udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6943
találat
lapozás: 1-30 ... 4381-4410 | 4411-4440 | 4441-4470 ... 6931-6943
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. szeptember 3.
Oktalan acsarkodás
Hallucinálás magyar zászlóról
A Spanyolországban élő sepsiszentgyörgyi blogger, Dan Tanasă némi fotók alapján arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország zászlója állandó jelleggel ki van állítva a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal gyűléstermében, éppen ezért kellemetlen helyzetbe hozta még a prefektust is, akit arra kért: szólítsa fel az illetékeseket a nemzeti szimbólum eltávolítására. Egy bibi van: nincs mit eltávolítani.
A nacionalista kirohanásairól ismert blogger a www.dantanase.ro oldalán exkluzív anyagként közli a magyar nemzeti lobogó jelenlétéről szóló írást. A kezdi.ro oldalról letöltött, majd saját vízjelével ellátott fotókkal próbálja igazát bizonyítani, viszont úgy tűnik, heraldikából bukásra áll: a székely és román zászló mellett ugyanis nem Magyarország, hanem a város lobogója látszik, amiben van ugyan piros szín, fehér is, viszont a keskeny halványkék csík – ami egyébként a bizonyítékként tálalt fotókon is jól látszik – már nem a magyar trikolórhoz tartozik.
Az acsarkodó blogger írásban kereste meg Marius Popicát, Kovászna megye prefektusát is, aki ahelyett, hogy leellenőrizte volna annak állításait, augusztus 6-án átiratban közölte Tanasăval, hogy jelentésének, illetve felszólításának eleget téve, a 2014. augusztus 6-án keltezett, 9818-as számú átiratban felszólította Bokor Tibort „a magyar zászló” eltávolítására.
Tegnap, ottjártunkkor ugyanaz a kép fogadott, mint ami a Tanasă által posztolt képeken is látszik: egy kisebb méretű székely zászló és a város zászlója veszi közre a román nemzeti lobogót. Az egyik képen az asztalon rendhagyó formában látható a magyar zászló is: azzal van átkötve egy cipó, ami akkor volt a tanácsteremben, amikor Cserszegtomaj, Dálnok testvértelepülésének küldöttsége járt a kézdivásárhelyi városházán, Bartha Gábor polgármester vezetésével.
Tanasă egyébként kemény hangon utasítja a prefektust, hogy „végezze a dolgát”, hozzátéve, hogy Popică vélhetően nem észleli a közelében tevékenykedő RMDSZ-es polgármester által elkövetett „törvénytelenségeket”. Az mindenesetre fura, hogy az adófizetők pénzéből fizetett kormánymegbízott mennyire könnyen bedől bizonyos állításoknak, és munkaidejét zászlós ügyekre pazarolja.
Elődje munkaidejét részben szintén Tanasă foglalta le, ugyanis akkoriban egymás után jelentette fel a polgármestereket, hogy miért szerepel a „községháza” felirat az önkormányzatok épületein, s hogy a magyar felirat hol van a román szöveg elébe helyezve. Mindeközben járhatatlanok az utak, rengeteg a szociális probléma – például Kézdiszentléleken –, viszont a székely és a magyar zászló ügye még mindig, mindennél fontosabb.
Bartos Lóránt, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. szeptember 3.
ActiveWatch: botrányosan magyarellenes volt Radu Banciu műsora
Az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) is bepanaszolta az ActiveWatch a B1TV egyik szerkesztőjét a székelyföldi autonómiájáról szóló műsora miatt. Az emberjogi szervezet szerint Radu Banciu a témához az audiovizuális törvényt sértő módon, elfogultan viszonyult, és diszkriminálta a magyarokat.
„Ha a parlament elfogadja az autonómiatörvényt, Székelyföldön mészárlások lesznek. A régióban élő románokat megfosztanák az összes joguktól” – hangzott el többek között a Lumea lui Banciu augusztus 27-i adásában, amelyben a műsorvezető apokaliptikus képet festett a székelyek esetleges önrendelkezésének következményeiről.
Radu Banciu azzal támasztotta alá állítását, hogy Székelyföldön eddig is atrocitások áldozatai voltak a románok. „Elképzelhetik, mi lesz majd, ha életbe lép az autonómiatörvény. A románok nem beszélhetnek majd románul, fejbe verik őket az utcán, megalázzák őket. (…) Olyan ez, mintha őzikéket eresztenénk be az oroszlánketrecbe” – jelentette ki.
A műsorvezető szerint még rosszabb lesz a románok helyzete Maros megyében, ha az autonómia erre a megyére is kiterjed. Banciu egyenesen népirtást vizionált. „Tömegsírok is lesznek. A magyarok bosszút állnak majd a románokon” – fogalmazott.
Az ActiveWatch szerint a B1TV újságírója a műsorban törvényszegő módon összekeverte a tényeket a saját elfogult véleményével. Nem magyarázta el az ok-okozati összefüggést a törvény szövege és a várható „tömegsírok és mészárlás” között, nem nevezte meg azokat az állítólagos atrocitásokat, amelyeknek a románok eddig is áldozatai voltak. „Pánikot és félelmet keltett a nézőkben” – érvel az emberjogi szervezet.
Panaszuk szerint Radu Banciu lealacsonyító módon beszélt a magyarokról, etnikai gyűlöletet szított, és – szintén törvényszegő módon – nem hívta meg a romániai magyar közösség egyetlen képviselőjét sem a műsorába. Az adás itt tekinthető meg.
A közérdekű nyilvánosság, tisztességes tájékoztatás felett őrködő ActiveWatch korábban is szót emelt a román médiában észlelt magyarellenes megnyilvánulások miatt.
maszol.ro2014. szeptember 3.
Évadkezdés a Hargita Együttesnél Csíkban
Az új évad nyitányaként szeptember 10-én, szerdán este 6 órakor lép a közönség elé Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Vándorúton – otthonról haza című műsorával.
A műsor mind tánctechnikailag, mind gondolatilag lüktető ritmusban pereg, fenntartva a feszültséget elejétől végéig, előadóban és nézőben egyaránt.
Elődeinkkel és utódainkkal mind egyek vagyunk, részei az Életnek, e nagy körforgásnak, amiben születés és enyészet természetes rendben követik egymást. A természet érzéktelen, mi töltjük meg érzelmekkel: örömmel és bánattal, kacajjal, könnyekkel ... és az élet megy tovább. Közben járjuk az utakat, keressük helyünket a világban. Mindannyian elgondolkodunk néha az életen, az élet értelmén, örök téma ez a művészet minden ágában. Ezt tapogatja le, járja körül Szűcs Gábor rendező-koreográfus is a Hargita Együttes Vándorúton című új műsorában, megállva egy táncra életünk egy-egy kulcspontjánál a születéstől a halálig. Vagy inkább az újraszületésig. Velünk, bennünk él kultúránk. Örököljük, gyarapítjuk és átörökítjük utódainknak.
A műsor folyamán különböző tájegységeink táncai elevenednek meg a színpadon. Felcsík, Jászság, Nyírség, Szilágyság, Kalotaszeg, Bonchida, Mezőkölpény, Vajdaszentivány sorakoznak egymás után. Különbözünk, mégis oly hasonlóak vagyunk. Hasonlóak érzéseink és gondolataink, és bár szokásaink, táncaink részleteikben néha nagyon is különböznek, mégis felismerjük őket mieinknek, egyformán részei közös örökségünknek.
Ez a műsor úgy szórakoztat, hogy közben gondolkodásra sarkall – írja Rangyák József, az együttes szóvivője közleményében.
maszol.ro2014. szeptember 3.
Négy erdélyi városban nyílik KézMűvész Kávézó
Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron nyílik kézműves kocsmavásár október hónap folyamán. A KézMűvész Kávézó iparművészeti és design kocsmavásár célja „közelebb hozni az erdélyi iparművészeket, kézműveseket ahhoz a közösséghez, mely körülveszi őket, egy alternatív közegben olyanoknak is megmutatni a kézzel alkotott szépségeket, akiket egy hagyományos kézműves vásárra, vagy egy kiállításra nem lehet bevonzani. A kultúrkocsmák közönsége, bár heterogén, mégis az a tapasztalat, hogy a fiatalokat itt tudjuk a legkönnyebben elérni” – állítja Simó Orsolya főszervező.
Az iparművészeti és kézműves vásár Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen a G. Caféban, Kolozsváron az Insomniában, Csíkszeredában az Ólommadárban lesz, pontos program a cikk legvégén.
„Elhagyva a vásárok kereteit, egy külföldön már elterjedt üzlettípust szeretnénk meghonosítani, melynek lényege, hogy ismert márkák, fiatal, feltörekvő alkotók, offline üzlettel nem – csupán webshoppal – rendelkező vállalkozások bérelnek ki rövid időre (1 hét - 1 hónap) egy üresen álló üzlethelyiséget, melyben berendezik üzletüket. Különlegessége még, hogy eseménnyé teszi a vásárlást a kiegészítő programok, az informális tér segítségével” – olvasható a szervezők közleményében.
maszol.ro2014. szeptember 3.
Még nem látta, de nem támogatja Ponta az autonómiatörvényt
Nem tárgyalt Victor Ponta az RMDSZ-szel a készülő autonómiatörvényről, nem látta a tervezetet, de már tudja: nem támogatja a jogszabály elfogadását.
Ezt a miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva nyilatkozta szerdán. „Nem támogatom a törvényt. Ennél világosabban nem tudok fogalmazni” – jelentette ki Ponta. A kormányfő tájékoztatása szerint az RMDSZ még nem javasolt jelöltet a kulturális miniszteri tisztségre. „Ha kapok javaslatot, továbbítom az államfőnek” – tette hozzá a Mediafax szerint.
Pontától azt is megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy az RMDSZ nem szavazza majd meg az önkormányzati tisztségviselők pártváltását ideiglenesen engedélyező sürgősségi rendeletet. „A parlamenti képviselők és szenátorok úgy szavaznak, ahogy akarnak” – fogalmazott a miniszterelnök.
Mint ismert, a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezetet hamarosan nyilvánosságra hozza az RMDSZ. Kelemen Hunor szövetségi elnök szavai szerint jelenleg a jogszabály "belső közvitája" zajlik.
maszol.ro2014. szeptember 3.
Negyed évszázad, harmincezres veszteség
Az 1990–1991-es tanév óta folyamatos csökkenést figyelhetünk meg a Maros megyei oktatásban az óvodásoktól egészen az egyetemistákig. Mint kiderült, csaknem harmincezerrel csökkent Maros megyében a diákok száma az elmúlt negyed évszázadban.
A napokban több cikkünkben is beszámoltunk arról, hogy iskolák szűnnek meg, és egyre kevesebb osztály indul tanévkezdéskor, ezért utánanéztünk az elmúlt évtizedek statisztikáinak. Huszonnégy évvel ezelőtt még 132 684 diák tanult a megye tanintézeteiben – derült ki a Maros Megyei Statisztikai Hivatal adataiból, a 2012–2013-as tanévben már csak 104 523 volt a tanulók száma, ennek értelmében 28 161 diákkal, vagyis csaknem harmincezerrel csökkent az oktatásban részt vevők száma.
2012-ig növekedett az ovisok száma
Nem tapasztalható folyamatos csökkenés ebben az időszakban az óvodai oktatásban. Bár az 1990–1991-es tanévben 22 307 gyerek járt óvodába, 2012–2013-ban pedig már csak 18 882, 2004-től növekedés tapasztalható 2012-ig. Húsz évvel ezelőtt 20 985 óvodás volt, és egészen a 2011–2012-es tanévig 22 069-re nőtt ezek száma.
Az általános iskolások száma 19 183-mal csökkent. Ebben az esetben is folyamatos létszámcsökkenés tapasztalható, kivéve a 2012–2013-as tanévet. 1990-ben 70 417 diák tanult általános iskolában, 2012-ben csak 47 601. Ehhez képest 2013-ban 51 234 volt az 1–8. osztályos diákok száma. Az általános iskolai speciális oktatásban is egyre kevesebben tanulnak, 1990-ben 644, míg 2013-ban 370 diák.
Ingadozó volt a középiskolások száma 1990 és 2013 között. Huszonnégy évvel ezelőtt 27 848 diák tanult középiskolában, 2013-ban viszont már csak 20 760-an. Ez idő alatt 16 ezerre is csökkent a létszám 2000-ben, illetve a 22 ezret is érintette 2012-ben.
Kilencezerrel kevesebb szakiskolás
Inas- és szakiskolába 9545 Maros megyei diák járt 1990-ben, 2013-ban pedig 450. Ezen diákok száma 4 és 6 ezer között mozgott 1995 és 2009 között, a nagy csökkenés ezután következett be. A posztliceális képzések ezzel ellentétben idővel egyre népszerűbbek lettek, 1990-ben 692-en vettek részt ilyen képzésben, 2013-ban már 2703-an.
A felsőoktatás iránti érdeklődés csaknem negyed évszázad alatt a tízszeresére nőtt. Míg 2013-ban 10 494 fiatalt tartottak számon a felsőoktatásban, 1990-ben mindössze 1875 hallgatójuk volt az egyetemeknek.
Bár voltak különböző növekedési hullámok, ilyen volt például a 2011–2012-es és 2012–2013-as tanév közötti három és fél ezres létszámemelkedés az általános iskolában, illetve a felsőoktatás iránti rohamosan növekedő érdeklődés, összességében csökkent a diákok száma.
A Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, Illés Ildikó véleményét kérdeztük a fenti adatokról. Elmondása szerint a jövő a mai fiatalok gyerekvállalási hajlandóságán múlik. „Azért jutottunk ide, mert kevesen vállalnak gyereket, valamint sokan családostól külföldre költöznek. Egyre kevesebb tanári állás lesz, és fokozatosan zárjuk be az iskolákat. Csak akkor lesz jobb a helyzet, ha a mai fiatalok minél több gyereket vállalnak” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes.
Becze Dalma, Székelyhon.ro2014. szeptember 3.
Emlékfal a világháborús hősöknek
Emlékfalat hoznak létre a gyergyószentmiklósi dancurási hősök temetőjéből megmentett keresztekből – a Tarisznyás Márton Múzeumban évtizedek óta őrzött huszonhét fejfa az intézmény kertjében kap helyet. Az avatásra, a keresztek megáldására pénteken, az Örmény Kulturális Fesztivál keretében kerül sor.
Kezelték a cserefából készített kereszteket, újraírták a táblákon szereplő, még kiolvasható neveket, a napokban végleges helyükre, a múzeum kertjének födött fala alá helyezik azokat a fejfákat, amelyeket az 1980-as években sikerült megmenteni a dancurási hősök temetőjéből. Emlékfal kialakításával tiszteleg a gyergyószentmiklósi múzeum az első világháború hősei előtt, a véres esemény kitörésének centenáriumi évében. A látogatható emlékhely létrehozásában a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület és az örmény plébánia vállalt partnerséget.
Megmenekített keresztek
„Az 1980-as évek második felében, amikor a kommunista hatalom már nem tűrt meg semmiféle olyan emlékművet, ami a régi osztrák-magyar világra emlékeztetett, egy részüket száműzte a temetőkbe, illetve ellehetetlenítette az emlékműveket, emlékhelyeket. Hasonló sorsra jutott a dancurási hősök temetője. Ez egyébként évtizedeken keresztül el volt hanyagolva, de az igazi romlása akkor kezdődött meg, amikor kirugdosták a kereszteket, amit lehetett, eltüntettek. Az utolsó »kegyelemdöfés« 1987-ben volt, amikor úgymond teljesen átalakították a temetőt. Eltüntették a még megmaradt kereszteket, és az első világháborús emlékműből csináltak egy román emlékművet, amit az 1990-es évek közepén is, a román hadsereg napján szervezett ünnepségek keretében megkoszorúztak. A romboláskor titokban sikerült bemenekíteni a múzeumba néhány keresztet a temetőben lévő, összesen 132 darabból. Ezek mára már múzeumi tárgyakká váltak, megvan a történetük” – ismertette Csergő Tibor András annak a 27 fejfának a sorsát, amelyekből az emlékfalat hozzák létre. A múzeumigazgató szerint fontos az emlékhely kialakítása, hisz „a városi, és az igen elhanyagolt állapotban lévő dancurási temetőn kívül Gyergyószentmiklós közterületén nincs az első világháborúra, az elesett hősökre emlékeztető hely. A múzeumban létrehozott emlékfalat a helyiek és a turisták egyaránt megtekinthetik”.
Pethő Melánia , Székelyhon.ro2014. szeptember 3.
F.J. ŐZIKÉK EGY KETRECBEN AZ OROSZLÁNNAL
Banciunak Erdély Kurdisztán, és a románok a törökök
A B1 műsorvezetője magyarok által elkövetett népirtást vizionál az autonóm Székelyföldön. Az Active Watch feljelentette a műsorában elhangzottakért.
Miért éppen Dél-Tirolhoz hasonlítana Erdély? – hangzik el a kérdés Radu Banciu szájából a B1 TV-n vezetett műsorában. A műsorvezető szerint Erdély inkább Kurdisztánhoz hasonlít, és ebben az értelemben a románok a törökök. Az amúgy marosvásárhelyi származású Banciutól megkapjuk a nemzetállami szemléletű román minden autonómia-ellenes érvét: kiszolgáltatott Maros megyei románok, önbíráskodó magyar bárók, vazallus Maros megye, önfenntartásra képtelen Székelyföld, stb.
A műsorvezető ellen az Active Watch tett feljelentést az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA) és a az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).
Problémás mondatok
Az Active Watch a honlapján közölt közleményében a következő mondatokat találta törvénybe ütközőnek: "[Abban az esetben, ha életbe lép ez az autonómia-tervezet] mészárlás lesz. A román állampolgárok elveszítenék a mindennapi életükhöz való legalapvetőbb jogaikat is."
"Egy hihetetlen nagy tragédia lenne az, ha azok az állampolgárok [székelyföldi román állampolgárok] egyik pillanatról a másikra a magyar kormány és a székely kormány vazallusaivá válnának." "Azt fognak tenni ott [a magyarok], amit csak akarnak, mert ott nem lesznek törvények, nem fognak tisztelni semmit. Már ott vannak Hargita és Kovászna megyék székhelyeinek a példái, ahol annyi atrocitás történt. Vegyétek már észre, hogy ez az a pillanat lesz, amikor a bukaresti kormány csak konzultatív szerepet fog kapni abban, hogy mi történik ott. És mondhatod a véleményed, ha nem figyel rád senki. Nagyjából ez lenne. Mégis, most mi történik a román szimbólumokkal, a trikolórral, a román nyelv utcán való használatával, azzal, hogy nem válaszolnak a románul elhangzó köszönésre? Ha ezek mind úgy történnek, hogy közben ezek a megyék Románia részei […], képzeljétek el, hogy mi fog történni, hogyha ezeket a dolgokat [az autonómiatervezetet] alkalmazni fogják."
"Ezekben a megyékben nem lehet alkalmazni ezt a fajta együttélést [utalás Dél-Tirol példájára]. Ez pontosan olyan, mint, amikor őzikéket teszel az oroszlán ketrecébe. Valójában ez a Székelyföld."
"Én tudom, hogy nálunk fejbe fogják ütni az embereket az utcán. Az emberek többé nem beszélhetnek románul, megtámadják őket az utcán, gúnyolni fogják őket. Hogyha valaha létezni fog ez a szabály a [Székelyföld] elnökével, akkor ezek ugyan gy fogják uralni azt a tartományt, mint annak idején, a lehető legnagyobb mészárlás lesz ott. Katasztrófa lesz, nincs szó rá. Milyen autonómia? Milyen Székelyföld? Fel fog robbanni az a térség. Ez minősíthetetlen. Hogyan tudod indokolni te, rövid mandátumú politikus Bukarestből, hogy ezekből az emberekből gúnyt űztél? Mi a bűne azoknak, hogy vágóhídra küldöd őket egy ilyen döntéssel? Ott nincs barátság, mindez csak a felszín. Nincs kompatibilitás, csak a felszínen. Attól a pillanattól, hogy ők fogják uralni a térséget, Románia felgyúl azon a részen."
"Mit kell magyarázzak még azon, hogy tisztább legyen, hogy ott egy katasztrófa lesz? Nem volt elég Jugoszlávia esete? Pont ilyenné válna Erdély központja.
Maros megye egy több korszakon átívelő kiemelkedő jelentőségű megye Romániában. Mindig is egyike volt azoknak a bástyáknak, ahol a legmagasabbra tartották a zászlót. Ceaușescu idején és azelőtt is. Szóval nem egy akármilyen megye. Ott emberek vannak, komoly románok, különlegesek, akik évszázadok alatt, - nem 20 év alatt - megmaradtak abban a térségben, és akik, éppen a megmaradásuk által, nem hagyták, hogy lerohanják őket a magyarok."
"Az, amit ők [a magyarok] ott tenni fognak, az precedens nélküli. Jönnek majd, persze az idegenek […] az EU-ból, hogy lássák, hogy mi történik, ugyanis nem élünk egy elnyomott világban, lesznek hangok, amelyek továbbviszik majd ezt a jelzést. […] És meg fogják látni, hogy mi történik. […] Tömegsírokat fognak ott találni azok ott, mă. Szóval, figyelem. Egy évszázados bosszúra adtok lehetőséget. Eddig a magyaroknak nem volt meg a törvényes módjuk arra, hogy ezt megcsinálhassák. De, ezentúl már a törvény is az ő oldalukon fog állni. Nem fog maradni egy talpalatnyi román hagyomány sem abban a térségben. Nagy figyelmet erre a dologra!"
Az Active Watch szerint a tényeknek a véleményektől való elválasztását, a tényekkel kapcsolatos más vélemények bemutatásának a kötelezettségét; a bármiféle diszkrimináció elkerülésének kötelezettségét; a nemi, vallási, etnikai kisebbségekkel kapcsolatos vélemények bemutatásakor azok véleményének kötelező ismertetésére vonatkozó; valamint a közösségeket indokolatlanul támadó és nemzeti-sovén vagy nemzetiségek elleni gyűlöletet propagáló üzeneteket tiltó törvényeket sértette meg a műsorvezető.
Transindex.ro2014. szeptember 4.
Ponta nemet mond az autonómiára
Határozott nemmel válaszolt tegnap Victor Ponta kormányfő arra az újságírói kérdésre, miszerint hajlandó lenne-e támogatni, hogy a parlament jóváhagyja az RMDSZ autonómiatervezetét. A miniszterelnök egyúttal azt is elárulta: a szövetség képviselőivel nem tárgyaltak erről a kezdeményezésről.
A miniszterelnök sajtótájékoztatóján kategorikusan elutasította, hogy egyetértene az RMDSZ tervezetének parlamenti elfogadásával, amennyiben azt egyáltalán benyújtja a szövetség. Ponta ingerülten fűzte hozzá: eléggé világosan ismertette álláspontját ebben a kérdésben. A kormányfő szűkszavú nyilatkozata azután látott napvilágot, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök múlt csütörtökön azt nyilatkozta, az RMDSZ parlamenti frakciói kézhez kapták az autonómiatervezetet. A honatyák módosító javaslatokkal élhetnek, majd a tervezet közvitára kerül. Kelemen arról is beszámolt, hogy az RMDSZ területi szervezetei is hamarosan megkapják a tervezet egy példányát. A tervezet parlament elé terjesztéséről nem szolgált részletekkel, mint mondta, igen részletes és terjedelmes tervezetről van szó, amelyet alaposan ki kell elemezni. „A román társadalom összes képviselőjével szeretnénk egyeztetni, mivel fontos és kényes kérdésről van szó” – magyarázta. A tervezetről korábban Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke újságírói érdeklődésre elmondta: a dél-tiroli modellt veszi alapul, amely egyike a működő európai autonómiáknak. (ndi–Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. szeptember 4.
Tehetetlenség felsőfokon
Sok jót nem remélhetnek az ötödikesnél nagyobb gyermekek és szüleik az új tanévben sem. Marad a régi fejetlenség, összevisszaság, az ötven évvel ezelőtti módszerek, elavult tanterv, tankönyvállomány és az oktatásért felelős szakemberek is csak tapogatóznak, értik a változás szükségességét, a legnagyobb hibákat is látják talán, de minden jel szerint tehetetlenek.
Szomorú összképet nyújt a román oktatási rendszerről Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő, akit az RMDSZ a legjelentősebb, legjobb magyar oktatási szakemberek között tart számon, s akire a hírek szerint a minisztériumban is figyelnek, van valamelyest szava országos viszonylatban is. Tudásából, tapasztalatából, erejéből csupán a hibák egy részének azonosítására futja, megoldásokat ajánlani alig tud. Megállapítja, hogy hiába próbálják feldolgozni, kiértékelni minden esztendőben a vizsgaeredményeket, fogalmaznak meg javító javaslatokat, nincs foganatjuk, évről évre változik a diákanyag, módosulnak a követelményrendszerek. Mit lehetne tenni? Nem tudja. Rámutat, hogy a mai gyermekek figyelmét nem lehet lekötni a rég bevált, klasszikus módszerekkel, ám elismeri, gőzük nincs, milyen út lenne a megfelelő, mint fogalmaz, az egész világban tapogatóznak ilyen irányban, s bár megemlíti a sikeres finn vagy eredményes német modellt, az is kitetszik, a román elképzelésnek még híre-hamva sincs. A szakiskolai oktatás újraindításától remélnek változást, ám hogy jól kitalálták-e, valóban szakmát, munkalehetőséget adnak-e a fiatalok kezébe, az évek múlva derül ki. Sokszor mondtak már csődöt hasonló nekilendülések, a jó elképzelés elveszett a hibás megvalósításban. Hosszú évek után az is kikristályosodni látszik, hogy a reformot a tanárok képzésével kellene kezdeni. Ám ez is csupán ötlet, konkrét javaslat mikéntjére nincsen. Maradnak hát a jó és gyenge tanárok, ugyanolyan bérezéssel, számonkérési lehetőség nélkül. A jövő? Csak annyit tudni, hogy valami másra lenne szükség. Ki találja ki, ki valósítja meg?
Szomorú, hogy az oktatás minőségéért felelősök is ködben tapogatóznak, és addig valós, eredményesnek remélt reformot hiába várunk, amíg nincsenek olyan felelős pozícióban lévő szakemberek, akik kitalálnák a járandó utat. Nem szabad türelmetlennek lenni, int Keresztély Irma. De a gyermekek nőnek, nem várnak. Valamit elkezdtek a kicsiknél, az óvodásoknál, elemistáknál, nekik talán már jobb lesz, mondja. A többieket leírták? Beletörődtek a felelősök, hogy újabb generáció szaporítja az áldozati nemzedékek sorát?
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. szeptember 4.
Régi hiányosságokkal az új tanév küszöbén (Beszélgetés Keresztély Irma főtanfelügyelővel)
Az előző évekhez képest nem javultak a tanárok és a diákok eredményei a különböző vizsgákon, felmérőkön; a falusi oktatás továbbra is jóval lemarad a városi mögött; kevés az igazán elhivatott pedagógus; késik a reform; az új tantervek és tankönyvek megrekedtek az ígéretek szintjén; költségvetés-kiigazítás nélkül nem elegendő a pénz év végéig a tanárok fizetésére – többek között ezek okairól és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk Keresztély Irma megyei főtanfelügyelővel.
– Az idei nyolcadikosok negyede megbukott az országos felmérőn, az érettségizők alig 57 százaléka szerezte meg az oklevelet a júliusi időszakban, a pótérettségin tízből nyolcan elhasaltak, a versenyvizsgázó pedagógusoknak csak 54 százaléka írta meg a hetest, negyvenöten még az ötöst sem érték el. Tanévkezdés előtt ünneprontásnak tűnhet ezzel a statisztikával indítani a beszélgetést, de ez a valóság. Az említett vizsgák gyenge eredményeinek kiértékelése után minden évben megszületnek a javító intézkedések, mégsem hoznak eredményt. Mi akadályozza az előrelépést? – Tapasztalatom, hogy a társadalmi megosztottság tükröződik az oktatási rendszerben is. 1989 után fokozatosan kialakult egy létszámban csekély gazdag társadalmi réteg, emellett létezik az elszegényedett tömeg, a kettő között pedig lennie kellene a polgári középrétegnek, amely a társadalmi berendezkedés alapját képezi. Az oktatásban mindez nem arról szól, hogy a gyermek milyen családból érkezik az iskolába, hanem a diáktársadalmon belüli megoszlásról. Akik komolyan veszik a tanulást, keményen dolgoznak, hajtanak, tudatosan építik fel saját tanulói létüket, azoknak mindegy, milyen a vizsgarendszer, jól teljesítenek – sajnos, ők vannak kevesebben. És ott a másik véglet, azok a diákok, akik legtöbbször szociálisan hátrányos helyzetű környezetből, rendezetlen családból érkeznek, ezekből a gyermekekből hiányzik az érdeklődés, a motiváció, ami a tanuláshoz való hozzáállásukon is meglátszik.
– Az említett két szélsőséges csoporton kívül létezik egy középréteg, a diákok, akik olyan családból származnak, ahol a szülők becsületesen dolgoznak, munkával szerzik meg a mindennapi betevőt, szorgalmasak, példát mutatnak, de ez mégsem látszik meg a gyermekek tanuláshoz való hozzáállásán. Mi ennek a magyarázata?
– Valóban, ők az a csoport, akik 4,99 és 7-es között teljesítenek a vizsgákon. Arra nehéz válaszolni, hogy miért nem tanulnak, de elmondhatom, a záróvizsgák után mindent megteszünk, hogy javítsunk ezen a helyzeten. Hatástanulmányok készülnek, iskolánként és egyénekre lebontva is vizsgáljuk a helyzetet, megbeszéljük a szülőkkel, tanárokkal, gyermekekkel, a tantestületekben is kielemzik az eredményeket. Megszületnek azok az egyedi, javítószándékú tervek, amelyek által fejlődést kellene elérniük az egyes iskoláknak a következő tanévben. Ez néha sikerül, néha nem. Az utóbbi időben az összehasonlító tanulmányok elkészítésénél mindig szembekerülünk azzal, hogy nincs értelme az előző tanévek teljesítményéhez hasonlítani az eredményeket, mert folyamatosan változnak a követelmények, a vizsgamódszerek, a vizsgatételek, változik a gyermekanyag. Azt gondolom, hogy iskolánként kell elvégezni az elemzéseket, és a helyi sajátosságok függvényében vizsgálni, hogy van-e hozzáadott érték a kiindulóponthoz viszonyítva, de ehhez meg kell nyerni a pedagógust, a szülőt, a diákot, az iskolaigazgatót, az egész társadalmat.
A tanárt is tanítani kell
– Annak biztosan oka van, ha a diák jóval saját képességei alatt teljesít. Lehet lustaság, érdektelenség, túlzott igénybevétel iskolán kívüli tevékenységeken, de lehet más jellegű is az eredménytelensége. Úgy tűnik, a jelenlegi oktatási rendszerben, kevés kivétellel, nincs személyre szabott odafigyelés, csak közösségi megbélyegzés, hogy ez az osztály ilyen, a másik olyan. – Meggyőződésem, hogy az oktatás nagymértékben tanárfüggő, mert ő határozza meg a munka stílusát, mennyiségét és minőségét. Vannak sikeres pedagógusok, akik szakmailag igényesek önmagukkal és a diákkal szemben is, de az egyénre figyelés és az egyéni foglalkozás időhiány miatt nem valósítható meg. Ez lenne a differenciált oktatás.
A másik oldalon viszont ott a diák, akit érdekeltté kell tenni a tanulásban. Manapság, amikor a gyermekek rengeteg információhoz jutnak az világhálón, a megszokott oktatási módszerekkel nem lehet lekötni figyelmüket. Ellenben a gyenge érettségieredmények annak is köszönhetőek, hogy amikor megszüntették a szakiskolákat, a leggyengébben teljesítő tanulók is besétáltak a líceumok kapuján. – A sokat hangoztatott reformnak az lett volna a lényege, hogy a diákok készségei, képességei fejlesztésére helyezzék a hangsúlyt, a váltás ellenben nem történt meg sem a tananyag, tankönyvek tekintetében, sem a pedagógusképzés terén. A követelményeket mégis az említett szellemben próbálja átalakítani az oktatási szaktárca. Hogyan egyeztethető össze ez a kétféle oktatási magatartás, hogy érhető el ilyenformán a jelenleginél jobb eredmény? – Az óvodában és az elemi oktatásban jó irányban haladnak a dolgok, ezen a két szinten az említett reform megvalósult. Gond a gimnáziumi és líceumi szinten van, amihez az is hozzátartozik, hogy Romániában jelenleg nincs rendes tanárképzés. Ha kompetenciaalapú oktatásra akarunk rátérni, készségeket, képességeket fejleszteni a gyermekekben, akkor a tanárt is meg kellene tanítani erre.
A falu még mindig lemarad
– Mi a helyzet a falusi oktatással? Miért gyengébbek az eredmények a városi iskolákhoz hasonlítva, holott ugyanazokon az egyetemeken készülnek fel a falun oktató tanítók, tanárok is, sőt, nagyon sokan éppen a közeli városból ingáznak?
– Azt tapasztaltam, ha alacsony létszámú egy osztály, a külső szemlélő elvárásával ellentétben nem jut több idő egy gyermekre, hanem elvész a diákok közötti versengés, és a tanár hozzáállása is ehhez igazodik, nem töri magát túlságosan. A szülő, aki ezt idejében felismeri, elviszi gyermekét városi iskolába, és falun még kevesebben maradnak, tovább gyengül az osztály. Másik jelenség falun, hogy a pedagógusok saját maguk, illetve a szülők megnyugtatására nem alkalmazzák az érvényben levő osztályzási rendszert, nem ismerik el az egyestől tízesig való osztályzást. A falusi diák akkor szembesül először ennek hátrányával, amikor egy országos mérésen, értékelésen vesz részt, ahol, ha a tételsornak felét teljesíti, az még csak ötösre elég. Ahhoz, hogy nagyobb jegyet kapjon, a feladatok másik felét is meg kellene oldania. Itt üt vissza, ha a falusi iskolában nem ugyanúgy történik az értékelés, mint a megyei, illetve országos méréseken, ha a faluról érkezett gyermek jegye néhány ponttal a valós tudásszintje fölötti.
– Mi motiválja a falun tanító pedagógust, hogy az osztályzásnál ekképpen cselekedjék? – Ebben közrejátszik a munka elvesztésétől való félelem is, mert ha egyszer megbuktatja a gyermeket, osztályismétlőre marad, de ha másodszor is bukik, lehet, hogy otthagyja az iskolát. Ez már veszélyeztetheti az osztály fennmaradását, az adott tanári állás megszűnését hozhatja. Természetesen falun is találunk olyan pedagógusokat, akik mindent megtesznek, hogy a diákok felzárkózzanak. Példa erre az az iskola, ahol tavaly egyetlen nyolcadikos sem érte el az ötöst matematikából az országos felmérőn, de idén hatan mentek át. Ez azt jelenti, hogy felismerték ennek fontosságát, és idejében léptek.
Bár mindenhol szakképzett pedagógusok tanítanak, még mindig óriási a különbség a falusi és a városi iskolák között. De az is igaz, aki nem tud pedagógus lenni szívvel, lélekkel, az ne oktasson, ne legyen számára ez kényszerpálya. Ez a legrosszabb, ami történhet az oktatási rendszerben, mert az első áldozat a gyermek, aztán a szülő, az iskola és az egész közösség. Azt gondolom, mindenhol vannak értelmes gyermekek, csak meg kell találni az utat feléjük, hogy nyitottak legyenek az új befogadására.
Egyensúlyra van szükség
– Nem csak a diákok vizsgaeredményei gyengék, a pedagógusok között is sok a bukdácsoló, illetve az olyan tanár, aki, bár már húsz éve a pályán, még mindig helyettesítő, évről évre keresi az állást, a véglegesítő vizsgán kívül nincs más fokozata, nem is igazán szereti munkáját, nincs hivatástudata. A másik véglet a pedagógus, aki sikeresen vizsgázott, végleges katedrával, az 1-es fokozatot is megszerezte, ez javadalmazásában is érződik, biztonságban érzi magát, mert címzetes, nem veszítheti el állását, ezért mindegy neki, hogy a diákok szeretik vagy unják óráit. Egy nagyon szűk réteg pedig húsz év tanítás után is mindennap készül, keresi az újat, az érdekeset, a szünetet sem sajnálja, hogy válaszoljon egy-egy kérdésre, eredményesek a tanítványai, s a szeretet- és tiszteletlistán a legjobb értékelést kapja a diákoktól. Számszerűen ez a csoport a legkisebb. Talán mert eltűnőben az igazi pedagógusmodell?
– Általában a modellek hiányoznak, ma alig lehet a gyermekek elé példaképeket állítani. Ha valaki mégis egy kicsit felülemelkedik, a társadalom elnyomja, nehogy több legyen, mint az átlag. A pedagógusok tekintetében, úgy gondolom, ma már nem az a követendő modell, mint régen, amikor a falu tanítójának és papjának volt a legnagyobb szerepe a közösség előrehaladásában. Új típusú modellre lenne szükség, de ennek kialakulását egyelőre nem látom. Természetesen vannak kivételesen jó pedagógusok most is, akiket a diákok szeretnek, tisztelnek. A címzetesség valóban sokat árt a minőségnek, mert a pedagógust védi, függetlenül attól, hogy milyen a teljesítménye, hogyan végzi munkáját. 2000-ben, Andrei Marga minisztersége idején egy nyári találkozón mi, megyei főtanfelügyelők vitattuk a törvényeket, módszertanokat, a záróvizsgák eredményeit. Két javaslatom volt, az egyik, hogy bízzunk a záróvizsgákon javító tanárokban, és szüntessük meg a fellebbezés lehetőségét, a másik, hogy szüntessük meg a címzetességet. Azzal érveltem, ha a tanár tudná, hogy az iskolaigazgató, a szülői közösség nem elégedett vele, és a kapun kívül még négy-öt szakember várja, hogy katedrához jusson, hogy könnyen elbocsáthatják, akkor sokkal hatékonyabban végezné munkáját. Mindkét indítványomat Margával együtt négyen szavazták meg, harmincnyolcan ellenezték.
– Ha nem igazodunk az új információs világhoz, de a régi értékrendszerhez sem térünk vissza, akkor merre tart az oktatás?
– Világviszonylatban folyik az útkeresés az oktatásban. Egyes dolgokat már eredményesen kipróbáltak, ilyen a finn modell vagy a németországi duális iskolarendszer erős szakképzéssel. Romániában is elmozdult valami, a politikum rájött, hogy nem lehet egy országot gazdaság nélkül megalapozni, és a gazdaság működéséhez szakemberek szükségesek, így végre megszületett a döntés a szakképzés visszaállításáról. De nem szabad türelmetlennek lenni. Arra lenne szükség, hogy az újonnan beinduló szakképzés tekintetében az iskola a szülőkkel és a gyermekekkel, a vállalkozói szférával és a helyi adminisztrációval együttműködjék, hosszú távon tervezzenek, mert csak így lesz szilárd a szakoktatási rendszer. Ez az egész hazai oktatásra érvényes elvárás, stabilitás nélkül lehetetlen következetes és eredményes munkát végezni.
Bármi lesz is, becsengetnek
– Érződik az anyagi bizonytalanság, folyamatosan változik a törvénykezés, tagozatok, tanintézmények szűnnek meg, de mindezek ellenére és mindezzel együtt szeptember 15-én becsengetnek. Mi várható az új tanévben? Lesznek-e új tankönyvek? Elegendő-e a költségvetés az esztendő végéig?
– A rendszert minden évben átszervezik. A helyi önkormányzatok csak akkor módosítanak a hálózaton, ha annyira alacsony a gyermeklétszám, hogy nem lehet tovább fenntartani az adott tagozatot vagy egységet. Ezek az állások megszűnnek, és ha az érintett pedagógus címzetes katedrával rendelkezik, áthelyezzük, ha helyettesítő, akkor nem kötelező biztosítani számára másik állást. Az új tankönyveket mi is várjuk, ellenben ezek nem tartoznak a megyei tanfelügyelőség hatáskörébe, a törvény értelmében a minisztérium a megyei tanácsokkal köt erre vonatkozó szerződést. A költségvetés tekintetében mindenképpen kiigazításra lesz szükség ahhoz, hogy év végéig lefödjük a fizetéseket és a per útján megnyert jogosultságokat is, több, mint tizenkét millió lej hiányzik. Ezt minden bizonnyal megkapjuk, de további költségekre nem elegendő a fedezet. Ettől eltekintve szeptember 15-én újra kinyílnak az iskolakapuk, és megkezdjük a 2014–2015-ös tanévet. Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. szeptember 4.
Bocsárdi László folytathatja (Tamási Áron Színház)
A fiatal rendezőket szeretné helyzetbe hozni, az eddiginél még inkább a fiatalok felé fordulna, és folytatná a sikeresnek mutatkozó sajátos formanyelvet – ezek a tervek és Bocsárdi László eddigi színházigazgatói, rendezői eredményei győzték meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot és a versenyvizsgát lebonyolító bizottságot, hogy a tegnapi meghallgatás után újabb négy évre megbízza az UNITER- és Jászai Mari-díjas Bocsárdit a Tamási Áron Színház igazgatásával. Az évi költségvetés és a szakmai elvárás ismert, tudjuk, hogy Bocsárdi László mire képes, nincs akadálya annak, hogy a következő mandátum alatt is ő irányítsa a Tamási Áron Színházat – mondta lapunk érdeklődésére Sztakics Éva alpolgármester, aki Gáspárik Attilával, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatójával és Balázs Attilával, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatójával hármasban alkotta azt a bizottságot, amely tegnap meghallgatta az igazgatói tisztségre egyedül jelentkező Bocsárdi Lászlót. A tervezett költségvetés szerint a sepsiszentgyörgyi színház a következő négy esztendőben évi 3,4 millió lejt kap az önkormányzattól, a kiadások egy részét saját bevételeiből pótolja. Az összeg nem tartalmazza a jövő évi Reflex Színházi Fesztivál költségeit, azt más forrásokból teremtik elő. Sztakics Éva elmondta, a színházterem felújítása is a tervek között szerepel, addig ellenben, amíg nem biztos, hogy az intézmény a helyén marad, és nem dől el a szakszervezetek művelődési házának sorsa – ahol egy korszerű színházat lehetne kialakítani –, nem érdemes ilyen nagy összegű befektetésnek nekikezdeni. Az alpolgármester szerint a bábszínház ügyében is lépni kellene, mert a Tamási Áron Színház bábtagozataként működő, kis létszámú társulat az egész megyét kiszolgálja, nem csak a megyeközpontot, így finanszírozását sem a városnak kellene megoldania. Jelenleg az intézmény három társulatot tömörít, a Tamási Áron Színházét, az M Stúdióét és a Cimborák Bábszínházét, ami nemcsak anyagi vonatkozásban, de a meglévő infrastruktúrát tekintve is nehezíti mindannyiuk munkáját. A következő négy esztendőben ezekkel a kihívásokkal is szembe kell néznie Bocsárdi Lászlónak, aki 1995 óta főrendezője és művészeti vezetője, 2005 óta pedig igazgatója a sepsiszentgyörgyi színháznak, és akinek menedzseri elképzeléseit tegnap hallgatta meg a vizsgáztatóbizottság.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. szeptember 4.
Réty az új Verespatak (Fizetett hirdetés)
A famaffia-hálózat tagjai, avagy miért is volt jelen a megyeháza gyűléstermében Mircea Dusa honvédelmi miniszter 2013. március 28-án, amikor Olosz Gergely és Tamás Sándor megyeitanács-elnök bejelentette a rétyi fenyővágóhíd-projektet?
Gyergyó környékén egész hegynyi erdők tűntek el az utóbbi évtizedekben néhány ember aljasságának és kapzsiságának köszönhetően. A korrupcióellenes ügyészség nyomozása következtében letartóztatták Majeczki Izabella gyergyószentmiklósi főügyészt, akit éveken keresztül még Románia parlamentjében is azzal vádoltak, hogy a famaffia hivatalos védője. A főügyész folyamatosan akadályozta a több éve az illegális erdőkitermelés hátterében álló két kulcsfigura törvényes felelősségre vonását. Az egyik a Hargita megyei rendőr-felügyelőség vezetője, Radu-Sandu Moldovan, aki a kommunista években, 1989 előtt kínzó-vallató rendőr volt Csíkszeredában, a másik pedig Mircea Duşa, szakmája szerint erdész, volt maroshévízi pártaktivista, majd polgármester, később, a dicső demokráciában pedig Hargita megye prefektusa, parlamenti képviselő, jelenleg védelmi miniszter…
A jelentés megemlíti, hogy Mircea Duşa rokoni kapcsolatban áll Dragoş Duşával, a maroshévízi erdészet volt igazgatójával. Ebben a városban a jelenlegi védelmi miniszter éveken keresztül volt néptanácsos (89 előtt), később polgármester (89 után). A közvélemény a környékbeli szervezett falopások egyik kulcsfigurájaként tartja számon. 2011-ben a falopások ellen irányuló eljárás során több erdészeti igazgatót is letartóztattak, összesen 13 személyt, akik közreműködtek a környékbeli faanyag illegális kitermelésére és értékesítésére szakosodott szervezett bűncsoport létrehozásában és működtetésében. Akkoriban az erdészeti hivatal igazgatója Maroshévízen Dragoş Duşa, Tölgyesen pedig Mihăilă Duşa, mindketten a védelmi miniszter rokonai. A nyomozási akták szerint Sandu Moldovan, a Hargita megyei rendőr-felügyelőség vezetője, valamint Mircea Duşa tehető felelőssé a bűnszervezet felpártolásáért és működéséért, amely 2006 és 2007 között közel 300 hektár erdőt termelt ki törvénytelen módon, a Genex Kft. és Industrial Group Kft. faipari cégeken keresztül. Ez utóbbinak három évvel ezelőtt megközelítőleg 900 ezer euró üzleti forgalma volt, a becsült kár értéke pedig 4 millió euró.
Vonzó számok, reményteljes meggazdagodási lehetőség, avagy mi vonzza a rablógazdálkodókat? A fakitermelő- és -feldolgozóipar Romániában 6,5 millió hektár erdőalapból gazdálkodik, ezzel a számadattal Románia Európában a 13. helyen áll. Az ágazat csúcsán idegen cégek találhatóak, főként ausztriaiak, amelyek több százmillió euró ráfordítással az ágazati nyereség közel 50 százalékát tudhatják magukénak. Az országos kitermelésből származó 4 milliárd euró forgalomból a Schweighofer, Kronospan és Egger faipari cégek összesen 1 milliárd eurót valósítottak meg 2013-ban, mintegy kétszeresét az előző évi forgalomnak.
A fa útja a Romsilvánál, közbirtokosságoknál, erdőtulajdonosoknál kezdődik, amelyek eladják a nyers faanyagot. Következnek a kitermelő cégek, amelyek a fa kivágásáért és az erdőből való elszállításáért felelnek. A „fa-lánc” a feldolgozócégekkel ér véget, amelyek hasznosítják a kitermelésből származó faanyagot. Tavaly a Romsilvának 326 millió euró forgalma volt, és jelenleg a faipar legnagyobb nyersanyag-beszállítója.
Érdekes, hogy azoknál a cégeknél, melyek erdőgazdálkodással és -kitermeléssel foglalkoznak, mennyivel kisebb a forgalom és a nyereség, mint azoknál, akik a fa alapfeldolgozásával foglalkoznak. A 40 314 alkalmazottat foglalkoztató kitermelő cégek, amelyek a faipari ágazat közel felét adják (40 százalék), egyharmad akkora forgalmat bonyolítanak le, mint a fafeldolgozással és értékesítéssel foglalkozó cégek.
A történet folytatódik: 2013. március 28-án a megyeháza gyűléstermében Mircea Duşa honvédelmi miniszter, Olosz Gergely és Tamás Sándor megyeitanács-elnök bejelenti a rétyi fenyővágóhíd-projektet. Itt egy osztrák óriáscég szolgál az egyéni ambíciók és érdekek közösség rovására menő kielégítésére. A kialakult helyzet kísértetiesen hasonlít a verespatakira: a helyi önkormányzat és a lakosság a munkahelyteremtés ígéretétől elvakultan támogatja a külföldről érkező beruházók környezetkárosító tevékenységét, nem mérve fel az egész megyékre kiható kockázatot. Az is már hónapok óta egyértelmű a beruházást ellenzők körében, hogy ezt a csatát már csak a bíróságokon lehet megnyerni, aminek egyébként nem elhanyagolható az anyagi vonzata.
Mint ismeretes, a bukaresti Bankwatch Románia Egyesület és a fogarasi Neuer Weg Egyesület április elején indította el a pert a fűrésztelep tavaly decemberben kiállított építési engedélyének visszavonására. A Kovászna megyei önkormányzat, illetve a Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó ellen benyújtott keresetet a civilek június végén elveszítették, de a küzdelem tovább folytatódik. Újabb per következik, ezúttal már az engedély érvénytelenítését kérve a felelősöktől. A fűrésztelep területrendezési terve számos jogszabályt sért, egyebek mellett a környezetvédelmi, a védett területekre és természetes élőhelyekre vonatkozó törvényeket, nem utolsósorban veszélyezteti az itt élő közösség hosszú távú életlehetőségeit.
A per folytatódik, de ez nem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk a karosszékben, várva, amíg egy bíró majd kimondja a boldogító igent követelésünkre. Ez mindannyiunk küzdelme, mindenkinek tennie kell érte. A közakarat befolyásolja a folyamatot, a politikai döntéshozatalt és igazságszolgáltatást. Felmutatható igény nélkül nincs eredmény. Csak együtt érhetünk el sikert.
(Források: zf.ro, anchetespeciale.ro, Foter.ro,
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. szeptember 4.
A Kárpát-medence gyöngyei
címen illethetjük azokat a zenélő, éneklő, táncoló ifjakat, akik e hétvégén – szeptember 5–7. között – Marosludason és az Andrássytelepen a nagyérdemű előtt színre viszik a Vajdaság, Kárpátalja, Erdély és Magyarország élő folklórját. Ludas-Supljákról (SRB), Téglásról (UKR), Bálványosváraljáról, Besztercéről, Csombordról, Ördöngösfüzesről, Raanielajosfalváról (Bukovina), Szabédról, Székről, Vajdaszentiványról, Vicéről és Kaposvár-Szentgáloskérről, illetve Százhalombattáról látja vendégül a Hajdina KE és táncosai e gyöngyszemeket.
A XII. Kárpát-medencei Gyöngykoszorú folklórfesztivál Marosludas és környéke magyarságának és nem csak nekik óhajt ezúttal is maradandó képet raktározni mindannyiuk lelkében.
Péntek este a művelődési házban Antonio Méda rajztanárnő tárlata látható este héttől, nyolctól magyar borest a Tivoli étteremben. Itt Papp Péter aranydíjazott borász pincéjének nedűjét ízlelgethetik a megjelenők. Hogy teljesebb legyen az áldott szőlő levének hatása, a Forrás néptáncegyüttes, arról az Orchidea és a Hajdina táncosai gondoskodnak, valamint a szentgáloskéri citerások. "Volt, mi volt, s mi elveszett, érte sírni kár, mert mindörökre megmarad a bor, a dal, a tánc" – e magyar mondás igazolódni látszik a Tivoliban.
Szombat délelőtt tenisztorna az ifjúsági parkban. Délután négykor a Petőfi Sándor- szobornál Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának képviseletében dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul és dr. Tóth Bernadett Eszter konzul nyitja meg a találkozót. Tuját ültetnek, a földi ittlét és jövőbeli lét szimbólumát. Ezután népviseletben teszik meg a kilencszáz méternyi távolságot a művelődési házig. Itt Ambrus Vilmos főesperes igehirdetése után Kilyén Ilka művésznő, a Maros megyei EMKE elnök asszonyának dalcsokra "hangolja" tovább a néző, a táncos, mindenki lelkét. A táncot a Tatárka kezdi, és kb. 150 perc után a Hajdina zárja. A Harmadik Zenekar, a magyarlapádi Ifjúsági Zenekar és a vajdaszentiványi zenekar kíséretével csodálhatjuk meg valamennyi táncot. A táncházban kivilágos kivirradtig áll a tánc.
Vasárnap az Andrássytelepen, a Petőfi Sándor Általános Iskola udvárán már reggel nyolckor "tolongás" várható. A gulyásfőzők vetélkedése az ebédet hivatott biztosítani mind a kultúrműsort szolgáltatók, mind a nézők számára. A Hajdina határon túli vendégeivel ismét táncol. Muzsikál a Tokos zenekar. Ezenkívül gyermekprogram, ősi magyar foglalkozások, foci, neves fellépők előadásai elégítik ki a nagyérdemű igényeit. Este nyolctól magyar bál.
Ha valaki még nem döntötte el, nem késő, készülődjön, szeretettel fogadjuk.
Tóth Sándor, a marosludasi EMKE elnöke
Népújság (Marosvásárhely)2014. szeptember 4.
Hivatalosan is technikai recesszióban a gazdaság
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) részletes adatai is megerősítették, hogy technikai recesszióba került a gazdaság, miután két egymást követő negyedévben csökkent a bruttó hazai termék (GDP).
Az INS-nek a GDP-vel kapcsolatos részletes adatai szerint a gazdaság teljesítménye 1 százalékkal csökkent a második negyedévben az első három hónaphoz képest. Megerősítették, hogy az első negyedévben is 0,2 százalékkal zsugorodott a GDP a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva. Korábban a statisztikai hivatal elhallgatta ezt az adatot, és az Eurostat számsoraiból derült ki, hogy a gazdaság növekedése lassult, mi több enyhe recesszióba került. Az augusztus közepi gyorsjelentéshez képest az adatok többsége nem változott, így az első félévben 2,4 százalékkal nőtt a gazdaság, a kiigazított érték szerint 2,6 százalékos növekedést jegyeztek
Szabadság (Kolozsvár)2014. szeptember 4.
Nem létező magyar zászló eltávolítását kérte a prefektus
A ki sem tett magyar zászló eltávolítására szólította fel a kézdivásárhelyi polgármestert a Kovászna megyei prefektus.
A hivatásos feljelentőként ismert Dan Tănasă a blogján tette közzé, hogy beadványa nyomán Marius Popică felszólította a székelyföldi város elöljáróját, távolítsa el a magyar zászlót a városháza díszterméből. Tănasă még július folyamán jelezte a prefektúrának, hogy a Kézdi.ro honlapon található fotón a városháza dísztermének sarkában látszik a magyar és a székely zászló.
A prefektus augusztusban erre azt a választ küldte, hogy hivatalos átiratban kérték Bokor Tibor polgármestert, távolítsa el a lobogókat. A kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal dísztermében viszont nem a magyar zászló van kitéve, hanem középen a román trikolór, egyik oldalán székely zászló, a másik felén pedig az udvarterek városának hivatalosan elfogadott zászlója, amely piros-fehér színű, halványkék csíkkal. Ez utóbbit tévesztette össze a magyarral a fénykép láttán a feljelentő.
Marius Popică prefektus a Tănasă féle beadvány alapján küldte el a felszólítást. A feljelentő különben még így is elégedetlen a kormánymegbízott hozzáállásával: blogbejegyzésében úgy kommentálja az esetet, hogy Marius Popică „csak mímeli az érdeklődést az ügy iránt, egy banális felszólítást küldött a polgármesternek, ezzel is bátorítva az RMDSZ kihívó magatartását”. Bokor Tibor polgármester nem kívánt semmit hozzáfűzni az ügyhöz, a zászlók továbbra is ott vannak a városháza dísztermében.
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)2014. szeptember 4.
ACL: törvénytelen Corina Creţu EU-biztosi jelölése
Corina Creţu európai uniós biztossá való jelölése törvénytelenül történt – állítja egy Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság megválasztott elnökéhez szerdán elküldött levélben Klaus Johannis és Vasile Blaga, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) két társelnöke.
Érvként azt hozzák fel, hogy a hatályos törvények értelmében a jelöltet előbb a román parlament illetékes szakbizottságainak is meg kellett volna hallgatniuk. Juncker ugyanakkor már korábban jelezte: a két román jelölt, Dacian Cioloş és Corina Creţu közül csak utóbbival folytat egyeztetéseket, vagyis Cioloş nem marad a bizottság tagja.
Mint ismeretes, a hétvégén derült ki, hogy Victor Ponta miniszterelnök az elmúlt négy évben a mezőgazdasági biztosi tisztséget betöltő Cioloş mellett Corina Creţu szociáldemokrata párti (PSD) európai parlamenti képviselőt is jelölte a Romániának járó biztosi tisztségre.
A levélben megjegyezte, hogy amennyiben az ország megtarthatja a mezőgazdasági biztosi tisztséget, akkor ragaszkodnak Cioloş személyéhez. Köztudott ugyanakkor, hogy nem szokás a mandátum lejártával ugyanannak az országnak adni egy biztosi tisztséget, amely azt addig birtokolta.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)2014. szeptember 4.
Új művészeti vezetővel indul az új évad a szentgyörgyi M Studiónál
Új művészeti vezetővel kezdi évadát a sepsiszentgyörgyi M Studio: szeptembertől Uray Pétertől Márton Imola vette át Erdély egyetlen mozgásszínházának vezetését, aki 2010–2013 között dramaturgként és PR-menedzserként segítette a társulat munkáját.
„A fiatalos lendülettel és tervekkel teli új vezető az Uray Péter által elindított úton továbbhaladva, elsődleges céljának az M Studio működéséhez szükséges alapvető feltételek és a közönséggel való kommunikáció javítását, valamint a társulat nemzetközi kapcsolatainak megerősítését tekinti” – áll a teátrum közleményében.
„A társulat romániai és magyarországi ismertségének megerősítése mellett minden erőmmel azon fogok dolgozni, hogy az M Studio a nemzetközi színházi köztudatba is bekerüljön” – ismertette elképzeléseit Márton Imola, mindezt pedig gyakoribb fesztiválszerepléssel, külföldi alkotók meghívásával igyekszik elérni. A tervek között a színészek továbbképzése is szerepel, neves színházi szakemberek bevonásával gyakrabban rendeznek majd workshopokat, a színészek eszköztárának gyarapítására fektetve a hangsúlyt.
Augusztus közepétől már folyik a munka a próbatermekben – az évad első bemutatóját Barta Dóra rendezi, akivel A per című előadáson dolgozott együtt korábban a társulat. A Federico Garcia Lorca művei alapján készülő Garcia Lorca háza című új produkciót október végén mutatják be. Az évad második produkciója Tom Dugdale rendezésében kerül színpadra.
Az amerikai rendező korábban a Kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett két előadást, Gogol Egy őrült naplója és Arthur Miller Egy ügynök halála című műve alapján. Az M Studio színészeivel Euripidész Alkésztiszét viszi színre, amelyet 2015 februárjában mutatnak be. A harmadik bemutatót Fehér Ferenc rendezi, a Személyazonosság című produkció április–május körül készül majd el.
A társulat közreműködik a sepsiszentgyörgyi PulzArt kortárs összművészeti fesztivál második kiadásának megvalósításában is. A fesztiválon Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala és az M Studio közös szervezésében lesz látható Nagy József és a JEL Színház Woyzeck, avagy a szédület karcolata c. produkciója, valamint Fehér Ferenc Tao Te és Morgan and Freeman című előadásai. Az M Studio a Hattyúk (rendező: Szekrényes László) című előadással indítja az évadot szeptember 9-én 19 órától, szeptember 10-én pedig a Kampfot (rendező: Fehér Ferenc) játsszák a PulzArt keretében.
Krónika (Kolozsvár)2014. szeptember 4.
Lakodalom apróságokkal
Két napon át tartó lakodalmat szerveznek Csobotfalván a hétvégén. A dínomdánomra főként a gyermekeket várják.
A Csobod Öröksége Egyesület évről évre megszervezi a gyermeklakodalmat ősz elején. Az idén kétnaposra tervezték a rendezvényt, szeptember 6-án és 7-én a helyi kultúrotthonban tartanak foglalkozásokat a gyerekeknek, családoknak. Antal Imre, az egyesület elnöke elmondta, a nyári Vigadalomkor tartott kézműves foglalkozások nagy népszerűségnek örvendtek, ezért is gondolták, hogy iskolakezdés előtt ismét alkalmat teremtenek a gyerekeknek a különböző kézműves technikák kipróbálására. A jövőben tábort is szerveznének ebben az időszakban. A gyermeklakodalmat 2006-ban tartották meg Csobotfalván először. „Amikor elindítottuk, akkor még összefüggött a falunappal. 2005-ben volt az az emlékezetes fürdőépítő-kaláka a borvíznél, amely nagy dolog volt a falu életében: mindenki beleadott apait-anyait, volt, aki dolgozott, volt, aki főzött és volt, aki imádkozott. Egy hét alatt felépítettük a fürdőt. Rá egy évre pedig megtartottuk az első gyermeklakodalmat, és másnap volt a falunap. Akkor más volt a világ, mostanra teljesen megváltozott. A gyermeklakodalmat kinyomta a szüreti bál, azért kellett más időpontot keresnünk, most meg kiderült, hogy nagyon sokan táboroznak iskolakezdés előtt. Ilyen az élet, most minden zsúfolt. Ugyanakkor, egyre nehezebb megszervezni ezeket a mulatságokat, alkalmakat, hisz egyre több család, fiatal költözik el a faluból ” – osztotta meg lapunkkal Antal Imre. Az igazi mintájára
A hagyományos csíki lakodalmakat idézik fel a gyerekek szombaton, három órától lesz a leánykikérés a Csobotfalva egyik felső felében álló háznál. A szervező elmondta, a vőlegény még óvodás legényke, a gazda szerepére két testvért választottak. A menyasszony szerepére sok volt a jelentkező, szerda este választják ki a menyasszonyt. A leánykikérés után a népviseletbe öltözött násznép az ifjú párral és négy kicsi muzsikussal együtt a csobotfalvi kultúrotthonba vonul. Itt az Árvácska együttes műsorát lehet megnézni, majd eszem-iszom következik. Az udvaron gyermekjátékokba, táncba és kézműves foglalkozásokba kapcsolódhatnak bele a jelenlevők. Vasárnap a mise után fél kettőtől kezdődnek a foglalkozások.
Péter Beáta, Krónika (Kolozsvár)2014. szeptember 4.
Magyar szótlanság
Hogy is írta Széchenyi István a Hitelben: „Az egészséges nemzetiség... fő kísérője a nemzeti nyelv, mely míg fennmarad, a nemzet is él.” Mondják is azóta nem egy ünnepségen az aranyigazságot, hogy „nyelvében él a nemzet”. Szinte elsírja magát az ember a fennkölt szavaktól. De akkor miért kell folyamatosan látnom, hallanom, hogy még a színtiszta magyar tanácsok esetében is románul folyik a szó?!
Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. Romániában immár évek óta elfogadták a jogszabályt, amely szerint minden, 20 százalékos nemzetiségi lakosságú településen az állami intézményekben, választott és kinevezett testületekben anyanyelvükön beszélhetnek a nemzetiségekhez tartozó polgárok. Erre fel alig találni egész Erdélyországban olyan tanácsot, ahol magyar szó hangzana el az üléseken, de legalábbis magyarul, majd románul is mondja el az illető nemzetiségi a mondókáját. Nem egyszer megkérdeztem, miért ez a húzódozás az anyanyelv használatától, s volt, aki azzal védekezett, hogy mindenki ért románul, és így pergőbb az ülés; azzal is érveltek, hogy így a jegyzőkönyv elkészítése egyszerűbb, mások a „szokásra” hivatkoztak.
Egy bizonyos, magyarul csak ritkán szólalnak meg még az erdélyi nagyvárosokban is, s annyira elszoktak a többségiek ettől, hogy mindig kérdőn kapják fel erre a fejüket, sokszor fel is hánytorgatják, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román. Az anyanyelv használatát megengedő törvényt elfelejtik.
Erdély több min 1500 településén használhatnák a magyar nyelvet a tanácsokban. Ritka, mint a fehér holló, ahol használják is. Arról nem beszélve, hogy a többi intézményekben – kórházakban, törvényszékeken, különböző hivatalokban – is hajlamosak elfelejteni: őket erre törvény kötelezi. És efelett is szemet hunynak a többségi nyelven szónokló tanácsosok.
„Nyelv teszi a nemzetet” – mondotta már Kisfaludy Károly is. Akkor miért nem használjuk, miért nem élünk vele a mindennapjainkban, miért nem válik ez természetessé? Hogy egy vegyes társaságban, amíg ez be nem járatódik, amíg mindenki el nem fogadja, nehezebben megy, az bizonyos. De ha meg akarunk maradni magyarnak, e nehézségeken túl kell lépni. Erdély-szerte.
Román Győző, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)