udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5432
találat
lapozás: 1-30 ... 1861-1890 | 1891-1920 | 1921-1950 ... 5431-5432
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2013. május 8.
Alkotmánybírák a státustörvényről
Május végén tárgyalja az alkotmánybíróság az államfő kifogásait, melyeket a honatyákat érintő, 2006/96-os törvényt módosító tervezet kapcsán juttatott el a testülethez. Traian Băsescu április végén az alkotmánybíróságon támadta meg a parlamenti képviselők és szenátorok státusára vonatkozó törvénytervezetet.
A dokumentumot azért nem látta el kézjegyével, mert úgy véli, a nemrég módosított változat sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, és azt a szakaszt, amely előírja az igazságszolgáltatás egységes, pártatlan és mindenkire egyformán érvényes mivoltát. Az államfő kifogásolta a törvényhozók mentelmi jogát: szerinte az alkotmány szavatolja a mandátum gyakorlásának szabadságát, arra pedig nincs szükség, hogy a bűnvádi felelősség alól is felmentse a képviselőket vagy szenátorokat.
A státustörvény erre nézve homályosan fogalmaz, többféle értelmezésre ad lehetőséget, és ennek következményei lehetnek az igazságszolgáltatás függetlenségére nézve: adott esetben a képviselőház vagy a szenátus is dönthet valamely bűnvádi eljárás megalapozottságáról a bíróságok helyett.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 8.
Ünnepi találkozó Segesváron
A segesvári Gaudeamus Alapítvány ebben az évben ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját, és ebből az alkalomból rendezvénysorozatot szervez.
Az első rendezvényre április 27-én került sor, amikor megtartották a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társasága megalakulásának 10. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi találkozót. A tagok több mint 75%-a jelen volt, külföldről is számosan eljöttek.
A jubileumi találkozót a Mircea Eliade Főgimnázium két diáklányának szavalatával indították, miután Farkas Miklós nyugalmazott tanár, a segesvári Gaudeamus Alapítvány igazgatója köszöntötte a jelenlevőket, akik a támogatott diákokkal együtt több mint százan voltak jelen.
Tóth Tivadar tanár, a gimnázium magyar tagozatának igazgatója érdekes és részletes vetített képes előadást tartott a gimnázium és a Gaudeamus Szórványközpont életéről és tevékenységéről. Büszkén jelentették, hogy az elmúlt évben is 52 művelődési rendezvény volt a Gaudeamus Házban, színházi előadások, hangversenyek, pódiumműsorok, könyvbemutatók, diákversenyek és egyebek.
A GABT tagjainak adományai lehetővé tették az idén is, hogy egyrészt a növekvő energiaárak ellenére sikerült biztosítani a kollégium működését, másrészt pedig 57 rászoruló és jól tanuló gyereket támogathattak ösztöndíjakkal.
A továbbiakban a Kikerics néptáncegyüttes "veterán" tagjai (XII. osztályosok és egyetemi hallgatók) nagy sikerű mezőségi táncokat mutattak be. Ezt megelőzően Farkas Miklós elmondta, hogyan alakult meg ezelőtt húsz évvel az együttes, majd László Imola tanárnő, a Kikerics Kulturális Egyesület ügyintézője részletesen beszámolt az utóbbi évek kimagasló eredményeiről.
Ezután sor került a füzetek kiosztására, amelyek a jubileumi alkalomra új köntösben jelentek meg Sz.. Kovács Géza tanár, képzőművész és Ambrus Oszkár informatikus jóvoltából.
A kis füzetben tájékoztató található az alapítvány legfontosabb megvalósításairól, tartalmazza a GABT tagjainak névsorát (nyolc intézmény és hatvannyolc magánszemély, akiknek nagy többsége az iskola diákja volt). Veress Zsombor gyógyszerész, az alapítvány igazgatóhelyettese felolvasta a tagok névsorát. A füzetek kiosztását megszakította a Kikerics néptáncegyüttes fergeteges cigánytánca, amely óriási sikert aratott, s amelyet a közönség szűnni nem akaró tapsa jutalmazott.
Miután befejeződött a füzetek átadása, a GABT tagjai között idén is kisorsolták Sz. Kovács Géza képzőművész értékes festményét. A szerencsés nyertes Buzogány Erzsébet és Márton Károly volt.
Ezután kegyelettel emlékeztek a GABT elhunyt tagjaira: gróf Bethlen Miklós, Bokor Anikó, Csaszkóczy Emil, Dósa László és Jakab Elek volt tagokra. Paizs József református lelkész-gyakornok felolvasott egy igét, majd áldását adta a jelenlevőkre. Lőrincz Éva és Birtalan Levente kuratóriumi tagok elhelyezték az udvaron található kopjafánál az emlékezés koszorúját.
A sikeres ünnepi találkozót baráti ebéd követte.
Sz. Fazakas Mihály
Népújság (Marosvásárhely)2013. május 8.
A Goma-dosszié
Nobel-díjra javasolta Paul Goma román írót a moldáviai írószövetség, ami után Románia (mostoha) testvér-országának hatóságai megadták a moldáv állampolgárságot is a Párizsban élő román írónak, aki, hírek szerint a nyár folyamán visszatér szülőföldjére, Besszarábiába.
E hírben nem az a kérdés, hogy a második világháború utáni román irodalom e kétségtelenül egyik legkiemelkedőbb alakja, akit sokan a román Szolzsenyicinként emlegetnek, valóban felemelkedett-e a világirodalmi élet legmagasabb csúcsaira – amit kétségbe lehet vonni, latin álmodozásnak is lehet nevezni.
Hanem az, hogy a Romániából annak idején kiutasított, Franciaországban politikai menekültként élő román disszidens, antikommunista és emberjogi harcos visszakapta-e már román állampolgárságát, s hogy miért nem Romániába tér vissza a hazájából elűzött román író, miért kellemetlen, nem kívánatos értelmiség ma is, több mint huszonkét évvel a rendszerváltás után Bukarestben?
Az Írószövetség nagy késéssel, tavaly visszaadta neki ugyan tagsági jogát, a Băsescu-féle kommunizmus bűneit kivizsgáló bizottságba viszont hiába hívták meg, nyolc nap elég volt ahhoz, hogy kidobják onnan.
Vajon nem dől-e meg előbb-utóbb az a tétel, mely szerint Romániának nem voltak kiemelkedő disszidensei, nem csak azért hangsúlyozzák-e ezt, hogy Ceauşescu egykori udvari költői, a ma is fénypompában fürdőző vadimtudorok, s azok, akik a rendszerváltás utáni második és harmadik gárda kiszolgálóivá váltak, tovább élvezhessék privilégiumaikat?
Gomáról a fiatalok többsége nem is hallott, iskolában nem tanítják műveit, de a történelemórákon sem tesznek említést róla.
Nagyszebenben, X-es diák korában hurcolta meg először a Securitate, 1956 novemberében, miután az orosz csapatok rátörtek a magyar forradalomra, Goma visszaadta IMSZ-tagsági könyvecskéjét, ami után ismét verőlegények keze közé került.
A fő botrány azonban azután tört ki, miután regényét egy nyugatnémet kiadó adta ki, s miután a Szabad Európa felolvasta rendszerellenes nyílt levelét, s az is kiderült 1977-ben, hogy nyílt levelében a csehszlovák Charta 77 aláíróinak a következőket írta:
„Ti, akárcsak a lengyelek, a keletnémetek, a magyarok, a bulgárok, orosz megszállás alatt éltek; mi románok, román megszállás alatt élünk, ami végső soron még fájdalmasabb, még hatékonyabb, mint az idegen megszállás…
Mindenütt a kard uralkodik: nálatok az orosz, nálunk a romázn kard. Itt az ideje, hogy egyiket is, másikat is visszadugják a hüvelyébe.”
Ezután már a jilavai és szamosújvári börtön, majd a baragáni kényszerlakhely következett, de az írónak akkor már olyan nagy nemzetközi hírneve volt, hogy az Amnesty International is közbelépett érte, börtönbe már nem merték vetni, hát kiutasították az országból.
Párizsban is folytatta antikommunista és emberjogi harcát, ám közben a hazátlan, megkeseredett író egyre jobban belecsúszott az amerikaellenesség, antiszemitizmus és szélsőnacionalizmus lejtőjébe, ami után kétszeresen is kétséges, hogy a Nobel-bizottság egyáltalán szóba áll-e a moldáv írókkal, s hogy a kisinyovi hatóságoknak egyáltalán kell-e egy ilyen kellemetlen ember, akit különben az írók a moldáviai kommunizmus bűneit tanulmányozó intézet létrehozásával szeretnének megbízni.
Kilin Sándor
Nyugati Jelen (Arad)2013. május 8.
A középkori Kolozsvár bölcsője a ferences kolostor
Értékes leletekben bővelkedő kutatómunka folyik a műemlék területén
Nem csupán műemlékként és egyházi létesítményként játszott fontos szerepet a város életében a ferences kolostor, hanem valahol itt kezdődik a középkori Kolozsvár története is. Lassan évszázados hagyománya van annak a feltételezésnek, amely szerint itt kell keresnünk a város legkorábbi plébániatemplomát – magyarázta lapunknak adott interjújában Lupescu Radu történész. A Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Kara Jogtudományok és Európai Tanulmányok Tanszékének vezetője is részt vesz abban a kutatómunkában, amelyet a Román Akadémia Régészeti és Művészettörténeti Intézete, valamint az Erdélyi Történeti Múzeum folytat a Ferenc-rendi kolostor műemléképületének területén. A kolostor falkutatását januárban kezdték meg, majd egy hónappal ezelőtt a régészeti ásatásokra is sor került. A kolostor a város egyik legfontosabb gótikus épületének számít, amely kétségtelenül fontosturisztikai célponttá fog válni.
ÖRDÖG I. BÉLA
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 8.
Elkezdik az amerikai rakétapajzs kiépítését
Az eredeti terveknek megfelelően idén megkezdődik az európai rakétavédelmi rendszer romániai bázisának kiépítése az Olt megyei Deveselun, az ide telepítendő SM-3-as elfogó rakétákat pedig 2015-ig állítják hadrendbe – mondta Frank Rose, az Egyesült Államok külügyminisztériumának védelmi politikáért felelős helyettes államtitkára, akivel kedden közölt interjút a Gândul című lap.
A rakétapajzs romániai főtárgyalója kifejtette, hogy Románia ideális helyen fekszik ahhoz, hogy védelmet biztosítson Dél-Európának egy esetleges iráni közepes hatótávolságú rakétatámadásával szemben. A növekvő észak-koreai fenyegetés miatt Washington letett arról, hogy a rakétapajzs kiépítésének negyedik szakaszában nagy hatótávolságú rakéták elfogására alkalmas korszerűsített SM-3-as rakétákat telepítsen Európába, de ez a döntés nem érinti az első három szakasz megvalósulását – magyarázta az amerikai illetékes. Hozzátette: Deveselun idén megkezdik a munkálatokat, az ehhez szükséges több százmillió dollárt pedig az Egyesült Államok Kongresszusa biztosította.
Rámutatott: Iránnak sok rövid- és közép-hatótávolságú rakétája van, Észak-Korea viszont interkontinentális rakétát is kifejlesztett. Ezért döntött úgy az Egyesült Államok, hogy 14 nagy hatótávolságú rakétaelfogót telepít Alaszkába és egy második radart Japánba, ugyanakkor letesz a nagy hatótávolságú elfogók európai telepítéséről.
Kérdésre válaszolva Rose elismerte, igaza van Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettesnek, amikor azt mondta, hogy az amerikai rakétapajzs nem képes elfogni az orosz ballisztikus rakétákat. Az amerikai illetékes szerint ezzel együtt Moszkvának vannak olyan aggályai, miszerint a rakétavédelmi rendszer csökkentheti az orosz hadászati nukleáris erők elrettentő képességét. „Mi együttműködünk a rakétavédelem terén Oroszországgal, és nem fogadhatjuk el a védelmi képességeink korlátozását, mert biztosak kell lennünk abban, hogy a rendszer képes gyorsan reagálni a változó fenyegetésekre” – mondta Frank Rose.
Az európai rakétavédelmi rendszer első szakaszát tavaly nyilvánította harcképesnek a NATO: ez egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, az SM-3-as elfogókkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai fregattokat foglalja magában. A második szakaszban (2015-ig) Romániában, a harmadikban (2018-ig) Lengyelországban állítanak hadrendbe SM-3-as elfogó rakétákat – emlékeztetett a lap.
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 8.
Jelentősen megnőtt a Németországba bevándorlók száma
Tavaly több mint 50 ezer magyar költözött Németországba, ami 30 százalékot meghaladó emelkedés 2011-hez képest – közölte kedden a német statisztikai hivatal (Destatis). A hivatal előzetes adatai szerint 2012-ben összesen 54 827 magyar állampolgár vándorolt be Németországba, ami csaknem 13 ezres, 31 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 41 980-hoz képest.
Tavaly összesen 1 millió 81 ezer bevándorló érkezett Németországba a Destatis számításai szerint. Ez a legnagyobb szám 1995 óta, és 123 ezer fős, 13 százalékos növekedés 2011-hez viszonyítva. A bevándorlók száma alapján összeállított „toplistán” Magyarország a negyedik helyen áll, Lengyelország, Románia és Bulgária után.
A bevándorlási folyamat szerkezete nem változott, tavaly is elsősorban az európai uniós tagállamokból érkezők száma emelkedett – az egy évvel korábbihoz képest 96 ezerrel, 18 százalékkal –, a huszonhét EU-ország térségén belül pedig főként két régióból, az euróövezeti adósságválságot leginkább megszenvedő déli országokból és az unió keleti részéből költöztek Németországba.
Az EU-hoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok csoportjában a legnagyobb mértékben, 62 százalékkal a szlovén bevándorlók száma emelkedett. Magyarország a növekedés mértéke alapján összeállított térségi rangsorban a második helyen áll. Romániából 23 százalékkal, Bulgáriából 14 százalékkal, Lengyelországból pedig 8 százalékkal többen költöztek Németországba 2012-ben, mint egy évvel korábban.
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 8.
Új tagokat választott a Magyar Tudományos Akadémia
Külső tag lett Kántor Lajos és Salat-Zakariás Levente
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének (május 6–8.) második napján bemutatta újonnan választott rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. Az Alapszabály szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és „aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli”.
Az akadémikusválasztást megelőző eljárásban az MTA 141 doktorára érkezett ajánlás, a jelölési szakaszban 40 fő kapta mega tudományos osztályokon a minimálisan szükséges ötvenszázalékos többséget, végül az Akadémikusok Gyűlése 26 főt választott levelező taggá.
A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma. Az akadémiai alapszabály szerint rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. A magát magyarnak valló, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon művelő, a magyar tudományos élettel pedig szoros kapcsolatot tartó kutatók közül kerültek ki az Akadémikusok Gyűlésének döntése alapján a külső tagok, míg tiszteleti taggá azok a külföldi, illetve külföldön élő nem magyar állampolgárságú tudósok választhatók, akik szaktudományukat nemzetközileg kiemelkedő színvonalon művelik, és akik a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthatnak számot.
A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztását követően 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van.
A Külső tagok közé választották Kántor Lajos irodalomtörténészt, kritikust, a Korunk volt főszerkesztőjét (Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya) és Salat-Zakariás Levente politológust,egyetemi tanárt, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának dékánhelyettesét (IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya).
A 184. ünnepi közgyűlésen átadták a Magyar Tudományos Akadémia 2013. évi elismeréseit. A kitüntetettek a díjakat Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől vehették át.
A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok, kutatók jutalmazására szolgáló Arany János-életműdíjat a Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban Weszely Tibornak, a matematikai tudomány doktorának, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának ítélte oda a magyar matematikatörténet kutatásában, különösképpen a Bolyai-kutatásban elért forrásértékű eredményeiért, geometriai kutatásaiért, valamint több mint fél évszázados kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért.
Az Akadémiai Aranyérmet Damjanovich Sándor Széchenyi-díjas biofizikus, az MTA rendes tagja vehette át. Kiosztották továbbá az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat és a Wahrmann Mór-érmet.
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 8.
Jánosi Andrea: „Könyvillusztrátorként több lábon állok”
PÉLDAKÉP(P)
Példakép(p) című rovatunkban hezitáló diákoknak, egyetemistáknak szeretnénk segítséget nyújtani a pályaorientációban, terveik megvalósításában. Egy szakmát két személyiség segítségével mutatunk be: a pályakezdő és az elismert szaktekintély szemszögéből. Igyekszünk rövid, személyes benyomásokkal teli portrékat közölni, amelyek másoknak is tanulságul, esetleg biztatásul szolgálhatnak a továbblépéshez. Reméljük, hogy a jövőben sok hasznos információt tudunk adni Nektek.
Kérdéseiteket, javaslataitokat a [email protected] email címre várjuk.
Elsőként Jánosi Andrea grafikussal és Korodi Vass Lóránt harmadéves egyetemistával beszélgettünk. Andrea 2005 óta a BBTE Kolozsvári Egyetemi Könyvkiadó grafikusa, számos könyvet illusztrált már, övé a nagysikerű Mátyás, Mátyás című animációs film rajzi része, és a Filmtett portál arculatát is ő tervezi. Lóránt a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem hallgatója, az idei KMDSZ Diáknapok arculatát, de a Perspektíva imázsát is ő álmodta meg.
– Mikor döntöttél úgy, hogy könyvillusztrátorként szeretnél dolgozni?
– Nem döntés kérdése volt. A Marosvásárhelyi Művészeti Líceumba jártam, itt választottam először grafika szakirányt, és itt nyertem betekintést először abba, hogy miről szól az alkalmazott grafika, mit tudhat együtt a betű és a kép. Egyetemre is grafika szakra felvételiztem, de nem vettek fel, így művészetpedagógiát végeztem. Abban az időszakban viszont olyan tanáraink voltak, akik amúgy a grafika tanszéken is tanítottak. Gyakorlatilag ugyanazzal foglalkoztunk, mint a grafikán, még ha nem is olyan intenzíven. Az egyetem kísérleti szakasz volt számomra, ahol kipróbáltam mindent az absztrakt olajfestménytől a litográfiáig, de akkor még csak annyi körvonalazódott bennem, hogy az absztrakt nem az én világom. Sokkal inkább érdekelt a karikatúra és a képregény. A diplomamunkám is egy saját forgatókönyv alapján készült képregény volt.
– Ha nem az egyetem vezetett a mostani munkádhoz, akkor mi tett téged illusztrátorrá?
– Mindenkinek egyéni pályafutása van ezen a szakterületen. Az egyetem alatt nagyon sok dologra rácsodálkozol, mindent kipróbálsz, végül valami biztosan lesz, amiben magabiztosan mozogsz, legyen szó az erőteljes színhasználatról vagy a rajzolás könnyedségéről. Én a színekkel félénkebb voltam, de rajzban nem nagyon ismertem lehetetlent, valószínűleg ennyi elég volt ahhoz, hogy az első felkérést elfogadjam. Kisebb dolgok megrajzolását már az egyetem ideje alatt elvállaltam, de az első komolyabb megrendelést sokkal később kaptam. Közben elvégeztem még egy egyetemet, aminek kevés köze volt a konkrét szakmámhoz, de ekkor nőttem fel, és itt alakultak ki olyan kapcsolataim, amelyek alkotómunkához juttattak. Személyes tapasztalatom tehát az, hogy kapcsolatok révén jut el az ember az első megrendelésig, de ahhoz, hogy egy megrendelést elfogadhass, szükséged van alapismeretekre. Aztán ha majd a munkád tetszik a megrendelőnek, újabb megrendelést kapsz, egyik hozza a másikat. Az egyetem nem tanítja meg annak mikéntjét, hogy hogyan kell munkához jutni – ezt ne várja senki.
– Sokan azt mondják, az egyetemen tanultakat nem minden esetben sikerül hasznosítani az illető szakterületen. Rád ez mennyire vonatkozik?
– Az én esetemben ez kevésbé igaz, mert a munkám az alkotásról szól. Ha valóban a szakmádban dolgozol, nagyon is felhasználható az, amit az egyetemen tanultál. Nagyon sok grafikus dolgozik egyetemről kikerülve szerkesztői/tervezői munkakörben alkalmazottként, munkaidőhöz és mások elvárásaihoz igazodva, feladva a világmegváltó ötleteit. A lakbért havonta ki kell fizetni, szórakozni is kell valamiből, és csak nagyon kevés művésznek adatik meg, hogy szabadon készített grafikáinak, festményeinek eladásából éljen.
– Mit jelent számodra grafikusnak/illusztrátornak lenni?
– Nagyon szeretem a munkám, és örvendek minden felkérésnek, de kemény harcaim vannak az idővel, mert mindez elméletileg a „másodállásom”, gyakorlatilag a szabadidőm. Főállásban grafikusa vagyok egy könyvkiadónak, ami egy szerény, de stabil megélhetést biztosít ugyan, de az a munkakör teljesen másról szól, azaz itt illusztrációs feladataim nincsenek. Több lábon állok, és azt hiszem, nem vagyok ezzel egyedül a szakmámbeliek körében.
– Mi az, amit abszolút pozitívnak látsz a szakmádban?
– Képzőművészként dolgozni azt jelenti, hogy szabad a képzeleted. Léteznek ugyan határidők, esetenként szabályok, felelős döntések, ugyanakkor szabadon alkothatsz.
– A szakmád árnyoldalai…?
– Itthon nem lehet ebből még meggazdagodni. Nagyon kevés művész privilégiuma az anyagi jólét. Eleve nehéz egy fogyasztói társadalomban festményeket/könyveket eladni, mikor annak van keletje, ami azonnal hat, majd kidobható. Nagyon szép, felszabadító és lélekemelő foglalatosság, de vagyonteremtésre nem alkalmas, vagy legalábbis csak nagyon ritka esetben, ha a szerencse is úgy akarja. Ez nem divatszakma.
– Mit tanácsolnál a most szakmát kereső diákoknak pályaválasztás kapcsán?
– Nehéz ajánlani ezt a szakmát, mert már kisgyerekkorban megmutatkozik az, hogy valaki tehetséges-e, de legkésőbb középiskolás korig szinte mindig eldől, hogy valaki alkalmas-e erre a pályára. Aki ezen a pályán indult és tanult, annak csakis kitartást tudok javasolni, és a hitet abban, hogy amit választott, az nem hasztalan.
KRISTÁLY BEÁTA
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 8.
Gyászhír
FESZT LÁSZLÓ képzőművész,
volt egyetemi tanár, életének 82. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Hamvainak örök nyugalomba való helyezése május 10-én, pénteken 11 órakor a Házsongárdi temető kápolnájából.
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 8.
Sikeres volt a kolozsváriak dél-koreai szereplése
Négy alkalommal láthatta május 2. és 5. között a dél-koreai közönség a Suttogások és Sikolyok című kolozsvári előadást.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata mintegy 26 óra utazás után, április 29-én, hétfőn délelőtt érkezett Szöulba – közölte a sétatéri teátrum dramaturgja, Biró Eszter. Másnap délelőtt, amíg a színpadi munkatársak elkezdték a díszlet összeszerelését és a technikai készülődést a Koreai Nemzeti Színház nagyszínpadán, az előadás alkotói sajtótájékoztatón találkoztak a szöuli újságírókkal.
Az eseményen részt vett többek között Andrei Şerban az Ingmar Bergman-adaptáció rendezője, Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója és Visky András, a színház igazgató-helyettese. Tompa Gábor elmondta, hogy nagy öröm és megtiszteltetés a színház számára két év alatt másodszor vendégszerepelni Dél-Korea fővárosában, 2011 tavaszán ugyanis az általa rendezett III. Richárd című előadást mutatták be a kolozsváriak az LG Arts Center színpadán, ahol Tompa elmondása szerint „kivételesen értő és érzékeny közönséggel találkozhatott a társulat”. Andrei Şerban a kolozsvári magyar színházban általa rendezett trilógia (Ványa bácsi, 2007; Suttogások és sikolyok, 2010; Hedda Gabler, 2012) intimitásáról beszélt, Bogdán Zsolt pedig elmondta, számára különösen nagy örömet jelent, hogy ismét dél-koreai közönség előtt lép színpadra.
A sajtókonferenciát követő ebéd közben a Suttogások és sikolyok zenéjét hallgathatták a résztvevők. Szerda délelőtt 11 órakor kezdődött az első próba, melynek során a színészek először járták be az előadás terét a Koreai Nemzeti Színház nagyszínpadán. A négy előadásra már ekkor majdnem minden jegy elkelt, telt ház előtt, nagy sikerrel játszották a produkciót.
Krónika (Kolozsvár)2013. május 8.
Brüsszelben járt a gyergyóremetei önkormányzat és a WebKastély
Közös brüsszeli tanulmányúton vettek részt a gyergyóremetei önkormányzat munkatársai és a 2012-es WEBkastély vetélkedő dobogós helyezettjei. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő mindkét csoportnak a tavalyi év folyamán ajánlotta fel az utazást, munkásságuk és eredményességük jeléül. -
Gyergyóremete önkormányzata 2012-ben elnyerte az RMDSZ által meghirdetett Családbarát Közösségek címet, amelyet az Együttműködés a magyar jövőért családpolitikai kezdeményezés keretében osztottak ki. Az önkormányzat 2012-ben közel két millió lejt fordított különböző családtámogató programokra. A helyi vezetőség kiemelt figyelemmel működteti a házi beteggondozó programot és a falugondnoki szolgálatot. Támogatják a fogyatékkal élőket, fejlesztik az egészségügyi ellátást, családsegítő programot működtetnek és az oktatás minőségének javítására is odafigyelnek.
A WEBkastély vetélkedő két éve indult útjára, a PONT Csoport által létrehozott Kastély Erdélyben Program részeként. A WEBkastély egy olyan online vetélkedő, amely az erdélyi kastélyok állapotáról kíván tájékoztatni. Arra törekszik, hogy elősegítse a kastélyok turisztikai értékeinek növelését és a közösség bevonásával élővé tegye őket. Sógor Csaba EP-képviselő már az első évben bekapcsolódott a programba és a csapattagokat brüsszeli nyereményutakkal ösztönözte a munkára. Akkor a gernyeszegi Teleki-kastély udvarmesterei utazhattak Európa fővárosába, idén pedig a vargyasi Dániel-kastély zöld lovagjai érdemelték ki a tanulmányi kirándulást.
”Abban bízom, hogy azok, akik eljutnak Brüsszelbe, megismerkednek a város hangulatával, betekintést nyernek a munkánkba, azok hazavisznek egy szeletet abból a multikulturális szellemiségből, amely itt fellelhető” – mondta Sógor Csaba EP-képviselő és hozzátette, minden olyan csoport, amely hasznos közösségfejlesztő munkát végez, megérdemelten vesz részt hasonló brüsszeli kirándulásokon.
Maszol.ro2013. május 8.
Internetes topik: Miért gyűlölik a románok a magyarokat?
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács figyelmébe ajánlotta Marius Pieleanu szociológus a sofpedia.com fórumoldalán tavaly indított „Miért gyűlölik a románok a magyarokat?” című beszélgetőtopikot.
A szakember a dc.news.ro-nak elmondta, ez az internetes fórum magyarellenes hangulatkeltésre alkalmas, mert a megválaszolandó kérdés abból az alapvetésből indul ki, hogy a románok gyűlölik a magyarokat. „A szociológiai mérések nem igazolják, hogy a többségi nemzet zsigeri ellenszenvet táplálna a magyarok iránt” – mondta Pieleanu.
A topik címébe foglalt kérdésre eddig közel nyolcvan válasz érkezett. Ezekből szemelgettünk:
„Mert ellopták tőlünk az erdélyi kopót. Ha ezt nem tették volna, most három kutyafajtánk volna.”
„Irigységből gyűlöljük a magyarokat, mert civilizáltabbak nálunk.”
„Azokat gyűlölöm, akik egy szót sem tudnak románul. Azokat gyűlölöm, akik autonómiát akarnak. A többiekkel semmi bajom.”
„Kilencven előtt a szülei ellátogattak az egyik magyarlakta romániai vidékre, és ott azt mondták nekik, hogy hamarosan csak útlevéllel utazhatnak oda. Azt hiszem, a gyűlölet kölcsönös. Ők autonómiát akarnak, azt szeretnék, hogy csak magyarul beszéljenek.”
„Én nem gyűlölöm őket, azt gyűlölöm csak, hogy Romániában élnek. Menjenek az övéikhez. Mi nem mentünk el az országukba etnikai pártot alapítani.”
„Mi szükség van a kétnyelvű feliratokra? Miért kell magyarul beszélni ebben az országban, ha Romániában élünk? Az nem baj, hogy Romániában magyarok élnek, az a gond, hogy megpróbálnak elkülönülni tőlünk, románoktól.”
„Próbáljanak csak valamit is kérni románul Hargita vagy Kovászna megye valamelyik kisebb boltjában, nem tudom a válasz. Ha utcán kérsz tanácsot valakitől, ugyanezt ezt a választ kapod.”
Maszol.ro2013. május 8.
Ezerötszáz magyar diák foglalta el Kolozsvár Főterét
Valóságos szín- és hangorkánnal, parádés kabalafigurákkal és fantáziadús csapatnevekkel startolt Kolozsvár Főterén a KMDSZ Diáknapok. A diákokat Soós Anna rektorhelyettes, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetője köszöntötte, kiemelve, hogy a rendezvény üzenete: jó dolog Kolozsváron magyar egyetemistának lenni. A Főtér széleiről bámészkodók arckifejezése is ezt súgta: de jó volna köztetek lenni…
Aki nem volt tisztában a szabályzattal, eléggé furcsálló arccal nézte, milyen titkos parancsszóra keringőznek, ülnek a földre, forognak a saját tengelyük körül vagy üdvözlik hangos ovációval Mátyás királyt a magyar diákok százai. Az utasítások ugyanis a Paprika rádión hangzottak el, és a fiatalok telefonon, fülhallgatók segítségével vették a vezényszavakat. -
A 48, egyenként 27-35 fős csapat felvonul a városon, majd délután 16.30-tól a Törökvágásban mutatkozik be. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség által huszadik alkalommal megszervezett rendezvénysorozat számos és változatos vetélkedőből, koncertekből és bulikból áll, a részletes program itt tanulmányozható.
Soós Anna, a BBTE magyar tagozatvezetőjének beszéde:
Kedves Diákok! Mikor a szervezők meghívtak a mai megnyitóra, először nem igazán tudtam, mi keresnivalóm lehet nekem tanárként, intézményvezetőként egy diákrendezvényen. Hiszen Önök azért vannak most itt, hogy kicsit kiengedjék a gőzt az előadások, szemináriumok, laborok, parciálisok forgatagából szabadulva. Rájöttem, hogy Önök itt legalább ugyanannyira egyetemisták, mint a tantermekben. Hiszen azért jöttek Kolozsvárra, legalábbis remélem, hogy választott szakmájuk alapjait elsajátítsák, felkészüljenek arra, hogy a jövőben jó szakemberré válhassanak saját tudományterületükön. A jó szakembernek azonban mindenekelőtt vonzó embernek kell lennie, hogy szaktudását is vonzóvá tudja tenni mások számára. Vonzó ember pedig nem lehet csak az, aki tud felszabadultan nevetni, játszani s akin látszik, hogy élvezi az életet. Ezért gondolom azt, hogy egyetemi formálódásuknak szerves részei az ilyen jellegű programok is, ahol gyakorolhatják az előbb felsorolt erényeket, ahol olyan emlékeket szereznek, melyeket jó lesz 20-30 év múlva is felidézni, amelyek akár hosszú távon is megvédik Önöket a ránk sajnos oly jellemző pesszimizmustól, besavanyodástól, elkeseredéstől. Gratulálok a KMDSZ-nek a 20. Diáknapok rendezvényhez. Vegyenek részt jó kedvvel és tiszta szívvel a rendezvényeken, erősítsék a mélyülő érzést: Jó magyar diáknak lenni Kolozsváron! Jó szórakozást kívánok mindannyiuknak!
A Diáknapokkal egyidőben a Válts Kolozsvárra, Európa Ifjúsági Fővárosára akció is megkezdődött.
„A 20. KMDSZ Diáknapok, vagyis a legtöbb magyar diákot összefogó rendezvény első napjának alkalmával, útnak indul a Youth@Kolozsvár 2015 )Európa Ifjúsági FőváProgram magyar nyelvű közösségi oldala, a Válts Kolozsvárra, Európa Ifjúsági Fővárosára. (facebook.com/valtskolozsvarra)
Az ifjúsági főváros előkészítése és megvalósítása során fontosnak tartjuk a többnyelvű kommunikációt és a széleskörű információközlést, ezáltal európai szellemiséget teremtve ennek a címnek. Ezért az elkövetkező időszakban tájékoztatást, tudatosítást több nyelven is biztosítunk, közöttük magyar, nyelven is a Switch to Cluj általános kampány keretében.
A Válts Kolozsvárra! indítókampányként a városban tanuló magyar diákokat célozza meg. „Miért szereted Kolozsvárt?” címmel fotókkal ellátott vélemények kerülnek fel a már említett Facebook oldalra. Ezáltal felhasználóbaráttá és emberközelivé válik a projekt valamint a közösségi oldalon létrehozott felületet.
"Mindenkit szeretettel várunk a https://www.facebook.com/valtskolozsvarra oldalon. Váltsunk közösen Kolozsvárra, Európa Ifjúsági Fővárosára” – olvasható a kezdeményezők felhívásában.
Maszol.ro2013. május 8.
Varga Attilát egyszerűen kihagyták az alkotmányozó fórum munkájából
Bár megalakulásától az alkotmányozó fórum tagja, Varga Attila nem vehetett aktívan részt az alkotmány módosításának megvitatásával megbízott civil-szakmai testület munkájában. „Egyszerűen nem hívtak meg a rendezvényeikre, nem tájékoztattak arról, hogy mikor és üléseznek. Ezt furcsának találom” – nyilatkozta maszol.ro-nak szerda este a volt parlamenti képviselő.
Az alkotmányjogász tájékoztatása szerint eddig egyetlen konferencián vett részt április közepén, ám erre a rendezvényre sem a Cristian Pîrvulescu politológus vezette alkotmányozó fórum hívta meg, hanem a főszervező, egy alapítvány. „Akkor hozzá is szóltam a vitához. Találkoztam Pîrvulescuval, beszélgettünk is, és abban váltunk el, hogy lesz majd Kolozsváron egy újabb rendezvény, amelyre meghívnak. Azóta sem kaptam értesítést, pedig az elérhetőségem megvolt” – mondta Varga Attila.
Elárulta: nem látja át az alkotmányozó fórum működését, nagyon sok esetlegességet tapasztal a testület munkájában. „Nem azt mondom, hogy nem dolgoznak semmit, de vagy tudatosan, vagy hanyagságból, egyeseket kihagynak a tevékenységükből” – jelentette ki. Ezt azért furcsállja, mert a testületben civil szervezeteknek és akadémiai köröknek kellene megszólalniuk, és munkájából éppen a civil szférára jellemző nyitottság hiányzik.
Varga úgy tudja, hogy az alkotmányozó fórum már elkészített egy átfogó javaslatcsomagot, amelyet majd a parlamentnek továbbítanak, és az a gyanúja, hogy a testület „erősen szelektál” az indítványok között. „Nyilván, akadnak meredek javaslatok is, például a halálbüntetés visszaállítása, ezek természetesen kimaradnak a csomagból. Viszont úgy érzékelem, hogy komolyabb indítványokat is mellőz az összesítésből ez a fórum” – fogalmazott a volt képviselő, akit nem politikusként, hanem alkotmányjogászként delegált az RMDSZ a testületbe.
Varga Attilától megtudtuk, április 15-én már átküldte az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatcsomagját Cristian Pîrvulescunak. „Ezt nem az RMDSZ, hanem a magam nevében küldtem, de nyilván elképzeléseim nyolcvan-kilencven százaléka megegyezik a szövetség javaslataival” – magyarázta.
Szerettük volna megtudni Cristian Pîrvulescu álláspontját is, ám a politológust egyelőre nem tudtuk elérni.
Maszol.ro2013. május 8.
Anyanyelven fordulhatnának szakorvoshoz a páciensek
Az egészségügyi rendszert szabályozó 2006-os törvény kiegészítését célozza a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakciója által letett jogszabály-módosító kezdeményezés, amelyet szerdán, május 8-án iktatott a Parlament Állandó Bürója. A törvénykezdeményezés értelmében anyanyelvükön fordulhatnak szakorvoshoz a betegek Románia azon településein, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot. Továbbá az RMDSZ törvényhozói két évre hosszabbítanák az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességét, illetve bevezetnék az egészségügyi biztosítás kifizetésével elmaradt személyek adósságaira vonatkozó felszólítást.
A Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Kartája, amelyet Románia 1995-ben ratifikált, előírja, hogy az aláíró felek vállalják, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának területein gondoskodnak arról, hogy az olyan létesítményekben, mint a kórházak, nyugdíjasházak, otthonok, lehetőséget biztosítsanak arra, hogy az egészségügyi, életkori vagy egyéb okból gondozásra szorulókat anyanyelvükön fogadják és kezeljék. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvénykezdeményezése egy olyan egészségügyi rendszer kialakítására vonatkozik, amelyben a páciens anyanyelven fordulhat az illetékes egészségügyi intézményhez azokban a területi-közigazgatási helységekben, ahol a kisebbségben élők számaránya meghaladja a 20 százalékot” – taglalta Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő, a törvénymódosító javaslat kezdeményezője.
A törvénykezdeményezés ugyanakkor kitér az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességének szabályozására is. „Romániában 6 hónapra bocsájtják ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát. A kártya érvényessége országonként változó, vannak olyan Európai Uniós tagállamok, ahol több évre érvényes az említett okmány. Célunk, hogy csökkentsük a fölösleges költségeket, a bürokráciát, amelyek a kártya kibocsájtásakor felmerülnek” – részletezte Kerekes Károly parlamenti képviselő a törvényjavaslat előírásait.
A képviselő továbbá elmondta, hogy a módosító javaslat bevezetné azt az eljárást, miszerint az egészségügyi pénztár még idejében figyelmeztetné azokat személyeket, akik elmaradtak az egészségügyi-biztosítási járulék kifizetésével, elkerülve ezáltal azt a jelenleg uralkodó áldatlan állapotot amelyben a járulékbefizetéssel elmaradt személyek több évre visszamenőleg nem csak a járulékokat, hanem tetemes késedelmi büntetést és kamatot kénytelenek fizetni.
Erdély.ma2013. május 8.
Máért szórvány bizottság - Javaslatok a magyar szórvány napjának megünneplésére
Minden régiónak lesz saját rendezvénye, és lesz központi, anyaországi rendezvény is a november 15-én tartandó Kárpát-medencei magyar szórvány napján - többek között erről is szó volt a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága szerdai budapesti ülésén. A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a konkrét programok kidolgozása a következő hónapok feladata lesz.
A közlemény szerint az ülésen Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár és Bodó Barna szakbizottsági elnök összegzése után a Bethlen Gábor Alap (BGA) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet képviselői tartottak beszámolót a 2012-2013. évi támogatásokról, illetve a kiemelt nemzetpolitikai programokról.
A BGA képviseletében Mihály Erzsébet támogatásfinanszírozásai igazgató beszámolt a 2012. évi pályázatok tapasztalatairól valamint a 2013 első negyedévéről, a pályázatok beérkezése után felismerhető tendenciákról. Az igazgató kiemelte: a BGA által nyújtható támogatások keretösszege és a külhoni pályázók aktivitása is számottevően emelkedett, idén mintegy 30 százalékkal több pályázat érkezett, mint 2012-ben.
Az ülés második részében a bizottság külhoni tagjai beszámoltak az általuk képviselt régiók szórványt érintő aktuális kérdéseiről, problémáiról. Az egyes régiók képviselői javaslatokat fogalmaztak meg az idén először megünneplendő magyar szórvány napjáról, amelyet a bizottság legutóbbi ülésén született döntés alapján november 15-én, Bethlen Gábor születésnapján tartanak
MTI2013. május 9.
Ponta: jogokat a kisebbségeknek is, de marad a nemzetállam
Victor Ponta kormányfő kijelentette, azt szeretné, ha az új alkotmány biztosítaná a jogokat a kisebbségek számára is, nem csupán a nemzeti többség számára, azonban nem érintené Románia egységes nemzetállam jellegét.
„Úgy vélem, sokkal pragmatikusabb megfogalmazást kell találnunk – és amikor azt mondom, találnunk, úgy értem, hogy minden érdekelt fél együtt – a kisebbségek jogainak biztosítására. Az utóbbi huszonhárom évben tartja magát a standard diskurzus az állam egységes, nem egységes voltáról... Nem hiszem, hogy ez a megoldás, úgy vélem, meg kell találnunk azokat a pragmatikus, rugalmas, európai, modern megfogalmazásokat, amelyek minden egyes kisebbség jogait garantálnák, és itt most nemcsak a nemzeti kisebbségekre gondolok, hanem mindarra, amit a kisebbség jelent a 21. század európai és demokratikus megfogalmazásában” – mondta Ponta az alkotmányozó bizottság által szervezett vitafórumon. A kormányfő azt is bejelentette, az alkotmánymódosítás tervezetének véglegesítése előtt megvárják a Velencei Bizottság álláspontját, és csak ezt követően bocsátják azt szavazás alá a képviselőházban, majd a referendumon.
„A román társadalom egyik régi hibája, hogy nem bízik a belső bírókban, és akkor külső bírókat hozunk mind a fociban, mind a politikában. Ezért kormányfőként azt a politikai döntést hoztam meg, hogy miként az 2003-ban is történt, álláspontot, elemzést kértem a Velencei Bizottságtól arra a szövegre, amelyet az alkotmánybizottság ki fog dolgozni. Mi több, azt is vállaltam Antonescu úrral együtt, hogy a Velencei Bizottság álláspontja majdnem kötelező jellegű legyen számunkra” – jelentette ki Ponta. Hozzátette, a Velencei Bizottság álláspontja biztosíték lesz arra, hogy a módosítások mindegyike megfelel az európai standardoknak, és ezek nem jelentenek visszaélést a kisebbségekkel szemben.
A kormányfő leszögezte, az alkotmány hiányos előírásai és hézagai oda vezettek az utóbbi időben, hogy a politikai konfliktusok miatt az alkotmánybíróság „hozzátegyen az alkotmányhoz”, „a rossz dolog ebben pedig az, hogy néha épp a fordítottját tette hozzá, mint egy évvel korábban”.
A vitafórumon Ponta szóba hozta a tulajdonjogok kérdését is, amelyet szintén módosítanának. Egy nappal korábban már felvetette azt az ötletet, hogy el kellene kobozni azoknak a járművét, akik súlyos vétséget követnek el a közlekedésben. Ponta hozzáfűzte, a „szent tulajdonjog” nem akadályozhatja meg az ország infrastrukturális fejlődését. Rámutatott: javítani kell azon a jelenlegi helyzeten, hogy nem építjük egyenesen az autópályákat, hogy bizonyos területeket kikerüljünk. A kormányfő szerint ugyanakkor úgy kell módosítani a tulajdonjogot biztosító törvényt, hogy a hatóságok által elkobzott javakat értékesíteni lehessen még a bírósági eljárás vége előtt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 9.
Örökségvédelmi turisztikai útvonal a hármas határ mentén
Befejeződött a beregi és a kárpátaljai műemlékállomány feltérképezésére indított uniós program, amelynek segítségével egységes örökségvédelmi turisztikai útvonal jött létre a magyar–román–ukrán határ mentén.
A Középkori templomok útja című turizmusfejlesztési projekt keretében 15-15 magyar és kárpátaljai templomot, műemléket vizsgáltak meg régészeti, történelmi és restaurátori szempontból, a szakmai kutatások eredményeit pedig egy több mint 400 oldalas tanulmánykötetben összegezték a szakemberek – hangzott el a program záró konferenciáján, amelyet szerdán rendeztek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán.
Oláh István, a program koordinációs feladatait ellátó Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a most befejeződött kutatás a 2009-ben indított, Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megyékben című turizmusfejlesztési projekt folytatása, amelynek segítségével akkor húsz szatmári és tíz partiumi templomot foglalhattak egyetlen vallási- kulturális tematikus útvonalba.
A programot – az Európai Unió 90 százalékos támogatásával, összesen 143 ezer eurós költségből – kiterjesztették Beregre és Kárpátaljára is, mivel a két térség egyedülálló és eddig felfedezetlen kulturális és egyházi műemléki örökséggel rendelkezik – emelte ki az igazgató. Ennek révén Kárpátalján komoly műemlékvédelmi kutatások kezdődhettek el, amelyre több mint húsz éve nem volt példa: a rajzokkal és fényképekkel gazdagon illusztrált tanulmánykötetben Akli, Feketeardó, Nagybégány, Técső, Beregszász, Bene, Gerény, Nagymuzsaly, Ungvár, Huszt, Nagyszőlős, Visk, Csetfalva, Munkács és Palágykomoróc középkori szakrális emlékeiről olvashatnak részletesen a téma iránt érdeklődők.
A területfejlesztési ügynökség és a Kárpátaljai Megyei Tanács partnerségével, valamint a Teleki László Alapítvány kutatómunkájával megvalósult magyar–román–ukrán projekt részletes kutatási anyaga a későbbiekben alapjául szolgálhat akár a műemlékek felújítását célzó programnak is.
Népújság (Marosvásárhely)2013. május 9.
Agymosás felsőfokon, avagy elvtársi nemzetkép
Érdekes társadalomtudományi munkára derített fényt a budapesti sajtó. Az egyik internetes hírportál ismertette az 1974-ben Magyarországon készített felmérés eredményeit, amit a rendszer – a tipikus kommunista titkolózás jegyében – bizalmasan kezelt, nem hozták nyilvánosságra, csupán a legfeljebb állami vezetők szerezhettek tudomást eredményeiről.
Nos, a nemzeti témájú, közel 40 évvel ezelőtti felmérés meghökkentő eredményeket hozott, legalábbis a határon túli magyarság számára, vagy az 1956 előtti és 1989 utáni nemzeti szemléletnek.
Jóllehet a megkérdezettek 91%-a büszke volt magyarságára, 1974-ben a magyarországi lakosság 61% nem hallott Trianonról! Az elcsatolt területek és a határon túli magyarság tabutéma volt az anyaországot szovjet fegyverek révén 45 évig bitorló banda számára, a magyar lakosság agyát is annak megfelelően igyekezett átmosni. Annak tudata főleg a családi kapcsolatok révén maradt fenn, nyilvános szinten a nyolcvanas évek végéig Magyarországon szinte szó sem esett rólunk, vagy a felvidéki, délvidéki, kárpátaljai nemzettársakról.
Nemzettársak? Hiszen az 1974-ben megkérdezett magyarországiak 63%-a úgy vélte – elvtársi lendülettel –, hogy a határon túli magyarság nem része a nemzetnek. Sőt, 93%-nak a Magyarországról a kommunista szörny elől Nyugatra disszidált magyarok sem a nemzet részei!
A legjelentősebb ünnepeknek sorrendben április 4-ét, a szovjet megszállás napját (akkori hivatalos és kötelező szóhasználattal: felszabadulás), november 7-ét (az 1917-es orosz szocialista forradalom) és május elsejét nevezték meg. A valóban fontos nemzeti jellegű napok (március 15., október 6.) csak ezek után következtek, augusztus 20-át pedig újkenyérrel vagy a – kommunista – alkotmánnyal azonosították, s csak kivételesen Szent Istvánnal. Vagy legalábbis az akkor „politikailag korrekt” választ adták a kérdezőknek.
Agymosás felsőfokon, vagy ügyeskedés? Vagy mindkettő ötvözete? Bármely totalitárius rendszerben a lakosság igyekszik a hatalomnak tetsző válaszokat adni, nem saját meggyőződését hangoztatni, főleg, ha az szögesen ellentétes az éppen hivatalos ideológiával és komoly személyes hátrányokkal járhat. Az agymosás mértékét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a rendszerváltás után az anyaországiak rendszeresen lerománozták, leszlovákozták, szerbezték stb. a határon túli magyarokat, jelentős lelki traumákat okozva utóbbiaknak. A rendszerváltás után huzamosabb ideig Magyarországon élő határon túli magyarok számára lehangoló volt az anyaországiaknál széles körben tapasztalt nemzettelenség – mint e sorok írója számára is, aki 5 évet élt Budapesten felsőfokú tanulmányai idején. 2004. december 5. is alighanem arra a kommunista agymosásra vezethető vissza, amely mindent megtett a nemzeti érzelem kiirtására a magyarországiakból.
1956-ban a nemzet jegyében fogott össze munkás és értelmiségi, budapesti és vidéki, idős és fiatal a kommunista rémuralom ellen. Kádár idejében a nemzeti érzelem már nem jelentett értéket. A nemzeti érzés tömeges kiirtása olyan mértéket öltött, hogy a 70-es években budapesti értelmiségi körökben felháborodást keltett, amikor időnként olyan kérdésekkel is találkoztak fiatalok részéről, hogy „milyen nyelvet beszélnek a székelyek?”
1989 óta gyökeresen változott a helyzet Magyarországon, 1956, Trianon, s a határon túli magyarság komoly szerephez jutott a közéletben és politikában. Ez a mai fiataloknál jól látszik, elkötelezettebbek a nemzet iránt, mint szüleik, nagyszüleik. Kádár árvái viszont aligha válhatnak öntudatos magyarokká időskorukra, a szociális/anyagi ügyek iránti érzékenységük és a nemzeti kérdésekkel szembeni idegenkedésük szinte valamennyi 1990 utáni választásnál nyilvánvaló volt.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)2013. május 9.
Elmarad az Ormós Zsigmond szoboravató!
A Temesvári Magyar Nőszövetség közleménye szerint módosul a XVIII. Bánsági Magyar Napok május 10-i programja. ORMÓS ZSIGMOND (1813–1894, Temes megye hajdani főispánja, műgyűjtő, író, tudós, a Bánát Múzeum megalapítója) köztéri szobrának, Szakáts Béla szobrászművész alkotásának május 10-re tervezett leleplezése a Személyiségek Sétányán elmarad.
A nagy Mecénás (aki egész műgyűjteményét a városra hagyta) születésének 200-ik évfordulója tiszteletére és alkalmából kezdeményezett szoborállítást több magyar civilszervezet nevében még novemberben kérvényezte a TMNSZ a Polgármesteri Hivataltól. A Szakáts Béla temesvári szobrászművész által agyagból elkészített mellszobor a művész műtermében hónapok óta várja a Helyi Önkormányzat határozatát a felállításhoz.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)