udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 3721-3750 | 3751-3780 | 3781-3810 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. június 29.
Erdélyt képviselte a Refi kórusa
Megtisztelő, ugyanakkor szakmai kihívást és odaszánást igénylő felkérésnek tett eleget a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium kórusa: Budapesten, a Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenytermében 358 tagú énekkarban, 1800 néző előtt adtak háromórás hangversenyt. Az udvarhelyi kórus vezetőjét, Szakács Annamária karnagyot kérdeztük.
A Református énekek hangversenyt, a Kárpát-medencei reformátusok legnagyobb zenei ünnepét 2002 óta azzal a céllal rendezik meg minden évben, hogy ott a magyar református énekeskönyv zsoltáraiból és énekeiből professzionális előadók tolmácsolásában koncertfelvétel készüljön, amely CD és DVD kiadását teszi lehetővé. Az Erdélyi Református Egyházkerületet idén az udvarhelyi református kollégium harminckét tagja képviselte, részvételüket a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala támogatta.
A szervezők előre elküldték a kottákat, hogy a különböző vidékekről érkező dalosok felkészülhessenek. Két többszólamú orgonakíséretes dalt és tizenhat egyszólamú éneket tanultak meg a református énekeskönyvből. Szombaton ötórás összpróbán gyakorolták, amit előzőleg már mindenik kórus megtanult. Így állt össze Berkesi Sándor, Arany János, Török Ágnes, Márkus Zoltán és Páll Péter vezényletével művészi színvonal az esti koncertre. Munkafelvétel készült a próbák alatt, majd koncertfelvétel. A Kárpát-medencei Egyesített Református Kórus négy zenei blokkja elején a Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenytermében elhangzott egy-egy bibliai ige, a végén egymás kezét fogva – kifejezve a Kárpát-medencei magyar református egységet – együtt énekelték el a magyar himnuszt.
Ilyen hatalmas orgona kíséretével, ennyi ember előtt még soha nem énekeltek az udvarhelyiek. Azt is elmondták, egy szólamban a legnehezebb énekelni: a szöveget, dallamot egységbe kell hozni. Kiemelték, felekezeti egységtörekvést is képviselt a rendezvény: az orgonista baptista, az udvarhelyi kórustagok között a reformátusok mellett katolikusok és unitáriusok is énekelnek, és első ízben hívtak meg evangélikus kórust. Nehéz volt a feladat: fellépni szoktak, nincsenek hozzászokva a gyülekezeti énekléshez. És mindvégig érezték annak tétjét, hogy Erdélyt, Székelyudvarhelyt és iskolájukat képviselik.
Molnár Melinda
Székelyhon.ro2015. június 29.
Nagy Ödön szórványlelkészre emlékeztek
A mezőfelei református templomban mutatták be azt a kötetet, amelyben Nagy Ödön egykori lelkész élete ismerhető meg. A könyv Kolozsváron jelent meg.
A vasárnapi ünnepi istentiszteleten Nt. Balla Zoltán lelkész, Nagy Ödön unokája hirdette az igét. Az eseményen jelen volt a néhai lelkész két lánya, unokák, dédunokák. A Nagy Ödön szórványlelkész és néprajzkutató című könyv nemrégiben jelent meg a kolozsvári Exit kiadó és az Erdélyi Református Egyházkerület közös gondozásában. A család által rendelkezésre bocsátott hagyatékot Keszeg Vilmos dolgozta fel, aki ezúttal fejezte ki örömét, hogy a kötetet elkészíthette és átnyújthatja az érdeklődőknek.
Nagy Ödön 1914-ben született Sajóudvarhelyen, de a család nemsokára Mezőpanitba költözött. Itt és a marosvásárhelyi Református Kollégiumban tanult, érettségi után gyalog járta be Erdélyt. 1932-ben a kolozsvári tudományegyetemre felvételizett, két év múlva református teológiai hallgató lett és aktív szerepet vállalt a missziói szolgálatban. 1939-től segédlelkész Kolozsváron, majd hamarosan szórványlelkészi munkába kezd, Kissármáson, Nagyölyvesen, Mezőújlakon, Mezőköbölkúton, Mezőménesen, Hariban, Ispánházán lelkész. Ezt követően közel egy évtizedet Mezőfelében, ugyanennyit Havadon szolgált. 42 évi munka után nyugdíjazták, Mezőfelében telepedett le, de a kissármásiak visszahívták, így még három évet dolgozott ott.
Néprajzkutatói munkáját már 1938-ban elkezdte, a most megjelent kötet első fejezetében nyolc ilyen jellegű tanulmányt találunk, többek között a felei református temetkezési szokásokról, az adventista gyülekezetről, a paniti juhászatról, a felei táplálkozásról, szőlészetről és seprűkötésről. A szórványosodás kutatása nyomán Nagy Ödön teológusokat, egyetemi hallgatókat irányított a mezőségi fogyatkozó közösségek gyermekei közé az anyanyelv ápolására, könyvtárakat alapított, szórványkátét írt. A második fejezet a szórványosodásról és asszimilációról szól. Mintegy ötszáz leírt prédikációjából találunk válogatást a harmadik fejezetben, míg a negyedik naplók, emlékiratok révén enged betekintést életébe, az ötödik pedig a megmaradt 150 leveléből ad válogatást. A kötet végén lelkésztársai visszaemlékezéseit találjuk Nagy Ödön heroikus munkájáról, a gyülekezetek megújításáról.
Nt. Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese szerint ez a kötet kihívást, feladatot tartalmaz arra nézve, hogy mit kell tennie egy lelkésznek a Mezőségen és Erdélyben. Nagy Ödön élete szorosan összekapcsolódott a marosi és mezőségi közösségek sorsával, és ezt készséggel vállalta is.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro2015. június 29.
Két könyvet is bemutattak
Nagyvárad- Vasárnap délután a Szent László Napok keretében kettős könyvbemutató helyszíne volt a vár Bethlen-terme. Dr. Kiss András kötetét, majd egy tanulmányt mutattak be a PAT szervezésében.
Az érdeklődőket Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke köszöntötte, majd dr. Kiss András, az Egy váradi orvos visszaemlékezései Magyarországon című könyv szerzője beszélt az eddig megjelent írásairól, illetve saját életéről. Arra hívta fel a figyelmet: míg a sorozat első két kötete a 20. századon vonul végig, addig a most bemutatandó a Magyarországon összegyűlt emlékeinek az összefoglalója, 1989. december 2-tól „attól a szomorú naptól kezdve, amikor elhagytuk Váradot”, egészen 2007. január 1-ig, vagyis a tényleges nyugdíjba vonulásáig. Azt állította: előző írásai nagyon kedvező fogadtatásban részesültek, volt aki úgy gondolta, hogy „erdélyi életünk tükrei”, és még a Kányádi-házaspár is azon véleményét fejezte ki, hogy meggyőzően szépek, és sokat jelentettek számukra. Megítélésében nála jobban senki se nehezményezte, hogy áttelepültek, de aggódott gyermekei és unokái sorsa miatt, féltette magyarságukat, és ha korábban megbukott volna a Ceauşescu-féle diktatúra, akkor nem mennek ki. Önmaga igazolásaként tettét ugyanakkor azzal is indokolta, hogy akik ítélkeznek azok fölött, akik elhagyják szülőföldjüket, inkább bízzák ezt az eltávozók lelkiismeretére. Úgy fogalmazott: nem tudatosult bennük, hogy egész addigi életük értelmét és eredményét hagyták maguk mögött, csak az foglalkoztatta őket, hogy mi lesz az elkövetkezendő napok, évek teendője, hogy tudnak majd alkalmazkodni a gyökeresen megváltozott körülményekhez, új otthont teremteni maguknak. Ugyanis míg itt bel- és szívgyógyász főorvosként dolgozott, kint háziorvosként folytatta, főleg amiatt, hogy ne legyen főnöke. A megpróbáltatáson pedig a mindennapi helytállással, és a mindig mellette álló felesége segítségével próbált túllépni. Dr. Kiss András hangsúlyozta: lélekben és fizikailag ma is erdélyinek, illetve partiuminak érzi magát. Sűrűn hazalátogat, gyantai házát menedékként megtartotta, és a Rulikowszki temetőben vásárolt magának sírhelyet. Magyarországon az elmúlt három évben három igaz barátságot kötött, az illető személyek Hubay Miklós, Pitti Katalin és egy franciaországi katalán. Amúgy évtizedek óta naplót vezet, a könyvben ilyen jellegű vallomásai, a társadalommal, a politikával, a kultúrával foglalkozó levelei, cikkei, beszédei találhatóak meg, több tucatnyi fénykép kíséretében. Előbbiek közül kettőt fel is olvasott: az egyik Jovián György képzőművész egyik tárlatának nyitóünnepségén hangzott el, a másik pedig a Magyar Nemzetben jelent meg 1999-ben, és a kettős állampolgárság ügyével foglalkozott.
Tanulmánykötet
A rendezvényen bemutatott másik kiadvány (Partium- társadalom, területfejlesztés) tulajdonképpen egy széria részét képező tanulmánykötet, mely a Partium Keresztény Egyetem gondozásában látott napvilágot, dr. Szilágyi Ferenc és Zakota Zoltán oktatók szerkesztésében. A munka hátteréről előbbi beszélt, aki egyben a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) elnöke is. Azt mondta: a sorozat saját frusztrációjának köszönhető, mert zavarta őt, hogy a Partium megszűnt összekötő kapocs lenni Erdély és Magyarország közt, romlott a kapcsolattartás minősége, Várad pedig elveszítette kulcsfontosságú pozícióját. A hendikep oka szerinte a regionális identitás gyengesége, a tudományos alapok hiánya, az, hogy nem létezik egy erre vonatkozó mozgalom, vagy intézményes háttér, és még a szakemberek többsége se tudja igazából, hogy hol húzódnak a Partium határai.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2015. június 29.
Elkezdődött az első megyecserés írásbeli érettségi
A román nyelv és irodalom vizsgával elkezdődött hétfő reggel az érettségi írásbelik sorozata. Király András államtitkár tájékoztatása szerint csak a déli órákban derül ki, miként bonyolítják le a „megyecserés” dolgozatjavítást. Mint ismert, az idei érettségin először vezetik be a dolgozatok „megyecserés” javítását. Vagyis a dolgozatokat nem az adott megyében, hanem egy másik megyében értékelik. Sorin Câmpeanu oktatási miniszter az intézkedést azzal indokolta, hogy így végképp eloszlatható a csalások gyanúja, ám az elképzelést keményen bírálták a székelyföldi pedagógusok és az RMDSZ is.
Azt még hétfő délelőtt sem lehetett tudni, hogy pontosan milyen módszerrel döntenek a „megyecserékről”, vagyis mi alapján dől el az, hogy például a Kolozs megyei dolgozatokat melyik megyében javítják. Az intézkedést előíró miniszteri rendelet értelmében ennek eldöntése az Országos Érettségiztető Bizottság hatáskörébe tartozik.
Még a miniszter se tudja
„Beszéltem Sorin Câmpeanu miniszterrel, és még maga sem ismerte azt a módszert, amely alapján az Országos Érettségiztető Bizottság dönt. Azt mondta, ez a testületre tartozik” – mondta hétfő reggel a maszol.ro-nak Király András oktatási államtitkár. Az a biztos – tette hozzá --, hogy magyarok lakta megyéből nem szállítanak dolgozatokat olyan megyébe, ahol nincsenek magyarul tudó javító tanárok.
„Felkészültünk a nagy kavarodásra” – jelentette ki hétfő délelőtt a maszol.ro-nak Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő. Tájékoztatása szerint csak koradélután tudják majd meg az Országos Érettségiztető bizottságtól, hogy melyik megye dolgozatát fogják javítani, illetve hova kell szállítaniuk a Hargita megyei dolgozatokat. „Az van, ami van. Mi mindenesetre készen állunk a dolgozatok elszállítására és fogadására. Végül is a diákok a fontosak” – mondta a főtanfelügyelő. Görbe Péter arra nem tudott válaszolni, hogy döntését az érettségiztető bizottság csak a megyei tanfelügyelőségekkel közli, vagy pedig a nyilvánossággal is megosztja.
Király tájékoztatása szerint azt tudni lehet, hogy a „megyecserék” eldöntésekor mennyiségi, minőségi és etnikai kritériumokat is figyelembe vesznek. „Akad például olyan megye, ahol ötezer érettségiző diák van. A dolgozatokat biztos nem szállítják olyan megyébe, ahol csak kétezer diák vizsgázik, hiszen a javítóközpontok száma nem változik” – magyarázta.
A minőségi kritérium azt jelenti, hogy az érettségin rendszeresen jól teljesítő megyék dolgozatait nem szállítják gyengén teljesítő megyékbe. „Nem akarok senkit megbántani, de például a bukaresti diákok dolgozatait biztos nem Ialomița megyében fogják javítani” – magyarázta Király.
Etnikai kritérium is lesz
Az oktatási államtitkár elmondta, az Országos Érettségiztető Bizottságnak átküldték az érettségik „etnikai térképét”. Tájékoztatása szerint a testület ezt is figyelembe veszi a „megyecserék” eldöntésekor. „Tehát a Kolozs vagy Bihar megyei diákok dolgozatait biztos nem Craiován fogják javítani” – szögezte le.
Király úgy tudja, a pontos módszerről hétfőn, a déli órákban dönt az érettségiztető bizottság. Az államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy döntésüket nem hozzák nyilvánosságra. Vagyis a diákok legfennebb csak utólag tudhatják meg, hogy dolgozataikat melyik megyében javították.
Román nyelv és irodalomból országszerte közel 170 ezren írásbeliznek. A reál és a humán szakosok más-más tételt kaptak. A diákok három órán át írhatnak. Sorin Cîmpeanu az RTV hírtelevíziónak elmondta, a tételek a pragmatikusságon, alkalmazhatóságon, példákon alapulnak, olyan javítókulccsal, amely kizárja a szubjektív értelmezhetőséget.
Módosult a menetrend
A változtatások miatt módosul az idei érettségi menetrendje is. E szerint az eredményeket nem július 6-án, hanem 7-én függesztik ki. Ugyanaznap lehet benyújtani az óvásokat is. Az óvásokat július 8-9-én bírálják el, a végleges eredményeket pedig az eredetileg is rögzített dátumon, július 10-én függesztik ki.
"Le is hallgatják" a vizsgázókat
Idén a javítás módszerén kívül bevezettek egy másik újdonságot is: az érettségi központok több mint 60 százalékában olyan kamerákat szereltek fel, amely nemcsak képet, hanem hangot is rögzít.
A hangot is rögzítő készülékek beszerzése nem volt kötelező, csupán ajánlották az iskolák számára. "Én magam ajánlottam a felszerelésüket olyan helyeken, ahol ez technikailag és anyagilag is megoldható volt" - mondta Sorin Cîmpeanu.
A képet rögzítő kamerák felszerelése kötelező minden olyan iskolában, ahol érettségiztetés, dolgozatjavítás, tételsokszorosítás zajlik. Idén országszerte 520 központban érettségiznek a végzősök, ebből 146-ban javítanak.
Hogy sikerült a próbaérettségi?
A március 2-6. között lezajlott próbaérettségin a tizenkettedikesek közül idén többnek sikerült román nyelvből és irodalomból a próbavizsgája, mint tavaly. Idén a vizsgázók 61,36 százaléka ment át, tavaly ez a szám 52,80 százalék volt. A kisebbségek anyanyelvből szintén jobban teljesítettek: idén 75,49 százalékuk írt átmenő jegyet, tavaly csupán 67,78 százalékuk.
A szaknak megfelelő választható tantárgyból (matematika vagy történelem) már kevésbé ment jól a tizenkettedikeseknek, 52,49 százalékuk vette sikeresen az akadályokat (tavaly 42,51 százalék). A szabadon választható tantárgyból is javítottak a végzősök: 2015-ben 60,30, 2014-ben 53,92 százalék kapott átmenő jegyet.
A jelenleg is zajló érettségi szóbeli vizsgaeredményeit itt (román és magyar szóbeli eredmények) és itt (számítógépes ismeretek) böngészheti.
Oborocea Mónika
maszol.ro2015. június 29.
Lenácizta Johannist, elmarasztalták Szatmárnémeti polgármesterét
Klaus Johannis államfő lenácizásáért marasztalta el Dorel Coicát, Szatmárnémeti szociáldemokrata polgármesterét a diszkriminációellenes tanács – írja hétfői számában a Krónika erdélyi magyar napilap. Dorel Coica tavaly ősszel, az elnökválasztás kampányában egy televíziós adásban nevezte „náci pofájúnak” Klaus Johannis akkori államfőjelöltet. Az eset nyomán a Német Demokrata Fórum, és a Iohannist támogató Keresztény-Liberális Szövetség helyi szervezete tett panaszt a diszkriminációellenes tanácsnál. A tanács megállapította, Dorel Coica nemcsak Klaus Johannis személyiségi jogait sértette meg kijelentésével, hanem az egész romániai német közösséget, hiszen a jelenlegi államelnök korábban éveken át a német fórum országos elnökeként tevékenykedett.
A szatmárnémeti polgármester az eljárás során azzal védekezett, hogy tulajdonképpen nem nácizta le Johannist, mindössze azt állapította meg, hogy „kísértetiesen hasonlít egy színészre, aki egy régi filmben egy náci tisztet alakított”. Azt is felhozta mentségül, hogy polgármesterként kiváló kapcsolatot ápol németországi befektetőkkel, támogatja a helyi német ajkú közösség törekvéseit, sőt szűkebb családi körében is van német származású, ugyanis állítása szerint az apósa sváb. A tanács figyelmeztetésben részesítette a történtek miatt Dorel Coicát, és – mint közölte – azért nem rótt ki rá súlyosabb büntetést, mert a kijelentést politikai műsorban, kampányidőszakban tette.
maszol.ro2015. június 29.
Felfedte feljelentőjét Ráduly Róbert
Tudja, kik a feljelentői – nyilatkozta Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. A tudósításban megszólaló, lemondott polgármester meg is nevezte az adásban az egyik feljelentőjét: a Hargita megyei rendőrség parancsnokát. „A megyei rendőrparancsnok ez egyik értelmi szerzője a kivizsgálási sorozatnak. Ezt az egyik tanúként beidézett, beépített tiszt nyilatkozza” – mondta Ráduly Róbert a Magyar Köztelevízió csíki riportjában, A Ma reggel című műsorban. Az 58. perctől kezdődő tudósításban a lemondott polgármester „hülyeségnek” minősítette a vádak némelyikét, azt állítja, összefüggéseiben is látszik, koncepciós per zajlik ellene és Szőke Domokos alpolgármester ellen.
A feljelentő személyével kapcsolatban rá is mutatott „történelmi tényszerűség kedvéért”: az említett rendőrparancsnok lemondását március 17-én kérte, miután az emberei „full részegen” több halálos áldozatot követelő balesetet okoztak Csíkszeredában.
Emellett a riport kitér a többi bűnvádi pontra is Ráduly Róbert és Szőke Domokos ügyében. Ráduly Róbert pontonként cáfolta, hogy magáncélra használta az önkormányzat autóját és visszaélt mintegy 70 – hetven (!) - eurónyi pénzzel. „Ennyi miatt kerülhetne börtönbe Ráduly Róbert” – ez a felvezetője a műsornak is.
Be volt kamerázva
„Aki a szekusokkal kezd el harcolni, az számít arra, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik” – mondta Ráduly Róbert Kálmán a Ma reggel-nek. Szerinte megfigyelésük jóval korábban kezdődött: tizenhárom hónapig hallgatták le őket Szőke Domokos alpolgármesterrel, és követték őket éjjel-nappal.
„Kamerát helyeztek el az irodáinkba. Így próbálták valahogy megtalálni rajtunk a fogást. Végül nem találtak, ezért kellett eszkabáljanak egyet ilyen kutyafuttában. Egy csomó hazugságon és rossz fordításon, hamis, rossz lehallgatási jegyzőkönyvön – mert egy dolog, hogy mit beszélünk magyarul, egészen más, hogy miként írják le ezt magyarul” – mondta egyebek mellett az adásban Ráduly. A becsületbeli okokból lemondott polgármester a többi vádpontra is rövid magyarázatot az a műsorban.
Amint arról tájékoztattunk, június 22-én helyt adott a korrupcióellenes ügyészek fellebbezésének, és hatvan napra bírósági felügyelet alá helyezte hétfőn a Marosvásárhelyi Ítélőtábla Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármestert. Szőke Domokos alpolgármester is bírósági felügyelet alatt marad.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) június 17-én emelt vádat Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen. Jelenleg a várost a városi tanács testülete által a június 26-i tanácsülésen polgármesteri hatáskörrel felruházott Antal Attila alpolgármester, és az ideiglenesen alpolgármesternek kinevezett Füleki Zoltán László alpolgármester vezeti.
G. E.
maszol.ro2015. június 30.
Béreket, juttatásokat emel a kormány
Az iskolák és egyetemek kisegítő személyzete bérének 12 százalékos emeléséről, valamint szociális juttatások kiterjesztéséről döntött kedden a kormány.
Rovana Plumb munkaügyi miniszter közölte, hogy a béremelés mintegy 60 ezer dolgozót érint, és augusztustól alkalmazzák. Az intézkedés a tanfelügyelőségek, az egyetemi könyvtárak és egyéb oktatási intézmény kisegítő személyzetére érvényes. A szociáldemokrata miniszter szerint a kormány a szakszervezetekkel korábban kötött egyik megállapodásnak tett eleget. A bérnövelés az idei és a jövő évre összesen 154,4 millió lej többletkiadást jelent a költségvetésnek.
A pedagógusok bére egy tavalyi kormányrendelet értelmében március 1-től 5 százalékkal nőtt, szeptember 1-től újabb 5 százalékkal fog emelkedni.
A miniszter bejelentette, a kormány keddi ülésén arról is döntött, hogy a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők bére 12 százalékkal nőhet, amennyiben az önkormányzatoknak lehetőségük van a helyi költségvetésből eleget tenniük ezeknek az igényeknek. Április végén mintegy 32 ezer közigazgatásban dolgozó köztisztviselő tartott általános sztrájkot magasabb béreket követelve.
A kormány a szociális juttatások terén is módosításokat fogadott el, amelyek értelmében július 1-től mintegy 300 ezer család kaphat továbbra is szociális támogatást. Ők elestek volna ettől a jogtól, vagy csökkent volna a juttatásuk mértéke, mert a kormány májusban a gyermeknevelési pótlék megkétszerezéséről döntött.
Ennek nyomán a családok júliustól havi 42 lej helyett havi 84 lej pótlékot kapnak gyermekenként, amíg ez utóbbi el nem éri a felnőttkort. A juttatás megemelése következtében mintegy 300 ezer család vesztette volna el jogát, hogy továbbra is szociális juttatásban részesüljön, vagy csökkent volna a juttatás mértéke, miután a pótlékemelés miatt jövedelmük túllépte volna a jogosultsági szintet. A kormány érvelése szerint a pótlék valamennyi gyermek alkotmányos joga, és ennek nem szabad befolyásolnia egyéb szociális juttatások folyósítását.
MTI
Erdély.ma2015. június 30.
Mihai-Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök vezeti a Külügyi Hírszerző Szolgálatot
Megszavazta a parlament kedden Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora kinevezését a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére.
A jobbközép Klaus Iohannis államfő így fontos politikai csatát nyert azáltal, hogy sikerült jelöltje mellé parlamenti többséget szerveznie, miközben Victor Ponta kormányfő Szociáldemokrata Pártja (PSD) ellenezte az egykori jobboldali miniszterelnök kinevezését a SIE igazgatói tisztségébe.
A PSD és szabadelvű koalíciós partnere, az ALDE törvényhozói nem voltak jelen a szavazáson: így próbálták elérni, hogy a parlament határozatképtelen legyen. Az ellenzéki oldalnak Gabriel Oprea ideiglenes kormányfő – aki gyógykezelése idején helyettesíti Pontát – és pártja, a koalícióban részt vevő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) segített a kémfőnök megszavazásában.
A kétkamarás román parlament együttes ülése 278 törvényhozó jelenlétében határozatképes: a kémfőnökről rendezett voksolás idején 289 képviselő és szenátor volt jelen. Magához a kinevezéshez egyébként a jelenlévők egyszerű többsége is elegendő volt. Ungureanunak 278 törvényhozó szavazott bizalmat. Korábban is megtörtént, hogy a PSD körüli koalíció által irányított bukaresti törvényhozásban megszavazzák a jobbközép államfő valamely javaslatát. Először fordult viszont elő, hogy ez a szociáldemokrata frakció akarata ellenére történt.
Az, hogy Iohannisnak sikerült a parlament több mint felét a maga oldalára állítania, azt jelzi: a PNL körül is kialakulhat egy kormánytöbbség, amennyiben a korrupciógyanúba keveredett Victor Ponta – a rá nehezedő nyomásnak engedve – lemondana kormányfői tisztségéről.
A mérleg nyelvét képező UNPR elnöke, Gabriel Oprea egyértelművé tette, az UNPR voksa nem Ungureanunak szólt, minden nemzetbiztonsági kérdésben támogatják az államfőt. Oprea ugyanakkor azt állítja: pártja nem akarja megbuktatni Pontát, továbbra is megbízható tagja marad a PSD körüli kormánykoalíciónak, amíg azt Victor Ponta vezeti.
A parlament határozatképességéhez valamennyi ellenzéki frakciónak, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is mozgósítani kellett törvényhozóit.
Miután a PSD képviselőházi frakcióvezetője ironikusan megjegyezte, hogy Kelemen Hunor Budapestről érkezett megszavazni Ungureanut, aki (külügyminiszteri ténykedése idején) szerinte „Magyarországnak ajándékozta" a Gozsdu-örökséget, az RMDSZ elnöke (Ungureanura utalva) azzal vágott vissza: a „Holdról is szívesen eljön" olyan emberekért, akik betartják az adott szavukat.
Az Ungureanu-kabinetet, amelyben az RMDSZ is részt vett, 2012-ben a szociálliberális ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg, azt kifogásolva, hogy a kormány a marosvásárhelyi magyar orvosképzésnek kari önállóságot biztosító határozatot hozott.
A SIE igazgatójává kinevezett Mihai Razvan Ungureanu letette a hivatali esküt a parlament előtt.
Romániában kedden véget ért a parlament tavaszi ülésszaka: az őszi ülésszak szeptemberben kezdődik. MTI
Erdély.ma2015. június 30.
Forog a táborkerék (Alsócsernátonban)
Háromszéki óvónők kézműveskednek tegnaptól az alcsernátoni Haszmann Pál Múzeumban (fotó), velük egy időben budapesti diákok táboroznak ugyanott. A táboridényt a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum nyitotta június közepén, a képzőművészeti szakos diákok a Múzeumok éjszakája gazdag programjában is részt vettek.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárral tavasszal közösen szervezett Híres mesterségem címere vetélkedő hét nyertes csapata július közepén jutalomtáborozik Alsócsernátonban, a diákok ezúttal mutatják be a kiválasztott mesterekről készített kisfilmeket – közölte Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus, múzeumvezető.
Az olvasó- és kézművestábort a Magyar Olvasástársaság is támogatja. Szintén jutalomtáborba érkeznek kisújszállási tanulók, augusztusban lujzikalagori gyermekek táboroznak a múzeum udvarán, és már júliusban megkezdik az előkészületeket az őszi Csernátoni burrogtatóra. Az Erdélyben egyedülálló szerszám- és mezőgazdaságigép-gyűjtemény köré szervezett találkozót a Mezőkövesdi Mezőgazdaságigép-múzeummal közösen szervezik Lévay Sándor gyöngyösi vállalkozó támogatásával, aki a gépek javításában, előkészítésében is munkát vállal. A nyári táborok szervezői számítanak a Haszmann család kézműves szakértelmére, a nemezelés, bútorfestés, fafaragás oktatásába bekapcsolódik a múzeum teljes munkaközössége, de a múzeum kapuja nyitva áll a turisták előtt is, akik a kiállítások mellett a régi parasztházakat, a kopjafaerdőt, a szabadtéri mezőgazdaságigép-kiállítást is megtekinthetik.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 30.
Nagyváradra került a fődíj (Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja)
Nagyváradra került a 27. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának fődíja. A szombat esti záróünnepségen az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felajánlott fődíjat a Nagyváradi Szigligeti Színház művészei vehették át A mi osztályunk című előadásban nyújtott teljesítményükért.
A minisztérium díjazta a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház által bemutatott Zoltán újratemetve című darabot is. A tárca Életműdíjat adományozott Dobre-Kóthay Judit Jászai-díjas díszlet- és jelmeztervezőnek, aki az értékelés szerint „stílus- és szemlélet-meghatározó alkotásaival a romániai színházi élet kimagasló egyénisége”. Ugyancsak Életműdíjat vehetett át László Sándor színész-rendező, egyetemi tanár, aki „elhivatottsága és szakértelme által a vajdasági színházi élet meghatározó személyisége”. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Teplánszky-díját a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Kés a tyúkban című előadásában nyújtott alakításáért Máthé Annamária kapta. Kisvárda Város-díjával ismerték el – a kiemelkedő színrevitelért – a Temesvári Csiky Gergely Színház Futótűz című előadását.
Kisvárda város polgármesterének díját az újszerű rendezői elgondolásért és az igényes megvalósításért az Újvidéki Színház Csárdáskirálynő című előadása kapta. A fesztiválrendező Kisvárdai Várszínház és Művészetek Házának egyéni díját az Újvidéki Színház III. Richárd betiltva és a Csárdáskirálynő című előadásban nyújtott alakításaiért Balázsi Áron vehette át. Szintén a várszínház egyéni díját kapta a Révkomáromi Jókai Színház Bányavirág című előadásában nyújtott alakításáért Bandor Éva, a Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, illetve a Yorick Stúdió Antosa című előadásában nyújtott alakításért B. Fülöp Erzsébet, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Karamazovok és a Figaro című előadásában nyújtott alakításáért Galló Ernő. Kisvárda Város Közönségdíját a zsűri a Kassai Thália Színház Rükverc című előadásának ítélte oda.
A 27. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján június 19. és 27. között tizenkilenc határon túli és anyaországi társulat vett részt, s a zsűri és a közönség 25 előadást láthatott a 2014/15. évi idény legjobbnak tartott darabjai közül.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. június 30.
NPKI: egyetlen pártnak sem hátrányos az új román választási törvény
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) szerint az új román választási törvény egyetlen párt számára sem értékelhető hátrányosnak, kialakításakor sikerült megőrizni a magyar közösség számára fontos sarokpontokat.
A kutatóintézet – az MTI-hez hétfőn eljuttatott – elemzésében azt írta: az arányos rendszer révén a közösség a számarányának megfelelő súllyal vehet részt a törvényhozásban, az alternatív küszöb pedig biztosítja, hogy akkor is bejuttasson képviselőket a parlamentbe, ha szervezete az ötszázalékos küszöböt nem lépi át.
Kedvező a magyar közösségnek, hogy a külföldön élő román állampolgárok számára nem biztosították a levélben szavazás lehetőségét, mivel ezzel a lépéssel a vélhetően magasabb számú külföldi voks révén relatív súlyuk tovább csökkent volna – írták.
Hozzátették: a legutóbbi parlamenti választásokon a romániai magyarok szavazatainak zömét begyűjtő RMDSZ csupán 5,13, illetve 5,23 százalékot szerzett. Ez mindenképpen felveti annak a lehetőségét, hogy a szervezet 2016-ban nem éri el az 5 százalékos országos bejutási küszöböt.
Noha sok függ az országos részvételi aránytól és a magyar szavazók részvételi hajlandóságától, előfordulhat olyan helyzet, hogy a szövetség az alternatív küszöb alkalmazására szorul. Ebben az esetben érdemes kiemelni azoknak a megyéknek a 2012-es eredményeit, amelyekben a magyar szervezetek többet szereztek a szavazatok 20 százalékánál – olvasható az összegzésben.
Közölték, az RMDSZ kényelmesen teljesíteni tudja a legalább négy megyében szükséges 20 százalékos arányt még akkor is, ha a jelenlegi erőviszonyok mellett versenytársat kap. Eközben az is látszik, hogy a két magyar többségű megye mellett nincs még két olyan megye, ahol két magyar szervezet is elérhetné a 20 százalékot. Az alternatív küszöb tehát nem ad lehetőséget arra, hogy egyszerre két magyar alakulat jusson be a segítségével a parlamentbe – állapították meg.
Összességében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint az új választási törvényről elmondható, hogy a jelenlegi parlamenti pártok közötti háttéregyeztetéseknek megfelelően egyetlen párt számára sem értékelhető hátrányosnak, a politikai alakulatok közös törekvése volt, hogy kiegyensúlyozott és arányos rendszert fogadjanak el. Ennek okai részben az előző rendszer miatti visszásságok, részben az a körülmény voltak, hogy a román pártrendszernek nincs olyan stabilitása, amely két nagy párt számára előnyössé tenné egy többségi rendszer bevezetését. Az erőviszonyok akár jelentősen is átalakulhatnak, egy négyéves ciklus alatt is megszűnhetnek szövetségek vagy alakulhatnak át pártok – ez történt a 2012-ben kétharmados többséget szerző USL vagy a 2012 előtt kormányzó PDL esetében – olvasható az elemzésben.
Kitértek arra is, hogy a jogszabály életbelépéséhez már csak Klaus Johannis államfő aláírása szükséges, az elnök azonban egyszer vissza is küldheti átdolgozásra a parlamentnek a törvényt. Ezt nem tartják elképzelhetetlennek, mivel a külföldön élő románok számára a jogszabály jelentős nehezítéseket tartalmaz, Klaus Johannis számára pedig komoly népszerűségvesztést okozhat a körükben, ha ebben a formában – visszaküldés nélkül – kihirdeti a törvényt.
Népújság (Marosvásárhely)2015. június 30.
Ponta: Johannis jobbágyoknak tekinti a románokat
Elmérgesedett a viszony a politikai társbérlet főszereplői között: Victor Ponta miniszterelnök szerint Klaus Johannis államfő úgy viszonyul a románokhoz, mintha jobbágyok lennének a birtokán, akik a parancsait kell teljesítsék – írta hétfőn a Mediafax hírügynökség a politikus egy televíziós interjúját idézve.
A gyógykezelésen külföldön lévő Ponta telefonon nyilatkozott arról, hogy Johannis saját volt pártjából, az ellenzéki Nemzeti Liberális Pártból (PNL) jelölt igazgatót a kémszolgálat élére a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megkérdezése nélkül. A jelölés megtörni látszik a kormánykoalíció egységét, ugyanis a kormányt (Ponta távollétében) ideiglenesen vezető Gabriel Oprea belügyminiszter bejelentette, hogy az általa vezetett Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) – nemzetbiztonsági kérdésről lévén szó – megszavazza Johannis jelöltjét.
Ponta a tévéműsorban azt állította, hogy továbbra is teljes bizalommal van Oprea iránt, aki mindig "korrekt" koalíciós partner volt, ami a kormányprogram teljesítését illeti. A szociáldemokrata politikus viszont ismét olyan élesen támadta Klaus Johannist, mint a tavalyi választási kampányban, amikor egymás ellenfelei voltak az elnökválasztáson. Ponta a kampány idején evangélikus vallására és német kisebbségi eredetére utalva próbálta befeketíteni Johannist a románok szemében, a mostani újabb "jobbágyozással" pedig azokra a – tankönyvekben szereplő – történelmi sérelmekre utalt, amelyek szerint az erdélyi románság évszáza-dokig sínylődött idegen urak elnyomása alatt.
A kormányfő a politikai társbérlet első fél évében udvarias hangon beszélt Johannisról és az államfővel való együttműködési készségét hangoztatta. Hozzáállása azóta változott meg, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást kezdeményezett Ponta ellen, és Johannis lemondásra szólította fel a szociáldemokrata kormányfőt.
Ponta arra utalt, hogy szerinte ügyészségi meghurcolása politikai indíttatású, a DNA pedig beavatkozik a politikába. "Ha egy ügyész akár a kormányt is lecserélheti, akkor minek tartunk még választásokat?" – tette fel a költői kérdést Ponta.
A telefoninterjú során elhangzott, hogy a térdműtéte után törökországi gyógykezelésen lévő Ponta becslése szerint két héten belül térhet vissza az országba. A műsorban Gabriel Opreát is megszólaltatták, aki azt állította: bár most ideiglenesen ő vezeti a kormányt, nem pályázik a miniszterelnöki tisztségre, sem most, sem később.
A parlament ma szavaz a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatójáról.
Népújság (Marosvásárhely)2015. június 30.
Egyéves születésnap a Gondviselés Házában
Június 27-én ünnepelt az idősotthon közössége Búzásbesenyőben. Míg Simon István polgármester bográcsgulyást készített, addig a Dósa Dániel Általános Iskola gyermekei táncos, verses műsorral szórakoztatták az időseket és vendégeiket.
A Gyulafehérvári Caritas 16 bentlakó minőségi ellátását vállalta fel közel egy évvel ezelőtt, azzal a céllal, hogy egy olyan közösséget teremtsen, ahol gondozott és munkatárs egyaránt otthon érzi magát. Az itt élőknek nem csak a testi szükségleteit igyekszünk ellátni, hanem odafigyelünk a lelki és szellemi igények kielégítésére is.
Minden kezdet nehéz, tele van kihívásokkal: egy új csapat megszervezése egy közös cél érdekében nemcsak munkával jár, hanem tanulási folyamat is. Össze kellett szoknunk, meg kellett ismernünk lakóinkat és egymást is mint munkatársakat. A tapasztalatgyűjtés, a mindennapok kihívásai formálta ki bennünk az összetartozást, a kitartást és nem utolsósorban a személyes és szakmai fejlődésünket.
Ha a tények és események tükrében vizsgáljuk meg otthonunkat, meg kell említenünk a mindennapi gondozást lelkesen ellátó munkacsapat mellett szakmai munkatársainkat is: gyógytornászunkat, Selcuzan S. Szabolcsot, a helyi iskola tornatanárát és kineto- terapeutáját, aki önkéntes alapon dolgozik, és kitartó munkájának és szakmai tudásának köszönhetően januártól már három ember hagyta el a tolószéket és állt talpra. Szintén említést érdemel dr. Kovács Ágnes pszichoterapeuta, aki szintén önkéntesen vállalta de-menciában szenvedő bentlakóink orvosi ellátását, illetve követi azok gyógyszeres kezelését. Cosma István pszichológus májustól kezdte el az egyéni, valamint csoportos foglalkozásokat, és szakszerű odafigyeléssel sikerült rövid idő alatt megnyerni a lakók bizalmát, oly módon, hogy már türelmetlenül várják a hétfő délelőttöket, hiszen tudják, hogy róluk van szó és mindenekfelett nekik szól. A szerdai alkalmakat is meg kell említenünk, hiszen Czikó László helyi plébános már a kezdetek óta hűségesen tartja az esti szentmisét, amelyen a falu közössége is részt vesz, valamint Simon Levente református lelkipásztor is bejár, szolgálataik nyomán lélekben sokat gazdagodott kis közösségünk.
Az öt idősgondozó és a két betegápoló, a főasszisztensünk és a helyi orvos, dr. Zsók Melinda kitartó munkájának, valamint a konyhán dolgozó két szakácsunk finom étkeinek és a tisztaságért felelős munkatársunk szorgalmának köszönhetjük, hogy bentlakóink, akik hosszabb időt tölthettek otthonukban, egyre jobb egészségnek örvendenek.
Voltak természetesen nehéz napjaink is, hiszen nehéz volt megválni azoktól a kedves arcoktól, akik már nem lehetnek velünk.
Az elmúlt év eseményeihez hozzátartoznak a közös ünneplések, legyenek azok születésnapok, idősek napja, március 8. vagy más egyházi ünnepekről való megemlékezés, amelyek mindig színesebbé teszik életünket. Voltak látogatóink más szépkorú csoportokból, így Marosvásárhelyről, Szentpálról és Erdőszentgyörgyről, de mi is eljutottunk az erdőszentgyörgyi Naplemente csoporthoz. Az Iskola másként hetében a helyi iskolásokkal közösen készítettük el az aznapi ízletes ebédet, és hallgattuk meg a kis csapat színes előadását.
Február végétől csatlakozott hozzánk Méreg Attila magyarországi önkéntesünk, aki először csak egy hónapra kötelezte el magát, de azóta már háromszor hosszabbítottuk meg önkéntes szerződését.
Otthonunk egy új, modern és jól felszerelt épület, de a tapasztalat azt mutatja, hogy egy ölelés, egy mosoly, egy gondoskodó kéz simogatása, egy kedves szó még mindig hamarabb eljut bentlakóink szívéhez, amitől az intézmény otthonná válik.
Isten éltesse a Gondviselés Háza idősek otthonának közösségét!
McAlister Magdolna intézményvezető
Népújság (Marosvásárhely)2015. június 30.
Jubileumi EMKE-kiállítás az Áprily-esteken Nagyenyeden
A létesítésének 130 éves évfordulóját ünneplő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron jubilált, de közismert, hogy az egyesület működése egész Erdélyt behálózta. Természetes tehát, hogy a jubileumi eseményt leginkább reprezentáló történeti kiállítás a kolozsvári bemutató után erdélyi vándorútra indult. A kiállítás első állomása Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház volt, ahol az EMKE-kiállítás egyben a gazdag tematikájú 2014-15-ös Áprily-estek idei évadát is lezárta. Széman Péter EMKE-elnök és a kiállítás megalkotásában oroszlánrészt vállaló Bartha Katalin Ágnes kurátor ismertette a kiállítás anyagát. Az elhangzottak a hajdani gyümölcsöző Kolozsvárt Nagyenyeddel is összekötő kulturális kapcsolatokat is felelevenítették.
Az évadzáró Áprily-est témája ezúttal a Társadalmi szerepvállalás és részvétel a XIX. század végén: az EMKE indulása volt. Kerekes Hajnal a Fehér Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, egyben a Dr. Szász Pál Egyesület alelnöke, valamint Józsa Miklós a programsorozat kitartó irányítója ezúttal is meglepetéssel szolgáltak a résztvevőknek. Fellépett a Miriszló Gyöngye ifjúsági tánccsoport Szabó Csilla óvónő irányításával.
Széman Péter elmondta: a kiállítás Nagyenyedről a jövő hónap folyamán Nagyszebenbe költözik, és további tervek is vannak erre vonatkozóan. Az EMKE máig megőrizte azt az alapelvét, miszerint a közművelődés által fejleszti Erdély magyar népében a hazafiság érzését. Észak-Erdélyben, a háború alatt, 1940–44 között is tovább működött, majd a kommunista diktatúra évtizedeiben megszűnt, jelentős javait pedig államosították. 1990-től alakult újjá, majd 2001-től levált az RMDSZ-ről és önálló civil szervezetként működött tovább. Erdélyben ma 39 Magyar Ház van, tíz erdélyi megyében.
BAKÓ BOTOND
Szabadság (Kolozsvár)2015. június 30.
A Barabás Miklós Céh fiataljai a Műcsarnokban
Metamorphosis Transylvaniae címmel nyílt meg 2015. június 16-án Budapesten a Műcsarnokban (Mélycsarnok) a Barabás Miklós Céh fiataljainak bemutatkozó kiállítása. A Kolozsvár 2015 Európai Ifjúsági Főváros ifjúsági nagykövetének, Szöllősi Tamásnak a kezdeményezésére Bán András művészettörténész, kurátor irányításával létrejött tárlaton Baász Orsolya, Berze Imre, Éltes Barna, Lini Enikő, Marincas Mira és Máthé László mutatja be festményeit, szobrait, grafikáit és fotóit. A kiállítást Szepes Hédi művészettörténész nyitotta meg. A fiatal erdélyi művészek tárlata szeptember 13-ig tekinthető meg.
A hazai képzőművészeti élet utolsó századának történetét át- meg átszövi a különböző csoportosulások, egyesülések, társaságok históriája. A magyar művészeti közéletben a hajdani festőcéhek kései utódai különösen a Trianon utáni esztendőkben sokasodtak meg – Lyka Károly szavaival „derűre-borúra”. A célok sokfélesége jutott kifejezésre a társulási szándékban. Egyesületekbe, társaságokba léptek műfaji alapon az arcképfestők, tájképfestők, rézkarcolók, újságrajzolók. Voltak, akik „nemi” alapon tömörültek csoportba, mások példaképeik neve alatt, zászlajukra tűzve Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály vagy Szinyei Merse Pál nevét. A művészeti társaságok, egyesületek gyengébbjeit az idő zilálta szét, mások a második világégés forgatagában vagy pár évvel később, a könyörtelenül végrehajtott feloszlató rendeletek nyomán szűntek meg. A rendszerváltás után itthon sorra alakultak meg a művészeti társaságok, egyesületek.
A Barabás Miklós Céh 1929-ben alakult – Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével s Bánffy Miklós támogatásával –, az erdélyi magyar képzőművészek érdekvédelmi szervezeteként.
1994 januárjában 47 művész és elméleti szakember részvételével alakult újjá.
Az erdélyi képzőművészek jelentős hányada magyar identitásának megtartását tartja fontosnak művészetében, s ezért egy sajátos képzőművészetet teremtett, vagy őrzött meg. Ebből azután utak nyíltak az autonóm képi struktúrák kialakítása felé, melyeknél a képalkotás által teremtett világ adja a képet – s a kép önmagával azonos. Így válik a képiség kérdése hasonlóvá a társadalmi identitás kérdéséhez.
A Barabás Miklós Céh művésztagjait nem a közös szemlélet, művészi program, esztétikai elgondolás, mozgalom fűzi egybe. Életre hívtak egy közösséget, ahol festők, grafikusok, szobrászok, iparművészek, fotográfusok találják meg helyüket. Úgy gondolom, meggyőződésük az, hogy a mai összekuszálódott térben és időben, az intrikák szorításában, a pusztuló szellemi és metafizikai értékek kiüresedésében fel lehet mutatni egy tenyérnyi színes világot, önmaguk képbe, betűbe, anyagba oltott néma üzenetét.
A Céh fiatal alkotói újszerű módon jelenítik meg a világ dolgait, és egyben rá is kérdeznek. A „helyi” – erdélyi ízek nem valamely ideológia mentén, hanem spontánul, szinte észrevétlenül kerülnek a színek, vonalak, formák közé.
Baász Orsolya dinamikus, erős, életteli művészetet produkál. Eddigi pályaképe azt mutatja, hogy következetesen halad újabb és újabb figyelemreméltó eredményeket, műveket felmutatva a maga alkotói világában. Képi világa erőteljesen szubjektív – az anyagokkal, technikával, hagyományokkal és újításokkal folytonos kísérletezés terepe. Rátalált egy olyan közegre, a szellemi létezés olyan erőterére, amelybe bekapcsolhatja egyéni érzékenységét, már-már médiumszerű fogékonyságát, a látvány transzcendentáló képességét. A színek tudatos redukciójával tudja figyelmünket a „cselekményre”,- szenvedélyekre, kapcsolatokra, érzelmi állapotokra irányítani. Vergődő, forrongó életérzések ezek – rajzi, formai dinamikába öltöztetve. Gyötrő lelki harcát testbeszéddel, pózokkal fejezi ki – felbontja a figurát és expresszív rajzi köntösben jeleníti meg az elevenen boncolás minden gyötrelmét.
Lini D. Enikő festményei perspektívában, szín-, forma- és gondolatvilágukban egyaránt különleges mélységeket sejtetnek. A klasszikus festészeti hagyományt műveli, de úgy, hogy a néző „megéli” a láthatóvá válás tapasztalatát. A képeknek történésük van, érzelmek és érzetek dramaturgiája vezérli e történéseket, s a mozgás érzékeltetésével egy dinamikus összhangzat keletkezik. Az alkotások egymáshoz kapcsolódva új vizuális formát nyernek. Megtalálta azt a megjelenési formát, amely az ösztönös, őszinte gesztusok és a bizonytalanul tapogatózó, de mégis határozott mozgások – a figurák közötti kapcsolatteremtés érzékeltetésére alkalmas. A néhol konkrét, néhol jelzésszerű alakok és környezetük a rendezetlen káoszt kiegyensúlyozzák. Lini D. Enikő az expresszionizmus világához nyúl. A mozgásban megragadható pillanat, a felszín mögött rejtőző lényeg megfogalmazása izgatja.
SZEPES HÉDI
Szabadság (Kolozsvár)2015. június 30.
Július elsejétől drágul a földgáz
Hatvan lejre nő szerdától a lakosságnak és a hőerőműveknek szolgáltatott földgáz kilowattóránkénti ára – az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott új árliberalizációs menetrendről keddi ülésén dönt a Ponta-kabinet – jelentette be Niculae Havrileţ, az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE) elnöke.
Elmondta: a Versenytanács azt kérte, hogy a kormányhatározatba foglalják bele a hőerőműveknek nyújtott támogatással kapcsolatos részleteket. A kormányülés után az ANRE rendkívüli tanácskozást hív össze, hogy az új díjszabások július elsejétől hatályba léphessenek.
Románia az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megegyezett arról, hogy vállalja a földgáz és a villanyáram árának liberalizálását. A vállalatoknak szolgáltatott földgáz árát már 2014. január elsejétől liberalizálták.
Szabadság (Kolozsvár)2015. június 30.
Évforduló – Az első magyar „bank”: 190 éve alakult a Kolozsvári Gondoskodó
Erdély több intézménye megelőzte a testvérországot: ilyen volt a Kolozsvárott már 1800 körül Societas Musicalisba tömörülő klasszikus zenekedvelők egyesülete, az első kőszínház 1821-ben és a Bölöni Farkas Sándor kezdeményezésére 1825. június 30-án megalakult Kolozsvári Gondoskodó Társaság is, amely kölcsönös biztosító, takarék- és hitelintézetként megelőzte egy évtizeddel a Brassói Általános Takarékpénztárat és másféllel a Fáy András korai, 1825-ös kezdeményezésére csak 1840-ben megalakuló Pesti Hazai Első Takarékpénztárat.
„A felséges királyi Gubernium mellett működő némely tisztviselőkből egybeállott Provisionális Társaság” alapító okirata szerinti célja, hogy valamennyi tag „(...) a maga rendes saláriumából, vagy egyéb jövedelméből, hónapoként (...) bizonyos summát tegyen be (...)”. Az önkéntes takarékképzés a kölcsönös biztosítást szolgálta elsősorban: „olyan cassat igyekeztünk felállítani, melyhez mindegyikünk a maga szükségében folyamodhassék s a maga capitálisát s annak interessét elöregedett állapotjában segedelem gyanánt felvehesse, s maradékainak s legátusainak hátrahagyhassa.” Működésének alapelvei máig korszerűek, s ekként az országnak nemcsak első szövetkezete, hanem első takarékpénztára, beteg-, nyugdíj- és életjáradék-biztosítóintézete.
Ingyen dolgoztak a „bankárok”
A belépési és a havi díj mellett a tagok bármikor betétet képezhettek, helyezhettek el a Társaságnál, kölcsönigénylés esetén elsőbbséget élveztek, a kamatjövedelmet év végén arányosan szétosztották. Betegség, nyugdíjazás, a Gubernium szolgálatából való kilépés és a városból való elköltözés esetén lehetett a betéteket igénybe venni. Végrendelet hiányában a törvényes örökösökre maradt a képzett tartalék, a kiskorú árvák atyjuk betétjét 20, illetve 18 évesen kaphatták ki. A célokhoz illeszkedve a főtevékenység a betétek gyümölcsöztetése volt, főleg hitelezés, szigorú feltételekkel, jelzálogfedezet mellett, 1 évet nem meghaladó időtartamra, 6%-os kamatra.
Az igazgatást a közgyűlés által választott és ennek felelős „intézet” irányította: elnök, pénztáros, ellenőr, titkár, kik kezdetben önkéntesen, ingyenesen töltötték be tisztségüket. Új tagok felvétele ügyében a közgyűlés döntött. A társaság fel nem osztható közalapot is létrehozott, az esetleges üzleti veszteségek fedezésére. Mindezen működési elvek – az önkéntesség, a tagok közti egyenlőség, osztatlan tartalékalap – a világ legelső szövetkezetei közé sorolják a Kolozsvári Gondoskodó Társaságot.
A 124 évig folyamatosan és töretlen sikerrel (növekvő saját és idegen tőkével, emelkedő taglétszámmal) működő Gondoskodóba 1867-et követően, az Erdély és Magyarország egyesülése következtében megszűnt Kormányszék tisztviselői mellett Kolozsvárt lakó állami tisztviselők, állami középiskolai és főiskolai tanárok, városi tisztviselők, ügyvédek és közjegyzők is teljes jogú tagként beléphettek. A szabadságharc évét leszámítva, tetemes veszteségei nem voltak az intézménynek, ezt 1857-ig kiheverte. 1861-ben már 81 tagja és több mint 51 ezer forint tőkéje volt, 1895-ben tőkéi 224 ezer forint fölé rúgtak. A Kormányszék fennállása idején számos főúr szerepel a tagság sorában (gr. Lázár László, gr. Bánffy József, gr. Korniss Károly, gr. Mikó Imre, gr. Wass Albert, gr. Bánffy Béla, gr. Bethlen Gábor, gr. Eszterházi János, br. Jósika Lajos, br. Kemény Ferenc stb.). Névsoruk 1867 után jeles kolozsvári szellemi előkelőségek, egyetemi tanárok neveivel egészül ki (Berde Mózes, Brassai).
Eredeti magánjogi társasági formáját 1924-ben szövetkezeti jogi formára váltotta, s a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége kolozsvári központjához csatlakozva működött tovább 1948 augusztusáig. Megszűntét a bankok, pénzintézetek, magánvállalatok államosítását elrendelő állami intézkedés okozta, egy olyan kommunista rendelet, amely önkényesen kisajátította több ezer más magyar vállalkozással, közel 200 magyar bankkal, takarékpénztárral, a kiválóan működő, több mint 1100 szövetkezetet összefogó hálózattal együtt.
Bölöni Farkas Sándor 1834-es bestsellere
Bölöni Farkas Sándor (Bölön, 1795. dec.14. – Kolozsvár, 1842. febr. 3.) bécsi útján szerzett tapasztalatait kamatoztatva 1825-ben guberniumi tisztviselők kölcsönös biztosítási intézményeként megalapítja a Gondoskodó Társaságot. De ki is volt Farkas Sándor? Neve elválaszthatatlan Kolozsvártól, ide fűzik unitárius főtanodai (1805–1815) s királyi líceumi jogi tanulmányai (1915–1916), irodalmi munkássága, tisztségei, reformkori eszméi és eszmetársai (köztük Kendeffy Ádám gróf, Biasini, Béldi Ferenc gróf), az általa kezdeményezett (Erdélyi Nemzeti Múzeum) és létrehozott (pl. Kolozsvári Gondoskodó Társaság, 1825) intézmények.
Országos elismerést és akadémiai tagságot (1834) az 1830–1832 között Béldi Ferenc gróffal a nyugat-európai országokban (Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Angliában) és az Egyesült Államokban megtett hosszabb utazásai idején megírt Utazás Észak-Amerikában című könyve (Kolozsvár, 1834, 1835) hozott. Az útirajzok egyik legkorábbikjaként, a reformkor egyik legnagyobb könyvsikereként az amerikai társadalmat és alkotmányos berendezkedést bemutató és a hazai viszonyokkal egybevető elemzés magyar reformkorra tett hatása a vele kortárs Alexis de Tocqueville-nek az amerikai demokráciáról írt könyve európai fogadtatásához hasonlítható. Az Akadémia nagyjutalmát is elnyerő, két egymást követő évben második kiadást megért útleírás az országgyűlési ifjúságra óriási hatást gyakorolt, a polgárosodás valóságos enciklopédiája kézikönyve lehetett a kor felnövekvő politikus nemzedékének. Az útinapló nyugat-európai része csak 109 évvel később jelent meg teljes terjedelemben (Nyugat-európai utazás, Kolozsvár, 1943). Kolozsváron betöltött tisztviselői hivatását (jegyző és írnok) a művelődés- és intézményszervezéssel kiegészítő életútjának kiemelkedőbb éveit a kiadásra nem szánt, töredékekben fennmaradt Napló [1835-1836] rögzítette, amely 1870-ben jelent meg nyomtatásban.
Szabadság (Kolozsvár)2015. június 30.
Erődemonstráció
Akárhogy is nézzük, nehezen tudunk másként tekinteni arra, hogy a román zászló ünnepén a védelmi miniszter kezdeményezésére az ideiglenes kormányfő részvételével avattak óriás román zászlót a túlnyomó többségében magyarok lakta Hargita megye székhelyén, Csíkszeredában, mint olyan erődemonstrációra, amelynek célja a románokkal azonos elbánást, nyelvi jogokat és kulturális, illetve területi önrendelkezést követelő magyar közösség megfélemlítése.
Az nem gond, ha valaki büszke a románságára és a nemzeti jelképeire. Ha azonban mindezt melldöngetve teszi, ráadásul olyan külsőségek mellett, amelyekről messzire ordít, hogy egyetlen céljuk van: megmutatni a nem román nemzetiségű polgároknak, hogy ki az úr a házban, akkor már nagyon problémás az ügy.
Ez kontraproduktív, hiszen a magyar közösség tagjai ahelyett, hogy az ország megbecsült polgárainak éreznék magukat, akik – persze a saját nemzeti jelképeik mellett – a magukénak is érzik az ország szimbólumait, még inkább ellenszenvesnek találják azokat.
A magyar közösség akkor érezné jól magát Romániában, ha azokban a megyékben, illetve azokon a településeken, ahol a magyarság őshonos közösségként él, hivatalossá tennék a magyar nyelvet, és engedélyeznék a magyar nemzeti és a regionális jelképek nyilvános használatát.
Amíg azonban a román hatalom üldözi a magyar jelképeket addig nehezen várható el, hogy a magyarok tiszteljék a román jelképeket. Mindemellett példás, hogy a szeredaiak nem ültek fel a provokációnak, nem volt ellendemonstráció, legalább ezzel is jelezték, hogy az Erdélyben élő magyar és román közösség közötti konfliktus szítói elsősorban nem a magyar oldalon keresendők, hanem a legmagasabb bukaresti kormányszinteken.
Az ilyen gesztusok garantáltan nem fogják megkedveltetni a román nemzeti jelképeket és a hatóságokat a magyarokkal – viszont arra kiválóan alkalmasak, hogy azt a meggyőződést erősítsék a magyarokban, miszerint a román állam idegen, leigázásukra és felszámolásukra törő hatalomként viselkedik. Felháborító, ha ezt a kormányilletékesek nem mérik fel. Ennél már csak az vérlázítóbb, ha nagyon is felmérik, és szándékosan provokálnak.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2015. június 30.
Közönségdíjat nyert Kecskeméten a Likaskő című animációs film
A tizenkettedik alkalommal megrendezett Kecskeméti Animációs Filmfesztivál különdíjasa lett a Székelyföldi Legendárium Likaskő című első animációs filmje.
A június 24–28. között megtartott filmes seregszemlén Erdély és Románia képviseletében a székelyudvarhelyiek vettek részt.
A tizenkettedik magyar animációs filmszemlével párhuzamosan zajlott a kilencedik Európai Animációs Játékfilmfesztivál, ahol a versenyfilmekkel és a versenyen kívüli filmekkel együtt összesen harminc ország filmjét vetítették le.
Idén először külföldön élő magyarok is benevezhettek, a magyar versenyprogramba 342 alkotás közül 18 rövidfilm, 13 diákfilm, 17 tévésorozat, 10 videoklip és 20 alkalmazott animációs kisfilm került. A KAFF idei díszvendége Latin-Amerika volt, ahonnan 56 alkotást nézhettek meg az érdeklődők.
A márciusban Székelyudvarhelyen bemutatott Likaskő a különdíjak kategóriában a Kecskemét környéki kistelepülések közönségdíját hozhatta haza. Az udvarhelyi rajzfilmgyártó csapat itt nem áll le, hiszen a Legendárium animációsfilm-sorozatában további tizenkét rész gyártását tervezik. A következő székelyföldi animációs film a Rétyi nyír legendáját dolgozza majd fel.
Kovács Eszter
Krónika (Kolozsvár), 2015. június 30.
Pontokat lehet gyűjteni
Önkéntes közösséget épít a Turulmadár
Furus Levente, a Turulmadár Ifjúsági Iroda elnöke tegnap az önkéntességet népszerűsítő tevékenységeikről számolt be a médiának.
A májusban beindított és június 30-án lezárult Fedezd fel az önkéntesség világát program célja a non-formális oktatás fejlesztése, bővítése a szociális gondokkal küszködő fiatalok és gyermekek körében, egy olyan társadalom kialakítása, amely az aktivizmuson és önkéntességen alapul. Ennek összértéke közel 24 ezer euró, amelynek 89%-át a Norvég Civil Alap Románia biztosította.
A projekt hozadékaként a Berde Mózsa Kör keretén belül 5 új önkéntes oktató csatlakozott a csapathoz, valamint 69 kicsi vett részt különféle fejlesztő- és oktatótevékenységeken, táborokban. Ezenkívül 413 fiatalnak tartottak előadásokat kommunikáció témakörben (Kézdivásárhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön). Egy önkéntes-útmutatót is megjelentettek, és egy ehhez kapcsolódó kampányt indítottak útjára.
A népszerűsítő munka korántsem tekinthető lezártnak, az Önkéntes közösség című projekttel folytatódik – 2016 márciusában zárul, és szintén a Norvég Civil Alap Románia támogatását élvei –, melynek fő célja az önkéntességre való ösztönzés, és egy olyan online platform kifejlesztése, melynek révén a bekapcsolódni kívánók lehetőségeket találhatnak önkéntes munkára, valamint ahol a szervezetek is toborozhatnak „munkaerőt”. A honlap különlegességét az adja, hogy a szervezetek az önkéntes órákat pontokká alakíthatják, ezekért pedig különböző szolgáltatásokat igényelhetnek: például ingyenes biciklikölcsönzés az irodától csapatépítés céljából. Az önkéntes platform partnere a Kovászna Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság, amely az önrészt biztosítja.
Tinca Teddy
Krónika (Kolozsvár)