udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6943
találat
lapozás: 1-30 ... 2821-2850 | 2851-2880 | 2881-2910 ... 6931-6943
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. június 8.
Erdély élni akar!
Erdély élni akar és nem túlélni. Pedig lassan még a túlélés lehetőségét sem hagyják meg az ország vezetői. Adóink nagy részét a fővárosba rendelik, infrastruktúránkat másodlagos kérdésnek tekintik, altalaj-kincseiket központosítják, ellehetetlenítik minden önállósodási kísérletünket. És ha minden ebben az ütemben halad a következő, sőt a rákövetkező elnök sem fog ezen semmit sem változtatni. A kormány sem fog semmi előrelépést tenni, legalábbis saját kezdeményezésre biztos, nem.
Miénk hát a feladat, azoké akik érzik: Erdély többre hivatott. Ha rajtunk múlna, nem romlana folyamatosan épített örökségünk, jobb lenne az infrastruktúra, a közhangulat is más lenne. De most még nem rajtunk múlik, mert csak beszélünk, beszélünk és beszélünk a változás igényéről. Sokan egy szalmaszálat nem hajlandók tenni érte, pedig állítják, ők a legnagyobb autonómisták. Még el is hisszük, mert olyan hitelesen állítják.
Az interneten, kocsmákban, köztereken az emberek mind többen támogatják, még sincs semmi látszatja. Pedig egy petíció aláírása kevesebb mint egy percbe kerül. Ilyen körülmények között szinte hihetetlen, hogy sikerült nekünk e mellé az ügy mellé csak 11.000 aláírást összegyűjteni. Igen, tizenegyezret, ennél még Székelykeresztúr lakossága is nagyobb. Jó, tudjuk, a média is elég visszafogottan, néhol cselekhez folyamodva foglalkozott a témával, de ez a szám mégis kevés.
Tudjuk jól, hogy nem ez a petíció fog a végcélhoz vezetni, eddig sem voltak illúzióink. Az azonban biztos, hogy ez a kezdeményezés nagy lépéssel közelít régiónk önrendelkezésének eléréséhez. Ehhez csak egy percre van szükség, és még egy percre ahhoz, hogy megosszuk ezt a petíciót ismerőseinkkel, barátainkkal. Az internet sok dologban káros, de legalább használjuk ki az előnyeit. Ez a hálózat hegyeket mozgathat, s ha ezt magyarok használják, akkor még több lehetőséget rejt, mert mindenhol ott vagyunk a nagyvilágban.
A petíciót az alábbi linkre kattintva írhatja alá:
https://www.causes.com/actions/1725889-autonomie-pentru-transilvania. Erdély.ma2014. június 8.
Külügyminiszteri csúsztatások és elszólások
A Magyar Távirati Iroda egyik június 4-i híre az volt, hogy a román külügyminiszter nyilatkozatban üdvözölte a trianoni békeszerződést annak 94-dik évfordulója alkalmából.
Tette ezt akkor, amikor a magyar nép történelmének egyik legnagyobb tragédiájára emlékezett: 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély egyik folyosóján azt a békeszerződésnek mondott dokumentumot – valójában egy aljas imperialista diktátumot –, amely kodifikálta a történelmi Magyar Királyság feldarabolását: a világháború vesztesének és felelősének érdemtelenül kimondott ország elvesztett területének kétharmadát és lakosságának jóval több mint a felét. A történet és annak főbb részletei ma már közismertek, ezért is meglepő az az arcátlanság és arrogancia, amellyel Titus Corlăţean román külügyminiszter nyilvánvaló történelmi tényeket hamisít. Szemenszedett hazugság például azt állítani a bukaresti szaktárca hivatalos honlapján: „Ez a szerződés egyebek mellett az 1918. december elsején megvalósult Nagy Egyesülés nemzetközi elismerését is jelentette.” Az idézett dátumkor ugyanis semmi más nem történt, minthogy a zavaros világháborús helyzetet kihasználó erdélyi románok – a bukaresti nacionalisták felbujtására és magyar állami támogatással – nagygyűlést tartottak Erdély történelmi fővárosában, Gyulafehérváron, ahol kifejezték nemzetegyesítő óhajukat. Hasonló nagygyűlést az erdélyi magyarok is tartottak Kolozsváron pár nappal később, december 22-én, amelyen kimondták: a mindenkori magyar államban kívánnak élni továbbra is. Az más kérdés, hogy a katonai helyzet a gyulafehérvári proklamációnak kedvezett, az idézett „Nagy Egyesülés” valójában előbb Erdély, majd pedig Magyarország román katonai megszállását jelentette, az antant-hatalmak cinkos beleegyezésével, a bolsevik „forradalmak” szülte anarchia közepette.
A román külügyminiszter hazudni sem restell: „A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz való visszatérését szentesítette, hanem az itt többségben élő románok polgári és politikai jogait is elismerte.” A mondat első fele durva történelemhamisítást tartalmaz: Erdély ugyanis sohasem tartozott, sem de jure, sem de facto ahhoz a Romániához, amit a politikus anyaországnak mond, s amely maga is csak alig negyven évvel Trianon előtt jött létre, 1878-ban, az orosz-török háborút lezáró San Stefano-i béke nyomán. Az idézett mondat második fele pedig annyiban csúsztatás, hogy a 20. század elején az erdélyi románok, más együttélő alattvalókhoz hasonlóan, teljes jogú polgárai voltak az Osztrák-Magyar Monarchiának, politikai képviselettel is rendelkeztek minden szinten, ráadásul olyan közösségi autonómiával, amilyennel a modern román állam egyetlen nemzeti kisebbsége sem, mind a mai napig.
Corlăţean egyéb bombasztikus közhelyeket is felsorakoztatott az igazságtalan trianoni diktátumot méltató nyilatkozatában, burkolt fenyegetést is megfogalmazva azok felé, akik ma ugyanazt az önrendelkezést szorgalmazzák, amit a románok hangoztattak 1918-ban, illetve amit megígértek Erdély minden egyes etnikumának, s amivel azóta is adósok. Autonómiaellenes kirohanásának megtámogatásához az RMDSZ-szel kötött paktumokat is felhozta: „Másfelől a magyar kisebbség képviselőinek részvétele az utóbbi években Románia egymást követő kormányaiban olyan megoldási modellt jelent a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek problémáira, amelyet rendkívül nagyra értékelnek az Európai Unióban.”
Ez köznyelvre fordítva azt jelenti, hogy az erdélyi magyarságnak semminemű követelése, igénye, elvárása nem lehet a román nemzetállam irányába, hiszen az általa minden választáskor a bukaresti parlamentbe küldött RMDSZ koalíciós partnerként szentesíti a mindenkori román kormányok kisebbségpolitikáját, idehaza és külföldön egyaránt. Gyakorlatilag maga a román diplomácia vezetője, a bukaresti kormány egyik legfontosabb képviselője ismerte el azt, amit az RMDSZ-vezetők folyamatosan tagadnak: ez a magyar párt mindig lemondott az erdélyi magyar érdekek határozott nemzetközi képviseletéről és a magyar közösség autonómiájáról annak fejében, hogy különböző rendű-rangú (de sohasem stratégiai jelentőségű) posztokat kapjon a román államvezetésben. Dénes László
itthon.ma. Erdély.ma2014. június 8.
Elbúcsúztatták a gyergyóiak a zarándokokat
Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános pünkösd vasárnapján reggel harmadik alkalommal köszöntötte Gyergyószentmiklós központjában a híveket, köztük a Boldogasszony zarándokvonattal érkezett, a csíksomlyói búcsún is részt vett vendégeket. Böjte atya a bátorítás, a vigasztalás fontosságát emelte ki.
Nagy Gábor Emánuel atya, főcelebráns ezüstmiséjét mutatta be a szabadtéri szentmisén. „A Szűzanya hatalmas kegyelme, hogy itt lehetek, hogy ilyen szép zarándokcsoporttal ünnepelhetem az ezüstmisémet. Ezt a csíksomlyói Szűzanya kegyelmének és Budai Lászlónak köszönhetem, hogy itt, Erdélyben ilyenformán mutathatom be az ezüstmisémet. Mindig az a kérésem, hogy imát kérjen az ember, és ha ennyi ember imádkozik az emberekért, az Isten áldása nem fog elmaradni. Az egyház születése napján, pünkösd vasárnapján imádkozzunk egymásért, a lelki épülésünkért!” – mondta az ezüstmisés felvidéki Emánuel atya.
Gyógyítsuk a sebeket!
Piros pünkösd napján a szentbeszédet Böjte Csaba ferences szerzetes, szintén ezüstmisés atya mondta, a vigasztalás, a bátorítás fontosságát emelte ki: „Mindannyian Isten képére, hasonlatosságára születtünk, mindannyiunknak hivatása a bátorítás, a vigasztalás. Ne botlasztók legyünk testvéreink számára” – emelte ki. Többek között elmondta: „Fiatal orvossal beszélgettem. Az élete első bevetésén volt, amikor bevittek egy szerencsétlenül motorbalesetet szenvedett fiatalt. Mikor levágták róla a ruhát, itt-ott csontok álltak, spriccelt a vért. Az orvos reggelig legózgatott, míg összerakta, sokáig kezelték. Egyszer csak ott állt a kórház ablakában az orvos, és látta, amint a feleségével karonfogva hagyta el a kórházat a fiatal férfi. Integetettek, és az orvos letérdelt, hálát adott az Istennek, hogy ilyen talentumot kapott, hogy össze tudta rakni a csontokat, életet, egészséget tudott adni. Ezen a földön a legszebb dolog vigasztalónak, segítőnek lenni. Jézus Krisztus azt mondta, hogy az én örömöm a ti örömötök legyen – valami ilyesmire gondolhatott. Szükségünk van egymásra, nem azért, mert tökéletesek vagyunk, azért mert úton vagyunk és segítségre van szükségünk. Merjünk vigasztalók lenni, merjünk bátrak lenni!
Ferenc pápa útra kelt és elment Szentföldre, gondolhattuk, ez nagyon gáz, ki tudja, mi fog történni. És mi történt: öt olyan palesztin családdal ebédelt, akik rengeteget szenvedtek a háború miatt. Pünkösd napján pedig az államelnökökkel teázott, meghívta, hogy imádkozzanak együtt, hogy a Szentlélek Úristen áradjon ki, béke legyen ezen a Földön. Vigasztalók vagyunk. Jézusnak sem lehetett könnyű, de megtette. Nem sopánkodott, szembe ment a damaszkuszi úton Saullal, félrerakta nagy isteni méltóságát, és éjnek idején párbeszédet kezdett ezzel a terroristával. A bátorító, vigasztaló beszédnek az lett a vége, hogy Saulból Szent Pál lesz, a népek apostola, aki élete végén megírja a szeretet himnuszát. Jézus is megírhatta volna, tollba mondhatta volna, de mennyivel szebb, hogy Jézus kiszereti ebből a bűnösből a szeretet himnuszát. Vigyünk mi is szeretetet, jóságot oda, ahol háború van, ne olajat öntsünk a tűzre. Ne elítéljük az embereket, szeressük egymást, gyógyítsuk a sebet. Annyi fájdalom van itt a Kárpát-medencében, történelmünk, a múltunk hozza, de a vigasztalás a bátorítás felül kell kerekedjen. Bátorítók, vigasztalók legyetek, ezt a lelkületet vigyétek magatokkal, erre adom az áldásom” – fogalmazott Böjte atya.
Áldás a betérőre, béke a kimenőre!
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere a Boldogasszony zarándokvonat utasainak fogadásakor testvéri szeretettel üdvözölte a vendégeket. „Áldás a betérőre, béke a kimenőre, írja egy székelykapun. Kívánom a magyarok Istene vigyázzon rátok, hogy sokszor el tudjatok jönni, és lehetőséget biztosítsatok számunkra a fennmaradásra és a jövőbe való tekintésre” – mondta a polgármester.
A Boldogasszony zarándokvonat utasai nevében Budai László köszönte meg a gyergyóiak szeretetét és a kartali Szent Erzsébet kórus közreműködését. Ezüstmisés áldásban részesültek a hívek, Emánuel atya és Csaba testvér adta áldását a jelenlévőkre. A himnuszok eléneklésével zárult a szentmise, és a Boldogasszony zarándokvonat elindult Budapest irányába.
Baricz Tamás Imola. Székelyhon.ro2014. június 8.
Kopjafa a jó palócoknak
A gyermekotthonból kikerült fiatalok közössége kis műsorral és nagy meglepetéssel fogadta felvidéki barátait pünkösd szombatján Csíkszeredában.
A jó palócok zarándokcsoport 2005 óta évről évre részt vesz a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Az évek során megismerték és szoros kapcsolatot alakítottak ki azokkal a fiatalokkal, akik gyermekotthonban nevelkedtek. Csányi Attila, a fiatalok közösségének lelkes „motorja” idén kopjafát készíttetett Molnár Katalin emlékére a felvidéki csoport vezetőjének. A volt faipari iskolánál megtartott ünnepségen a fiatalok alkalomhoz illő dalokat énekeltek. A kopjafát Katalin férje, István vette át, hogy azt majd felállítsák felesége sírjánál.
„Ti vagytok azok a gyerekek, akik érdek nélkül szerettétek őt!” – mondta meghatódottan. A jó palócok edénykészletekkel és édességgel ajándékozták meg székelyföldi barátaikat. „Minden évben csak itt szállunk meg, hogy ezzel is az ő közösségüket segítsük. Szoros kapcsolatok alakultak ki, rendszeresen levelezünk. Nagyon ragaszkodnak. Mi is egyszerű, szegény emberek vagyunk, csak lehet hogy nagyobb egy kicsit a szívünk” – fogalmazott Vizi Mária, a zarándokcsoport vezetője.
Befejezésül a Himnuszt és a Székely himnuszt énekelték el, majd közösen vonultak fel a csíksomlyói nyeregbe, részt venni a búcsús szentmisén.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro2014. június 8.
Léleképítők
„Hagyd a politikát, építkezz"... Bárcsak ma is megszívlelnénk Móricz Zsigmond hajdani, a Kelet Népe című folyóiratban közzétett programadó mondatát. Mert van ám izgalmasabb és éltetőbb foglalatosság, mint közpénzen, fő műsoridőben egymást mardosó, roggyant vagy épp túlmozgásos pártpolitikusok terméketlen magánszámaira pazarolni az időnket, az ilyen-olyan oldali csatlós sajtó szellemi leépítő tevékenységétől kísérve.
Egy nép vagy nemzet lelki egészségének egyik fokmérője, hogy mennyire tartja elevenen a közösségében termett pozitív példák emlékét. Nem bús-borongós múltba révedésről vagy az agyonkozmetikázott mesetörténelem világáról van itt szó, hanem olyan kezdeményezésekről, amelyek a valóság terheivel és akadályaival számoló, de ezek ellenére is cselekedni kész, értékeikkel tisztában lévő, a szabadságuk mellett felelősségtudatukkal is élő embereknek köszönhetők. Merítsünk most az egyébként inkább pusztító XX. században is felfakadt tiszta források egyikéből.
„Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!" Ez az 1930-as évektől bontakozó KALOT-mozgalom híres, bár bizonnyal egyre kevesebbek által ismert négyes jelmondata, melynek megfelelően az agrárifjúságot összefogó közösségek szervezete az önhibájukon kívül, társadalmi vagy anyagi okok miatt erős hátránnyal induló fiatalok erkölcsi, műveltségi és gazdasági felemelését tekintette fő feladatának. (Tegyük hozzá: a beteg nacionalizmussal, a náci és a bolsevik ideológiával egyaránt szemben állva.) Tevékenységének egyik gyümölcse a népfőiskolák egész sora, melyeket „a dánok Széchenyije", Nikolaj Grundtvig evangélikus lelkész – később püspök – példája nyomán hoztak létre Magyarországon. A második bécsi döntést követően a KALOT működése Észak-Erdélyre is kiterjedt, és Teleki Pál miniszterelnök szándékával összhangban csakhamar megkezdte működését a Csíksomlyói Székely Népfőiskola.
Az elméleti és gyakorlati oktatást-nevelést – a hitbéli vagy gazdasági ismeretektől az egészségügyi vagy épp (nép)művészeti tudásig – egyaránt biztosító erdélyi intézmény története a szakirodalomban eddig csak az említés szintjén jelent meg, ráadásul tévesztésekkel terhelten. Ezért is szánta rá magát Cseke Péter kolozsvári egyetemi tanár, hogy pótolja a hiányt: így született meg az a kis kötet, amelyben az ő tanulmánya mellett Burus János csíkszeredai tanár által gyűjtött és gondozott emlékezések és dokumentumok is megjelentek.
A könyvben olvashatunk nagynevű és kevésbé ismert személyiségekről, akik egymást segítve végezték el a léleképítés munkájának nekik jutó részét. A szerzők többek közt felidézik a KALOT atyja, Kerkai Jenő jezsuita, az iskola létrehozását vállaló igazgató, Magyar Ferenc (az Új Ember későbbi főszerkesztője), a somlyói ház tervezésével megbízott Kós Károly, a népi faragókat tanító Szervátiusz Jenő vagy a néptánckincs gyűjtőjeként és oktatójaként egyaránt maradandót alkotó Molnár István alakját, de felbukkannak a népfőiskolák ügyét – esetenként csak elméletben – támogató népi írók is.
Bepillantást nyerhetünk abba is, hogy a népfőiskola mit jelentett azok számára, akik gyarapodó életükhöz kaptak korábban nem is remélt segítséget általa. Fájdalmas tény, hogy a világháború és a kommunista diktatúra rombolása miatt a faluvezetésre, közművelődés-szervezésre felkészítő és a népi alkotótehetségek kibontakozását egyaránt támogató intézmény története megszakadt, ahogy míves épületét sem sikerült befejezni. Tanulságok sorát tárja elénk e kis könyv. Tanuljunk hát belőle.
(Cseke Péter – Burus János: Csíksomlyói Székely Népfőiskola, Hungarovox Kiadó, Budapest, 2013) Új Ember (Budapest)2014. június 9.
Antal Árpád nem akarja, hogy a szélsőségesekkel társítsák
A sepsiszentgyörgyi polgármester sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre kifejtette, kerüli az olyan rendezvényeket, ahol szélsőséges szervezetek is részt vesznek, mert nem akarja, hogy ezekkel társítsák. Nem ért egyet azokkal, akik a Székelyföld nem Románia, vagy vesszen Trianon jelszavakat skandálják, mert ez nem segít a területi autonómia kivívásában, és nem szolgálja a magyar közösség érdekeit, céljainak megvalósítását.
„Nem titok, hogy én Székelyföld autonómiáját szorgalmazom, az autonómia biztonságot jelent a magyar közösségnek, stabilitását Romániának, Közép- és Kelet- Európának. Viszont a szélsőségesek nem segítik az autonómia- mozgalmat. Én azt mondom, hogy Székelyföld Románia, és területi autonómiát kell kapnia Romániában, nem akarunk elmenni Romániából Székelyfölddel”, mondta Antal Árpád.
„Nem szeretek részt venni az olyan rendezvényeken, ahol ilyen jelszavakat skandálnak, mert nem szeretek közösséget vállalni ezekkel a szélsőségekkel.”- szögezte le Antal Árpád. Június 4-én, a Magyar Polgári Párt által hagyományosan megszervezett Trianon emlékezésen az RMDSZ képviselői bár meghívást kaptak, de nem voltak jelen, de jelen volt mások mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), akik rendszerint minden eseményen „Székelyföld nem Románia” jelmondatot skandálják.
Kovács Blanka
slagerradio.ro. Erdély.ma2014. június 9.
Wass Albert-szobrot avattak Szovátán
Új emlékhellyel gazdagodott a Wass Albert-kultusz, ezúttal Szovátán avattak mellszobrot. Tóth Ferenc szovátai lakos saját ingatlanában ajánlott fel helyet erre a célra.
Nemcsak helyiek gyülekeztek a Sómező utcai magánterületnél június 8-án, vasárnap, hanem a csíksomylói búcsúról visszatérő balassagyarmati turisták is ünnepelni álltak meg. „Wass Albert olyan gyökerekkel rendelkezett, amelyek életében soha nem tudtak elhalni. Olyan irodalmi értéket képviselő személyiségről emlékezünk, aki műveivel bizton került a világirodalom nagyjai közé, bárki olvassa bármelyik művét bármilyen fordításban, Wass ott van az írók első sorában a világon” – mondta Kozsik József színművész a rendezvény megnyitóján. A tömegben ott voltak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom marosvásárhelyi szimpatizánsai is, de az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete tagjai is érdemesnek találták eljönni Szovátára.
Wasstól is, tőlünk is félnek
Kozsik József szavalata mellett a marosvásárhelyi származású, Stockholmban élő Publik Antal adta elő az Adjátok vissza a hegyeimet című „kiáltást”, majd Bartha József, a Czegei Wass Alapítvány elnöke lépett mikrofonhoz, és olyan dolgokat mesélt Wass Albertről, amelyeket a nagyközönség kevésbé ismer. Felesége nagymamája, Éltető Mária és Wass között egykor „dühöngött a szerelem”, őróla mintázta az író a funtineli boszorkány, Nuca arculatát. De nem rejtette véka alá elégedetlenségét Bartha József, amiért elnyomott, gyarmatosított, másodrendű állampolgárként kezelnek minket ebben az országban, mert nemcsak Wass Alberttől, hanem tőlünk is félnek: olyan dolgokat tanultunk újra Wass műveivel, amelyeket igyekeztek „kiszárítani” belőlünk. A magyarságot halálra ítélték, de nem halt meg, mert halhatatlanságra és a világ megmentése hivatott el. Jó szándékkal keresve egymást megtalálja magyar a magyart – figyelmeztetett Batha, aki arra is rámutatott: Wass Albertet csak a román hatóságok tartják háborús bűnösnek, az amerikai katonai és titkosszolgálatok is átvizsgálták őt, de bűntelennek találták, fia a West Point katonai akadémián tanulhatott és az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka.
A műkő mellszobrot készítő Miholcsa József művész, huszár alezredes azt a hat évvel ezelőtti pillanatot idézte fel, amikor iskolatársa, Tóth Ferenc felvetette egy szobor készítésének gondolatát. A most felállított mű fiatal katonatisztként, bajusszal ábrázolja Wass Albertet, aki „itt van közöttünk”.
A városé lehetne a szobor
A leleplezett alkotást Bajkó Norbert szovátai katolikus segédlelkész és Bartha József holtmarosi református lelkész szentelte fel, illetve áldotta meg. Az ember úgy tud megmaradni, ha ráfigyel mindenkire és nem tekint el gyökereitől – intett Bajkó, míg Bartha úgy véli: az összetartozás gyümölcseként ez a terület hamarosan búcsújáró hely lesz, ahová ünnepelni, emlékezni vagy egy csendes imára érkeznek közeliek és távoliak.
A szobrot megrendelő, illetve saját épületében annak helyet adó Tóth Ferenc művész Wass Alberttel együtt félti a magyar földet, és hazaárulóknak tartja mindazokat a szovátaiakat, akik birtokaikat idegeneknek adják el. A szovátai városvezetőknek viszont azt üzeni: Wass Albert szobra nemcsak az övé, ezért azt szeretné, ha közterületre kerülne. Amennyiben a városháza méltó fogadója lesz és méltó helyet talál, a szobrot a városnak adományozza. A saját pénzén készíttetett Wass-szobor után Tóth Ferenc Horthy Miklósnak is emlékművet szeretne készíttetni, és ezennel gyűjtést is hirdetett erre a célra.
„Egyre többen vagyunk”
Bartha József számára megelégedettséget és örömet jelent a szovátai szoboravatás, azt jelenti, hogy a Czegei Wass Alapítvány nem maradt egyedül, Pakó Benedek plébános sem maradt egyedül a Wass-szobor meghurcoltatott mivoltával. Bartha meghajtja fejét Tóth Ferenc bátorsága és szoborállító akarata előtt. „Boldog vagyok, hogy most már többen vagyunk, akik a nemzetért, önmagunkért, Wass Albertért teszünk, aki megérdemli hogy emléket állítsunk. Hogy végre ne csak a szívünk mélyén állítsunk emléket, hanem ilyen kis helyeken is megálljunk, meghajoljunk egy olyan ember emléke előtt, aki minket, mint nemzetet nagyon sokkal ajándékozott meg meg könyveivel, tanításaival, írásaival” – nyilatkozta portálunknak Bartha József, a Czegei Wass Alapítvány vezetője.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro2014. június 9.
Madéfalva gyermekei Gyimesbükkön
Lélekben egyben lenni, lelkileg feltöltődni gyűlt össze több ezer zarándok pünkösdvasárnap Gyimesbükkön. A történelmi Magyarország legkeletibb településén megtartott ünnepségek középpontjában idén a 250 évvel ezelőtt történt madéfalvi veszedelem és azt követően bujdosni kényszerülő székelyek kálváriája állt.
Az 1764-ben történt madéfalvi székelymészárlást követően Moldvába menekült székelyek 1777 és 1786 között öt magyar falut alapítottak Bukovinában, kettő erős vallásosságukról (Istensegíts, Fogadjisten), kettő a számukra kegyelmet kieszközölő gróf Hadik András erdélyi királybiztosról (Hadikfalva, Andrásfalva), egyet pedig II. Ferencz József császárról (Józseffalva) neveztek el. A nehéz körülmények között élő bukovinai székelyek sorsának rendezése többször került a Magyar kormány figyemének középpontjába, ugyanis több hullámban vándoroltak el innen a világ minden tájára.
A történészek a bukovinai székelyek négy főbb áttelepülési mozzanatát jegyezték fel. Elsőként 1883-ban 3520 bukovinai székely települt le Belgrád közelében, ők az al-dunai székelyek. Egy második csoport a 19. század végén, illetve a 20. század elején Déva környékére költözött, ahol megalakult többek között Csernakeresztúr és Sztrigyszentgyörgy, egy harmadik, kisebb csoport pedig 1905-ben Marosludas környékén telepedett le. A negyedik csoport hazatelepítése 1941-ben történt, amikor 13.198 bukovinai székelyt és 1000 főnyi moldvait telepítettek le Bácskában. Ezt a mozzanatot örökítette meg az a fotókiállítás, amely idén pünkösdkor volt látható a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskolában. A Hazatérés Bukovinából, 1941 című fotókiállítás létrejötte Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas előadóművész érdeme, a Gyimesbe zarándokoló vendégek 40 darab A2-es méretű korabeli fotón keresztül élhették át az akkori történéseket.
Négy népcsoport énekei, meséi
Óriási tapsot kapott az a közel egy órás előadás, amelynek során a madéfalvi veszedelem után született népcsoportok énekeiből és táncaiból kaptunk ízelítőt. A Kóka Rozália által rendezett előadás során színpadra lépett a Madéfalvi Dalkör, a gyimesbükki hagyományőrzők, a pusztinai Hagyományőrző Együttes, illetve a bukovinai székelyek képviseletében a dél-dunántúli Palotabozsoki Dalkör, valamint Nyisztor Ilona, Fábián Éva és Sebestyén István népdalénekesek. Az Illés házaspár táncot, a rendező Kóka Rozália pedig az idős bukovinai székelyektől gyűjtött, Mária Trézsi (Mária Terézia) idejéből hátramaradt meséket adott elő, az előadás végén pedig közösen elénekelték a madéfalvi éneket, a Nekünk a legszebbik estét... című népdalt.
Fergeteges tapsot kapott az ezt követően színpadra lép Sebő zenekar. Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes gyakori vendég a Gyimesekben, édesapja Sebő Ödön főhadnagy vezette 1944-ben a magyar csapatokat az oroszok elleni harcokban, az ellenség gyűrűjéből való kitörést pedig a nagysikerű, A halálra ítélt zászlóalj c. könyvben örökítette meg. Sebőék ezúttal a magyar költészet gyöngyszemeiből, Tinódi Lantos Sebestyéntől Weöres Sándorig, megzenésített versekből nyújtottak át egy csokorral a zarándokoknak.
Zöld Péter, Márton Áron, Dani Gergely
Az ünnepi szentmise előtt a száz éve, 1914-ben kirobbanó első világháború, illetve hetven éve, 1944-ben lezajlott második világháborús ütközetekben – a környező hegyekben – elhunyt több száz hősi halottra emlékeztek, majd a kontumáci templommal szemben álló, Hitünk Kapuja és a magyarság megmaradását szimbolizáló oszlopok előtt elmélkedtek. Ezt követően Balla Imre gyimesi lelkész az erre az alkalomra elkészült, Xántus Géza képzőművész által festett, közszemlére kihelyezett Gyimesi Boldogasszony oltárkép üzenetét osztotta meg a jelenlévőkkel.
Az ünnepi szentmisét Salamon József gyimesbükki plébános mutatta be, aki prédikációjának első felében a szentlélek ünnepéről, ennek fontosságáról beszélt, majd három híres egyházi személyiség életpéldáját vázolta fel röviden: a Moldvába menekülő székelyek lelki gondozását vállaló Zöld Péter páterét, a 65 évvel ezelőtt éppen ezekben a napokban a Gyimesekben bérmakörúton lévő Márton Áron püspökét, illetve a negyven évvel ezelőtt, a kommunizmus sötét éveiben Gyimesbükkön templomépítésbe kezdő Dani Gergely plébánosét.
Az idei gyimesbükki ünnepet az egykori határtól pár méterre álló, felújított vasúti őrház elé érkező – a Székely Gyorsot és a Csíksomlyó Expresszt vontató – mozdonyok fogadása zárta. Beszédet mondott Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató, helytörténész, vállalkozó és Görbe Vilmos gyimesbükki polgármester. A jelenlévők Antal Tibor népdalénekessel közösen elénekelték el a Boldogasszony Anyánk című egyházi éneket és a Székely himnuszt.
Lélekben feltöltődve indultak haza a Gyimesekből a zarándokok. Bizonyára többen észrevették, a szentmise alatt egy fiatal házaspár előtt békésen lobogott egymás mellett a székely és az osztrák zászló
Dobos László. Székelyhon.ro2014. június 9.
Ezreket vonzó világtalálkozó
Több ezren vettek részt az első alkalommal megszervezett Madéfalviak Világtalálkozójának programjain. Magyarországról, Svédországból, sőt Kanadából is utaztak haza Madéfalváról elszármazottak a búcsús hétvégére.
Háromnapos programsorozattal várták haza a külföldön élő madéfalviakat a hétvégére. A péntektől vasárnapig tartó rendezvényen a vendégek többek között kiállításokat, előadásokat tekinthettek meg, bejárhatták a Siculicidium tanösvény egy részét, beszélgetőesten vehettek részt, illetve elzarándokolhattak a csíksomlyói búcsúra a madéfalvi keresztaljával.
Külföldről is érkeztek haza
Amint azt Szentes Csaba polgármestertől megtudtuk, a Csík LEADER Egyesület által támogatott világtalálkozó programpontjain több ezren vettek részt. Pontos információval nem tudott szolgálni arról, hogy hányan érkeztek Madéfalvára csak a világtalálkozó végett, hiszen hétfői megkeresésünkkor még folyamatban volt az adatok feldolgozása. Ugyanakkor elmondta, a több hazai városból érkezett madéfalvi mellett legtöbben Magyarországról jöttek haza az ünneppel összekötött találkozóra, de volt, aki Ausztriából, Svédországból vagy éppen Kanadából utazott szülőfalujába.
Pozitív visszajelzések
„Sokakat érdekelt a program, sokan vettek részt az egyes eseményeken. Akik itt voltak, azok teljesen feltöltődve mentek haza. Mindenki értékelte, hogy megszerveztük a világtalálkozót, a vendégeink hangsúlyozták azt is, hogy évente meg kellene tartani” – avatott be Szentes. Hozzátette, kérés volt az is, hogy pünkösdkor szervezzék meg, hiszen az ünnepi szabadnapok alatt könnyebben haza tudnak utazni, több időt tölthetnek itthon.
Közkedvelt beszélgetőest
A programsorozat kiemelkedő rendezvénye volt a szombat esti borkóstolóval összekötött beszélgetőest, ahol mindenki felszabadultan társalgott, többen megosztották a jelenlévőkkel, hogy honnan érkeztek, mivel foglalkoznak, hogyan kerültek el Madéfalváról – számolt be a polgármester. Felemelőnek nevezte a vasárnapi zarándokvonatok fogadását, amely után több mint ezer ember vonult a Siculicidium emlékműhöz, ahol megemlékezésen vettek részt. A rendezvény keretében, vasárnap Felcsíkot képviselve Madéfalva is tagja lett a Panoráma Világklubnak, amelynek turisztikai szempontból nagy a jelentősége – emelte ki a községvezető.
Kömény Kamilla. Székelyhon.ro2014. június 10.
Az RMDSZ ellenzi a populista PPDD kormányba emelését
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzi a populista Dan Diaconescu-féle Néppárt (PPDD) kormányba emelését – derült ki kedden Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy nyilatkozatából. A szövetség elnöke a román parlament folyosóján nyilatkozott erről újságíróknak, miután Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a PPDD koalícióba való bevonásának szükségességéről beszélt. Kelemen Hunor kijelentette, hogy ez a lépés a kormánykoalíció megítélése szempontjából „katasztrófával" érne fel. Véleménye szerint a jelenlegi koalíciónak elegendő támogatottsága van a törvényhozásban, ezért nem indokolt a PPDD-vel való koalícióra lépés.
Hozzátette: a megyei önkormányzatokban a PSD szövetkezhet Diaconescu pártjával, de ez nem teszi szükségessé, hogy együtt is kormányozzanak. Az RMDSZ elnöke szerint Ponta a keddi találkozójukon nem akart alapos tárgyalásba bocsátkozni erről, ami szerinte azt jelenti, hogy a PPDD koalícióba való bevonása nem tartozik az aktuális kérdések közé. Kelemen szerint Ponta azért sem kérte ki az RMDSZ véleményét, mert a szociáldemokratáknak a Diaconescu pártjával folytatott tárgyalásai többnyire a helyi önkormányzatokban való együttműködésről szólnak.
Ponta korábban egy televíziós műsorban még amellett érvelt, hogy a kormánynak szüksége van nagyobb stabilitásra, és ezért célszerű bevonni a PPDD-t is a kormányba. Kedden délután a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalást követően azonban már kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy továbbra is szükségesnek tartja-e a populista politikai erővel a kormányzati megállapodást. A román média megállapította, hogy az RMDSZ ellenkezése mellett a PSD és a PPDD közötti viszony sem felhőtlen, mert Brassóban például Diaconescu pártja leváltotta az ottani szociáldemokrata alpolgármestert, az ellenzéki liberálisokat és a demokrata-liberálisokat támogatva. A múlt héten Ponta úgy nyilatkozott, hogy szerdán írhatja alá a PSD a PPDD-vel való megállapodást, de most a román média szerint ez késedelmet szenvedhet, vagy akár el is maradhat.
A PPDD a 2012-es parlamenti választásokon került be először a bukaresti törvényhozásba. Sikeres választási szereplését annak köszönheti, hogy Dan Diaconescu alapító elnök a bulvármédiában műsorvezetőként és üzletemberként kétes népszerűséget szerzett. A választási kampányban Dan Diaconescu egyebek mellett a gazdagok vagyonának lefoglalását és szétosztását, és ingyen lakást ígért. MTI. Erdély.ma2014. június 10.
Román kormány: semmi nem írja elő a területi autonómia biztosítását
Romániát semmilyen nemzetközi egyezmény nem kötelezi arra, hogy etnikai alapon területi autonómiát vagy kollektív jogokat biztosítson a nemzeti kisebbségeknek – közölte a román kormány, amely első ízben válaszolt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyik petíciójára. A székely szabadság napján, ez év március 10-én Marosvásárhelyen elfogadott kiáltványra adott kormányzati választ kedden tette közzé az SZNT illetékese az egyik közösségi portálon.
„Romániára nem hárul semmilyen nemzetközi egyezményből származó kötelezettség, amely szerint etnikai alapú területi autonómiát vagy bármilyen kollektív jogot kellene biztosítania a kisebbségeknek. A nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni" – áll a kormány közkapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatósága által kibocsátott dokumentumban.
A kormány azt is közölte, hogy nincsen olyan nemzetközi norma, amely egy bizonyos területi közigazgatási felosztást írna elő az államok számára. „Az államokat a közigazgatás hatékonyságának a kritériuma köti, és az az elv, hogy a döntések minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz" – áll a kormány válaszában. A kabinet az államokra háruló kötelezettségként említi azt is, hogy ne alakítsák át a közigazgatási rendszerüket „egy nemzeti kisebbség érdekei megsértésének a nyilvánvaló szándékával".
A kormány azt is közölte, „ha etnikai alapon, vagy a szegregáció elve mentén" újítaná meg a közigazgatását, azzal „lehetséges, hogy súlyosan sértené az állam működőképességét, a többség és a kisebbség együttélését, és az alapvető állampolgári jogok védelmének jogelveit".
Az SZNT-nek adott válasz kitér arra is, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlásnak – amely többek között a területi autonómiát is a kisebbségek védelmét szolgáló megoldásként ajánlja – nincsen kötelező jogi ereje.
A kormány álláspontja szerint Románia – az Európa Tanács és az Európai Unió tagjaként – vállalta a kisebbségi jogok a biztosítását, és folyamatosan keresi a megoldásokat ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait minél magasabb szinten biztosítsa.
Gazda Zoltán, az SZNT irodavezetője az MTI-nek elmondta, azt követően kaptak választ a székely szabadság napján elfogadott petícióra, hogy levélben figyelmeztették a kormányt válaszadási kötelezettségére. A székely szabadság napja alkalmából 2013 márciusában elfogadott, és a székelyek nagy menetelése alkalmából 2013 októberében elfogadott kiáltványaik mindmáig válasz nélkül maradtak.
A székely szabadság napján felolvasott kiáltványban a tömegdemonstráció résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, melynek autonómiáját törvény szavatolja. Tiltakoztak a székely nép érdekeit sértő, létét fenyegető közigazgatási átalakítás terve ellen, követelték, hogy a hatóságok azonnal szüntessék be a székely jelképek üldözését, és a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státusáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal. MTI. Erdély.ma2014. június 10.
Elbukott Diaconu törvénytervezete
A képviselőház – a szocdem-frakció és az RMDSZ szavazataival – elutasította azt a javaslatot, mely bármilyen megnyilvánulást tiltott volna Románia területén, melyek lefolyásukban vagy üzeneteikkel sértenék Románia módosított alkotmánya 1. cikkelyének 1. bekezdését – tudósít a Romanian Global News.
A Bogdan Diaconu képviselő által beterjesztett törvénytervezet értelmében nemkívánatos személlyé nyilváníthattak volna bármilyen olyan külföldi állampolgárságú személyt, aki a Románia alkotmányának 1. cikkelye 1. bekezdését sértő üzeneteket hirdet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. június 10.
Legfontosabb a korrupcióellenes harc (Amerikai szenátorok Bukarestben)
Az Amerikai Egyesült Államok három legbefolyásosabb szenátora látogatott a hét végén Bukarestbe. Kifejtették, hazájuk támogatja Románia katonai, energetikai függetlenedési kísérleteit, és hangsúlyosan szót emeltek a korrupció elleni harc fontossága mellett.
A republikánus John McCain kifejtette, hatással van Románia és az USA kapcsolatára az, hogy a parlament akadályozza a korrupciós ügyek vizsgálatát, a demokrata Christopher Murphy rámutatott, hazájában elfogadhatatlan, hogy a parlament védelmet nyújt tagjainak az ügyészi vizsgálatok során, amit Washingtonban kinevetnének, a republikánus Ron Johnson pedig kifejtette, egy korrupt rendszer akadálya lehet a befektetéseknek és Románia Oroszországtól való energetikai függetlenségének. A három amerikai szenátor szombaton érkezett Bukarestbe, ahol tárgyaltak Traian Băsescu államelnökkel, Laura Codruţa Kövesivel, a Korrupcióellenes Ügyészség vezetőjével és Titus Corlăţean külügyminiszterrel. Vasárnap este a szenátorok a Gândul bukaresti internetes újságnak nyilatkoztak romániai tapasztalataikról. Legfontosabb üzenetük Románia számára a korrupcióellenes harc folytatására vonatkozott. John McCain kiemelte, rendkívüli módon tisztelik a korrupcióellenes harcot vezető intézmény irányítóját (Laura Codruţa Kövesi – szerk. megj.), valóságos hősnek tartják, ám ha a parlament korlátozni próbálja tevékenységét, az befolyásolja kapcsolatukat Romániával. A külföldi, de akár a hazai üzletemberek is csak akkor vállalják a befektetés kockázatát, ha a törvények mindenkire egyenlő módon vonatkoznak, és a rendszert nem hálózza be a korrupció – fejtette ki Ron Johnson.
„Számunkra az Egyesült Államokban teljesen idegen, hogy a parlament megóvhatja egyes tagjait az ügyészi vizsgálatoktól. Ha egy ügyész nyomozni kezd a kongresszus valamelyik tagja után, a kongresszus nem tesz semmit e tagja védelmében. Ez így helyes, és mi ezt támogatjuk. Látjuk, hogy vannak előrelépések, és szeretnénk segíteni ezt a folyamatot, ám az, hogy a parlament szavazatával megerősíti saját tagjai immunitását, nevetség tárgya lenne az USA-ban” – fűzte hozzá Christopher Murphy demokrata szenátor. A három szenátor feladata meggyőzni az Amerikai Egyesült Államok kongresszusát, hogy támogassák a NATO védelmi stratégiáját, a Nyugat-Európában található katonai erők egy részét csoportosítsák át Közép- és Kelet-Európába, így Romániába. A Gândulnak adott interjúban a szenátorok élesen bírálták az európai hatalmak igen gyenge válaszát az oroszok ukrajnai támadásaira, megemlítették, hogy Franciaország hadihajókat szállított Oroszországnak, Németország pedig gazdasági érdekei miatt hallgatott. Mindhárman szükségesnek érzik a NATO katonai erejének fejlesztését és annak intelligens kihasználását.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. június 10.
Figyeljen a Nagy Testvér!
Romániában jobbnál jobb, bennünket, magyarokat érintő törvény terítéken, vagy éppen előkészületben. Utánpótlásukról szorgalmasan gondoskodik a kormánypárt Bogdan Diaconu nevű éber képviselője. Amilyen termékeny és fantáziadús agya van, rengeteget javíthatna a tavaly harminckét szociáldemokrata által előterjesztett és a szenátusban hallgatólagosan elfogadott zászlótörvényen is.
Inspirálódhat Orwell 1984 című regényéből, amelyet az író ugyan 1948-ban írt, de benne számos, ma is alkalmazható módszer akadna a különféle, Románia számára oly ártalmas gondolat betiltására, mint az önrendelkezés, autonómia és más efféle szörnyű elképzelés. Javasolhatná, hogy a Nagy Testvér – akár Orwell regényében – a gyanús emberek lakását kamerázza be, pillantson bele magánéletükbe, és ott csírájában fojtson el minden megnyilvánulást, ami például Diaconu urat zavarhatná. A tegnapi tudományos-fantasztikus regényekben, filmekben előforduló elképzelések megvalósítása nemsokára lehetővé teszi, hogy beleturkáljanak az emberek agyába is. A gyanúsítottakat agykontrollra citálhatja be a Gondolatrendőrség, és agyukból csírájukban irthatja ki az eretnek gondolatokat.
Az új zászlótörvény egyelőre csak égető bírságokat róna az idegen zászlókat lobogtató állampolgárokra, de ezen még lehet majd szigorítani. A csíksomlyói búcsún mennyi ortodoxidegen templomi és más zászló lengett?! Csupa idegen nép zászlajának színkombinációja. Ezek hordozóit is mind meg kellene büntetni. A piros napernyő, fehér kalap, zöld fű egymás melletti kedvelőit is. De büntetni kellene, aki amerikai vagy más zászlómintás pólóban ágál, vagy kedvenc külföldi focicsapata zászlócskáit lengeti egy Bukarestben játszott nemzetközi kupameccsen. Már a Securitate is cselekedett, amikor az éber szemfülesek piros-fehér-zöld színkombinációjú ruhadarabokat láttak meg a szentgyörgyi korzó egyik kirakatában. Botrány lett belőle, de aztán kiderült, hogy azok valahol Moldvában készültek, és gyártóiknak fogalmuk sem volt, micsoda destruktív tettet hajtanak végre ilyesmit előállítva. A büntetettek köre viszont nagyon leszűkülne, ha a törvény pontosítana, és azt mondaná, hogy a büntetések csak a székely és magyar zászló lengetőire és a székely és magyar nemzetiségű lobogtatókra vonatkoznak. Hogy a hazafiasság a Duna májusi vízállásának szintjére emelkedjék a román állampolgárban, az iskolákban naponta el kell majd énekeltetni a román himnuszt. Lehet, ez már késő lesz a hazafiasság ifjúságba plántálásához. Így jobb, ha már az óvodában, sőt, a bölcsődében is elénekeltetik vagy gügyögtetik. Sőt, azt is elő lehetne írni, hogy mihelyt felkél az ember reggel az ágyból, dalolja el rögvest az említett himnusz rövidített változatát, ilyképpen nemzeti érzéstől dagadó kebellel vághatna neki a napnak.
Az említett Nagy Testvér és a Gondolatrendőrség mindezt megfigyelhetné, számon tarthatná, és a szabályt be nem tartókat feltétlen szankcionálná.
Így aztán mindenki igaz hazafivá válna.
Kuti János. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. június 10.
Duna-napokat tartottak Torockón
Duna-napokat tartott pénteken és szombaton Torockón a Duna Televízió, amely kulturális központ avatására készül a településen.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatója elmondta, az intézmény tavaly vásárolt egy műemlék épületet a település központjában, amelynek felújítása a végéhez közeledik. A Duna-háznak elkeresztelt épületben olyan kulturális központot kívánnak létrehozni, amely a Torockó környéki kis magyar sziget lakói számára és a nagyobb térség számára szervez programokat. A Duna-házban vendégszobákat és egy ötven fő befogadására alkalmas közösségi termet alakítottak ki, amelyben konferenciákat, előadásokat, filmvetítéseket lehet szervezni. „Lesz konferencia az identitásról, a hungarikumokról és a történelemről, lesznek irodalmi estek, néprajzi előadások, a filmklubban pedig úgy szeretnénk dokumentumfilmeket, játékfilmeket vetíteni, hogy az alkotók és a közönség találkozására is lehetőséget teremtsünk” – vázolta a terveket. „A Duna-ház túl azon, hogy kulturális missziót teljesít, segít abban, hogy az itteni szórványmagyarság a szülőföldjén maradjon” – tette hozzá a vezérigazgató. Dobos azt is megjegyezte, hogy a kormány beiktatása miatt a házavatót július 4-ére halasztották. Azt tervezik, hogy ezentúl évről évre megtartják a torockói Duna-napokat a nemzeti összetartozás napja közelébe eső hétvégén. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. június 10.
A Százszorszép évadzáró előadása
Az igazság ismét győzött!
Pünkösdvasárnap délutánján zsúfolásig megtelt Aradon a Minorita Kultúrház nagyterme: szülök, nagyszülők, rokonok, ismerősök, barátok, tanárok és amúgy semleges érdeklődők voltak kíváncsiak arra, miként zárja idei évadját a Kölcsey Diákszínpad Százszorszép csoportja. Nos, senki sem csalódott, az előadás végig lekötötte a közönség figyelmét, olyannyira, hogy a végén hosszan tartó vastapssal köszönték meg a csoportvezető-rendező Ujj Ágnes tanárnő munkáját és a gyerekek teljesítményét.
Az évadzárón a Kölcsey Diákszínpad gyerekcsoportja két darabot mutatott be: a Mátyás király udvari bolondja című az igazságos király mondáira alapult, míg a Lemondott a bíró című Bede Olga meséjét állította színre sok-sok játékos ötlettel. A lényeg: végül az igazság ismét győzött!
Ám ezúttal ez az állítás mindenképpen többértelmű. Ugyanis nemcsak a mesék üzenetére vonatkozik, hanem arra is, hogy a lelkes, becsületes, szeretettel övezett munkának igenis megvan az eredménye. És most nyilván a Százszorszép csoport előadásáról van szó, amelynek előzményeiről Ujj Ágnes már elöljáróban elmondta, minden nehézség ellenére mennyi támogatásban volt része kollégák, szülők, sőt viszonylag kívülállók részéről is.
A tavalyi évadzárón Ujj Ágnes – saját bevallása szerint – kissé könnyelmű ígéretet tett a folytatásra, most is tett egy hasonló ígéretet: még legalább egy évig folytatná, ugyanis most lesz 50 éve, hogy gyerekekkel foglalkozik...
Az előadást záró vastaps közepette virágkosárral köszönték meg a csoport tagjai Ági néni munkáját, aki gyorsan eltűnt a színpadról, a gyanú szerint könnyeit titkolva!
Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület elnökségi tagja nyilvánosan köszönte meg Ujj Ágnes áldozatos és szeretetteljes munkáját, és reményét fejezte ki, hogy a lelkes gyerekcsoport „kiöregedő” tagjai közül minél többen sikeresen beilleszkednek majd a Kölcsey Diákszínpad társulatába.
Az évadzáró élőadást – immár hagyományosan – megismétlik, elsősorban a kisiskolások számára, 2014. június 16-án, hétfőn 11 órai kezdettel a Minorita Kultúrház nagytermében.
Kiss Károly. Nyugati Jelen (Arad)2014. június 10.
Bánsági diákok II. kisfilmfesztiválja
„Jó, hogy elkészültek!...”
Tegnap délelőtt rendezték meg Aradon, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád dísztermében a Bánsági diákok II. kisfilmfesztiválját és annak eredményhirdetési ünnepségét.
Amint azt a Nyugati Jelen szerdai lapszámában Ilona János, az aradi diákcsoport koordinátora részletesen megírta, a temesvári Szórvány Alapítvány idén is meghirdette a Bánsági diákok kisfilmfesztiválját az aradi Csiky Gergely Főgimnázium és a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tíz-tíz diákja számára. A zsűrihez végül Aradról 8, Temesvárról 6 pályamunka érkezett be, és a nagyobb számú aradi részvétel miatt kerülhetett sor a záró eseményre a Csikyben.
Hadnagy Éva, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatója köszöntő szavaiban reményét fejezte ki, hogy a rendezvény a továbbiakban is folytatódik.
Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke röviden vázolta a pályázat célját, ami nem más, mint a szórványban élő magyarság értékeinek, hagyományainak a felismerése és megismerése, felkarolása, ápolása, és mindebbe bevonni a mai tanuló ifjúságot.
Ezt követően Fodor Enikő temesvári történelemtanár és Ilona János aradi informatika- és számítástechnika-tanár, a két csapat koordinátora röviden arról számolt be, hogyan jutottak el közösen a résztvevő tanulókkal az ötlettől, a dokumentálódástól a végső alkotásig.
Sorra levetítették ezután a 14 kisfilmet – az alkotók nevének ábécérendjében –, majd következhetett az értékelés és a díjkiosztás.
Bodó Barna és Keresztes Péter temesvári tévéoperatőr biztató szavakkal, ám nagyon sok bíráló megjegyzéssel is értékelte a látottakat, különösen arra figyelmeztetve, hogy minél jobban kell szelektálni a rendelkezésre álló írott és képi anyagot, ráadásul – dokumentumfilmekről lévén szó! – nagyon oda kell figyelni a hitelességre. A végkövetkeztetés mindenképpen a gratuláció volt, valamint az a megállapítás, miszerint jó, hogy ezek a kisfilmek elkészültek!...
A zsűri végül két dicséretet osztott ki, ezt az aradi Bortos Júlia Csehország védőszentje – Aradon és a temesvári Ciobanu Jusztina A végvári református templom című kisfilmjéért érdemelte ki. A dobogóra kizárólag aradiak kerültek: Csomós Roland Az aradi neológ zsinagóga című alkotásáért III., Bognár Tünde Mária Arad és a II. világháború című munkájáért II., míg Tóthpál Béla Barangolás az aradi Felsőtemetőben című kisfilmjéért I. díjat kapott. Ez utóbbit a rendezvény végén ismét levetítették. A dobogósak könyvcsomagot is kaptak, illetve – László Ferenc tévéoperatőr jóvoltából minden pályázó DVD-n megkapta a 14 versenymunkát.
Közönségszavazást is tartottak, a kérdőívek feldolgozása még tart, alkalomadtán kiderül, mennyire egyezett a zsűri és a közönség véleménye...
Kiss Károly. Nyugati Jelen (Arad)2014. június 10.
Dózsa nem Gheorghe Doja! – „Magyarítanák” a csendőrséget
Dózsa György neve helyes, vagyis magyar változatának használatát kéri a belügyminisztériumtól Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke a parasztvezér kivégzésének ötszázadik évfordulója alkalmából tartott dálnoki megemlékezésen bejelentette, az emlékévben levélben fordul a belügyminisztériumhoz, kérve, hogy a Kovászna megyei csendőrség nevét Gheorghe Dojáról változtassák Dózsa Györgyre.
„Az elmúlt ötszáz évben sokat vitatták Dózsa György eredetét, nevét, társadalmi szerepét. Egy viszont biztos: Dózsa György a miénk! Székely magyar ember volt, nemesi család sarja. Ragaszkodunk az egykori dálnoki szülött magyar nevéhez” – szögezte le a megyei közgyűlés elnöke.
A Kovászna megyei önkormányzat, az Erdélyi Múzeum- Egyesület csíkszeredai fiókja, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és Dálnok község polgármesteri hivatala közös szervezésében megtartott eseményen leleplezték és megkoszorúzták a Hosszú Zoltán képzőművész által készített, Dózsa Györgyöt ábrázoló bronz emléktáblát.
„Dózsa György történelmi szerepe is vitatott volt, sőt a szocializmusban osztályharcosként emlegették, amelynek egyik alaptézise volt a munkásosztály harca a nemességgel szemben. Úgy gondolom, hogy 500 év után a ma élő történészgenerációknak jutott az a feladat, hogy Dózsa helyes megítélését dokumentálják és tanítsák. A dálnokiak szerepe pedig, hogy vigyék tovább Dózsa György hitét, és ápolják emlékét szülőfalujában” – fogalmazott felszólalásában Tamás Sándor.
Az emléknapon rendhagyó, interaktív történelemóra keretén belül tartottak előadást Dózsa György életéről, fennmaradt emlékéről dr. Balázs Lajos néprajzkutató, dr. Tóth István történész-muzeológus és dr. Oláh-Gál Róbert matematikatörténész. Bartók Ede Ottó, Dálnok polgármestere Dózsa György szellemi hagyatékáról beszélt. „Remélem, hogy lesznek olyan vezetőink, akikre majd 500 év múlva is olyan büszkék lesznek leszármazottaink, mint amilyenek mi vagyunk Dózsa Györgyre” – hangsúlyozta az elöljáró.
Mint ismeretes, Romániában nemcsak a Kovászna megyei csendőrség, hanem több intézmény és utca viseli Dózsa György nevét, és ezt sok esetben románosan Gheorghe Dojának írják. Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat kezdeményezője a Krónika kérdésére kifejtette, a névhasználat kérdését nem lehet központi szinten rendezni, tehát minden esetben külön döntésre van szükség.
„A Kovászna megyei csendőrség nevét a belügyminisztériumnak kell megváltoztatnia, de például egy utca, egy iskola nevéről helyi szinten kell dönteni. Azt viszont egyértelművé kell tenni, hogy a helyes írásmód a Dózsa György, a Gheorghe Doja pedig a fordítás” – szögezte le Markó Attila.
A Kovászna megyei csendőralakulat egyébként 2005-ben kapta meg a belügyminisztériumi engedélyt arra, hogy a Gheorghe Doja nevet viselhesse. Egy évvel később szerették volna elkérni a textilgyár egykori klubja előtt 1957-ben felállított Dózsa-mellszobrot, hogy költöztethessék a kaszárnya elé, végül a szoborköltöztetésből nem lett semmi.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)2014. június 10.
Történelmi zagyvaságok
Jóval túllépve a helyi érdekességek szintjén, az országos hírcsatornáknak egész napos kínálatára lett méltó az a Bihar megyei esemény, amit úgy harangoztak be, hogy már sokadszorra kerül rá sor, és egy nyolcszáz évnél is régebbi szokást idéz fel.
Szép, dicséretes kezdeményezés, hogy egy ilyen nagy hagyományt elevenítenek fel, sőt kilépnek vele az országos nyilvánosság elé. Egyáltalán: mindenféle hagyomány ébresztgetése és ápolgatása üdvözlendő, egyetlen feltétellel.
Hozzátenném, hogy ez ugyan az én saját szempontú feltételem, de titkon remélem, többen is osztoznak majd nézetemmel. Vagyis nem csupán óhajtom, de egyenesen elvárom, hogy a megidézett esemény vagy eseménysor IGAZ legyen. És nemcsak részben, hanem egészében is. Anélkül ugyanis semmi értelme a nagy hajcihőnek.
A most felelevenített történés forgatókönyvébe (is) akkora csúsztatások és valótlanságok kerültek be, hogy méltán kiérdemelték a zagyvaság megnevezést. Na de miről is volt szó? A só útjáról. Senki előtt nem titok, hogy Erdély közepe táján van a sóban különösen gazdag vidék, amit mai napig Sóvidéknek emlegetünk. A Szováta helynév is a sóból fakad (Sóvárda lehetett kezdetben), a közelében lévő Parajd sóbányája pedig mai napig tömegével vonzza a látogatókat.
A nyolcszáz év emlegetése – véletlenül?! – többé-kevésbé pontos, ugyanis valamikor akkortájt kezdődött meg a só kitermelése és a sóhiányos vidékek felé szállítása. Vízi úton. Eddig tehát nincs is gond a hírközléssel. Az viszont, hogy a sóbányák és a sót átvevő helyek annak idején egy országon belül voltak, a múltsminkelők számára nemcsak elfogadhatatlan, de ki sem mondható. Ilyenkor lép a tudomány helyére a határokat se szó szerint, se átvitt értelemben nem ismerő fantázia, és szüli sorra a szörnyeket.
Miközben tehát a vízi közlekedéshez nem igazán alkalmas lobogó gatyában evezgettek, egymás után többször elhangzott, hogy az önálló ügyvitelű erdélyi fejedelemségből vitték a sót a váradi török pasalikba. Nyolcszáz éve már!
Az egyik megkérdezett tutajos próbálkozott ugyan kis módosítással, mondván, hogy a Pannón-síkság felé vitték a sót, de ezt elnyomta a pasalik folyamatos emlegetése. Nem is lett volna egyetlen szavam se, ha az egészet úgy nevezik, hogy időutazásos álom, hisz álomban se korlát, se határ. De ez a zagyvaságáradat? Legalább egy csöpp tiszteletet a nyolcszáz évvel szemben!
Molnár Judit. Krónika (Kolozsvár)2014. június 10.
Elballagtak a váradi PKE végzősei
Az istentiszteleten Hermán M. János lelkipásztor a példamutatás, a felebaráti szeretet fontosságára és az értékhanyatlás veszélyeire hívta fel az ünneplők figyelmét. „De te maradj meg azokban, amiket tanultál, és amik reád bízattak” – üzente az alapigével a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetének most nyugdíjba vonuló igazgatója, amelyhez bátorításként hozzátette, hogy a pályakezdés nehézségeivel szembesülve se feledjék, hogy „hatalommal vannak felruházva”, „a mandátumot Istentől kapták”.
Az egyetemi lelkész Ráksi Lajos köszöntése után János Szabolcs, a tanintézet rektora értékelte az évet. „Ilyenkor egy pillanatra megállhatunk, visszanézhetünk a mögöttünk álló küzdelmes éveknek, és örülhetünk az elért eredményeknek” – fogalmazta meg, emlékeztetve arra, hogy a PKE magas színvonalát a hazai és a nemzetközi vizsgálóbizottság is elismerte, Erasmus-kártyájuk elfogadásával pedig további hat évig biztosított a nemzetközi jelenlétük.
A rektor azonban a legfontosabbnak azt tartja, hogy mindkét jelentés boldog és elkötelezett hallgatókról számolt be. Szerinte ez az egyik legnagyobb elismerés, ebből építkezhetnek tovább, mert a jót lehet fokozni, erősségeik és hiányosságaik ismeretében újabb kihívásokat tűzhetnek maguk elé. „A legnagyobb kihívás az, hogy ismerjük meg magunkat” – mutatott rá János Szabolcs, aki sok sikert és helytállást kívánt a végzősöknek. Az ünnepélyes évzáró végén érdemokleveleket osztottak ki a legeredményesebb végzősöknek.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)