udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 4201-4230 | 4231-4260 | 4261-4290 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. július 23.
Molnár Zsolt Tusványoson: nincs káosz a szórványmentésben
A szórványközösségek vezetőinek az elkötelezettsége, példamutatása lehet az egyik legfontosabb tényező a szórványmentésben – fogalmazták meg csütörtökön Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Szétszóródunk - káosz a szórványmentésben című pódiumbeszélgetés résztvevői.
„Egyedi megoldást igényel”
A vita címét szinte valamennyi előadó vitatta. Molnár Zsolt, az RMDSZ temesvári parlamenti képviselője úgy vélekedett, nincs káosz a szórványmentésben, csak annak tűnhet, mert valamennyi szórványközösség élethelyzete sajátos, különbözik a többiétől, és egyedi megoldást is igényel. Amint a képviselő fogalmazott, nem az a fontos, hogy létezik-e egy nagy és egységes szórványstratégia, hanem az, hogy a szórványközösségek „kovászai” megkapják a szükséges támogatást munkájuk végzéséhez.
A képviselő szerint a szórványmentő programok 90-es évekbeli „első generációját” a közösségépítés, a másodikat az intézményépítés, a jelenlegi harmadikat pedig a hálózatépítés jellemzi. Úgy vélte, a „negyedik generációs szórványprogramnak” a gazdaságra kell összpontosítania. „Ha fontos a szórványkérdés a nemzetpolitikában, ennek kell hogy legyen egy gazdasági vetülete is” - jelentette ki Molnár Zsolt.
„Kívülről nem lehet stratégiákat kényszeríteni”
Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség tiszteletbeli elnöke figyelmeztetett arra, hogy kívülről nem lehet mentő stratégiákat rákényszeríteni a szórványközösségekre, mert ezek biztosan nem lesznek sikeresek. Csakis abban lehet támogatni a közösségeket, amit ők maguk akarnak. Gergely István, a csíkszeredai Csibész Alapítvány elnöke úgy fogalmazott, hogy a szórvánnyal való foglalkozás prófétai hozzáállást igényel.
„Az egyéni példaadás a legfontosabb”
Balla Ferenc, a válaszúti Kallós Alapítvány igazgatója is az egyéni példaadást tartotta a legfontosabbnak. „Ha mindenki elvégzi a maga helyén a maga munkáját, akkor van jövő” - állapította meg a mezőségi szórvánnyal foglalkozó szakember. Kallós Zoltán néprajzkutató példáját említette, aki a legsötétebb kommunizmus idején látott neki a mezőségi szórvány gondozásának. Mint említette, a válaszúti magyar szórványközpontban ma olyan tanár is tanítja a gyermekeket, aki maga is a szórványkollégiumban nevelkedett.
MTI
maszol.ro2015. július 23.
Borboly Tusványoson: nem a politikusoktól kell várni a megoldást
„Energiánk 95 százalékát a fejlesztésre kell fordítanunk, a maradék 5 százalékkal rajzoljunk térképeket és írjunk statútumot” – jelentette ki szerdán Borbély Csaba Hargita megyei tanácselnök Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén.
Az integrált városfejlesztési stratégiákról beszélgettek Otthon legyünk benne címmel Tusnádfürdőn a XXVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szerdán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, Ráduly Róbert, Csíkszereda volt polgármestere, Jakab Attila székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő, Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármester, Kovács Sándor országgyűlési képviselő részvételével.
„Fejlesztésben kell gondolkodni”
Borboly Csaba kifejtette: ahhoz, hogy az integrált városfejlesztési stratégiák sikeresek legyenek, székelyföldi fejlesztésben kell gondolkodni. „El kell fogadnunk, hogy nincs fenntartható gazdaság, mezőgazdaság, turizmus stb., hanem egy fenntartható, önerőből gazdálkodni és fejlődni képes székely társadalomban kell gondolkoznunk” – fejtette ki.
A politikus szerint Székelyföld elég periférikus helyzetben van ahhoz, hogy ne lehessen Bukarestből vagy Budapestről fejleszteni, csupán a helyi és a térségi összefogás működhet. Problémaként említette, hogy a jelenlegi autonómiastatútumok átvett minták, jól működő régiók mintái, ezért szükséges, hogy Székelyföld igényeihez és lehetőségeihez legyen igazítva. Tovább kell dolgozni rajta, és szükség lenne a magyar-román párbeszédre, mondta a megyeelnök.
Jövőképet a fiataloknak
Akár Székelyföld integrált fejlesztéséről, akár autonómiastatútumról beszélünk, az elsődleges szempont az ifjúság és az oktatás, folytatta Hargita Megye Tanácsának elnöke. A szakoktatás terén elindult egy folyamat, létrehozták a Duna Régió Szakképzési Klasztert, a másik kiindulópont a Sapientia, amely most már mindhárom székelyföldi megyeközpontban jelen van. Kisebb városokban és nagyobb falvakban létre kell hozni szakosított tangazdaságokat, tanműhelyeket, és szakembereket kell képezni, olyanokat, amelyre a gazdaságnak szüksége van.
Ifjúságpolitikai szempontból is kiemelten fontos Borboly szerint a regionális oktatás, jövőképet, lehetőséget, tisztes megélhetéshez való feltételeket kell biztosítani a fiataloknak, akik még itthon vannak, és azoknak is, akiket haza akarunk hozni. Valószínűleg újra kell gondolni az ifjúsági szervezetek céljait, tevékenységét, mert ebben a formában pusztán politikai pályán elhelyezkedni akaró ifjak tevékenykednek benne, ami jó, de kevés, mert egyféle politikai pálya előszobájának tekinthető.
Nem vonzó Székelyföld a nagybefektetők számára
Hargita megye földrajzilag nem vonzó nagybefektetők számára. Ez nyilvánvalóan gazdaságilag egyfajta hátrány, de számos olyan példa van Európában, figyelve Baszkföldet vagy a franciaországi Vienne megyét, ahol ebből jelentős előnyt tudtak kovácsolni, mondta a gazdaságfejlesztés kapcsán Borboly Csaba. Gondolkozni kell a közbirtokosságok, az állattartók szövetkezeteinek erejében, fejtette ki.
Az európai uniós érdekérvényesítés kapcsán elmondta: Brüsszelből indul a legtöbb folyamat. „Ha ott nem figyelünk, és nem visszük be érdekeinket, akkor itthon már azt a választ kapjuk, hogy az unió nem engedi, erre példa a medvetámadások kérdése” – fogalmazott. Személyes tapasztalatát is említette, hiszen a Régiók Bizottsága már több javaslatát elfogadta. Hasonlóan kell eljárni szerinte a bukaresti törvényhozás ügyében is. Létre kell hozni egy intézményesített konzultációs rendszert, ahol minden törvénytervezetet véleményezni tud majd a civil szférától kezdve, önkormányzati képviselőkön keresztül az utolsó gazdálkodó vidéki polgár is, mondta.
„Az integrált városfejlesztéshez integrált vidékfejlesztés is kell, és a városok vállalják a leader szerepét térségenként. Egy tényleges kétnyelvű régióra kell gondolni, és ennek fejlesztésébe be kell vonni a három megyében elő románságot is. Energiánk 95 százalékát a fejlesztésre kell fordítanunk, a maradék 5 százalékkal rajzoljunk térképeket és írjunk statútumot. És fontos a média számonkérő szerepe. Nem a politikusoktól kell várni a megoldást, mindenkire szükség van” – zárta beszédét Borboly Csaba.
Közlemény
maszol.ro2015. július 23.
Ismét besúgó múlttal vádolják Frundát
A CNSAS szerint az új dokumentumok nem bizonyítják ezt, de egy különvélemény mást állít. A politikus szerint őt hurcolta meg a Szeku.
Frunda György, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója, az RMDSZ korábbi szenátora és államfőjelöltje információkat szolgáltatott a Securitaténak – állítja a bursa.ro.
A lap arra hivatkozik, hogy a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) hivatalból ellenőrizte Frundát, miközben a Civic Media Egyesület is a CNSAS-hoz fordult, hogy járjon el a miniszterelnöki tanácsos ügyében azt követően, hogy a CNSAS levéltárába új dokumentumok érkeztek a SRI archívumából. A lap szerint az új dokumentumok azt bizonyítják, hogy Frunda Györgyöt még 1979 előtt beszervezte a Securitate, konspiratív nevei pedig Emil, Furnea és Faur voltak. CNSAS: Frunda nem kollaboráns
A CNSAS 2015. április 21-es keltezésű, idén július 2-án közzétett igazolása szerint ugyanakkor a törvény értelmében Frunda György nem minősíthető kollaboránsnak. A CNSAS döntésé követően az intézmény két tagja is különvéleményt fogalmazott meg Frunda dossziéja kapcsán. Az egyikben Corneliu Turianu azt írja, hogy Frunda György információkat szolgáltatott a Securitaténak, ám ez irányú tevékenysége nem meríti ki a 24/2008-as számú sürgősségi kormányrendeletben meghatározott feltételeket, így a bíróságon sem kérhető, hogy megállapítsa, együttműködött-e a kommunista titkosszolgálattal, vagy sem.
Csendes László a Turianu különvéleményéhez fűzött különvéleményében úgy fogalmaz, hogy az szembemegy az egyenlő bánásmód elvével, és előnyös helyzetbe hozza azokat a személyeket, akiknek az igazolásában a nem működött együtt a törvény értelmében szintagmát használják. Csendes önkényesnek és érvénytelennek tartja olyan igazolások megszövegezését, amelyek a szemantikai hangsúlyt a törvény értelme szerinti kollaborálás tagadásáról egy olyan „együttműködésre” helyezik, amelyik nem bizonyítható.
Ugyanakkor megjegyezi: képtelenség és a szabálytól eltérő, hogy valaki egy olyan dokumentum kapcsán fogalmaz meg különvéleményt, amelyet korábban ő maga is aláírt.
Frunda: nem kollaboráns voltam, hanem meghurcoltak
Frunda György megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy a mostani CNSAS-jelentés megerősíti azt a nyilatkozatot, amit tíz évvel ezelőtt kapott, amely szerint nem volt besúgó, és ha valaki mást állítana, azt bepereli.
„Az akkori nyilatkozatot egyhangúan megerősítették. Engem meghurcoltak, bevittek, családi okok folytán problémáim voltak. Nem tudom, miért éppen a születésnapomon álltak elő ezzel, és miért jelent meg sértő cikk rólam. Gondolom, van ennek magyarázata, de én nem tudom. Lejárató kampány ez, amikor már nem vagyok aktív politikus. Határozottan és egyértelműen kikérem magamnak: nem kollaboráns, hanem meghurcolt személy voltam, ha valaki mást állít, azt rágalomért beperelem, ez ilyen egyszerű” – fogalmazott.
A fedőnevek kapcsán Frunda azt mondta, hogy nemrég kérte ki a dossziéját, és amikor róla írtak, nem néhány név szerepelt, hanem 8-10. „Nem azt írták, hogy Frunda mit csinált, hanem pl. Furnea stb., de mellékelve van, hogy engem elkereszteltek. Ezek konspiratív nevek, nem azt jelentik, hogy én ezen nevek alatt írtam volna valakiről, hanem ezekkel a nevekkel illettek, amikor rólam írtak, nem tudom, miért változtatták meg” – tette hozzá a miniszterelnöki tanácsos.
Transindex.ro2015. július 23.
Süketek párbeszéde a román–magyar viszony
Újra kell indítani a magyar–lengyel és a magyar–román párbeszédet, mondta nyitóbeszédében Németh Zsolt Fideszes országgyűlési képviselő az erdélyi Tusnádfürdőn a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai megnyitóján.
Erős kijelentésekkel és a hagyományoknak megfelelően lelkészi áldással nyílt meg a székelyföldi Tusnádfürdőn az idén 26. alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, melynek idei mottója: Több mint fesztivál.
Politikai korszakhatáron vagyunk
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke nyitóbeszédében a világ újratervezése kapcsán arról beszélt: negyed évszázaddal a közép- és kelet-európai rendszerváltások után politikai korszakhatáron vagyunk, hiszen háború van a Romániával és Magyarországgal is szomszédos Ukrajnában – eddig több mint tízezer halálos áldozattal –, terrorhullám sújtja Európa nagyvárosait és a világot, keresztényeket fejeznek le a világ egyes részein, és egy modern népvándorlás korát éljük, mely során tízmilliók kerekednek fel új hazát keresve maguknak. Utóbbival kapcsolatban a fideszes politikus szerint Európának közös migrációs politikára van szüksége: „A mi kontinensünk nem Amerika, ezért jövőnket nem a bevándorlási hullámok befogadásában látjuk, hanem abban, ha képesek leszünk megújítani a társadalmi modellt és fenntartható módon termeljük meg javainkat.”
Párbeszédre van szükség
Dél-Európa vörösödik, mondta a politikus a görög Szirizára és más újbaloldali pártok sikerére utalva, Észak-Európa pedig barnul, hiszen ott idegengyűlölő pártok erősödnek. Ebben a helyzetben Közép-Európa különösen fontossá lesz. A térség sikeréhez nélkülözhetetlen a magyar–lengyel és a magyar–román viszony normalizálása. Újra kell indítani a párbeszédet, mert jelenleg nincs ilyen – 2012 óta például a süketek párbeszéde zajlik Magyarország és Románia között. Németh Zsolt szerint a legnagyobb tét, hogy mi lesz a magyar nemzetpolitika iránya e keretek között. „Van olyan nemzetpolitika, amely destabilizál, de a magyar nemzetpolitika a stabilitás pártján áll. A térségben nem lesz stabilitás, amíg a nemzetiségek helyzete nem rendeződik” – fejezte be nyitóbeszédét Németh Zsolt.
A magyarságnak újra kell fogalmaznia önmagát
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban született gondolatok alapozták meg a magyar nemzetpolitika legfontosabb eredményeit. A státustörvénytől a külhoni magyarok oktatási–nevelési támogatásáig, a kettős állampolgárságtól az új alaptörvény megfogalmazásáig sok olyan gondolat született a Kárpát-medencei nemzetpolitikai táborokban és köztük elsősorban Tusványoson, amelyek utat mutattak a politika számára az építkezésben.
Az államtitkár úgy vélte, a 16-17. századhoz hasonlóan ma ismét olyan történelmi helyzetben van a területileg széttagolt magyarság, amikor újra kell fogalmaznia önmagát, és olyan támpontokat kell keresnie, amelyek alapot teremthetnek a következő évszázadok építkezésére. Mint mondta, erre ad lehetőséget a Tusványos. (MTI)
Lukács Csaba
mno.hu2015. július 23.
„A nyolcvanas évek instabilitása kísért”
Lezárult a stabil, optimista európai építkezések időszaka. Korszakhatárhoz érkeztünk, Európában újra háború van – jelentette ki Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke csütörtökön Tusványoson. Ebben az időszakban a geopolitikai válság megoldásához muszáj megteremteni az etnikai közösségek együttélésének kereteit – vonták le a következtetést a „hidegbéke” panelbeszélgetésének felszólalói.
„Egy nagyon fontos korszakhatárhoz érkeztünk, újra a nyolcvanas évek geopolitikai instabilitásának helyzete kísért. A helyzet más, a hasonlóság az instabilitás” – indította a beszélgetést Németh Zsolt, majd kérdéseket intézett beszélgetőtársaihoz: mi a globális üzenete ennek a szituációnak, illetve milyen feladatot ró a nyugati közösségre a helyzet rendezése? „Kérdés az is, hogy milyen szerepe lehet Közép-Európa szempontjából Ukrajnának. Van-e közép-európai jövője ennek az országnak, és ebben a dimenzióban van-e esélye egy román-magyar együttműködésnek? Az az érdekünk, hogy egy újabb párbeszéd jöjjön létre a románok és magyarok között, lezárva a süketek párbeszédét” – emelte ki.
A megegyezési kényszer
Martonyi János, Magyarország volt külügyminisztere erre reagálva elismerte, „a helyzet valóban súlyos, de ez már benne volt a levegőben”. „Úgy érzem, bármilyen zavaros is a helyzet, a térség, Európa és a világ számára kezd kialakulni egy megegyezési kényszer. Két fontos eseményre utalok: az első a megegyezés Iránnal. Nem látjuk pontosan, hogy meg fog-e valósulni teljes mértékben, betartják-e a felek a megállapodást, de létrejött az egész világ sorsát befolyásoló egyezmény. Ezzel megjelenik a világpiacon egy óriási mennyiségű kőolaj és gáz, ez az orosz gazdaságot is lényegesen fogja érinteni. A másik dolog a grexit – Görögország euróövezeti elhagyásának – elmaradása. Oroszországnak nem sikerült megosztani Európa egységét, bár voltak erre utaló jelek. A Transzatlanti Szövetség felborulása sem valósult meg. Ebből következik, amit már mondtam, hogy van egy megegyezési kényszer mindkét oldalon” – vázolta Martonyi.
A NATO jelenlétének demonstratív szerepe van”
Cristian Pârvulescu politológus, egyetemi tanár a panel egyetlen román felszólalója úgy ítélte, megvan az a hozadéka az említett válságoknak: megerősítette a NATO szolidaritását. Mint mondta, Románia azt szeretné, ha a regionális válság rendezése Moldovára is kiterjedne, de éppen ezért Oroszország a mai napig a legnagyobb fenyegetést jelenti Románia számára. A NATO-ra visszatérve hozzátette, Románia tagsága nem „autentikus” partnerség, inkább demonstratív szerepe van. Az Amerikai Egyesült Államok katonai jelenléte csupán jelképes, igaz, ez üzenet a Moldovai Köztársaság felé is – vélte. Az ukrajnai harcokkal kapcsolatban elmondta, az ott élő románok nem támogatják, és nem is érzik magukénak a keleti harcokat – hasonlóan a kárpátaljai magyarokhoz.
Pârvulescu hangsúlyozta azt is, hogy a románok és magyarok közötti bizalmatlanság felszámolására az európai építkezés folytatása hozhat megoldást.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke Kossuth Lajos Duna-menti köztársaságról szóló gondolataira hivatkozva azt mondta, Kelet-Közép-Európában együttműködésre van szükség. Az EMNP elnöke „hibrid szembenállásról” is beszélt, amiben megmaradnak a lokális katonai konfliktusok – ám ezeket a nagyhatalmaknak minden bizonnyal nem áll érdekében kiterjeszteni.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke pozitívumként üdvözölte azt az összefogást, amely a kárpátaljai segítségnyújtás szándékával létrejött. Emlékeztetett, hogy a Krím orosz annektálása után Orbán Viktor miniszterelnök az elsők között ítélte el a nemzetközi jog megsértését.
Pinti Attila
Székelyhon.ro2015. július 23.
Erdélyi magyar kórház: megállíthatná az orvoselvándorlást
A magyar kormány álláspontját képviselő résztvevő nélkül zajlott csütörtökön a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, egy esetleges új erdélyi magyar orvosképző tanügyi intézmény és egy kórház megépítésének, összekapcsolásának ötletét körüljáró fórum Tusványoson.
A meghívott felszólalók közül elsőként Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szemléltette a jelenlegi állapotokat. „Elképesztő, de ugyanazokért a kérdésekért, problémákért, jogokért folyik – bár egy más szinten, megfogalmazásban – most is a küzdelem, mint 1990-ben. Eltelt huszonöt év, és nem változott semmi. Sőt, inkább egy rosszabb helyzet van” – ismertette a MOGYE helyzetét. Hozzátette, az a mostani gyakorlat, hogy az előadások magyarul, a gyakorlatok románul zajlanak, nem egy működő modell, mivel nem biztosítja az oktatók utánpótlását, az egyetem magyar oktatásának a fennmaradását.
Marosvásárhely mellett sok érv szól
„Pár hete a sajtóban megjelent, hogy magyar állami támogatással Nagyváradon egy kórházat készülnek megépíteni. Erre jött egy másik változat, miszerint Csíkszereda környékén lehet a kórház. Már van két változat, de jelen pillanatban nincs a magyar kormányzat részéről kikristályosodott elképzelés” – tért ki a panelbeszélgetés tulajdonképpeni témájára Zakariás. Emellett a – szintén magyar állami támogatással megvalósulandó – magyar orvosképzést biztosító egyetemről is szólt. „Kérdés: hol legyen az egyetem? Sok érv szól amellett, hogy Marosvásárhelyen. Ott van tradíciója, megtalálható az oktatói és orvosgárda, de benne van egy olyan pszichológiai komponens is” – fejtette ki véleményét.
Akkreditáció csak papíron
Szabó Béla, a MOGYE tanára a „csak papíron létező” akkreditációról szólt. „A tanügyi törvény előírja, hogy minden oktatási programot nyelvenként kell akkreditálni. Az orvosinál végigcsináltuk, papíron van egy akkreditációnk, de a magyar tanszék úgy sem alakult meg. A miniszter eljött és elmagyarázta, hogy ez is csak az ő személyes beavatkozására történt meg – noha elvileg az akkreditációs bizottság politikailag független –, és ez csak papíron van külön, gyakorlati vonzata nincs, marad minden, ahogy volt. Felröppent a hír a gyógyszerészeti kar akkreditációjával kapcsolatban, hogy ez nem lesz meg, a rektor pedig blöffként feldobta, hogy akkor nem lesz felvételi. Egy ilyen blöff után a sajtóban rögtön megjelentek az alternatív megoldást kereső cikkek. Ez negatívan érintett, mert senki nem tette fel a kérdést, miért nem lesz felvételi?” – panaszolta. Az erdélyi magyar orvosképzéssel kapcsolatban elmondta, négy verzió létezik. Az első a román pénzen megvalósított magyar egyetem. „Azt mondják, ez igenis létezik, ez a MOGYE” – közölte. A másik variáns a különálló magyar finanszírozású egyetem, míg a harmadik a Sapientiával egy közös finanszírozású képzés. A negyedik a kihelyezett tagozat – amely Szabó szerint szépen hangzik, de rengeteg buktatóval jár.
Előbb kórház vagy egyetem?
Dénes László újságíró, a beszélgetés moderátora kérdésére Brassai Attila, a MOGYE tanszékvezetője úgy válaszolt: egyértelmű, hogy először az egészségügyi intézmény létrehozása szükséges, és arra lehet ráépíteni az egyetemi oktatást. „Fordított sorrendet nehezen tudok elképzelni. Hiányolom, hogy itt egy anyagi vonzatról is szó van, de az ezt biztosító magyar kormánynak nincs itt egyetlen felelős képviselője sem, hogy hozzászóljon a kérdéshez” – mondta.
Nem csak egyetemhez rendelt kórházra van szükség
A kórház és a képzési központ felépítésének helyszínéről Vass Levente, a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány alelnöke úgy nyilatkozott, először egy felmérésre van szükség. „Ha lenne egy kutatás arról, hogy hová akarnak menni a betegek, akkor nagyon világosan körvonalazódna, hogy hová kellene építeni ezt a kórházat – ha lesz rá valós politikai szándék és gazdasági támogatás. Egyébként nem csak egyetemhez rendelt kórházra van szükség, hanem olyan ellátó intézményre, amely a betegellátás mellett az orvoselvándorlás problémáját is megoldaná” – ismertette álláspontját
Pinti Attila
Székelyhon.ro2015. július 23.
Roma-magyar együttélés?
A magyar és roma közösségek együttéléséről beszélgettek csütörtök délután Tusványoson, a Kós Károly sátorban.
A beszélgetés moderátora Z. Nagy István újságíró, civil aktivista szerint a téma kényes, a társadalom szereplői elég hosszú ideje nem tudják kezelni. „Többféle vetületből kellene megnézni ezeket a kérdéseket: demográfiai, kulturális, szociális szempontból is. Mi a konfliktusok irányából közelítettük meg.” Rámutatott, Székelyudvarhelyen több évtizedes konfliktusokat követően kezdtek beszélni ezekről a kérdésekről.
Szőke László, székelyudvarhelyi újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa, a Fekete-fehér blog működtetője arról beszélt, miként került kapcsolatba a székelyudvarhelyi „maffiákokkal”. Kérdésre, hogy össze lehet-e a roma fogalmát kötni a bűnözéssel elmondta, nem gondolja, hogy a bűnözés származás kérdése. „Annál is inkább, mert a roma csoportok mellett nagyon veretes székely legények is vannak Székelyudvarhelyen és Székelyföldön.”
Gálfi Árpád, székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő a hírhedt Gábor családdal szembeni személyes, valamint a bethlenfalvi közösség harcát vázolta fel. Ő a közösség képviselőjeként került konfliktusba az említett roma családdal. A 2010-ben Bethlenfalvára költözött család folyamatos lopásai, fenyegetései, betörései ellen közösségi összefogással léptek fel.” Azok az emberek, akik meg voltak károsítva, fenyegetve, verve, magukra voltak maradva. Nem mertek lépni és ha léptek is a tapasztalat az volt, hogy megfelelő emberek, igazságszolgáltatás hiányában arra kényszerültek, hogy visszavonuljanak. Ez a közösség ezért az ügyért állt ki. Elindultak a folyamatok, amire számítottunk nagyjából kezd teljesülni az igazságszolgáltatás útján, folynak a pereink. Az igazságszolgáltatás útját tartjuk nagyon fontosnak. Úgy érezzük, jelen pillanatban ez a járható út annak érdekében, hogy változás történjen” – mutatott rá.
Vasik János, felvidéki szerkesztő, a Pátria rádió munkatársa a felvidéki állapotokat ismertette, azt, hogy milyen az együttélés egy olyan közösségben, ahol adott esetben többségben vannak a romák. „Krasznahorkaváralja az a hely, amely mélyen tükrözi valahol a szlovákiai állapotokat és a szlovákiai magyarság, illetve a felvidéki magyarság szempontjából a roma-magyar együttélés kérdését. Erdélyben sem pusztán a kriminalitás kérdése ez. Számunkra bizonyos fokig bizonyos területeken meghatározó az is, hogy hova fognak integrálódni. Nem a Gábor-típusúakról van szó, noha ilyen nálunk is van elég. Azért érdekes a krasznahorkai történet, illetve a romák reakciója, mert korábban is volt egyfajta mozgás közöttük. Nagyon hű lakmuszpapírja a roma közösségnek a kultúra hatása. Megmutatja azt, hogy melyik etnikumnak, melyik közösségnek milyen súlya van a szlovákiai társadalomban. Míg korábban a romáknak a vándornyelve, a második nyelve a magyar volt és ez fokozottan érvényes a délvidéki cigányságra, gyakorlatilag azt lehet mondani, mostanra a romák nyelve a szlovák lett. A magyar közösségnek a súlya és a társadalmi megbecsültsége ott tart, hogy már a cigány sem akar magyar lenni. Minek kettős kisebbségben lenni?”
Szőke László szerint ahhoz, hogy megfelelően tudjunk kommunikálni a romákkal, értenünk kellene a kapcsolati hálójukat, azt, hogy hogyan működik ez a közösség, és ne a saját értékrendünk szerint akarjunk elfogadtatni, megértetni velük valamit. Másként kell velük beszélni, az ő értékviláguk felől kell a kommunikációs üzeneteket megfogalmazni. „Magyarról magyarra le kell fordítani, amikor akarunk beszélni. Azokkal, akikkel mi konfliktusba kerülünk, kénytelenek vagyunk úgy kommunikálni, ahogy ők megértik. Szintén csak a bűnözői körre fókuszálva azt is megfogalmaztam, hogy ha hatékonyan akarsz fellépni a jelenség ellen, akkor az erőszak, vagy az erőszakkal kapcsolatos lépések a hatékonyak. Ha nem tudsz erőt felmutatni, akkor ők a gyengeséget látják benned. Az erő az nem fizikai erőszak. Ugyanúgy erőként éli meg azt, ha sikerül annyi pert a nyakába akasztani, hogy előbb-utóbb szembesül azzal, hogy börtönbe fog kerülni. Az igazságszolgáltatáson keresztül kell megkísérelni, hogy visszafogjuk, vagy visszatereljük a normális életvitelbe őket.”
Vasik János úgy véli, Szlovákiában is a problémák jelentős részét el lehetett volna kerülni már azok kibontakozásakor, ha a megfelelő intézmények, szervek megfelelően működnének, ha a megfelelő időben lett volna eszköz fellépni velük szemben. „Nem feltétlenül büntetésre gondolok, hanem segítő kézre is. Ha a kisebb ügyek esetében a rendőrség úgy jár el, ahogy nem, és nem legyintett rá, hogy ezek csak kis kategóriájú dolgok. Viszont, ami kinövi magát, az pontosan az, ami Székelyudvarhelyen történik.”
„Székelyudvarhelyen is ugyanilyen viszonyulása volt az igazságszolgáltatásnak ezekhez az ügyekhez. Az esetek nyilvánosságra hozásának és a civil kezdeményezéseknek köszönhetően a hatóságok nem tudják elkerülni, hogy ezeket kezeljék” – reagált Szőke. „Ha van eredménye a munkánknak az az, hogy a magyar közösség önbecsülését sikerült valamennyire visszaállítani. Megteremtettük azokat a fórumokat, ahová segítségért lehet fordulni.”
Noha a beszélgetés folyamatosan a székelyudvarhelyi cigányokkal való konfliktusokhoz kanyarodott vissza, abban mindannyian egyetértettek, hogy jó, hogy sikerült egyáltalán beszélni erről a kérdésről és remélik lesz folytatása.
Péter Beáta
Székelyhon.ro2015. július 23.
Akit szeret a kilyénfalviak lelke
Ünnep volt július 22-én, szerdán Kilyénfalván: az emlékállítás, a tanúságtevés és szórakozás ünnepe. A falunapok keretében emlékművet lepleztek le, búcsús szentmisén vettek részt és kulturális műsorokon, koncerten kerestek kikapcsolódást a lakosok.
A kis közösség összefogásából született meg a templomkerti, szerdán leleplezett emlékmű, melyen márványtábla áll, rajta pedig felirat: Balázs Antal, Fr. Ivó OFM (1918-2000) emlékére őszentsége Ferenc pápa által meghirdetett Megszentelt élet évében állíttatták a kilyénfalvi hívek. 2015.
„Úgy gondoltam, hogy a Szentatya által meghirdetett Megszentelt élet évében méltó, hogy falunk szülöttének emléket állítsunk. Már tizenöt évesen, 1933-ban belépve a mikházi kolostor kapuján, érezte, hogy hazaérkezett. Álmában a Szűzanya vigasztalását hallotta, ami egész életében erőt adott számára: ne félj, hiszen nem vagy árva. Nemcsak Jézus tanítását hirdette, de igyekezett aszerint is élni, igazi szerzetesként sokat tett a papi és szerzetesi hivatásokért, példát mutatott önzetlenségével, emberségével, önfeláldozásával mindnyájunknak. Nemcsak köztünk, hanem velünk és értünk élt. Lenyűgöző személyisége, közvetlensége azokban, akik személyesen is ismerték, kapcsolatba kerültek vele, mély nyomokat hagyott, melyet remekül példáz, hogy mindenki szent embernek tartotta, emléke szeretetteljes mosolyt csal az arcunkra. Rendkívüli ember volt a maga szerénységében, példájával tanított. Szeretnénk ezzel a szerény emlékművel megköszönni mindazt, amit egyházunkért, szerzetes közösségéért, papi és szerzetesi hivatásokért tett” – fogalmazott Fejér Lajos plébános.
Az emlékművet a szárhegyi ferences szerzetes, Fr. Laczkó-Dávid Anaklét leplezte le, majd szentelte meg. Ünnepi szónokként Ivó testvérről is szólt búcsús prédikációjában. Közvetlenül, ahogyan a szerzetes élte életét. Elmondta, a faluban Antikaként emlegették, és emlékeznek, hogy gyerekkorában, ha társai csúnyán beszéltek, ő sírva fakadt. Sosem értette, miért szidják Istent, ha nem is hibás. „Egészséges humora volt, ezt példázza, hogy amikor szerzetesi nevén mutatkozott be: Ivó testvér vagyok, de mivel sokan a szerzetesi neveket nehezen jegyzik meg, ezért hozzátette: nyugodtan mondjad, hogy részeges testvér. Aztán versikét is hozzáfűzött: aki magát leissza, se előre, se vissza” – idézte a falu szülöttjét Anaklét testvér. Sokan voltak, akik látva Ivó testvér életét, szerettek volna ők is ugyanott megrészegedni, az isteni szeretet forrásánál.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro2015. július 24.
Tusványos – Magyarellenes diskurzus a román médiában
Az Igen, tessék! mozgalom kerekasztal beszélgetést szervezett a 26. Tusványosi fesztiválon. A beszélgetés meghívottjai Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Adrian Szelmenczi, az Active Watch munkatársa illetve Szőcs Izabella, a Minority Rights alelnöke. A beszélgetést Bethlendi András, az Igen, tessék! mozgalom ügyvezetője moderálta.
A magyarellenes diskurzusok fő problémája az, hogy nincs konstruktív párbeszéd a román és a magyar közösség között. Az elmúlt 6 évben lényegesen megnövekedtek az etnikai diszkrimációval kapcsolatos bírósági eljárások száma. Ebben az időszakban az Országos Diszkriminációellenes Tanács, körülbelül 400 esettel foglalkozott.
Az Igen, tessék! mozgalom kerekasztal beszélgetést szervezett a 26. Tusványosi fesztiválon. A beszélgetés meghívottjai Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Adrian Szelmenczi, az Active Watch munkatársa illetve Szőcs Izabella, a Minority Rights alelnöke. A beszélgetés Bethlendi András, az Igen, tessék! mozgalom ügyvezetője moderálta.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint növekvő tendencia figyelhető meg Romániában az emberjogi és nyelvhasználati ügyek terén, ez valószínűleg a tudatos érdekérvényesítésnek köszönhető. Az etnikai diszkrimináció problémája, valószínűleg a nemzetközi egyezmények nem megfelelő gyakorlati alkalmazása miatt jelentkezik. A Tanács számára nagy kihívást jelent a jogszabályok gyakorlatba ültetése, és az esetek monitorizálása.
A beszélgetés során arra is rávilágítottak a meghívottak, hogy a történelmi viszályok miatt, jelenleg is egy nyelvháború folyik a közösségek között, hiszen az anyanyelv képezi az identitás alapját. A anyanyelv nagyon fontos minden etnikum számára, ezért jelennek meg a magyarellenes esetek mellett románellenes esetek is. Az állampolgárság és az identitás konfrontációja azért jelent problémát számunkra, mert az erre vonatkozó jogi rendelkezéseknek nem valósult meg a gyakorlatba ültetése.
Adrian Szelmenczi, szerint a köztudatot leginkább az befolyásolja, hogy mit látunk és olvasunk a médiában. Mivel nincs megfelelő kapcsolat és párbeszéd a román és a magyar médium között, nehezen beszélhetünk objektív tényszerű kommunikációrál az etnikai konfliktusok terén. Viszont empirikus felmérések alapján csökkenő irányt mutatnak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások a romániai médiumokban.
Szőcs Izabella, a kolozsvári helységnévtáblák kapcsán főszereplőjévé vált ennek az román-magyar etnikai konfrontációnak, illetve a jogszabályok nem megfelelő alkalmazásának. A helységnévtáblák ügye, még nem záródott le Kolozsváron, a per szeptemberben folytatódik. A táblaügy első felvonását a román média inkább pozitívan kezelte, de véleménye szerint nagyobb szenzációnak bizonyult maga a helyzet vagyis, hogy egy fiatal jogtan hallgató beperelte Kolozsvár polgármesterét, mint a per tárgya. A román közösség számára, ez a többnyelvű helységnévtábla ügy nem olyan fontos, mint a kisebbségi lakosságnak.
Szervezetbemutató Az Igen, tessék! mozgalom a kereskedelmi többnyelvűséget bátorító, nonprofit civil szervezet. A kolozsvári székhelyű Igen, tessék! a többnyelvű kiszolgálást illetve tájékoztatást biztosító erdélyi vállalkozásokat fogja hálózatba. A 2011 augusztusában alapított hálózatot gazdasági logika mentén tartják fenn, a szervezet a változatos népszerűsítési csatornái révén a partnercégekhez irányítja az ügyfeleket. A mozgalom fontosabb állandó tevékenységei az Igen, tessék! Kolozsvár közösségi havilap megjelentetése, az üzletbejáratokra szánt Igen, tessék!-matricák kihelyezése, a telefonos tudakozó és az elektronikus portál üzemeltetése, valamint a Zöld Okos című, a partnervállalkozásokat összegző kiadványfüzet kiadása. Ezek mellett gyakran szerveznek olyan figyelemfelkeltő megmozdulásokat, illetve adnak ki anyagokat, amelyek a valós többnyelvűség értékeire és hasznára hívják fel a figyelmet.
Erdély.ma2015. július 24.
Tusványos – Potápi: a cél az, hogy a vegyes házasságban született gyerekek is magyarok legyenek
A 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen pénteki délelőtt Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár a magyarság demográfiai gondjaira utalva kijelentette: a cél az, hogy több magyar gyerek szülessen.
A külhoni magyar pártok vezetőinek részvételével rendezett fórumon az államtitkár a magyarság demográfiai gondjaira utalva kijelentette: a cél az, hogy a vegyes házasságban született gyermekek is kötődjenek a magyarsághoz.
A szülőföldön való boldoguláshoz a magyar emberek gazdasági megerősítésére van szükség, ezért a magyar nemzetpolitika figyelmet fordít a magyar gazdasági szereplők megerősítésére is, hogy azok magyar embereket foglalkoztassanak és így is biztosítsanak magyar jövőt a szülőföldön – mutatott rá Potápi Árpád.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta: az ukrajnai konfliktus, az erőszak megjelenése Kárpátalján, a katonai sorozások súlyos helyzetbe sodorták az ott élő magyarságot, amelynek – becslése szerint – mintegy 15-20 százaléka elhagyta szülőföldjét az elmúlt egy évben. Ebben a helyzetben fontos, a szülőföldön való megmaradást bátorító segítségnek nevezte azt a magyarországi támogatást, amely a magyar pedagógusok bérkiegészítésében, a gyermekélelmezési programban és az önkormányzatok együttműködésében nyilvánul meg.
Úgy vélte, van remény arra, hogy a decentralizációs folyamat során a magyarlakta térségek közös járásba kerüljenek, amely később akár szélesebb jogkörökkel is rendelkezhetne. A kárpátaljai magyarság meg akar maradni közösségként szülőföldjén, és reméli, hogy ez sikerül – zárta beszédét Brenzovics László.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „nemzetpolitikai bravúr" volt, amikor a magyarság eljutott odáig, hogy Szerbia megkövette a világháború után kollektív bűnösnek minősített magyarságot és vezetője fejet hajtott az áldozatok emléke előtt.
Rámutatott, a migráció a vajdasági magyarságnak is hatalmas gond, az a 70 ezer ember, aki bejött Magyarországra, a Vajdaságon haladt át. Pásztor István szerint a megoldás szempontjából a magyarság egymaga nem sokat tehet, a problémát nemzetközi szinten kell orvosolni, de a szerb-magyar határon felépülő kerítéstől a vajdasági magyarok azt remélik, hogy a migránsok elkerülik ezt a térséget.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke elmondta, a bevándorlás a felvidéki magyarságot is érinti, mert a hat, menekülteket befogadó szlovákiai intézmény közül ötöt magyarlakta területeken alakítottak ki. Az MKP elnöke szerint Bősben most aláírásgyűjtés folyik ez ellen, mert akár biztonsági kockázatnak tekinthető, hogy 500 bevándorlót akarnak telepíteni az erőmű gátja mellé. Berényi József kifejezte reményét, hogy jövő márciusi parlamenti választások után, a zászlajára tűzött önkormányzati program növekvő támogatottsága nyomán már parlamenti pártként üdvözölhesse a székelyföldi szabadegyetem részvevőit.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, illetve Hordósi Dániel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége alelnöke az általuk képviselt magyar közösségek számbeli sérülékenységét ecsetelte, utóbbi ennek érzékeltetésére ezt mondta: Tusványoson egy nap többen fordulnak meg, mint ahány magyar maradt (mintegy 14 ezer) Horvátországban. A házigazda Erdély képviseletében jelen lévő Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arról beszélt, hogy a közösség megmaradására és fejlődésére az autonómia a megoldás. Kitért a romániai közéletben jelen lévő korrupcióra, amelynek legfőbb ellenszerét az EMNP a föderális államszerkezetben, a regionalizmusban, a döntéshozatal közösségi szintre szállításában látja. Úgy vélte, az erdélyi magyarságnak a korrupcióval szemben kell „kerítést" emelnie. Azt mondta, nem szabad hagyni, hogy egyetlen magyart is ártatlanul hurcoljanak meg, viszont senki se bújjon az etnikai hovatartozása mögé, „amikor elviszi a DNA (a korrupcióellenes ügyészég), mert azért, mert valaki magyar, nem biztos, hogy ártatlan".
A közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva a fórum végén Potápi Árpád elmondta, természetes, hogy a magyar nemzetbiztonsági kabinetet foglalkoztatja az ország szomszédságában zajló háború, amely a magyarságot is érinti. Leszögezte: a magyar közösségnek semmi köze a kelet-ukrajnai háborúhoz és Budapest számára fontos, hogy a kárpátaljai magyarokat ne vigyék be ebbe a konfliktusba. MTI
Erdély.ma2015. július 24.
Őrtüzek összefogással – Körbevilágítják Székelyföldet
Teljes mellszélességgel támogatja az RMDSZ (legalábbis annak háromszéki szervezete) a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) őrtüzes kezdeményezését – jelentette be Izsák Balázs, aki tegnap délelőtt egyeztetett a kérdésről Tamás Sándorral és Antal Árpáddal. „Ugyanolyan széles körű együttműködés körvonalazódik, mint 2013-ban a székelyek nagy menetelésekor” – nyilatkozta sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. Idén október 24-ére tervezik Székelyföld határainak őrtüzekkel, fényekkel való megjelölését, és a gyakorlati szervezést Háromszéken kezdték el, az SZNT vezetősége tegnap az itteni székely tanácsok képviselőivel egyeztetett. Ötvenhat, közülük tizenhét háromszéki „határ menti” településnek nyílik lehetősége, hogy kijelöljön egy-egy olyan pontot, ahol tüzet gyújtanak majd, és ahol közösségi élményként élheti meg minden résztvevő az eseményt. Az SZNT nem kíván beleszólni a helyi szervezésbe, mindenhol annyi tüzet raknak, fényt gyújtanak, amennyit jónak találnak, és a helyi közösségekre bízzák az e köré kialakított programot is.
Nem lehet egységes forgatókönyvet kialakítani, hisz nagyon változatos a terep, az ott élők tudják a legjobban, hol, mi valósítható meg – mondta el Izsák Balázs. Azt azonban javaslatként megfogalmazták, hogy ahol az erdő miatt lehetetlen a tűzgyújtás, ott autók, motorok fényszóróit tükrözzék az égre, a lényeg az lenne, hogy légi felvételről jól láthatóan körvonalazódjék Székelyföld. Szándékaik szerint műholdas szolgáltatóval is szerződést kötnének, amely majd rögzíti az eseményt, és ezt továbbítják a hazai és nemzetközi sajtónak, de bíznak benne, lesz lehetőség helikopteres, repülős légi felvételek készítésére is.
Izsák Balázs bízik benne, sikerül olyan méretű akciót szervezniük, amely eléri a román és a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. Ezért tartják nagyon fontosnak, hogy az RMDSZ is csatlakozik kezdeményezésükhöz, számítanak a civil szervezetek, egyházak támogatására, mert már 2013-ban is bebizonyosodott, hogy az összefogás nagy mozgósító erő. Mint mondotta, a háromszéki RMDSZ-vezetőkkel megegyeztek, hogy az SZNT is csatlakozik majd minden általuk kezdeményezett megmozduláshoz, amelyek az autonómia vagy az ésszerű közigazgatási felosztás ügyét szolgálják. Abban is megállapodtak, hogy az RMDSZ kiveszi a részét a technikai előkészületekben is, egyeztetnek, kölcsönösen segítik egymást a siker érdekében.
Az SZNT elnöke kiemelte, nemcsak a „határ menti” települések megmozdulása fontos, csatlakoznia kellene minél több székelyföldi, erdélyi falu, város lakóinak, számítanak a testvértelepülések részvételére. Az önszerveződés próbája is lesz ez a megmozdulás, fontos, hogy minél többen bekapcsolódjanak a szervezésbe, minél nagyobb tömeg mozduljon meg október 24-én, és akkor biztosított lesz nemcsak a siker, de a feledhetetlen közösségi élmény is – fejtette ki Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke.
Nem indítanak eljárást Izsák ellen
Nem indítanak bűnvádi eljárást Izsák Balázs SZNT-elnök ellen – erről az elmúlt napokban kapta meg az értesítést az ügyészségtől. Tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a kézbesített 12 oldalas indoklásból az derül ki, hogy alkalmazták az in dubio pro reo elvet, ami azt jelenti, hogy ha a bűnösség nem bizonyítható egyértelműen, a vádlott javára kell dönteni, vagy ejteni kell a vádat. Esetében több mint tíz tanút hallgattak ki, de sem a közösség elleni uszítás, sem a közrend elleni felbujtás nem nyert igazolást. Izsák sérelmezi, hogy ugyanezt az elvet nem minden esetben alkalmazza az igazságszolgáltatás, példaként Ráduly Róbert és Mezei János ügyeit említette.
Amint arról hírt adtunk (a Háromszék 2015. március 12-i számában), sorra kihallgatták a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom azon kézdivásárhelyi tagjait, akik egy évvel korábban részt vettek Marosvásárhelyen a székely szabadság napján szervezett rendezvényen. A hivatalos jegyzőkönyvben az állt: „2014. március 10-én Izsák Balázs a hatóságok által nem engedélyezett tüntetést szervezett Marosvásárhelyen, ahol olyan jelmondatok is elhangzottak, melyek a román állam, annak állampolgárai és az alkotmány elleni támadásnak minősíthetők.
Habár a megemlékezést a hatóságok csak egy bizonyos helyen, a Székely vértanúk emlékművénél engedélyezték, Izsák Balázs arra buzdította a jelen levő mintegy négyezer személyt, hogy vonuljanak végig Marosvásárhely utcáin. A felvonuló tömeg szidalmazta és szóbeli támadást intézett Románia alkotmányos rendje ellen, illetve erőszakos cselekedeteket hajtott végre a karhatalmi erők ellen. Az egész megmozdulás ideje alatt Izsák Balázs nyilvánosan is kiállt Székelyföld területi autonómiája mellett.”
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 24.
Victor Ponta tündöklése és bukása
Bárhogy is szépítené Victor Ponta, vereséget szenvedett, méghozzá elsöprőt. Nem ellenségeitől, politikai ellenfeleitől, hanem elv- és párttársaitól. Tegyük hozzá, megérdemelten, no meg azt is, hogy saját magát sodorta ebbe a helyzetbe.
Victor Ponta nemcsak kormányfőként volt arrogáns, de pártelnökként is. Gyorsan szertefoszlottak az öt évvel ezelőtti megválasztásakor megfogalmazott remények: az ifjú generáció képviselőjeként megújítja, felfrissíti a pártot, lehámozza a rátapadt korruptakat, új esélyt teremt a szociáldemokrata eszmék érvényesülésének. A helyi bárókat valóban háttérbe szorította, de nem kétes ügyleteiknek kívánt gátat vetni, csupán hatalmukat akarta megtörni. Kebelbarátairól pedig, akiket maga mellé emelt, hamar kiderült, legalább annyira kétes figurák, mint a sokat szidott megyei kiskirályok. Miniszterként gyorsan csődöt mondtak, majd sorra indultak ellenük az eljárások korrupciós ügyeik miatt. Lekoptatta az ügyészség legközelebbi embereit, Sebastian Ghiţăt, Dan Şovát, majd vádlottá léptették elő őt magát is. És Victor Ponta, aki addig magabiztos volt, lelkiismeret-furdalás nélkül söpörte félre az útjába állókat, aki mindent megtett, hogy levegőt se merjenek engedélye nélkül venni sem pártjában, sem a kormányban, sem a koalícióban, bepánikolt és elkezdett kapkodni. Menekülőre fogta, és másfél hónap alatt elveszített mindent. Az évek során, nehezen kiépített hatalma úgy omlott össze, mint a kártyavár. Az SZDP legnagyobbjai félresöpörték, és az a Liviu Dragnea nyerte meg a választást, akit a helyi hatalmasok emberének tartanak.
Victor Ponta egyelőre miniszterelnök marad. Nem azért, mert oly elégedettek volnának teljesítményével, hanem mert nem merik elmozdítani. Semmi biztosítékuk nincs ugyanis, hogy Klaus Johannis hajlandó újra a jelenlegi kormánykoalíció emberére bízni az ország irányítását. Kormányfő marad, de kiszolgáltatottjává vált Dragneának és a pártnak, vége az egyedül hozott döntéseknek, más érdekek kerülnek előtérbe, többé nem irányító, sokkal inkább báb lesz. Előbb-utóbb az ügyészség is vádat emel ellene, és akkor még a csöpp, megmaradt hitele is elúszik. Jövője megpecsételődött, a kormányfői szék elhagyásával politikai karrierje is véget ért.
S mi lesz Románia legnagyobb, legerősebb pártjával, az SZDP-vel? Egyelőre kaptak egy ideiglenes elnököt, akit alapfokon egyéves felfüggesztett börtönre ítélt a bíróság, főbb embereik jelentős része börtönben csücsül vagy ítéletre vár. A józan ész és politikai logika szerint bukásra vannak ítélve, akár eddigi vezetőjük. Magyarországon egy hasonlóan öntelt, teljhatalomra pályázó miniszterelnök – Gyurcsány Ferenc – verte szét úgy a baloldalt, hogy azóta sem tud magához térni. De mi Romániában élünk, ahol bármi lehetséges, és annak az ellenkezője is. Ponta elveszett, de pártjának maradt ez az esélye.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 24.
Autonómiastatútum – A külügy is csapdákat állít
Elég komoly hátrányt hoz a székelyföldi autonómiastatútum esélyeit illetően, hogy a román külügy is csatlakozik azok köréhez, akik egyebek mellett olyan hamis elképzeléseket terjesztenek, melyek szerint az autonómiatörekvések áttételesen Vladimir Putyin orosz államfő érdekeit szolgálják. Ezt Antal Árpád fogalmazta meg, viszont úgy véli, a végső dokumentum elkészülte prioritás kell hogy legyen. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi politikusa, a Magyar Polgári Párttal közös autonómia-munkabizottság tagja szerint kiemelten fontos lenne, hogy a statútum a végleges formáját minél korábban elnyerje, és ezáltal minél több nyelven világossá lehetne tenni, hogy az erdélyi magyarság, a székelység és az RMDSZ pontosan mit is akar ebben a kérdésben. Jelenleg ugyanis csak a találgatás marad. A nyugati diplomaták, politikusok – amíg nem létezik ez a közös álláspontot tükröző dokumentum – különböző elképzelésekkel szembesülhetnek Székelyföldön, így számukra nem egyértelmű a szándék.
A jelenlegi geopolitikai konfliktus egyébként is bonyolítja az egész helyzetet, főképp a statútum benyújtása és a nyugati partnerek támogatásának elnyerése körül. Noha mérföldkő lehetne ez a gesztus – hiszen egyben azt is jelentené, hogy a dokumentumot valóban felvállalták, és így már a támogatásra is igényt lehet tartani –, viszont a konjunktúra igencsak kedvezőtlen. Sok történés ugyanis egyszerűen árt az egész folyamatnak.
Ide tartozik például az is, hogy a román külügy egyebek mellett azt a hamis képletet terjeszti, mely szerint a székely autonómiatörekvések gyakorlatilag Vlagyimir Putyin és az oroszok érdekeit szolgálják. Az indoklás egyenesen elképesztő, és így szól: Orbán Viktor jó kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a székelyek pedig a maguk során jó kapcsolatban vannak Orbán Viktorral, tehát a székelyek azt teszik, ami Putyinnak jó. Antal Árpád szerint az elmúlt időszakban több alkalommal is igyekezett meggyőzni külföldi illetékeseket arról, hogy ez a megállapítás nem állja meg a helyét. Nem a székelyek teszik azt, amit Orbán Viktor mond, hanem a magyar miniszterelnök támogatja az autonómiatörekvéseket, hiszen az erdélyi magyarság ezt várja el tőle.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán azt nyilatkozta, még nyitott kérdés a statútum véglegesítése, amint a beterjesztés is. Utóbbiról még egyeztetnek az MPP-vel, amely szintén részt vesz annak kidolgozásában. Kelemen egyébként a politikai kontextus függvényévé is tette a tervezet szeptemberben esedékes benyújtását.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 24.
Menteni azt lehet, aki akarja (Szórványkérdés) (Tusványos)
Menteni azt lehet, aki akarja, hogy megmentsék, erőszakkal senkire sem lehet rákényszeríteni, hogy magyarként sziget maradjon a románok tengerében. Aki meg felvállalja a mentési – bár inkább gondozási – szolgálatot, azt hagyni kell munkáját végezni a mindig sajátságos körülmények közt, illetve segíteni abban, hogy küldetését teljesíthesse – nagyjából ezek a következtetései a Szétszóródunk – káosz a szórványmentésben című előadásnak.
A cím amúgy nem fedi a valóságot, cáfolták is az előadók: nincs káosz a szórványmentésben – jelentette ki Molnár Zsolt temesvári parlamenti képviselő, mert a különböző régiókban mások az élethelyzetek, és ezek különböző válaszokat igényelnek. Persze, elméleti rendszert sokan kidolgoztak már, az RMDSZ-nek is van szórványstratégiája, de a képviselő szerint nem az egyetlen, nagy és átfogó stratégia létezése a fontos, hanem az, hogy támogatni tudjuk-e azokat az odaadó embereket, akik elvégzik ezt a munkát. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a szórvány nem szűnik meg, csak költözik, a szórványkérdésnek mindig is a nemzetpolitika részének kell lennie, ugyanakkor minden országos struktúrának is rendelkeznie kell szórványstratégiával. E téren az RMDSZ háromgenerációs stratégiát dolgozott ki, az első években a közösségépítésre fektették a hangsúlyt, aztán az intézményépítés következett, mostanság meg a hálózatépítést támogatják. Következő lépésként talán a gazdasági fejezetet kellene megnyitni, vélte a képviselő, hiszen a szórványban a miért éri meg magyarnak lenni kérdéskör az érzelmi szférából egyre inkább a racionális felé tolódik el. A nagy munka az lesz, hogy a szórványban élőknek okot adni arra: büszkék legyenek rá, hogy magyarok. De át kell gondolni a támogatási rendszert és a prioritásokat is, hogy a szórványban munkájukat végzők megfelelő támogatásban részesülhessenek, és ezt az üzenetet az erdélyi és magyarországi döntéshozóknak is közvetíteni fogja, ígérte Molnár Zsolt.
Antal Tibor, a gyimesi csángó vidéken oktató zenetanár példákkal támasztotta alá a kezdeményezések különbözőségét, kiemelve a zene szerepét az identitástudat megőrzésében. De lészpedi esetet is említett, ahol a gyerekek szülei is kérték a magyartanítást – eleinte félénken, csak néhányan, mostanára már több tízen.
Lászlófy Pál, a Külhoni Magyar Oktatási Tanács elnöke Beke Györgytől vett idézettel – nem a romlást, hanem az élet továbbvivő jeleit kell keresni – a cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy véli, az értékvesztett világban nincs pozitív jövőkép, ilyen körülmények között a szórványban élő magyaroknak kétszeresen nehéz a sorsuk. De kis dolgokkal is sok mindent el lehet érni, állítja, a lényeg az, hogy nem felülről kell ráerőltetni a szórványmentéssel foglalkozókra bármiféle stratégiát, hanem őket kell megkérdezni, az adott körülmények közt mit akarnak csinálni, és ahhoz milyen segítségre lenne szükségük. Konkrét, megvalósítható dolgokban kell gondolkodni, egymásra odafigyelve és egymáson segítve, a többi csak elmélet, fejtette ki véleményét Lászlófy Pál. Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke – annak apropóján, hogy egy szomszéd sátorban zajló gazdasági témájú előadáson nagyon sokan, míg a szórványtémájú előadáson igen kevesen vettek részt – arra hívta fel a figyelmet, nem gazdaságilag, hanem szellemileg kellene meghatároznunk magunkat. Hasonlóképp az előtte szólókhoz, ő is úgy véli, nem a szórványmentésben van káosz, hanem a fejekben, de miként bárki magába szállva át tud lépni a rendezettség állapotába, úgy egy közösségnek is meg kell tudnia tenni ezt a lépést. Ugyanakkor ellentmondásosnak tartja azt, hogy akiktől várjuk a rendet, azok tőlünk várnak segítséget ahhoz, hogy tisztán lássanak. Fontosnak tartja azt is, hogy a nemzetért felelős kormány vegye észre és karolja fel a különböző kezdeményezéseket. Balla Ferenc, a Kallós Alapítvány igazgatója a jövő kulcsának a következetességet tartja. Az ő megfogalmazása, hogy a szórványt nem menteni, hanem gondozni kell, és az alapítvány, bár nem e célból hozta létre Kallós Zoltán, e túlmisztifikált feladatot következetesen végzi. Balla Ferenc szerint is a gazdasági dolgok fogják meghatározni az elkövetkező években, hogy a szórványban marad-e magyar, hiszen mindhiába próbálják visszavinni szülőhelyükre a magyar oktatásban részesülő gyerekeket, ha ott nem tudnak megélni. Felhívta arra is a figyelmet, hogy sokan végzik ugyan a szórványgondozási feladatot, de a rendszeren belül zárlat van, az egymástól függetlenül cselekvő embereknek nincs alkalmuk megosztani tapasztalataikat. Ilyen megközelítésben a szórványstratégiát szükségesnek tartja, de minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, tette rögvest hozzá. Zárszóként ő fogalmazta meg az előadás lehető legpozitívabb üzenetét: ha mindenki a saját helyén elvégzi a munkáját, nem lesz itt semmi gond.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 24.
Újabb volt miniszter a hálóban
Őrizetbe vette tegnap az Országos Korrupcióellenes Ügyészség Gabriel Berca volt belügyminisztert. A több pártot is megjárt politikust befolyással való üzérkedéssel és csúszópénz elfogadásával gyanúsítják.
Berca, aki jelenleg a Románia Haladásáért Országos Szövetség soraiban tevékenykedik, az évek során több magas rangú funkciót is betöltött, a belügyminiszteri tisztségen kívül Traian Băsescu volt elnök tanácsadója és a Demokrata Liberális Párt szenátora is volt. A vádhatóság azzal gyanúsítja, hogy Berca egy közvetítőn keresztül 185 ezer eurót követelt egy üzletembertől cserébe azért, hogy közbenjárjon a kormánynál, utaljanak ki támogatást egy Bákó megyei település önkormányzatának, amelynek a vállalkozó cége által elvégzett munkálatok ellenértékét kellett volna kifizetnie ebből a támogatásból. A munkálatok értéke elérte az 5,6 millió lejt. Az ügyészség szerint alapos a gyanúja annak, hogy Berca saját magának és akkori pártjának követelte ezt a pénzt, amelyet több részletben meg is kapott. A vádhatóság szerint mindez 2010 és 2012 között történt. Ebben az ügyben Mihai Banu liberális párti képviselő is érintett. Őt július elején előzetes letartóztatásba helyezték. A vád szerint 270 ezer eurót kért egy üzletembertől azért, hogy hasonló ügyben közbenjárjon a kormánynál.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. július 24.
Elmaradottság
Az utóbbi hetekben a médiában és a közösségi oldalakon másról sem lehetett hallani, mint a hét vasluii erőszaktevőről. Mondhatni, a teljes hazai közélet elítéli az emberhez méltatlan bűncselekményt, de még inkább azokat a bírákat, akik, mint a közösségre ártalmatlan egyéneket, szabadlábra helyezték az elkövetőket. A szexuális bűnözők faluját felkereső újságírókat is meglepetés várta, ugyanis a falu "férfiai" szinte testületileg kiálltak a "jó fiúk" védelmében. Szerintük a lány "azt kapta, amit keresett", és "igazukat" alátámasztandó, pillepalackokkal dobálták meg a sajtó képviselőit.
Elképesztően szörnyű primitivizmus tanúi vagyunk. Az emberi butaság kultúrtörténete című könyvbe annyira beleillik az ország ezen vidéke, mintha ők ihlették volna Ráth-Végh Istvánt, aki azt mutatta be – igaz, az irónia és a humor eszközeivel –, hogy "minő csodálatos módon mondott néha csődöt a józan emberi ész". Esetünkben azonban szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy a 21. században még megtörténhet ilyesmi, és vannak, akik "hőstettnek" tekintik a nemi erőszakot.
A tegnap olvastam egy erdélyi származású, Stefan cel Mare földjére kihelyezett rendőr vallomásait, aki szerint ezeken a tájakon "az erőszak mindennapos, sőt elfogadott jelenség, a lopás hagyomány". A rendőrakadémia diákjaként akkoriban csak "az ötórás (rém)hírekben" hallott arról a vidékről, de hogy most saját bőrén kell tapasztalnia annak "hagyományait", tragikomédiának nevezi. "Az erőszak itt megszokott, mindennapos életforma. Senkit sem érdekel. Mindennapos a családon belüli, illetve a nemi erőszak. Ám a kék foltok elmúlnak, az élet megy tovább. Sőt volt egy olyan eset is, amikor a megerőszakolt személy azért jelentette fel az agresszort, mert az állítólag várakozáson alul teljesített" – vallja a fiatal rendőr. A lopás is mindennapos, egy esetben éppen egy lopást reklamálónál fedezte fel a bepanaszolt saját, hetekkel korábban eltűnt televízióját. Olyan esettel is találkozott, amikor egy mindkét lábára amputált férfi a csonkokon "futott" a felesége után, fél kezére támaszkodva, miközben a másik kezében kapát szorongatott, hogy szétverje annak a fejét. A rendőr vallomása szerint alig tudták megbilincselni a megvadult rokkant embert.
A szomorú, hogy a rendfenntartóktól sem tartanak ott az emberek, őket is gyakran megtámadják. Egy beavatkozáson, a házba belépve, fejsze röpült el a feje mellett, amivel egy öregasszony támadta meg, mondta a rendőr, akit legtöbbször a pisztolya ment meg, a leadott figyelmeztető lövést "megértik".
Egyébként a vasluii "civilizációról" alulírottnak is vannak emlékei: az "átkos" idején Al. Vlahuta szülőfalujában kezdtem pedagógusi munkámat. Itt láttam először a ház ablakából bólogató kecskét, pórázon vezetett disznót, vagy azt, hogy a síró csecsemőnek felvizezett borral töltötték meg a cuclisüvegét, amitől aztán napokig aludt.
Szörnyű, hogy ezek a "nap hírei" a 21. század egyik uniós országában. Ezért kellene többet fektetni az oktatásba, egészségügybe. Ez lenne az ország vezető politikusainak a feladata. Persze, az elmaradott, iskolázatlan embereket könnyebb manipulálni. És végül is minden politikusnak ez a célja.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2015. július 24.
Magyar Erasmus program indul
A magyarországi és a határon túli magyar egyetemek oktató- és diákcseréjét elősegítő magyar Erasmus programbeindítását jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábornak (Tusványos) a felsőoktatásról rendezett szerdai pódiumbeszélgetésén.
A miniszter elmondta, a program kidolgozására a minisztérium megkapta a kormány megrendelését, elfogadása szeptemberben várható. A magyar Erasmus munka című program keretében első körben meg kívánják háromszorozni a határon túli egyetemeken tanuló magyarországi hallgatók számát, és eltörlik a magyarországi egyetemeken tanuló határon túli diákok jelenlegi ötezres keretszámát.
A tervezett program azt is biztosítja, hogy a magyarországi egyetemek professzorai otthoni oktatói státusuk és fizetésük megtartása mellett mehessenek ki határon túli magyar egyetemekre oktatni. A magyarországi oktatók határon túli szerepvállalása a külhoni magyar felsőoktatási intézmények akkreditálása tekintetében jelenthet hathatós segítséget. Balog Zoltán elmondta, a határon túli tanintézetekkel folytatott egyeztetések szerint 2016 februárjától 25-30 magyar professzor kezdhetné meg oktatói tevékenységét határon túli egyetemek "akkreditációs hiányterületein". A miniszter szerint a következő évben 300 millió forintot szánnak erre a programra.
Balog Zoltán azt jelölte meg hosszabb távú célként, hogy 2017-re minden határon túli régióban – ahol létezik magyar nyelvű felsőfokú képzés – minden releváns gazdasági és társadalmi szak elérhető legyen magyar nyelven. Hozzátette, ez a cél részben a Magyarországgal szomszédos országok állami finanszírozású egyetemein, részben a civil vagy egyházi finanszírozású magyar egyetemeken, részben pedig a magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatain valósulhat meg.
A miniszter elmondta, megvan a terv arra, hogy miként indíthatják el a magyar egyetemek azokat a kihelyezett tagozatokat, amelyeket ma még a határon túli magyar közösségek helyi kezdeményezései nem tudnak létrehozni. Balog Zoltán kijelentette, a nemzetegyesítés alapja a kultúra, a történelem és a hit, eszköze az oktatás, a gazdaság és a politika lehet. Hozzátette, Magyarország számára kiemelten fontos egy egységes magyar oktatási tér kialakítása. A pódiumbeszélgetésen jelen levő erdélyi és kárpátaljai magyar oktatók üdvözölték a kezdeményezést, és azokról a nehézségekről beszéltek, amelyeket országaikban a kormányzat gördít az anyanyelvi felsőoktatás elé.
Az MTI kérdésére Balog Zoltán elmondta, utasította az oktatási hivatalt, hogy kezelje azokat a nehézségeket, amelyekkel a magyarországi egyetemek mesterképzéseire jelentkező erdélyi diákok szembesülnek. Korábban az erdélyi magyar sajtó arról cikkezett, hogy azért utasítják el az idén végzett erdélyi diákok jelentkezését, mert a román egyetemek késlekednek a diploma kiállításával, a magyar hatóságok pedig nem fogadják el a diplomát pótló egyetemi igazolásokat.
Népújság (Marosvásárhely)2015. július 24.
Jó eredmények születtek a MOGYE-n
Szerda este eredményt hirdettek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Bár az általános orvosi karra a román tagozaton 4,2-szeres volt a túljelentkezés a magyar tagozatra való 2,4-szeres túljelentkezéshez képest, az elért jegyek nem tükrözték ezt a különbséget. Arra viszont elegendőek voltak, hogy a 80 tandíjköteles hely többségét az idén is román diákok töltsék be, az elért általános függvényében. Ez a teljesítmény négy magyar tagozatra felvételiző diáknak sikerült. A magyar tagozaton 9,99 volt az első tandíjmentes bejutó eredménye, az utolsóé 7,95, a tandíjköteles helyre 7,92-vel vették fel a negyedik hallgatót. A román tagozaton 9,97-8,58-7,95 volt a három határértéket képviselő általános.
A fogorvosi karon 9,79 volt a tandíjmentes helyekre bejutó első magyar diák általánosa, az utolsóé 6,81, a román tagozaton 9,87-7,88. A magyar tagozatra az elért jegy alapján ketten nyertek felvételt a 30 tandíjköteles helyre.
A gyógyszerészeti karra minden felvételiző diák bejutott, aki elérte az ötösön fölüli átlagot, 9,87 volt az első, 7,44 az utolsó tandíjmentes, és 5,08 a tandíjköteles helyre bejutott utolsó diák általánosa. A román tagozat sarokszámai: 9,96-8,75-5,19. A meghirdetett 90 tandíjköteles hely nem telt be.
Az általános asszisztens szakon a magyar felvételizők kevesebben voltak ugyan, mégis jobb eredményt értek el a tandíjmentes helyeken, az első bejutó 9,88, az utolsó 9,22-es átlagot ért el (a román tagozaton 9,61-9,20), és sokan nyertek felvételt a tandíjas helyekre is. Magas általánossal lehetett a fogtechnika és a kinetoterápia szakra bejutni, a dietetikára úgyszintén, de ez utóbbin és az orvosi kozmetika szakon mégsem teltek be a helyek. Akik elérték az ötös fölötti átlagot, átiratkozhatnak az említett két szakon megmaradt tandíjas helyekre.
A sport szakon meghirdetett 40 (5+35) helyre 29 hallgatót vettek fel.
Az óvásokat ma, július 24-én 14 óráig lehet benyújtani, a kérést is az említett szakokra való átiratkozásra, valamint annak pontosítását, hogy vállalják-e, hogy a tandíjköteles helyen tanuljanak.
Kérdésünkre dr. Szilágyi Tibor professzor elmondta, hogy a tételkészítő bizottság szemszögéből is nehezek voltak az idei tételek, ehhez képest jók lettek az eredmények. A vizsgázók nemcsak ismerték, érződött, hogy értik is a tananyagot. A magyar tagozat oktatói nevében annak is örülnek, hogy a múlt évhez képest többen jelentkeztek az általános orvosi karra – tette hozzá.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)2015. július 24.
Beszélgetés Faragó Péter megyei RMDSZ-elnökkel
Elemi fontosságú a minden szintű magyar képviselet
Faragó Péterrel, az RMDSZ Arad megyei szervezetének a közelmúltban megválasztott elnökével az érdekvédelmi szövetség megyei szervezetének az időszerű kérdéseit, jövőbeli terveit taglaljuk.
–Elnök úr, a megválasztása óta eltelt időben sikerült-e mélyrehatóbb betekintést nyernie a megyei szervezet életébe?
– Mivel az elmúlt évben a szervezet ügyvezető elnökeként dolgoztam, alaposan ismertem a vele kapcsolatos kérdéseket. Közöttük meghatározó, elkerülhetetlen, hogy az RMDSZ Arad megyei szervezete vezetőségének, tagjainak a figyelme a 2016-os helyhatósági és parlamenti választásokra összpontosuljon. Ezeken a választásokon ugyanis a megyei szervezetnek biztosítania kell a képviseletet helyi, illetve megyei szinten, majd a parlamenti választások alkalmával országos szinten is. E megmérettetésekre való felkészülés áll a munkánk középpontjában, mert az érdekvédéshez, illetve -érvényesítéshez magyar képviselet szükséges minden szinten. E munkával párhuzamosan, a szervezetben zajlanak a szokásos közösségépítő tevékenységek. Elkezdtük a felkészülést az Aradi Magyar Napokra, amelyeken idén is gazdag, változatos programokat kívánunk szervezni nemcsak Aradon, hanem a megyében is a magyar közösség számára. Az érdekképviselet és -érvényesítés mellett, egyre többet kell foglalkoznunk a gazdasági kérdésekkel is, hiszen az emberek életét a gazdasági helyzet határozza meg. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a polgárok, köztük a magyarok is egy kiszámíthatóbb gazdasági helyzetet igényelnek, ezért az RMDSZ országos vezetősége olyan dokumentumokat fogadott el, amelyek a családpolitikát helyezik előtérbe. E kérdéseknek a hétköznapokba való átültetése folyamatban van.
– Ezek szerint, az RMDSZ-nek kézzelfogható gazdasági kezdeményezései is vannak?
– Természetesen. A nagycsaládok támogatása iránti igényt szem előtt tartva, az RMDSZ javaslatára, a gyermeknevelési támogatást az elmúlt időszakban megduplázták. E téren jó példa lehet előttünk az anyaországi, ahol a nagycsaládok hatalmas kedvezményeket élveznek. Mivel nálunk ilyen kedvezmények még nincsenek, az anyaországi tapasztalatokra alapozva kívánunk a jövőben itthon is a nagycsaládok számára további családtámogató intézkedések meghozatalát megfogalmazni és szorgalmazni.
– A megyében elmaradt tisztújító közgyűléseket hogyan próbálják megszervezni a jövőben?
– Sajnos, van néhány olyan magyarlakta település, ahol tavasszal nem tudtuk megejteni a tisztújítást. E hiányosságokat a nyár folyamán megpróbáljuk pótolni. Ahol ez nem sikerül, ott őszre megbízott vagy kinevezett elnöke lesz a szervezetnek. Már keressük azokat a megfelelő személyeket, akik alkalmasak lennének, illetve elvállalnák e munkát. Sajnos, vannak olyan szórvány-magyar települések is, ahol szervezetten nehéz a tisztújítást megoldani, de ezeken a településeken is kialakítjuk a folyamatos kapcsolat lehetőségét az RMDSZ megyei szervezete és a helyi magyarság között. E kapcsolattartást egy kinevezett elnök is el tudja látni.
– A nyár folyamán zajló falunapok magyar programjait milyen módon támogatja az RMDSZ?
– Tekintve, hogy az RMDSZ nem tud közvetlen segítséget nyújtani a magyar kulturális programok támogatásához, de az olyan önkormányzatokban, ahol polgármesterrel esetleg alpolgármesterrel vagy községi tanácsossal rendelkezik, évek óta jól működő rendszerben támogatunk minden kulturális rendezvényt. Ugyanakkor az Arad Megyei Tanács mellett működő Kulturális Központnál is a közreműködésünkkel a vidéki magyarok sok támogatást nyernek a programjaik lebonyolításához. Mivel e rendszerben az RMDSZ a rendezvények költségeit jelentős mértékben tudja támogatni, örvendünk, amiért kerülnek olyan lelkes emberek, akik vállalják a szervezési munkát. Az idén már lement rendezvények mindegyike sikeres, hasznos volt a magyar közösségek számára, ahol helybeli és környékbeli magyarok együtt, nagyon jól érezték magukat.
– Az utánpótlás-nevelés tekintetében vannak-e új elképzeléseik?
– Az RMDSZ megyei szervezete együttműködik az Arad Magyar Ifjúsági Szervezettel (AMISZ), de a megyében működő összes magyar ifjúsági szervezettel is. Minden törekvésüket támogatjuk, segítséget nyújtunk a rendezvényeikhez, mivel a megyebeli magyar ifjúságot ők tudják leginkább megszólítani.
– Az Aradi Magyar Napok idei rendezvénysorozatáról tud-e részletekkel szolgálni?
– A tíznapos Aradi Magyar Napok rendezvénysorozata szeptember 25-én, pénteken este a gokart-pályán tervezett Edda Művek-koncerttel indul és az október 6-i, az aradi vértanúkról történő megemlékezéssel zárul. Addig is, a megyében folyamatosan zajló kulturális rendezvényekkel párhuzamosan, Aradon szombaton Anna-napi mulatságot szervezünk az RMDSZ-székház udvarán, ahova szeretettel várunk minden olyan magyart, aki néhány kellemes órát kíván a közösségünkben eltölteni.
– A magyarlakta községeknek az idei költségvetése általában szegényes a kormány újfajta leosztási politikája miatt. Ez ellen mit próbál tenni az RMDSZ?
– Valóban, idén a kormány egy új költségvetés leosztási eljárás kikísérletezésével próbálkozik. Az eddigi eredmények alapján azonban elmondható: vannak olyan települések, amelyek nem jártak rosszabbul, mint az elmúlt években, míg a több településből álló, nagyobb lélekszámú községek rendelkezésére sokkal kevesebb pénz áll, ezért türelmetlenül várjuk a költségvetés-kiegészítést. Reméljük, hogy pozitív lesz, ami figyelembe veszi a benyújtott igényeinket, ezért ahol gondok merülnek fel, a kormány megpróbálja orvosolni a helyzetet egy minimális fejlődés eléréséért minden településen.
– Közeleg a tanévkezdés, ezért a magyar gyermekeknek az anyanyelvű oktatási intézmények felé történő irányítása nagyon fontos. Ezt hogyan próbálja az RMDSZ megyei szervezete felkarolni?
– Az RMDSZ a beiratkozások időszakában lebonyolított egy ilyen jellegű kampányt. Augusztus végén kapunk pontos képet a beiratkozásokról. Ha ez meglesz, egy összehangolt kampányt indítunk az RMPSZ, illetve a magyar civilszervezetek közreműködésével, a még bizonytalan szülők meggyőzése érdekében, de szeptember elején is odafigyelünk a minél kevesebb összevont magyar osztály elérése céljából. Abban bízunk, hogy az aradi oktatási államtitkárunk segítségével hatékonyan tudunk fellépni a magyar osztályok összevonása ellen. Az anyanyelvű oktatás gördülékenységének a biztosítása érdekében megpróbálunk a Nagypereg községbeli gyermekek szolgálatába is egy iskolabuszt állítani.
– Köszönöm a beszélgetést.
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2015. július 24.
Európai szolidaritást az önrendelkezésért!
A központi államhatalom szinte mindenütt akadályozni próbálja az ország területén élő más nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit, legyen szó autonómiáról vagy függetlenségről és gyakran éppen ezzel provokálja ki radikalizálódásukat – állították egybehangzóan szerdán a tusványosi nemzetközi kerekasztal résztvevői.
A moderátori szerepkört vállaló Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke kijelentette: az erdélyi magyarság Románia területi egységét elismerve igényel autonómiát, de Bukarest következetesen elutasítja a dialógust erről a témáról.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke elmondta: a kifáradás jeleit mutató erdélyi magyar autonómiamozgalomnak szüksége van az európai sorstársak és külföldi szakértők bátorítására.
Cristian Kollmann, a Szabadságot a dél-tiroliaknak politikai mozgalom sajtófelelőse arról beszélt, hogy a sokak által modellnek tartott dél-tiroli autonómia nemzetközi nyomásra jött létre, de Olaszország sem adta fel asszimilációs politikáját, amelyet a 70-es évek óta már nem erőszakkal, hanem a Dél-tiroli Néppárt vezetőinek „megvásárlásával” próbál elérni.
Szabadság (Kolozsvár)