udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 3121-3150 | 3151-3180 | 3181-3210 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. június 1.
A székely vezetők meghurcolása ellen
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tiltakozik a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi polgármester meghurcolása ellen, és felszólítja a magyar kormányt, hogy vegye nyíltan védelmébe a székely vezetőket, akik minden jel szerint politikai indíttatású és megfélemlítő szándékú magyarellenes támadás áldozatai. A romániai korrupcióellenes ügyészség eljárása kísértetiesen hasonlít a szekuritáté idejéből ismert módszerekhez.
Amikor kiállunk Ráduly Róbert és Mezei János mellett, nem téveszthetjük szem elől azt az árulkodó körülményt, hogy jóllehet az ellenük kreált ügyeknek semmi közük egymáshoz, és letartóztatásuk időpontja is távol esik egymástól, a román elektronikus médiában ugyanaz az ismeretlen személy szólalt meg elsőként, és uszította a nézőket a szerinte szörnyű visszaéléseket elkövető két székely polgármester ellen. Biztos jele ez annak, hogy mindketten koncepciós eljárás áldozatai. A nyilatkozó minden valószínűség szerint a kéz a kézben együttműködő román titkosszolgálat és ügyészség közös, fedett ügynöke.
MVSZ-sajtószolgálat (részlet)
Közlemény
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2015. június 1.
Megjelent az Erdélyi Gyopár idei harmadik lapszáma
Nincs új a nap alatt! – szokás mondani. Ezt cáfolja meg az Erdélyi Gyopár legfrissebb számának tartalma. A kiadvány nem fukarkodik a szóval, így szóba hozza, hogy új elnök van immár az Erdélyi Kárpát-Egyesület élén Kovács Lehel István személyében. Megválasztásának körülményeit sem titkolja el, részletes beszámolót olvashatunk a tusnádfürdői közgyűlésről.
Szóba kerül az is a lapban, hogy hány helyre jártak túrázni, miket valósítottak meg az EKE-tagok. Az osztályok hírei és beszámolói dokumentumként is szolgálnak majd egyszer a következő generációnak. És követhető lehet az a kezdeményezés is, amely egy gyergyói ekés ötletéből vált valóra: a Böjte Csaba napközi otthonába járó gyerekeknek kirándulást szervezni. Az EKE-Vár erre is alkalmas, közel van hozzá a Székelykő, a Tordai-hasadék, az élmény pedig felnőttkorig is kitarthat.
Szintén szóba öntötték a szervezők az EKE Vándortábor újabb túráit, a legfontosabb tudnivalókat azok számára, akik a magyar turistaság legnagyobb eseményén együtt kívánnak lenni a természetben. De maradt mondandó a védett övezetekről is, ez a sorozat most a Pietrele Doamnei-Rarău Természetvédelmi Terület bemutatásával folytatódik. A múltba is érdemes visszatekinteni – állítják azok, akik az 1892-ben megszületett folyóirat utódját ma szerkesztik. Így olvasható a lapban egy 135 évvel ezelőtti kirándulás a Rozsályra, Heppes Miklós ismertetése, valamint a kártyás és turista között is fellelhetők ősöreg összefüggések.
A Borvizeink, gyógyvizeink sorozatból érdemes elolvasni A tusnádi Nádasfürdő című írást, melyben a szerző, Jánosi Csaba olyan értéket mutat be, amely a Vándortáborban közelről is megtekinthető lesz. Elmélet és gyakorlat találkozik itt, akárcsak a gyógynövényrovatban, amelyben Macalik Ernő tesz javaslatot egészségünk jobbítására. És ha az Erdélyi Gyopár-ajánló elején azt is írtuk, hogy nincs új a nap alatt, reméljük, sikerült ezt megcáfolnunk. Sőt, ennél is továbbmegyünk: aki a friss kiadványt fellapozza, még arról is meggyőződhet, hogy van újdonság a csillagok között. Látnivaló éjjel-nappal – ez a természetszerető ajándéka.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kéthavonta megjelenő, természetjárás, honismeret, környezetvédelem témaköröket felölelő kiadványát keresse az EKE-osztályoknál vagy az elofizetes@eke.ma e-mail címen.
maszol.ro2015. június 1.
Az ügyészséghez fordult Árus Zsolt
Vélt titkosszolgálati lejárató és megfélemlítő kampány miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a romániai főügyésznél Árus Zsolt gyergyószentmiklósi vállalkozó, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke.
Ügyészségi beadványban Árus Zsolt közölte, március eleje óta módszeres lejáratási kampány folyik ellene. Különböző címekről küldött internetes levelekben, illetve Gyergyószentmiklós utcáin elszórt nyomtatott anyagokban róla és vállalkozásáról valótlan állításokat terjesztenek.
Árus Zsolt szerint a lejárató levelek – melyek Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét és Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós tisztségéből felfüggesztett polgármesterét is említik – voltaképpen a Székely Nemzeti Tanács ellen irányulnak.
A vállalkozó szerint a levelek rá vonatkozó valós információfoszlányait csakis titkosszolgálati módszerekkel lehetett összegyűjteni. A módszerek felsorolásában telefonbeszélgetései lehallgatását, elektronikus levelezésének megfigyelését és személyes mozgásainak megfigyelését említette.
Árus elmondta, egy ismeretlen személy áprilisban behatolt a háza udvarára, és egy műanyagszatyrot hagyott ott egy fenyegető levéllel és egy csíkos pizsamával. Árus Zsolt közölte, az ügyészség mellett a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI), és a SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságnak is elküldte a beadványát.
Székelyhon.ro2015. június 1.
Ortodox pünkösdöt ünnepeltetnek a magyar diákokkal
A Maros megyei tanfelügyelőség utasítása ellenére egyes iskolaigazgatók az ortodox pünkösdöt ünnepeltették meg több vásárhelyi tanintézet magyar nemzetiségű tanulójával és pedagógusával.
A diszkriminatív és cinikus intézkedést több katolikus és református tanár is jelezte, olyan, akit az iskola vezetősége arra kötelezett, hogy pünkösd hétfőjét ne május 25-én, hanem június elsején ünnepelje. A névtelenségbe burkolózó pedagógusok mellett Kerekes Szilárd, a Liviu Rebreanu Általános Iskola történelemtanára és egyben az Iskola a Dombon Egyesület elnöke közleményben szóvá is tette, hogy a gyermeke iskolájában, a Bernády György Általános Iskolában valamint az Elektromaros szakközépiskolában csak az ortodox ünnep számít szabadnapnak. A legtöbb etnikailag és felekezetileg vegyes iskolában mindenki a saját pünkösdjét ünnepelhette, míg a Művészeti Gimnázium vezetősége mindkét hétfőt szabaddá tette.
Kérdésünkre, hogy egyes iskolaigazgatók miért nem tartják tiszteletben az etnikai és vallási kisebbségek jogait, Ştefan Someşan főtanfelügyelő meglepettnek bizonyult, hisz egyetlen ilyen visszás helyzet sem jutott tudomására. Mint mondta, ő maga szólította fel az iskolaigazgatókat, hogy a magyar tagozatnak egy héttel korábban adják ki a szabadnapot. „Nem jön, hogy higgyem, hogy gondok lettek volna, hisz megmondtuk: az egy helyett senkinek nem jár két szabadnap, de azt az egyet akkor vehesse ki, amikor ünnepel. Elsősorban a diákok érdekeit tartottuk szem előtt, így elvétve előfordulhatott olyan eset, hogy egyik-másik, román tagozaton is leadó tanárnak be kellett mennie dolgozni május 25-én. De nem hinném, hogy ha megkért volna egy éppen lyukasórán lévő román kollégát, az ne ugrott volna be helyette” – próbálta tisztázni a helyzetet a főtanfelügyelő. Someşan fülébe azok az esetek sem jutottak el, amikor magyar tanárok által oktatott teljes magyar osztályokat kényszerítettek május 25-én iskolába az igazgatók, azért, hogy az iskola „egységesen, június elsején ünnepelje a pünkösdöt”.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro2015. június 1.
Bezár az árkosi kastély
Felfüggesztette júniusi tevékenységét a kilakoltatás előtt álló Árkosi Művelődési Központ. Az elmúlt hétvégére beütemezett, az országos és nemzetközi versenyeken díjazott fiatalok gálája is elmaradt.
Kopacz Attila, a művelődési minisztérium fennhatósága alatt működő kulturális központ igazgatója az Agerpres hírügynökségnek kifejtette, a júniusra beütemezett kulturális programokat is elhalasztották, arra számítva, hogy addig eldől a végrehajtók által fenyegetett intézmény sorsa.
Az igazgató elmondta, a végrehajtótól egy hónap haladékot kaptak a kilakoltatási végzés gyakorlatba ültetése előtt, egyelőre nincs hova költözniük. Meglátása szerint az lenne a tökéletes megoldás, ha bér ellenében az intézmény a kastélyban maradhatna.
Mint ismeretes, a kastélyt visszaszolgáltatták az egykori tulajdonos örököseinek, a művelődési élet több személyisége azonban a kastélyban működő kulturális intézmény megmentéséért emelt szót.
Bíró Blanka2015. június 1.
PAT: a Partium és Székelyföld autonómiatörekvései erősítik egymást
A Partiumi Autonómiatanács elnöksége üdvözölte, hogy Csíkszereda önkormányzatában pártállástól függetlenül támogatják a Partium önrendelkezését.
Tizenegy csíkszeredai városi tanácsos, az EMNP tisztségviselői mellett az RMDSZ és az MPP képviselői is aláírták azt a nyilatkozatot, melyben támogatásukról biztosították a Partiumi Autonómiatanácsot (PAT). Annak apropóján született a nyilatkozat hogy a PAT május közepén döntött a Partium címeréről és lobogójáról.
"Lépésükkel igazolták azon meggyőződésünket, hogy Partium és Székelyföld autonómiatörekvései nemhogy gyengítenék, hanem éppen ellenkezőleg, erősítik és kiegészítik egymást. A cél közös: az erdélyi magyarság számára a lehető legszélesebb körű önrendelkezési jogkörök kivívása, a szükséges intézményi és közigazgatási keretek megteremtése." – fogalmaznak a szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményben. Végül biztosítják a székelyeket, hogy ezután is részt fognak venni a Székelyföld autonómiájáért szervezett megmozdulásokon.
foter.ro2015. június 2.
Rendfenntartókra futja, oktatásra és egészségügyre nem
Az Eurostat a 2013-as adatok feldolgozása után megállapítja, Románia az európai átlagnál jóval kevesebb pénzt fordít az egészségügyre és az oktatásra: eszerint az ország oktatásra szánt költségvetése 2,2 százalékponttal alulmaradt az európai átlaghoz képest, az egészségügyre pedig a bruttó nemzeti termék alig négy százalékát fordították 2013-ban, míg a többi uniós állam átlaga meghaladja a 7 százalékot.
A rendőrség és a különleges alakulatok tevékenységének támogatása terén azonban élen jár Románia: a bruttó nemzeti termék 2,2 százalékát fordította erre az ország, míg az európai átlag mindössze 1,8 százalék. A hatóságok szerint a 250 ezer rendőr, csendőr, tűzoltó és katona felszereléseire, bérére és élelmezésére költötték ezt a pénzt. (Erdély.ma)
NEM A MAGYAROK ÜNNEPE. Csalódást okoztak a szatmári magyaroknak a hétvégén zajlott városnapok, még annak ellenére is, hogy előre tudták, Dorel Coica polgármester „magyartalanította” az ünnepet: előbb „elfelejtette” listára tenni a magyar sztárénekeseket, mert állítólag nem kapta meg időben a nevüket, majd azt kifogásolta, hogy túl sokat kérnek a magyarországi előadók. Végül egyedül Keresztes Ildikó léphetett vasárnap este a közönség elé. A mintegy negyvenezres helyi magyarság valósággal bojkottálta a kampányrendezvénnyé avanzsált városünnepet, melyen az evés-ivás uralt mindent, a kulturális műsorok száma elenyészően kevés volt. A magyar árusoknak sem ment jól, Istvánffy Géza, az avasi Vámfalu fazekasmestere például szombaton egész nap nem árult annyit, hogy a benzinre elég legyen „Ez nem a mi ünnepünk, nem lett volna szabad ide jönnöm, hisz itt minden a bulizásról szól!” – jegyezte meg. (Maszol)
TUDOMÁNYOS ANALFABÉTÁK ORSZÁGA. Egy Európa-szerte nemrég elvégzett kutatás eredményei szerint Románia utolsó helyen végzett, ami az állampolgárok IQ-szintjét illeti a nemzetközileg legelismertebb és legszigorúbb vizsgálatok egyike, a RAVEN-teszt szerint. Egy négy évvel ezelőtt végzett hasonló kutatás során Románia hátulról a harmadik helyen végzett (94-es IQ-val), Törökország és Szerbia előtt. Akkor Németország foglalta el az első helyet, átlag 107-es IQ-val. Ennél is szomorúbb egy másik kutatás eredménye, amely azt vizsgálta, mennyit tud a román nép a világról, amelyben él, illetve mi a tudományosság és a vallásosság közötti arány. A románok majdnem fele (42 százalék) úgy gondolja, a Nap forog a Föld körül, egyharmada úgy tudja, hogy főzés által a radioaktív tej ihatóvá válik, és 32 százalékuk meg van győződve arról, hogy léteznek olyan emberek, akiket megszállt az ördög. A kutatás eredményei szerint a románok alig egy százaléka rendelkezik komolyabb tudományos ismeretekkel. Összehasonlításképpen: Franciaország és Németország esetében ez az arány 17 százalék körül mozog. (Főtér.ro)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 2.
Székelyföld helye a világban
A fejlesztéspolitikában szükséges szemléletváltásról, a székelyföldi társadalom szerkezetének jellemzőiről, a területi autonómia esélyeiről geopolitikai kontextusban, szórvány és tömb viszonyáról esett szó azon a kétnapos konferencián, amelyet a Domokos Géza Egyesület szervezett Cselekvési alternatívák Székelyföldön címmel Sepsiszentgyörgyön a megyeháza kis gyűléstermében szerény részvétel mellett csütörtökön és pénteken.
Behozni a lemaradást
Magyarország kormánya támogatja a Székelyföld gazdasági felemelkedését célzó kezdeményezéseket, az ugyanis a külhoni magyar régiók megerősödésének feltétele – jelentette ki Lukács Bence, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviselője. Biró A. Zoltán egyetemi tanár az általa vezetett székelyföldi kutatóintézet eddigi tapasztalatainak összegzésére tett kísérletet a térségi elitek szempontjából. Közép- és Közép-Kelet-Európában a vidéki térségek stagnálnak, ez jellemző Székelyföldre is: a fejlesztéspolitikai indexek nem túl jók, az életminőség nem változott jelentősen, a kilátások kedvezőtlenek. A vidéki térségek felzárkóztatásában megvannak a kedvező tényezők, az előnyök, de léteznek visszafogó tényezők is. Bár azt szokták mondani, hogy fejlesztéspolitikában a pénz, illetve a szakértelem hiánya a legnagyobb hátrány, a székelyföldi társadalom mélyszerkezetében van néhány olyan emberi tényező, amely adott helyzetben előny ugyan, de a technicista szemléletű fejlesztéspolitikában – amely pénzszerzésre, szervezésre, látható eredményre összpontosít, és abból indul ki, hogy a fejlesztésekhez majd igazodnak az emberek – visszafogó tényező lehet. Ilyen az egyén, a családok ciklikus tevékenységéből adódó rövid távú tervezés, amely, bár biztonságot jelent, nem kifejezetten kockázatvállalással járó piacgazdasági szemlélet. Változott a tanuláshoz való viszonyulás is: jelenleg csak annyit tanulnak az itt élők, amennyi rövid távon hasznos lehet számukra, és a megszerzett tudás hasznosítását is csak hivatalos munkaviszony keretei között képzelik el. Ezek a tényezők nem feltétlenül korlátok, hanem előnyök is, például biztonságot, egyensúlyt, természetközeliséget is jelentenek, de hátrányok lehetnek a jelenleg uralkodó technicista szemléletű fejlesztéspolitikában. Ezért Biró A. Zoltán úgy véli, a térségre, annak társadalmi szerkezetére ráépülő fejlesztéspolitikára lenne szükség. Példaként említette a biogazdák szervezkedését, amely a térség egyik jellemzőjére, a természetközeliségre épül.
A kisebbik rossz
Az autonómia hosszú folyamat eredménye, egynéhány példát leszámítva – például Grönlandot, amely nem kérte, mégis megkapta azt – ritkán fordul elő, hogy azonnal elérjék – mutatott rá Tóth Norbert. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója geopolitikai szempontból latolgatta a székelyföldi területi autonómia esélyeit. A világból vett példák alapján kijelentette: az anyaország léte, támogatása sok esetben lélektanilag visszafogja az autonómiáért küzdő közösséget, több az olyan sikeres autonómiatörekvés, ahol nincs anyaország. Úgy vélte, a központi államvezetések autonómiával szembeni ellenállása akkor szűnik meg, amikor választásra kényszerülnek, és a kisebbik rosszat látják abban. Kérdés, hogy a területben gondolkodó Romániának lesznek-e a jövőben olyan igényei, amelyek nyomán választásra kényszerülhet – vetette fel. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a Moldovai Köztársaság és Románia viszonya csak azért is érdekes, mert Moldovában már van működő autonómia, a gagauzoké.
Mérsékelt derűlátás
A nagy államok kiváltsága a hosszú távú stratégia, a kis államok – mint Magyarország, Románia – legtöbb tízéves távokban gondolkodhatnak. Ekkora időszakra – a világban zajló események elemzése alapján – Közép-Kelet-Európa államainak lakói mérsékelten derűlátóak lehetnek – állapította meg Barabás T. János. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a jelenlegi külpolitika startpontja 2008: az amerikai pénzügyi válság kezdete, az orosz–grúz háború, Kína gazdasági nyitása jelentette a fontosabb fordulópontokat. Azt követően az amerikai pénzügyi elit áttételes eszközökkel próbálja biztosítani elsőbbségét, az pedig, hogy az USA egyre kevésbé függ a külföldi energiaforrásoktól, azt jelenti, egyre távolságtartóbb lesz külpolitikai ügyekben. 2008 egyik következménye Oroszország agresszívvé válása, a Nova Russzija-álomról, úgy tűnik, lemondott Moszkva, de pénzügyileg egyre nagyobb bajban van, hiszen gazdaságát nagy részben az energiakivitelre alapozza. Az ukránkérdés – Barabás szerint – hibrid békévé alakul, Oroszország ugyanis azért ragaszkodik Ukrajnához, mert úgy érzi, ha csökken befolyása felette, megszűnik nagyhatalomnak lenni. Európa helyzetét elemezve, Barabás szerint az elkövetkező évtized során a gyáripar kitelepedik Kelet-Európába, emiatt Magyarország, de Románia is akkor lehet sikeres, ha fejleszti információs technológiáját. A két ország egymástól való függése megugrott, közös érdekeik is komolyak, emiatt az országok közti feszültség csökkenni fog, a gazdasági kapcsolatok pedig egyre erősödnek – vonta le a következtetést.
Székelyföldi modell
Ha a külpolitikai elemző a high tech szempontjából az információs technológiához való felzárkózás szükségességét hangsúlyozta, Kolumbán Gábor egyetemi oktató a low tech felől közelítve mutatott be egy lehetséges székelyföldi jövőképet. A globális gazdaság számára a profit a fontos – Kolumbán szerint viszont van értelme olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek nincsenek a globális gazdaságban. Ilyen az általuk kidolgozott székelygyümölcs- modell, melynek a lényege: megélhetést biztosító gazdálkodást fenntartani a hagyományos tudás segítségével. A gyümölcstermesztéssel foglalkozók számára kifejlesztenek néhány modellterméket, szakmai segítséget biztosítanak, ehhez hozzáteszik a marketingmunkát, a többi attól függ, hogy egy közösség képes-e összefogni, társulva előbb lépni. Jó példa akad most már erre (Székelyudvarhely, Székelykeresztúr környékén, Kolumbán szerint ott nyitottabbak az emberek), bizonyítván, a természetközeli megélhetési formának is van helye a globális világban. Szerinte az elkövetkezőben a székelyföldi emberek 20–30 százaléka integrálódik a globális gazdaságba, 15–20 százaléknyi a sikeres regionális és helyi gazdaságokban tevékenykedik (megjegyezte, Székelyföld önellátó lehetne, hiszen itt minden megterem, ami a megélhetéshez szükséges, a kényszerérett banánnál például egészségesebb az alma), a többiek a klasszikus gazdaságokban találhatják meg helyüket, mint a turizmus, szolgáltatások. Ennek eléréshez azonban magas minőségű oktatási és egészségügyi rendszer szükségeltetne. Élet szórványban
Az erdélyi magyarság stratégiája nem az kell hogy legyen, miként fogunk eltűnni innen vagy onnan, hanem erősíteni azt, ami van – hívta fel a figyelmet Demeter László művelődésszervező, Kovászna Megye Tanácsa szórványprogramjának felelőse. A szórványprogrammal immár hat éve foglalkozó Demeter László szerint a Kovászna és a Hargita megyei tanács kezdeményezése esetleges, nincsenek elegen ahhoz, hogy hatékonyan foglalkozhassanak a kérdéssel. Úgy látja, az erdélyi magyar szórványközösségek megmaradásához nem elég a „belső anyaország” felelősségvállalása, társulnia kellene Magyarországnak, illetve az egész Kárpát-medencének. Egymás öntudatának erősítését, a szórványbeli magyarok létének kiszámíthatóságát tartja megoldandónak, ehhez a család és az egyház mellett a gazdasági szereplők megjelenését véli szükségesnek. Példaként a piski csárda sorsát hozta fel: nemzeti emlékhelyünk egyre romosabb állapotú, és nem akad a turizmusban, vendéglátásban érdekelt magyar vállalkozó, aki működtetné. De keserű tapasztalatként hozta fel, hogy Hunyad megyében található olyan Mol-benzinállomás, ahol egyetlen alkalmazottt sem beszéli a magyar nyelvet, vagy magyar vállalkozó által működtetett panzió, ahol csupa román alkalmazott dolgozik. De ott van a magyar templomokban tartott kétnyelvű mise is. Különleges a szórványbeli magyar iskolák helyzete, melyek nem valamely stratégia mentén alakultak ki, hanem lelkes emberek – mint Böjte Csaba – kezdeményezésére, és a Nemzetstratégiai Kutató Intézet gyöngyhalászat-kezdeményezése e nehezen alakított és még nehezebben fenntartott kollégiumok felszámolásához vezethet. Mindezek olyan kérdések, melyeken jobban el kellene gondolkodni, Demeter László szerint ugyanis, ha a szórvány felszámolódik, Székelyföld elszigeteltté válik, és kérdéses, fenntartható lesz-e a nagy román tenger közepén.
FARCÁDI BOTOND, VÁRY O. PÉTER
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 2.
Közadakozásból építik újra a gyimesbükki Rákóczi-várat
Gyimesbükkön közadakozásból készülnek újraépíteni azt a Rákóczi-vár néven ismert őrtornyot, amely mintegy háromszáz éven át szolgálta a történelmi Erdély és Moldva határán a gyimesi kereskedelmi útvonal felügyeletét – közölte hétfőn az MTI-vel Deáky András, a Gyimesbükkért Egyesület elnöke. Deáky András elmondta, hogy az őrtorony újraépítésének a terveit a bécsi levéltárból beszerzett dokumentáció alapján készítette el Esztány Győző csíkszeredai építész. A terveket a Bákó megyei műemlékvédelmi szakhatóság is nagyra értékelte, de a Bákó megyei hatóságok a régészeti feltárás elvégzéséhez kötötték az építési engedély kibocsátását. Hozzátette, jelenleg zajlik a rom régészeti kutatása, és remélhetőleg hamarosan elkezdődhet az építkezés. A Rákóczi-várat a 17. század elején Bethlen Gáboryi fejedelem építtette, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősíttette meg. Az őrtoronynak mára csak a romjai maradtak meg, és jószerével csak az a lépcsősor emlékeztet az építményre, amely a Tatros folyó völgyéből kiemelkedő 30 méter magas sziklateraszra vezet. A tervek szerint az őrtorony földszintjén kiállítótermet hoznak létre, az emeleti termet és a sziklaterasz beépítetlen részét kávézóvá alakítanák. Deáky András úgy vélte, a Rákóczi-vár újraépítése lesz annak az örökségvédelmi munkának a megkoronázása, amelyet az elmúlt évtizedben Gyimesbükkön elvégeztek. Emlékeztetett arra, hogy a csángók által lakott székelyföldi település – melyet a romániai megyék 1968-as megrajzolásakor a moldvai Bákó megyébe soroltak – mára afféle zarándokhellyé vált, ahová azok látogatnak el, akik az egykori „ezeréves határ” emlékeit keresik. Közösségi összefogással sikerült felújítani a Magyar Királyi Állami Vasutak legkeletibb, 30. számú őrházát és a kontumáci kápolnát, sikerült konzerválni az egykori karantén épületének a romjait, ahol háborús emlékhelyet hoztak létre. Hozzátette, a Rákóczi-vár újraépítéséhez mintegy 220 ezer euróra van szükség, melynek összegyűjtésére a gyimesbükki önkormányzat, a Gyimesbükkért Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány vállalkozott.
MTI
Népújság (Marosvásárhely)2015. június 2.
Hetvenéves a marosvásárhelyi magyar orvosi oktatás
Emlékünnepség a múltról, jelenről és a remélt jövőről
A történelmi hitelességhez hűen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozata 2015. május 29-én a Kultúrpalotában ünnepelte a marosvásárhelyi magyar orvosképzés kezdetének 70. évfordulóját. 1945-ben e napon jelent meg a 407-es királyi törvényerejű rendelet, amely lehetővé tette, hogy négy karral magyar tannyelvű állami egyetem működjön Kolozsváron. A négy kar egyike az orvosi fakultás volt. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya által szervezett többórás megemlékező ünnepségen részt vett Zákonyi Balázs, Magyarország bukaresti nagykövete, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, Angela Borda professzor, a MOGYE rektorhelyettese, a társegyetemek vezetői, politikai pártok országos és helyi szervezetének képviselői, az egyetem volt és jelenlegi oktatói, mai és volt hallgatók.
A történelmi események meghamisítása
A történelmi háttérről dr. Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője számolt be, aki felidézte a 70 évvel ezelőtti eseményeket, a királyi dekrétumot és annak indoklását: „Tekintettel az egyenlőségi szellemre, amellyel a kormány minden egyes állampolgárát kezeli, és azon őszinte szándékra, hogy együttműködjön az összes nemzeti kisebbséggel egy jobb és igazabb világ érdekében…” jött létre Kolozsváron egy magyar tannyelvű állami egyetem.
Az orvosi kar Marosvásárhelyre költözése már a kezdetekkor egy kompromisszum következménye volt. A román kollégák ellenállása miatt, akik nem voltak hajlandók osztozni a klinikákon, a magyar fél kényszerűségből döntött a Marosvásárhelyre költözés mellett. Ennek nyomán a magyar nyelvű orvosképzés a kolozsvári Bolyai Egyetem kihelyezett karaként működött 1948-ig, amikor önálló Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetté vált, majd 1990-től egyetemmé. A tények ismeretében a történelmi események meghamisítását jelenti az a tábla, amit Mihály király domborművével az egyetem előcsarnokában nemrégiben lelepleztek, azzal a felirattal, hogy a király alapította 70 évvel ezelőtt a MOGYE-t – mondta Szabó professzor. A 70 év történetét áttekintve kijelentette, hogy a magyar oktatás folyamatos visszaszorítása miatt a mai egyetem sem tartalmilag, sem formailag nem az, ami az erdélyi magyarságot megilletné. Spielmann Mihály a házigazda műsorvezető szerepében, aki maga is végigkövette az egyetem történetét, Brendus Rékának, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettesének adta át a szót, aki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét tolmácsolta. „Minden olyan utólagos interpretáció, amely a tényeket, kiváltképpen az intézmény magyar jellegét elhallgatja, súlyos pontatlanságról, vagy mondjuk ki őszintén: rosszindulatú történelemhamisításról árulkodik, amelyet nem tudunk elfogadni, s amely ellen határozottan tiltakozunk…” – szerepelt a levélben, amely kitért az egyetem alapításának körülményeire, jellegének megváltoztatására. Az erdélyi magyarságtól 1962-ben elvett jogot a rendszerváltás után megjelent 2011-es oktatási törvény adta vissza, de a többség képviselői a diktatúráéhoz hasonló módszerekkel szabotálják annak végrehajtását, holott a romániai magyarságnak joga van az önálló magyar orvosi oktatásra – hangzott el a levélben, amely a magyar kormány támogatásáról biztosította az erdélyi magyarságot. Dr. Jávor András professzor, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese prof. dr. Bódis Józsefnek, a Magyar Rektori Konferencia elnökének és saját egyetemének üzenetét tolmácsolta. A magyar tudományos közélet számon tartja a MOGYE-t, ismerik törekvéseit, szívesen látják hallgatóit a különböző képzésekre, igyekszenek bővíteni a tudományos együttműködés lehetőségeit, s mindent megtesznek a szakmai és erkölcsi támogatás érdekében is – köszöntette a professzor a volt és jelenlegi oktatókat és hallgatókat.
Már demokraták vagyunk, és nem félünk – idézte Bibó Istvánt dr. Lőrinczi Zoltán előadótanár, aki az 1980-as évek légköréről rajzolt erőteljes képet. Szólt a diktatúra előretöréséről, igazi arcáról, a magyarellenes propagandáról, amely a felsőoktatási intézményekben, köztük az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben is egyre jobban éreztette hatását, ahol mindinkább háttérbe szorultak, alárendelt helyzetbe kerültek a magyar oktatók. 1989-ben már kilenc tantárgyat tanítottak kizárólag román nyelven, a magyar hallgatók száma az orvosi karon az 1984-es 72-ről 15-re csökkent 1989-ben, a fogorvosi karra három magyar hallgatót vettek fel. Az 1980-as években már nem alkalmaztak magyar oktatókat, s a végzősök zömét a Kárpátokon túlra helyezték ki, megszűnt az esély a szakosodásra, a szakmai fejlődésre. Az 1989-es fordulat látszólag az utolsó percben hozott mentséget a magyar oktatás számára, de a várt román–magyar testvériség helyett hamarosan kiderült, hogy a magyarok elnyomása hazafias tetté vált, amit az 1990-es márciusi pogrom is igazolt. A MOGYE-n a magyar oktatás tovább sorvadt, s magyaros nevű profitőrök foglalták el az oktatói állásokat, miközben a magyar közösség törvény biztosította jogát nem ismerték el.
„A tanügyi törvény árnyékában”
Dr. Szilágyi Tibor professzor a korábban elhangzott helyzetjelentés folytatására vállalkozott a képernyőre is kivetített dokumentumokkal.
A egyetem sorvadásához vezető sarkalatos pontot az önszerveződési keret megszüntetésével magyarázta, ami biztosította volna az utánpótlást, a szakmai színvonal megtartását, a kontraszelekció kiküszöbölését. Az 1990-es változások után a 2011-es oktatási törvény hozott újabb reményt az önszerveződés lehetőségére, s rektorhelyettesként az ő feladata lett volna a törvény előírásainak életbe ültetése, ami a mai napig sem sikerül, bár a magyar oktatók közgyűlése folyamatosan kiállt ezért.
A következőkben Szilágyi professzor ismertette az oktatási törvény kedvező előírásait, miszerint az egyetemi képzés minden szinten, az alapképzéstől a doktori cím megszerzéséig anyanyelven történhet. A multikulturális egyetemek fogalmának a bevezetésével a jogszabály előírta a saját magát fenntartó szervezési keretet és annak szerkezetét is (tagozat, főtanszékek). A törvénybe azonban egy alapvető hiba csúszott be, egy másik paragrafus szerint ugyanis a főtanszékeket a szenátus jóváhagyásával kell létrehozni, ami a szenátus hatáskörébe utalja a megvalósítást. Az egyetem szervezési, működési szabályzatának, a chartának a kidolgozásakor még minden a helyén volt, 3 román és 3 magyar főtanszék szerepelt az orvosi karon, s egy-egy a fogorvosin és a gyógyszerészetin, továbbá az is, hogy a gyakorlati oktatás az előadás nyelvén történik. Ehhez képest az első szenátusi ülésen már változott a helyzet, majd a második szavazás nyomán a román többségű szenátus tagjai a magyar főtanszékek létrehozása ellen szavaztak. Mivel ezt a törvénysértést nem lehetett támogatni, a magyar fél kivonult a szenátusból, és elkezdődtek a minisztériumhoz írt beadványok, eredmény nélkül. A tiltakozó akciók nyomán 2012 márciusában az akkori tanügyminiszter felszólította az egyetemet, hogy érvényes charta nélkül működik, s ezért az időközben lebonyolított választásokat nem tartja törvényeseknek, és büntetéseket helyezett kilátásba, ha nem alkalmazzák a törvényt. Időközben a magyar tagozat megválasztotta a saját képviselőit, és több mint 14.000-en írták alá két hét alatt szerte a világból a törvény betartására vonatkozó kérést. De lépett a másik fél is, s az országos akkreditációs bizottság, az ARACIS megjelentetett a honlapján egy kis lábjegyzetet arra vonatkozóan, hogy a beteg és a diák kapcsolata csak román nyelvű lehet, ami valójában kötelezővé teszi a román nyelvű klinikai gyakorlatot, s ellehetetleníti a tagozatok szétválasztását.
Vesztes és nyertes perek sora következett, amelyek képviseletét Kincses Előd ügyvéd vállalta. A háttérben időközben nagyon sok akció zajlott, de látván, hogy az egyetem román oktatóinak ellenállását nem lehet áttörni, felsőbb szintről kormányhatározattal próbálták megoldani a helyzetet. Román részről erős néplázítás kezdődött, aminek az eredménye egy bizalmatlansági indítvány lett, ami az Ungureanu-kormány bukásához vezetett. A kialakult kényelmetlen helyzetben a minisztérium áthidaló megoldást keresett, s akkor került sor a román és a magyar fél közötti tárgyalásra három miniszter (tanügy-, belügy-, egészségügy-) részvételével. A megegyezés viszonylag kedvező határozattal zárult, de annak gyakorlatba ültetése már kezdettől akadozott. A magyar oktatókkal szemben megfogalmazott vádak ellenére folyamatos kompromisszumokkal próbáltak érvényt szerezni az egyezségnek – hangsúlyozta Szilágyi professzor. 2013-ban az orvosi kar megkapta ugyan a végleges akkreditációt, de a kétszeri nekifutás után a március 20-ra tett szenátusi ülésen a többség a főtanszékek megalapítását meghatározatlan időre halasztotta. Ebben a helyzetben döntöttek úgy a magyar tagozat képviselői, hogy ha a fő célt sem tudták megvalósítani, kivonulnak az egyetem vezetőségéből.
A bűvös háromszög
A gyógyszerészeti kar helyzete ennél bonyolultabb. Szilágyi professzor szerint a sajtótudósításokból az derült ki, hogy az idén nem lesz felvételi vizsga a gyógyszerészeti karon, mivel az ezzel megbízott kolléga nem állította össze a dossziét, s a magyar oktatók nem vesznek részt az üléseken, ezért úgy gondolta, hogy tisztázni kell a helyzetet. A történet egy évvel korábban kezdődött, amikor az ARACIS átiratából kiderült, hogy a román tagozatnak végleges, a magyarnak csak ideiglenes működési engedélyt akarnak adni. Mivel a szenátus egyforma akkreditációt kért, a rektor megnyugtatta Szilágyi professzort, hogy tévedésről van szó. Tavaly májusban a gyógyszerészeti kar oktatói kérték az egyetem vezetőségét, hogy hozzon világos döntést. Válaszként a szenátus megszavazta, hogy ideiglenes akkreditációt kérnek a magyar tagozat számára, ami ellen szeptemberben az oktatók újból tiltakoztak. A szenátus válasza az volt, hogy dr. Sipos Emese tanárnőnek az ideiglenes akkreditációhoz szükséges dossziét kell összeállítania. A magyar oktatók állásfoglalást kértek a minisztériumtól és az akkreditációs bizottságtól. Ez utóbbiak kiszálltak és a kompromisszumos megoldás elfogadását javasolták, amit a magyar oktatók egyöntetűen elutasítottak, beleütközve ezúttal is abba a bűvös háromszögbe, amit az egyetem, az akkreditációs bizottság és a minisztérium alkot, folyamatosan megakadályozva, hogy a magyar fél érdekei érvényesüljenek – hangsúlyozta Szilágyi professzor. Majd hozzátette, hogy a riogatás után, miszerint nem indul magyar nyelvű gyógyszerészképzés, azt a megoldást találták, hogy a törvény előírásaival ellentétben csak egy tanulmányi programot hagytak jóvá.
Nyíltan a törvény ellen
Miközben eddig az időpontig csak burkoltan nem alkalmazták a törvényt, a gyógyszerészeti kar esetében nyíltan le is írták, hogy azt nem kell alkalmazni – hangsúlyozta Szilágyi professzor. Beszédének végén bemutatta az igazságot tükröző kolozsvári táblát és a hamisítottat, amit a MOGYE-n lelepleztek le.
Dr. Borda Angela prorektor asszony, aki kezdetben tapsolt, aztán csak ült, gyorsan elhagyta a termet. A műsor idején élőben vagy filmfelvételről megszólaltak az egyetem nyugalmazott professzorai, köztük dr. Dienes Sándor egyetemi tanár, aki 1945-ben az első évfolyamra felvételizett, ahol 1946. február 11-én kezdődött meg az oktatás. Megemlítette, hogy a magyarországi professzorok magas színvonalon tanítottak, s kongresszusokon, tanulmányutakon való részvételre buzdította a fiatalokat. Dr. Bocskay István nyugalmazott professzor az igényes oktatás mellett a fogorvosi kar viszontagságos történetéről beszélt, amit negyedéves korában megszüntettek, s az 1948-ben felvételizett hallgatók a kolozsvári román tannyelvű egyetemen kellett befejezzék tanulmányaikat. Dr. Szabó Árpád professzor a magyar nyelvű orvosképzés elsorvasztására hívta fel a figyelmet. A félelem is jelen volt az egykori hallgatók életében, erről dr. Papp Zoltán nyugalmazott egyetemi tanár nyilatkozott. A román–magyar együttélés lehetőségéről, a teljes anyanyelvi képzés fontosságáról s arról, hogy a betegnek joga van anyanyelvén beszélni az orvosával, dr. Péter Mihály professzor szólt a hallgatósághoz. A kivándorlás ellen foglalt állást dr. Feszt György egyetemi tanár, aki az Erdélyhez való ragaszkodását hangsúlyozta. Dr. Gyéresi Árpád professzor pontos és alapos képet rajzolt a sok megpróbáltatásnak kitett és a rendszerváltás előtt fel is számolt, majd 1990-ben újraindított gyógyszerészeti kar történetéről, az alapító tanárokról és utódaikról, a tanszékeken folyó oktatási és tudományos tevékenységről, s arról, hogy 1948-tól kezdődően az idén végzett a 61. évfolyam, összesen 2 582 gyógyszerész.
Szabad jövőkép
Szabad jövőképet, stratégiát a magyar oktatás számára csak önálló döntéshozatali helyzetben lehet kialakítani. A szabad akarat gúzsba kötésével, a törvény biztosította jogok csűrés-csavarásával mindenki veszít – mondta. Beszédének végén a fiatalokhoz szólt, hogy vegyenek részt az egyetem jövőjének az építésében.
A címzettek nevében dr. Mezey Tibor szólt, aki tíz éve oktatója az egyetemnek, s örömmel tapasztalja, hogy egyre több kolléga dönt az itthon maradás vagy a hazatérés mellett. Bár nem könnyű a szélmalomharcban helytállni, jóleső érzés egy töretlen egységbe tömörült magyar közösséghez tartozni, ahol mindenkinek arra kell törekednie, hogy a legtöbbet, a legjobbat hozza ki önmagából – hangsúlyozta.
Diáknak és tanárnak össze kell fogni azért, hogy az egyetem céljának eleget téve a minőségi magyar oktatás helyszíne legyen – mondta Tubák Nimród, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke, aki megfogalmazta a multikulturális megnevezés és a valós helyzet közötti különbséget. A hogyan továbbra utolsó szónokként dr. Szabó Béla professzor, a magyar oktatók képviselője kereste a választ. Amíg az oktatási törvény életben van, ki kell tartani, nem szabad lemondani, még akkor sem, ha a pályán kívülről nem a valóságos helyzetnek megfelelő bekiáltások hangzanak el – hangsúlyozta. A kitartáshoz azonban arra van szükség, hogy az egész közvéleményt maguk mellett tudják, a sajtó részéről pedig harcosabb támogatást várnak el, mivel a MOGYE-ügy akkor fog elhalni, ha nem beszélnek róla.
Az emlékünnepség zárásaként Spielmann Mihály bemutatta a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés 70 évéről szóló kötetet, amely erre az alkalomra jelent meg. Az ünnepségen a Marosvásárhelyi Filharmónia művészeinek, Péter Zsuzsa és Péter Béla hegedűművészeknek tapsolhatott a közönség.
BODOLAI GYÖNGYI
Népújság (Marosvásárhely)2015. június 2.
Történelemről másként
Ezzel a címmel tartott előadást csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében Lucian Boia történész. A napokban sorra kerülő Bookfest román könyvvásár beharangozó eseményeként meghirdetett rendezvényen a mítoszromboló könyveiről ismertté vált professzor legújabb kötetéről esett szó a történetírás témakörének körbejárása mellett. A vendéget Cornel Sigmirean történészprofesszor, a Petru Maior Egyetem szenátusának elnöke mutatta be a népes közönségnek. A közelmúlt világnyelveken is legolvasottabb és legtöbbet publikáló román történetírója, akinek több könyvét magyar fordításban is megtalálhatják az érdeklődők, előadásában főként a munkáiból is visszaköszönő szakmai hitvallásáról beszélt. Az objektivitásra való törekvés a történész legfőbb kötelessége szerinte, amit azonban tökéletesen soha nem érhet el, hiszen a múltbeli eseményeket csak a jelen és saját kulturális közegébe ágyazottan tudja szemlélni. Ráadásul a történelem a kísérleteknek alá nem vethető tudomány – nem kevesen tudomány mivoltát is vitatják emiatt –, mivel a múltat nem lehet alakítani, és megfigyelni, hogy például adott események vagy személyek megváltoztatása, kiiktatása milyen eredményre vezetett volna az időben, így az okozati összefüggések levezetésére képtelen. Így léteznek egyrészt az idő síkján behatárolható események, és az ezekről alkotott interpretációk nem egy, hanem számtalan történelem. Az est második részében a vendég legújabb, Románia romanizálódásáról írt könyvéről beszélt, amely a nemrég lezárult bukaresti Bookfest egyik sikerkötete volt, és már a megjelenésétől eltelt alig néhány hét alatt élénk vitákat generált. Ebben a munkájában, mely, mint mondta, a széles körben végzett dokumentálódás és adatrendezés terén komoly kihívás elé állította, azt vizsgálja, hogy a trianoni döntés nyomán kialakult román államban miként változtak a lakosság etnikai arányai. A könyvben kifejti, a nemzetállamok szerepe elsősorban az, hogy erősítsék a többségi nemzetet, és növeljék az állam homogenitását. Ebből a szempontból a román nemzetállam homogenizációs szerepe sikeres volt, mert az eltelt közel egy évszázad alatt szinte a felére csökkent a kisebbségek számaránya a lakosság körében. De mint kifejtette, Románia ugyanakkor védte is a kisebbségeit, legalábbis Csehországgal és Lengyelországgal összehasonlítva, mert ezek ugyanebben az időszakban nemzetiségileg sokszínűbb országokból Romániánál homogénabb etnikai összetételű államokká váltak. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy a múlt század elején a térség lakosságának etnikai összetétele színes volt, és a nemzeti közösségek meglehetősen összekeveredve éltek, így az első világháborút követően gyakorlatilag lehetetlen volt olyan határokat meghúzni, hogy azok mindenkinek megfeleljenek.
A találkozó a jórészt fiatalokból álló közönség kérdéseire adott válaszok után a vendég helyben is megvásárolható könyveinek dedikálásával zárult.
BENEDEK ISTVÁN
Népújság (Marosvásárhely)2015. június 2.
Új román–magyar határátkelő nyílik Óbéba és Kübekháza között!
A 18 évvel ezelőtt létrehozott Duna–Maros–Körös–Eurorégió Napja alkalmából, május 30-án, szombaton megtartották az immár hagyomány Triplex Confinium ünnepséget az ország legnyugatibb fekvésű csücskében, a román–magyar–szerb hármashatár-kőnél. Az ünnepségen részt vett Titu Bojin, a Temes megyei és Kakas Béla, a Csongrád megyei önkormányzat elnöke, Branislav Bugarski, Vajdaság Autonóm Tartomány titkára, DKMT-koordinátor, valamint Szerbia temesvári és Románia szegedi főkonzulja. A hármashatáron megtartott ünnepség és az ideiglenes határátkelők megnyitása után az észak-vajdasági Törökkanizsán ülésezett a DKMT Eurorégió Közgyűlése.
A hármashatár ünnepséget a Vajdaságot képviselő Branislav Bugarski, az Eurorégió leköszönő elnöke nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy az elmúlt év legfontosabb megvalósítása a három román–szerb határátkelő megnyitása volt, de több sikeres határon átívelő közös projektet is megvalósítottak a három országbeli partnerek a környezetvédelem, az egészségügy és a turizmus területén. Titu Bojin Temes megyei elnök, a DKMT soros elnöke hangsúlyozta, hogy a legfontosabb közös célkitűzés a határok teljes lebontása a régióban, ami szerinte a következő EU költségvetési ciklus végéig, 2020-ig meg is valósulhat. Addig is új határátkelő megnyitásával kell közelebb hozni egymáshoz az Eurorégió lakóit: rövid távú célkitűzés az Óbéba – Kübekháza román–magyar határátkelő megnyitása. „Óbébára áthallatszik, amikor hajnalban megszólal a kakas Kübekházán. Az a célunk, hogy mire megfő a kakasleves, az óbébaiak átmehessenek a kübekházi szomszédaikhoz, és együtt költhessék el a finom ebédet. Jelenleg az óbébaiaknak 80 kilométert kell autózniuk ahhoz, hogy elérjenek Kübekházára” – mondta Titu Bojin. Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés nemrég hivatalba lépett elnöke, aki először vett részt hármashatár ünnepségen, példaértékűnek nevezte a DKMT Eurorégión belüli együttműködést. Kakas szerint a 2014–2020-as EU költségvetési időszakban új lehetőségek nyílnak a három országbeli partnerek számára és meggyőződése, hogy az eddigiekhez hasonlóan sikeres projektek fognak születni az együttgondolkodás nyomán. A Csongrád megyei elnök köszöntötte a nagykorúvá vált, 18 évét betöltött Eurorégiót és azt ígérte, hogy a DKMT közelgő 20. születésnapjáról nagyszabású ünnepségen fognak megemlékezni.
A hármashatár megnyitása alkalmából idén is megszervezték a hagyományos mezei futóversenyt a három országból érkezett gyerekek részvételével, akik a Triplex Confinium határkövet megkerülve érkeztek vissza a célba. A legények közül egy magyar fiatalember, a lányok közül egy román kislány ért elsőnek célba. A futóverseny első helyezettjei kupákkal térhettek haza, de valamennyi résztvevőnek érmet akasztottak a nyakába a DKMT vezetői.
A hivatalosságok a hármashatárról a vajdasági Törökkanizsára utaztak, ahol egy hangulatos Tisza-parti vendéglőben tartották meg a DKMT Eurorégió Közgyűlését. A találkozó során bemutatták és Kiválósági Díjjal jutalmazták a legsikeresebbnek ítélt eurorégiós projekteket, majd Marossy Zoltán temesi alprefektus vetített képes előadást tartott a három román–szerb határátkelő megnyitásának történetéről.
„ A Temes megyei elnök hívott meg, hogy tartsak előadást a határátkelők megnyitásáról – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Marossy Zoltán alprefektus. – Engem meglepett és megörvendeztetett ez meghívás, készültem is rá. Bemutattam nagyon röviden, hogyan nyitottuk meg a három határátkelőt, de én inkább a jövőbe néznék. Úgy érzem, hogy az 1995-től 1997-ig kialkudott és megbeszélt célokat teljesítette a DKMT. Ahhoz, hogy ez az együttműködés csakugyan hajtómotorja legyen ennek a régiónak, új célokat kellene megbeszélni. Ismerem a három ország szereplőit, a kezdetek óta benne vagyok ebben a folyamatban és remélem, meg tudom győzni őket arról, hogy új célkitűzéseket pontosítsunk és szűkítsük a területet, mert mindenhez egyszerre nem lehet hozzáfogni.”
Az Óbéba és Kübekháza között létesülő új román–magyar határátkelőről Marossy Zoltán elmondta: folynak az előkészületek arra, hogy Romániát levegőben és vízben bevegyék a schengeni övezetbe, ez talán még az idén, de legkésőbb jövőre megtörténik. Ezt kb. másfél év múlva fogja követni a schengeni szárazföldi csatlakozás. „Az új határátkelőt nem a hármashatár-kőnél szeretnénk létrehozni, hanem az óbébai templomot a kübekházi templommal összekötő 2,5 km-es utat akarjuk kiépíteni, és ott létrehozni a határállomást. Nincs értelme, hogy 6 kilométert kerüljünk, amikor 2,5 km-re van egymástól a két település” – mondta Marossy Zoltán.
A közgyűlés a soros elnökség átadásával folytatódott: Branislav Bugarski vajdasági DKMT koordinátor átadta Titu Bojin Temes megyei elnöknek az elnökséget jelképező DKMT-kockát. „Ez a kocka igen súlyos – állapította meg Titu Bojin, de talán ennél is nagyobb a súlya a soros elnökséggel járó felelősségnek”. Bojin jövő májusig tölti be a DKMT Eurorégió elnöki tisztségét, amikor várhatóan Kakas Béla Csongrád megyei elnök veszi át tőle a megtisztelő, de komoly felelősséggel járó tisztséget.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2015. június 2.
Ezrek a mozikban – félidejénél tart a TIFF
Világoskék pólóba öltözött önkéntesek, nyakukban kitűzőt viselő külföldi és hazai filmesek, színészek, sajtósok, zsúfolásig telt mozitermek, szabadtéri vetítések a Főtéren és a Monostoron – csak néhány ismertetőjegye annak a nagyszabású rendezvénysorozatnak, amely immár ötödik napja zajlik Kolozsváron.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idejére, akárcsak az előző években, ismét felpezsdült a város, egymást érik a jobbnál jobb filmek, amelyeket rangos külföldi seregszemléken mutattak be és díjaztak az utóbbi időben. A fesztivál népszerűségét bizonyítja, hogy már első naptól fogva telt ház fogad szinte minden alkotást. A Főtéren tartott péntek esti megnyitón Tudor Giurgiu igazgató a kolozsváriaknak köszönetet mondott, amiért jelenlétükkel minden évben támogatják a TIFF-et.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)2015. június 2.
Új tehetségeket találtak a DrámaPályán
Hétfő délben adták át a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem teatrológia tanszéke által negyedik alkalommal meghirdetett DrámaPálya elnevezésű, fiatal alkotóknak szánt pályázat díjait.
A 17–21 évesek kategóriájában első díjat ezúttal nem osztottak ki, megosztott második díjat vett át a nagyváradi Erdős Alexandra Henrietta Az utolsó emlék című jelenetéért és a brassói Markó Orsolya az Altató című misztériumjátékáért.
Az Élménybeszámoló kategóriában dicséretben részesült a 17 éves Gy. Márta Egy más világ című munkája, a szerző azonban nem jelentkezett még a szervezőknél. „Valószínűnek tartjuk, hogy marosvásárhelyi és bolyais, de igazából nem tudjuk, ki ő. Ha titkos kémei itt vannak, üzenjük, jelentkezzen a díjáért” – fogalmazott Ungvári Zrínyi Ildikó, az egyetem tanára.
A díjátadást követően Szabó Róbert Csaba és Székely Csaba drámaíróval, Albert Mária egyetemi tanárral, Balási András rektorhelyettessel és a két díjazottal beszélgetett Ungvári Zrínyi Ildikó. Markó Orsolya csaknem két évet járt az iskola színjátszó csoportjába, mire rájött, hogy a színészet kevésbé érdekli. A díjnyertes darabját már be is mutatták, ő rendezte, játszott is benne. Erdős Alexandra Henrietta darabját is bemutatják jövőre Nagyváradon, ha a városban marad, akkor ő lesz a rendezője is – mondta a tizennyolc éves diáklány.
Egy ilyen pályázat jó lehetőség arra, hogy felfigyeljenek az emberre – fogalmazott Szabó Róbert Csaba, aki íróként és a Látó folyóirat szerkesztőjeként is ismert. Tavaly azonban elvégezte a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaírás szakát, így drámaírónak nevezték a hétfői beszélgetésen.
Székely Csaba, aki három éve végezte el ugyanazt a képzést, más véleményen van: szerinte egy pályázat vagy bejön, vagy nem, nem lehet sokat várni tőle. Akit viszont valóban érdekel az írás és ezen belül a drámaírás, az vegyen részt az ilyen tematikájú műhelygyakorlatokon, mert ott lehet a legtöbbet tanulni.
Szó esett még a Látó, a Művészeti Egyetem és a G. Café közös projektjéről, a Felolvasószínházról, ahol kortárs, fiatal szerzők szövegeit olvassák fel színészek, és amely egyre sikeresebb. Egyre több az érdeklődő, de a színészek körében is népszerű, hiszen sok művész jelzi, hogy szívesen részt venne ő is a projektben.
Mit jelent a szerzőnek, ha színpadra viszik a szövegét, van-e abba beleszólása? – tette fel a kérdést Ungvári Zrínyi Ildikó. Szabó Róbert Csaba elmondta, Fekete Dacia című könyvéből forgatókönyv készült, azt elolvasta és ahhoz csupán megjegyzéseket fűzött.
A rendezés egy külön szakma és abba nem szól bele, nem is tudna beleszólni – mondta Székely Csaba, aki néhány darabjának az olvasópróbáján jelen volt, a szövegértelmezésnél a színészek kérték is a segítségét, de a színpadi próbákon gyakran meglepte, hogy „a rendező miket tud”.
Szabadság (Kolozsvár)2015. június 2.
Kulturális határőrök
Kiskunfélegyháza önkormányzata művelődési és szociális bizottsága elnökének, dr. Ónodi Izabellának a meghívására Kiskunfélegyházára látogatott a Perkő néptáncegyüttes. A kézdiszentlélekiek Érted szól imánk című táncjátékukat mutatták be a Művelődési Központban. Alább dr. Ónodi Izabella üzenetét közöljük.
„A székelység joggal büszke arra, hogy mindig is erős határőr népként védelmezte Magyarországot. A politikai határok eltolódtak ugyan, de a magyar kultúra egyik határvonala még most is a Kézdiszentlélektől csak pár kilométerre fekvő Ojtozi-szoros. A Perkő néptáncegyüttes tagjai kulturális határőrök. A rohanó világnak, a kelet felé terjeszkedő Nyugatnak és a Nyugat felé kapaszkodó Keletnek egyaránt NEM-et mondanak, ami nagy erőre vall. Ők megértették, amit még sok fiatalnak saját bőrén kell tapasztalnia, gyakran értékválságok közepette.
Örömmel tölt el, hogy a népzenei és néptánckultúra dacol minden eszement trenddel. Egyre több gyermek választja a népzenét és a néptáncot kedvenc önkifejezési formájának a gúnyhatáron innen és túl. Köszönettel tartozunk minden szülőnek, oktatónak, családtagnak, barátnak és támogatónak, aki segítségére van ezeknek a tehetséges fiataloknak.
Az előadás élménye mindannyiunké volt, hiszen a néptánc és a népzene genetikailag kódolva van bennünk! Ez az az édes feszültség, amit érzünk, ha felcsendül egy népi zenekar hangja.
Székelyek és kunok, mindketten hazavárják egymást a hegedű szavával, csizmák csattanásával s a lányok csengő hangjával, mert akármit is diktál az aktuális divat, a tánc, a nyelv, a gondolat magyar marad, ha magyarnak született!”
Antal Erika
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2015. június 2.
Pörgős idők pörgős meséi
Kortárs gyermekkönyvek az olvasás népszerűsítésében
Holnap 18 órától a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében Makkai Kinga főiskolai tanár tart előadást Sepsiszentgyörgyön az olvasóvá nevelés megalapozásáról, lehetőségeiről óvodás és kisiskolás korban.
Az előadás nagyobbrészt gyakorlati meglátások átadásával, a közelmúlt és napjaink magyar gyermekirodalmából vett könyvajánlásokkal kívánja támogatni az óvodai és elemi iskolai pedagógusokat, valamint a szülőket, nagyszülőket abban, hogy a gyermekeknek életkoruknak megfelelő, érdekes, vonzó, információgazdag, egyszóval élményszerű könyveket olvassanak vagy adjanak kezükbe.
Egy interjúban így vall arról, mi a jó mese, mi a jó könyv: „A jó mese ott és úgy fejti ki hatását a gyermeki lélekre, ahogyan éppen szüksége van rá. (…) Eleinte a gyerek olyan történeteket szeret hallani, amelyek róla, az őt körülvevő és az általa felfedezett, általa látott világot idézik, később, 5 éves kor után már képes az elvont gondolkodásra, képes szellemi síkon is világokat rendelni egy-egy narratívához, képes lesz saját lelkében olvasni a hallottak által. (…) Az a legjobb történet, amit az anya szívesen olvas. És ezt a gyerek az anya ölében megérzi. Együtt nevet vagy sír a hallottakon. Mert a gyerekkönyv, az abból való felolvasás a legnagyobb érték, amivel a szülő lélekben megajándékozza a gyermekét. Olyan érték, ami nem vásárolható meg pénzen, olyan pillanatok ezek, amelyeket, ha elmulasztunk, soha nem pótolhatunk. (…)Jó gyerekkönyv az, amellyel a gyerek könnyen azonosul, könnyen befogadja, ami meg tudja szólítani.”
Makkai Kinga gyermekirodalmat tanít a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanárképző Főiskolai Karának marosvásárhelyi kihelyezett tagozatán, illetve a marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum pedagógia szakos tanára. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár gyermekprogramjainak szervezője, programfelelőse, az idén működésének ötödik évfordulójához érkezett Könyvmutatványosok gyermekirodalmi portál tagja, a közönség és szakma által is nagyon jól fogadott, Ragyog a mindenség című erdélyi gyermekvers-antológia (Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2013) szerkesztője.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2015. június 2.
Bemutatják a kolozsvári könyvhéten a Polis új köteteit
A kolozsvári Polis Könyvkiadó 2015. június 4-én, csütörtökön, délután 6 órakor, a Györkös Mányi Albert Emlékházban a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében bemutatja legújabb kiadványait.
bemutatásra kerülő művek: Manas Teodor Mert gyűlölik egymást című regénye, Pál Emese művészettörténeti albuma az erdélyi örmény katolikus templomok berendezéséről, illetve a Péter Sándor apa és fia két világháborúja. I. Csíksomlyótól Berezovkáig (1914-1918) – Vert hadak útján(1944-1945) című kötetet. A könyveket Jancsik Pál, Kovács Zsolt és Dávid Gyula mutatja be. A művekről részleteket olvashatunk az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület honlapján.
maszol.ro, 2015. június 2.
Digi One néven indít kereskedelmi tévécsatornát Teszári Zoltán
Digi One néven várhatóan ősztől indul az RCS&RDS társaság országos kereskedelemi csatornája, amely a PRO Tv és az Antena1 konkurenciája kíván lenni.
Teszári Zoltán nagyváradi vállalkozó új televíziója filmeket, híreket és különböző show-műsorokat sugároz majd. A reportervirtual.ro portál információi szerint az adónak már székháza – egy 3000 négyzetméteres irodaház – is van Bukarestben.
Az RCS&RDS a DIGI TV révén már korábban megvetett a lábát a médiapiacon. Több önálló csatornája is van: Digi24, Digi Film, Digi Sport, Digi Animal World, Digi Life, Digi World, Music Channel, H!T Music Channel és UTV.
Teszáriék hírtelevíziója, a Digi24 nézettsége az adó kiegyensúlyozottságának köszönhetően egyre nagyobb. Az RCS&RDS emellett folyamatosan terjeszkedik a médiapiacon: nemrégiben felvásárolták a CME birtokában lévő rádióadókat (ProFM, Info Pro, Pro Clasic, Music FM és Dance FM).
maszol.ro2015. június 2.
Csorbítaná a kisebbségi oktatási jogokat a készülő tanügyi törvény
A kisebbségi oktatásban csak elemiben tanítanák idegen nyelvként a román nyelvet, és ismét románul oktatnák a történelmet és a földrajzot.
enátus oktatási bizottsága elé került az új tanügyi törvénytervezet, amely Markó Béla, a bizottság tagja és Király András oktatásügyi államtitkár szerint a jelenlegi formájában olyan paragrafusokat tartalmaz, ami egyértelműen visszavenne a kisebbségi oktatás számára kiharcolt, a jelenleg érvényben levő oktatási törvényben szereplő jogokból.
Markó Béla megkeresésünkre elmondta, a szenátus oktatási bizottsága elé került tervezet tulajdonképpen nem új, hanem arról a tervezetről van szó, amelyet 2010-ben Ecaterina Andronescu párhuzamosan dolgozott ki a jelenleg érvényben levő tanügyi törvénnyel, amelyet a Boc-kormány felelősségvállalással, az RMDSZ támogatásával fogadott el.
Király András kérdésünkre kifejtette, az új tanügyi törvénytervezet a szenátusi bizottságban megvitatásra való bocsátása nem volt leegyeztetve. „A parlamenttel való kapcsolattartásért felelő személyként tudom, hogy a szenátus tanügyi bizottsága tagjainak kiosztottak egy törvénytervezetet, egy elképzelést, ami nem más, mint a 2011-es törvénynek a szenátusban elképzelt módosítása. Tehát a szenátusi vita során a tanügyi bizottság egy sor módosító javaslatot fogalmazott meg hosszú idő alatt, és ennek az lett a következménye, hogy a kormány véget vetett ennek a folyamatnak azáltal, hogy 2011 elején felelősségvállalással elfogadta a tanügyi törvényt. A tervezet közvitára bocsátása előtt a szenátus tanügyi bizottsága megvitatja és véleményezi azt. A bizottság most ismerkedik a tervezttel, mert összetételét tekintve ez nem az a bizottság, amely a korábbi ciklusban foglalkozott ezzel a verzióval, hiszen a 2012-es választásokat követően megváltozott a bizottság személyi összetétele” - magyarázta az államtitkár.
Miért kell új törvény?
Király elmondta, az új tanügyi törvény elfogadásának kérdése annyira nem meglepő, mert kormányzati szinten régóta szó van egy új tanügyi törvény kidolgozásáról, életbe léptetéséről. „Jelenleg érvényben van egy olyan tanügyi törvény, aminek számos cikkelyét nem is sikerült életbe léptetni és működtetni, emellett 2011 óta toldják-foldják, több mint 160 cikkelyét sürgősségi kormányrendeletekkel módosították” - mondta az államtitkár.
Visszavenne a kisebbségi oktatási jogokból
Markó Béla elmondta, az Andronescu-féle tervezet és a jelenleg érvényben levő tanügyi törvény strukturális kérdésekben különbözik, a jelenlegi törvény az anyanyelvi oktatási jogok tekintetében összehasonlíthatatlanul jobb, mint az Andronescu-féle tervezet.
Ezzel Király András is egyetértett: „A tanügyi törvénynek ez a változata számunkra, a magyar anyanyelvű oktatás számára elfogadhatatlan. Ez a tervezet számos pontban módosítaná a kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetet, pont azokban a pontokban, amelyekért az RMDSZ kiállt az elfogadott törvénytervezet mellett”. Kifejtette: a törvénytervezet a specifikus román oktatást csak az 1-4 osztályban engedi meg, illetve 8. osztálytól visszatérnének a történelem és a földrajz román nyelven történő tanításához. Király szerint az új koncepció egy központosítás felé haladó törvénytervezet lenne, a 2011-es törvény pedig a decentralizáció felé mozdult el.
Nem valószínű, hogy ebben a mandátumban lesz új tanügyi törvény
Mind Király, mind Markó úgy vélekednek, csekély az esélye annak, hogy ebben a ciklusban új tanügyi törvényt fogadjon el a parlament.
„2015-ben vagyunk, szerintem a parlamenti ülésszak végéig, júliusig semmiképpen nincs idő, szeptembertől arrafelé nem tudni, mi fog történni. Ez egy veszélyes időszak, mert lassan belemegyünk a kampányidőszakba, és félő, hogy a tanügyi törvényből kampánytémát faragnak. Egy ilyen horderejű kérdést egy nyugodtabb, csendesebb ciklusban lehet átbeszélni, miután kirajzolódtak a politikai erőviszonyok és lecsendesedtek a politikai nézetek ebben a kérdésben. Nem jó az, hogy egy tanügyi törvényből politikai kampányt csinálnak. Számunkra azért nem jó, mert mindig kihasználják azokat a kérdéseket, amelyek mondjuk, egy nemzeti vonal erősödéséhez vezethet. A magyar oktatás számára a 2011-es törvény jó volt, vagyis jó lett volna, ha úgy valósul meg, ahogy azt elképzeltük akkor" - mondta Király.
Markó Béla sem lát esélyt arra, hogy a jövő évi parlamenti választásokig elfogadják az új tanügyi törvényt. Elmondta, a parlament jelenlegi felállásában zűrzavaros, kiszámíthatatlan és hemzseg a pártot váltó parlamenti képviselőktől és szenátoroktól, így nem hiszi, hogy foglalkoznának ezzel a kérdéssel, valószínűbbnek tartja azt, hogy inkább a következő, stabilabb, nyugodtabb parlament vállalkozik majd erre a munkára. Leszögezte, mivel a kisebbségi oktatásnak nem kedvez ez a tervezet, odafigyelnek rá, hogy az anyanyelvi oktatási jogok ne csorbuljanak.
Főbb változások a vita alatt lévő új tanügyi törvényben
- A középiskolai felvételi bevezetése, abban az esetben, ha az adott szakra túljelentkezés van - Az óvodai oktatáshoz kerülne az előkészítő osztály (előkészítő nagycsoport néven) - Kétéves szakiskolai programok - Újra a vallásoktatás alóli felmentést kellene kérvényezni, és nem az azon való részvételt
A tanügyi tervezet kritikusai szerint a dokumentum úgy állt össze, hogy Ecaterina Andronescu, a szenátus oktatás bizottságának elnöke egy 2009-2010 között összeállított tervezetet terjesztett fel vitára, amelyet eredetileg a jelenlegi tanügyi törvény (2011/1-es törvény) alternatívájának szántak. Az oktatási szakértők szerint nem változtatták meg olyan mértékben, mint azt az elmúlt évek változásai igényelnék.
Erre példaként az előkészítő nagycsoport létrehozását emelték ki, amelyik szerintük azért visszás, mert az elemi iskolák komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy a jelenleg keretükben működő „előkészítő osztályoknak” termeket rendezzenek be.
A tervezetet az alkotmánybíróság vallásoktatásra vonatkozó döntésével sem egyeztették, amely szerint nem a vallásoktatás alóli felmentést kell kérvényezni, hanem éppen annak ellenkezőjét, az azon való részvételt.
A tervezetet elemzők a jelenlegi három évesről két évesre módosuló szakképzési programok bevezetését is kifogásolják, ugyanis szerintük a tervezetben azok nincsenek eléggé kidolgozva, ahogy az sem, hogy mitől működnének jobban a hároméves szakképesítésnél.
Módosul az is, ahogy a nyolcadik osztályt végzők elkezdhetik középiskolás tanulmányaikat. A tervezet szerint az általános iskolai tanulmányok befejezése utáni országos felmérést – amelyen a mostaninál több tantárgyból kellene vizsgázniuk - egy további felvételi vizsgát is kellene tenniük akkor, ha az adott szakra többen jelentkeztek, mint a meghirdetett helyek. A felvételinél ebben az esetben nemcsak ez a két vizsgajegy számítana, hanem az általános iskolai évek átlaga is.
Pontosabban ez úgy nézne ki, hogy az országos felmérésen román nyelv és irodalomból, anyanyelvből, tudományokból és matematikából tett vizsgából, szóbeli idegennyelv-vizsgából, számítógép-ismereteket felmérő gyakorlati vizsgából, valamint társadalmi és állampolgári ismereteket felmérő szóbeli vizsgán mérnék fel a diákok tudását. A felsorolt vizsgák közül a két utolsóból a diákoknak a tanév alatt kellene vizsgázniuk.
A tulajdonképpeni felvételinél - abban az esetben, ha az adott szakra a rendelkezésre álló helyeknél nagyobb számban jelentkeztek - aztán 20%-os arányban számítana az általános iskolai évek tanulmányi átlaga, 30%-ban az országos felmérés, és 50%-ban a középiskolai felvételi eredménye. Ha kevesebben jelentkeznek egy adott szakra, mint ahány rendelkezésre álló hely van, akkor az országos felvételi 60%-os, az általános iskolai évek tanulmányi átlaga 40%-os arányban fog számítani. A szakértők a tudományok és matematika vizsga kapcsán azt kifogásolják, hogy a diákokat úgy vizsgáztatnák egy transzdiszciplináris megközelítést alkalmazó vizsgán, hogy közben nem tanították őket transzdiszciplináris módon. Más szakértők szerint ezt a vizsgát ilyen formában sokkal jobb lenne a középiskola végén tartani.
Pozitív változtatások
- 12 osztályig ingyenes lenne a tanítás, amelyből az következik, hogy a diákok ingyenes tankönyveket kapnak tizenkettedik osztályig (jelenleg a diákok tizedik osztályig kapnak ingyen tankönyveket). - A rendszer további decentralizálása. Eszerint a tanárokat a tanintézmények fogják alkalmazni, és nem a tanfelügyelőségek, mint eddig. Ráadásul a tanintézmények keretében működő adminisztratív tanácsok szervezik meg az igényeiknek megfelelően a versenyvizsgákat a meghirdetett tanári állásokra. - A diáklétszám függvényében történő finanszírozás ugyan előnyös a vonzóbb tanintézmények számára, azonban sokan úgy vélik, hogy ez a városi iskolák túlzsúfoltságát, és a falusi iskolák „kiüresedését” vonzza magával.
F.J. - K.M.
Transindex.ro2015. június 2.
Bírák: beavatkozik a SRI az igazságszolgáltatásba
A hírszerző szolgálatok helyzetükkel visszaélve beavatkoznak az igazságügyi rendszer működésébe – állította Natalia Roman, a Romániai Bírák Egyesületének elnöke.
Roman a Digi 24 hírtelevízió hétfő esti beszélgetős műsorának vendégeként a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jogi osztályának vezetője, Dumitru Dumbravă tábornok egyik korábbi kijelentésére utalt, miszerint az igazságszolgáltatás „taktikai műveleti terület” a SRI számára.
A bírák egyesülete korábban Klaus Johannis államfőhöz fordult az ügyben, azonban az elnöki hivatal még nem adott választ. Roman ugyanakkor arra is rámutatott: nem ez az egyetlen, a hírszerzéssel kapcsolatos gond az igazságügyben, mivel ki kellene vizsgálni a rendszerben titkos ügynökként tevékenykedő hírszerzők helyzetét is.
Roman szerint a SRI „túlságosan közel” került az igazságügyi rendszer vezetéséhez, és az is baj, hogy a bírák éves nyilatkozatait, amelyben saját felelősségre kijelentik, hogy nem tagjai a hírszerzésnek, valójában senki sem ellenőrzi. Ezért a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordultak, a nyilatkozatok ellenőrzését kérve.
Egyúttal azt is elmondta: az illetékes parlamenti bizottságot és a CSAT-ot annak kivizsgálására is felkérték, hogy milyen döntés alapján kezdett a SRI taktikai műveletekbe az igazságszolgáltatás terén.
Dumitru Dumbravă tábornok egy április 30-án megjelent interjúban, az igazságszolgáltatáson belüli korrupció kapcsán beszélt a SRI operatív tevékenységének kibővítéséről.
Balogh Levente
Székelyhon.ro