udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5432
találat
lapozás: 1-30 ... 2671-2700 | 2701-2730 | 2731-2760 ... 5431-5432
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2013. június 24.
Erdélyi társulatok a kisvárdai fesztiválon
Elkezdődött a hét végén és szombatig tart a Magyar Színházak XXV. Kisvárdai Fesziválja, amely öt ország 23 társulatát látja vendégül, köztük több erdélyi társulatot.
A rangos seregszemlét a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója nyitotta meg pénteken, a közönség Spiró György művét, Az imposztort láthatta a háromszékiek előadásában. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió közös produkciójaként Székely Csaba Bányavakság című darabját mutatták be, a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata pedig John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című előadásával érkezett a szemlére. A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a Liam Clancy, Mary Reich, Yolande Snaith, Shahrokh Yadegari, Tompa Gábor: Romok igaz menedék című táncszínházi előadásával szerepel a versenyprogramban.
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem a Két lengyel darab című előadással állt színpadra Kisvárdán. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az Arany-légy, a Csíki Játékszín az Isten pénze, a temesvári Csiky Gergely Színház a Parasztopera, a nagyváradi Szigligeti Színház pedig A sevillai borbély című produkcióját mutatja be. Az Aradi Kamaraszínház Üvöltés a zsenikért első ciklus: Oroszok, a kolozsvári Váróterem Projekt a hajléktalanokról szóló cím nélküli előadással és a GroundFloor Group Dívák című előadásával lép fel. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Gogol Egy őrült naplójával érkezik a kisvárdai fesztiválra.
A rendezvény ideje alatt fotó- és dokumentumkiállítás tekinthető meg az idén jubiláló fesztivál múltjáról, de szakmai programokon, valamint gasztronómiai bemutatón és borkóstolón is részt vehetnek a látogatók. A fesztiválra olyan előadásokkal lehetett nevezni, amelyeket a romániai, ukrajnai, szerbiai és szlovákiai magyar színházak 2013 február végéig mutattak be vagy addig repertoáron tartottak. A produkciókat az előválogatón Sebestyén Rita író, színházi esztéta, Hizsnyan Géza színikritikus és Nagypál Gábor író, műfordító értékelte, majd végül Nánay István kritikus állította össze a versenyprogramot és a versenyen kívüli előadások listáját.
Krónika (Kolozsvár)2013. június 24.
Évadot zárt a Csíki Játékszín
Ünnepélyes keretek közt zárta tizennegyedik évadját pénteken a Csíki Játékszín, a rendezvény keretében a gálaműsor szórakoztató jeleneteit láthatta a nagyérdemű, ugyanakkor a közönség, illetve a színészek értékeléseit is nyilvánosságra hozták.
"Ebenézer Scrooge, az Isten pénze főszereplője a musical zárójeleneténél szórni kezdi addig összekuporgatott pénzét, mivel rájött arra, hogy pusztán a pénz nem boldogít" – elevenítette fel ünnepi beszédében az évad legsikeresebb előadásának tanulságát Parászka Miklós színházigazgató. Természetesen – ahogy az esti műsor-összeállításból kiderült – a pénzhiány sem varázsolja örömtelivé életünket, mert a világ a pénz körül forog – erről szóltak a gálán a társulat tagjai által elénekelt dalok, illetve Csehov Jubileum című rövid szatírája és Vadnai László vidám jelenete.
Csíkszeredában igényli a közönség a színházat – fogalmazott Parászka Miklós, hozzátéve, hogy ezt a városi önkormányzat is így látja, hiszen 1 millió 300 ezer lejjel támogatta a Csíki Játékszín ezévi működését, a közel negyvenezer néző pedig 300 ezer lejjel. Egy élni akaró város polgárai színházba járnak, mondta a vezető, majd hozzátette, hogy mindig örülni szokott a telt háznak, ahogy ez történt az évad utolsó bérletes előadásán, a Képmutatók cselszövésén is. Ezúton is megköszönte a csíkszeredai származású Bogdán Zsolt érdemes művésznek, hogy vállalta az előadás főszerepét. A Képmutatók cselszövése lett a második legnépszerűbb előadás, a harmadik az Othello Gyulaházán, legkevesebb elismerést a nézők körében pedig a Karnebál váltotta ki.
A színészek a kisegítő munkatársak közül ebben az évadban Pál Mária ruhatáros és Szabó Noémi közönségszervező tevékenységét értékelték, ők kapták megosztva a Kulissza-gyűrűt. A szakmai elismerést, a Hunyadi László-díjat Vass Csabának ítélték oda. A közönség ebben a színházi szezonban Fülöp Zoltánt minősítette a legjobb színésznek, a fiatal Kiss Bora pedig a színésznőknél lett messzemenően a legnépszerűbb, ugyanis a nézőktől kapott 967 szavazatból 519-et gyűjtött be.
Szőcs Lóránt
Krónika (Kolozsvár)2013. június 24.
Kamerákkal a nacionalisták rombolása ellen (Térfigyelő rendszer a vereckei emlékműnél)
A magyar állam támogatásával kiépített térfigyelő kamerarendszert avattak fel és helyeztek üzembe a magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékművénél a kárpátaljai Vereckén (képünk). Avatóbeszédében Takács Szabolcs, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Vereckének, ahol a honfoglaló magyarok átkeltek a Kárpátokon, szimbolikus jelentése van, s egyúttal fontos összekötő kapocs a magyar és az ukrán nép között. Mint kifejtette, a magyar kormány fontosnak tartja a vereckei honfoglalási emlékmű meglétét, s mindent megtesz megőrzése érdekében. Ezt a célt szolgálja a három kamerából és a kapcsolódó műszaki háttérből álló térfigyelő rendszer, amellyel – mint fogalmazott – Magyarország azt üzeni az emlékművet korábban többször is megrongáló ukrán nacionalistáknak, hogy Budapest a két ország, a két nép együttműködésében, Ukrajna prosperitásában, európai integrációjában érdekelt, s váltsanak irányt, mert a 21. században a bezárkózás, a befelé fordulás nem vezet sehová. A helyettes államtitkár fontos összekötő kapocsnak nevezte a 150 ezres kárpátaljai magyarságot Ukrajna és Magyarország között. Utalva a Kárpátokon átkelő, honfoglaló magyarok stratégiai jelentőségű döntésére, hangsúlyozta: „a magyarság szíve a Kárpát-medencében dobog, de tekintetét keletre, a Kárpátokon túlra veti”. Takács a magyarok iránti bizalom megnyilvánulásaként értékelte, hogy a Vereckei-hágó környékéről hét ruszin-ukrán település polgármesterei is részt vettek a térfigyelő rendszer átadásán.
A térfigyelő rendszer kiépítését magára vállaló, a honfoglalási emlékművet tulajdonló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Kovács Miklós hangsúlyozta, hogy a kamerák felszerelésével a magyar állam és a kárpátaljai magyarság a modern technikai eszközökkel 21. századi választ ad az ukrán nacionalisták emlékműromboló 19. és 20. századi indulataira. Hozzátette: remélhetőleg hamarosan mindenki valós idejű üzemmódban láthatja majd az interneten három kameraszögből a vereckei honfoglalási emlékművet és háttérként a Kárpátok panorámáját. Úgy vélte, a nyilvánosság megfelelő visszatartó erővel bír majd azokkal szemben, akik rossz szándékkal viszonyulnak a magyar emlékjelhez. A térfigyelő kamerák felvételei egyelőre a KMKSZ irodájában és Magyarország ungvári főkonzulátusán követhetők.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. június 24.
Erdélyi kiállítás lesz az Európai Parlamentben
„A nagyvilág számára Erdély valami ködös, misztikus hely, zordon hegyekkel, ahol Drakula gróf szívta hajdanán áldozatai vérét. Nos, ebből a hegyek tényleg igazak. Még a misztikum is igaz lehet, hogyha úgy értjük, hogy Erdély a hétköznapi, a természeti és a spirituális csodák földje – a 20. század egyik legjelentősebb magyar írója, Móricz Zsigmond nem véletlenül nevezte »Tündérkertnek«…” – ezzel a gondolattal indítja Tőkés László EP-képviselő azt a napokban megjelenő tájékoztató füzetet, amelyet a Bálványosi Intézet adott ki Európa tündékertje: Erdély címmel – áll a politikus mai sajtóközleményében.
„A nagyvilág számára Erdély valami ködös, misztikus hely, zordon hegyekkel, ahol Drakula gróf szívta hajdanán áldozatai vérét. Nos, ebből a hegyek tényleg igazak. Még a misztikum is igaz lehet, hogyha úgy értjük, hogy Erdély a hétköznapi, a természeti és a spirituális csodák földje – a 20. század egyik legjelentősebb magyar írója, Móricz Zsigmond nem véletlenül nevezte »Tündérkertnek«…” – ezzel a gondolattal indítja Tőkés László EP-képviselő azt a napokban megjelenő tájékoztató füzetet, amelyet a Bálványosi Intézet adott ki Európa tündékertje: Erdély címmel – áll a politikus mai sajtóközleményében.
A dokumentum szerint az Erdély rövid történetét, tájegységeinek és néphagyományainak sokszínűségét, kulturális és turisztikai értékeit bemutató füzet annak a rendhagyó kiállításnak az alkalmából lát napvilágot, amelynek a megnyitójára 2013. június 26-án Tőkés László EP-képviselő szervezésében kerül sor az Európai Parlament Antall József miniszterelnökről elnevezett épületszárnyában.
A tárlat huszonkét, gazdagon illusztrált mozgóplakáton mutatja be azokat a hagyományos történelmi tájegységeinket, valamint jellegzetes településeinket, melyek alapján egy szülőhazánkkal ismerkedő idegen hiteles képet alkothat magának Erdélyről, ezen belül az erdélyi magyar kultúránk és hagyományaink gazdagságáról – fogalmaz a közlemény. Székelyföld, Belső-Erdély és a Partium egyforma hangsúllyal képviselteti magát a brüsszeli kiállításon. Mindhárom erdélyi régióból kézművesek és hagyományőrzők mutatják be a vidékükre jellemző hagyományos mesterségeket. Az érdeklődők ugyanakkor az erdélyi gasztronómia jellegzetes ételeit és italait is megízlelhetik.
Az ilyenkor elmaradhatatlan muzsikáról és táncról a kalotaszegiek gondoskodnak – áll a dokumentumban.
Szabadság (Kolozsvár)2013. június 24.
Kudarc, oklevéllel
Felavatták a főtéri pavilont?! – álmélkodtam nemrég kollégám szemrehányó megjegyzésén. Dehát nincs is kész, hiszen nincs befedve! – érveltem bosszúsan. Pedig igazán tudhatnám, hogy nálunk mindent fel lehet avatni, még mielőtt elkészül: hány szalagot vágtak már át így politikusaink, ha éppen választások szele fújt… Csak hát a fiatal építészhallgatókkal szemben nagyobb elvárásaim voltak. [Szóljon hozzá!]
Azóta is mindig mérgelődök, amikor a Főtéren áthaladok, és látom az építményt. Tipikus hazai alkotás. Az eleve kudarcra ítélt projektek emblematikus jelképe ez a félresikeredett, befejezetlenül felavatott pavilon egy olyan országban, ahol szinte minden projekt félresikerül, mellékvágányra kerül, perek tárgyává válik, vagy egyszerűen csak késik. Szűkebb környezetünkben is tapasztalhatunk ilyen példákat bőven. Ott van mindenekelőtt az észak-erdélyi autópálya esete, amelyből alig néhány kilométeres útszakasz készült el az évek során hatalmas költségekkel, és amelyet egyébként idén kellene átadni teljes (!) hosszában. Ott van a kolozsvári repülőtér új kifutópályájának ügye is: a telekkisajátítások elhúzódása miatt úgy néz ki, annak a határidejét sem lehet tartani, s még csak a befektetés első, 2100 méteres szakaszánál vagyunk. Kérdés, lesz-e egyáltalán pénz, állami finanszírozás a további 1400 méterre, amihez a Szamost is el kell terelni. De az előbbieknél lényegesen kisebb projektek is döcögnek: tavaly még azt hangoztatták az optimisták, hogy már júniusban átadják a kolozsvári automata kerékpárkölcsönző rendszert a kibővített bicikliút-hálózattal együtt, de főleg ez utóbbi terv helyben topogása miatt nehéz lesz behozni a lemaradást augusztus közepéig, vagyis a szerződésbe foglalt határidőig. És folytathatnánk a sort a sétatéri új sportcsarnokkal, a még hiányzó, de eredetileg már tavalyra ígért további „lila” villamosokkal, az évtizede húzott-nyúzott sürgősségi kórházzal, a Filharmóniának is székhelyt biztosító kulturális központtal, a kolozsvári körgyűrűvel, a megyei utak felújításával…
Nagyító alá vehetnénk ugyanakkor a már megvalósult és átadott projekteket is. Hány volt közülük olyan, amely időben megvalósult, amelyben nem lehet kivitelezési vagy tervezési hibát kapni? Jobb, ha nem számoljuk; s ha mégis, a kapott eredményen nem kellene meglepődnünk: elvégre törvény szerint a közbeszerzések során a döntő kritérium a legkisebb ár. Pedig olcsó húsnak híg a leve – s ezt már rég tartja a mondás, talán a politikusoknak is tudniuk kellene. És lehet, tudják is, de mégis, úgy tűnik, pont erre esküsznek. Már-már egyenesen országos elvárás, hogy semmi se menjen zökkenőmentesen, gördülékenyen, hogy ne a minőségen legyen a hangsúly, hogy semmilyen határidő ne legyen betartva.
Ezért bosszankodom én a Főtéren áthaladva a pavilon miatt: mert pontos tükörképe mindannak, ami országos szinten nem működik. Ez a jelenség, úgy tűnik, már az egyetemi oktatást és így a fiatalabb generációt is megfertőzte. Mert mit tanulnak ebből a projekt kivitelezésére vállalkozó építészhallgatók? Hogy hiába a jó terv, úgysem lesz rá pénz. De ez még nem ok arra, hogy ne fogjunk hozzá: megépítjük félig, majd felavatjuk. Ezután kiderül, hogy nem lehet használni (elmosta az eső a pavilonban kialakított „lounge”-t a TIFF Nemzetközi Filmfesztiválon!), így valamit tákoltak rajta: az eredetileg tervezett pikkelyutánzatú tetőzet helyett közönséges melegház-fóliát szegeztek rá. Most már csak a paradicsompalánták hiányoznak alóla…
Láttam az eredeti látványterveket, amelyekből úgy tűnt: a pavilon életképes alternatíva lett volna a főtéri rendezvények alkalmával felhúzott műanyagsátrakra. Egyedi szerkezetet képzeltek el, amellyel meg akarták mutatni, hogy ki lehet lépni a megszokott sablonokból, építészeti korlátokból.
A szerkezet tekintetében ez sikerült. De korlátok bőven vannak még. Olyanok, amelyek áttörése elsősorban nem szakmai feladat, de amelyek szorításában folyamatosan kudarcra lesznek – leszünk – ítélve.
Szabadság (Kolozsvár)2013. június 24.
Székely Csaba drámája nyerte a Weöres Sándor drámapályázat fődíját
Székely Csaba drámaíró Vitéz Mihály című drámája nyerte el a Weöres Sándor országos drámapályázat fődíját - jelentette be Szőcs Géza szombaton este a költő születésének századik évfordulója alkalmából tartott díszelőadás után.
Székely Csaba a fődíj elnyeréséről szóló oklevelet átvéve, megköszönte azt, majd - félig tréfásan, félig komolyan - annyit mondott: még nem is tudják, hogy a színház milyen méhkasba nyúl a darabbal, de majd bebizonyosodik, ha bemutatják.
Alexa Károly irodalomtörténész, zsűritag az MTI érdeklődésére elmondta: a darab arról a Vitéz Mihályról szól, aki a XVI. század legvégén elfoglalta Erdélyt és egyesítette Havasalfölddel és Moldvával.
Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója elmondta: a drámapályázatra összesen 174 érvényes pályamű érkezett, ezek közül egyet visszavontak. Így az előzsűri a maradékból választotta ki azt a nyolcat, amelyről végül a zsűrinek döntenie kellett.
Hozzáfűzte: a színdarabot a 2014-2015-ös évadban tűzi műsorára a szombathelyi Weöres Sándor Színház.
MTI
Nyugati Jelen (Arad)2013. június 24.
Erősödött a magyar jelenlét az európai kisebbségi ernyőszervezetben
Erősödött a magyar jelenlét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN), miután a kisebbségi ernyőszervezet dél-tiroli kongresszusán Vincze Lorántot, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét választotta egyik alelnökévé, illetve felvette tagjai sorába a felvidéki Magyar Közösség Pártját (MKP) - derült ki az RMDSZ vasárnapi hírleveléből.
A FUEN ismét a dániai német kisebbséget képviselő Hans Heinrich Hansent választotta elnökévé. A jelentős mértékben megújult elnökségnek első ízben van erdélyi magyar tagja Vincze Loránt, az RMDSZ nemzetközi titkára személyében, aki a - FUEN közgyűlésen pénteken hivatalosan útjára indított - kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés előkészítésében vállalt szerepet.
"A több mint hatvanéves tevékenységgel büszkélkedő FUEN-nek a kisebbségi jogok területén az uniós intézmények megkerülhetetlen partnerévé kell válnia. Ennek esélyét pedig a kisebbségi európai polgári kezdeményezés teremtette meg. Az RMDSZ az otthoni jogérvényesítés mellett már hosszú ideje az uniós jogi háttér megteremtésén dolgozik, és ennek élén Európában a kisebbségi ernyőszervezetnek kell állnia: ezt kívánom az RMDSZ megbízásából segíteni a FUEN elnökségében betöltött tisztséggel" - idézte Vincze Lorántot az RMDSZ hírlevele.
A FUEN közgyűlése elfogadta az Otthon a mi régiónkban, erősek Európában című programadó nyilatkozatot. A Brixenben (olasz nevén Bressanone) elfogadott dokumentum a negyvenhét európai országban élő 340 őshonos nemzeti közösség közel százmillió polgárának jogérvényesítését állította a FUEN tevékenységének középpontjába. A nyilatkozat szerint az európai intézményrendszernek többletértékként kell elismernie az őshonos kisebbségek nyelvi és kulturális sokszínűségét. Ezt célozza az RMDSZ és partnerei által elindított európai polgári kezdeményezés, amely egymillió európai polgár aláírásával kívánja előmozdítani az őshonos kisebbségekre vonatkozó uniós keretszabályozás kidolgozását - tudatta az RMDSZ vasárnapi hírlevele.
MTI
Nyugati Jelen (Arad)2013. június 24.
A kisvárdai fesztiválon vendégszerepel a temesvári Parasztopera
Az utóbbi évek hagyományaihoz híven a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén is részt vesz a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján.
A temesvári magyar társulat idén a nagysikerű Parasztopera című előadását mutatja be, melyet hétfőn, június 24-én 21 órától a Várszínpadon (versenyen kívül) láthat a közönség.
A huszonötödik alkalommal megszervezett, június 29-ig tartó színházi fesztiválon öt ország 23 társulatának produkcióit tekintheti meg a közönség. Romániából Temesvár mellett, Arad, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti és Székelyudvarhely is képviselteti magát.
A fesztivált követően a temesvári színészeket a jól megérdemelt szabadság várja, ám nem mindenki örülhet a felhőtlen kikapcsolódásnak, hiszen közülük néhányan Upor László rendező vezetésével már javában készülnek a Martin McDonagh Leenane szépe című előadásra, amely a 2013/2014-es évad első bemutatója lesz.
Nyugati Jelen (Arad)2013. június 24.
Román zászlókat osztogat az ortodox püspökség Székelyföldön
Két kilométer román nemzeti színű vásznat vásárolt a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség. Ioan Selejan püspök szerint ebből az anyagból a csíkszeredai apácák több száz román lobogót varrnak, amiket majd ingyen osztanak szét a román közösség tagjainak – írja az Agerpres.
A hírügynökségnek az ortodox püspök azt nyilatkozta: a román nemzeti lobogókat idén nyáron a templomokban megáldják, és ingyen osztják majd ki a Kovászna és Hargita megyei hívőknek. Az első 350 darab román zászlót ma hétfőn osztották szét a Kovászna megyei Nagypatakon, mondta Ioan Selejan.
A püspök leszögezte: egyelőre két kilométer piros-sárga-kék színű vásznat vásároltak, de ha szükség lesz rá, még vesznek, hiszen azt szeretnék, hogy minden házra jusson egy lobogó. „Megáldjuk a zászlókat, mielőtt kiosztanánk, és az ortodox papok imádkoznak az ország javáért” – mondta Ioan Selejan ortodox püspök.
Kovács Zsolt
Maszol.ro2013. június 24.
Hatéves gyerektől tagadták meg az anyanyelvi segélynyújtást
Megtagadta az anyanyelvű segélykérést a marosvásárhelyi Víkendtelepen működő vakációs rádió (Radio Vacanța) egyik munkatársa a szekelyhon.ro szerint.
Az online újság szombati kiadásában részletezi, hogy K. E. marosvásárhelyi lakos Wehrmann Vince, Berlinben élő hatéves kisunokája eltűnését szerette volna bejelentetni pénteken délután 4 óra körül a víkendtelepi hangosbemondón. Mivel a Németországban született fiúcska csak németül és magyarul ért, a nagyapa arra kérte a szolgálatos műsorvezetőt, hogy e két nyelv egyikén szóljon a gyerekhez vagy engedje meg neki, hogy szólítsa ő az unokáját. A szolgálatos műsorvezető elutasította a kérést, mondván, hogy az ottani rádión csak románul szabad beszélni.
Ioan Chiorean, a víkendtelepi strandot működtető önkormányzat sajtósa sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. K. E. jogi lépéseket fontolgat; a férfi azt tervezi, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz és az audiovizuális tanácshoz fordul a jogsértés miatt.
Maszol/szekelyhon.ro2013. június 24.
Augusztus 1-től regisztrálhat 440 ezer külhoni a magyar választásokra
Várhatóan három hét múlva kezdi el postázni a budapesti Nemzeti Választási Iroda (NVI) a határon túli, kettős állampolgárságú magyarok regisztrációs nyomtatványait a 2014 tavaszi országgyűlési választásra - erről az intézmény vezetője számolt be az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői ülésén.
A levelek kiküldésével, valamint a választásokhoz kapcsolódó közbeszerzések kiírásával lényegében megkezdődik a jövő évi választások előkészítése.
Pálffy Ilona közölte: a határon túli magyarok regisztrációja augusztus 1-jével indul, ezért küldi ki a választási iroda legalább két héttel korábban a megkereső leveleket és a nyilatkozatokat, amelyeken az érintettek visszajelezhetnek, ha regisztrálni akarják magukat a választásra. Regisztrálni elektronikus úton is lehet majd - mondta, hozzátéve, hogy a regisztrációs eljáráshoz szükséges miniszteri rendeletet és a nyomtatványt még júniusban szeretnék megjelentetni a Magyar Közlönyben.
Május közepéig több mint 440 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, közülük 360 ezren már letették az állampolgársági esküt - közölte Wetzel Tamás miniszteri biztos. Elmondta, hogy őszre valószínűleg elérik a félmilliós kérelemszámot is. A növekvő érdeklődést jól jelzi, hogy az idén eddig 35 százalékkal többen nyújtották be a kérelmet, mint 2012 hasonló időszakában.
Az irodavezető az OVB tagjai előtt arról is beszélt, szeretné, ha az előkészítő munka minél nagyobb nyilvánosságot kapna, és tervezi, hogy abba véleményezőként bevonja a testületet is. Ez azt jelenti, hogy minden miniszteri rendelettervezetet és esetleges jogszabály-módosítási tervezetet előzetesen megmutatna az OVB tagjainak.
Mint Pálffy Ilona elmondta, bízik abban, hogy a jogalkotás nyilvánosságának köszönhetően kevesebb támadás éri majd az választási irodát, és így az egyébként igen feszített munka könnyebb lehet.
Az NVI vezetője beszámolt arról is, hogy miután az Országgyűlés nemrég elfogadta a költségvetésüket, már el is indítottak több, a választáshoz szükséges közbeszerzési eljárást.
A május elején megszűnt Országos Választási Iroda (OVI) feladatait átvevő NVI kilenc évre kinevezett vezetője azt a feladatot kapta, hogy kiépítse a mindenkori kormánytól független új intézményt, és a részben kibővített munkatársi gárdával elindítsa a működését.
Pálffy Ilona korábban az MTI-nek azt mondta, várhatóan 70-80 munkatársa lesz majd az NVI-nek.
Az OVI-hoz hasonlóan az NVI feladata az is lesz, hogy segítse az Országgyűlés által választott, illetve pártok által delegált tagokból álló választási bizottság munkáját, tehát ellássa a testület titkársági feladatait. A jelenlegi OVB-t szeptembertől váltja fel a Nemzeti Választási Bizottság.
Az NVI feladatai közé tartozik, hogy a jövőre esedékes négy választást - tavasszal az európai parlamenti és az országgyűlési, ősszel az önkormányzati és nemzetiségi választást - előkészítse és lebonyolítsa.
Maszol/MTI2013. június 24.
Nyilatkozat
Az európai őshonos nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítása, a kulturális örökség védelme, valamint a hagyományos régiók sajátos jogállása tárgyköreiben benyújtandó európai polgári kezdeményezések (EPK) ügye immár több mint két éve a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) napirendjén szerepel.
Tavaly májusi találkozójukon a KMAT tagszervezetei úgy döntöttek, hogy minden olyan polgári kezdeményezést egyöntetűen támogatnak, amely az Európai Bizottság jogi főosztályának szűrőjén átjut. Az eltelt egy évben, Erdélyből induló kezdeményezések vonatkozásában a következőkről számolhatunk be:
● Elsőnek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) lépett. Közös tervezetünket március 22-én nyújtottuk be jogi elővéleményezés céljából az EB jogi szolgálatához. A Bizottság június közepén kelt válaszában azt közölték, hogy a kérdés tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek ismeretében a kezdeményezőknek kell dönteniük a kezdeményezés további útjáról, illetve szövegének módosításáról.
● A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) saját tervezetét a napokban terjesztette be, ennek megfelelően a jogi szakhatóság válasza mintegy két hónapon belül várható.
● Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEN) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) együttműködésével véglegesített EPK-szöveg elkészültét június 21-én, a FUEN kongresszusán jelentették be. Noha a teljes dokumentumot még mindig nem hozták nyilvánosságra, a szerzők nyilatkozata alapján az valószínűsíthető, hogy júliusban ez utóbbit is benyújtják.
Annak ellenére, hogy eredetileg egyetlen, egységes polgári kezdeményezésben gondolkoztunk, a kialakult helyzetet figyelembe véve és az egyes kezdeményezők akaratát tiszteletben tartva, ezennel bizakodással üdvözlöm, hogy benyújtását követően mindhárom, hosszú hónapok szakértői munkájával kidolgozott szövegnek elvi esélye van arra, hogy az EB jogi szűrőjén túljutva, elindulhasson az egymillió aláírás összegyűjtésének fáradságos útján.
Amennyiben a három szövegváltozat közül bármelyik is túljut a regisztráció sorompóján, tavalyi állásfoglalásunknak megfelelően, arra szólítunk fel mindenkit, akit illet, hogy aláírásával támogassa ezeket a kezdeményezéseket.
Az Európai Parlament képviselőjeként minden lehetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy mind a kisebbségi frakcióközi munkacsoport (intergroup), mind pedig a kisebbségi ügyek iránt elkötelezett európai képviselők hatékony támogatásukban részesítsék kezdeményezéseinket.
Az egyesülő Európának és tagországainak közös érdeke, hogy a lakosságuknak jelentős részét kitevő őshonos kisebbségek védelmét és jövőjét az egész Unióra érvényes kerettörvény szabályozza, mely az egyéni állampolgári jogokkal együtt a kisebbségi közösségi jogoknak is helyt ad.
Nagyvárad, 2013. június 24.
Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke
erdon.ro2013. június 24.
Erdélyi kiállítás lesz az Európai Parlamentben
„A nagyvilág számára Erdély valami ködös, misztikus hely, zordon hegyekkel, ahol Drakula gróf szívta hajdanán áldozatai vérét. Nos, ebből a hegyek tényleg igazak. Még a misztikum is igaz lehet, hogyha úgy értjük, hogy Erdély a hétköznapi, a természeti és a spirituális csodák földje – a 20. század egyik legjelentősebb magyar írója, Móricz Zsigmond nem véletlenül nevezte »Tündérkertnek«…” – ezzel a gondolattal indítja Tőkés László erdélyi EP-képviselő azt, a napokban megjelenő tájékoztató füzetet, amelyet a Bálványosi Intézet adott ki Európa tündékertje: Erdély címmel.
Az Erdély rövid történetét, tájegységeinek és néphagyományainak sokszínűségét, kulturális és turisztikai értékeit bemutató füzet annak a rendhagyó kiállításnak az alkalmából lát napvilágot, amely megnyitójára 2013. június 26-án Tőkés László EP-képviselő szervezésében kerül sor az Európai Parlament Antall József miniszterelnökről elnevezett épületszárnyában.
A tárlat huszonkét, gazdagon illusztrált mozgóplakáton mutatja be azokat a hagyományos történelmi tájegységeinket, valamint jellegzetes településeinket, melyek alapján egy szülőhazánkkal ismerkedő idegen hiteles képet alkothat magának Erdélyről, ezen belül az erdélyi magyar kultúránk és hagyományaink gazdagságáról.
Székelyföld, Belső-Erdély és a Partium egyforma hangsúllyal képviselteti magát a brüsszeli kiállításon. Mindhárom erdélyi régióból kézművesek és hagyományőrzők mutatják be a vidékükre jellemző hagyományos mesterségeket. Az érdeklődők ugyanakkor az erdélyi gasztronómia jellegzetes ételeit és italait is megízlelhetik.
Az ilyenkor elmaradhatatlan muzsikáról és táncról a kalotaszegiek gondoskodnak.
Nagyvárad, 2013. június 24.
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája
erdon.ro2013. június 25.
Székely Sziget helyett idén Székely Sziget Családi Nap lesz – PROGRAM
Székely Sziget helyett idén Székely Sziget Családi Napot szerveznek a „vármegyések”. Bár nem sikerül összehozni egy, a tavalyihoz hasonló többnapos rendezvényt, a szervezők nem engednek a hatóságok nyomásának, és új helyszínt kerestek az egynapossá zsugorodott, Székely Sziget Családi Nap néven népszerűsített rendezvénysorozatnak.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi elnöke, Szőcs Zoltán, kézdivásárhelyi elnöke, Szőcs Csongor, valamint a mozgalom erdélyi szóvivője, Tóth Bálint csütörtök délben a Székely Vendéglőben tájékoztatták a sajtót a szervezés körüli bonyodal- makról. Elmondásuk szerint a tavaly a 4. Székely Szigetnek is helyet adó, a kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ ügykezelésébe tartozó, katrosai Erdős Vidéki Iskola (EVITA) tábor használatára idén nem kaptak engedélyt. Gábor Rezső igazgató két hónappal ezelőtt értesítette őket, hogy gondok adódtak az engedélyekkel, a tavalyi országos botrány miatt nem tudja vállalni, hogy helyet adjon a rendezvénynek.
„Csalódottak vagyunk, és fel vagyunk háborodva” – mondták a vármegyések, akik szerint tavaly nem történt rendbontás, minden engedélyük rendben volt. Ennek ellenére rendezvényüket lerohanta a gazdasági rendőrség, több mindent ellenőriztek, de nem találtak semmi kifogásolnivalót.
A Székely Sziget Családi Nap rendezvénysorozata június 29-én, szombaton 10 órakor kezdődik a kézdivásárhelyi Sportcsarnokban, mottója: „Gyáva népnek, nincs hazája”. A programban előadások, koncertek, népi tánc, kiállítás, kézműves-foglalkozás, vásár és harcművészet-bemutató szerepel, este a Kárpátia és a Romantikus Erőszak lép színpadra. A belépőjegy egész napra 14 lejbe kerül, gyermekeknek ingyenes. A Székely Szigetet a tervek szerint jövőre Erdővidékre költöztetik.2013. június 25.
Székelyföldi fiatalok szimbólumaink védelmében
Közös nyilatkozatban álltak ki szimbólumaink, konkrétan Hargita és Kovászna bíróságon elutasított megyezászlóinak védelmére a Székelyföldön működő ifjúsági ernyőszervezetek.
A Csík Területi Ifjúsági Tanács, Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács, Háromszéki Ifjúsági Tanács és az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács vezetői – Kozma István, Magyari Levente, Szőcs Endre és Antal Lóránt – elégedetlenségünket fejezik ki a székely szimbólumok megszüntetése céljából indított támadásokkal szemben, és úgy vélik, hogy etnikai álproblémák létrehozásával próbálják elterelni a figyelmet az ország valós gondjairól.
Az aláírók szomorúan veszik tudomásul, hogy „az elmúlt időszakban a kisebbségi közéleti diskurzus egy nem kívánt síkra terelődött, mi több, ennek kihatásai vannak az igazságszolgáltatásra is, aminek egyértelmű üzenete, hogy a kisebbségek másodrangú állampolgárai ennek az országnak” – ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a székelyföldi fiatalság is részt vesz szülőföldje építésében, és ennek szerves részét képező szimbólumairól semmilyen körülmények között nem mond le. Végezetül arra kérik az erdélyi magyar fiatalokat, hogy legyenek szolidárisak Székelyfölddel, hiszen „a belső anyaországként működő romániai magyar sziget megmaradásunk egyik fontos záloga”.
Háromszék
Erdély.ma2013. június 25.
Válaszúton
Ahogy szorul a hurok, úgy nő az ellenállás, és egyre szaporodnak az ideges, jogokat semmibe vevő válaszreakciók. Az vitathatatlan, a romániai magyarság válaszúthoz érkezett, s akár megmaradása múlhat azon, mely irányba tér: kiáll minden formában az őt megillető jogokért, vagy hallgat, meghúzza magát, s reménykedik, talán nem lesz rosszabb.
A marosvásárhelyi magyarok elmúlt huszonhárom évét meghatározta 1990 márciusa, az akkori történések megtizedelték őket, a maradók kompromisszumkészsége pedig látszólag a végtelenségig fokozható. Úgy tűnt, eredményes az RMDSZ politizálása, apró sikerek kikövezte úton haladtak, s amíg kormányon gyakorlati eredményekkel (infrastrukturális fejlesztésekkel, sportpályákkal) is sikerült megkoronázni mindezt, csend volt. Csakhogy a magyarok által sorra elveszített polgármester-, majd megyeitanácselnök-választások, az orvosi egyetemen kialakult kilátástalan helyzet s újabban a vegyes iskolák életét tarkító botrányok jelzik: csak látszatbéke honol a székely fővárosban, a türelmetlenség, a gyűlölet ott lappang a fű alatt, s bármikor életre kelthető. Legutóbb egy kétnyelvű iskola évzáróján kerekedett cirkusz, a román szülők nem akarták elfogadni a törvényes jogaikat követelő magyar szülők csendes, békés demonstrációját. Pedig kifüggesztett molinójukon nem állt egyéb, csak annyi: Kétnyelvűség az Európai Unióban. Az eltelt több mint két évtized nem oldotta fel az ellentéteket, s jól látszik: akik ma vérben forgó szemmel acsarognak minden magyar szó láttán, hallatán, akkor nyugodnának meg, ha teljesen eltűnnénk e tájról. Hiú ábránd, hamis önvigasztalás, hogy ha csendben ülünk, meghúzzuk magunkat, nem bántanak bennünket. Békében valójában akkor hagynak, ha látják, tervük eredményes lehet. S ha sikerül megvalósítaniuk regionális átszervezési elképzeléseiket, akkor nyugodtan hátradőlhetnek, a következő évtizedek megoldják a romániai magyarság kérdését. A marosvásárhelyi kompromisszumos politizálás azt mutatja, nem ez a járható út, örökös védekezőállásban nem lehet haladni, fejlődni, csak vegetálni egy darabig, s aztán szépen mindent feladni. Maradt hát a másik megoldás: kiállni nemcsak azért, ami már megillet bennünket, hanem követelni azt is, ami megmaradásunk miatt elengedhetetlen. S igazunk tudatában oda sem figyelni az ellenünk ordibálókra.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. június 25.
Támogatásra szólít Tőkés
Az egyesülő Európának és tagországainak közös érdeke, hogy a lakosságuknak jelentős részét kitevő őshonos kisebbségek védelmét és jövőjét az egész unióra érvényes kerettörvény szabályozza, mely az egyéni állampolgári jogokkal együtt a kisebbségi közösségi jogoknak is helyt ad – áll abban a nyilatkozatban, amelyet Tőkés László EP-képviselő a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) elnökeként adott ki tegnap Nagyváradon, arra biztatva „mindenkit, akit illet”, hogy aláírásával támogassa a „regisztráció sorompóján” túljutott európai polgári kezdeményezést, bármelyik erdélyi szervezet kezdeményezéséről legyen szó.
Tőkés emlékeztet arra, hogy „az európai őshonos nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítása, a kulturális örökség védelme, valamint a hagyományos régiók sajátos jogállása tárgyköreiben benyújtandó európai polgári kezdeményezések ügye” már több mint két éve szerepel a KMAT napirendjén, és ennek tagszervezetei tavaly májusban határozták el, hogy minden olyan polgári kezdeményezést egyöntetűen támogatnak, amely az Európai Bizottság jogi főosztályának szűrőjén átjut.
Az EMNT és az EMNP idén márciusban nyújtott be közös tervezetet az EB jogi szolgálatához, ahonnan (június közepén) azt a választ kapták, hogy a kérdés tagállami hatáskörbe tartozik. Az SZNT a napokban terjesztette elő saját változatát, erre két hónapon belül várható válasz; az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusán, június 21-én jelentette be, hogy véglegesítette kezdeményezését – sorolja Tőkés, aki szerint „mindhárom, hosszú hónapok szakértői munkájával kidolgozott szövegnek elvi esélye van arra, hogy az EB jogi szűrőjén túljutva, elindulhasson az egymillió aláírás összegyűjtésének fáradságos útján”, és EP-képviselőként ő maga is mindent meg fog tenni azért, hogy „mind a kisebbségi frakcióközi munkacsoport, mind pedig a kisebbségi ügyek iránt elkötelezett európai képviselők hatékony támogatásukban részesítsék kezdeményezéseinket”.
Háromszék(Sepsiszentgyörgy)2013. június 25.
Újraválasztotta Izsák Balázst az SZNT
Szombaton a Kultúrpalota nagytermében 171 küldött egyhangúlag Izsák Balázst választotta újra a Székely Nemzeti Tanács elnökévé. A tanácskozáson megjelent és beszédet mondott Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere.
Az elnöki beszámoló, majd az azt követő felszólalások és a jelentés elfogadása után a testület újra bizalmat szavazott Izsák Balázsnak. Ez követően határozatot fogadott el Székelyföld önálló közigazgatási régió címmel, amelyben felszólítja Románia kormányát, "ne kényszerítse bele a székelységet egy olyan konfrontatív spirálisba, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek az elmúlt hetven évben kialakult, az európai békét és biztonságot erősítő folyamatokkal, köztük a helsinki folyamattal is ellentétesek". Ugyanakkor "felkéri Magyarország kormányát, szólítsa fel Románia kormányát a két ország között megkötött államközi szerződés tiszteletben tartására, és maradéktalanul szerezzen érvényt a Romániával megkötött alapszerződésbe foglalt rendelkezésnek". Az SZNT meghatalmazta az Állandó Bizottságot, hogy "széles körű társadalmi egyeztetéseket folytasson tiltakozó megmozdulások megszervezésére Székelyföldön és szerte a nagyvilágban, amennyiben a román kormány nem áll el a Székelyföld területi integritását sértő intézkedéstől, és annak gyakorlatba ültetését megkezdi", illetve "amennyiben a helyzet megköveteli, hirdesse meg a Székely Nemzetgyűlés összehívását, hogy az határozzon más ellenlépések megtételéről a jogfosztó kormányzati intézkedéssel szemben". Felszólítja továbbá az erdélyi magyar szavazókat, hogy "amennyiben a Székelyföld területi integritását sértő közigazgatási terv nem változik meg, minden erejével akadályozza meg az alkotmánymódosítást, még akkor is, ha az a magyarság számára látszólagos engedményeket tartalmaz".
Egy másik határozat, Együtt ki tudjuk vívni Székelyföld autonómiáját!, támogatja egy konszenzuson alapuló statútum parlament elé terjesztését, és vállalja, hogy annak előkészítésében aktívan részt vesz, illetve megbízza az SZNT elnökét, hogy az erre vonatkozó tárgyalásokon képviselje a Székely Nemzeti Tanácsot. Ugyanakkor azt javasolja a hazai magyar politikai pártoknak, hogy a benyújtandó statútumtervezet alapja a 2004-ben a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott tervezet legyen. Az Európai mozgalom a nemzeti régiók védelmében című határozat leszögezi: "A polgári kezdeményezést, annak sikere esetén is, csak egy olyan széles körű európai mozgalom egyetlen fejezetének tekinti, amelyet az említett régiók összefogásával el kell indítani. A mozgalomnak elő kell mozdítania eme régiók között a szoros együttműködést, meg kell teremtenie minden európai régió között a teljes és tényleges egyenlőséget és az esélyegyenlőség intézményi kereteit, valamint a regionális kultúrák fenntarthatóságának feltételeit". Az SZNT-tanácskozás határozatba foglalta, hogy március tizedikét, a székely vértanúk kivégzésének napját a Székely Szabadság Napjává nyilvánítja. Felkérte Marosvásárhely, illetve Marosszék Székely Tanácsát, hogy minden évben ezen a napon szervezzenek egész Székelyföldre kiterjedő megemlékezést a Székely vártanúk emlékművénél. A Kárpátok Őre szobrának felállítása ügyében elhatározta, hogy támogatja a szobor felállítását Csíkcsomortánban, a szoboravatáson képviselteti magát, és segít az esemény népszerűsítésében.
Az SZNT végül határozatban támogatja a háromszéki önkormányzat Sepsiszentgyörgy Európa kulturális fővárosa kezdeményezését azzal a meggyőződéssel, hogy ez a cél Székelyföld értékeinek nemzetközi megjelenítését fogja szolgálni, és lendületet ad a székely városok fejlődésének.
Izsák Balázs székfoglaló beszédében kijelentette: a Székely Nemzeti Tanácsnak katonai szellemre lenne szüksége, fegyelemre, céltudatosságra, szervezettségre és bajtársiasságra. – A következő négy évben, ha úgy építjük fel a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy minden székely faluban legyen küldött, akkor 700 tagú lesz az SZNT – majdnem egy ezred. És egy ezred székely katonával bevesszük a lehetetlent is – mondta egyebek között a frissen újraválasztott elnök.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2013. június 25.
Sütő Andrásnak állítottak szobrot Székelyudvarhelyen
Az erdélyiek büszkék lehetnek arra, hogy Sütő Andrásnak itt ígért könnyű álmot édesanyja, itt virágzott ki számára a könyvek nyelve, a mesékből örök igazságokat nemesítő csodálatos magyar szó – mondta vasárnap Székelyudvarhelyen a hét éve elhunyt Kossuth- díjas író első romániai szobrának felavatásán Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MAA) elnöke.
"Sütő Andrást az egyetemes, az oszthatatlan magyar művészet – a beszéd, a zene, a formák és színek – követének tekintjük a szerzők feletti égi trónus előtt, mert igen nagy szükségünk van arra, hogy a múltbéli érdemekre a Teremtő jelenkori biztatásokkal válaszolhasson" – jelentette ki beszédében Fekete György.
Sütő András bronzból készült mellszobra – Zavaczky Walter helyi szobrászművész alkotása – az udvarhelyi Művelődési Ház mellett kapott helyet, Széchenyi István és Tomcsa Sándor emlékműve társaságában.
"Sütő Andrásnak választott szülőföldje volt a Hargita, a Zetelakához tartozó Sikaszóban volt a hétvégi háza, Ferenczy Ferenc polgármestersége idején pedig, aki egyébként ezt a szoborállítást is kezdeményezte, Székelyudvarhely díszpolgára lett. Mi úgy tartottuk, hogy hozzánk tartozik" – mondta Lőrincz György, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) elnöke, hogyan kötődött Sütő András Székely-udvarhelyhez.
Hozzátette: a Sütő András Baráti Egyesület székelyudvarhelyi tagjai és az EMIA tavaly gyűjtést kezdeményeztek, a szoborállítás anyagi fedezete udvarhelyi és zetelakai adakozók, valamint a Communitas alapítvány támogatásából gyűlt össze.
A mezőségi Pusztakamaráson 1927-ben született Sütő András a szülőföldről, magyarságról és megmaradásról írt lírai vallomással, az 1970-ben megjelent Anyám könnyű álmot ígér című esszéregénnyel tört be a magyar irodalom élvonalába. A kiállásra, emberi tartásra tanító drámái – a Csillag a máglyán, a Káin és Ábel, az Advent a Hargitán – vagy az anyanyelv szakrális erejét hirdető Engedjétek hozzám jönni a szavakat című könyve bátorítást jelentettek a Ceausescu-diktatúra nemzeti elnyomásával ellenszegülő erdélyi magyarságnak.
Közéleti szerepvállalásával, az anyanyelvi oktatás melletti kiállásával a román nacionalizmus célpontjává vált: az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom során félholtra verték, fél szemére megvakították. Nyelvújító, közösségmegtartó szerepe előtt tisztelegve az erdélyi anyanyelvápolók Sütő Andrásról nevezték el a nyelvőrzés díját.
(MTI)
Népújság (Marosvásárhely)2013. június 25.
Tanévzáró
Nem hozott számottevő újdonságot a romániai közoktatás számára a napokban véget ért 2012/2013-as tanév. Az ígéretek, tervek ellenére az oktatási körülmények semmivel sem javultak, lényeges, a közoktatás minőségét emelő változtatásokra sem került sor.
Ma kezdődik a nyolcadikosok szakaszzáró vizsgája, és alig egy hét múlva szervezik meg az írásbeli érettségi vizsgákat. Nehéz két hét előtt állnak tehát az iskolások és szüleik: a gyerekek fáradtak, a nagy melegben még nehezebb összpontosítani. A nyolcadikosok, és a tizenkettedikesek számára szervezett próbavizsgák nem vetítettek elő jobb helyzetet a tavalyinál – bár a jóhiszeműek még reménykednek abban, hogy idén elfogadhatóbb eredmények születnek, mint 2012 nyarán. Hogy mennyire volt hiú ábránd, az hamarosan kiderül. Azt viszont már most elmondhatom, és a vizsgaeredmények közzététele után ez talán hangsúlyosabbá válik, hogy a társadalom szinte minden rétegéből süt a felháborodás, a rosszallás a közoktatás és a tanintézetek felé. (Már akit érdekel, hogy mi lesz a gyermekével...)
Az oktatás mindhárom tényezője – a gyermek és családja, továbbá a pedagógusréteg – elégedetlen az oktatási körülményekkel: túl sok a tananyag, túl nehéz a tanulnivaló, az iskola nem nevel, csak oktat, az iskola nem az életre nevel, rosszak a tankönyvek, túlzsúfolt maga a tanrend. A tanárokat továbbra is a hatalmas bürokrácia sújtja: a minisztérium a megyei tanfelügyelőségeket, ezek az tanintézményeket, az iskolák a pedagógusokat sanyargatják több kilónyi irat megírásával, benyújtásával. Azt hiszem, kevesen vannak, akik meg tudják mondani: mire jó az a sok kimutatás, jelentés.
A gazdasági, politikai és egyéb nehézségek ellenére sokan várják el azt, hogy 23 évvel a rendszerváltás után oktatási rendszerünk minőségi legyen. Cinikusan feltehetjük a kérdést: a folyamatos belpolitikai viszály, a gyengén teljesítő gazdaság, a büntetlenül maradó nagykorrupciós ügyek közepette miért pont az oktatás működne jól?
Ilyen elszomorító tények mellett egércincogásként hat a „tanulj, gyermekem, tanulj!” szlogen. A fiatalok közel fele nem látja értelmét a (tovább)tanulásnak, a tisztességes munkának. Ez utóbbinak főleg nem itt... És akkor szembe kell néznünk azzal, hogy (tanult vagy akár tanulatlan) fiataljaink nem itt valósítják meg a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. Meg sem haragudhatunk rájuk ezért.
Vajon a mindenkori kormány mikor döbben rá arra, hogy a rendszerváltást követő negyedszázados tartalmatlan, következetlen politizálásuknak a fiatalok isszák meg a levét? Az a fiatalság, akire, ugye, számítunk, számítanunk kellene és lehetne.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)