udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5432
találat
lapozás: 1-30 ... 2041-2070 | 2071-2100 | 2101-2130 ... 5431-5432
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2013. május 18.
Dicséret Kisiratosra a Kányádi Sándor szavalóverseny országos szakaszáról
Május 10–12. között került sor a Kányádi Sándor szavalóverseny országos szakaszára a Szilágy megyei Varsolcon, melyet idén XV. alkalommal szerveztek meg.
Tizenöt megyéből több mint ötven diák vett részt a döntőn. Arad megyét három tanuló képviselte: Kiss Eszter (előkészítő osztály, Aron Cotruş Általános Iskola), Almási Eszter (II. osztály, kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola) és Torma Alex (IV. osztály, kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola) Vincze Német Julianna tanító kíséretében utaztak Varsolcra.
A versenyen a tanulóknak egy szabadon választott verset kellett előadniuk az alábbi költők verseiből: Tordon Ákos, Kovács András Ferenc, László Noémi, Weöres Sándor.
A kisiskolások három kategóriában mérhették össze versmondó képességüket: az előkészítő és I. osztályosok, II–III. osztályosok, valamint IV. osztályosok kategóriájában.
A kisiratosi Toma Alex dicsérettel tért haza a Kányádi Sándor szavalóverseny országos döntőjéről. Gratulálunk neki, a résztvevőknek és felkészítő pedagógusoknak egyaránt!
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)2013. május 18.
Kolozsváron mutatkozik be a Szolnoki Művésztelep
Kiállításmegnyitó a Minerva-házban
A 111 éves múltra visszatekintő Szolnoki Művésztelep első alkalommal mutatkozik be Erdélyben, történelmi és kortárs anyagából összeállított kiállításon, amelynek megnyitójára május 23-án, csütörtökön délután 5 órakor a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület székházában (Jókai/Napoca utca 16. szám) kerül sor. Köszöntőbeszédet mondanak: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke; Dr. Kállai Mária Jász–Nagykun–Szolnok megyei kormánymegbízott. A kiállítást megnyitja: Murádin Jenő művészettörténész. A megnyitón elhangzik Beethoven G-dúr vonóstriójának 1. tétele Dénes Anna (hegedű), Király Erzsébet (brácsa) és Ortenszky Gyula (cselló) előadásában.
Verebes György művészeti vezető így fogalmaz a Szolnoki Művésztelepről: „Jelenlegi működését a folyamatos megújulás jellemzi, a múlt és a hagyomány iránti elkötelezettség és tisztelet jegyében. A 2002. évi újraalakulás óta eltelt időszakban számos neves képzőművész élt a lehetőséggel, hogy a rendelkezésre álló műteremlakásokban hosszabb–rövidebb ideig dolgozhasson. A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét. A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszik teljessé a szellemi légkört. A Szolnoki Művésztelep történeti és kortárs képzőművészeti anyaga számos alkalommal kerül bemutatásra magyarországi és külföldi tárlatokon, öregbítve a város hírnevét és lehetőséget teremtve aktív kulturális kapcsolatok megteremtésére és fenntartására. Az elmúlt tizenegy esztendő időszakát az azóta sajnos elhunyt Meggyes László és Berényi Ferenc, továbbá Fazekas Magdolna, Hangay Szabó Lászó, Simon Ferenc mint állandó lakók, valamint Kiss Zoltán László, Dömény Boriska, Palkó Tibor, Katona Zoltán, Szalai Kata, Nagy Kriszta, Soós György Georgius, Varga Patrícia Minerva, Zsemlye Ildikó, Szabó György, Király György, Ágotha Margit, Rékassy Eszter, Heinrich Schorno, Meggyes László Vendel, Verebes György, Gránicz Tamás, Pogány Gábor Benő, Révi Norbert, László Dániel, Balogh Zsófia, Ulrike Franz, Benjamin Thaler, Uta Krauss, Anahita Razmi, Dóka Zoltán, Dóró Sándor, Barát Fábián, Szente-Szabó Ákos, Bullás József, Kerekes Elek, Kovács Jenő neve fémjelzi. A folyamatos alkotómunka mellett az egyre szélesebb körű kapcsolatok is biztosítékai a telep változatos, gazdag kulturális életének, amely méltó módon kötődik a nagy elődök által képviselt értékekhez, egyúttal korszerű arculattal jelenik meg a mai magyar és nemzetközi művészeti színtéren. Mindezek eredményeként két éve megalakult a Szolnoki Képzőművészeti Társaság, amelynek közel száz főt számláló tagsága tömöríti mindazon művészeket, akik szakmai, szellemi kapcsolatot ápolnak a teleppel, Szolnok várossal és térségével. A Kert Galéria igényes kiállítási programjával méltán tett szert országos hírnévre, az eseménydús, inspiratív, baráti légkör, a nyugalmat biztosító közeg pedig vonzóvá teszi a Szolnoki Művésztelepet az alkotók és művészet iránt érdeklődők számára egyaránt”.
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 18.
Nyugati Hírlevél – lapok az amerikai magyarság történetéből
A magyar kultúra szigetjelenségekből áll, mindegyik sziget önálló karakter. Az 1919–1989 közötti periódus legfőbb hozadéka, hogy szétverte az egység tudatát. „Határon túli magyar” – a terminus másat és másat jelent attól függően, hogy Nyugat vagy Kelet felé nézve éljük meg azt a helyet, ahol vagyunk. A Nyugati Hírlevél havonta megjelenő, független elektronikus újság, szerkeszti Bika Julianna közgazdász, Kossuth-kutató, a New Orleans-i tiszteletbeli magyar konzul, Dr. Gergátz István felesége.
JÓZSA ISTVÁN
Szabadság (Kolozsvár) 2013. május 18.
Még lehet jelentkezni határon túli táborozásra
Meghosszabbították a határon túli hátrányos gyermekek számára kiírt tábori pályázat jelentkezési határidejét: július 8-ig jelezhetik részvételi szándékukat mindazok a csoportok, akik az Erzsébet-program Határtalan túrája keretében szeretnének eltölteni egy hetet a magyarországi Zánkán, az Új Nemzedék Központban. Az Erzsébet-program az elmúlt 20 év legnagyobb szociális programja Magyarországon, amely európai szinten is sikertörténetnek számít. Idén több mint 135 ezer ember – köztük 73 ezer gyermek – jutott üdülési és táborozási lehetőséghez az Erzsébet-program segítségével.
Csaknem teljes felújításon esik át a zánkai Új Nemzedék Központ azon négy épülete, ahová az Erzsébet-program keretében várják augusztusban a határon túlról érkező táborozó gyermekeket és kísérőiket. – Zánka neve a köztudatban egyet jelent a gyerekekkel: egy óriási táborfaluról beszélünk, amely a maga több mint 200 hektáros alapterületével Európa legnagyobb ifjúsági központjának számít. Közvetlenül a Balaton partján található, saját vasútállomással rendelkezik. Az egykori úttörőközpontban minden megtalálható, ami a kikapcsolódáshoz szükséges lehet: saját strand, kikötő, hajó- és vitorláspark, erdei tornapálya, kalandpark, haditechnikai park, stadion, sportcsarnok, színház, mozi, ráadásul minden elérhető és járható a mozgáskorlátozottak számára is: valóságos várossá fejlődött már az üdülőtelep – mondta el lapunknak Nagy Anna, az Erzsébet-program szóvivője. Hozzátette: idén 9 ezer gyermek táborozik majd Zánkán, ebből ezren a többnyire szórványban és hátrányos helyzetben élő, 8–15 év közötti gyermekek számára meghirdetett Határtalan túra program keretében. – A telep négy épülete áll majd a gyermekek rendelkezésére. Ezek több mint 40 éves, műszakilag már nagyon elavult építmények, amelyek teljes felújításon esnek most át: kicserélik a teljes fűtési rendszert, hőszigetelik, hogy télen-nyáron használható és fűthető legyen, minden szobához külön fürdőt építenek az eddigi közös vizesblokkok helyett. A felújítás után 1200 férőhelyesre bővül a most kevesebb mint 900 gyermek befogadására alkalmas létesítmény – nyilatkozta a szóvivő. A munkálatokat június végéig befejezik, az üdülőtelep július 1-jén nyitja meg kapuit a táborozók előtt, a határon túli gyermekek számára tervezett program időpontja pedig augusztus 4–24. – Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából, Horvátországból és Szlovéniából várjuk a jelentkezőket. A 7-10 fős csoportok egy hetet (7 nap, 6 éjszaka) tölthetnek Zánkán, minden csoport mellé várunk egy helyi felnőtt kísérőt, aki ismeri a gyermekeket, és fokozza biztonságérzetüket. Természetesen a kísérőn kívül még számos felnőtt (táborvezető, programszervezők, önkéntesek stb.) gondoskodik a szórakozásról, felügyeletről. A részvételi díj jelképes: ezer forint személyenként. A kísérők pedig a tábor végeztével egy-egy 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak – részletezte Nagy Anna. A szóvivő azt is elmondta: folyamatosan érkeznek a jelentkezések, de még vannak helyek. A meghosszabított határidő július 8-án éjfélkor jár le, addig várják további csoportok jelentkezését is – főként olyan szórványvidékekről, ahol szociálisan rászorulók élnek – a www.erzsebetprogram.hu honlapon, ahol minden tudnivaló megtalálható. – A táborban részt vevő csoportoknak egy tízperces műsorral kell készülniük, amelyben bemutatják a régiót, ahonnan érkeznek, a maga jellegzetességeivel. Így egymást is jobban megismerhetik majd, és ez biztosan színesíti a programot – összegezte a szóvivő.
S. B. Á.
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 18.
Gyászhír
A gyászoló család és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetősége a Krisztusra alapozott feltámadás reményében tudatja, hogy egyházunk egykori főpásztora,
főtisztelendő Mózes Árpád nyugalmazott püspök
2013. május 1-jén, életének 82. évében hazatért teremtő Istenéhez. Lelkipásztori pályáját Kolozsváron kezdte, majd Székelyzsomboron szolgált. 1956-os kiállásáért hat év politikai börtönt viselt. Szabadulása után nagykárolyi lelkészként a Temesvári Egyházmegye esperesévé választották, majd 1983-tól Aradon folytatta lelkipásztori és esperesi szolgálatát. 1992. július 24-től, 12 éven keresztül a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház főpásztora volt. Hitét, Istenbe vetett bizalmát mindvégig megtartotta, és féltő szeretettel pásztorolta a rábízottakat. Ravatalozására és az elbocsátó istentiszteletre a nagykárolyi evangélikus templomban, 2013. május 22-én, szerdán 11 órakor kerül sor, a temetési szertartás pedig ugyanezen a napon, 17 órától a kolozsvári Házsongárdi temető nagykápolnájában lesz megtartva. A viszontlátás reményében búcsúzunk az elhunyttól! Emléke legyen áldott!
A család kérése az, hogy egy szál virággal vegyünk búcsút elhunyt testvérünktől, a végtisztességtevéskor koszorúmegváltás címen a kihelyezett perselybe elhelyezett adományokat a kolozsvári evangélikus templom felújítási munkálataira ajánljuk fel.
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 18.
Pillanatok egy kolozsvári filmzeneszerző életéből
Ha a kolozsváriakat megkérdeznénk, hány kortárs filmzeneszerzőt ismernek, valószínűleg kevesen tudnának válaszolni. Pedig Fazakas Áron – a Györkös Mányi Albert Emlékházban megszervezett Zeneszó című rendezvénysorozat májusi vendége – Kolozsváron él és alkot. A Horváth Zoltán által moderált beszélgetésből megtudhattuk: hogyan lesz a Báthory-líceum volt tanulójából, aki gyerekként agysebésznek készült, sikeres filmzeneszerző és egyetemi oktató, Fazakas ugyanis a Sapientia EMTE kolozsvári karán oktat főállásban.
Horváth Zoltán először arról kérdezte interjúalanyát: a Báthory-líceum padjaiból hogyan került a kolozsvári zeneakadémiára? Fazakas elmondta: eredetileg agysebésznek készült, de az érettségi előtt pár hónappal felhagyott ezzel az elképzelésével, mivel látta, milyen a romániai kórházi világ… és a zeneakadémiát választotta. Számára nem volt teljesen idegen ez az irány, hiszen középiskolásként a Horea úti zeneiskolában tanult zongorázni. – A zenepedagógia szakon az első két évben arra összpontosítottam, hogy pótoljam be a hiányosságokat. Az akkor még ötéves alapképzés után a zeneszerzés szakon mesteriztem és zeneszerzésből doktoráltam Terényi Ede zeneakadémia professzor irányításával. Ede bácsi, akinek én voltam azt hiszem az utolsó doktorandusza, igazi klasszis: pontosan tudta, hogyan kell engem a jó irányba terelni. Remélem, hogy végül meg volt elégedve a munkámmal. A Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetemen 2012-ben fejeztem be zeneszerzés szakon posztdoktori tanulmányaimat – részletezte Fazakas.
Találóan jegyezte meg Horváth Zoltán, hogy Fazakas úttörő volt a romániai kortárs filmzene terén, aki „először bozótvágó késsel, majd szuperszonikus vágóeszközzel” haladt a zenészek által kevésbé ismert területen.
Első nemzetközi sikerét 2005-ben aratta, amikor egy dél-koreai négyperces reklámfilmhez kellett hat nap alatt zenét komponálnia. – Felhívott telefonon egy dél-koreai hölgy, aki azt mondta: az interneten meghallgatta korábbi, Sztalaktitek című művemet, és úgy gondolja: én vagyok a megfelelő ember. Azt sem hallgatta el, hogy a beküldési határidő hat nap múlva esedékes. Hat nap megfeszített munka után a hetedik nap elutaztam Kijevbe, ahol az ottani filharmonikusokkal és Cristian Sandu kolozsvári karmesterrel másfél óra alatt vettük fel a reklámfilm zenéjét. A komponálás során még arra is ügyelnem kellett, hogy amikor a filmben szereplő nagyzenekar lefele húzza a vonót, hosszabb hangot játszva, akkor a zenében is egy hosszabb hang következzen. A kijevi felvételkor nem várt akadállyal kellett szembenéznünk: az eredeti tempójelzést mutató digitális metronómhoz nem volt elem, ezért a zenekar egyik tagja végigutazta a várost, hogy szerezzen egy elemet, mivel ünnepnap volt, és az üzletek többsége be volt zárva – magyarázta.
Fazakas Áron elmondta: a kortárs filmművészetben megszűnik a zeneszerző autonóm művészi státusa; a nem folyamatosan hangzó zene pedig fontos dramaturgiai mondanivalóval rendelkezik. – A filmben nem csak a zene, hanem a csend is dramaturgiai eszköz. Ugyanakkor a film zeneszerzőjére, ahogy mondani szokás, „a kutya sem kíváncsi”, hiszen a zene csak egy kis fogaskerék a film gépezetében. A filmzene esetében nem beszélhetünk stiláris egységről, de nagyon fontos a pontosság, azaz a film és a zene közötti korrespondencia – hangsúlyozta Fazakas.
A beszélgetés során megtekinthettük az említett négyperces reklámfilmet, továbbá Horaţiu Damian kolozsvári román újságíró által 2010-ben készített A szerződés (Contractul) című rövidfilmet is, amelynek zenéjét szintén Fazakas Áron szerezte.
A hírnevet hozó Sztalaktitek című művet a Csíki Kamarazenekar tolmácsolásában és Ménesi Gergely budapesti karmester vezényletével hallgathattuk meg. Az alkotás a Duna televízióban is látható volt, a budapesti Bartók Rádió pedig élőben közvetítette.
Horváth Zoltán a Sapientiában folytatott oktatói tevékenységéről is kérdezte Fazakast, aki áldásos munkahelynek nevezte a fentebbi egyetemet, ahol filmzenét és filmhangot tanít. – Hallgatóimnak mindig azt mondom, hogy a legfontosabb az alkotói gondolat. Továbbá arra buzdítom őket, hogy tudjanak különbséget tenni értékes és értéktelen zene között, hiszen számomra csak ez a két kategória létezik. A jövő filmes szakembereinek tisztában kell lenniük a zenei fogalmakkal, hogy aztán filmjük zeneszerzőjének elmondhassák, hogy mit akarnak. Régi álmom az, hogy majd vénemberként ülök a karosszékben, és a tévében egy volt tanítványom filmjét mutatják. Erre én felkiáltok: az én tanítványom volt! – humorizált az előadó.
Fazakas kitért arra is, hogy most dolgozik egy hat kötetből álló szakkönyvsorozaton, amely nem csak a rendezőknek nyújt majd eligazítást, hanem a filmkedvelők számára is. E sorozat része egy háromnyelvű (román, magyar, angol) szakszótár is.
Felvételről meghallgattuk továbbá a Don’t catch the Mouse című fúvósötöst is, majd a hallgatók is feltehették kérdésüket a filmzeneszerzőnek.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2013. május 18.
Lezajlott a csíksomlyói búcsú
A legnagyobb magyar zarándoklatra az idén is több százezer zarándok érkezett Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról. A székelyföldi zarándokok egy része a hagyománynak megfelelően végig gyalogosan tette meg az utat.
A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytem- plom felé, amely elől aztán felkapaszkodtak a hegynyeregbe. A hagyomány szerint keresztaljáknak nevezett (kereszt alatt vonuló csoportok) élén tábla jelzi a település nevét, ahonnan a csoport érkezett. Az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászló is tarkította a képet.
A felvonulás hangulatát azok az egyházi énekek, imádságok határozták meg, amelyeket a különböző zarándokcsoportok énekeltek. A moldvai csángók csoportjai hagyományos népviseletbe öltözve érkeztek a helyszínre, de nagyon sokan voltak székely népviseletben is.
Amint a szertartás előtt a szervezők bejelentették, a csíksomlyói búcsúnak minden évben egyetlen meghívottja van, a prédikációt mondó lelkész. Idén ez Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke. Bejelentették Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétét is, aki magánszemélyként vett részt az eseményeken, felesége társaságában. Személyében első alkalommal vett részt a zarándoklaton hivatalban levő magyar államfő. Köszöntötték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is, és jelen volt a KDNP teljes parlamenti frakciója is. A magyar állami vezetőkkel együtt kapaszkodott fel a hegyre Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Az egybegyűltek tapssal köszöntötték a több napon át gyalog zarándoklókat, de tetszést aratott a legtávolabbról jövők, a tíz argentínai zarándok érkezését jelző hír is.
A boldogság a hit következménye, és ez utóbbi a legteljesebb választ nyújtja az emberek legégetőbb kérdéseire, így aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az emberi életet boldoggá, széppé, szabaddá teszi – fejtette ki Ternyák Csaba egri érsek, a búcsú főszónoka.
Szentbeszédében az érsek megállapította, hogy a hit zarándokútján nem csak hívők járnak, hanem keresők is szép számban, akik „szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével". Mint mondta, Isten a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját, amely azóta minden ember számára nyitva áll. Megállapította, hogy a hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, és ezért arra buzdította a hallgatóságot, tegyék a plébániákat tanútevő, befogadó közösségekké, hogy azok minden kereső ember lelki otthonává váljanak.
Az érsek szentbeszédében a boldogság és a hit kapcsolatáról beszélt, és felidézte Erzsébetnek Máriához intézett szavait: „boldog vagy, mert hittél!". Rámutatott: Erzsébet szavai is mutatják, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. A szónok Máriát említette példaként, aki – mint mondta – többet tud a hitnél, a boldogságnál, mint bárki más, ezért érdemes rá hallgatni és elfogadni a segítségét. Aláhúzta: Mária nem azért volt boldog, mert kiváltságokat kapott azáltal, hogy Isten fiának anyja lehetett, hanem azért, mert jobban hitt Istennek, mint saját tapasztalatának. Ezért megtette azt, amit Isten mondott neki, még úgy is, hogy teljes egészében ő sem ismerte a szeplőtelen fogantatással kapcsolatos isteni tervet. „Egyedül a hitbe kapaszkodott, ez tette Máriát naggyá, boldoggá" – mondta az egri érsek.
Kijelentette, ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem, ezért aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá teszi. „A hitben találja meg az ember a saját koordinátáit, (...) a hit szabadít meg az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától" – mondta Ternyák Csaba.
A zarándoklat végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a magyar megmaradás parancsát tanulhatják meg a zarándokok. Semjén örvendetesnek tartotta, hogy évről évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a Somlyó-hegy nyergében tartott egyházi szertartásra. „Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban" – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
MTI
Erdély.ma2013. május 18.
Csíksomlyói búcsú - Semjén Zsolt szerint a magyar megmaradás parancsát lehet a búcsún megtanulni
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Csíksomlyó, 2013. május 18., szombat (MTI) - A csíksomlyói búcsún a magyar megmaradás parancsát tanulhatják meg a zarándokok - nyilatkozott az MTI-nek a zarándoklat végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt örvendetesnek tartotta, hogy évről évre egyre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a Somlyó-hegy nyergében tartott egyházi szertartásra. "Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette, azért jár vissza évről évre Csíksomlyóra, mert számára a zarándoklat erőforrás. Ha feltöltekezik vele, az egész évben kitart. Semjén Zsolt azt tartotta fantasztikusnak, hogy Csíksomlyóra nemcsak az erdélyi magyarok jönnek el, az az egyetemes magyarság találkozási helyévé vált.
Kijelentette, a magyarságnak az egyetemes emberiséggel szembeni kötelessége, hogy kultúráját, nyelvét megőrizze, átadja a későbbi generációknak. Úgy vélte, ehhez tudatosítani kell az emberiségnek adott magyar értékeket. "Amikor ennyien itt vagyunk, ennyi jó arcú ember van lelkiekben is együtt, ez a kézzel fogható megerősítése annak, hogy meg fogunk maradni, innen minket nem lehet elüldözni" - fogalmazta meg Semjén Zsolt.
A Csíksomlyói búcsún több százezer - zömében magyar - zarándok vett részt a világ minden tájáról
MTI2013. május 18.
Csíksomlyói búcsú: „a boldogság a hit következménye”
MD, TK
Forrás: MTI
Ternyák Csaba egri érsek szavaival szombaton kezdetét vette Csíksomlyón a pünkösdi búcsú. Az érsek szentbeszédében a boldogság és a hit összefüggéséről beszélt.
A boldogság a hit következménye, és ez utóbbi a legteljesebb választ nyújtja az emberek legégetőbb kérdéseire – mondta Ternyák Csaba, az idei búcsú fő szónoka. Kijelentette, ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem, ezért aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá teszi. „A hitben találja meg az ember a saját koordinátáit, (…) a hit szabadít meg az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától”.
Az érsek felidézte Erzsébetnek Máriához intézett szavait: „boldog vagy, mert hittél!”. Rámutatott: Erzsébet szavai is mutatják, hogy a hit és a boldogság összetartozik. A szónok Máriát említette példaként, aki – mint mondta – többet tud a hitről, a boldogságról, mint bárki más, ezért érdemes rá hallgatni és elfogadni a segítségét.
Mária egyedül a hitbe kapaszkodott
Aláhúzta: Mária nem azért volt boldog, mert kiváltságokat kapott azáltal, hogy Isten fiának anyja lehetett, hanem azért, mert jobban hitt Istennek, mint saját tapasztalatának. Ezért megtette azt, amit Isten mondott neki, még úgy is, hogy teljes egészében ő sem ismerte a szeplőtelen fogantatással kapcsolatos isteni tervet. „Egyedül a hitbe kapaszkodott, ez tette Máriát naggyá, boldoggá” – mondta Ternyák Csaba.
Szentbeszédében az érsek megállapította, hogy a hit zarándokútján nemcsak hívők járnak, hanem keresők is szép számban, akik „szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével”. Mint mondta, Isten a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját, amely azóta minden ember számára nyitva áll. Megállapította, hogy a hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, és ezért arra buzdította a hallgatóságot, tegyék a plébániákat tanútevő, befogadó közösségekké, hogy azok minden kereső ember lelki otthonává váljanak.
Keresztényként és magyarként is megerősít
A csíksomlyói búcsún a magyar megmaradás parancsát tanulhatják meg a zarándokok – nyilatkozott a zarándoklat végén a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt örvendetesnek tartotta, hogy évről évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a Somlyó-hegy nyergében tartott egyházi szertartásra. „Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette, azért jár vissza évről évre Csíksomlyóra, mert számára a zarándoklat erőforrás. Ha feltöltekezik vele, az egész évben kitart. Semjén Zsolt azt tartotta fantasztikusnak, hogy Csíksomlyóra nem csak az erdélyi magyarok jönnek el, az az egyetemes magyarság találkozási helyévé vált.
Kijelentette, a magyarságnak az egyetemes emberiséggel szembeni kötelessége, hogy kultúráját, nyelvét megőrizze, átadja a későbbi generációknak. Úgy vélte, ehhez tudatosítani kell az emberiségnek adott magyar értékeket. „Amikor ennyien itt vagyunk, ennyi jó arcú ember van lelkiekben is együtt, ez a kézzel fogható megerősítése annak, hogy meg fogunk maradni, innen minket nem lehet elüldözni” – fogalmazta meg Semjén Zsolt.
Czestochowára kerül a kegyszobor másolata
A lengyelországi Czestochowára kerül a csíksomlyói Mária-kegyszobor másolata – jelentették be a szervezők a szombati búcsú végén. A csíksomlyói ferences szerzetesek a szobor másolatával kívánták viszonozni azt az ikont, amelyet a czestochowai zarándokhelyről küldtek tavaly Csíksomlyóra. A fából faragott, az eredetinél kisebb méretű szobrot a Boldogasszony zarándokvonattal viszik előbb Budapestre, ahonnan június elején érkezik meg a lengyelországi pálos rend Jasna Góra-i kolostorába.
Az adományt megköszönő, magyarul elmondott beszédében Majevszki Roman atya a magyar és a lengyel nép történelmi gyökerekkel rendelkező barátságát említette. Azt mondta, azért igaz ez a barátság, mert „a kereszt alapján köttetett”.
A pálos atya a magyar nép igazi lelki forrásának nevezte Csíksomlyót. Hozzátette: a kolostorába látogató magyar csoportokat általában megkéri, hogy énekeljék el a székely himnuszt. Megállapította, hogy a himnusz Csíksomlyón szól a legszebben, a leghitelesebben. „Szűzanya, vezesd még egyszer győzelemre néped”, parafrazeálta a székely himnusz szövegét a lengyelországi pálos szerzetes, akit lelkesen megtapsolt a több százezres zarándoktömeg.
MNO2013. május 18.
Külön utakon, de közösen?
Különbözik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) álláspontja a nemrég újra felmerült pártfúzióról. A polgári párt a két politikai tömörülés együttműködésében gondolkodik, a néppárt szerint az RMDSZ hegemóniájával szemben csak egyetlen erős nemzeti erő esélyes.
Ha eredményesen akarjuk megjeleníteni az erdélyi és azon belül a magyar közösségi célokat, rendet kell teremteni az autonómiapárti erők között. Kezdeményezésünk ezért mindig időszerű. Most azonban kedvezőbb a politikai környezet ennek kivitelezésére, hiszen 2013 nem választási év, ilyenkor a politikai pártok a szervezetépítésre koncentrálnak, keresik a legjobb megoldást programjuk képviseletére. A néppárt megújult elnökségének első döntése volt felvenni a parlamenti választási kampányban félretett egységesítési folyamat fonalát, és azt tovább vinni a pártfúzió irányába – fogalmazott lapunknak Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a pártfúziót firtató kérdésünkre. A néppárti politikus az ésszerűségnek a zsigeri reakciók feletti győzelmében bízik, bár tudja, sem a mindennapi életben, sem a politikában nem könnyű ezt elérni.
„Már a megválasztásom utáni első nyilatkozatomban nyilvánvalóvá tettem, hogy a Magyar Polgári Párt nem fuzionál más pártokkal. Ezt most is így gondolom” – szögezte le lapunknak Biró Zsolt, az MPP elnöke, aki azonban nem zárkózik el a párbeszéd lehetőségétől. Szerinte tévedés volt a néppárt részéről fúzióról beszélni a tárgyalások megkezdése előtt.
Együttműködés, de hogyan?
A fúzió MPP-s elhárításáról szólva Toró úgy fogalmazott: „A szűk pártérdekek kalodájába bezárt egyes vezetők hajlamosak megfeledkezni arról, hogy egy párt nem öncél, hanem eszköz egy közösségi cél eléréséhez.” Fontosnak tartja a tárgyalások beindítását, ő azonban a két párt fúzióját tekinti célravezető megoldásnak: „A fúzió különböző módozatait a párttörvény pontosan leírja. Ezekből kell kiválasztani a cél szempontjából a legmegfelelőbbet.”
Biró Zsolt az együttműködésnek különböző formáit tudná elfogadni: „Lehet szó pártszövetségről, választási szövetségről, koalíciós együttműködésről, sokféle változatról, bármilyen irányba nyitottak vagyunk. Alapelvünk viszont a párt szervezeti önállóságának megőrzése” – fogalmazott az MPP elnöke.
Toró elismeri, hogy hosszú a nézetkülönbségek sora, de ezt nem tartja elegendő oknak arra, hogy elállják az egységesülés felé vezető utat: „A megoldás az, hogy a jövőnket Bukarestben kereső RMDSZ egészségtelen hegemóniájával szemben közösen erős, Erdély-központú szervezetet építsünk, és ezáltal kényszerítsük ki az együttműködést a közös nemzetpolitikai célok érvényesítése érdekében.”
Ki kinek partnere?
Az MPP elnökétől megkérdeztük, nem tartja-e ellentmondásosnak, hogy a tavalyi parlamenti választások előtt a „kisebbik rosszra”, az RMDSZ támogatására buzdították szavazóikat, miközben természetes szövetségesük éppen a néppárt lett volna. Biró szerint nincs ebben ellentmondás: „Az MPP elsőként ismerte fel az RMDSZ-szel való együttműködés szükségességét. Az MPP akkor is, és most is a választás szabadságát hirdeti, bármennyire is megpróbálják ezt egyesek megkérdőjelezni. Mi viszont nem kérdőjelezzük meg egyetlen magyar párt létjogosultságát sem.” A pártelnök ugyanakkor hibának tartja, hogy bejegyzésével a néppárt megosztotta a jobboldali szavazókat. Úgy véli, mégsem állnak közelebb az RMDSZ-hez, mint a néppárthoz: ha nemzeti ügyről van szó, mindenkivel tárgyalni akarnak.
Toró az egyik alapvető nézetkülönbséget abban látja, hogy „az MPP elnöke szerint a Néppárt létrehozásával Tőkés László és csapata megosztotta a nemzeti oldalt. Mi úgy gondoljuk, az autonómia-párti tábor szétveréséért az MPP azóta távozó alapító elnöke, Szász Jenő a felelős. Ő hatalmának konzerválása érdekében tehetséges és elkötelezett emberek sorát távolította el pártjától, ahelyett hogy megfelelő szakmai és politikai hátországot szervezett volna több mint ötszáz volt önkormányzati tisztségviselőjének.”
Önkormányzatoktól a polgári kezdeményezésekig
A pártelnökök elismerik, hogy az önkormányzatokban együttműködés van a két ellenzéki párt között. „Ez az együttműködés sajnos jóval kevesebb helyen alakult ki, mint amennyire igény és lehetőség lenne. A Néppárt országos elnöksége a kezdetektől bátorítja az együttműködést szakmai és politikai szempontok alapján egyaránt. Ennek akár intézményes formát is adhatunk, ahogyan ez például Kézdivásárhelyen történt. Hogy segíti-e ez az egységesülés folyamatát? Természetesen igen, mert a közös munka során eltűnhetnek azok a tévhitek és félelmek, amelyeket mesterségesen táplálnak az egységesülés folyamatában ellenérdekelt erők. Úgy gondoljuk, az alulról jövő pozitív kezdeményezések jó irányba befolyásolhatják az MPP országos vezetését is” – fogalmazott Toró.
Biró Zsolt természetesnek tartja, hogy bizonyos ügyekben együttműködik az önkormányzatokban a két pártfrakció, és azt is, hogy van, amiben nem. Szerinte a két párt programja sok tekintetben megegyezik, inkább a kivitelezésben vannak eltérések. Példaként említette a polgári kezdeményezések ügyét, amelyet az MPP elnöke kiemelne a pártpolitika vonzásköréből. Úgy véli, Erdélyben abszolút prioritást kell élveznie a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiáját szorgalmazó polgári kezdeményezésének, az MPP ezért sem nyújtott be saját kezdeményezést. Ettől függetlenül a néppárti aláírásgyűjtést is támogatnák, ha az további lépést jelenthet az európai kisebbségi jogok törvényi garanciájához.
Toró T. Tibortól azt is megkérdeztük, élne-e a néppárt az MPP törvényes felszámolásának lehetőségével, hiszen a párttörvény szerint ha két egymás utáni parlamenti választáson nem méretteti meg magát egy párt, kezdeményezhetik a felszámolását. „Sokan azt vallják, a politikában a cél szentesíti az eszközt. A Néppárt vezetői azonban ezt nem így látják, főleg nem a magyar-magyar versenyben. Mitől lennénk mi mások az RMDSZ balkáni praktikákban edzett egyes politikusainál, ha a román nemzetállam erőszakszervezeteitől várnánk a megoldást belső nézetkülönbségeink feloldására? Aki erre képes, bármire képes. Tehát mind politikai, mind erkölcsi megfontolásokból elutasítunk hasonló eszközöket. Ha az egységesülésnek ez lenne a fő szempontja, akkor az egész halva születik” – szögezte le a néppárt elnöke.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár) |2013. május 18.
Borboly Csaba a DNA hálójában
Szabadlábon védekezhet Borboly Csaba, de a vizsgálat alatt nem hagyhatja el lakóhelyét. Az elöljárót a Korrupcióellenes Ügyészség folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítják.
A Hargita megyei tanácselnök május 13-án jelent meg a DNA marosvásárhelyi kirendeltségén nyilatkozattételre, ahol a délután folyamán őrizetbe vették. A 38 éves politikus felesége, Borboly Melinda tájékoztatása szerint férjét két, az udvarhelyszéki Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es, valamint a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei útszakasz felújítása kapcsán gyanúsítja korrupcióval a DNA. Az ügyészség azt kifogásolja, hogy a dokumentáció 2010-es aláírásakor Borboly miért nem ellenőrizte személyesen az iratokat, illetve később miért nem tett panaszt a hatóságoknál az észlelt hiányosságok miatt.
Elena Curcã, a nyomozóhatóság marosvásárhelyi kirendeltségének főügyésze megerősítette, hogy 24 órás vizsgálati fogságba helyezték az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikust, valamint azt, hogy Borbolyt korrupcióval gyanúsítják. A tanácselnök mellett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselőt, Csiszér Botond Benedeket, az önkormányzatnak alárendelt útügyi igazgatóság ügyvezetőjét és Sófalvi Lászlót, a Hargita megyei önkormányzat volt alelnökét is őrizetbe vette a Korrupcióellenes Ügyészség. A vádhatóság közleménye szerint a tanácselnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy olyan cégnek, amely a szintén őrizetbe vett Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel mintegy 1,8 millió lej kárt okozott az államnak. A DNA közleménye szerint Borboly Csaba megkövetelte egy cégtől, hogy az önkormányzat által kifizetett összeg tíz százalékával támogassa a Csíkért Egyesületet. Az ügyészség szerint a tanácselnök a nyomok eltüntetése céljából követett el további törvénytelenségeket, így 2011-ben hamis iratok kiállítására bujtott fel másokat, hogy a Számvevőszék előtt igazolja a kifizetéseket, 2012-ben pedig – amikor az ügyészség vizsgálni kezdte az ügyet – rendőrségi feljelentéssel próbálta elkendőzni az ügyet. Pálffyt érdekellentéttel és olyan, a tisztségével összeférhetetlen kereskedelmi-pénzügyi műveletek végrehajtásával vádolják, amelyekből anyagi haszna származott, valamint magánokirat-hamisításra való felbujtással és hamisításban való részvétellel. Csiszér Botondot közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel, folytatólagosan elkövetett hamisítással, magánokirat-hamisításra való felbujtással és közérdek elleni hivatali visszaélésre való felbujtással gyanúsítják. Sófalvi esetében a DNA nem tette közzé az őrizetbe vétel okát. Mindannyiuk esetében 29 napos előzetes letartóztatást kértek az ítélőtáblától.
A DNA 2011-ben már folytatott vizsgálatot Borboly ellen, miután egy ismeretlen feljelentő azzal vádolta meg, hogy részesült a Hargita megyei sürgősségi kórház új épületéhez készített tervek ellenértékéből, és abból finanszírozta családi háza tervét, illetve az építkezési költségek egy részét. A DNA később ebben az ügyben megszüntette ellene a vizsgálatot.
A DNA vádirata
A DNA honlapján közzétett vádirat szerint a Hargita megyei Tanács elnökeként Borboly Csaba törvénytelenül és indokolatlanul rendelte el 2010 decemberében 1888914,20 lej elszámolását a Stravia Group Kft. részére egy sor a megyei út felújítását célzó munkálatért. A kifizetés olyan körülmények között történt, hogy a közbeszerzési eljárást megnyerő cég árajánlata jóval magasabb volt a licitből kizárt cégénél, ugyanakkor a munkavezető nem értett egyet az összeg kifizetésével, és a kivitelező nem tartotta be az eredeti terveket az aszfalt vastagságát illetően, és nem létezett a projekt módosítására vonatkozó átirat. A Hargita megyének okozott kárt 629178,85 lejre becsülték, és szerintük az üzletből ezzel megegyező haszna származott a Stravia Group Kft.-nek.
A vádlott 2010. december 27–29. között törvénytelenül és indokolatlanul rendelte el 672051,59 lej kifizetését a Stravia Group Kft.-nek, illetve 496632,84 lej kifizetését a Bridge Road Construct Kft.-nek, mindkét esetben nyersanyagok átvételéért. A papíron átvett nyersanyagok nem léteztek, a kifizetés annak ellenére történt meg december végén, hogy egyértelmű volt: a két cég képtelen elvégezni 2010. december 31-ig a szerződött munkálatokat. A DNA szerint a vádlottnak tudomása volt arról, hogy a nyersanyagok átadásáról készült jegyzőkönyveket meghamisították: korábbi dátumokat tüntettek fel rajtuk, nem létező javakat tüntettek fel, hogy azokat átvették. A 496632,84 lej kifizetése után megyei tanácselnöki minőségében Borboly Csaba 2010. decembere és 2011. januárja között egy közvetítő révén többször is kérte a Bridge Construct Kft. ügyvezetőjét, hogy fizessen be 50000 lejt a csíkszeredai Csíkért Egyesületnek.
A vád szerint a közérdek elleni hivatali visszaélés tényét álcázandó – amelynek eredményeként a Stravia Group Kft. anyagi javakban részesült – Borboly Csaba Csiszér Botond Benedeken és egy másik személyen keresztül meggyőzte a tervezőcég két képviselőjét két hamis irat kiállítására, amelyekkel a Hargita megyei Számvevőszék ellenőrei előtt igazolni tudják a Stravia Group Kft.-nek kifizetett pénzösszegeket.
A DNA marosvásárhelyi kirendeltsége a 131-es megyei úttal kapcsolatban a Stravia és Bridge Road Consult cégekkel kötött szerződésről szóló, a munkálatok kivitelezésére, ezek ellenértékének kifizetésére és szakvéleményezésére vonatkozó dokumentumokat igényelt Borbolytól. A tanácselnök 2012. október 16-i válaszában úgy nyilatkozott, hogy a Stravia Group 2010-es kifizetésekor a megyei tanácsot valaki egy hamisított dokumentummal félrevezette. A tanácselnök 2012. október 12-én feljelentést tett a Hargita megyei rendőrségen, amelyben ismeretlen személyt csalással vádolt, az illető az útépítési munkálatok felügyelője keltezetlen jelentését olyan formában hamisította volna meg, hogy annak alapján lehetségessé váljon a Stravia Group kifizetése.
A DNA ügyészei szerint Borboly Csabát tevékenységében Csiszér Botond Benedek segítette, aki 2010. decembere és 2011. decembere között a megyei útügyi igazgatóság vezetőjeként illegálisan nyilvánította kifizethetővé a Stravia Group és a Bridge Road Consult által kiállított számlákat. Ugyancsak Csiszér írta alá azt a hamis okiratot, amely szerint a Hargita Megyei Tanács bizonyos mennyiségű, nem létező építőanyagot vett át a két cégtől.
A Hargita megyei Tanács tagjaként 2008 és 2012 között Pálffy Domokos összeférhetetlenségi állapotba került, mivel részt vett a megyei éves költségvetés útjavításokra és korszerűsítésekre szánt tételeiről is rendelkező éves költségvetések megszavazásában, holott az útjavítási szerződések egy részében az általa adminisztrált cégen keresztül személyesen és a részvényeket birtokló testvére révén is érdekelt volt. Így maga és testvére számára összesen 25351090 lejre tett szert, ami a 2008 és 2012 között elnyert 40 szerződés értékének felel meg. Ezen ügyletek lebonyolítása során a Stravia Group céget vezette, ez a tevékenység pedig összeférhetetlen a megyei tanácsosi tevékenységével. 2012 áprilisában rávett valakit több olyan okirat kiállítására, amelyeknek alapján ki lehetett bocsátani egy technikai szakvéleményezést. A szakvéleményezés célja a Számvevőszék által megállapított kár csökkentése volt, amely 2012 márciusában a Hargita Megyei Tanácsot érte a Stravia Groupnak illegálisan kifizetett összegek nyomán. Az ügyészek a kárt 1796863,28 lejre becsülték. Az összeg egyrészt a fiktív építőanyag ellenértéke, amelyet az építőcégek névlegesen átadtak a Hargita megyei Tanácsnak, másrészt pedig az a tétel, amely a versenytárgyaláson résztvevő egyéb cégek jóval alacsonyabb értékű ajánlata és a licitet megnyerő, ám magasabb értékű ajánlatot benyújtó cégek árajánlata között rögzíthető.
EN-összeállítás
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2013. május 18.
Az aranykor böjtje
Alapjaiban rázhatja meg az RMDSZ-t az a letartóztatás- és vizsgálatsorozat, amely e hét elején zúdult a tulipános alakulatra. Borboly Csaba Hargita megyei önkormányzati elnök és néhány munkatársa ellen bekeményített a korrupcióellenes ügyészség, Olosz Gergely letette a szenátori terheket, vélhetően azért, hogy megússza a rangjabeliek számára a Legfelsőbb Bíróságon fenntartott számonkérés cseppet sem irigylendő kirakatát. És ki tudja, merre kanyarog még a hasonló ügyek vége?
Pártállástól és ideológiai meggyőződéstől függetlenül aligha örül bárki magyar ezeknek az eseményeknek. Egyrészt azért, mert a magyar közösség képviselőit érő zaklatások láttán bizonyos mértékben saját komfortérzetünkben is érintve érezzük magunkat, kisebbségi sorsunkban mindannyiunknak fáj, ha bántják a magyart. Kicsorduló könnycseppünket letörölve azonban már arra kell gondolnunk: mi van, ha igazak azok a vádak? Persze minden közösségnek megvannak a maga botladozói, ezúttal azonban a legnagyobb választói tömegek bizalmát birtokló érdekvédelmi szövetség néhány prominenséről van szó. Ők azok, akik az eddigi hatalmi beágyazódások „lakóiként” még mindig rengeteg emberrel hitetik el, hogy az eddigi út az egyetlen járható. És ha jólesően rádiózva suhanunk az Oklánd és Vargyas közötti, már csak néhány átereszre és felfestésre váró, a legutóbbi magyar világot követően negyven éven át építőmunkást nem is látó úton, egy percre talán hajlamosak is vagyunk helyeselni. Ha viszont az állandó fenyegetettség, a zsarolhatóság a hasonló megvalósítások ára, aligha éri meg a dolog.
Tudomásul kellene végre venni, hogy veszélyes dolog egyetlen pillérre helyezni közösségi és emberi sorsokat. A magyar érdekképviselet pozíciókkal és pénzosztogatási kompetenciákkal kirakott aranykorának böjtje most kezd elérkezni. Nem csak a pénzcsapok elzárásával, hanem régi rossz alkuk felemlegetésével, bűnügyi dossziék meglobogtatásával, vagy – mint most Borboly esetében – azok fellapozásával.
Az RMDSZ középtávú jövőjének „kinevelt”, a kor elvárásainak megfelelő tudással, eszköztárral és erkölcsi mércével felfegyverzett fiatal farkasai vergődnek a különböző hatóságok hálójában. Nem tudjuk, bűnösök-e vagy sem. Ami bizonyos, hogy kálváriájuk révén egy egész közösség mundérján is folt esett. Ha annak drukkolunk, hogy ártatlanságuk bebizonyosodjon, jelentős mértékben magunkért szorítunk. No meg azért, hogy végre kopjon el a kocsmapolitizálás veretes bölcsessége, miszerint aki háborúba megy, számoljon azzal, hogy a túloldalról is lőnek.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2013. május 19.
Románok tüntettek az autonómiáért Kolozsváron
Szombat délben Kolozsvár belvárosában mintegy húsz, többségében román nemzetiségű tüntető fejezte ki szimpátiáját Erdély autonómiája mellett. A helybelieken kívül Szebenből, Medgyesről és Nagyváradról is érkeztek az előre bejelentett megmozdulásra.
„Autonómiát Erdélynek!”, „Kolozsvár, Erdély fővárosa”, „Föderális Romániát!” – hirdették a közel félórás tüntetésen felvonultatott transzparensek, ahol felolvastak egy, Románia régiósításával kapcsolatos nyilatkozatot is. A nemrégiben megfogalmazott kiáltvány Erdély önrendelkezése mellett foglal állást, valamint felhívja a figyelmet a tervezett régiósítás legfőbb veszélyére, vagyis a magyar közösség tudatos asszimilációjára a román többséggel szemben. A megjelentek – egyebek mellett – kifejezték határozott igényüket a regionális parlamenttel, az önálló, erdélyi költségvetéssel, a régió történelmi határainak tiszteletben tartásával és az elkobzott anyagi javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban is.
Az esemény szervezője Fancsali Ernő, székelyudvarhelyi születésű, de jelenleg Kolozsváron nemzetközi kapcsolatokat tanuló egyetemista. Elmondása szerint, május 18-án volt két éve, hogy elkezdte szerkeszteni az Autonomy for Transylvania Facebook-oldalt, melynek mára már közel ötezer követője van. Az évforduló apropóján Fancsali úgy gondolta, ideje a virtuális térből kimozdulva, a mindennapi életben is hangot adni az erdélyiek autonómia-igényének. Ennek megfelelően egy Facebook-esemény mentén szerveződő tüntetők szombaton megjelentek a kolozsvári Széchenyi-téren (ma Mihai Viteazul-tér). A demonstráció főszervezője, a résztvevők alacsony létszáma ellenére is, sikeresnek ítélte a megmozdulást, melynek következő állomására június 15-én kerül sor Nagyszebenben.
A tüntetés rendőri biztosítás mellett, rendbontás nélkül ért véget.
vajma.info
Erdély.ma2013. május 19.
Ternyák Csaba érsek homíliája a pünkösdi nagybúcsún
Elhangzott Csíksomlyón, május 18-án.
Excellenciás és Főtisztelendő Érsek és Püspök atya! Tisztelt Közjogi Méltóságok! Kedves Paptestvérek! Krisztusban Kedves Testvéreim!
„Boldog vagy, mert hittél" (Lk 1,45). Ez a tengernyi nép, amely ma itt Csíksomlyón összegyűlt, mind zarándokként érkezett. Azért jöttünk, hogy Erzsébettel együtt mi is boldognak hirdessük Szűz Máriát, akit már őseink himnuszában nemes egyszerűséggel boldog asszonynak neveztek. Mindenki vállalta az utazás fáradalmait, különösen azok, akik gyalog jöttek ide. Egy hónappal ezelőtt Egerben találkoztam egy ilyen csoporttal, akik Budapestről indultak. Remélem ők is rendben megérkeztek és itt vannak közöttünk. A hit zarándokútján nemcsak hívő emberek járnak, hanem keresők is szép számmal, akik szívük rejtekén foglalkoznak az istenhit kérdésével. Ma talán őket is közelebbről megérinti a hit vágya. Sokan televízión, vagy rádión keresztül kapcsolódnak be az ünneplésbe, és lélekben most ők is velünk vannak.
A pünkösdi Lélek segítségül hívásával szeretnék ma erőt önteni hallgatóimba, hogy alázatosan kitartsanak hitükben. Egyikünk sem saját erejéből jutott el a hitre, és nem is mások térítő munkájának eredményeként. A hit Isten ingyenes ajándéka. Meggyőződésem, hogy Isten a Hit Évében sok ember lelkét el akarja érni ajándékával. Amikor XVI. Benedek pápa meghirdette a Hit Évét, akkor minden emberre gondolt. Az Apostolok Cselekedeteinek egyik mondata ihlette őt, ezért írásának ezt a címet adta: „A hit kapuja". A Szentírásban arról olvasunk, hogy Pál apostol és Barnabás, egyik apostoli útjukról visszatértek Antióchiába, összehívták a híveket és örömmel elmondták nekik, hogy Isten „a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját" (ApCsel 14,27). Ez a kapu azóta minden ember előtt nyitva áll. Mindenki meghívást kap, hogy belépjen rajta. A hit ma sem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága. Tegyük ezért plébániáinkat tanúságtevő és befogadó közösségekké, hogy minden kereső ember lelki otthonává váljanak!
Hálásan köszönöm Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek úrnak és Orbán Szabolcs ferences tartományfőnöknek, hogy meghívtak az idei csíksomlyói búcsúra. Örömmel indultam el én is azon az úton, amely szép Erdélyországba, a székelyek ősi Szűz Máriás kegyhelyére vezetett. Azt is örömmel látom, hogy nem csak az őseik hitéhez ragaszkodó székelyek, hanem az anyaországi és más országokban élő honfitársaim is nagy számban képviseltetik magukat. Azért jöttünk, hogy zarándokként köszöntsük Jézus Krisztus édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát! Hiszen ő mindannyiunk égi édesanyja. Ma Juhász Gyula szavaival megvalljuk: „Mária, hívnak csillagszemeid!" (Májusi áhitat).
Örömünket fokozza, hogy ezen az úton ma velünk tart sok protestáns testvérünk, és vannak köztünk más nyelven beszélő keresztények is. Mindannyian a Boldogságos Szűz Mária gyermekei vagyunk!
Nem először járok Székelyföldön. Az elmúlt évek során többször örömmel tapasztaltam az itt élő magyarok Istenhez, Szűzanyához, a templomhoz és papjaikhoz való hűségét. Mária segített a múltban. Ma is hozzá fordulunk, hogy álljon mellettünk pünkösdi készületünkben. Fogadjuk el most is segítségét! Mária előbb megismerte a Szentlelket, mint maguk az apostolok. Jobban ismerte Jézust, mint a tanítványok. Többet tud a hitről és a boldogságról bárki másnál. Érdemes hallgatnunk rá! Ősi nemzeti himnuszunk joggal nevezi őt boldog asszonynak és a Szentlélek mátkájának. Jelen volt az apostolok között az első Pünkösd napján. Fogadjuk meg tanácsát! Nekünk is azt mondja, amit a kánai mennyegzőn mondott a bor hiány miatt zavarba került násznagynak: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!" (Jn 2,5). Mária is abban találta meg boldogságát, hogy Istenre figyelt, hitt Neki és megtette azt, amit kért tőle. „Boldog vagy, mert hittél". Erzsébet szavai arról tanúskodnak, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. Nem azt mondja, hogy a boldogság hitet eredményez, hanem éppen fordítva. A hit következménye a boldogság. Mária azért boldog, mert hitt. Ha nem hitt volna, nem lenne boldog. Mária hitte, hogy az Isten nem akarja őt becsapni, rászedni, tőrbe csalni. Hitt az angyal szavának: úgy lesz gyermeke, hogy közben férfit nem ismer.
Miben áll Mária boldogsága? Abban, hogy hitt. Nem azért boldog, mivel kiváltságokat kapott, mivel Isten Fiának anyja lehetett, hanem azért, mert hitt. Jobban hitt Istennek, mint a saját tapasztalatának. Szent Ágoston nagyon frappánsan fogalmazza meg: „Boldogabbnak mondjuk Máriát azért, mert hitében magába fogadta Isten igéjét, mint azért, hogy testében is hordozta őt" (Serm. 186,2). Mária „igen"-je nem csupán a szép freskókon ábrázolt angyali üdvözlet kegyes, idilli jelenete. Nem csak a megtiszteltetés volt rendkívüli, hanem a vele járó rizikó is. Az isteni tervbe való beleegyezés kockázatos vállalkozás volt Mária részéről. Ő tudta azt, amire mi nem szoktunk gondolni, hogy a házasságtörés büntetése a megkövezés volt, mint ahogy keleten sok országban ma is így van ez. Nem tudhatta előre, hogy József hisz-e majd neki, nem vádolja-e meg hűtlenséggel. Nem ismerte az isteni terv részleteit. Mégis hitt az angyal szavának, hitt Istennek anélkül, hogy biztosítékot kapott volna. Egyedül a hitébe tudott kapaszkodni, és ez a hit tette őt naggyá, ez a hit tette őt boldoggá.
Ismerek embereket, akik szinte félnek a hittől. Azt feltételezik, hogy a hit az öröm és a boldogság ellen van. Azt gondolják, hogy a hit elvesz valamit az ember életéből, hogy le kell mondani valamiről, ami széppé tehetné életünket. Úgy vélik, hogy a hit ópium, amely elkábítja az embert és eltereli a figyelmet az élet fontos, nagy kérdéseiről. Holott éppen fordítva van, a hit az amely kinyit bennünket a többi ember és a közösség felé, és létünk legégetőbb kérdéseire éppen a hit nyújtja a legteljesebb és leginkább megnyugtató választ. Ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem. Ezért aki belép a hit kapuján, az nem veszít el semmit, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá és naggyá teszi. Éppen ellenkezőleg a hitben találja meg saját koordinátáit a család, a nemzet, az emberiség, sőt az egész világmindenség vonatkozásában. A hit megszabadít az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától. A hitben soha nem vagyunk egyedül. Testvérekre találunk, egy nagy családnak, az Egyháznak lehetünk tagjai, akikkel a közös hit megvallása kapcsol össze. Nagy élmény újra felfedezni hitünket, tudatossá tenni, elmélyíteni, megerősödni benne. Jó azt is világosan látni, hogy ajándékba kapott hitünk olyan érték, amelyre érdemes gondosan vigyázni, mert veszélyek leselkednek rá, törékeny a cserépedény, amelyben őrizzük. A Szentlélek Úristen azonban ma is vezeti Egyházát és segít megtisztítani a babonás, egyénieskedő elemektől, az új tanítók és tanítások túlértékelésétől. Mégis vannak, akik eltérnek a hiteles tanítástól és olyan prédikátorokat követnek, akiknek tanítása fülüket csiklandoztatja. Már Szent Pál apostol is óva intett ezektől a veszélyektől (vö. 2Tim 4,3). Nemcsak a hitetlenség kísértése leselkedik tehát ránk, hanem a hiszékenység is szedi áldozatait. Ne adjunk hitelt a különféle ellenőrizetlen magán kinyilatkoztatásoknak, amelyek alkalmasak arra, hogy zavart keltsenek. Ma is vannak báránybőrbe bújt ragadozó farkasok, akik kihasználják az emberek hiszékenységét és különféle figyelmeztetésekkel riogatnak. Ha Jézusra és az ő Egyházára figyelünk nincs szükségünk nagy figyelmeztetésekre. Inkább arra van szükségünk, hogy amint óráinkat is időről időre hozzáigazítjuk a pontos időhöz, úgy hitünket is igazítsuk hozzá egyházunk hitéhez. A Hit Évének legyen az a legnagyobb eredménye egyházunkban, hogy mindannyian újra felfedezzük, jobban megismerjük és elmélyítjük hitünket.
„Boldog vagy, mert hittél". Mit jelent boldognak lenni? Nem könnyű megválaszolni. Sokkal könnyebb helyzetben lennénk, ha az lenne a kérdés: hogyan lehet boldogulni. Egyébként is, úgy tűnik ma több embert érdekel a boldogulás, mint a boldogság kérdése. Sokan azt gondolják, hogy akik boldogulnak, azok boldogok, akik pedig nem boldogulnak az életben, azok boldogtalanok. Mintha a boldogság a boldogulástól függne. Mária boldogsága azonban a hitében gyökerezett. Nála a hit és a boldogság szorosan összetartoznak.
Ki tudja, lehet, hogy a boldogtalanság meg a hitetlenséggel rokon? Miben találhatjuk meg tehát a boldogságunkat? Ha életünket az örök élet távlatába helyezzük, akkor igazat adunk azoknak, akik arra tanítanak, hogy nem szabad félni. Lehet bár sokféle gondunk és bajunk, életünk leginkább szorongató kérdésére Jézus Krisztusban megkaptuk a választ. Soha nem fogom elfelejteni azt a latin amerikai püspököt, aki egyszer felkeresett hogy megossza velem egyházmegyéje számos nehéz gondját. Valóban súlyos problémák nyomták a vállát, mégis, miközben panaszait hallgattam, az volt a érzésem, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott emberrel beszélgetek, akit a nehézségek nem döngöltek a földbe. Sőt, sugárzott belőle az öröm. Amikor megjegyeztem neki, hogy ennyi gondja között hogyan lehetséges, hogy ilyen túláradó benne az öröm, szinte ragyogó arccal így válaszolt: hát, hogy ne, hiszen ÜRES A SÍR.
Megrázó volt ennek az embernek a tanúságtétele. Ha Krisztus sírja üres, az azt jelenti, hogy egyszer a mi sírjaink is megnyílnak. Életünk legnagyobb gondjára Krisztus megadta a választ. A többi aprósággal pedig valahogy majd magunk is elboldogulunk. Szent Pál apostol arra tanít bennünket, hogy ha csak ebben az életben reménykednénk Krisztusban, szánalomra méltóbbak lennénk minden embernél (vö. 1Kor 15,19). A mi reményünk azonban a boldog örök életre szól.
Ez a húsvéti öröm az, amelyre mindannyian meghívást kaptunk. Kérjük a Csíksomlyói Segítő Szűzanyát, a Boldogasszonyt, hogy vezessen el bennünket is a hit belső örömére, amely őt eltöltötte, és átsegítette az élet nehézségein. Járjon közben értünk, hogy őseink szent hitétől soha el ne szakadjunk. Ez a fogadalmi búcsú is arról tanúskodik, hogy fontos számunkra a hitben való hűség. Ez a katolikus hithez való ragaszkodás jellemezte a székely nemzetet a múltban, ez élteti ma a kisebbségi létben, és ez a biztos jövő záloga. Bárcsak a fiatal nemzedék is megértené ezt, és nagylelkűen vállalná, hogy Isten munkatársa legyen az élet továbbadásában. Szívből imádkozom székely testvéreinkért, hogy mindig hűségesek tudjanak maradni a Csíksomlyói Szűzanyához és őseik földjéhez. Kívánom, hogy soha el ne csüggedjenek a nehézségek láttán, és mindig tudjanak bízni a gondviselő Isten jóságában.
Ma Boldog II. János Pál pápa születésnapja van. Idézzük emlékezetünkbe, amit pápasága kezdetén a lelkünkre kötött: „Ne féljetek!" Ez a bátorítás 365 helyen található a Bibliában. Jut belőle az év minden napjára! Ne féljünk tehát Krisztust beengedni az életünkbe és hagyni, hogy ő irányítsa gondolatainkat, vágyainkat és tetteinket. Ámen.
magyarkurir.hu
Erdély.ma2013. május 20.
Negyvenezer magyar zarándok Gyimesbükkben
Több mint negyvenezer magyar zarándok gyűlt össze vasárnap Gyimesbükkben. Az ünneplők felkeresték az ezer éves határt, a szentmisét követően pedig a történelmi Magyarország legkeletibb határállomására látogattak.
A zarándokvonatot több ezer ember várta, az anyaországból érkezők a fogadtatástól a könnyekig meghatódtak, azt mondták, nem lehet kifejezni ezt a fantasztikus érzést.
Deáky András nyugalmazott tanár, az esemény főszervezője az esemény céljáról így nyilatkozott: a leszakított nemzettesteken élő magyarok hitének, magyarságtudatának az erősítése, a Magyarországon élőket pedig rádöbbenteni arra, hogy mi is történt velünk itt magyarokkal az elmúlt szűk száz esztendőben.
Erdély.ma2013. május 20.
Izsák: a román kormány régiósítási terve Ceausescu telepítés-politikájára épül!
Románia kormánya egy szakértői bizottságot hozott létre a kormány korábban közzétett közigazgatási céljainak tudományos alátámasztására. (Consiliul Consultativ pentru Regionalizare, rövidítve CONREG). A jelentés említést sem tesz Románia azon nemzetközi kötelezettségvállalásairól, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni a régióhatárok kialakításánál, viszont ezekkel ellentétes elveket, célokat fogalmaz meg, azt sugallva például, hogy a kisebbségek nyelvi, kulturális sajátosságai a kevert népességű településeken lehetnek a fejlődés előmozdítói. A jelentéshez mellékelt térképek lényegében a Ceausescu rendszer telepítéspolitikáját tükrözik A térkép feletti felirat magyarul: „A vándorlási áramlatok térképei, mint a 2013-as régiósítás magalapozói”.
A csatolt térkép a 2002 népszámlálás alapján készült. A nyilak kiindulási pontja a költöző állampolgárok születési helyét, a nyíl hegye az állandó lakhelyet jelöli. A Ceuasescu rendszer a gazdaságfejlesztést teljes mértékben a nemzetiségi arányok megváltoztatásának rendelte alá. A CONREG jelentés térképe nagyon jól tükrözi ezt. Moldvából tömegesen telepítették be a román lakosságot Brassóba, ahol az ötvenes évektől kiemelt nagyberuházások biztosították a betelepedők munkahelyét. A helyi, őshonos székely-magyar lakosság a Székelyföldre telepített üzemekben nem kapott munkát, őket arra kényszerítették, hogy Brassóban keressék a boldogulást. Brassó megyéből pedig folyamatos ma is a románok betelepítése Székelyföldre. Ennek eredményeként Sepsiszentgyörgy hatvanezer lakosából a román nemzetiségűek száma ma eléri a 20.000-et!
A CONREG jelentés a Ceausescu korszak migrációs folyamatait – hamisan – természetesként kezeli, és a közigazgatást úgy akarja átalakítani, hogy az új közigazgatási rendszer továbbra is a népességkeveredést szolgálja.
Állításuk szerint egy régió annál működőképesebb, minél intenzívebb az őt alkotó megyék között a népességvándorlás. „Paradox módon” ennek a követelménynek annál kevésbé tud megfelelni egy régió minél homogénebb kulturális szempontból.[1] A kisebb történelmi régiók lecserélése nagyobb közigazgatási régiókkal kulturálisan heterogénebb közigazgatási régiókat fog eredményezni, de növekedni fog a működésük hatékonysága. Olyan ez, mintha a gazdasági-társadalmi hatékonyság növekedését a terület kulturális homogenitásának csökkentésével fizetnénk meg. A kisebb történelmi-kulturális területek kiterjesztésének (?) másik következménye a fejlesztési régiók kulturális sokszínűségének megnövekedése lesz[2].- áll a jelentésben.
A második térképen a CONREG jelentés migrációs térképét helyeztük rá a Középrégió nemzetiségi összetételének térképére, amely azok számára is illusztrálja a román kormány valódi szándékát, akik nem rendelkeznek helyismerettel.
Dél-Tirol németajkú közössége, a katalánok, a baszkok, és mi székelyek egyformán felismerjük a Mussolini, Franco, Ceausescu féle bolsevik-fasiszta asszimilációs politika frazeológiáját, bármilyen európai vagy tudományos álcát használ, mint például a Ponta kormány szakértői bizottsága. Románia kormánya a március tizedikén, Marosvásárhelyen tüntető harmincezer állampolgár beadványát, amely a tervezett közigazgatási átalakítás ellen is tiltakozott, és meghallgatást kért, több mint két hónap után is válasz nélkül hagyja. Victor Ponta miniszterelnök párbeszédet ígért az európai fórumok előtt, de lényegében elutasítja azt. Románia nemzetközi kötelezettségvállalásainak betartását ígérte, valójában azok megszegésére készül.
Közösségünknek nagyon határozottan kell fellépnie Románia kormányának tervezett közigazgatási átalakítása ellen. Ha nem változtatnak rajta, akkor az alkotmánymódosítást akkor sem szabad megszavazni, ha az engedményeket is tartalmazna. Minden erdélyi magyarnak el kell mennie az alkotmánymódosító népszavazásra és nemmel kell szavaznia. Ha ezek ellenére a többségi erőszak Székelyföldet a román többségű Középrégióba akarja belekényszeríteni, akkor a polgári engedetlenség eszközeihez kell folyamodnunk. Támaszkodva a nagyvilág magyarságára, a demokráciának, jognak, az Európai Unió közös alkotmányos örökségének elkötelezett polgároknak a szolidaritására, az egész világot mozgósítanunk kell.
Ne engedjük Székelyföldet beolvasztani, vagy feldarabolni!
Állítsuk meg Bukarest asszimilációs politikáját.
Izsák Balázs
Marosvásárhely 2013. május 20.
Erdély.ma2013. május 20.
Székelyzászló-ügy – Gyergyóban sem indul nyomozás az intézményvezetők ellen
A csíkszeredai és a székelyudvarhelyi ügyészség után a gyergyószentmiklósi ügyészség sem indít bűnvádi eljárást a székely zászló kitűzése miatt feljelentett intézményvezetők ellen – közölte hétfőn az MTI-vel Majeczki Izabella, a gyergyószentmiklósi ügyészség vezetője.
A főügyész elmondta, hogy a pénteken meghozott döntést az elkövetkező napokban közlik hivatalosan a zászló kitűzése miatt feljelentett 17 Gyergyó-vidéki intézményvezetővel. Az indoklásra nem kívánt kitérni, arra hivatkozván, hogy azt előbb az érintetteknek kell kézhez kapniuk. Az ügyészség azután zárta le az ügyet, hogy a rendőrség mind a 17 intézményvezetőt (polgármestereket, iskola- és óvodaigazgatókat) kihallgatta.
Az ügyészség azt vizsgálta, hogy törvényes-e a székely zászló kitűzése azt követően is, hogy a marosvásárhelyi táblabíróság érvénytelenítette a megyei önkormányzat határozatát, amely Hargita megye zászlajává nyilvánította a jelképet.
Hargita megyében egy maroshévízi nyugalmazott tanár feljelentése alapján kezdett vizsgálódni a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi ügyészség azoknál az intézményeknél, amelyeken székely zászló leng. Korábban ugyanennek a személynek a feljelentése alapján törölte el a Marosvásárhelyi Táblabíróság a székely zászlót hivatalos megyezászlóvá nyilvánító határozatot.
Az intézményvezetők márciusban és áprilisban kaptak rendőrségi idézést, és írásos nyilatkozatot kellett adniuk arról, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, kitől kapták azt.
A csíkszeredai ügyészség április 23-án, a székelyudvarhelyi ügyészség pedig május 15-én közölte, hogy bűncselekmény hiányában ejtette a zászlóügyet.
erdon.ro2013. május 20.
Nyíló Akác Napok: megkezdődött a harmadik évtized
Csütörtök reggel kezdődött, és vasárnap éjfél után ért véget Érmihályfalván a XXI. Nyíló Akác Napok fesztivál. Több részletre később visszatérünk, alább egy összefoglalóval igyekszünk egy kis hangulatot átmenteni.
Többen úgy köszöntek el egymástól Érmihályfalva főterén vasárnap éjfél után, miután a tűzijátékkal befejeződött a XXI. Nyíló Akác Napok, hogy „Boldog új évet”. Ezzel tréfásan utaltak arra, hogy a város ünnepe már szinte a helyi időszámítás sarokköve, a heteket-hónapokat a fesztiválokhoz mérik, hiszen még a ritkán találkozó ismerősök, családtagok is azzal búcsúznak, hogy – ha hamarabb nem -, jövő májusban látják egymást. Szinte lehetetlen vállalkozás a négy nap mintegy 50 programjáról összefoglalót írni, amikor külön-külön is mindegyik saját beszámolót érdemelne, ezért a krónikás ezúton is elnézést kér azoktól, akik a hely szűke miatt esetleg kimaradnak.
Sokszínűség
A csütörtöki eseményekről már beszámoltunk, péntek délelőtt sportrendezvények zajlottak, ezekre külön visszatérünk.Ugyancsak pénteken a megalapításának 10. évfordulóját idén ősszel ünneplő Egészségügyi-Szociális Központban Hajdúnánásról, Margittáról, Nagyváradról, Papfalváról és Nagyszalontáról érkezett vendégeket jelenlétében szociális megbeszélést tartottak. A kultúrházban „új színfolttal gazdagodott a város kulturális palettája”: bemutatták Sillye Judit helyi költő első, a Városháza támogatásával megjelent Holdpermet című verseskötetét, rögtön utána pedig – megőrizve a hangulatot – Kristófi János nagyváradi festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás (ami vásárlással egybekötve még 2 hétig látható a könyvtárba költöztetve). Péntek délután került sor a fesztivál hivatalos megnyitójára, melyen hagyományosan felvonultak az előadócsoportok, és a meghívott vendégek is. Utóbbiak közül – Nyakó József polgármester köszöntő szavai után – rövid beszédet mondott Kiss Sándor, az RMDSZ megyei elnöke, Cseke Attila és Szabó Ödön, a szervezet parlamenti képviselői, utánuk a testvértelepülések polgármesterei következtek: Szögedi Anna, a felvidéki Tornalja, illetve Nyíri Béla, a szomszéd Nyírábrány elöljárója. A megnyitó után újra a kultúrházba mentünk, ahol a Thurzó Zoltán zongoraművész által „előcsalt” dallamokat a székelyhídi Gavrucza Tibor, illetve a helyi Molnár Zoltán és Hintalan Géza képzőművészek próbálták megfesteni. Később lezajlott az első Nyíló Akác Hanga verseny döntője, melyet a mezőzombori (Magyarország), de helyi kötődésű Fodor Jennifer nyert (erre külön visszatérünk).
Stílusok
Este a nagyváradi Akces, Mohácsi Brigitta, a Playtime együttes, majd a kirobbanó energiájú Tóth Gabi koncertezett, a kultúrházban a helyi, margittai, szalacsi, székelyhídi és nyírbélteki kórusok tartottak jó hangulatú találkozót. A híres erdei zsibongóban idén is ezrek szórakoztak, jókedvűket egy rövid, de kiadós zápor sem tudta elvenni. Szombaton délelőtt 17 aranylakodalmas párt köszöntöttek – erre is visszatérünk, akár csak a most is sokakat vonzott lovas bemutatóra. A strand területén oldtimer kiállítás volt néhány autó, és több motor „részvételével. Szombat délután a főtér volt a fő helyszín, ahol a gyerekeket a Bóbita együttes koncertje várta, majd az érsemjéni Ezüstperje, a helyi Nyíló Akác, illetve a nyíregyházi Újfigurás néptánccsoport részvételével tartottak néptáncgálát. A Szépkor Nyugdíjas Egyesület tagjai sárszentmihályi és hajdúnánási vendégeiket fogadták. Az AmazonÁsz koncert után helyi és környékbeli moderntánc csoportok váltották a stílust, este Alex Velea és Wolf Kati voltak a sztárfellépők, közben a Móka színjátszó csoport új bemutatóval töltötte meg a kultúrház nézőterét. Még a délután folyamán a könyvtárban az Érmellék 2009 Fotóklub hetedik saját kiállítása nyílt meg, a Gödör Rendezvényházban 55 bort kóstolt meg a borverseny zsűrije (erre is visszatérünk). Szombati utolsóként a debreceni Bakator zenekar népzenei koncertjére, és szabadtéri táncházba voltunk hivatalosak, és aki bírta még, annak irány újra az erdei zsibongó.
Színek, ízek, illatok
Vasárnap reggel rekord számú résztvevővel kezdődött meg a főzőverseny a strand területén, a mintegy harminc csapat 40 féle ételt tett le a zsűri asztalára, a fődíjat délután Pazar vegyes paraszttáljával a székelyhídi Pazar csapat vehette át (az ízeket később újra felidézzük). Még délelőtt a fegyverek kedvelőit várták a piacra – persze nem vásár volt, hanem nézelődni lehetett az airsoft bemutatón. A kultúrházban a nagyváradi Lilliput Társulat Kezeslábas című előadásával, majd játszóházzal várta a kisebb-nagyobb gyerekeket, és szüleiket. Délben – a főzőverseny közben – a székelyhídi GV Team tartott sportfavágó showt, bemutatva például az önjáró láncfűrészt (ennek titkát később leplezzük le). Délután a főtéri közönség inkább nézte, mintsem bekapcsolódott az Aktív fitnesz csoport bemutatójába, utánuk az Aladin Hero Team küzdősport bemutatója következett. Közben Thurzó Zoltán zongoraművész, Thurzó Sándor hegedűművész, és a helyi tehetség Cormos Viktória énekesnő, illetve a Jubilate Deo kórus adott a római katolikus templomot megtöltő koncertet. A főtéren a már 10 éve „visszajáró” székelyhídi Tini Dance Center mutatta meg, hogy mit sem vesztett lendületéből a csoport. A Nyíló Akác Szépe versenyen, ahogyan arról korábban már beszámoltunk, kilenc lány jelentkezett be a koronáért, aztán a divatbemutatóval fűszerezett döntőn a
Rimay Renáta, Móricz Nóra, Rusu Mădălina sorrend alakult ki (lásd 1. oldal). Sajnos ezzel egy időben zajlott a kultúrházban a magyarországi Aranyosi Péter és a diószegi Kun Zsolt közreműködésével stand up comedy előadás, melyen annyian voltak, hogy ahogyan mondani szokás egy tűt nem, esetleg néhány poént lehetett elejteni.
Dallamok
Az esti főtéri koncertek sorát a Dreamers együttes nyitotta, majd a magyarországi X-Faktor harmadik szériájának másodikja, Antal Timi csodálkozott rá a tengernyi közönségre. A szimpatikus, kedves énekesnőt a még nagyobb bulit teremtő, élőben nyomult Magna Cum Laude együttes követte, melynek énekesével sokan együtt kiáltották világgá, hogy utálják a főnöküket, nem törődve a másnapi esetleges „következményekkel”… Debreceni tűzzsonglőrök voltak az utolsó műsorszám, pontosabban a megnyitón is közreműködött Syluette menettánccsoport, mely így keretbe zárta a rendezvényt. A tűzijáték előtt még zárszót mondott Nyakó József polgármester, egyúttal színpadra szólította mindazokat a munkatársait, akik társai voltak a szervezésben, így köszönve meg munkájukat a sok-sok ezres tömeg előtt.
Hétfőn reggel pedig már mintha csak álmodtuk volna az egészet: se színpad, se sörsátrak, se szemétkupacok! A Nyíló Akác Napok jobb lábbal lépett harmadik évtizedébe.
Rencz Csaba
erdon.ro2013. május 20.
Egy színésznemzedék három korszaka
Székely Szabó Zoltán Egy nemzedék három felvonásban című kötetét mutatták be a szerző jelenlétében pénteken délután a nagyváradi színház páholyelőcsarnokában.
Székely Szabó Zoltán a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház társulatának volt a tagja, majd 1987-ben Ausztriába emigrált, jelenleg Bécsben él. A szerző harminc erdélyi magyar színművésszel, színházi alkotóval készített egyenként három interjút három különböző történelmi korszakban, ezért is lett a 2012-ben kiadott könyv címe:. Az Egy nemzedék három felvonásban. A nagyváradi könyvbemutatón Nagy Béla színháztörténész, a váradi magyar színtársulat nyugalmazott irodalmi titkára méltatta a könyvet. A méltató kiemelte azt, hogy bár a színház elsődleges szerepe az, hogy előadásokat mutasson be a közönségnek, de gyakran ami a kulisszák mögött történik, az izgalmasabb, mint egy előadás. Nagy Béla esszéisztikus méltatásában kitért arra, hogy a kötetben szereplő színészgenerációt talán áldozati nemzedéknek lehet tekinteni, hiszen az interjúkból legtöbb esetben nehézségekkel teli, viszontagságos életpályák rajzolódnak ki. A könyv erényei közé sorolta Nagya Béla azt, hogy a különálló részek hatalmas totálképpé állnak össze, és a szerző erényeként emelte ki azt, hogy könyvét a színészekével együtt dobogó szívvel írta meg, ugyanakkor sikerült neki vallomásra bírnia az általában magukba zárkózó interjúalanyokat is. A kötet struktúrája is rendkívül érdekes. Az első interjúsorozat a 80-as évek legelején készült, az akkor még kezdőnek számító művészekkel, a második interjúsorozatot nem sokkal a rendszerváltás után készítette el Székely Szabó Zoltán, a harmadik beszélgetéssorozatot pedig mintegy tizenöt évvel a második interjúkör után rögzítette a szerző. Mint Nagy Béla fogalmazott, megrázó mélységű vallomások olvashatók a most ötven-hatvan éves erdélyi Magyar színészgenerációról. A váradi olvasók számára további érdekességet jelent az, hogy a harminc interjúalany közül három váradi színész, név szerint Fábián Enikő, Ács Tibor és Hajdu Géza. Összegzésképpen Nagy Béla elmondta, hogy a harminc interjúalany közül hárman időközben elhunytak, kilencen emigráltak, és nyolc színész elhagyta a színészi pályát.
Nehéz sorsok
A méltatás után maga a szerző vette át a szót, felelevenítve emigrálásának okait és körülményeit, majd a könyv megszületéséről beszélt. Elárulta, hogy a kötet befejezésére és kiadására az a Szélyes Ferenc színművész ösztönözte, aki nemrég mutatkozott be Nagyváradon a Nagy Romulus című előadás főszerepében. A szerző elmondta, hogy az interjúalanyok kiválasztásában nem volt szempont az, hogy ki a barátja, és ki nem az, mint mondta, kezdő színészként készítette el az első interjúsorozatot a 80-as évek elején azzal a céllal, hogy a fiatal, kezdő színészek gondolatait, problémáit, nehézségeit is megismerjék az olvasók. Hozzátette, hogy azokban az interjúkban kerülte a politikai témákat, így a beszélgetések gyakorlatilag cenzúrázatlanul jelentek meg az Ifjú Munkás című folyóiratban. Megtudtuk, hogy a második és a harmadik interjúsorozat elkészítésében a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy felkutassa az időközben sokfelé kirajzó színészeket. Ehhez kapcsolódva a színészek életpályájáról beszélt Székely Szabó Zoltán, elmondva, hogy az emigrálók közül többen a pálya elhagyására kényszerültek, és vannak akik mostoha körülmények között élnek ma is. Székely Szabó Zoltán saját sorsáról is beszélt a kis számú de érdeklődő közönségnek, tudatva azt, hogy Bécsben taxisofőrként dolgozik, emellett évente négy magyar nyelvű előadást hív meg Ausztriába, ugyanakkor a soproni színház megalapításában is részt vett. A könyvbemutatón ezt követően a hozzászólások következtek, majd dedikációval zárult a rendezvény.
Pap István
erdon.ro2013. május 20.
Kettős könyvbemutató a PKE-n
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) két oktatójának, Boros Konrád Erzsébetnek és Csákány Csillának a könyveit mutatták be május 16-án csütörtökön.
A Partium Kiadó és a PKE Zeneművészeti Tanszékének közös szervezésében május 16-án kettős könyvbemutatót tartottak. Lakatos Attila a Partium Kiadó vezetője az eseményt megelőzően elmondta, hogy az utóbbi időszakban megszaporodtak a könyvbemutatók, és ez a továbbiakban is így lesz, hiszen a tervek szerint heti egy alkalommal tartanának bemutatókat, amelyeken a Partium Kiadó saját kiadványait és más kiadók termékeit ismertetnék. A Partium Kiadó tíz éve alapult, és 2003-2004 óta rendszeresen könyvkiadással is foglalkozik. A csütörtöki alkalmon a PKE két jeles oktatójának könyvét ismertették. A rendhagyó eseményen a szerzők egymás kötetit méltatták, valamint dr. Angi István zeneesztéta is beszélt a művekről. Elsőként dr. Csákány Csilla mutatta be dr.Boros Konrád Erzsébet Egyházzene történet című könyvét, amelyben történeti adatok mellett zeneelméleti tudnivalók és kotta példák is szerepelnek. Egy zenei intermezzo alkalmával a kötetben példaként felhozott Bach, Verdi és Mozart műveket hallgatták meg a jelenlevők. Mint elhangzott, a könyvet a szakszerűség, olvasmányosság, áttekinthetőség jellemzi, hasznos elméleti és gyakorlati tudnivalókat nyújt mind a hallgatóknak, mind a tanároknak az egyházzenéről.
Közös előadás
Csákány Csilla Gondolatok a kolozsvári zenei életről című könyvéről Boros Konrád Erzsébet beszélt, aki elmondta, hogy a kötet 26 helyszíni tudósítást foglal magába az elmúlt fél évtized erdélyi zeneélet terméséből. A zenekritikák a Szabadságban és a Helikonban jelentek meg. Az első kötetes szerző egy útmutatóval indítja könyvét, amelyben „pontokba szedi a zenekritikus feladatait, segítséget (és biztatást) nyújtva a véleményformálás készségének fejlesztésében”- áll a könyv előszavában. A témák palettája nagyon színes és szerteágazó: opera, balett, hangverseny, előadói est, orgonakoncert, filharmónia koncertek, a szerző a kolozsvári magyar és román intézmények teljes zenei termését lefedi kritikáival. Boros Konrád Erzsébet végezetül hozzátette, hogy a szerző a kötettel a diákokat is biztatja véleményük megfogalmazására és bátor kinyilatkoztatására. Angi István az eseményen elmondta, hogy mind a két kötet hézagpótló. Az egyházzene történet hazai termése most kiegészülhet Boros Konrád Erzsébet kötetével. Csákány Csilla könyvében pedig azenekritika, zenekrónika és a stilisztika területe találkozik hiteles, pontos és jól megfogalmazott írások formájában. A két szerző a bemutató végén egy közös előadással is készült: Boros Konrád Erzsébet énekelt, Csákány Csilla zongorán kísérte.
Nagy Noémi
erdon.ro