udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6943
találat
lapozás: 1-30 ... 4681-4710 | 4711-4740 | 4741-4770 ... 6931-6943
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. szeptember 17.
Összevonták az építészeti és a faipari líceumot
A Római Katolikus Elméleti Líceum bekerült a marosvásárhelyi állami iskolahálózatba
A marosvásárhelyi közgyűlés tegnapi soros ülésén megszavazták a marosvásárhelyi állami iskolahálózat átszervezésére tett módosító javaslatokat, elvetve egyik képviselőnek a tervezet halasztására tett javaslatát. A testület döntése révén az állami iskolahálózatba bekerült a Római Katolikus Elméleti Líceum, és a Református Kollégiumhoz tartozó, a város más részein található tanintézetek is, ugyanakkor összevonták a Constantin Brâncusi építészeti líceumot a Ion Vlasiu faipari líceummal.
Bár az USL képviseletében tanácsosi mandátumhoz jutott Sabau Olimpiu kijelentette, hogy "az állami iskolahálózat módosításáról ma nem lehet szavazni", és kérte, hogy halasszák el a döntést a következő tanévre, a testület elutasította a javaslatát. Elsőként a Constantin Brâncusi építészeti líceum ügye került terítékre. A közgyűlés előtt felszólaló Nemes Andrea, a líceum aligazgatója hangsúlyozta, hogy nagy hiba lenne a tanintézet összevonása a faipari líceummal, az intézkedéssel gyakorlatilag egy igazgatói, egy fél könyvelői és egy fél titkárnői állás szűnne meg, ami nem jelent nagy megtakarítást, tehát jelentős gazdasági vetülete nincs a dolognak.
"Nem értjük, hogy e nagy múltú tanintézetet miért kell megszüntetni. Ezzel az intézkedéssel minden vagyonát, minden pályázatát elveszíti iskolánk. A tanfelügyelőség jóváhagyta az összevonást, de csak a városi tanács beleegyezésével terjeszthetik fel a javaslatot a szaktárcához. A tanács elutasíthatta volna a tervezetet! Igazságtalan döntésnek tartjuk a tanintézetünk alárendelését a faipari líceumnak" – jelentette ki az aligazgató, hozzátéve, jelenleg 182 diák tanul a Brâncusi líceumban. Somesan Cristina felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az iskolahálózat az igényeknek, a gyermeklétszám alakulásának megfelelően módosul, és egy szaklíceum létrehozásához legkevesebb 300 tanulót ír elő a vonatkozó törvény. Az önkormányzat számára gazdasági vetülete is van az ügynek, hiszen a gyermeklétszám csökkenése oda vezet, hogy iskolaépületek válnak üressé, amelyek karbantartása, kifűtése komoly anyagi terhet ró a polgármesteri hivatalra. Claudiu Maior alpolgármester szerint is rugalmasan kell kezelni a helyzetet, ha a gyermeklétszám jövőre például megkétszereződik, felülvizsgálják a döntésüket. Peti András alpolgármester szerint is az iskolahálózat dinamikus rendszer, amely év közben sokat módosul a beiratkozó gyermekek számának függvényében. "A törvény valóban előírja, hogy januárig kell véglegesíteni a következő tanévre vonatkozó iskolahálózatot, de ez nem mindig lehetséges, sem az önkormányzat, sem a tanfelügyelőség, de még az oktatási minisztérium sem tudta tiszteletben tartani, mert év közben mindig változások történnek. Tavaly például tanévkezdés előtt két nappal a tanfelügyelőség felosztatta, illetve egy másik tanintézet alárendeltségébe vonta a kémiai líceumot, idén pedig ugyanez történt az építészeti líceummal, amit a Ion Vlasiu faipari líceum alárendeltségébe utalt. Az aligazgatónő tiltakozott, ami természetes, hiszen senkinek nem felel meg, hogy önállóságát, vagyontárgyait, saját pályázatok révén szerzett javait elveszítse egy másik tanintézet javára. Vita keletkezett a városi tanács ülésén az építészeti líceum diákjai számának kapcsán. Természetesen a nagyobb iskola kebelezi be a kisebbet, a tanfelügyelőségi adatok szerint jelenleg az építészeti líceumban nincsen 100 diák, a faipariban viszont teljesül a törvény által előírt minimális létszám, ami szaklíceum esetében 300" – jelentette ki Peti András.
A marosvásárhelyi állami iskolahálózat másik módosítása a Református Kollégium tanintézeteire vonatkozott. "Mindig vita tárgyát képezte, hogy a Református Kollégium miért nem fér meg a saját épületében, azaz ott, ahol a Bolyai is működik, illetve az, hogy a városnak számos olyan tanintézete van, amelyet kifűt, közköltséget fizet, de nincs az összes osztályterem elfoglalva – például ott van a kémiai líceum, amely üresen áll – tehát van, aki azt mondja, hogy nem szükséges újabb épületekkel bővíteni az iskolahálózatot. Ennek ellenére sikerült egy 3 éves bérleti szerződést kötni két, a Református Kollégiumhoz tartozó iskolarészre – az óvoda a cserealji református egyháznál működik, az elemi iskola a Forradalom utca 8. szám alatt működik, illetve a 11-es óvoda esetében, amit befogadott a Szabadi úti református gyülekezet. Ezek az új helyszínek bekerülnek és három évig megjelennek az iskolahálózatban" – nyilatkozta lapunknak Peti András.
A római katolikus gimnázium esetében pénteken, gyakorlatilag egy nappal az iskolakezdés előtt adta ki a megyei tanfelügyelőség a jóváhagyást és az alapító okiratot az új tanintézménynek Római Katolikus Elméleti Líceum néven, és Tamási Zsolt személyében kinevezte az igazgatót. "Ezen iratok alapján, amit csupán a tanácsülés megkezdése után kaptunk kézhez, ez az új tanintézet is bekerült az iskolahálózatba, innentől kezdve minden akadály elhárult a működése elől. A tanfelügyelőség döntése és a tanács határozata el kell jusson a szakminisztériumhoz, de már csak tudomásulvételre" – jelentette ki Peti András.
Az új tanintézet működése esetében a következő lépést a bérleti szerződés megkötése jelenti. E célból holnap délelőtt találkoznak a katolikus egyház és a polgármesteri hivatal képviselői. Peti András alpolgármester szerint várhatóan 20 évre kötnek bérleti szerződést, az önkormányzat mihamarabb egy 1,5 millió lejes restaurálási munkálatba szeretne fogni az Unirea líceum épületeinél. "Azt szeretnénk, ha 15-20 év múlva egy korszerű, a régi építészeti stílusnak megfelelő, de belül modern épület maradjon utánunk" – tette hozzá Peti András.
Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely)2014. szeptember 17.
„A forradalom azé, aki annak hiteles történetét megírja”
A temesvári forradalom 25. évfordulója tiszteletére megszervezett első rendezvénysorozatra került sor szeptember 14-én, vasárnap: a belvárosi református templomban istentisztelet keretében, majd az erzsébetvárosi temetőben koszorúzással emlékeztek meg Újvárossy Ernő építész, a forradalom első mártírja tragikus halálának évfordulójáról. Vasárnap délután a ’89-es Emlékbizottság az Újvárossy Ernő nevét viselő teremben előadásokat és beszélgetést szervezett a temesvári református gyülekezet 89-es ellenállása témakörében, amelynek előadói Tőkés László, Tolnai István és Balaton Zoltán voltak.
Tőkés László EP-képviselő, a gyülekezet akkori lelkipásztora felidézte Újvárossy Ernő 25 évvel ezelőtti titokzatos eltűnését és máig tisztázatlan halálát, hangsúlyozva: „amely ügynek hősi halottjai vannak, az megszentelődik”. Tőkés László szerint ez a nyilvánvalóan megfélemlítésnek szánt haláleset tudatosította a gyülekezetben, hogy élet-halál harc folyik, de ez a tudat nemhogy eltávolította, elrettentette volna az embereket, hanem egyre duzzadt, erősödött a gyülekezet ellenállása, összezártak Tőkés László körül és megvédték lelkipásztorukat. Ez a nehéz időszak nemcsak az ellenállás, de az építkezés ideje is volt – hiszen a templom akkoriban szűknek bizonyult a gyülekezet számára –, és ennek a folyamatnak volt a vezéralakja volt Újvárossy Ernő.
Tolnai István, aki 1989 előtt a temesvári gyülekezet tagja volt, hiteles dokumentumokkal idézte fel a temesvári református gyülekezet 1986–89 közötti történetét. Tolnai a nyolcvanas években egy szétzilált gyülekezetet talált Temesváron, amelynek lelkipásztora Ceauşescu-kép alatt prédikált a 10-15 templomba járó embernek. Az 1986-ban Désről Temesvárra érkezett Tőkés Lászlónak három év alatt sikerült újjáépíteni, megerősíteni a gyülekezetet, megtölteni a templomot több száz emberrel, a templomba vonzani az ifjúságot, reformátusokat és más vallásúakat. Tolnai István megemlékezett a sorsdöntő pillanatokról: a falurombolás elleni kiállásról, a Dsida-estről, a Tőkés Lászlót eltávolítani próbáló esperesek kiutasításáról, a presbitérium kiállásáról lelkipásztora mellett, a Panoráma műsorban bemutatott interjúról, Újvárossy Ernő eltűnéséről, a presbitériumi gyűlés meghiúsításáról és a testület megszüntetéséről, a Reformáció ünnepén történt eseményekről, a november 2-ai terrortámadásról. „Mindvégig a nyilvánosság, az igazság kimondása fegyverét használatuk, ami felkészületlenül érte a kommunista titkosrendőrséget. Így indult el a temesvári magyar református gyülekezetből a forradalom” – mondta befejezésül Tolnai István.
Balaton Zoltán egykori jó barátja, Újvárossy Ernő építész rendhagyó történetét idézte fel, aki jól szituált kolozsvári családból származott, majd 20 évig élt román környezetben és Temesvárra kerülvén magyarságát, kereszténységét keresve talált a gyülekezetre. „Újvárossy úgy érezte, hogy ennek a közösségnek szüksége van rá, végre hazatalált!” – mondta Balaton Zoltán, aki szerint bizonyos, hogy az építész közvetve vagy közvetlenül gyilkosság áldozata lett. Máig nem szabad tudni, hogyan is halt meg.
Az előadások után Borbély Zsolt politológus beszélt Tőkés László szerepéről, aki nemcsak 1989 előtt, de a rendszerváltás után is szálka volt a román hatalom és a magyarországi baloldal szemében. Az EMNP államelnökjelöltje, Szilágyi Zsolt, aki a Thália diáktársulat és az emlékezetes Dsida-est kapcsán került összeköttetésbe Tőkés Lászlóval, az 1988–89-ben a temesvári magyar diákság körében uralkodó hangulatot idézte fel. Szász Enikő színművésznő arra hívta fel a figyelmet, hogy a református gyülekezettől végleg „ellopják” a forradalmat, ha a többség nyelvén nem teszik közzé az 1989-es események valódi történetét. Tőkés László a Király Károlynak a Románia Csillaga kitüntetés kapcsán írt leveléből idézett, aki arra figyelmeztette a temesvári forradalom hősét: nem a Csillagot, hanem Temesvárt akarják elvenni Tőkés Lászlótól. A beszélgetés befejező részében a temesvári gyülekezet tagjai – Kabai József, Simon József, Gazsó János – idézték fel az 1989 előtti sorsdöntő eseményekkel kapcsolatos emlékeiket.
A Gyülekezeti ellenállás 89-ben című rendezvény végkövetkeztetését Balaton Zoltán fogalmazta meg: a temesvári forradalom azé, aki annak hiteles történetét megírja, ezért minden gyülekezeti tagot felkért, hogy vessék papírra az 1989-es eseményekkel kapcsolatos emlékeiket. Ezekből a visszaemlékezésekből összeállhat a temesvári forradalom igaz, hiteles története.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)2014. szeptember 17.
Pécskán 655-en mulattak a Székely Szüreti Bálban
Szombaton a 20 óra után Pécskára zúduló felhőszakadás sem vette el a jókedvét a III. Székely Szüreti Bál résztvevőinek. Bár a csapadék befolyt a piaccsarnok mögött felállított két nagyméretű sátorba is, a bálozók tovább táncoltak. Rövid időn belül a szervezők, Balta Tajcs Tünde és Borsos Endre megoldották a problémát, és hivatalosan megnyitották a bált, amely Pécska egyik legnagyobb eseményévé nőtte ki magát.
Felcsendült a székely himnusz, Balta Tajcs Tünde elénekelte a „Te bujdosó székely” című népdalt. Az éjszaka során Borsos Endre is előadott több ismert nótát, de ne vágjunk a dolgok elébe.
Táncos felvonulás
A program valójában már 15 órakor elkezdődött. A székely népviseletbe öltözött pécskai fiatalok és a battonyai Szivárvány Néptánc és Hagyományőrző Egyesület táncosai elmondtak egy imát a katolikus templomban, majd a kisperegi Roulette zenekar kíséretében, szekereken járták végig a város főbb utcáit. Öt útkereszteződésben meg is álltak, táncoltak, a velük tartó szervezők pedig friss sóspereccel és borral kínálták az összegyűlt környékbelieket.
Az esti megnyitó után a pécskai származású Nagy Zsuzsanna vezette Szivárvány előadása következett, majd a pécskai Búzavirág néptánc-együttes négy táncosa adott elő egy verbunkost.
Mindkét produkciót vastapssal jutalmazta a közönség és visszahívta a táncosokat, hogy megismételjék azokat. Ezt követően a táncosok felszolgálták a 655 résztvevőnek a Lipták Marika néni és csapata által elkészített finom pörköltet. Vacsora után újra a kisperegi Roulette zenekar volt felelős a jó hangulatért és hamar megtelt a táncparkett.
Két sztárvendég, több tucatnyi nyeremény
23 órakor érkezett meg az este első sztárvendége, a pécskaiak által már ismert Kaczor Feri, akit a szintén közkedvelt énekes, Csocsesz követett. Felváltva szórakoztatták a bálozókat, 3 óra körül közös dallal, többszörös visszahívás után tudtak csak elbúcsúzni.
Eközben a szervezők frissen sült sóspereccel kedveskedtek a bálozóknak.
Hajnali 4 előtt került sor a tombolasorsolásra. Mivel szinte egész este sor volt a jegyárusító asztal előtt, mindenki izgatottan figyelte a húzást.
Több tucatnyi nyeremény talált gazdára, a fődíj, egy 81 centiméter átmérőjű televízió, Sztojka Szidóniához került.
Az első bálozók 5 óra körül indultak haza, az utolsó vendégek napkeltére hagyták el a sátrakat. A főszervezők, Balta Tajcs Tünde és Borsos Endre elmondták: a pécskai székely és magyar résztvevők mellett többen érkeztek a környékbeli településekről: Tornyáról, Kisperegről, Aradról, Nagyiratosról, Nagyvarjasról, Majlátfalváról és Szapáryligetről, de a bál átlépte az országhatárokat és vendégeket köszönthettek Battonyáról, Mezőkovácsházáról, Hódmezővásárhelyről, Kecelről és Budapestről is.
Ezúttal köszönetet is mondtak Pécska Város Polgármesteri Hivatalának és a helyi tanácsnak, Antal Péter polgármesternek és Miodrag Stanoiov alpolgármesternek, a nagyvonalú támogatásért, amely nélkül nem jöhetett volna létre ez a szép esemény.
Sinka Pál, Nyugati Jelen (Arad)2014. szeptember 17.
Iskolai névadó ünnepség Zimándújfalun
Hivatalosan ez év szeptember elsejétől, a magyar tanítási nyelvű Zimándújfalui Általános Iskola felvette Móra Ferenc író, publicista, muzeológus nevét. Az ünnepi névadásra szeptember 20-án, szombaton kerül sor.
A rendezvényt megtiszteli jelenlétével a budapesti Veszits Andrea asszony, Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, Móra Ferenc dédunokája. Jelen lesznek a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetői, a romániai és magyarországi oktatás több vezető személyisége, a szülőváros, Kiskunfélegyháza Móra Ferenc Gimnáziumának igazgatója, Arad megye magyar tannyelvű iskoláinak küldöttségei. Meghívást kaptak az iskola egykori igazgatói, pedagógusai, az intézményhez kötődő egyházi személyiségek.
Móra Ferenc 1879. július 9-én született Kiskunfélegyházán, nagyon szegény családban. Apja szűcs volt, édesanyja pék. Nehéz anyagiakkal küzdve, a Budapesti Egyetem földrajz-történelem szakán szerzett diplomát, de csak egy évet tanárkodott a Vas megyei Felsőlövőn. 23 éves korában írta meg Az aranyszőrű bárány című versét, majd 1905-től, Pósa Lajos hatására, teljesen a gyermekirodalomnak szentelte munkásságát. Másfél évtized alatt az Én újságom című lapban több mint ezer írása jelent meg. A szegedi könyvtárban és múzeumban dolgozott, amelynek 1917-től igazgatója is lett. Ezt a tisztséget 1934-ben bekövetkezett haláláig látta el. Igazgatóként nagyon sok ásatáson vett részt vagy vezetett, ezeket 12 szakdolgozatban rögzítette.
Legismertebb írásai (a teljesség igénye nélkül): Rab ember fiai (1909), Mindenki Jánoskája (1911), Csilicsali Csalavári Csalavér (1912), Kincskereső kisködmön (1918), Dióbél királyfi (1922), Ének a búzamezőkről (1927), Aranykoporsó (1932), Daru-utcától a Móra Ferenc-utcáig (1934), Dióbél királykisasszony (1935), vagy az első osztályosok kedvelt versikéje, a Zengő ABC.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, valamint a Kisfaludy Társaságnak. Szoros barátság fűzte Juhász Gyulához.
Nevét viseli a Szegedi Múzeum, több magyarországi iskola, egy székelyudvarhelyi általános iskola (ennek képviselői is részt vesznek a zimándújfalui ünnepségen), meséi, gyermekeknek szóló írásai révén kedves „íróbácsiként” tartják számon az iskolások, szülők és pedagógusok.
Arad megyében nevesítve van az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola, a zerindi Tabajdi Károly Általános Iskola, a simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola és a kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola. Hozzájuk csatlakozik most Zimándújfalu község magyar iskolája.
Az ünnepség szeptember 20-án, szombaton 10 órakor veszi kezdetét a község kultúrházában, majd 12 óra körül leleplezik a román, illetve magyar nyelvű iskolatáblát, s ezzel az intézmény neve véglegesen Móra Ferenc Általános Iskola, Zimándújfalu.
A rendezvényt szervező tantestület a meghívottak mellett várja az alkalomra a község magyarságát, az elszármazottakat és minden érdeklődőt, az iskolai névadás ugyanis ritka esemény megyénkben és egyedi a község történetében.
Matekovits Mihály, Nyugati Jelen (Arad)2014. szeptember 17.
A II. Néptánctalálkozó sikere
Hagyomány teremtődött Ágyán
Ágyán szombaton szervezték meg a II. Néptánctalálkozót. 15 órától az iskolában fogadták a fellépő néptánccsoportokat, majd 15.30 órától a Meteor együttes zenekíséretével, Hadi Tünde óvónővel az élen, a helybeli óvodások felvezetésével indult toborzó útjára a színes népviseletbe öltözött menet. A falu végétől visszafordultak, a központi útkereszteződésben körtáncot jártak, majd a falubeliek tapsa közepette bevonultak a kultúrotthonba. A színpadról Kiss P. Anikó iskolaigazgató, majd Erdős Bálint polgármester köszöntötte a nagy számú közönséget, megemlítve Bognár Levente RMDSZ megyei elnök, aradi alpolgármester, nt. Módi József református esperes, Pavel Carmen szintyei iskolaigazgató, Lucian Fluieraş szintyei alpolgármester nevét.
Bognár Levente üdvözlő szavait követően a hagyományápolás, a népszokások megtartó erejét, a közösségépítés fontosságát ecsetelte, majd mindenkinek jó szórakozást kívánt.
Ünnepi műsor
A műsorvezető, Kiss P. Anikó elsőként az óvodások Hadi Tünde által betanított táncát konferálta be. A produkciót vastapssal jutalmazta a közönség, Erdős Márta főszervező a fellépő csoportok betanítóinak virággal kedveskedett, részvételi oklevelet nyújtott át. Utánuk Bodó Enikő tanítónő betanításával a Pitypang csoport, majd Spătaru Florica jóvoltából a szintyei Moştenitorii román tánccsoport gyermekei mutattak be alföldi román táncot. A nagyzerindi Furulyások Kasza Rozália tanítónő vezetésével magyar népdalokat játszottak, illetve énekeltek. Ezt követően az ágyai Cinkosok csoportja mutatta be Az aranyszőrű bárány című mesejátékot, Kiss P. Anikó betanításával. A majláthfalvi Százszorszép néptánccsoport dinamikus fellépése, illetve a magas színvonalon előadott délalföldi, illetve mezőségi táncai külön dicséretet kaptak a szervezőktől.
A nagyzerindi Ibolya néptánccsoport Szilágyi András betanításával, Kiss Csilla vezetésével előadott szilágysági táncai nagy sikert arattak. A csoport először lépett fel a közelmúltban tragikus balesetben elhunyt táncos, Kiss Lacika nélkül, ezért a csapat minden tagja, Lacika emlékére, gyászszalagot hordott a népviseletén. Állítólag idén minden fellépésük alkalmával viselni fogják, ami igen tiszteletre méltó, mély emberi gesztus.
Utánuk a simonyifalvi, Péter Anikó és Bablina Norbert vezette Leveles lendületes szatmári táncai arattak sikert, majd a majláthfalvi Százszorszép Orbán László és Bagi Ferenc által betanított marosszéki táncának tapsolt a közönség. A szintyei Moştenitorii felnőtt csapata által előadott bánsági és bihari román táncok új színt hoztak a programba, amit tovább fokozott a simonyifalvi Levelesnek az eredeti ruhákban előadott kalotaszegi tánca. A műsor csattanóját képezte, amikor, az ágyai Tőzike Nagy Rozália és Haász Endre által betanított délalföldi és szatmári táncait ünnepelte a hazai közönség. Fellépésük után a színpadra hívták az együttes vezetőjét, Erdős Márta magyartanárt, akinek megköszönték a több évi szervező-vezetőmunkát, majd a születésnapja alkalmából a tánccsoport tagjai virággal kedveskedtek, ajándékot nyújtottak át neki. Erdős Márta meghatottan mondott köszönetet a gratulációért és az ajándékért, majd kifejtette: a közösségi munkát a fiatalokért és az ágyai közművelődési élet fellendítéséért teszi. Reméli, a néptánccsoport, de a repertoárja is bővülni fog. Ezt követően az erdőhegyi lányok, majd a Farkasok moderntánc-csoportjai mutatkoztak be Pusztai Matild betanításával. Utánuk az ágyai iskolások moderntánc-csoportja, illetve a Black Vite csoport lépett fel Gomoi Beatrice betanításával. A felemás ruhába öltözött ágyai lányok rendhagyó tánca nagy sikert aratott.
z ünnepi program után a kultúrotthonban a Meteor együttes húzta a talpalávalót a késő estig tartott bálon. Reméljük, az ágyai II. Néptánc-találkozó megszervezése egyúttal egy tartós, szép hagyomány kezdő lépése is volt.
Elismerés, köszönet
A szervezők gondoskodása, vendégszeretete nyomán minden fellépő fiatalt és gyermeket, de a meghívottakat is ebéden, illetve vacsorán látták vendégül. Az ízletes bográcsos pörköltet ezúttal is Székely Éva és férje, Attila főzték számukra, míg a finom süteményeket a fellépő gyermekek édesanyái, nagymamái készítették.
Az ágyai II. Néptánc-találkozó sikere nagyban köszönhető a támogatóknak, a Szintyei Polgármesteri Hivatalnak és Községi Tanácsnak, az Arad Megyei Kulturális Központnak, a Communitas Alapítványnak, az RMDSZ megyei és ágyai szervezeteinek, a Lazăr és Fiai vállalatnak. Mindenkinek, aki bármiben is segített vagy a munkájával járult hozzá a rendezvény sikeréhez, elismerés jár.
Balta János, Nyugati Jelen (Arad)2014. szeptember 17.
Wetzel: a Sapientia bebizonyította, hogy nem olcsó diplomagyár
Per-szimulációs termet avattak a Sapientia EMTE 14. tanévnyitóján
Tizennegyedik tanévét kezdte meg szeptember 16-án a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsváron, a Tordai úti ingatlanban.
Az eseményt először tisztelte meg jelenlétével Wetzel Tamás magyarországi helyettes államtitkár, aki szerint a Sapientia célja és küldetése az erdélyi magyar közösség szolgálata. Dávid László rektor és Tonk Márton dékán beszédében az oktatás mellett a nevelés fontosságát hangsúlyozta. A tanévnyitón tüntették ki Szép Sándort, az egyetem professzorát, aki a csíkszeredai karon fejti ki tevékenységét. Horváth Anna alpolgármester az erdélyi tanévnyitók különleges hangulatáról értekezett. Záró eseményeként felavatták a harmadik emeleten a Kuncz Aladár testvére, Kuncz Ödön jogász nevét viselő per-szimulációs termet, ahol a joghallgatók a tárgyalási teremnek megfelelő körülményekkel találják szembe magukat. Közreműködött Laczkó-Vass Róbert (ének, szavalat) és Szép András (zongora). 2014. szeptember 17.
Látványos magyar irodalmi atlasz iskolásoknak
Az RMDSZ Főtitkárságának székhelyén mutatták be tegnap az Irodalmi atlaszt, amely segédeszközként szolgál a magyarul tanuló hazai középiskolások számára.
Magyari Tivadar oktatási főtitkárhelyettes a sajtónak elmondta, hogy a 2009-ben elkezdett program keretében rendszeresen adnak ki tanszereket és tankönyveket, kiegészítő anyagként a több mint százezer magyar nyelven tanuló iskolásnak. 2011-től pedig, amióta a törvény magyarul is lehetővé teszi a történelem és a földrajz oktatását, térképeket és atlaszokat jelentetnek meg. A kiadványok füzetszerűek, de nagyon hasznos tartalmúak, pedagógiailag jó felépítésűek, és az anyaországi kivitelező cég munkájának köszönhetően, a különben számítógépekhez szokott fiatalok számára is vonzóak, így az egyetlen szépséghiba az, hogy megfelelő anyagi háttér hiányában kevés példányra futja belőlük…
(Ö. I. B.)
Szabadság (Kolozsvár)2014. szeptember 17.
A kolozsvári Szent Mihály-templom Szent Antal-szobráról és alkotójáról, Vámszer Imre iparművészről
1939. február 10-én elhunyt XI. Pius pápa, akit Eugenio Pacelli bíboros XII. Pius néven március 2-án követett Szent Péter trónján.
A Bányai János szerkesztette Székelység 9. évfolyamának 7-8. összevont számában néhány mondatos hír tudósított az erdélyi híveknek az esemény feletti öröme és tiszteletadása kifejezéséről. „A csíksomlyói csodatevő Szűz Mária-szobor másolatát ajándékozták az erdélyi róm. kat. hívek a megválasztott új pápának. A szobor művészi másolatát Vámszer Imre iparművész készítette, aki felsőbb elismerést kapott szép munkájáért.” Vámszer Imre (Nagyszeben, 1903 – Sao Paolo, 1970) szobrász és iparművész 1939-ben a kolozsvári Szent Mihály egyházközségnek is faragott egy műalkotást, Szent Antalnak és a kis Jézusnak a főtéri plébániatemplomban mai napig megcsodálható szobrát.
Vámszer Imre nemcsak a fafaragásban, a festészetben és a rajzolásban is kipróbálta művészi képességeit. Alkotásai között tartjuk számon az avantgárd szellemiségű Lovas (1932) címen megismerhetett ceruzarajzát, melyet Dél-Amerikában alkotott. Az erdélyi tájaktól meglehetősen szokatlan módon, nem fenyőfák, hanem az ottani vidékhez alkalmazkodva, hatalmas kaktuszok közé helyezte paripáján vágtató lovasát. Szülővárosa ihlette festményét, az egykori második várgyűrű, A szebeni Kispiac meseszerűen idillikus akvarelljét. Néhány évvel későbbről fából készült szobrai maradtak fenn. Az otthoni környezetet idéző székelykapu-makett (1935), a dinamikát és erőt sugárzó Lakatos (1936), valamint 1939-ből a XII. Pius pápának ajándékozott csíksomlyói Szűz Mária-szobormásolat és a Szent Antal a kis Jézussal. A grafikához sem lett hűtlen, az Erdély honismereti folyóirat 1942. évi címlapját és egyik lapszámában (1942/3.) testvérének, Vámszer Géza néprajzosnak A székely juhtúró készítése című írásához készült rajza díszíti.
A Szent Mihály plébánia levéltárában fennmaradt az 1939. július 24-én kötött szerződés és a levelezés, melyek segítségével rekonstruálható a teljes munkafolyamat, a Szent Antal-szobor megszületése. Eredeti elkészülési határideje 1939. október 21. volt, melyet december 15.-ére módosítottak. A levelekben szereplő személyekről néhány adat. Ft. Veress Ernő hittantanár, 1917-ben az Erdélyi Tudósító, 1939-ben Márton Áronnal az Erdélyi Iskola folyóirat szerkesztője. Miután 1938. december 24-én XI. Pius pápa Márton Áront megyéspüspöknek nevezte ki, az új püspök kolozsvári plébánosi beosztását megtartva, segítségül Veress Ernő szentszéki tanácsost tette meg a Szent Mihály plébánia vicarius adiutorának, helyettes plébánosának. A másik levelezőpartner Dr. Kedves András, a Szent Mihály egyházközség gondnoka, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályának választmányi tagja.
A levelezésanyagban fontos adalék a csíksomlyói Mária-szobor megrendelésének felvetése. Márton Áron püspök a somlyói Szűzanya lábánál nőtt fel, ezért hihetőleg az ő gondolata lehetett, hogy az új pápa, XII. Pius somlyói kegyszobor-másolattal való megajándékozása után a Szent Mihály-templom is kaphasson székelyföldi szülőföldjéhez köthető ereklyét, a keresztények Édesanyjának földi formában elképzelt művészi ábrázolását.
1.
A Római Katolikus Szent Mihály Egyházközség és Vámszer Imre szerződése
(Kolozsvár, 1939. július 24.)
Szerződés
létrejött egyfelől a cluji Római Katolikus Szent Mihály Egyházközség, másfelől Vámszer Imre szobrász, Sibiu Bruckenthal utca 34. szám alatti lakos között, a cluji Szent Mihály-templomban felállítandó Szent Antal-szobor elkészítésére és leszállítására vonatkozólag, az alábbiakban:
1. A cluji Róm. Kat. Szent Mihály Egyházközség a cluji Szent Mihály-templomban való felállítás céljából egy 1.30 cm, azaz egy méter harminc centiméter magas éger- vagy juharfából készítendő, barnára pácolt, lenolajjal beeresztett Szent Antal faszobor készítésével bízza meg Vámszer Imre szobrászt. A szobornak Szent Antalt a karján a gyermek Jézussal kell ábrázolnia a templom gótikus stílusához alkalmazottan. A szobor külső kivitelére irányadó a Kirchliche Kunst című szakmunka 1924-25. évfolyamának XXI. kötete 115. oldalán található Szent Antal-szobor, melyhez a készítendő szobornak legalábbis megközelítően hasonlítania kell.
2. Vámszer Imre az első pontban foglalt megbízást az ott részletezett elkészítési feltételek mellett vállalja.
3. A szobor elkészítéséhez szükséges anyagnak, azaz fának, lenolajnak, pácoló anyagnak stb. beszerzési árát, továbbá a szobor elkészítésének munkadíját és Clujra való összes szállítási költségeit felek kölcsönösen 17.000 Leiben, azaz Tizenhétezer lejben állapítják meg, mely összegért Vámszer Imre köteles a szobrot teljesen elkészítve megrendelőnek Clujon átadni. Ezenkívül sem anyagbeszerzés, sem munkadíj, sem Clujra való szállítási vagy csomagolási költség címen Vámszer Imre semmit sem követelhet.
4. A 3. pontban megállapított árból megrendelő Egyházközség köteles e szerződés aláírásakor 5.000 Leit, azaz Ötezer leit Vámszer Imre kezéhez lefizetni. A hátralékos 12.000 Lei a szobor átadásakor fizetendő.
5. A szobor legkésőbb 1939. október 21-én [áthúzva, kézírással az új dátum] december 15-én adandó át teljesen elkészítve a vevőnek Clujon. Amennyiben Vámszer Imre az átadást – vis maior esetét kivéve – bármilyen okból halasztaná, a késedelemért minden felelősség őt terheli. Különösen pedig köteles az Egyházközségnek minden megkezdett hónapi késedelemért 2.000 lei, azaz Kettőezer lej poenalét fizetni, melyet az Egyházközség a szobor árából azonnal levonhat. Jogosult az Egyházközség késedelem esetén tetszés szerint akár a megrendelést visszavonni, a szobrot mással elkészíttetni, mely esetben a 3. pontban megállapított ár és az ekképpen rendelt szobor ára között az Egyházközség terhére esetleg mutatkozó árkülönbözetet Vámszer Imre köteles az Egyházközségnek azonnal visszafizetni. Ezenkívül köteles Vámszer az előlegbe kapott 5.000 leit is azonnal visszafizetni.
6. A szobor elkészítésével és szállításával járó összes veszélyek, különösen a szállításnál előfordulható összes rongálások Vámszer Imrét illetik. Általában az átadásig a szobrot érhető bármiféle sérelem Vámszer Imre veszélyére és kárára történik, vis maior esetét kivéve.
7. Amennyiben a szobor átadásakor az tűnne ki, hogy az az 1. pontban megállapított feltételeknek nem felel meg, Egyházközség az átvételt megtagadhatja, mely esetben joga van az 5. pontban előírt rendelkezéseket alkalmazni, és a szobrot akár mással az ott írt követelmények terhe alatt elkészíttetni.
8. Ha az Egyházközség a 7. pontban írt okok miatt az átvételt megtagadná, mindkét fél jogosult egy művészi szakbizottság összehívását követelni, mely felekre nézve kötelezően dönt a tekintetben, hogy a szobor az 1. pontban írt feltételeknek teljesen megfelel-e vagy sem? E szakbizottságba mindkét fél egy-egy szakértőt küld ki, akinek egybehangzó véleménye kötelező a felekre. Véleményeltérés esetén a két szakértő egy közösen választott harmadik szakértő döntése alá bocsátja a kérdést. Ha e szakértő megválasztására nézve felek szakértői nem tudnak megegyezni, az általuk jelölt egy-egy szakértő közül sorshúzással jelölik ki a felülvizsgáló szakértőt. E szakértő döntése felekre megfellebbezhetetlenül kötelező.
9. Miután a szobor szobortalapzatra lesz állítva, a talpazat, valamint a térdeplő rács elkészítéséhez szükséges tervrajzot és pontos méreteket Vámszer Imre szintén köteles legkésőbb 1939. augusztus 15-ig a megrendelő Egyházközségnek átadni. E rajzok elkészítési árát felek 1.500 Leiben, azaz egyezerötszáz leiben állapítják meg, mely összeg a rajzok átadásakor fizetendő. Egyidejűleg köteles Vámszer Imre a talpazat elkészítéséhez a szobor és a talpazat közötti művészi harmónia pontos betartása mellett szükséges faanyag mintáját is megrendelőnek átadni.
10. A talpazat tervrajzának elkészítését és átadását illetően is érvényesek a jelen szerződésben a szoborra nézve megállapított rendelkezések azzal, hogy a megállapított határidőbeni nem szállítás esetére a szobornál kikötött havi 2.000 Lei poenalé helyett havi 500 Lei poenalé értendő. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a megrendelő a tervrajzokat akár mással is elkészíttethesse az 5. pontban erre az esetre írt következmények mellett.
Felolvasás és helybenhagyás után alólírt tanúk jelenlétében felek által helybenhagyva aláíratott.
Kolozsvár, 1939. július 24.
Veress Ernő
Dr. Kedves András
Vámszer Imre
2.
Vámszer Imre levele Ft. Veress Ernőnek
(Nagyszeben, 1939. augusztus 6.)
Mélyen tisztelt Plébános helyettes úr!
Tegnap délután köszönettel megkaptam az 5000 Leit előlegképpen, melyet a levélben nyugtázok.
Hétfőn reggel rögtön megrendelem a fatömböt, hogy nehány nap múlva hozzáfoghassak a faragásnak, mert az összes tanulmányrajzokkal elkészültem.
A kolozsvári ottlétem alatt említést tetszett tenni egy életnagyságú somlyói Mária-szoborról. Szabad-e remélnem, hogy ha a Szent Antal jól sikerül, a Mária-szobor is meg lesz majd rendelve, vagy komolyan számításba jön.
Nagyon szépen kérem, szíveskedjék erre vonatkozólag némi ígéretet adni és az egyházi tanácsban esetleg szóvá tenni, hogy annál nagyobb örömmel dolgozzak a Szent Antal-szobron.
Köszönöm ismételten szíves és becses jóindulatát irántam, melyet kérem, a jövőben se vonjon meg tőlem.
Legkiválóbb tisztelettel és alázattal Vámszer Imre
Szeben, 1939. VIII. 6.
3.
Vámszer Imre levele Dr. Kedves Andrásnak
(hely és dátum nélkül, az egyházközség 1939. szeptember 1. dátummal iktatta)
Kedves András!
Leveledet a mai napon köszönettel megkaptam és nagyon szépen köszönöm, hogy hozzám fordultál, azaz ajánlottál.
Ez egy igen szép munka lenne, mert szeretem az egyházi szobrászatot és őszintén bele tudok mélyedni.
Már hozzá is fogtam az egésznek az elgondolásával, de egyelőre rajzot még nem küldhetek, mert annak alaposan utána akarok nézni.
Az a sárgás oszlop valószínűleg homokkő lesz v. pala. Ehhez jól találna vöröses barna égerfa, pácolva és lenolajjal beeresztve, amitől nemes matt fényt kap.
A szobor 3/4 embermagasság mellett 100–120 cm magas lesz. Szóval egy ilyen nagy fatömbből kell kihámozzam az alakot. Ehhez élő modell után tanulmányrajzokat kell készítsek 3 oldalról.
Csak az előkészítések és a faragás összesen 3 hónapot fognak igénybe venni. A Brukenthal Múzeumban előzetesen tanulmányozni fogom a gótikus Szent Antal méreteit és minden részletét.
Az ára szállítással és mindennel együtt 17.000 Leibe kerülne. Ez normális ipari ár, mert ha gipszből rendelnétek külföldről 9.000 Leibe jön.
Én megígérem, hogy komoly lelkiismeretes munkát adok, és ha a határidőt ki lehetne esetleg tolni, még jobb lenne. Magam is több lelket vinnék bele a munkába.
Becses válaszodat várva maradok legszívélyesebb üdvözlettel Imre
U. i. Kérlek mérjétek meg a talpazatot milyen nagy (szélesség-hosszúság), amire a szobor állítva lesz.
4.
Vámszer Imre levele Dr. Kedves Andrásnak
(Nagyszeben, 1939. szeptember 30.)
1939. 9. 30.
Kedves András!
Megnyugtatásképpen közlöm, hogy a szobor szépen halad, úgyhogy csak vis maior esetén akadna meg a munka.
Nem vagyok bizonyos benne, hogy megkapták-e a rajzokat annak idején? Kérlek, írj egy lapot erre vonatkozólag nekem. Esetleg ha lehetséges, küldd el kérlek, a rajzokért járó összeget is. Készül-e az ajtómélyedés és a kő talpazat? Írj kérlek, ezekről is bővebben.
Szívélyes üdvözlettel Imre
SAS PÉTER, Szabadság (Kolozsvár)2014. szeptember 17.
Megnyitották a Sapientia 14. tanévét
Vállalja a versenyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), amelynek oktatói a diákoktól is ezt várják el, hiszen a felsőoktatási intézmény olyan embereket nevel ki, akik közösséget alkotnak, és azonos értékeket vallanak – jelentette ki Dávid László rektor a Sapientia EMTE keddi kolozsvári tanévnyitóján.
Dávid rámutatott: a felsőoktatási intézménynek idén meg kellett hosszabbítania intézményes akkreditációját, ugyanis már öt éve annak, hogy a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Hatóság (ARACIS) elvégezte az akkreditációhoz szükséges vizsgálatokat.
A Sapientia EMTE kedden tizennegyedik tanévét kezdte meg: Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen összesen 30 alapképzést és nyolc magiszteri képzést indítottak, a hallgatókat pedig mintegy 220 oktató tanítja. Dávid László emlékeztetett: az intézmény a 28 romániai magánegyetem rangsorában az első helyet foglalja el, míg az ország összesen 75 felsőoktatási intézménye közül a huszadik.
„Ha nem jött volna létre a Sapientia EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem, akkor nem lenne magyar nyelvű műszaki képzés az országban, ugyanis jelenleg hasonló képzést indítani szinte lehetetlen az akkreditációs feltételek miatt” – hívta fel a figyelmet a rektor.
Dávid hangsúlyozta: az igazi egyetemek közösséget teremtenek, szemben a tömegoktatás arctalanságával. Az elsőéves egyetemistákhoz fordulva az intézményvezető tanácsként Will Rogers amerikai humoristát idézte: „Érts ahhoz, amit csinálsz! Szeresd, amit csinálsz! Higgy abban, amit csinálsz!”
Kató Béla református püspök, a Sapienta Alapítvány kuratóriumának elnöke a kolozsvári tanévnyitón elmondta: az új tanévre sikerült felépítei a marosvásárhelyi kar kollégiumát, amelyben 240 hallgatónak tudnak szállást nyújtani. Hozzátette: a Sapientia EMTE tovább terjeszkedik, Sepsiszentgyörgyön ugyanis erdőgazdálkodás szakot szeretnének indítani, erre a célra 17 hektár erdőt kapott ajándékba a felsőoktatási intézmény.
A kuratórium idei célkitűzései között szerepel emellett az eddig megkezdett beruházások véglegesítése – egyrészt a csíkszeredai kar épületének felújítása, a tervek szerint ugyanakkor korszerű felszereléssel látják el a kolozsvári stúdiótermet is.
A tanévnyitón Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is részt vett, aki kifejtette: a magyar kormány büszke az általa finanszírozott Sapientia EMTE-re, amely „nem vált diplomagyárrá, évente pedig hét–nyolc helyet lép előre az egyetemeket osztályozó ranglistákon. Hozzátette: világszínvonalú egyetemet szeretnének, ugyanis a felsőoktatásba fektetett energia busásan megtérül.
Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja arról értekezett, hogy a romániai magyarság demográfiai csökkenésének megakadályozásához szükség van független, autonóm magyar intézményekre, ezért a Sapientiának feladata van: szakmai tudást, tartást és identitást kell nyűjtania diákjainak.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere szintén hangsúlyozta: az iskola hatékonyan szól bele a nemzeti közösség alakulásába.
A tanévnyitó keretében az egyetem kiváló oktató díjat adott át Szép Sándor professzornak, majd az elsőéves diákok letették az esküt, emellett felavatták a Kuncz Ödön nevét viselő perszimulációs termet.
Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)2014. szeptember 17.
A székelyföldi elöljárók köszönik a kampányajándékot
A Hargita és Kovászna megyei önkormányzat vezetői örülnek annak, hogy a fejlesztési minisztérium több mint 12 millió lej értékben infrastrukturális beruházásokra szánt támogatást biztosít közel hetven székelyföldi településnek. Az elöljárók azonban nem értenek egyet azzal, hogy a kormány adakozókedve a novemberi államfőválasztással kapcsolatos korteskedéssel függ össze.
A támogatási szerződéseket, mint ismeretes, Victor Ponta miniszterelnök-államfőjelölt és Liviu Dragnea fejlesztési miniszter adta át az elöljáróknak múlt csütörtökön egy meglehetősen kampányízűre sikerült csíkkozmási ünnepség keretében, melyen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is részt vett.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a Krónikának elmondta, rendkívül zavarja, hogy bármit tesznek, a sajtó azonnal kampányfogásnak titulálja. „Tisztázzunk valamit: ebben az országban minden évben kampány van, idén kétszer is. Most éppen kampány van, jövőben kezdődik a helyhatósági választások előtti korteskedés, majd a parlamenti, és így tovább. Minden évben kétszer számíthatunk költségvetés-kiigazításra – az év elején és a végén –, akkor fejlesztésekre, kormányprogramokra biztosítanak összegeket, és egyesek akkor is azt mondják, persze, mert kampány van” – fogalmazott a háromszéki politikus, aki szerint az a legfontosabb, hogy a magyarok egyáltalán bele tudnak szólni a támogatások elosztásába.
„Ebben az országban is van pénz fejlesztésekre, de nekünk csak akkor jut belőle, ha ott vagyunk, ahol ebbe bele lehet szólni, különben úgy elosztják, hogy észre sem vesszük. Nem vagyok szerelmes sem a bal-, sem a jobboldalba, azokkal dolgozunk, akiket észérvekkel meg lehet győzni, vagy politikai mozdulatokkal befolyásolhatunk” – tette hozzá.
A Kovászna Megyei Tanács elnökétől megtudtuk, a múlt csütörtökön aláírt támogatási szerződések révén Uzon, Szentlélek, Nagybacon, Bárkány, Bereck, Gelence, Zágon, Ozsdola és Kézdivásárhely utak felújítására, Kökös, Hídvég, Bodzaforduló pedig az ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére kapott pénzt.
„Az év első felében is lehívtunk 20 millió lejt fejlesztésre, és a második felében is lehívunk újabb 20 milliót. Most szeptemberben már bejött ez a hatmillió lej, a szeptemberi költségvetés-kiigazítás után még számítunk 19 millió lejre” – mondta a tanácselnök.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lapunknak elmondta, a helyi beruházásokra előirányozott, 6 millió lej értékű kormánytámogatáson kívül még legalább tizennégy millió lej folyhat be a megyeháza kasszájába. Borboly abban bízik, hogy a teljes összeget megkapják, mert a kérelmeket alaposan megindokolták, és jelentős részben már elkezdett munkálatokra kértek pénzt, ezek is a kormány prioritásai közé tartoznak.
„A helyi közösségek számára fontos fejlesztésekről van szó, az út-, víz- és csatornaépítések, illetve korszerűsítések az életkörülmények javítását szolgálják – mondta a tanácselnök. – A javuló életkörülmények előmozdíthatják a folyamatot, hogy a fiatalok minél nagyobb arányban falura költözzenek. A Hargita Megyei Tanács a Kisfalu elnevezésű keretprogramjával e folyamat elindítására, gyorsítására törekszik saját költségvetéséből és kormányzati forrásokból egyaránt” – szögezte le Borboly Csaba.
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)2014. szeptember 17.
Megkezdődött a tanév a Sapientia erdélyi magyar egyetemen
A 2000-ben alapított Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemen mintegy 2200 hallgató kezdte meg a tanévet 30 szakon és 8 mesteri szakon.
Képzésüket az intézmény 200 főállású tanára irányítja. Dávid László, az egyetem rektora a megnyitón kijelentette, a Sapientia nélkül teljesen hiányozna az anyanyelvű műszaki képzés az erdélyi felsőoktatásból, és a szigorú akkreditálási feltételek mellett ma már a műszaki oktatás elindítása is reménytelen lenne. A rektor arra figyelmeztetett, hogy idén újra meg kell hosszabbítani az egyetem akkreditációját.
Wetzel Tamás, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára arra biztatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőit és diákjait az intézmény keddi kolozsvári tanévnyitó ünnepségén, hogy erősítsék az intézmény társadalmi támogatását.
Kijelentette, a magyar állam osztozik a magyar költségvetésből fenntartott intézmény örömeiben, büszke eredményeire, de "a jövő építésének a felelősségében is osztozni kíván" az erdélyi magyar társadalommal. "A társadalomnak tudnia kell, hogy a felsőoktatásba fektetett energia megtérül" - jelentette ki Wetzel Tamás. A magyarországi helyettes államtitkár arra biztatta az intézmény diákjait, hogy késztesse őket munkára a nemzeti szabadságjogok hiánya.
„Önök olyan országban kezdik meg egyetemi tanulmányaikat, ahol - a negyedszázaddal korábbi bizakodás ellenére - nem lehet önálló állami magyar egyetem, nem használhatják teljes szabadságban anyanyelvüket és nemzeti szimbólumaikat, nem élhetik meg a maga teljességében nemzeti hovatartozásukat" - jelentette ki a helyettes államtitkár. Wetzel Tamás arra biztatta a fiatalokat, hogy a nehézségeket ne sorscsapásként, hanem következményként fogják fel, mert ez a megközelítés tettekre és megújulásra készteti majd őket.
Tonk Márton, az egyetem kolozsvári karának a dékánja a népszámlálási adatokat idézve ecsetelte az intézmény fontosságát. Megjegyezte, az erdélyi magyarság lélekszáma 1977 és 2011 között 30 százalékkal csökkent. Úgy vélte, a fogyás egyik oka az volt, hogy a közösség nem rendelkezett működő, önmaga által irányított intézményhálózattal. Szerinte a Sapientia egyetem létrehozása ezen a helyzeten változtatott.
Az ünnepségen Szabó László Zsoltnak az üzenetét is felolvasták. Az MTVA vezérigazgatója közölte, a két intézmény közösen tervezi jövőjét, és az MTVA leendő kollégaként tekint az intézményben tanuló média szakos hallgatókra.
A tanévnyitón Szép Sándor vegyész professzornak adták át a kiváló oktatói díjat, Kuncz Ödönről nevezték el a jogászhallgatók képzésére használt perszimulációs termet.
maszol/MTI2014. szeptember 17.
Az autonómia népakarat
Izsák Balázs aláírta Szilágyi Zsolt EMNP-jelöltnek az államfőválasztásokon való indulását támogató kérdőívet. Az SZNT-elnök úgy vélte, ez az egyetlen helyes út az autonómiaügy érdekében, hiszen Kelemen Hunor a székelység önrendelkezését elutasító Victor Pontának kampányol.
A nap meglepetéseként említette az SZNT elnöke, Izsák Balázs (képünkön) az EMNP alelnökét és államfőjelöltjét, Szilágyi Zsoltot a szeptember 17-ei sajtótájékoztatón, és elmondta: augusztus 17-én felhívást tett közzé Egy millió szavazatot az autonómiára címmel, amelynek célja az volt, hogy a két magyarajkú romániai államfőjelölt a kampányban hozza szóba és kötelezze el magát nyilatkozatban Székelyföld autonómiája, illetve az SZNT autonómia-statútuma mellett, egységes kiállást tanúsítva a székelyek önrendelkezése ügyében.
Csak Szilágyi válaszolt
„A felhívás másnapján, augusztus 18-án Szilágyi Zsolt válaszolt, amelyben leírta, hogy többedmagával már 2004-ben a romániai parlament elé vitte az SZNT tervét, amelyről úgy gondolják, hogy megvalósítható a jelenlegi alkotmányos keretek között. Kelemen Hunortól máig nem kaptam választ, csak üzenetet gesztusok és nyilatkozatok formájában: szerinte Székelyföld autonómiája lehetetlen a jelenlegi helyzetben. Mi ezt az autonómia ellenzéseként értelmezzük” – fogalmazott Izsák Balázs a Deus Providebit Házban tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, úgy érti, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ – amúgy hosszasan elhúzódó – autonómia-statútumának a kormánypartner PSD szimpatizánsai körében történő ellensúlyozására nyilatkozott eképpen.
Kelemen Pontának kampányol
„Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki miniszterelnökségét a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának ellehetetlenítésével kezdte. Ebben az ügyben szolidarizálok a MOGYE magyar oktatóival. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányol, aki kijelentette, hogy Romániában nem lesz magyar többségű régió. Ebben az ügyben perben állok az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanáccsal, Victor Pontával és Traian Băsescuval, a tárgyalás következő fordulója pedig holnap (szeptember 18-án – szerk. megj.) lesz. Nem tudok tapsolni a Victor Ponta melletti kampánynak azért sem, mert ismerem, hogy a bíróságon milyen érveket hozott fel az erdélyi magyarok, a székelyek jövője ellen. Kelemen Hunor annak a Victor Pontának kampányok, akinek miniszterelnöksége alatt megromlott a Románia és Magyarország közötti jó viszony, és a 60 ezres marosvásárhelyi magyarság óhajával ellentétben nem jöhet létre Marosvásárhelyen magyar konzuli iroda. Továbbá Victor Ponta az SZNT európai polgári kezdeményezése ellen perel, és ha jól tudom, Kelemen Hunor még mindig a kormány tagja miniszterelnök-helyettesként. Azt vártuk volna, hogy Kelemen Hunor az autonómia mellett, és ne ellene lépjen fel” – sorakoztatta érveit Izsák Balázs, hangsúlyozva, hogy ezek ismeretében az önrendelkezés mellett már hosszú ideje elkötelezett Szilágyi Zsoltot, a Néppárt államfőjelöltjét támogatja, és aláírta a kérdőívet.
Az RMDSZ tervezete Columbo felesége
Szilágyi Zsolt elmondta, rég „egy táborban” vannak, az SZNT és az EMNT kitartó, szívós, következetes és becsületes munkája miatt kapott új lendületet a székelyföldi autonómia-mozgalom. „Rég zajlik a vita az erdélyi magyar közéletben, hogy melyik a helyes út. 25 évvel a rendszerváltozás után látjuk, hol tartunk, erről leltárt kell készíteni. Az autonómiáról bebizonyosodott, hogy népakarat. Az eddigi politika arra sem képes, hogy a kommunizmusban létező intézményeinket, mint a MOGYE-t, megtartsa. 2004-ben 90 év után először kényszerült arra a bukaresti parlament, hogy tárgyaljon a székelyek autonómia-igényéről, akkor 10-15 perces vita zajlott. Most reméljük, több lesz, ezért indítottuk elnökjelöltet, hogy ne az öltözőből, hanem a pályáról szóljunk bele a dolgokba. 2003-ban az Európa Tanács jelentése arra kérte a tagországokat, hogy kövessék az önrendelkezés jó példáit, és előzzék meg a konfliktusokat, ezért a román alkotmány nem tiltja, hanem politikai akarat mellett lehetővé teszi az autonómiát” – fogalmazott Szilágyi Zsolt, hozzátéve, hogy támogatása nem személyének, hanem az autonómiaügynek szól. Az RMDSZ autonómia-tervezetéről elmondta, olyan mint Columbo nyomozó felesége: folyamatosan szó van róla, de még senki nem látta, és nem is biztos, hogy létezik.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro2014. szeptember 17.
Táblamázolás Káposztásszentmiklóson
A település Nyárádtő felőli helységnévtábláját sárga színű festékkel mázolták le ismeretlen tettesek az elmúlt napokban. A kétnyelvű feliratból csupán a magyart festették le, sőt obszcén üzenetet is hagytak a magyar közösségnek.
A murokországi kis település közigazgatásilag Nyárádkarácsonhoz tartozik. Ferenczi György, a községközpont polgármestere érdeklődésünkre kifejtette: sosem történt hasonló eset a községben. „Valamilyen keleti nép sarja követhette el, mert nem tudom elhinni, hogy Romániában ilyen emberek élnének” – fogalmazott ironikusan, majd komolyra fordítva a szót, hozzátette: biztos abban, hogy nem a település román nemzetiségű lakosai festették le a helységnévtáblát.
A községvezető is csupán szerdán értesült a sajnálatos esetről, a polgármesteri hivatal mindennap arra járó alkalmazottai azonban már a hét elején észrevették a rongálást, amelyet valószínűleg a hétvégén vagy hétfőn követtek el.
A település Nyárádtő felőli helységnévtábláját sárga színű festékkel mázolták le, de (helyszűke miatt) egy fél üzenetet is hagytak: Muie ung (ami szabad fordításban annyit jelent: Kapjátok be magy). A polgármester a félmondatnyi szövegre a következőket reagálta: „Valamit írtak, de nem tudom, mit jelent. Nem ismerem én ezeket a szavakat, a mi szókincsünkben ezek a szavak nem szerepelnek”.
Kérdésünkre, hogy melyek a következő lépések, Ferenczi kifejtette: „Egyelőre semmilyen intézkedést nem szeretnénk hozni. Várunk, azért, hogy sokan láthassák: ilyen turisták is járnak errefelé. Aztán megnézzük hogy le lehet-e takarítani a feliratot. Ha pedig nem, akkor újrafestetjük a táblát”.
Vass Gyopár, Székelyhon.ro2014. szeptember 17.
Román külügyminiszter: jobba közvita, mint a tüntetés
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:Nem "lelkesedik" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székelyföldi autonómiatervezetéért Titus Corlatean román külügyminiszter, de szerinte még mindig jobb erről demokratikus keretetek között folytatni közvitát, mint az utcán.
A szociáldemokrata politikust szerdán, a Titulescu Alapítvány fórumán kérdezték a kormányban részt vevő magyar érdekképviselet törvénytervezetéről, amelynek egy munkaváltozatát múlt héten a román sajtó ismertette.
"A parlamentben minden érvet felsorakoztathatunk annak érdekében, hogy ezt az alkotmánysértő indítványt elutasítsuk" - mondta Corlatean. Hozzátette: az RMDSZ-nek is köszönhető, hogy az 1990-es marosvásárhelyi konfliktus után, az utóbbi években "stabilitás" volt Romániában.
"Ez nem jelenti azt, hogy egyetértés volt közöttünk. Nem jelenti azt, hogy valaha is beleegyezünk bármilyen etnikai alapú területi autonómiába. Decentralizálásról lehet szó, erre szükség van Románia európai államként való átalakulásában" - hangoztatta a román diplomácia vezetője.
A rendezvényt házigazdaként moderáló - a közügyektől korrupciós bűncselekmények miatt eltiltott - Adrian Nastase volt miniszterelnök, a Titulescu Alapítvány elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ autonómiatervezete a "Fidesz politikájához való idomulás" jele, és a szövetségen belüli generációváltással áll összefüggésben.
Az RMDSZ szerda este bejelentette, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön sajtóértekezleten ismerteti a szövetség autonómia-statútumát.
2014 szeptember 17., Bukarest
MTI2014. szeptember 17.
18 éve írták alá a magyar–román alapszerződést
A Magyarország és Románia közötti szerződés – ahogyan azt a neve is mutatja – a két ország közötti kapcsolatok jogi keretbe való foglalását jelentette. A szerződést a felek más-más indokok alapján szorgalmazták: Magyarország számára a határon túl élő magyarok alapvető jogainak tiszteletben tartásának biztosítása volt a fő cél, Románia pedig mindenekelőtt garanciát kívánt a határok sérthetetlensége elvének magyar részről történő betartására.
Az alapszerződés megkötését hosszú vita előzte meg. Míg a hasonló tartalmú magyar–ukrán szerződést már 1991-ben sikerült aláírni, a magyar–román szerződés megkötésére évekig várni kellett. Alapvető akadályokat jelentett például a román alkotmány némely bekezdése, az alkotmány ugyanis figyelmen kívül hagyta a magyar kisebbség létét, és kinyilvánította a román nép egységét, mint az állam alapját. Továbbá az alkotmány a kisebbségek vonatkozásában a pozitív diszkriminációt teljesen összeegyeztethetetlennek tartotta az egyenlőség elvével – ez szöges ellentétben állt a nemzetközi szerződésekben megjelenő állásponttal.
A tárgyaló felek között pedig nézeteltérés alakult ki például a kisebbségek anyanyelv-használati jogai miatt, továbbá a politikai pártok alapítására vonatkozóan is, sőt a román fél az Európa Tanács 1201-es ajánlását is vonakodott a saját jogrendjébe beemelni. Végül is kompromisszum alakult ki: a szerződés mellékletébe beiktatták az 1201-es ajánlást, mint jogilag kötelezően alkalmazandó dokumentumot, de ugyanakkor a következő lábjegyzetet fűzték hozzá: „A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, és nem kötelezi a feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státuszára.”
A román fél részéről továbbá a területféltés is megjelent: az állam területén történő bármilyen beavatkozástól, szervezkedéstől, uszítástól való félelem. Mindezzel együtt a kisebbségekre nézve sok előnyös változtatást sikerült az alapszerződésbe foglalni, így a politikai szervezetekben való részvételhez való jogot, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésének kölcsönös (mind Magyarországon, mind Romániában történő) tiszteletben tartását, az anyanyelv használatát köztereken, illetve, hogy nevüket anyanyelvük szerint írhassák. Az alapszerződésről folytatott magyar–román tárgyalásokon a felek között az említetteken kívül még a következő kérdésekben voltak nézetkülönbségek: a magyar egyházaknak és intézményeknek a kommunista uralom alatt elkobzott vagyonának visszaszolgáltatása; az iskolai bizonyítványok, egyetemi diplomák, akadémiai és tudományos fokozatok kölcsönös elismerése; konzulátusok létesítése egymás területén; kormányközi kisebbségi vegyes bizottság létrehozása.
A magyar–román alapszerződés megkötésében (hasonlóképpen, mint a magyar–szlovák szerződésnél is) késztető tényezőként hatott, hogy a szerződés (1995. március 20-ig való) aláírása előfeltételként jelent meg ezeknek az országoknak az Európai Unió és a NATO bővítési folyamatába történő bevonásához. Egyebek mellett ezért is került be a szerződésbe a határok sérthetetlenségének ismételt kimondása. („A Szerződő Felek a nemzetközi jog alapelveivel és normáival összhangban megerősítik, hogy tiszteletben tartják közös államhatáraik sérthetetlenségét és egymás területi integritását. Megerősítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincs és ilyet a jövőben sem támasztanak.”)
A magyar-román alapszerződés a határon túli magyar kisebbség, ez esetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség véleménye ellenére kötötték meg, amely 1996. augusztus 16-án közölte álláspontját a szerződés tervezetével kapcsolatban, amely lényegét tekintve az aláíráskor is változatlan maradt.
grotius.hu
Emlékeztető: 1996. szeptember 16-án Temesváron Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést.
Erdély.ma2014. szeptember 18.
Fába faragja a történelmet
A történelem és a fafaragás különleges módon kapcsolódik egybe Szentes Gábor madéfalvi fafaragó, helytörténész munkásságában. Nemcsak egyedi faragott tárgyak kerülnek ki műhelyéből, hanem a családfákat, történelmi eseményeket is könyvekbe gyűjti, fába faragja, és a madéfalvi veszedelem után elvándorolt székelyek útját is nyomon követi munkáival.
Szentes Gábor madéfalvi portájához érve nem nehéz kitalálni, hogy a gazda mivel is foglalkozik, a saját maga faragta székely kapu fogadja a vendéget. A házban saját készítésű bútorok, domborművek, fába faragott családfák. De Madéfalva történelméről is sokat tud a falumonográfia, család- és egyháztörténeti kötetek szerzője.
„Madéfalván születtem, felmenőim minden ága idevaló. Az a család, amelyikbe születtem, ritka memóriával, ismeretekkel rendelkezett. Abban az időben nem volt tévé, rádió, este összeültek, beszélgettek. Érdekelt a történelem, az iskolában nem tanították azt a helyi jellegű történelmet, ami egy ilyen nevezetes történelmi falunak a sajátossága. Nagybátyám élő lexikon volt, az éjfélbe nyúló beszélgetések során tőle tanultam” – emlékezik a 65. évében járó faragómester.
A mozdony füstjének vonzása
Anyai nagyapja volt az, akit szerinte, Moldova Györgyöt idézve „a mozdony füstje megcsapott”, egész életét a vasútnál élte le mozdonyfűtőként, és az unokáiból is mozdonyvezetőket csinált. „Sikerült is neki, két öcsém mozdonyvezető lett, én is huszonöt évet dolgoztam ott, amiből tíz évet a személyforgalomban. A falunak is nagy része mozdonyvezető volt, vagy az szeretett volna lenni gyermekkorában. Én álmomban sem gondoltam gyermekkoromban, hogy mozdonyvezető leszek, de elértem. Hét évet voltam összesen Brassóban, ott tanultam, továbbképzéseket végeztem” – mesélte.
Ezzel párhuzamosan a famegmunkálásba is belekóstolt. Édesapja ács volt, szabadidejében megtanulta tőle az alapvető dolgokat, a faragó szerszámok élezését. Szomszédjuk, aki Szervátiusz Jenőtől tanult faragni, megismertette a faragással.
A kopjafáktól a gyökérbútorokig
Mint mondja, az első faragott tárgyai kopjafák voltak, az alapmintákat készítette el. „A nyolcvanas években Tekerőpatakon egy Balló István nevű idős bácsi gyökérből bútorokat készített. Apósom elvitt oda, s mikor megláttam, milyen remekművek jönnek létre egyszerű fagyökerekből, megfogadtam, ha nyugdíjba jövök, én is azt készítek. Amikor megnősültem, az első bútorokat kezdtem magamnak készíteni, egy szobában azok vannak, jöttek ilyen-olyan felkérések, ha székely kaput kellett faragni, azt faragtam. Miután beindult a Varga Károly fafaragó iskola, ott csiszolgattam tudásomat” – elevenítette fel.
Szentes Gábor a természetben járva a vízmosásos helyeket, völgyeket keres fel, hogy a kimosott gyökereket összegyűjtse, ezeket illeszti össze bútorokká. Feszületeket is készít, amelyek közül kettő sem egyforma.
Láda székely furfanggal
Azt mondja, őseit hívták tempósnak, furfangosnak, mindegyiküknek ragadványneve volt. A furfang belőle sem hiányzik, különleges zárszerkezetű ládákat is készít. „Gyermekkoromban volt egy olyan ládikó, amelynek szalagszerkezete a sarkaiban volt, szétszedhető, furfangos ládának hívták, de megrongálódott. Nem volt szegecselve, ragasztva, össze lehetett rakni. Ezt próbáltam rekonstruálni, több változatát el is készítettem. Kiállításokra szoktam vinni, újabbnál újabb példányokat készítek. Van dupla, sima záras. Azt tudni kell, hogy ezeknek a záraknak az alapja a régi csűrkapukon, gazdasági épületeken levő zár volt. Csak a székelyek tudták kinyitni, két mozgó rész elmozdításával nyílt ki. Ezeket én is beépítettem a ládaszerkezetekbe, de újabban a kapukba is, mert már nyomuk veszett” – avatott be az idős mester. Egy másik, saját fejlesztésű terméke a székely rovásírás betűi, amelyek szétszedhetők és összerakhatók.
Vándorbotokkal az ősök útján
Szentes Gábor szerint a fafaragás legegyszerűbb dolgai azok a vándorbotok, amelyeket őseink a kezükbe vettek és elvándoroltak. Ő nemcsak itthon, szülőfalujában rendezett már kiállításokat az általa készített vándorbotokból, amelyek vásárokon is megjelennek. Idén augusztusban a Tolna megyei Bonyhádon rendezték meg a Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztivált, ahol a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének szervezésében mutatták be Vándorbot című kiállítását.
Faragott domborművein is követi a Bukovinába kivándorolt, majd a világ számos tájára kitelepült és kitelepített székelyek útját. És közben érdekes, kontinenseken átnyúló rokoni kapcsolatok tárultak fel. „Innen a jól ismert történelmi okok miatt majdnem háromezer ember kivándorolt. A felmenőim között olyan is van, nagyapámnak a dédnagyapja, Szentes István nevű, aki kitelepedett Józseffalvára. Vándorbottal kellett elmennie. Most megértem azt, hogy van egy kilencedik unokatestvérem Kanadában, és egy tizedik Magyarországon. Ezt mind egy amerikai hölgy nyomozta ki, aki az öt bukovinai székely faluról (Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva) géntérképet készített Amerikában elvégzett vizsgálatokkal” – magyarázta.
Madéfalva monográfiája, családtörténete
Helytörténészként is bizonyított Szentes Gábor. Madéfalva hagyatéka című falumonográfiája, amelyet lányával, Szidóniával közösen állított össze, 2005-ben jelent meg, nemrég másodszor is kiadták. Ezt követte három évvel később a madéfalvi családfák története, újabb három év múlva a madéfalvi egyházközség története, amelynek megírására a helyi plébános kérte fel. „A monográfia elkészítése édesapámnak is köszönhető, aki biztatott, hogy meg tudom csinálni a lányom és a fiam segítségével. Öt évig készült az első könyv, olyan dokumentumok kerültek elő a levéltárból és helyi családoktól, amelyek eredetéről nagybátyám és édesapám beszélt. Amikor megláttam leírva ezt a történetet, akarva akaratlanul a könnyeim sokszor kiestek. Éjjeleken át dolgoztam, amíg össze tudtam úgy rakni, ahogy kellett” – elevenítette fel.
Mindent elért, amit akart
Az mondja, minden elkészült munkája kedves számára. Három oltárasztalt is készített domborművekkel, mindhárom használatban van, egyik a helyi ravatalozóban, a másik a templomban, a harmadik a kápolnában. Az épülő Siculicidium kápolnába kerülnek majd az általa faragott stációk is, amelyeket a plébános felkérésére készít. „Idős embernek munka kell, ha nincs munka, beteg. Továbbadom a faragás tudományát falubeli fiataloknak, vannak erre hajlamos gyermekek, igaz, nem sokan. Ha nincs meg a kitartás, az ember leteszi a vésőt, leteszi a könyvet, nem folytatja, nem olvassa végig. Ma ez jellemző” – véli Szentes Gábor.
„Nagy vihar jöttekor – bármi legyen bére – valakinek állni kell a tornác küszöbére” – úgy tartja, ezek a Gellért Sándor költőtől származó szavak ráillenek életére, és jelzik azt, amit mindig is képviselt. 1990-ben a megalakuló helyi RMDSZ elnöke lett, a madéfalvi veszedelem évfordulójára akkor szervezett első szabad megemlékezésen is beszédet mondott. Volt a közbirtokosság elnöke, több mint húsz éve a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja. „Azt hiszem, annyit tettem a közért, mint a családomért. Mindent elértem, amit szerettem volna. Kevés embernek adatik meg, hogy azt csinálhat, amit akar, amit szeret. Nekem megadatott” – állítja.
Kovács Attila, Székelyhon.ro2014. szeptember 18.
A strasbourgi bíróság a bányászjárás kivizsgálására kötelezte Romániát
Az 1990 júniusában történt bukaresti bányászjárás körülményeinek kivizsgálására kötelezte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a román államot, amely kártérítést is köteles fizetni az akkori atrocitások áldozatainak.
1990. június 13. és 15. között Zsil-völgyi bányászok dúlták fel a román fővárost. A Ion Iliescu akkori államelnök által irányított hatalom ellen tüntetőket, járókelőket, diákokat bántalmazták, és feldúlták az ellenzéki pártok székházát. „Rendteremtésük” nyomán többen életüket vesztették. A mostani ítélet az ügy egyik felperesének, Marin Stoicának ad igazat, akit munkába menet vertek eszméletlenre, és kórházi ápolásra szorult. Az ő ügyében az ügyészség nem indított bűnvádi eljárást, ezért fordult 2001-ben a strasbourgi bírósághoz, amely első fokon megkésettnek találta a keresetet. Így került az ügy a strasbourgi bíróság úgynevezett nagykamarájához, ahol a jogerős ítélet született.
A kedden közzétett végzés szerint a román államnak 15 ezer euró kártérítést kell fizetnie Stoicának, emellett köteles folytatni az akkori események kivizsgálását, hiszen a bűncselekmények nem évültek el. „Az idő nem mentesíti sem a román államot, sem az egyéni tetteseket a felelősség alól” – szögezi le az ítélet, és megállapítja, hogy az akkori tettek valamennyi bizonyíték szerint emberiesség elleni bűncselekménynek minősíthetők, melyek elkövetéséért a román állam hivatalos személyeit – kormánytagokat és magas rangú katonai vezetőket is beleértve – felelősség terheli.
A bíróság szerint a román államnak hatékony kárpótlási mechanizmust kellene életbe léptetnie, tekintettel arra, hogy az akkori áldozatok közül sokan fordultak a strasbourgi bírósághoz, és ügyük tárgyalása folyamatban van.
MTI, Erdély.ma2014. szeptember 18.
Közel 270 ezer támogatás – Az RMDSZ befejezte a támogatói aláírások gyűjtését
Kelemen Hunor szövetségi elnök államfőjelöltségét közel 270 ezren támogatták. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) befejezte a novemberi elnökválasztáson való részvételhez szükséges támogatói aláírások gyűjtését: Kelemen Hunor szövetségi elnök államfőjelöltségét közel 270 ezren támogatták – derült ki az RMDSZ szerdai hírleveléből. A román választási törvény szerint azok a jelöltek kerülnek fel a szavazólapra és vehetnek részt az október elején kezdődő egyhónapos kampányban, akiknek indulását legalább 200 ezer aláíró támogatja. „Ez a támogatás, ez a megelőlegezett bizalom számomra felelősség és feladat. Magyar államelnökjelöltként az a feladatom, hogy minden magyar ember akaratát, vágyát, gondját elmondjam. Ezt más nem fogja megtenni. Minden magyart képviselni, számomra ez becsületbeli ügy. Az önök segítségével, támogatásával biztosan sikerül" – idézte az RMDSZ államelnök-jelöltjének választóihoz intézett üzenetét a szövetség hírlevele.
Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnöke szerint az egyhónapos aláírásgyűjtési akció tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek bíznak Kelemen Hunorban. „Komoly, kiegyensúlyozott vezetőnek tekintik, akit aláírásukkal arra hatalmaztak fel, hogy a magyarság hangját hallassa, a mi közösségünket képviselje az államelnöki-kampányban is" – mondta a Kovács Péter. Az RMDSZ hétfőn, szeptember 22-én iktatja az államfőválasztással kapcsolatos dokumentumokat a Központi Választási Irodában, Bukarestben.
MTI, Erdély.ma2014. szeptember 18.
RMDSZ: az SZNT rossz célpontra lő
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke rossz célpontra lő, amikor autonómiaügyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bírálja – véli Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A szervezet szerdai tájékoztató hírlevele szerint Kovács Péter Izsák Balázs szerdai kijelentésére reagált. Az SZNT elnöke szerint a két romániai magyar elnökjelölt, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt közül csak Szilágyi vállalta fel az SZNT autonómia-statútumát, míg Kelemen Hunor – Izsák Balázs szerint – Victor Ponta kormányfő kampányát segíti. „Nem az RMDSZ-t kell legyőzni, amikor autonómia-törekvésekről beszélünk, hanem azt a zsigerből eredő elutasítást kell lépésről lépésre lebontanunk, amely ebben a pillanatban a román közösség részéről érzékelhető" – mondta az RMDSZ főtitkára.
Kovács Péter emlékeztetett, hogy az RMDSZ az autonómia-tervezete kidolgozásakor a dél-tiroli modellt vette alapul, mert bebizonyosodott, hogy működőképes, így egyrészt gazdasági fejlődéshez vezetett, másrészt „a törvénykezés megnyugtatóan kezelte az ott élő kisebbség helyzetét".
Kiemelte, hogy az RMDSZ tervezete a magyar közösség jogos követelései mellett a román közösség számára is megoldásokat nyújt. Az RMDSZ főtitkára szerint az autonómia nem Izsák Balázsé, hanem a Székelyföldön élő magyar és román közösségé. „Az SZNT elnöke nem kell féltékeny legyen, amikor rajta kívül valaki más – ez esetben az RMDSZ – papírra vet egy törvénytervezetet, és konkrét lépéseket tesz, hogy a parlament asztalára kerüljön" – mondta a főtitkár. Kovács Péter szerint Izsák Balázs nem az RMDSZ autonómia-tervezetét, hanem államelnök-jelöltjét bírálta, amit úgy értelmez, hogy Izsák Balázsnak nincs kifogása a tervezettel kapcsolatban.
MTI, Erdély.ma2014. szeptember 18.
Iskolabuszok sofőr nélkül (Kétszer vették át a kampányajándékot)
„Megköszöntem Victor Ponta miniszterelnöknek az iskolabuszt, mivel nagy szükségünk lenne rá, de azt kértem tőle, hogy biztosítsák a fizetésalapot is a gépkocsivezető részére, mivel nem tudunk sofőrt alkalmazni.
Ezért a második buszt kénytelenek leszünk az árnyékban vagy a garázsban tartani” – nyilatkozta lapunknak Tusa Levente, Kézdiszentkatolna polgármestere, aki a múlt csütörtökön Csíkkozmáson a Boga Alajos-iskola udvarán Nagybacon, Előpatak és négy Hargita megyei település polgármesterével a miniszterelnöktől átvette az új, tizenhat személyes iskolabuszokat, melyekre a székelyföldi önkormányzatok a Helyi Fejlesztési Országos Program részeként pályáztak. Az öt falut magában foglaló Szentkatolnának feltétlenül kellett a második iskolabusz is, hogy zökkenőmentesen és kényelmesen bonyolítsa le a pedagógusok és tanulók utaztatását a község területén. Tusa Levente azt is hozzáfűzte, hogy miután elmondta panaszát a miniszterelnöknek, az odahívta Liviu Dragnea kormányfőhelyettest, aki megígérte, hogy valamilyen formában próbálják orvosolni a problémát.
Mint ismert, Victor Ponta az elmúlt időszakban már másodszor látogatott Székelyföldre, első alkalommal a nyergestetői csata évfordulóján szervezett megemlékezésen vett részt, az RMDSZ ellenfelei szerint korteskedése a Székelyföldön nem véletlenszerű, és a magyarok iránti „barátsága” sem érdek nélküli: az RMDSZ csúcsvezetőinek segítségével megpróbálja elnyerni a magyar szavazók egy részének bizalmát a közelgő államfőválasztás előtt, hogy az esetleges második fordulóban a székelység rá, és ne Klaus Johannisra, a másik esélyes államfőjelöltre adja voksát. BukarestA dolog pikantériája, hogy az iskolabuszokat már egy-másfél hónappal ezelőtt elhozták ből, és a forgalomba is beíratták. Csíkkozmáson tehát tulajdonképpen másodszor vették át a székelyföldi polgármesterek azokat, most éppen a nagyobbik kormánypárt államfőjelöltjétől.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)