkal, amelyek megerősítenek abban, hogy Istenben testvérek vagyunk”.
Igehirdetés
Az ünnepi alkalmon igét hirdetett Fazakas Csaba, a Temesvár-Belvárosi Református Gyülekezet lelkipásztora, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, az Esperesek Kollégiumának elnöke. Prédikációjában elmondta, hogy az imádság olyan az embernek, mint halnak a víz, ha nem imádkozna, megszűnne a párbeszéd Istennel. „A felolvasott igét (ApCsel 6, 1-7) három szóban kehet összefoglalni: felismerés, elismerés és beismerés. Felismerem kicsoda Isten, elismerem milyen nagy szükség van Istenre, és beismerem milyen boldogság Istennel élni. A mai ember megpróbálja függetleníteni magát az Úrtól, de a hívő szeretne minél közelebb kerülni az Úrhoz”- mondta el, majd hozzátette, hogy akkor van a legnagyobb baj, ha nem engedjük Istent beleavatkozni életünkbe. Az igei példa megmutatja, hogyan is működik a konfliktuskezelés: ha sok a teher, még több emberre van szükség a terhek elosztására. Ismerjük fel, fogadjuk el és gyakoroljuk, hogy az ima mellett lehet csak eredményeket elérni. Engednünk kell a feltételeknek, hogy Isten akaratából számunkra is megfelelő eredményeket érjünk el. Legyen ez a hét is az érték keresés és ápolás áldásos és gyümölcsöző alkalma- tette hozzá végezetül Fazakas Csaba. Az ünnepi alkalmon énekes-zenés műsorral szolgáltak a Csillagocska Néptánccsoport tagjai.
Nagy Noémi
erdon.ro2013. április 21.
Az RMDSZ támogatja, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozat bekerüljön a román alkotmányba
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Déva, 2013. április 21., vasárnap (MTI) - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatja, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatra való hivatkozás bekerüljön a készülő román alkotmányba - jelentette ki vasárnapi dévai sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a történelmi dokumentumra való hivatkozás a nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részei miatt fontos. Amint megemlítette, a gyulafehérvári nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott dokumentum autonómiát és anyanyelvi ügyintézést, igazságszolgáltatást ígér az erdélyi nemzeti kisebbségeknek, ezt azonban a kor szellemében, a korabeli megfogalmazásokkal írta le.
Kelemen Hunor megjegyezte: utalásképpen is, vagy akár idézetként is szerepelhetne az alkotmányban mindaz, amit a Gyulafehérvári nyilatkozat tartalmaz. "Fontos, hogy az akkori nyilatkozat szellemisége, az akkori ígéret az alkotmányban jelenjen meg" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A Gyulafehérvári nyilatkozat alkotmányba foglalását a nem magyar kisebbségek parlamenti frakciója kezdeményezte csütörtökön.
1918. december 1-jén az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
Gazda Árpád MTI2013. április 22.
Kelemen Hunor: a régiókról a lakosok döntsenek
Az RMDSZ kéri a népszavazás kiírást a régiók átszervezéséről – közölte Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Elmondta: ebben a kérdésben mindenképpen ki kell kérni a lakosság véleményét, nem dönthet a kormány úgy a régiók felosztásáról, hogy ne kérdezze meg a helyi közösségeket. Románia egyébként is több nemzetközi dokumentum aláírásával vállalta azt, hogy figyelembe veszi egy-egy térség etnikai arányait.
A Helyi Autonómiák Európai Chartájának 5-ik cikkelye például előírja, hogy a közigazgatási egységek határainak módosításakor az adott térségben élőket referendum révén meg kell kérdezni, a Kisebbségi Charta 16-ik cikkelye szerint pedig nem módosíthatják olyan módon a közigazgatási egységek határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok.
kolozsvariradio.ro
Erdély.ma2013. április 22.
Európai Bizottsági bírálat a Ponta-kormánynak
Az Európai Bizottság szerint megbízhatatlan, minőségileg gyenge és hiányos az a Strukturális Alapokról szóló partnerségi nyilatkozattal kapcsolatos dokumentum, amelyet a román kormánytól kapott a bizottság – olvasható a cursdeguvernare.ro honlapon. Az internetes portál szerint több, mint 20 milliárd euró forog kockán.
Az EB által küldött válaszlevélből kiderül, hogy a megbízhatatlanság és a minőség hiánya mellett a dokumentum hozzá nem értésről is tanúskodik. Ez azért van, mert az „összes miniszter" által a 2014-2020-as pénzügyi időszakra a felsorolt ágazati prioritások meghaladták a 21,8 milliárd eurót. Országunk azt kockáztatja, hogy nem kap egy eurót sem 2015 január elsejéig.
A cursdeguvernare.ro szerint a román kormány visszaküldte az Európai Bizottságnak a dokumentációt, ugyanazokkal a finanszírozási listákkal, a kért stratégiák bemutatása nélkül. realitatea.net M&L
Erdély.ma2013. április 22.
Az EMNP Tőkés Lászlót küldené az Európai Parlamentbe, de ő nem menne
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Tőkés Lászlót küldené további öt évre az Európai Parlamentbe (EP), a volt püspök azonban kijelentette, hogy fáradtnak érzi magát, és nem menne.
A párt szombati kongresszusáról szóló beszámolójában több erdélyi magyar lap is beszámolt hétfői számában arról, hogy Tőkés László, az EMNP védnöke, EP-képviselő a kongresszus szünetében tartott sajtótájékoztatón kijelentette, fáradtnak érzi magát, és nem vállalna újabb EP-mandátumot. A Krónika című újság meglepetésként tálalta Tőkés László bejelentését. Hozzátette, a volt püspök szerint az EMNP immár önállóan is képes képviselőt juttatni az Európai Parlamentbe.
A lap idézte Toró T. Tibor újraválasztott EMNP-elnök ezzel kapcsolatos álláspontját. Toró szerint ha egy közösségnek van egy olyan történelmi személyisége, mint a magyarság érdekeiért 25 éve következetesen kiálló Tőkés László, akkor mindent meg kell tenni, hogy folytathassa brüsszeli munkáját. Az elnök elmondta: a párt még nem döntött Tőkés László esetleges indulása mikéntjéről, de ha kell, százezer aláírást gyűjt támogatása érdekében.
MTI
Erdély.ma2013. április 22.
Toró: akik a bukaresti üzleti világban érzik jól magukat, nem akarnak autonómiát
Toró T. Tibort választották az Erdélyi Magyar Néppárt elnökévé a II. Országos Küldöttgyűlésen. Toró T. Tibor egyedüli jelölt volt az elnöki posztra.
Toró T. Tiborral a Duna Tv kolozsvári stúdiójában Maksay Ágnes beszélgetett.
Az erdélyi magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának eszköze az autonómia, de azok, aki Bukarestbe járnak, és az ottani üzleti világban érzik jól magukat, azok már nem is akarnak autonómiát, hanem mindig csak a saját mandátumuk meghosszabbítását, jelentette ki Toró. Aki még hozzáfűzte: de ez nem a Néppárt világa, ők Erdélyben látjuk a jövőt, azt szeretnék, ha Bukarestbe csak ezért kellene elmenjenek, hogy az autonómia közjogi kereteit megteremtsék.
Toró szerint Kelemen Hunor valószínűleg félreértette az ő jövőképekre vonatkozó kijelentését, és nem ért abban egyet az RMDSZ elnökével, hogy elvtelen paktumokat kell kötni, és elódázni a megoldást. Toró T. Tibor a prioritásaik között említette az EMNP szervezeti építésének a folytatását, valamint a romániai magyar társadalom gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását. Az elnök úgy véli jó úton indultak el, szerinte ki kell egyensúlyozni az erdélyi magyar politikát, ehhez pedig nekik meg kell erősödniük, és akkor ez majd nemzetstratégiai együttműködéshez fog vezetni. Az EMNP elnöke a Transindex tényfeltáró riportjával kapcsolatosan elmondta: ízléstelen diverzióról van szó, a portál felfedezte, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar szervezeteket, amely amúgy az anyaországnak alkotmányos kötelezettsége.
Duna Tv
Erdély.ma2013. április 22.
Az RMDSZ megalakította az Örökségünk Őrei Erdélyi Hálózatot
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem marosillyei szülőházában megalakította hétfőn az Örökségünk Őrei Erdélyi Hálózatot, amely a tavaly elindított Fogadj örökbe egy műemléket programot próbálja kiterjeszteni Erdély valamennyi magyar közösségére.
Az RMDSZ hétfői hírlevele szerint az Örökségünk Őrei Erdélyi Hálózat alakuló ülésén kilenc erdélyi megye képviselői ismerkedtek meg a Brassó, Hunyad, Szeben és Temes megye magyar iskolái által „örökbe fogadott" műemlékek helyzetével.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese emlékeztetett arra, hogy a szövetség 2012-ben a szórványban elő magyar közösségek identitástudatának megőrzése, a közösségi élet helyszíneinek biztosítása, valamint az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása céljával indította el az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű programot. A program az épített örökség védelme, ápolása által a közösségi tudatot is alakítja.
A szászmedgyesi Báthory István Általános Iskola, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium, a temesvári Bartók Béla Gimnázium és a dévai Téglás Gábor Gimnázium diákjai összesen tíz örökbe fogadott magyar műemléknek váltak az őreivé, számtalan oktatási, kulturális és figyelemkeltő programot szerveztek a program keretében az elmúlt évben.
A főtitkárhelyettes szerint a fiatalok lelkesedésének köszönhetően az „örökbe fogadott" épületek visszakerültek a köztudatba, és a szórványközösségek magyar identitásának a megőrzését szolgálják. „Úgy gondoltuk, hogy a jó példa bemutatása bátorító erővel bír" – magyarázta az MTI-nek a hálózat megalakításának a szükségességét Hegedüs Csilla, aki szerint a tapasztalatok átadása másokat is arra ösztönözhet, hogy további műemlékeket „fogadjanak örökbe". Elmondta, a hétfői marosillyei rendezvényre a sikeres programok lebonyolítói mellett azokat is meghívták, akik egy-egy erdélyi megyében a program koordinálásával foglalkoznak.
MTI
Erdély.ma2013. április 22.
Nyelvőrzés-díj Hegyeli Attilának
A moldvai nyelv védelme, a csángó oktatási program elindítása és működtetése érdekében végzett munkájáért az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Sütő Andrásról elnevezett Nyelvőrzés-díját adta át Hegyeli Attilának a hét végén Csíkszeredában tartott Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat ünnepi mozzanataként. Hegyeli 2000-ben kezdeményezője és elindítója volt a moldvai magyar oktatási programnak, amelyben közel ötezer csángó gyermek fordult meg az évek során.
A csángó gyermekek az iskolában, illetve délutáni magánoktatásban ismerkedtek a magyar nyelvvel, fejlesztették a családból hozott nyelvtudást, sokan közülük a középiskolát is magyar nyelven folytatták, folytatják erdélyi iskolákban, némelyek felsőfokú tanulmányaikat is anyanyelven végzik. Említett oktatási programot tavalyig a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége működtette, a magyar állam mint fő támogató egy évvel ezelőtt bízta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére, amelynek elnöke, Burus-Siklódi Botond a Háromszék érdeklődésére elmondta, a Nyelvőrzés-díj jó helyre került, hisz szövetségük arra a tizenkét éves munkára építkezve folytatja a moldvai magyar oktatási programot, amelyet Hegyeli Attila elindított és kitartó munkával eredményessé tett.
A díj átvételekor Hegyeli hangsúlyozta, az elismerés az egész csapatot illeti, amellyel együtt dolgozott, és amely szívügyének tekintette a csángó gyermekek anyanyelvi oktatását.
Fekete Réka
Háromszék
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. április 22.
Orvosisok a Sapientián?
Érdekes ötlettel rukkolt elő Kincses Előd ügyvéd. Szerinte a magyar orvosképzés folyamatos obstrukcionálásának a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) csupán egyetlen módon lehet véget vetni: ha a Sapientián orvosképzést hoznak létre, s ezzel az ügy kikerül a MOGYE román többségű vezetőségének hatásköréből.
Vajon tényleg ez lenne a megoldás? Ha csupán azt nézzük, hogy szükség van magyar nyelven a betegekkel jól kommunikáló orvosokra, első látásra megfontolandónak tűnik a kezdeményezés, azonban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, ugyanis itt nem azért folyik a harc, hogy legyenek magyar orvosok, mert ilyenek most is kikerülnek a MOGYE-ről, s remélhetőleg ez a jövőben sem változik, itt olyan elvi kérdések rendezéséről van szó, mint a nyelvi és anyanyelvi képzési jogok megnyugtató szintű megoldása.
A legnagyobb gond nem a marosvásárhelyi táblabíróság legutóbbi döntése, amely érvénytelenítette az egy évvel korábban született kormányhatározatot a magyar és angol karok létrehozásáról, ugyanis jogilag aligha kifogásolható, hogy a bíróság nem fogadta el egy törvény felülírását kormányhatározattal. Az igazi probléma, hogy az egyetemi autonómiára hivatkozva, a MOGYE vezetősége nem hajlandó érvényesíteni a tanügyi törvény előírásait, s mivel mindkettőt törvény, tehát azonos jogi értékű jogszabály szabályozza, szintén egy bíró tehette meg, hogy az előzőt tartotta fontosabbnak abban a perben, amelyben a magyar fél az egyetemi charta módosítását kérte. Ha valakit meglep ez a döntés, nézze át kicsit a romániai bíróságok gyakorlatát, amikor román–magyar konfliktusos ügyekben kellett határozni, mert szinte minden esetben a magyar fél ellen döntöttek.
A probléma gyökere tehát nem az, hogy kivegyük a kérdést a MOGYE vezetőség kezéből, s külön utakon kezdjük elölről az orvosképzés felépítését (bár párhuzamosan ez sem kizárandó ötlet), hanem hogy végre rávegyük a román állam minden felelős képviselőjét, akármilyen szinten, hogy belássák: a nemzetiségi jogok teljes körű biztosítása alól nem vonhatják ki magukat.
Ha tehát létre is jön párhuzamos magyar nyelvű orvosképzés, akár a Sapientián, akár másutt, kihátrálni a MOGYE problémája alól megfutamodást jelentene. Főleg, hogy évtizedek alatt felépített, jelentős magyar hozzájárulással létrehozott, hatalmas szellemi és anyagi vagyonnal rendelkező, nagy presztízsű iskoláról van szó. Ne kételkedjünk ugyanis abban, hogy a mostani vezetőség elsősorban pénzügyi hatalmát félti az önállóan gazdálkodó magyar kartól, s ami a mienk (is), arról mi (is) szeretnénk dönteni.
Bálint Zsombor
Székelyhon.ro2013. április 22.
Kovács Péter Tőkés Lászlóhoz: Ez a józan hozzáállás?
Véleményanyagban foglalt állást Kovács Péter a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pénteki nagyváradi rendezvényét ért támadásokkal kapcsolatban. Az RMDSZ főtitkárának írását az alábbiakban közöljük.
Akik olvassák írásaimat, követik nyilatkozataimat, gyakran jelzik, hogy túl sokat foglalkozom Tőkés László személyével. Talán igazuk van, de úgy ítélem meg, hogy nem lehet szótlanul elmenni egy politikus rendszeres badarságai mellett. Tőkés László legutóbbi alakítása még a sokat látott és megélt külső szemlélőket is letaglózta.
Történt ugyanis, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE), amelynek Tőkés László egykoron püspöke volt, elkövette azt a „főbenjáró bűnt”, hogy politikai, jogvédelmi, illetve a restitúciót érintő témákban konferenciát szervezett. Elképesztő, ugye? Egy olyan időszakban, amikor a bukaresti parlamentben a magyar közösség sorsát hosszú távon meghatározó politikai döntések születnek (régiós átalakítás, alkotmánymódosítás, választási és referendum törvény módosítása), a magyar embereket és közösséget sorozatosan érik jogsértő támadások, illetve átalakul az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény, hogy jön ahhoz a KRE, hogy megbeszélést, egyeztetést, vitát kezdeményezzen ezekben a kérdésekben?
Erről szól Tőkés László legújabb kirohanása! Letámadja a saját egyházának püspökét, amiért olyan előadókat hív meg a konferenciára, akik érdemben tudnak segíteni ezekben az ügyekben! Elhatárolódik attól az egyházkerülettől, amely felelősséget érez ezen közösségi témák iránt, és amely partnerséget alakít ki az egyetlen olyan magyar politikai szervezettel, az RMDSZ-szel, amely valóban képes tenni a fent említett kérdésekben!
Józan hozzáállásra utal ez a tőkési cselekedet? Valóban fontosabbak a saját személyes sérelmei, önös politikai érdekei, mint a közösségi érdekképviselet?
Mikor halljuk Tőkés László EMNT-elnök és EMNP-fővédnök álláspontját egy valós problémáról, miszerint közel 1 millió euró támogatást kaptak kampányidőszakban EMNT-sek és EMNP-politikusok által frissen bejegyzett civil szervezetek?
Maszol.ro2013. április 22.
A remény hal meg utoljára
Fegyelem, figyelem, nyilvánosság és kreativitás eszközeivel építkezne tovább az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette be Kolozsváron tartott második küldöttülésén a párt újraválasztott vezetője, Toró T. Tibor.
Igen nagy gondot fordítanának az elkövetkezőkben a szakmaiságra, összefogásra, szolidaritásra és természetesen a pártépítésre, hisz a csak másfél éve bejegyzett politikai alakulatnak valójában tizennégy megyében mindössze 179 helyi szervezte van, s bár némi eredményt fel tudtak mutatni a helyhatósági választásokon, mintegy 200 képviselőt juttatva az önkormányzatokba, a parlamentit már csúnyán elbukták. Félig-meddig elismerték, hogy őszi kampányuk erőtlen volt, de túl sok szót nem vesztegettek erre, inkább a jövőről beszéltek: a pártépítésről, szakpolitikák kidolgozásáról, partnerkeresésről a gazdasági élet szereplői körében a Mikó Imre gazdaságfejlesztési stratégiájukhoz, s elfogadták a párt koncepcióját Románia közigazgatási régióinak kialakításáról, a román alkotmány tervezett módosításáról. Nyíltan kiálltak az autonómiatörekevések mellett, hisz enélkül az erdélyi szórvány, de a tömbmagyarság is lassú halálra van ítélve. Bár megalakulásukkor a magyar politikai erők összefogását tűzték ki célul, eddig e tervük nem járt sikerrel, s ezért is hangsúlyozta Toró T. Tibor, hogy a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen a közösség újra felfedezte erejét, s nekik ezen erőre támaszkodva kell befolyást gyakorolniuk a romániai politikára. Az RMDSZ pont a kongresszus előtti hétre időzítette a Transindexben, Kelemen Hunor internetes portálján, valamint a román Adevărulban közzétett, leleplezőnek nevezett riportot, mely egymillió eurós, Magyarországról Erdélybe irányított pénzt kér számon az EMNP-n, megfeledkezve arról, hogy annak idején, amikor olyan magyar kormány vezette az anyaországot, mellyel ők ápoltak kifogástalan kapcsolatot, bővizű patakként folyt át a határon a nekik szánt forint vagy euró. Például a Medgyessy-kormány Erdély Televízió-alapításra szánt több mint 300 millió forintos adománya többszörösen megtérült, hisz az RMDSZ szócsöveként fittyet hányva a román audiovizuális törvényre, az ellenvéleményt teljesen kizárva csak gazdái dicséretét zengi. Az mindenesetre keserű tény, hogy a magyar szervezetek közti ellenségeskedés olyan fokra jutott, hogy a szövetség elnöke, Kelemen Hunor jelenlétével inkább a szocdemek kongresszusát tisztelte meg, s felszólalásában a magyarellenességéről elhíresült Crin Antonescut kérte fel az RMDSZ „újraértékelésére”, mint hogy elment volna az EMNP második kongresszusára. Toró T. Tibor, az örök optimista, a néppárt régi-új elnöke mindezek dacára – megeshet, talmi reménnyel – bízik abban, hogy „ki lehet egyensúlyozni az erdélyi magyar politikai viszonyokat, s ha ez megvan, gyermekjáték lesz akcióegységet teremteni”. Bár a próféta szólna belőle.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. április 22.
Toró: Kamarillapolitika helyett átlátható, kiszámítható politikát
Második küldöttgyűlését tartotta Kolozsváron az EMNP
Újraválasztották Toró T. Tibort az Erdélyi Magyar Néppárt elnöki tisztségébe a szombati küldöttgyűlésen. A héttagúra bővült elnökségben a visszavonulását személyes okokkal magyarázó Gergely Balázs helyett a torockói Király Melindát választották a közép-erdélyi régióért felelős alelnöknek. Az országos testület további tagjai: Szilágyi Zsolt alelnök (külügy), Papp Előd alelnök (Székelyföld), Zatykó Gyula alelnök (Partium), dr. Zakariás Zoltán, az Országos Választmány elnöke és Benedek Erika, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. A küldöttgyűlésen többek közt elfogadták a néppártnak az alkotmánymódosításra és a regionalizációra vonatkozó programadó dokumentumát, gazdasági és vidékfejlesztési koncepcióját, az államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó elképzeléseit. Egyetértettek azzal, hogy a romániai magyarság gondjait csakis az autonómia oldhatja meg.
NAGY-HINTÓS DIANASZÉKELY KRISZTA
Szabadság (Kolozsvár)2013. április 22.
Bírálták Antonescut, amiért példaértékűnek nevezte Orbán Viktor kiállását
Crin Antonescu román szenátusi elnököt, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) liberális társelnökét bírálta Radu F. Alexandru, az ellenzéki jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) alelnöke vasárnapi sajtóértekezletén, amiért Antonescu példaértékűnek nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök kiállását az Európai Bizottsággal szemben - közölte az Agerpres hírügynökség.
Az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó PDL politikusa Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnöktől is állásfoglalást vár: egyetért-e Antonescu nyilatkozatával, amely szerinte akár az Európai Bizottsághoz intézett "hadüzenetként" is felfogható.
Radu F. Alexandru szerint Antonescunak a magyar miniszterelnök iránti csodálata azzal függ össze, hogy 2012 nyarán "az USL támadást intézett a jogállam intézményei ellen", most pedig Antonescu olyasvalakit csodál, aki egy "a jogállamiság megcsonkítását jelentő alkotmányos modellért szegül szembe az Európai Bizottsággal".
A PDL politikusa emlékezetett arra, hogy Antonescu a román alkotmánymódosító bizottság elnöke, és úgy vélekedett, "ártalmas és felelőtlen" lenne Antonescu részéről, ha "magyar mintára" korlátozni akarná az alkotmánybíróság hatáskörét, kitiltaná a magántulajdonú médiából a választási kampányt, és hazai munkavállalásra kényszerítené az állami ösztöndíjban részesült friss diplomásokat.
Arra az újságírói kérdésre, hogy támogatná-e a PDL a Fidesz kizárását az EPP-ből, Radu F. Alexandru jelezte, a PDL annak függvényében alakít majd ki határozott álláspontot erről, hogy "Orbán Viktor milyen módosításokat eszközöl" az Európai Bizottság bírálatai kapcsán, és az EPP többi pártja milyen álláspontra helyezkedik - közölte a Mediafax hírügynökség.
Crin Antonescu egy csütörtök esti tévéműsorban fejtette ki, hogy nem ért egyet ugyan Orbán Viktor politikájával, de méltányolja, amikor "egy alig 10 milliós ország miniszterelnöke állja a sarat, állja a bírálatokat, ellentámadásba lendül, s úgy távozik a képviselők felének tapsa közepette az Európai Parlamentből, hogy megvédi álláspontját".
MTI
Krónika (Kolozsvár)2013. április 22.
EMNP kongresszus Kolozsváron: párttal az autonómiának
Alaposan ráérzett a közhangulatra Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetősége, amikor magyar nyelven, „Egészséget, autonómiát!” felkiáltással köszöntötte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2. országos küldöttgyűlésének részvevőit. Persze nem tudhatjuk, miként szolgál a több mint 400 küldött egészsége, az viszont tény, hogy a Kolozsvárt szombaton rendezett kongresszuson elhangzott felszólalások alfája és omegája az önrendelkezés igénye, annak kivívási lehetősége volt.
Fővédnöki beszédében Tőkés László azzal adta meg az alaphangot: területért jogokat, Trianonért cserébe autonómiát követel mindenütt a Kárpát-medencei magyarság, és ez az eszme egységes nemzetpolitikai, határon túli stratégiai szemléletté formálódik. Az EP-képviselő leszögezte, az erdélyi magyarság sem akar néprajzi kiállítás tárgyává lenni, számára pedig nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe.
„Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni az egyesült Európában” – állapította meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az EMNP anyaországi testvérpártja, a Fidesz üdvözletét is tolmácsolva Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbia és a 2008-ban függetlenedett Koszovó viszonyának normalizálásáról az egy nappal korábban született megállapodás szerves része az észak-koszovói szerbek autonómiája. A fideszes politikus szerint a brüsszeli megegyezés a magyarság számára is inspirációként hathat. (A küldöttgyűlés egyébként határozatban kérte Románia kormányát, ismerje el Koszovó államiságát). Németh közölte, Magyarország teljes eszköztárával támogatja az erdélyi magyarságot a régióátszervezéssel kapcsolatban, szerinte a közösség által egységesen védelmezett régióhatárok nehezen lesznek figyelmen kívül hagyhatók. Miközben sem az RMDSZ, sem az MPP nem képviseltette magát a néppárti kongresszuson, a magyarországi, valamint a kárpátaljai, felvidéki, ausztriai magyar szervezetek vezetői az EMNP által kitűzött célokat méltatták, és sok sikert kívántak ezek, illetve – Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómiaalbizottságának, a Szociális Unió párt elnökének szavaival élve – a „piros-fehér-zöld mezős beruházásként” indult pártépítés megvalósításához.
Hármas össztűzben
Zöldmezős beruházásként emlékezett vissza az EMNP 2011-es megalapítására Toró T. Tibor is, aki szerint az alakulatnak a politikából kiábrándultak számának gyarapodása, a 2012-es választási kampányok közepette kellett beépülnie a két rivális magyar párt közé. „Hármas össztűzben kellett helytállni, hiszen az RMDSZ a képviselet, a fenyős párt az alternatíva monopóliumát védte, a román hatóságok pedig a nemzetállamot, veszélyforrásként tekintve ránk” – hangzott el az elnöki beszámolóban. Másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak, létrejött az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az országos választmány, a Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület. Toró ígéretesnek nevezte, hogy három erdélyi magyarból ma már kettő ismeri az EMNP-t és céljait, a tavalyi helyhatósági és parlamenti választáson elért eredmény pedig elegendő a folytatáshoz. „Ha kevesebb szavazatot kapunk, elbizonytalanodunk, ha többet, akkor elbízzuk magunkat. Az autonómia, az európai Erdély felé vezet a néppárt útja, amelyen akkor is érdemes végighaladni, ha göröngyös, kanyargós” – szabta meg az irányt a pártelnök.
Különben a küldöttek – ellentétben például az RMDSZ miniparlamentje, az SZKT szónokaival – nem foglalkoztak a rivális politikai alakulatokkal, elsősorban a szervezetépítés, a választási kampány terén szerzett tapasztalataikat osztották meg, többször hangsúlyozva a szórványmagyarság felkarolásának fontosságát. Visszatérő motívum volt viszont a felső vezetők – sőt számos külhoni meghívott – körében a párttal stratégiai partnerséget ápoló EMNT magyarországi finanszírozásáról közölt Transindex-cikk. Mint ismert, a portál tényfeltáró anyaga szerint az EMNP-hez és a nemzeti tanácshoz kötődő civil szervezetek tavaly közel egymillió euró támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól. Németh Zsolt leszögezte, a budapesti kormány semmilyen romániai pártot, pártpolitikai tevékenységet nem támogat, az Erdélybe érkező állami támogatások a demokrácia-központokhoz érkeztek, amelyek a magyar állampolgárság igénylése folyamatában nyújtanak segítséget az erdélyi magyaroknak. Toró T. Tibor a pártpolitikai rivalizálásnak tudta be a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő portál cikkét, Tőkés László azonban „obskurus, sötét sajtótámadásnak” nevezte, akárcsak a Maszol.ro korábbi, az Európai Néppárton belül a Fidesszel szemben állítólag felmerült bírálatokat megszellőztető írását. „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! Az RMDSZ a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kap, amellyel még soha nem számolt el adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják” – jelentette ki a néppárt védnöke. Szerinte az RMDSZ-nek az „fáj”, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat „számolatlanul öntötte” az adófizetők forintjait a szövetség alapítványaiba, például 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 2,5 millió eurót kapott. Hozzátette, míg az Iskola Alapítvány 200 millió forintért osztotta Erdélyben a magyar oktatási-nevelési támogatást, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) jelenleg ugyanezt a munkát ötödanynyiért végzi el.
EP: győzködi Tőkést az EMNP
Gergely Balázs országos alelnöknek a napokban igaza volt, amikor beharangozta, hogy meglepetést is tartogat az EMNP-kongresszus. Az elsőt éppen ő szolgáltatta bejelentésével, miszerint személyes okok miatt – a néppárt kolozsvári elnöke másodszor néz apai örömök elé – nem vállal újabb mandátumot az országos vezetőségben. Váratlan bejelentésnek számít a Tőkésé is, miszerint már nem kíván indulni a jövő évi EP-választáson, mivel pihenni szeretne; szerinte az EMNP önállóan is bejutna a brüsszeli törvényhozásba. Kérdésünkre Toró T. Tibor elmondta, ha egy közösségnek van egy olyan történelmi személyisége, mint a magyarság érdekeiért 25 éve következetesen kiálló Tőkés László, akkor mindent meg kell tenni, hogy folytathassa brüsszeli munkáját. Az elnök szerint az alakulat még nem döntött esetleges indulása mikéntjéről, de ha kell, százezer aláírást gyűjt Tőkés támogatása érdekében. Az elnöki posztra egyedül pályázó Torót egyébként tíz ellenszavazat mellett választotta újra a kongresszus, az ötről héttagúra bővült elnökségben Király Melinda közép-erdélyi, Papp Előd székelyföldi, Szilágyi Zsolt nemzetstratégiai és külpolitikai és Zatykó Gyula partiumi alelnökön kívül a grémiumban helyet kapott Benedek Erika, az országos önkormányzati tanács, valamint Zakariás Zoltán, a választmány elnöke.
Az újraválasztott elnök következő kétéves mandátumának prioritásai között vázolta a szervezetépítést (az alakulat minden településen meg akarja vetni a lábát, ahol a magyarság aránya eléri a tíz százalékot), a magyar közösség gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását, a többségi társadalomnak az autonómiáról alkotott közgondolkodása alakítását. „Rendet teremtene” a néppárt az erdélyi autonomista táborban, ugyanakkor arra törekszik, hogy hogy a lehető legtöbb erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a 2014-es országgyűlési választáson. Toró a Krónika kérdésére elmondta, szeretnének legalább az RMDSZ-éhez hasonló politikai súlyra szert tenni, hogy rákényszerítsék a szerinte a bukaresti kijárási politikára koncentráló szövetséget az akcióegységre. „Számszerűsítve most még nem tudom megmondani, milyen eredménnyel lennék elégedett a 2016-os romániai választásokon, de ki akarjuk egyenlíteni az RMDSZ túlsúlyát, mélyíteni pártunk beágyazottságát” – jelentette ki Toró, nem zárva ki, hogy alakulata önálló jelöltet indítson a jövő évi romániai államfőválasztáson.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár).2013. április 22.
Nemzeti ügyekben egyeztetett az egyház és a politikum
Az RMDSZ parlamenti és önkormányzati képviselőit, polgármestereit is meghívta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület arra a tanácskozásra, amelyen az egyházat érintő aktuális problémákról egyeztettek április 19-én, pénteken Nagyváradon.
Mint arról már beszámoltunk, Csűry István püspököt az ezt megelőző napokban számos támadás érte a sajtón keresztül amiatt, hogy a szövetség olyan politikusainak meghívásával, mint Szabó Ödön vagy Seres Dénes, érzékelhetően szemléletváltást kíván véghezvinni az egyházkerületben, és szorosra fűzni a Tőkés László püspöksége idején alig létező kapcsolatot az RMDSZ-szel.
Együttműködésre ítélve
Lukács József főjegyző áhítatát követően dr. Varga Attila egyházkerületi főgondnok mondta el köszöntőjét, aki maga is – 1990 óta megszakítás nélkül – parlamenti képviselőként dolgozik az RMDSZ színeiben. „Közös felelősségünk az együttműködés. Erre vagyunk ítélve” – jelentette ki. A főgondnok azt javasolta, hasonló tanácskozást évi legalább egyszer szervezzenek, illetve az egyházkerület és a politikai alakulat hozzon létre közös, különböző szakterületekre vonatkozó munkabizottságokat, ugyanakkor szervezzék meg az országos hatóságok és önkormányzatok munkájának közös monitorozását, a parlamenti tagok pedig az egyházat érintő kérdésekben egyeztessenek annak képviselőivel is.
Megmenteni a becsapottakat
Csűry István püspök felszólalásában az egyházkerületet, a híveket és a politikumot egyaránt érintő problémákra hívta fel a figyelmet, mint amilyen a lélekszám apadása vagy a fiatalok munkanélkülisége. Megjegyezte: az egyház által egykor indított ernyőszervezet tevékenysége kudarcba fulladt, miután nem követte az eredetileg lefektetett elveket. „Bátran ki kell mondani, csak arra hajlunk, csak azt nem tékozoljuk, csak azt tartjuk értéknek, ami a démonizált világ karjaiból kiragadja az önbizalmában megkárosított fiatalokat, a különféle hazugsággal annyiszor becsapott középkorúakat, valamint a tisztességgel megöregedett, mégis magukat meglopottnak tituláló időseket” – fejtette ki a KRE püspöke, leszögezve: világnézetünk mellé Erdély-nézetet is ki kell alakítani. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő is a pozitív jövőképet, a közösségi szellem fenntartását sorolta az érdekképviselettől elvárható tettek közé. „Egy magyar közösség vagyunk, akkor is, ha vannak véleménykülönbségeink” – jelentette ki.
A kórház és a restitúció közös ügy
A találkozó felszólalásai az együttműködés kérdésén kívül több témát is érintettek: az egyházi emberek és politikusok beszédeiben szó volt a KRE által tervezett református kórházról, az akadozó egyháziingatlan-restitúcióról, illetve a fellelhető anyagi forrásokról is. Forró László lelkipásztor, bihari RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő az egyház kórházprojektjét mutatta be, elmondva: az épület számára már kijelölték az egyházi tulajdonú telket, és a hatástanulmány is készen áll. Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, korábbi egészségügyi miniszter újfent támogatásáról biztosította a projektet, hangsúlyozva: egy egyházi kórház valódi ereje nem föltétlenül az infrastrukturális fejlettségben, hanem az ott dolgozók hozzáállásán, az emberi tényezőn múlik. Kijelentette: a református kórház nemzeti ügy, amelyet anyagilag is támogatni kell, mert pusztán közadakozásból lehetetlen megvalósítani.
A restitúció menetéről Antal János egyházkerületi előadótanácsos tájékoztatta a jelenlévőket, nem rejtve véka alá Tőkés László korábbi püspök érdemeit sem. Előadásából kiderült: országos szinten összesen mintegy 2140 ingatlant orzott el a kommunista hatalom a magyar egyházaktól, köztük 348-at a református egyházkerületektől. 2012 végéig ezeknek mintegy fele került vissza eredeti tulajdonosához, de csak egyharmadot sikerült a gyakorlatban is birtokba venni. Seres Dénes RMDSZ-es parlamenti képviselő azt mondta, a szövetség minden tőle telhetőt megtesz a folyamat pozitív kimenetele érdekében.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)