udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. március 18.
Új pártfinanszírozási törvényt fogadott el a román képviselőház
Nagy többséggel megszavazta az új pártfinanszírozási törvényt a bukaresti képviselőház szerdán, egyedül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói tartózkodtak.
A jogszabály szerint a választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelik Romániában és a jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit pedig utólag számolnák el, amennyiben elértek egy bizonyos támogatottságot.
Márton Árpád, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese az MTI érdeklődésére elmondta: nem azért tartózkodtak a szavazásnál, mert a jogszabály hátrányos lenne a magyar közösség számára. Az RMDSZ azzal nem értett egyet, hogy a kampányfinanszírozás nem a pártok, hanem a jelöltek feladata lesz, mert ez álláspontja szerint oda vezet, hogy a tehetősebb jelöltek „megvásárolják" majd a pártlisták legjobb, befutó helyeit.
MTI
Erdély.ma2015. március 18.
Klaus Iohannis visszaküldte a parlamentnek az Avram Iancut nemzeti hőssé nyilvánító törvényt
Klaus Iohannis államfő visszaküldte a parlamentnek újbóli megvitatásra azt a törvényt, amely Avram Iancut, az erdélyi románok 1848-49-es szabadságharcosát a román nemzet hősévé nyilvánította – közölte szerdán a Mediafax hírügynökség.
A törvénytervezetet Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) korábbi elnöke és egy szenátortársa terjesztette be, és a képviselőház február végén mindössze négy ellenszavazattal és tíz tartózkodással fogadta el.
Érvelésében az államfő kijelentette, az Avram Iancut megillető tisztelet ellenére nem tartja a törvényt alkalmasnak a jogalkotó szándékának a kifejezésére. Az államfő úgy vélte, a parlament csak általános érvényű jogszabályt alkothat „a román nemzet hőse" cím adományozásáról, amelyben megszabja a kitüntetés odaítélésének a módját, és a kitüntetés formai elemeit.
Klaus Iohannis megjegyezte ugyanakkor, hogy az alkotmány kizárólag az elnök jogkörébe utalja a különböző címek adományozását. Az elnök a miniszterelnök által is ellenjegyzett rendeletben adományozhat címeket, kitüntetéseket.
Avram Iancu a román történelmi tudatba az 1848-49-es forradalom hőseként ivódott be. A fiatal jogász bécsi biztatásra az Erdélyi Szigethegységben élő móc (hegyi román) parasztokból szervezett hadsereget, amellyel a magyar nemesség és a magyar érdekeltségek ellen indított harcot.
MTI
Erdély.ma2015. március 18.
Erdő-újratelepítés: több millió csemetét ültetnek
Milliókban mérhető azoknak a facsemeték a száma, amelyeket heteken belül elültetnek a Hargita megyei erdőkben. Az erdészeti hivatalok csak a felmelegedést várják, hogy elkezdhessék a munkát. Az ültetőanyag egy részét saját csemetekertekben nevelik, sok esetben az erdőtulajdonosok is kiveszik részüket az ültetésből.
A csíki erdőkben az újratelepítés során a legtöbb esetben lucfenyő csemetéket ültetnek idén tavasszal is. Mivel a hegyekben még hó van, itt többnyire csak áprilisban lehet munkához látni.
Az elmúlt évhez viszonyítva idén valamivel nagyobb területet, 170 hektárt ültetnek be a Csíki Magánerdészet ügykezelésébe tartozó erdőkben, ehhez összesen 800 ezer facsemetét használnak fel – nyilatkozta érdeklődésünkre Májer Emese, az erdészeti hivatal vezetője. Hozzátette, kisebb százalékban hézagpótlást is végeznek. „Az új üzemtervezés során nagyon sok területet, amelyet az államtól visszakaptak, most a tulajdonosoknak kell beültetniük. Vannak közbirtokosságok, amelyek megtermelik a csemetéket, illetve más termelőktől szerzik be. A legtöbb most is a lucfenyő, van még jegenyefenyő, vörösfenyőt általában a hegygerincekre ültetnek” – közölte. A gyakorlat szerint a csemetetermelők jelzik, hogy mikor tudják kiásni a fákat, és akkor felkészülnek az ültetésre a tulajdonosok is.
A szépvízi erdészeti hivatal felügyeletébe tartozó erdőterületeken 22 hektáron lesz csemeteültetés, 7 hektáron pedig hézagpótlás. Ezekhez a munkálatokhoz a csemeteszükséget 120 ezer darab – tudtuk meg Szabó Máriától, az erdészeti hivatal vezetőjétől. Saját csemetekertben nevelt fákat ültetnek el ebben az évben is, főként lucfenyőt, illetve jegenyefenyőt. „Nem függünk mástól, azért is termeljük, hogy ami nekünk szükséges, az legyen meg. Vörösfenyőből kevés kell, azt vásároljuk” – tájékoztatott Szabó Mária. Mivel még az erdőben sok helyen fél méteres hó van, az ültetést később kezdik, húsvét előtt a csemetekertben sem tevékenykednek.
A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság szintén jelentős méretű erdőtelepítést végez a tavasz folyamán a megyében. Rafain Ildikó, az igazgatóság illetékese arról számolt be, hogy az állami tulajdonú erdőkben 110 hektárt ültetnek be, illetve 31 hektáron végeznek hézagpótlást a korábbi ültetvényekben. Ez összesen öt erdészeti hivatal felügyelete alá tartozó területeken történik. Az állami erdészet által szerződés alapján ügykezelt erdőkben 242 hektárt ültetnek be csemetével, hézagpótlás 48 hektáron lesz. Mint eddig is, a lucfenyő foglalja el az első helyet az elültetendő fafajták közt, emellett jegenye-, vörös- és feketefenyő, tölgy és hegyi juhar is van a választékban. Az említett területeken összesen 1 millió 542 ezer facsemetét ültetnek el, a munkát március végén a homoródi erdészeti hivatal körzetében kezdik, Csíkban csak áprilisban lehet ezt végezni – tudtuk meg.
Kovács Attila
Székelyhon.ro2015. március 18.
Letartóztatták Mezei Jánost
30 napos előzetes letartóztatásba helyezte a Marosvásárhelyi Táblabíróság Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét.
Információink szerint a DNA ügyészeinek fellebbezése nyomán született ez a döntés, akik arra hivatkozva kérték a házi őrizet helyett az előzetes letartóztatás elrendelését, mert álláspontjuk szerint Mezei János megszegte a munkavégzés alól való felfüggesztés szabályait.
Mint ismeretes, a DNA január végén indított eljárást hivatali visszaélés, valamint zsarolás gyanúja miatt a polgármester ellen, és egyben hatvan napra eltiltotta a hivatali munkavégzéstől. Egy hete a marosvásárhelyi törvényszék házi őrizetre súlyosbította a döntést, a DNA fellebbezése nyomán pedig a Marosvásárhelyi Táblabíróság szerdán, március 18-án 30 napos előzetes letartóztatásra változtatta az ítéletet. Úgy tudjuk, a polgármestert már a döntés után fogságba is helyezték.
A korábbi, januárban hozott bírói döntés kimondta, hogy Mezei Jánosnak semmilyen formában nem szabad kapcsolatba lépnie az őt feljelentő Virág Zsolttal és annak testvérével, valamint a vád szerint törvénytelenül eladott 400 négyzetméteres telek megvásárlójával, Portik Csaba vállalkozóval. Ugyanakkor nem végezhette polgármesteri munkáját sem.
A bíróság egyelőre nem közölte indoklását és azt sem, hogy a tiltó rendelkezések közül melyiket szegte meg a hatóság szerint a polgármester.
Madaras Szidónia, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal szóvivője megerősítette a 30 napos előzetes letartóztatás tényét, hozzátéve, hogy ennél több információt, indoklást velük sem közöltek még.
Gergely Imre
Székelyhon.ro2015. március 18.
Gyanúsítottként hallgatták ki Băsescut egy zsarolási ügyben
Gyanúsítottként idézték be Traian Băsescut szerdán a román legfőbb ügyészségre a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjének feljelentése alapján, aki fenyegetéssel és zsarolással vádolja a volt államfőt.
Băsescu egy tavalyi televíziós nyilatkozatban azt mondta az őt folyamatosan támadó szenátorról, hogy jobban tenné, ha férje ügyeire figyelne, mert azt általa vezetett polgármesteri hivatalban gyanús dolgok történnek, és lehet, hogy egy este már nem találja otthon. Arra utalt, hogy Gabriela Firea férjét bármikor letartóztathatják.
A PSD szóvivője szerint azért tekinthető zsarolásnak Băsescu figyelmeztetése, mert ő szenátorként az államfő családjának ingatlanügyeit vizsgáló parlamenti különbizottság tagja és ezzel a kijelentéssel Băsescu meg akarta félemlíteni őt.
A volt államfő mintegy félórát tartózkodott a legfőbb ügyészség épületében. A feljelentő ügyvédje szerint Băsescu nem nyilatkozott az esetet vizsgáló ügyész előtt: egyelőre tanulmányozni akarja az ügy aktáit.
Băsescu sem érkezéskor, sem távozáskor nem nyilatkozott a sajtónak, de korábban, amikor megtudta, hogy gyanúsítottként kell megjelennie az ügyészségen, újabb éles támadás intézett mind Firea, mind pedig a legfőbb ügyész ellen. Fireáról azt állította, hogy gyanús üzleti kapcsolatai voltak egy, a hírhedt Szekuritáté volt kommunista titkosszolgálat pénzeit forgató céggel, Tiberiu Nițu legfőbb ügyészről pedig azt mondta, hogy sorkatonaként emberekre lőtt az 1989-es forradalom idején a televízió épületénél.
A legfőbb ügyészség már tavaly áprilisban közölte, hogy bűnvádi eljárást indított az államfő ellen, de annak gyakorlatba ültetését felfüggesztette, amíg Băsescu mentelmi jogot élvez. A fenyegetést 3 hónaptól egy évig terjedő börtönnel vagy pénzbírsággal bünteti az új román büntető törvénykönyv, míg a zsarolást egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel.
A legfőbb ügyészség januárban közölte, hogy az elnöki hivatalból tavaly decemberben távozott Traian Băsescu neve 68 bűnügyi aktában szerepelt az elmúlt tíz évben, és ebből hét esetben még vizsgálódik az illetékes vádhatóság.
MTI
Székelyhon.ro2015. március 18.
Román és magyar iratokat is hamisított egy bűnszövetkezet
Magyar iratokat is hamisított a Moldovai Köztársaságban az moldovai–román bűnszövetkezet, amely több országban is tevékenykedett, és amely tagjait a napokban helyezték előzetes letartóztatásba Romániában – írta szerdán az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap.
A komoly lapok között piacvezető jobboldali újság nyomozati forrásokra hivatkozva közölt részleteket a nemzetközi bűnbanda tevékenységéről és leleplezéséről.
Az alvilági szervezet moldovai tagjai iratok hamisításával, a romániaiak pedig a lejárt útlevelek, biztonsági fóliák beszerzésével és potenciális vevők beszervezésével foglalkoztak. Egy, személyi igazolványból, jogosítványból és útlevélből álló román iratcsomagért háromezer eurót kértek.
A hamisítók román okmányokra szakosodtak, de az Evenimentul Zileiben közölt lehallgatási jegyzőkönyvből kiderül, hogy a banda lebuktatásában kulcsszerepet játszó fedett nyomozóknak egy csomag magyar iratot is sikerült vásárolniuk négyezer euróért.
Az álvásárláskor a Gy. Zsolt-Róbert nevű gyanúsított azzal dicsekedett a magát „Mihai Stănescunak” kiadó nyomozónak, hogy az Egyesült Államokban egy körözés alatt álló személyt is átvitt a határellenőrzésen, mert az általuk gyártott iratokkal a „lámpás” (ultraibolya, illetve infravörös) vizsgálaton is át lehet menni.
A nyomozók kiderítették, hogy a speciális tintát a Máramaros megyei lakosság-nyilvántartó hivatal egy alkalmazottja szerezte be számukra, különböző biztonsági elemeket Kínából kaptak, a hamis iratokat pedig buszsofőrök csempészték át a román–moldovai határon.
A Romániában letartóztatott 15 gyanúsított három feltételezett bűntársát Moldovában csukták le. A román lap egy beismerő vallomás rögzítő jegyzőkönyvből is idéz, amelyből kiderül, hogy amikor „igényesebb munkára” volt szükség, a moldovaiak kijevi és moszkvai hamisítókhoz fordultak segítségért.
Az Evenimentul Zilei úgy tudja, hogy a múlt hónapban terrorizmus gyanújával Olaszországban elfogott öt szíriai állampolgár a most leleplezett román–moldovai bűnbandától szerzett be román és cseh hamis iratokat. A letartóztatási javaslat indoklásában az ügyészek rámutattak: a bűnbandát belügyi alkalmazottak is segítették, ami alááshatja az ország nemzetközi hitelét és hátráltathatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
Székelyhon.ro2015. március 18.
Veszélyben az egyetlen magyar óvoda Galócáson
A magyar elemi iskola létét is megkérdőjelezné a galócási óvoda megszűnte. Kevés a gyermek, a fejkvóta szerinti pénzelosztás miatt a béralap nem lesz elegendő. Egy pedagógusnak távoznia kell. A legkisebb közösség megszüntetése lenne indokolt, amely éppen a négy óvodással működő magyar csoport.
A bezárás veszélye áll fenn a galócási magyar óvoda esetén – terjedt el a hír egyszerre két forrásból is. Az egyik vészharangot a helyiek kongatták, felhívva a figyelmet a visszafordíthatatlanra, segítséget kérve, a másikat pedig az Iskolák veszélyben program életre hívói, összegző képet nyújtva a magyar oktatás helyzetéről, bemutatva azokat a tanintézeteket, amelyek léte veszélybe került.
A Közpolitikai Elemző Központ kezdeményezésére indított programból kiderül, 2006 óta folyamatosan csökken az erdélyi magyar gyermekek száma, 2010-ben először következett be az, hogy a magyar újszülöttek száma tízezer fő alá esett, az elmúlt években pedig további 15 százalékos csökkenést mértek.
Az iskolakveszelyben.ro honlapon közzétett információkat, mint olvasható, azért osztották meg, hogy a kritikus pontok ismeretében a tennivalókat közös gondolkodás eredményeként meghatározhassák a döntéshozók. A portálon „veszélyeztetett” címkével szerepel Galócás is. „Nagyobb veszély a magyar óvodai csoportot fenyegeti, amely már pár éve kritikus létszámmal és csak speciális engedéllyel működik, jelentős pozitív változásra pedig az elkövetkező években sem lehet számítani” – olvasható az óvodai, iskolai létszám változásairól közölt tanulmányban.
Galócáson a magyar elemisták oktatása összevont osztályban történik. Utánpótlásukat az egyetlen magyar óvodába járó gyerekek kellene biztosítsák. Az ő számuk összesen négy, de esély van arra, hogy eggyel növekedjen. Ez a legkisebb létszámú csoport a település tanügyi rendszerében, így amikor felvetődött, hogy a fejkvóta szerinti bérezés miatt egy pedagógusi állást meg kell szüntetni, erre mutatkozott a legnagyobb esély.
„Amennyiben a magyar óvodai csoport megszűnik, a kicsiket román csoportba kell írassák a szülők. Az alternatívát, hogy a hat kilométerre fekvő maroshévízi óvodába ingáztatják a gyerekeiket, a szülők aligha engedhetik meg maguknak. Még az ötödik osztályosoknak is hátrányos, hogy Maroshévízre járnak iskolába” – közölte a Székelyhonnal Isán Sándor, Galócás volt alpolgármestere, a helyi RMDSZ elnöke. A veszélyt ő is közelről látja, felesége, Isán Margit az összevont magyar egy-négyesek egyetlen tanítónője. A pedagógus belátja, hogy kevés a diák, kicsi a pénzalap, tudja, hogy a magyar óvodai csoport a legkisebb, így azt is elhiszi, hogy ez indokolná a döntést és nincs mögötte magyarellenesség. Szerinte mégis lehetne mód arra, hogy a magyar oktatás végveszélybe ne kerüljön: „egy napközi és két román nyelvű óvoda van Galócás községben. Ha ezek közül szűnne meg egy, mind a magyar, mind a román oktatás fennmaradhatna”.
A tanítónő ez ügyben már levelet írt Magyari Tivadarnak, az RMDSZ oktatásügyi főtitkárhelyettesének, segítséget kérve az óvoda megmentéséhez. Levele eljutott többek között Barti Tihamérhoz, aki galócási születésű és Hargita Megye Tanácsának alelnöke. A levél tartalmát ismerte, Isán Sándor már tájékoztatta a helyzetről. „Ha az óvodai magyar oktatás megszűnne, az maga után vonná az iskola megszűnését is” – nyilatkozta az alelnök. Meglátása szerint a szegény szülőknek egy lehetőségük maradna: román osztályba íratni gyereküket. Szerinte igaz ugyan, hogy így megtanulnának románul, ez nyereség lenne, de eltörpülne az óriási veszteség, az anyanyelvi oktatás hiánya mellett.
Tudni kell azt, hogy a négytagú óvodai csoport működése mostanig is speciális engedéllyel volt lehetséges. Ezt az iskola vezetősége kérheti, de csak a tanfelügyelőség és minisztérium adhatja meg. Mindezek mellett mindenkinek jól jöhet a segítsége, így Barti Tihamért is arról kérdeztük, mit tud ő tenni. „Az ügyben tárgyaltam a prefektussal is, feltártam a helyzetet, elmondtam, szerintem nem azt kell nézni, hogy szüntethető meg, hanem hogy miként menthető meg a magyar óvodai csoport. Jean Adrian Andrei prefektus egyetértett velem, ígérte, lehetőségek szerint a megmentés segítségére lesz. Bízom ebben, hiszen ő is galócási születésű” – nyilatkozta a megyei tanács alelnöke.
A galócási magyar óvodai csoportot rövid távon a következő tanévre kiadott speciális engedély tarthatja meg, amit a beiratkozások lejárta után kell igényelni. A magyar oktatást hosszú távon viszont csak a gyereklétszám növekedése mentheti meg. Jelenleg Galócás lakosságának 20,67 százalékát teszi ki az 514 magyar. Karácson Tibor, a galócási római katolikusok lelkipásztora is úgy vélekedik, ha az édesanyák nem fogadják el a gyermekáldást, akkor nincs kiút, megsemmisül a vallás, az iskola, a falu. Az iskola, az oktatás, a vallás nem azé, aki meghal érte, hanem azoké, akik élnek érte, és vállalják a nehézségek ellenére is a gyermeket, azaz a jövőt.
A jelen viszont arról szól, hogy van négy gyerek a magyar csoportban. Ősztől lehet, hogy öt lesz. Ez azon múlik, hogy a cigány édesanya kitart-e ígérete mellett, és magyar osztályba íratja-e jelenleg hároméves csemetéjét. A magyar pedagógusok reménykednek. Elvégre a gyermek csak magyarul tud, más nyelven nem.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro2015. március 18.
Lesznek még meglepetések
A kormányfő nem hátrál. Már tizenhárom volt minisztere keveredett korrupciós gyanúba, pártjának oszlopos tagjai sorra dőlnek ki mellőle – a nagy előd, Adrian Năstase már eltűnt, de gyülekeznek a felhők az alapító Ion Iliescu volt államfő fölött is, a szintén kezdetektől irányító Viorel Hrebenciuc már ázik, az após, Ilie Sârbu lapul, a sógor, Iulian Herţanu fogdában, a jó barát, Sebastian Ghiţă bírósági felügyelet alatt, Liviu Dragnea – Ponta helyettese a pártban és a kormányban – szintén vizsgálat alanya, az üzlettárs, Dan Şova letartóztatás előtt áll, és várható még néhány szennyes ruha kiteregetése a pár napja fogdában levő, a szociáldemokratákból már korábban kirúgott, de igen sok lében kanál Marian Vanghelie részéről.
Alsóbb szinteken is hullnak a fejek, de az egyszerű képviselőkre vagy részlegvezetőkre már alig jut a közvélemény figyelméből, mert a nagyágyúk kihallgatásai után egyre újabb letartóztatások következnek, és most már az a fő kérdés, hogy a dominószerűen összeomló hatalom maga alá temeti-e a miniszterelnököt, és mikor.
Victor Ponta az utóbbi időben igen sokat veszített arroganciájából (is) – a nyilvánosság előtt sokkal visszafogottabb –, de aligha mély gyökerű átalakulás ez. Hiszen jó néhány politikai és erkölcsi válságot átvészelt már a kormányfői székben, és valószínűleg esze ágában sincs feladni ezt a pozíciót, ahol még mindig igen sok szálat mozgathat. A nem tudok semmit, nem szólok bele kijelentések mögött ugyanis aktív védekezésbe kezdett: érezhetően erősödik egyfajta háttérzaj, valakik már hangosan szörnyülködnek a bilincses letartóztatásokon, fogdai körülményeken, sőt, azért kezdtek aggódni, hogy nem lesz, aki dolgozzon, a sűrűsödő ügyészi eljárások miatt leblokkol az államgépezet. Vállalkozók panaszkodnak, hogy már egy hivatalnok sem mer aláírni semmit, mert nem vállalja a kusza törvények értelmezésével járó kockázatot, a kisemberek azért aggódnak, mert nem tudják a rendőrök megkenésével olcsóbban megúszni a közlekedési bírságot...
A diverzió nyilvánvaló, hiszen épp azért jutott ide az ország, mert az állandó kenegetés dacára is nehezen, csikorogva működtek az állam intézményei. A suttogó propaganda azért érdemel figyelmet, mert olyan kormánytól ered, amely szorongatottságában is képes pofon csapni a demokráciát és a választókat azzal, hogy 26 jogszabályt módosít egyetlen rendeletben, suba alatt. Ez pedig nem jó jel. Arra utal, hogy vannak még rejtett erőtartalékai, és afelől semmi kétség, hogy ezeket kinek a javára fogják felhasználni.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. március 18.
Huszonhat rendelet egy csapásra
Egyetlen sürgősségi rendeletben 26 korábbit módosított a kormány múlt heti ülésén, a legteljesebb titokban, minden előkészítés, közvita és tájékoztatás nélkül. Az idei 2-es számú sürgősségi kormányrendelet a péntek esti Hivatalos Közlönyben jelent meg, és olyan korábbi sürgősségi rendeleteket módosít, amelyeknek egymáshoz semmi közük sincs. A bennük foglalt intézkedésekről sem előtte, sem utána nem nyilatkozott egyetlen miniszter sem;
Victor Ponta kormányfő az újságírók kérdésére tegnap kijelentette, hogy nem több rendelet egybecsomagolásáról, hanem több cikkelyről van szó, amelyeket pénzügyi intézkedések kötnek össze. A megarendelet címe semmitmondó: Sürgősségi kormányrendelet egyes jogszabályok módosításáról és más intézkedések. Szakértők szerint a kormány így próbálja elrejteni azt a külföldről is sokat bírált gyakorlatot, miszerint a parlament feje fölött, sürgősségi kormányrendeletekkel irányítja az országot. Egy ilyen jogszabály veszélyes precedens, és az alkotmánybíróságon el kellene buknia – véli több civil szervezet is, amelyek Victor Ciorbea ombudsman közbelépését és Victor Ponta kormányfő lemondását követelik. A román kormányt az Európai Bizottság (EB) idei, január 28-án közzétett jelentése is bírálta azért, mert törvénytervezetek helyett sürgősségi rendeletekkel irányítja az országot; a jelentés a nép ügyvédjét, Victor Ciorbeát is elmarasztalja, amiért nem támadta meg az alkotmánybíróságon azokat, amelyek csakis az ő hatáskörébe tartoznak. A 2015/2-es megarendelet többek között a következőket mondja ki: a román Lottótársaság bevételeinek 2 százalékát kulturális projektekre lehet fordítani, az energiaügyi minisztérium kölcsönöket adhat és szenet vehet a nukleáris energiavállalatnak, az állami intézmények által nyújtott támogatások legkevesebb 40 százalékát egészségügyi, tanügyi és sportcélokra kötelező fordítani, és legfeljebb 20 százalékát más tevékenységekre, a helyi rendőrség alkalmazottai kaphatnak élelmiszerpótlékot, a vezetőtanácsok tiszteletdíja nem változik (de ez alól vannak kivételek), az Első ház program résztvevői második ingatlant is vásárolhatnak azonos feltételekkel, a művelődési tárca húszezer eurós tagsági díjat fizet a Traduki hálózatnak, a határon túli románok tájékoztatására és rendezvényeire fordítható összegek a kormányfőtitkárság költségvetésében szerepelnek, a hibrid gépjárművek adóját 95 százalékkal csökkentik, az igazságügyi minisztérium felhasználhatja tartalékalapját a börtönbeli körülmények javítására, a korrupció- és terroristaellenes ügyészségek vezetői és a prefektusok is kapnak protokollpénzt, az önkormányzatok vehetnek fel kincstári kölcsönt európai uniós terveik megvalósításához.
A megarendelet ellen 13 civil szervezet lépett fel, közleményben kérik Victor Ciorbea ombudsman közbelépését, és emlékeztetnek arra is, hogy a sürgősségi kormányrendeletek miatt már hatodik alkalommal fordulnak a nép ügyvédjéhez. Az aláírók szerint a 26-ból egyik rendelet sem sürgős és nem is alkotmányos. Az APADOR-CH (Helsinki Bizottság) emberjogi szervezet statisztikái szerint az utóbbi 11 évben háromnaponként született egy sürgősségi kormányrendelet Romániában: 2004-től 2014-ig összesen 1548, évente átlag 145. Ez azt jelenti, hogy Románia minden hatvanadik órában rendkívüli helyzetben volt, amikor a kormánynak azonnali döntést kellett hoznia a parlament helyett. A legtöbb sürgősségi rendeletet – 228-at – 2008-ban, a legkevesebbet – 94-et – 2014-ben fogadták el, de ez is sokkal több az indokoltnál egy európai uniós tagállamban. Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. március 18.
Március 15. – Vajdasági vendégekkel ünnepelt Sepsiszentgyörgy
Évszázados álmunk valósult meg azzal, hogy hivatalos látogatás alkalmával Székelyföldre jöttünk székely testvéreinkhez, és éppen a magyar szabadság napján, közös nemzeti ünnepünkön – mondta lapunk érdeklődésére Bogos Tivadar, Székelykeve polgármestere, aki a holnapi sepsiszentgyörgyi központi ünnepség egyik meghívottja.
A negyvennégy tagú küldöttség a magyar nyelvterület legdélebbi magyar településéről Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármester meghívására érkezett Háromszékre.
Az esemény rendkívüliségét az adja, hogy a délvidéki Székelykeve önkormányzatának ez az első hivatalos látogatása Székelyföldön. A helyi tanács képviselői mellett a csoportban vannak a helyi művelődési élet, a civil társadalom, a sportszervezetek, a hagyományőrzők képviselői, akik tegnap részt vettek a Székely Mikó Kollégium diákjaival és tanáraival együtt a gróf Mikó Imre-szobornál tartott megemlékezésen (fotó), majd a Székely Nemzeti Múzeumba látogattak, ma Ma-défalvára utaznak, holnap részt vesznek a sepsiszentgyörgyi ünnepségen.
Otthon csak a mesékből, balladákból ismerjük Székelyföldet, nem tanultunk róla a történelemórán, de pontosan érezzük, mit jelent a székelyek autonómiaharca, mit akarnak, és azzal a szándékkal jöttünk, hogy elhozzuk a székelykeveiek szeretetét, ölelését – mondta Bogos Tivadar.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. március 18.
Fogaras szórványvilágában (Magunk keresése)
Fogarasföld központjában lépten-nyomon kísért a magyar múlt: várának megannyi magyar vonatkozása, Árva Bethlen Kata és Ignácz László síremléke, az Alpár Ignác tervei alapján épült egykori főgimnázium, a mostani Radu Negru Líceum impozáns épülete, ahol Babits Mihály tanított, avagy Mikszáth emléke, akit egykoron országgyűlési képviselővé választott a város és a kerület népe, s aki Magyarország lovagvárai című, 1890-ben megjelent s azóta több kiadást megért könyvében mutatja be a Fogarasi várat. Mindkét jelességnek emléktáblát állított a város magyarsága.
„A hagyomány szerint – írja Mikszáth – Apor László vajda építette Fogaras várát 1299-ben. Ugyanaz az Apor, akinek a lányába beleszeretett Ottó magyar király. A vén Apor odacsalogatta koronástul, aztán elfogatta, bezáratta a várába, a koronát pedig ott tartotta magánál. Mozgalmas történelmi események fűződnek ez ódon falakhoz. Fölelevenül a múlt, amint ide belép az ember. Íme a nagy terem, ahol annyi nevezetes országgyűlés folyt le. Amott, abban a szögletszobában feküdt a ravatalon I. Apaffy Mihály 1690. április 15-én. A kápolna is ép még. Ide jártak imádkozni Erdély fejedelemasszonyai. Mert e vár sok ideig volt a fejedelemnők tulajdona. Északkeleti részén vannak a föld alatti börtönök. Sok úri lakó volt ezekben is. Itt senyvedt Haller János, Cserey János, a makacs Béldi Pál.”
Inkább anekdotának számít a magyarázat, amelyet Kőváry László közölt középajtai Benkő Józsefre hivatkozva, miszerint a vár építésénél a munkások fából készült pénzjegyeket kaptak, amit aztán ételre váltottak, s azokat a nép fagarasnak nevezte. Innen jönne Fagaras, vagy mint ma mondjuk, Fogaras várának, sokkal később pedig a városnak a neve. Aggasztóan alakult azonban a lepergett századok alatt a magyarság jelenléte. 1910-ben 6579 lakosából 3357 magyar, 2174 román és 1003 német volt, felekezet szerint 1409 római katolikus, 1323 református, 1262 görög katolikus, 1003 görögkeleti, 830 evangélikus, 514 izraelita, 229 unitárius és 9 egyéb. Az azóta eltelt kerek egy század szinte hihetetlen változásokat hozott. A 2011-es népszámláskor a város összlakossága 30 700 volt, amelynek 83 százaléka görögkeleti vallású, 1,8 százaléka református, 1,37 római katolikus. Az unitárius és evangélikus magyarokat a más vallásúak közé sorolták.
Az önerőből felújított református templomban ünnepelte a város mind a négy felekezete a magyar szabadság napját. A jelen levő lelkészektől a gyülekezetek lélekszáma felől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy jelenleg 700 református, 280 magyar katolikus, 83 unitárius és 40 magyar evangélikus egyháztagot tartanak nyilván, összlétszámuk 1103. Szász Tibor református lelkipásztor szerint a valóságban ez a szám elérheti az 1500-at.
Fogaras magyar szórványnépe fokozatosan apad. A városban nem működik magyar iskola, s az óvodáskorú kisgyerekeknek is a római katolikus gyülekezet adott helyet, vállalva az óvoda működésének kiadásait is – tájékoztatott Tamás Barna plébános, aki 280 román anyanyelvű római katolikus lelki gondozója is. Két éve nincs állandó papja a helyi unitárius közösségnek, beszolgáló lelkészük Székely János tusnádfürdői tiszteletes. A magyar evangélikus hívek lelki gondozója Illyés Sándor oltszakadáti lelkész.
Meghívottként ünnepeltem március idusán a szomszédos Brassó megye városában. Kisebb méretű plakáton hívták közös megemlékezésre a fogarasi magyarokat. A templomban sepsiszentkirályi Vida Dánielre, a fogarasi harcok hősére emlékeztünk, akinek az unitárius lelkészi hivatal előcsarnokában 2002-ben helyeztek el emléktáblát. Fellépett a fogarasi ökumenikus dalárda, vezényelt az ozsdolai születésű Palkó Sándor katolikus kántor. Kocsárdi Manyika művésznő Vörösmarty Szózatát adta elő.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. március 18.
Messze van a Putna töve
Már csak azért is messze, mert ott volt Magyarország és Románia hivatalos, közös megegyezés alapján kijelölt országhatára. „Ott kell meghúzni a határt, ahol a szomszédos települések tulajdonjogi területei találkoznak” – hangzott az általános vélemény a már 1791-ben állandósult határokról. Ennél helyesebbet nem lehetett volna kitalálni.
Nem ezt tették azonban politikus-geográfusaink az 1968-as megyésítéskor, amikor Vráncsa és Bákó megye határát feltolták a Kárpátok főgerincére, s hatalmas erdőket, legelőket e két megyéhez csatoltak. Idegenvezetőnk, Páll István ozsdolai közbirtokossági elnök egy évtizede hadakozik a foksányi törvénykezőkkel, de sajnos talpalatnyi területet sem sikerült visszaszereznie a 2400 hektárnyi erdővagyonból. Átlátható a ma ott ítélkezők akarata: telekkönyv ide, telekkönyv oda, közel negyedszázada tarolják Bereck, Ozsdola, Gelence és a szomszédos községek hivatalos erdőbirtokait. A Putna festői völgye pedig hallgat. Ez jelölte a határt a Gór-havastól a Putna tövéig, nyugati partján egy hegyormon pedig avar takarja Putna várának sejtelmes romjait, amely határainkat őrizhette. „Könyvet lehetne írni mindenről, ami itt rólunk beszél – részletezte Páll István. – A két világháború emlékeiről, a Kádár út nevéről, amelyen székely kádárok vándoroltak Greşuba és Tulnici-ba, s hordóikban hozták a szub-kárpáti dombok levét zimankós, hideg hazájukba.” Ha utunkat a Lipséről Vráncsa megye irányába lejtő műúton folytatjuk, délkelet felől emelkedik a Jáhoros- és Lipse-patak által közrefogott 1182 méter magas Kovás- vagy Kovácskő-tető. A szájhagyomány szerint e hatalmas sziklában a székely rovásírás jegyeit lehet felismerni. Leérkezünk a völgybe. Most is áll az egykori határnál a Nyáguly-féle ház, itt a dombocska, ahol a magyar határőrbódé (s a román pichet) állt, lent pedig a Jáhorosi borvizes feredő, amelyben ozsdolai pásztorok kúrálták lábukat. Vráncsa megye Putna völgyének védelme céljából Putna-Vráncsa Natura 2000-es területet létesített, de mint láttuk, gyors ütemben irtják itt is az erdőket, teherkocsik százai szállítják Tulnici felé a rönkfát.
A történelemmé ványolódott régi adatokról a Putna tövétől három km távolságra lévő Greşuban, egy kávé és lélekerősítő mellett beszélgettünk Páll Istvánnal. Népes falucskává fejlődött ez a hegyek közötti szomszédtelepülés, új szállodát, új görögkeleti templomot emeltek az erdőmunkások egykori telepén. „A havasok vízválasztó vonalán túl, a magas, büszke Szemerkés keleti oldalán ered a Putna vize, hol csak csempészek által ismert titkos ösvényeken lehet továbbjutni... Jáhorosnál, a mostani határvonalon már belül, régi erődnek látszanak romtöredékei. A nép ezt most is Plájások várának nevezi. Hogy védművek voltak, mutatják az ott nemrég nagy mennyiségben talált fegyverek... Az összeszűkülő völgy egy most csak alapjában felismerhető fallal volt zárva, mi mutatja, hogy a szoros védelmére egykor kiváló gond volt fordítva” – írta Orbán Balázs 1868-ban. Ásatások nélkül nehéz lenne megmondani, hogy a völgyet elzáró falakat, az ott feltételezett erődöket mikor építhették. Erdély és a Havasalföld közti határ mentén a Kárpátok tetején lévő hegyi átjáróknál nagyon régi időktől fogva őrség működött. L. I. Marienburg Erdély nagyfejedelemségről 1813-ban írt földrajzában a Keleti-Kárpátokban negyedszáz hegyi átkelőhelyet jelöl meg. A moldvai fejedelmek már a középkorban megteremtették a plájások szervezetét, melynek éppen a határok őrizete volt a célja. A háromszéki őrjáratok parancsnoka 1591-ben a lécfalvi Várhegy, 1672-ben pedig Bodza és Ojtoz várának kapitánya volt. „Ozsdola a Vráncsai passusban lévén, mindenkor mind német és magyar strázsákat terheltetett” – írja egy 1690-ből származó okmány. A Via Vrancha-ról Apor Péter jóvoltából már 1431-ből írott okmány szól, ezt a fontos átkelőhelyet nevezik ma Kádár-útnak a környékbeliek. Itt halad át a Kárpátok gerincén a Foksány felé tartó országút, ebből ágazik le a Putnát követő erdőipari út, amelyen – körülbelül három km távolságra – a nyugatról lefutó Bábovics-patak tövénél van a Putna festői és sziklás völgyszorosa, s az erdőipari munkások egykori élelmiszerüzletének alapfala. A Putna két oldalán teraszosan kialakított hegyoldalakon emberi kéz nyomai látszanak. Itt lehetett a szorost elzáró erőd, a nép nyelvén a Plájások vára. – Szőcs István berecki lakos 1915–1923 között munkavezető volt a Putnában. 1921-ben, egy vadászat alkalmával mésszel rakott romtöredékre bukkant a Bábovics és az Asztag-patak közötti éles és meredek hegyorron – közölte néhai Bedő László nyugalmazott tanár Bereckben. Itt kellene a szakembereknek keresni Putna-Plájások várának romjait. Addig is, miként azt Orbán Balázs írta, a romok felett „némán ül a történelem múzsája, legfeljebb csak a regéknek csalékony tündére beszél előttünk érthetetlen nyelven”.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. március 18.
Az RMDSZ törvényhozói nyilatkozatban ítélték el a sepsiszentgyörgyi ünnepség megzavarását
Az RMDSZ parlamenti csoportja elítéli a 2015. március 15-én, Sepsiszentgyörgyön történteket, és határozottan elutasítja a nemzeti ünnep üzenetének eltorzítását – olvasható a frakció kedden kiadott nyilatkozatában, amelyet a szövetség hírlevele közölt.
A törvényhozók felháborodását az váltotta ki, hogy a vasárnapi sepsiszentgyörgyi ünnepségen Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének felszólalását a tízezres nagyságrendű ünneplő közönségből többen hangos füttyel és pfujolással fogadták, és beszéde végét is bekiabálásokkal zavarták meg.
A nyilatkozatban rámutatnak: március 15. a modern magyar nemzet születésének pillanata, és ilyen értelemben minden magyar közös ünnepe, és az azt övező egység meggyőzően bizonyította Romániában a többségi nemzet számára, hogy tiszteletben kell tartani a magyar kisebbség ünnepeit, jogait, igényeit. Az RMDSZ-frakció szerint a hétvégi sepsiszentgyörgyi események elsősorban a nemzeti ünnep ideáljainak ártanak.
"Március 15. nem az egyének magánvéleményéről, csoportok sajátos nézeteiről szól, hanem nemzetünk közös értékeiről. A szólásszabadság a véleménynyilvánítás szabadságának része, azt a morális jogot jelenti, amely önmagában nem sérti mások szabadságát. Sepsiszentgyörgyön egy kis számú magyar csoportosulás fontosabbnak érezte saját nézeteit hangoztatni, mintsem közös ünnepünket tiszteletben tartani. Ez az elenyésző kisebbség aránytalan mértékű kárt tett az ünnep méltóságában. Meggondolatlan tettük, a nemzeti ünnepünk megzavarása az elkövetőket minősíti" – fogalmazott keddi nyilatkozatában az RMDSZ parlamenti csoportja. A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság – nem karddal és lándzsával, de – tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól.
Népújság (Marosvásárhely)2015. március 18.
Újrakezdte működését a parlament alkotmánymódosító bizottsága
Újrakezdte működését kedden az alkotmánymódosítás előkészítésével megbízott parlamenti különbizottság. A testületben az RMDSZ-t képviselő Máté András frakcióvezető az MTI-nek elmondta: nem lát esélyt arra, hogy a jelenlegi erőviszonyok között kialakuljon az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség.
A bizottság korábban kidolgozott alkotmánymódosító tervezete tavaly elbukta a normakontrollt: az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a tervezet 26 pontját, közöttük azokat a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt.
Bár üresjáratnak véli a munka újrakezdését, Máté András az MTI-nek elmondta, hogy az RMDSZ megpróbálja újrafogalmazni javaslatait, figyelembe véve a taláros testület kifogásait, de azt tartaná ideálisnak, ha teljesen új alkotmány születne. A kérdésre, hogy nincs-e jogi akadálya egy új alkotmány kidolgozásának (amelyet már nem kell véleményeznie az alkotmánybíróságnak), az RMDSZ frakcióvezetője úgy vélte, hogy elvileg ez lehetséges lenne, de az új alaptörvény elfogadását, illetve a jelenlegi módosítását is ellehetetleníti az, hogy a tavaly ellenzékbe vonult liberálisok aligha fognak együtt szavazni a kormányon lévő szociáldemokratákkal.
A 128 módosító javaslat közül 85-öt újra kell fogalmaznia a módosítást végző parlamenti bizottságnak. A taláros testület szerint a tervezet 26 pontja sérti az alkotmány 152. cikkelyét, amely az alaptörvény módosításának korlátait szabályozza. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.
Az alkotmánybíróság erre hivatkozva kifogásolta a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó RMDSZ-es módosítási javaslatokat.
Az alkotmánymódosítást a parlament mindkét házában kétharmados többséggel kell elfogadni, és akkor lép hatályba, ha azt érvényes népszavazás is megerősíti. Mivel a szövegezőbizottságban is szükség van a kétharmadra egy-egy cikkely elfogadásánál, Máté András szerint elképzelhető, hogy nem is kerül sor parlamenti szavazásra, mert az új tervezetet nem sikerül kidolgoznia a bizottságnak.
Népújság (Marosvásárhely)2015. március 18.
A MOGYE-ügy 70 év távlatából
A megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelő Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) március 13-i rendezvényének meghívott előadói, dr. Lőrinczi Zoltán, dr. Szabó Béla és dr. Szilágyi Tibor egyetemi tanárok az orvosi és gyógyszerészeti egyetem ügyét tekintették át nem csupán a címben feltüntetett 25, hanem a megalakulásától eltelt 70 év távlatából. A témához kapcsolódó vita során a hozzászólók a helyben topogás mélyebb okait és a továbblépés lehetőségeit vették számba. A marosvásárhelyi Deus Providebit Házban szervezett beszélgetésen Tubák Nimród, az MMDSZ elnöke adta át a szót a meghívott professzoroknak.
Küzdelmünk a román törvényeken alapul – szögezte le már a bevezetőben Szilágyi professzor, majd a Mihály király által 1945. május 28-án kiadott 407-es törvényerejű rendeletet ismertette, amely a magyarság létjogosultságát elismerve 1945. június 1-jével elrendelte a magyar tannyelvű orvosi kar létrehozását a magyar előadásnyelvű kolozsvári állami egyetem keretében. A 406-os törvényerejű rendelet pedig arról szólt, hogy az Észak-Erdélyből Nagyszebenbe telepített román orvosi kar visszaköltözik Kolozsvárra. Bár a királyi rendelet azt is leszögezte, hogy a klinikákon mindkét kar részére biztosítani kell a gyakorlati tevékenység lehetőségét, ezt a román fél már kezdettől fogva megszegte. Mivel nem engedték be a magyar kart a klinikákra, a fennmaradás érdekében kénytelenek voltak Marosvásárhelyre költözni, ahol az 1948-as tanügyi reform alapján váltak önálló intézetté.
Az erdélyi magyarság 1945-ben törvényesen kapott egy jogot, amit egy tulajdonnak tekinthetünk, s amit fokozatosan csorbítani kezdtek. Ha a kommunizmus alatt elvett épületeket vissza kellett szolgáltatni Romániában, akkor egy szellemi tulajdont, az anyanyelvű oktatáshoz való jogot úgyszintén – hangsúlyozta az előadó. Majd hozzátette, hogy ezt próbálják megakadályozni egy olyan játszmával, ami szerint az elvett tulajdont még a visszaszolgáltatás előtt rendbe kell hozni.
Bár a 2011-ben életbe lépett tanügyi törvény lehetővé tette az önszerveződést a három erdélyi multikulturális egyetemen, a MOGYE-n a tanárok lelkesedése, akik ezt életbe akarták ültetni, egy azóta is tartó kálváriába torkollott – mondta Szilágyi professzor, majd kitért a gyógyszerészeti kar körül kialakult botrányos eseményekre.
A diákszövetség megalakítása a mai nemzedékek számára mitikus ködbe vész – vette át a szót Lőrinczi Zoltán professzor, aki kiemelte az induláskor megnyilvánult töretlen egységet, lelkesedést, fegyelmet és szolidaritást, amit ma nehéz elképzelni. Az akkori "bányászjárásos" nehéz időkben nem volt könnyű elkerülni a hallgatók megosztottságát, de a szövetség, ami ma önkormányzatként működik, akkoriban mozgalomként alapozta meg azt, amire a későbbiekben építeni lehetett.
1945-ben az egyetem megalakítását aláírók nem számítottak arra, hogy egyéni csoportérdekek hol és hogyan fogják a magyar egyetem építését megakadályozni, s arra sem, hogy a klinikákon becsapják előttük a kaput, ami ma is folytatódik. 1968-ig Marosvásárhely a Maros Magyar Autonóm Tartomány központja volt, s azért jöttek ide a betegek, mert magyarul szólt hozzájuk az orvos. Az egyetem gerincét 1962-ben egy telefonos utasítással roppantották meg, s ezt követően már nem az volt, amiért I. Mihály király "Isten kegyelméből" megalapította. Miközben az említett utasítást követően egyre fogyott a magyar hallgatók száma, és sokan az érvényesülés érdekében átálltak a másik oldalra, az államvezetés is beleszólt abba, hogy hány diákot lehet felvenni.
– Magyar nyelvű oktatást akarunk, de kinek? – tette szóvá Szabó Béla professzor, a magyar tanári kar vezetője a teremben levő hallgatók számára utalva, akikért a rendezvényt szervezték. Erdélyi magyar kisebbségiként folyamatosan tenni kell az anyanyelvi oktatásért, ahogy elődeink (hibáik ellenére) is tették a dolgukat. Ebben a tenni akarásban a diákság kellene a legmotiváltabb legyen. A mai oktatók pedig akár hátra is dőlhetnének a székükben, de nem teszik, mert fontos számukra egy olyan jövőkép biztosítása, miszerint érdemes Marosvásárhelyen magyar diáknak lenni, aki a végzés után megtalálja Erdélyben is a számítását. A továbbiakban elmondta, hogy hiába próbáltak a tanügyi törvénynek érvényt szerezni, ez a politikum bevonásával sem sikerült. Miután minden helyi kísérlet kudarcot vallott, a kormány felülről történő beavatkozása annak a létébe került.
Úgy gondoltam, hogy a XXI. század elején az Európai Unióban az emberi fejekben történt egy olyan fejlődés, ami lehetetlenné teszi, hogy megismétlődjék az, amiért 1946-ban a magyar egyetem kénytelen volt Marosvásárhelyre költözni… Érdekes módon van egy sarkalatos törvény, s egy 17 tagú akkreditációs bizottság fölülírhatja a törvény azon rendelkezését, amely szerint a klinikai gyakorlat magyar nyelvű lehetne – tette szóvá Szabó professzor. Majd utalt a miniszterek jelenlétében aláírt hétpontos egyezségre, amit nem tartottak be.
Véleménye szerint blöff volt, hogy a gyógyszerészeti karon nem lesz felvételi vizsga. Sajnos, mindig az történik, hogy csavarnak kettőt a csavaron, majd visszacsavarnak egyet, s azt sikertörténetként tüntetik fel – mondta, majd megjegyezte, hogy a történtek során a közember reakciója keserítette el a legjobban. Akik nem a felvételi vizsga melletti kiállást vállalták, hanem már első perctől a kibúvókban gondolkodtak. Emellett a diákság hozzáállása is aggasztja, s úgy gondolja, hogy nemcsak a tanárok, a diákok oldalán is sok a tennivaló.
A hosszú beszélgetés során, amelyben a közönség egyes tagjai is aktívan részt vettek, a felmerült kérdésekre adott válaszokban tisztázódott egy sor kérdés, amit a kívülállók talán nem látnak pontosan, s még a körön belül lévők közül sem mindenki, az akadémikustól az utolsó éves hallgatóig.
Mivel a tanügyi törvény biztosítja a teljes körű anyanyelvi oktatást, erről a jogról nem lehet lemondani. A magyar tagozat önállósulására azért van szükség, hogy kiszámítható jövőt biztosítson a hallgatóknak, akik jelenleg hiába szerepelnek jól a rezidensvizsgán, szakorvosként csak kevesen tudnak a klinikákon elhelyezkedni. 50 év óta sajnos nem a magyar tagozat illetékesei választják ki az oktatókat, ami meg is látszik azon, hogy sokan nem vállalják velük a közösséget. Bár az utóbbi időben meghirdettek tanársegédi állásokat a magyar hallgatók számára is, azt olyan körmönfont módon tették, hogy ahol volt jelölt, azt elriasztották vagy nem engedték át a vizsgán, s ahol éppen nem volt, ott hoztak ki állást. A klinikákon egyre rosszabb a helyzet. A klinikavezető esetleg egy magyar adjunktust tűr meg, s legfeljebb egy tanársegédet, akik kiszolgáltatott állapotban vannak, s alig van már Marosvásárhelyen olyan klinika, ahol fel lehet nevelni a rezidenseket.
A gyógyszerészeti kar akkreditációja nem a tanárok mulasztása miatt akadozik, ahogy megpróbálják elhitetni. Csak a tartalomjegyzéke kétoldalnyit tesz ki azoknak a beadványoknak, amelyeket az akkreditálás érdekében megfogalmaztak. Bár a törvény azt írja elő, hogy az oktatási programokat nyelvenként, földrajzi helyenként hagyják jóvá, a MOGYE esetében törvényt bontanak azzal, hogy egy programot két nyelven akkreditálnak. Hiába mentek el a gyógyszerészeti kar ügyét tárgyaló szenátusi ülésre a vezető tisztségekből korábban kivonult magyar oktatók, hogy elmondják véleményüket, a szavazást egy hét elteltével elektronikus úton bonyolították le. Természetesen az önálló magyar nyelvű gyógyszerészeti oktatás ellenében. A szaktárca vezetőjének látogatása sem hozott megoldást. Bár több beadvánnyal fordultak hozzá, láthatóan az egyetem vezetőinek a pártján áll.
Meddig tartható a passzív rezisztencia? Nem kellene egy független egyetemet létrehozni most, amikor még vannak olyan oktatók, akik vállalnák az újrakezdést?; lehetséges ugyanis, hogy a 150 oktatóból évek múlva esetleg csak 50 marad – vitatták meg ezt a lehetőséget is. Majd elhangzott, hogy egy jól irányított akcióval a magyar oktatók ellen akarják hangolni a társadalmat. Az egyetem vezetéséből való kivonulásukra azért volt szükség, hogy felhívják a figyelmet: belülről megoldhatatlanná vált a helyzet, de akinek kellett volna, sajnos nem hallotta meg. Azt pedig, hogy a szenátusban, az egyetem vezetésében maradva a jelenlétükkel is hitelesítsék a magyar nyelvű oktatás ellen hozott határozatokat, nem vállalhatták tovább. Kivonulásuk nem jelenti azt, hogy cserbenhagyták a diákokat, mivel az adminisztratív és oktatói feladatokat továbbra is ellátják. Ugyanakkor tudják, hogy a tanügyi törvény életbe léptetésének ügye a román társadalom jelenlegi helyzetének a tükre. Hogy kedvezően változzon helyzet, minden szinten az ügy melletti kiállásra, az összetartozás megerősítésére van szükség – hangzott el végkövetkeztetésként az estébe nyúló vita során.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)2015. március 18.
Tisztelet a nemzet hőseinek? Már kukában a kegyelet virágai
Horváth Anna: nagy valószínűséggel vissza fogjuk helyezni a koszorúkat
Egyik olvasónk, Deák Levente a Szabadság Facebook-oldalára elküldött fényképeivel hívta fel a figyelmet arra, hogy Kolozsváron a Biasini-szállónál elhelyezett piros-fehér-zöld pántlikás koszorúk bekerültek három nagyméretű, piros-sárga-kék koszorú mögé, a földre.
Lapunk fényképésze először tavalyinak hitte a képeket, hiszen mint azt az egy nappal korábban készült fotói is tanúsítják, ilyen alakú koszorúkat nem helyezett el senki a március 15-i ünnepségen. A koszorú pántlikáján jól olvasható az „Omagiu eroilor neamului” és a „Primaria şi Consiliul Local Cluj-Napoca” szöveg (Tisztelet a nép hőseinek – Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa), holott az ünnepségen ezen intézmény jóval kisebb koszorúján a „Tisztelet Petőfi Sándor költőnek” felirat állt. Végül többen felkerestük a helyszínt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, ám az akciónak kukázás lett a vége: onnan szedtük ki az „igazi” koszorúkat, a magyar és a román pántlikásokat egyaránt.
BALÁZS BENCE, PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)2015. március 18.
Lélegeztetőn a MAK
Erősíteni kell a nemzettudatot
Újjáélesztik a Magyar Állampolgárok Klubját (MAK) – mondják az egykori alapítók. A MAK-ot 2012-ben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hozta létre azzal a céllal, hogy „közösséggé formálja a visszahonosítottak körét”.
Bedő Zoltán, az alapítók egyike azt mondja: az EMNT munkatársainak gyakorlatilag nem volt idejük ezzel foglalkozni, hiszen a honosítási folyamat, majd a néppárti elnökjelölt indulásához szükséges aláírások gyűjtése, illetve a kampány minden idejüket és energiájukat felemésztette.
– Most felélesztjük és tartalommal töltjük meg ezt a kezdeményezést. A MAK-ban nem lesz politikai tevékenység, de annál több nemzettudat-formáló és -erősítő rendezvénynek lehetne színhelye – ígéri Bedő.
Kátai Zsuzsa, az EMNT megbízott elnöke (az EMNT-nek másfél év alatt három elnöke volt – szerk.) „rendkívül jó” kezdeményezésnek tartja a MAK-ot, amire „valahogy nem jutott idő mostanában”.
– Aki felvette a magyar állampolgárságot, az nem csak lélekben, de papíron is a nemzethez tartozik. Bizonyára valahol meg szeretné élni ezt az együvé tartozást, és ennek igen jó kerete lenne a MAK. A közeljövőben mindenképpen életet lehelünk a klubba – bizakodik a megbízott elnök.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2015. március 18.
Kérdezzük meg a tolvajt
Nem uszított a Noua Dreaptă nevű szervezet december elsején Sepsiszentgyörgyön – ezt állapította meg az ügyészségi vizsgálat. A feljelentőnek elküldött jegyzőkönyv szerint a részletes nyomozás erre minden kétséget kizáróan fényt derített. Igaz, egyetlen szó sincs benne arról, hogy valaki megnézte volna azt a videofelvételt, amit a feljelentő mellékelt. Ezen ugyanis jól látszik és hallatszik, hogy a Noua Dreaptă zászlóival felvonuló egyének torkuk szakadtából üvöltik: „Ki a magyarokkal az országból!”
A rendőrségi vizsgálat abban merült ki, hogy megkérdezték a szélsőséges szervezet vezetőit, kiabáltak-e uszító jelszavakat, s azok azt válaszolták, hogy véleményük szerint ők semmi sértőt nem tettek, nem uszítottak. Tulajdonképpen még azt sem mondták, hogy nem akarták kiutasítani a magyarokat az országból. Akár kiabálhatták is, csak – meglehet – szerintük ez nem sértő. És ezzel a rendőrség lezártnak tekinti az ügyet. Nem kérdezett meg semleges szemtanút vagy akár egyet-kettőt azok közül a csendőrök közül, akik – a felvétel tanúsága szerint is – ott voltak, és gondoskodtak a békés felvonulók biztonságáról. Ők megkérdezték a tettest, és hittek neki.
Olyan ez, mintha rajta lennél egy bevásárlóközpont biztonsági kameráján, amiként öt rúd szalámival mégy ki a bejáraton, s amikor feljelent az üzlet, azt mondod, te nem loptál. Mi több, a jegyzőkönyv tanúsága szerint még őket provokálták az út széléről bekiabáló magyarok, de ehhez már „hozzá vannak szokva, és fegyelmezett módon nem válaszoltak” ezekre a provokációkra. Sőt, egy személy, akit szintén kihallgattak, arra vetemedett, hogy a felvonulás útvonalán lévő tömbházban, saját erkélyére, az ünnepségen résztvevőket provokálandó, kitűzte a székely zászlót…
Ezek után már az is szerencsésnek tekinthető, hogy nem bírságolták meg azt, aki a székely zászlót kitette. Éljen a független román igazságszolgáltatás! És éljenek „érdekvédelmi” szervezeteink és pártjaink, amelyek nem érnek rá ilyen apróságokkal foglalkozni!
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely),
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2015. március 18.
Könyvbe szedett erdélyi érdekképviselet
Borbély Zsolt Attila politológus-közíró Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet negyed évszázada című könyvét mutatják be ezen a héten a Székelyföld több városában.
A Partium Kiadó által 2014 decemberében megjelentetett könyv lépésről lépésre végigköveti az elmúlt 25 év történetét.
A szerző az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy az autonómia nemzetstratégiai szükségszerűségéhez mérte az elmúlt 25 év eseményeit, mert úgy gondolja, az erdélyi magyarság nemzeti érdeke az autonómia elérése. „1989 óta az autonómiánál többet nem lehet követelni, kevesebbet viszont nem érdemes, mert az egyenlő a felmorzsoltatással” – jelentette ki Borbély Zsolt Attila. Hozzátette, bár sokan vitatják, ő meghatározhatónak tartja a nemzeti érdeket: ez a nemzet szellemi, kulturális, morális és lélekszámbeli gyarapodása.
Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet első, későbbi hatásokkal is bíró fontos momentumaként 1989. december 25-ét említette, amikor a megalakuló magyar szervezet Romániai Magyar Demokrata Szövetségként határozta meg magát. Szerinte szerencsésebb lett volna a romániai helyett az erdélyi önmeghatározás, mert ez a közösség őshonosságát hangsúlyozta volna.
A szerző az RMDSZ ellenzékét megjelenítő szervezetek megalakulását tartja újabb fordulópontoknak. Mint emlékeztetett, 2003-ban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), 2008-ban a Magyar Polgári Párt (MPP), 2011-ben pedig az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alakult meg. Az MPP megalakítását szerinte az RMDSZ váltotta ki azzal, hogy román hatalmi segédlettel megakadályozta a magát szintén civil érdekvédelmi szervezetként meghatározó Magyar Polgári Szövetség választási indulását.
Az EMNP megalakulása szerinte annak a következménye, hogy az MPP „saját elnöke foglyává vált”, és azok, akik egyszerre voltak hívei a nemzeti érdekeknek és a demokráciának, kénytelenek voltak saját pártot alapítani.
A hét elején Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen bemutatott könyvet szerdán 18 órától a csíkszeredai Székelyföld Galériában, csütörtökön Kézdivásárhelyen, az Erzsébet Teremben és pénteken Sepsiszentgyörgyön, a Míves Házban mutatják be.
Krónika (Kolozsvár)2015. március 18.
Szent László szobráról egyeztettek
Köztudott, hogy az egykori Szent László, ma Unirii tér átrendezése kapcsán a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Szent László szobrának felállítását kérte a polgármesteri hivataltól. Bár írásos válasz erre a kérvényre mindezidáig nem érkezett, kérésünkre szóbeli egyeztetésre került sor a kérdésben a polgármesteri hivatal, a megyei tanács, illetve a református és római katolikus egyház vezetőinek részvételével. A megbeszélésen az alábbiak fogalmazódtak meg, mint lehetőségek:
1. A polgármesteri hivatalnak nem áll módjában támogatni a római katolikus egyházmegye javaslatát, mivel a főtér átrendezése kapcsán szóban forgó szoborállítások ill. áthelyezések, legalábbis ebben a fázisban csak a főszoborra vonatkoznak. Ebből kifolyólag, nem tekintjük kizártnak a jövőben a szoborállítás lehetőségeit.
2. Amint az egyházmegye részéről már több alkalommal is megfogalmazásra került, fontosnak tartjuk Szent László szobrának felállítását a felújítás alatt lévő Várban, a városalapító király egykori sírjánál. A polgármesteri hivatal részéről biztosítottak bennünket arról, hogy a Várban helyet fog kapni egy odaillő, Szent László király emlékét őrző szobor.
3. Helyi örökségünk megőrzése és ápolása kapcsán szóba került még az is, hogy az önkormányzat hozzájárulásával az egykori olaszi temető és az ott kialakított park visszakaphatja eredeti nevét, amennyiben a Mihai Viteazul szobor nem fog odakerülni. Továbbá, a város főteréhez vezető híd, a Szent László templom mellett, Szent László híd nevet fogja viselni az önkormányzat hozzájárulásával. Nem utolsó sorban, a közeljövőben városunk Rimanóczi teret is fog kapni a sétálóutca végén.
A megbeszélések folytán egyre nyilvánvalóbb, hogy a város összlakosságából 25%-ot jelentő magyar lakosság igényeinek képviseletére és örökségünk megőrzésére irányuló törekvéseink feltételezik az állandó dialógust a város, illetve a megye vezetőségével. De még fontosabb, hogy maradva a realitások talaján, terveinket egységesen fogalmazzuk meg és így tudjuk képviselni a város többsége előtt is.
Nagyváradi Római Katolikus Püspökség
Reggeli Újság (Nagyvárad)