udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 4471-4500 | 4501-4530 | 4531-4560 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. augusztus 4.
Véget ért a XII. Sebes-Körös menti Kézműves- és Néptánc-tábor
Több mint egy évtizede, 2003 szeptembere óta folyik töretlen lelkesedéssel és az ügy iránti buzgalommal, szeretettel és minden akadályt legyőző akarással az autentikus népi kultúra továbbadása, a hagyományok értékének megismertetése, népdalaink, néptáncaik visszatanítása az elmúlt közel száz esztendő alatt elpolgáriasodott, népi gyökerét vesztett, szórványosodó Sebes Körös-menti magyarság körében a Bihari Tulipán Etnográfiai és Néptáncoktatási Rendszer keretén belül, mezőtelegdi központtal. Ezen képzési rendszer keretében tartották meg a már említett Mezőtelegden a Bihar megyei tanács RMDSZ-frakciója, a Communitas Alapítvány, a hollandiai Pastoraal Fonds Alapítvány, a Mezőtelegdi Általános Iskola valamint a helyi és környékbeli szülők támogatásával, az idén már 12. alkalmát megérő Sebes Körös-menti Kézműves- és Néptánc-tábor július 20–24 között.
Természetesen az idei tábor sem csupán a mezőtelegdi táncosoknak szólt, hiszen örömmel vettek részt rajta, s a helybeliek ugyancsak nagy-nagy szeretettel és örömmel fogadták a már szinte visszatérő táborozóknak számító temesvári Eszterlánc Néptáncegyüttes táncosait illetve a Marosvásárhelyről érkező táncosokat is. Ami az elmúlt esztendei táborban elkezdődött, idén folyatódott: az utánpótlás csoport számára, a tábor keretein belül külön kézműves- és oktatási foglalkozásokat tartottak. Az oktatás keretében a kicsik és a nagyobbak együtt ismerkedtek, tanulgatták a csíkszentdomokosi népi (zsuka, csárdás, hejsza, kezes), polgáriasult (cepper, gólya) és gyermektáncok (Hatete, kicsike…, zsidós) lépéseit. A néptáncoktatás embert próbáló foglalkozásai közötti szünetekben pedig a felcsíki népdalok tanulása valamint a hímzés különböző technikáinak elsajátítása kötötte le a legkisebbek figyelmét. Külön öröme ennek a csoportnak, hogy a helyi, mezőtelegdi gyerekek mellett élesdi, örvéndi, pusztaújlaki és mezőtelki gyerekekből áll a csoport, és ilyettén elmondható, hogy szinte teljes Sebes Körös-mentét átölelő mivoltában képviseli szűkebb pátriánkat.
A nagyobb táncosok számára az idei tábor anyaga ismét igazi kihívást jelentett. A kisebbekkel együtt tanult csíkszentdomokosi táncok mellett a Maros felső folyásánál elterülő Marossárpatak táncai és dalai olyan többszörös kettősséget hordoznak magukban, amelynek elsajátítása bizony még a legügyesebb és legtechnikásabb táncosokat is igencsak próbára tette. Marossárpatakon együtt élnek a magyar és a cigány hagyományok, aminek következtében a sárpataki táncrendbe a verbunk, a csárdás, a sebes és a korcsos mellett a cigány csingerálás is beletartozik.
Köszönet Gombos Andrásnak, a Szeged Táncegyüttes művészeti vezetőjének, hogy elhozta hozzánk is ezt az anyagot és fáradtságot nem ismerő munkával megismertette fiataljainkkal, táncosainkkal. Ugyanakkor ugyanezen úton mondunk köszönetet minden táborozó nevében Kovács Boglárkának, aki Gombos András tanár úr felkérésére, mint aktív táncos segítette az oktatói munkát, mutatta a leányok lépéseit s esténként, vacsora után, miután a többi táborozó jól megérdemelt pihenésére készült, ő még órákat foglakozott azon táncos lányokkal, akik segítségét kérték, hogy technikájukat csiszolják vagy a nap közben megtanult lépéseket elmélyítsék, helyesen begyakorolják.
Természetesen a nagyobb táncosoknak is volt alkalmuk kézműveskedni az oktatások szünetében. A marossárpataki táncok természetes kiegészítője a lányok hímzett zsebkendője, melyet saját monogramjukkal díszítve, a táncos leányok maguk hímeztek, varrtak. Beszédes bizonyítéka volt ez a tény annak, hogy a népművészethez, a nép hétköznapi életéhez egyaránt természetes módon kapcsolódott a népdalok és néptáncok világa, melynek nyomai a kései utódok lelki világában is fellehetőek és – hála Istennek – ma is összefonódnak. Illesse köszönet Kovácsné Papp Ibolya nagytiszteletű asszonyt, a Temesvár-Vöröscsárdai Református Egyházközség lelkipásztorát, aki szívvel-lélekkel, és határtalan türelemmel tanítgatta-javítgatta olykor elképzelhetetlen ötletességgel a lányok hímzését. Munkája és odaadása nyomán kész remekművek kerültek ki a lányok kezei alól egyaránt.
Természetesen nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik nap mint nap, kora reggeltől késő estig azért szorgoskodtak, hogy a táborozó gyerekek és fiatalok számára ízletesebbnél ízletesebb étkeket tegyenek az asztalra. Köszönjük a családok adakozó jókedvét, az anyukák és nagymamák valamint a két szakácsnő – Csalók Hajnalka és Károlyi Emese – fáradtságot nem ismerő munkáját, akik közösen minden gondot megoldottak és így az ételek mindig időben asztalra kerültek.
A péntek délutáni táborzáró előadást követően, melyen a kisebbek és a nagyobbak egyaránt bátran, a megszerzett biztos tudás bátorságával, léptek a szülőkből, nagyszülőkből, családtagokból, barátokból és ismerősökből álló közönség elé a közönség, a táborozók és a szakmai irányítás egybehangzó véleménye volt: ismét egy kiemelkedően sikeres, szakmai és emberi oldalát nézve is tartalmas, értékes tábor zárult Mezőtelegden. Ismételten köszönjük mindenkinek, aki ebben segítségünkre volt. Kísérje Isten gazdag áldása és az Ő örök gondviselése életünket és munkánkat a továbbiakban is!
Szoboszlai-Gáspár István, lelkipásztor
Reggeli Újság (Nagyvárad)2015. augusztus 4.
Bővült kínálattal rajtol az EMI-tábor
Az idén Gyergyószentmiklós határába visszaköltözött 11. EMI-tábor szerdán kezdődik. A szervezők számos előadással, változatos programokkal és koncertekkel várják az érdeklődőket. Az idei tábor mottója: „Hidegben, nyári lángban, egyforma szó a szánkban” (Ratkó József).
A 3-as kilométernél zajlik öt napon át az Erdélyi Magyar Ifjak által 11. alkalommal megszervezett rendezvény. Az augusztus 5–9. közötti tábor programja végleges, az évről évre nagy népszerűségnek örvendő előadásokat befogadó Előadósátor és Csép Sándor sátor mellett idén is lesznek újdonságok: bemutatkozik például a Jogaink sátor, de lesz Hagyományőrző tér is.
Az előadások sorában fontos helyet foglal el idén is az autonómia témája, és terítékre kerül több aktuális politikai kérdés, valamint történészeket is meghallgathatnak a táborozók. Akár az előző években, a tábor igyekszik megszólítani a családokat is, sokféle foglalkozást tartanak majd gyermekeknek. Sportolási lehetőséget ugyancsak kínálnak, lovagló- és íjászpálya is lesz.
A koncertfelhozatal a rockzene különböző műfajainak kedvelőit szólítja meg, fellép többek között az Ossian, valamint az ugyancsak magyarországi Road és Depresszió zenekar, illetve több erdélyi együttes is zenél majd. A két színpadon zajló koncertek után gitárestek, táncházak is lesznek. Az idei táborra hetijegyet 110 lejért lehet vásárolni a helyszínen, a napijegy pedig 25 lejbe kerül. Idén is lehet elővételben jegyet váltani 95 lejért, ugyanakkor kedvezményesen vehetnek belépőt a családosok (250 lej/család) és az ifjúsági csoportok (90 lej/fő) is. Bővebben az emitabor.hu/erdelyhonlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro2015. augusztus 4.
Nem félnek az új politikai versenytárstól
Eltérően vélekednek a bejegyzés előtt álló, magyarok által alapított Demokratikus Erdélyért Párt megjelenéséről az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői. Az RMDSZ és az MPP szerint szó sincs egy új vetélytárs megjelenéséről, az EMNP akár együtt is működne.
Az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői nem tartanak attól, hogy hamarosan egy új, magyarok által alapított regionális párt is versenybe szállhat a voksokért. Míg az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) szerint a bejegyzés előtt álló, magát regionális szervezetként meghatározó Demokratikus Erdélyért Párt megjelenését nem kell túl komolyan venni, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint örvendeni lehet minden olyan szervezet megjelenésének, amely a regionális politikát hozzájuk hasonlóan komolyan gondolja.
Amint arról a Krónika is beszámolt, a terveik szerint ősszel bejegyzendő politikai alakulatot három marosvásárhelyi civil – Kovács István Dávid, Majla Csaba és Újvári András – alapította, akik legfontosabb céljukként Erdély gazdaságú autonómiájának a kivívását jelölték meg. Úgy vélik, az erdélyi önrendelkezést csak az Erdélyben élő többi nemzetiséggel együtt lehet megvalósítani, ezért nemzetiségtől függetlenül bárkit szívesen látnak a soraikban, akik számára fontosak a szervezet céljai.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak elmondta, arra lehetett számítani, hogy az új választási törvény adta lehetőségeket kihasználva százával jegyeznek be pártokat a következő időszakban. Kovács szerint azonban ezeknek a szervezeteknek rövid életük lesz, nehezen tudnak majd labdába rúgni. „A mostani törvények megengedik, hogy gyakorlatilag egy háromfős asztaltársaság új pártot alapítson, ha ehhez van kedvük” – mondta a szövetség ügyvezető elnöke. Hozzáfűzte: az is kérdéses, hogy ezek a pártok egyáltalán képesek lesznek-e elindulni a választásokon. „Úgy vélem, a média túl nagy figyelmet fordít arra, ha három ember tart egy sajtótájékoztatót” – tette hozzá. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is az új választási törvény nyújtotta kedvező feltételekről beszélt, amikor az új pártról kérdeztük.
„Átestünk a ló másik oldalára, hiszen nagy a távolság aközött, hogy korábban 15 megyében kellett 25 ezer támogató aláírást összegyűjteni, most meg már három ember is alapíthat pártot” – mutatott rá. A polgári párti politikus úgy véli, bár nem érett még meg a helyzet arra, hogy a romániai magyarok számtalan pártot alapítsanak, az új alakulat várhatóan nem okoz túl nagy zűrzavart a jövő évi választásokon. „Programjukban nem hoznak semmi újat ahhoz képest, amit a már meglévő erdélyi magyar pártok megfogalmaztak: kereszténydemokrata, jobbközép párt, amely a gazdasági autonómiát tűzte zászlajára. Ennél többre lenne szükség, ha valaki be akar törni az erdélyi magyar politika piacára. Nem valószínű, hogy a közélettől elfordult, a politikából kiábrándult választópolgárok ettől az üzenettől lázba jönnének” – mondta Biró Zsolt, aki szerint regionális párt létrehozását elsősorban az erdélyi románoktól kell várni. „Egy ilyen kezdeményezést mi is támogatnánk” – szögezte le az MPP elnöke.
Az EMNP elnöke, Szilágyi Zsolt a Krónikának elmondta, az új párttörvény alapján várható volt, hogy a regionális érdekeket megjeleníteni próbáló erdélyiek magukat pártokba szervezik. „A néppárt készen áll az együttműködésre minden olyan alakulattal, amely a regionális politikát hozzánk hasonlóan komolyan gondolja. Az egypártrendszer ideje lejárt, ezt figyelembe véve kell minden politikai pártnak lépnie, ám sok esetben az érdekvédelem szempontjából az összefogás és a párbeszéd nem kerülhető meg” – szögezte le Szilágyi Zsolt. Mint ismeretes, a júniusban jóváhagyott új választási törvény a regionális pártok számára kedvező alternatív küszöböt is tartalmaz. A regionális pártok képviselethez jutását elősegítő cikkely épp az RMDSZ javaslata nyomán került be a jogszabályba. Ennek értelmében a legalább négy megyében húszszázalékos támogatottságot elérő politikai alakulatok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha egyébként országos szinten nem lépik át a pártok esetében előírt ötszázalékos küszöböt.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro 2015. augusztus 4.
Magyar nyelvű orvosképzést indítana a Nagyváradi Tudományegyetem
Mert ebben látja a kitörési lehetőséget. Csókoltatjuk a MOGYE magyar oktatás ellen tűzzel-vassal hadakozó román vezetőit.
Magyar tagozat beindítását fontolgatja az állami Nagyváradi Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti kara – közölte kedden az Ebihoreanul.ro nagyváradi portál.
Florian Bodog, az orvosi és gyógyszerészeti kar dékánja a portálnak elmondta: a nagyváradi magyar nyelvű orvosképzés elindításában látja annak a lehetőségét, hogy a nagyváradi egyetem kinőjön a kicsinek számító tanintézetek sorából. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátori tisztségét is betöltő dékán úgy vélte, nem ütközne nehézségbe a magyar tanerők biztosítása az egyetemen, hiszen az egyetemen jelenleg is tanítanak helyi, magyar anyanyelvű tanárok és Magyarországról meghívott tanárok.
A dékán elmondta, a nagyváradi orvosi kar jelenleg is együttműködik a debreceni, szegedi és budapesti orvosi egyetemekkel, és a szegediek fel is ajánlották, hogy minden segítséget megadnak a nagyváradi magyar nyelvű orvosképzés elindításához.
Florian Bodog az MTI-nek elmondta, jelenleg annak az elemzése folyik, hogy lenne-e legalább 50 diák a magyar nyelvű képzésen. Hozzátette, elsősorban a határ menti régió romániai és magyarországi diákjaira számítana, de azt sem tartja kizártnak, hogy Erdély távolabbi régióiból is Nagyváradra felvételizzenek a magyar diákok.
Az MTI kérdésére, hogy kezdeményezi-e a tanügyi törvény megváltoztatását (a hatályos törvény ugyanis felsorolja azokat a romániai egyetemeket, amelyeken magyar nyelvű képzés is folyik, és a nagyváradi egyetem nem szerepel a felsorolásban) a dékán-szenátor nemmel válaszolt. Úgy vélekedett, hogy a nem román nyelvű szak létrehozásához csupán a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) engedélyére van szükség.
Florian Bodog kijelentette, az akkreditációs folyamat egy évig tarthat, és – ha az egyetem döntéshozó testületei a magyar orvosi szak beindításáról döntenek – leghamarabb 2016 őszén indulhat el a nagyváradi magyar nyelvű orvosképzés.
Mint ismeretes, Romániában jelenleg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) folyik magyar nyelvű orvosképzés. Az egyetem román vezetése azonban az intézményi autonómiára hivatkozva nem hajtotta végre azokat a törvényi előírásokat, amelyek a magyar tagozat intézményen belüli önállóságát biztosították volna, és ez feszültségeket gerjesztett az intézményen belül.
A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult meg 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek.
foter.ro2015. augusztus 4.
Baleset áldozata lett az újszentesi Petőfi-emlékmű
Az elmúlt hétvégén ismeretlen tettesek rongálták meg az 1945-ben állított újszentesi Petőfi-emlékművet. A község RMDSZ-es alpolgármestere, Miklós Árpád a térfigyelő kamerák felvételeinek visszanézése alapján megállapította, nem magyarellenes cselekedet történt, hanem baleset: a parkban futballozó gyerekek labdával találták el az emlékművet, így a költő képmását ábrázoló dombormű összetört.
Miklós Árpád RMDSZ-es alpolgármester azt nyilatkozta: „a rendőrség vizsgálatot indított az emlékmű megrongálása ügyében, a parkban felszerelt térfigyelő kamerák felvételeit pedig visszanézte. A felvételekből egyértelműen kiderül, nem magyarellenes cselekedetről van szó, hanem diákcsínyről: a Petőfi Sándort ábrázoló domborművet egy labda találta el, amely következtében az leesett és darabokra tört.”
Az RMDSZ Temes Megyei Szervezete átiratot intézett az újszentesi polgármesteri hivatalhoz, amelyben kéri az emlékmű helyreállítását. Miklós Árpád alpolgármester szerint az ezzel kapcsolatos munkálatok már előkészületben vannak, hamarosan visszakerül a Petőfi Sándort ábrázoló dombormű, továbbá restaurálják a talapzatot és az emléktáblát is.
erdon.ro2015. augusztus 4.
Szépül Szacsvay Imre váradi szobra
Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész (képünkön) hétfőn elkezdte munkatársaival Szacsvay Imre nagyváradi szobrának felújítását. Mint mondta, remélhetőleg a munka ezen szakaszával egy hét alatt elkészülnek. Az Országgyűlés mártír jegyzőjének szobrát 1907. március 15-én avatták fel Nagyváradon, majd 1937-ben lebontották, és 1942-ben állították vissza helyére.
Már tavaly július végén a szobor talapzatának felújítására hirdetett gyűjtést az RMDSZ Bihar megyei szervezete (téglajegyeket vásárolhattak a támogatók), végül magán a szobron is végeznek helyreállításokat. Mint megtudtuk az aradi Szabadság-szobor és a kolozsvári Mátyás-szobor felújításában is oroszlánrészt vállaló Kolozsi Tibortól, a gittelt repedéseket kitisztítják, ezekre ráhegesztenek, majd lecsiszolták ezeket a felületeket. Ezek nyomán látható lesz, milyen volt a szobor eredeti színe, az alkotást erre a színre patinázzák vissza, majd egy viaszréteggel konzerválják a patinázást.
Miután a szobor eredeti színében látható majd, azt beburkolják, és elkezdik a süttői mészkőből készült talapzat felújítását.
Fried Noémi Lujza
maszol.ro2015. augusztus 4.
Újabb jogszabály, mely a magyarok ellen fordítható
Klaus Johannis államfő kihirdette a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek tiltásáról szóló törvényt. Magyar szempontból még örvendhetnénk is, hogy ezentúl tilos lesz a vasgárda eszmeiségét terjeszteni és jelvényeit népszerűsíteni, de maradjunk inkább az azon alapelveknél, melyeket a liberalizmusnak egy boldogabb korszakában fogalmaztak meg, midőn eme eszmerendszer nem vált még a emberi jogi fundamentalisták, deviancia-pártoló megélhetési jogvédők martalékává. S ezen elvek között is tartsuk tiszteletben az egyik legfontosabbat, a szólásszabadságot.
Abban a jogi dilemmában, hogy meddig terjed a szólásszabadság határa, hogy mikor fontosabb mások szólásszabadság-gyakorlása által sértett embereket védeni, mint egy elvont liberális eszmének áldozni, a józan ész által leginkább támogatott, legelfogadhatóbb szabályozás ama bizonyos, az Egyesült Államoknak egy kevésbé farizeus és hazug korszakában elfogadott „világos és jelenvaló” veszély elve.
Az elvet első ízben 1919-ben fogalmazta meg Oliver Wendell Holmes, Jr. a Legfelsőbb Bíróság tagja a testület nevében. (Az elhíresült ügyben egyébként egy szocialista agitátort ítéltek volna el a kémkedési törvény alapján, aki a háborús sorozás ellen lázítónak mondott röplapokat terjesztett.) A híres megfogalmazás így hangzott: „A kérdés minden esetben az, hogy a használt szavak vajon olyan körülmények közepette kerültek-e nyilvánosságra, és olyan jellegűek-e, hogy jelentős károk világos és jelenvaló („clear and present”) veszélyét idézik elő.”
Ezt az elvet a holokauszt tagadásról szóló törvények súlyosan sértik, s ami még rosszabb, a legtöbb ilyen jellegű törvény kiragad egy eseménysort, a zsidók második világháborús üldöztetését és csak annak tagadását rendeli büntetni, ezzel a többi ember fölé emelve egy etnikumot. Ráadásul e jogszabályok sok esetben meg sem határozzák, hogy mi a holokauszt.
A szóban forgó román törvény legalább annyiban következetes, hogy definiálja holokauszt fogalmát, más kérdés, hogy ezt nem teszi kellő precizitással. Ugyanakkor beépítettek a román jogszabályba egy sor gumiparagrafust, ahhoz hogy lényegében bárkit be lehessen perelni, aki nem tetszik a rendszernek. Példának okáért bárki börtönbe zárható az, aki rasszista, fasiszta, legionárius vagy xenofób eszméket terjeszt. Xenofób azaz idegengyűlölő.
Ismerve a magyar balliberális sajtóorgánumok sajátos szóértelmezését, mely képes idegengyűlöletnek és uszításnak nevezni azt, ha a magyar kormány óriásplakátokon jelzi, hogy Magyarországon az idegen állampolgároknak tiszteletben kell tartani a magyar kultúrát és a törvényeket, nem csodálkozhatunk, ha például xenofób, még konkrétabban románellenes (hiszen a magyarhoz képest a román kétségkívül „idegen”) kijelentésnek veszi a rendőrség, az ügyészség vagy akár a bíróság, ha például román történelmi „hősök” (Horea, Avram Iancu, Axente Sever) népirtásáról ejtünk szót.
Az új jogszabály törvényi alapot adhat a magyar kultúra ápolóinak üldözésére is, hiszen egy apró csúsztatással példának okáért a törvény hatálya alá tartozóak ítélhetik az 1945 utáni, a bírósági eljárást megcsúfoló kommunista vendettának, a „népbírósági perek” özönének áldozataira – például Imrédy Bélára, Bárdossy Lászlóra, Jány Gusztávra - való emlékezést. Nem szólva Wass Albertről és Nyirő Józsefről. Wass Albertnek a fő bűne az volt, hogy egész életét annak szentelte, hogy leleplezze a román történelemhamisítást, hogy Erdély ügyét a nemzetközi közösség ügyévé tegye. Ezért zaklatják azokat, akik szobrot állítanak neki vagy az emlékét ápolják. Most eme justizmordok kaptak még egy hivatkozási alapot.
Ehhez képest a legionárius szimbólumok használatának tiltása csekély és egyébként elvszerűtlen öröm.
Semmiféle szimbólumot nem lenne szabad államilag betiltani.
Nem az állam kell sújtsa azt, aki vörös csillagot vagy horogkeresztet hord, hanem a közmegvetés. Mindenkinek emberi joga van olyan eszmerendszert vallani, amilyen akar és olyan jelvényeket hordani, ami hozzá közel áll mindaddig, amíg ezzel nem okoz közvetlen, jelenvaló veszélyt másokra nézve.
E következetes emberi jogi elvet tiporja lábbal a minap elfogadott és kihirdetett jogszabály.
Borbély Zsolt Attila
itthon.ma2015. augusztus 5.
Marosvásárhelyi előválasztás: gyenge a kommunikáció
A marosvásárhelyiek több mint 40 százaléka nem hallott arról, hogy a magyar politikai szervezetek előválasztást szerveznek a megyeszékhelyen, a megkérdezettek közel fele pedig nem tudja, kire szavazna szívesen az október 11-ei megmérettetésen – derül ki többek között abból a felmérésből, melyet a Kvantum Research kutatóintézet készített a magyar polgármesterjelölt kiválasztását célzó előválasztások kapcsán – adja hírül összeállításában Vass Gyopár a kronika.ro-n.
A június 20. és július 12. között 781 személy megkérdezésével készült közvélemény-kutatás eredménye alapján az RMDSZ-es Soós Zoltán a szavazatok 29,3 százalékát kapná, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje, Portik Vilmos 9,6, a civil szférából érkező Barabás Miklós tanár pedig 6,1 százalékot érne el. Barabást a megkérdezettek 21,6 százaléka ismeri, Portikot 43, Soós Zoltánról, a Maros Megyei Múzeum igazgatójáról pedig a válaszadók 48,6 százaléka hallott.
A felmérés szerint a legesélyesebbnek számító Soós az eredményeket munkája elismeréseként könyveli el, de számára az adatok azt is mutatják, hogy sokan még mindig nem ismerik a munkásságát. „Amíg a politikai programjaink nem nyilvánosak, addig az emberek arra várnak, hogy mivel szólítjuk meg őket, mit tudunk nyújtani az eddigiekhez képest, figyelembe véve a városban uralkodó, meglehetősen zilált politikai-gazdasági életet” – mondta az RMDSZ-jelölt. Portik szerint az általa elért 9,6 százalék azt mutatja, hogy az elmúlt hónapok során egyáltalán nem kampányolt, és bízik abban, hogy később változtatni tud az eredményein. Portik szerint a vásárhelyi magyarság pesszimista, az előválasztás viszont „lehetőséget teremt arra, hogy a közösség eldönthesse, hogy a régi nagy politikusok helyét ki töltse majd be”.
Soós szerint is generációváltásra kell számítani. „Nyilván, több mint húsz éven keresztül jól ismert nevek szerepeltek a marosvásárhelyi politikában, mindeközben pedig nem volt egy olyan felnövekvő generáció, akit a vásárhelyiek megismerhettek volna. Ezt a hátrányt az eltelt néhány hónapban kellett ledolgozni” – mutatott rá. Barabás pozitív eredményként könyveli el, hogy a népszerűségi indexe jelenleg 6 százalékon áll. „Marosvásárhelyen az elmúlt 25 évben teljes mértékben csak RMDSZ-monopólium volt, ezenkívül figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a városban abszolút szokatlan dolog, hogy független jelöltek is induljanak” – magyarázta a jelölt.
Az RMDSZ által tartott konzultációk alapján a marosvásárhelyiek 30–35 százaléka tudja az előválasztások pontos dátumát, az internetes regisztráció azonban akadályozza a megmérettetés megszervezésének menetét – közölte hétfőn Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke. Úgy véli, ha ez a procedúra valóban akadályt jelent, akkor kollégáival és a többi párttal közösen el kell gondolkodniuk azon, hogy valóban regisztrációhoz kell-e kötni az előválasztásokat.
Amint arról beszámoltunk, az eredetileg május végére időzített előválasztást gyakorlatilag érdeklődés hiányában halasztották el októberre. Mint kiderült, az 55–60 ezer fős magyar közösségből viszonylag kevesen regisztráltak az előválasztásra, ez pedig a szervezők szerint nem reprezentatív – írja a kronika.ro.
Erdély.ma2015. augusztus 5.
Kemény támadások Románia ellen: gúnyt űztek az erdélyi templomokból!
A The Telegraph brit napilap újságírói azzal vádolják a román adminisztrációt, hogy az erdélyi templomok, kastélyok és várak eredeti építészeti stílusát tönkre tették az úgynevezett felújításokkal, amelyek az európai adófizetők 100 millió eurójába kerültek.
Az angol újságírók első példának a vasárnap részben átadott, lenyűgöző máriaradnai ferences rendházat és bazilikát hozzák fel, aminek a felújítási költségei több mint 10 millió euróra emelkednek, ami Romániában a legnagyobb egyházi beruházás. Luke Dale-Harris cikkíró szerint azzal együtt, hogy a restaurálás során meg kellett volna tartani a gyönyörű barokk stílust, a bazilika most úgy néz ki, mint egy rendezetlen területre épült Disney kastély. A kolostor körül törött kő- és cseréprakások hevernek, miközben más építőanyagokat vélhetően Németországban adtak el. Betontömbök helyettesítik az eredeti követ, miközben a kolostor tetején piros ipari cserepek csillognak, egy multinacionális német nagyvállalat névjegyével.
A máriaradnai ferences kolostort a Kegyelmek Anyja nevére szentelték fel, az írások szerint az első templomot 1520-ban emelték, de a török hódoltság idején kétszer lerombolták, egyszer leégett. A templomban van egy Szűz Mária szentkép, amit nem tettek tönkre sem a törökök, sem a tűzvész, ezért csodatevő ereklyének tartják. A jelenlegi templomot 1767-ben szentelték fel, 1992-ben Kegyelmek Anyja Pápai Bazilikának nyilvánították.
A brit lapban megjelent írás értelmében, a máriaradnai, egy azon több tíz középkori erdélyi templom, kastély, illetve vár közül, amelyeket az utóbbi öt évben „brutálisan” modernizáltak több mint 100 millió euró ráfordítással, ami az EU Regionális Fejlesztési Programjától származik. Szinte minden esetben megtartották a „modellt”: az eredeti építőanyagokat az emlékművekről egyszerűen letépték és helybeli ipari termékekkel helyettesítették.
Hasonlóképpen, a munkások mindenhol fiatalok, rosszul fizetettek, tapasztalatlanok. A 13. században épült Déva váránál a munkásokat egy börtönből hozták és restauráló munkára kényszerítették őket. Időközben a pénz a helyi adminisztráció képviselői, illetve a barátaik által vezetett vállalatok között közlekedik – tárják fel a The Telegraph újságírói. Eddig az EU pénzeket 18 templomba fektették, további 12 felújítás alatt áll.
„Az itt tapasztaltak rettenetes keverékét képezik a korrupciónak és e projektekre az Európai Uniótól való minél több pénzszerzési törekvésnek. Azt jelenti, senkit nem érdekel, hogyan néznek ki az emlékművek, és mit tesznek tönkre, csak az, hogy mennyi pénzt szerezhetnek maguknak és a barátaik cégeinek” – nyilatkozta Hans Hedrich, a Neuer Weg világörökség megőrzésére létrehozott civilszervezet táralapítója – olvasható a The Telegraph, brit lapban.
Egy nemrégiben tett üzenetében, maga Charles herceg is elégedetlenségének adott hangot a közép-erdélyi szász településeken egyre gyakrabban látható, rikító színű ipari kerámiacserepek miatt.
nyugatijelen.com / stiripesurse.ro
Erdély.ma2015. augusztus 5.
A székelyföldi önrendelkezés kiemelt témaköre az EMI-tábornak –
Az EMI-tábor szervezői évek óta kiemelt fontossággal kezelik a székelyföldi önrendelkezés témakörét, ugyanakkor szorgalmazzák az érdekérvényesítésben példaértékű eredményeket elért nemzetekből való tanulást, így idén az erdélyi és anyaországi előadók mellett baszk és katalán meghívottai is lesznek a rendezvénynek.
Az augusztus 5. és 9. között, a Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométernél zajló rendezvény nemzetközi meghívottai Marc Gafarot i Monjó katalán képviselő, továbbá Iker Merodio baszkföldi újságíró lesznek, ők a nemzeti régiók önrendelkezéséről beszélnek augusztus 7-én, pénteken.
A külföldi vendégek meghívása a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kiépített nemzetközi kapcsolatoknak köszönhető. Szombaton 12 órától Merre visz az utunk az autonómia felé? címmel kerül sor kerekasztal-beszélgetésre, amelynek meghívottai Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke és az MSZEF elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, továbbá Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Izsák Balázs, az SZNT elnöke másodszorra is felszólal vasárnap 14 órától, ekkor a Milyen lesz az autonómia? címre keresztelt beszélgetés keretében.
Visszatérő vendégei az EMI-tábornak Raffay Ernő történész, aki Észak- és Kelet-Erdély 1940. augusztus 30-i visszatéréséről, illetve Vincze Gábor történész, aki A látszat-autonómiától a megtapasztalható román uralomig – Az erdélyi magyarság sorsa 1944 őszétől 1945 őszéig címmel tart előadást az EMI-táborban. Míg előbbi értekezését szombaton 14 órától, addig utóbbi előadását csütörtökön 12 órától hallgathatják meg az érdeklődők.
A magyar megmaradás esélyei és lehetőségei az átalakuló Európában témával kapcsolatban tart előadást Vona Gábor, a Jobbik elnöke, valamint Szávay István, a Jobbik alelnöke pénteken 14 órai kezdettel. A vitafórumot Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja önkormányzati és közigazgatási alelnöke előadása előzi meg ugyancsak szombaton 10 órától, amelynek címe: Felvidéki magyar önigazgatás – fikció vagy valós lehetőség? Kárpátaljai vendége is lesz a tábornak, Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség titkára az ottani magyarság helyzetéről és jövőképéről beszél csütörtökön 14 órától.
Mint minden évben, idén is valami újjal teszi színesebbé programkínálatát az EMI-tábor, így az első alkalommal működő Jogaink-sátor arra lesz hivatott, hogy megismertesse a táborlakókkal azokat a törvényeket, amelyekkel a mindennapi életünk során találkozhatunk. A sátor programjai naponta tematikusan változnak: szerdán a munkavállalás lesz a téma, csütörtökön a rendőrségi ügyek, pénteken a világhálón szörfölés és online identitás, szombaton a román törvénykezés lesz terítéken, míg vasárnap azt boncolgatják az előadók, hogy hogyan élhetünk jogainkkal magyarként Romániában. Ezen a helyszínen az értekezések, beszélgetések naponta 14 és 18 óra között zajlanak. A már megszokott tematikus sátrak is működnek: a Csép Sándor-sátorban a szórványlét problémái mellett erdélyi kastélykertekről, nemzeti jelképekről, magyar-roma együttéléstől is szó esik, a Művészsátorban műhelymunkák és kézműves foglalkozások zajlanak, a kisgyerekek számára pedig a Gyereksátor biztosít egész napos programot. A hagyományőrző tevékenységek idén először egészülnek ki lovasprogramokkal: lovasíjász-bemutató és lovaglási lehetőség is várja a táborozókat.
A napot borkóstolók, táncházak és koncertek zárják: neves magyarországi zenekarok – többek között Ossian, Kárpátia, Ismerős Arcok, Road – mellett erdélyi együttesek is bemutatkoznak a Nagy-, illetve a Kisszínpadon.
A részletes program a www.emitabor.hu honlapon érhető el.
itthon.ma
Erdély.ma2015. augusztus 5.
Visszakerült Kölcsey Ferenc szülőházára a kétnyelvű emléktábla Sződemeteren
Az augusztus 6-7-én zajló Kölcsey-megemlékezés megható nyitányának tekinthetjük az augusztus 4-én, kedden késő délután Sződemeteren történteket. Hosszú évek óhaja vált valóra.
Visszakerült a Kölcsey-szülőház, a helybeli görögkatolikus hívek jelenlegi parókiájának falára a 25 esztendővel előbb Románia és Magyarország művelődési minisztériumai, valamint a Kölcsey Társaság által elhelyezett, de néhány hét múlva eltüntetett kétnyelvű szöveg.
Az a tábla, amelyik 1992-ben az EMKE szorgalmazására újra elkészült, de elhelyezését követő héten ismeretlen kezek összetörtek, s a református templomkertbe hajítottak.
A most rozsdamentes keretben falra került összeragasztott táblát éveken keresztül a sződemeteri református templom szószéke alatt lehetett látni.
A helybeli görögkatolikusok egyháztanácsa hosszú tárgyalások végeredményeképp Florin Holhoş parókus és Gheorhge Marian polgármester, egyháztanácsi tag javaslatára úgy engedélyezte a 200. születési évfordulóról megemlékező és a szülőházat megjelölő kétnyelvű emléktábla újra elhelyezését, hogy az az épületnek a bal oldali bejárati kapu felé eső sarkán kapjon helyet a parókia „cégtáblája" közvetlen szomszédságában. Így jól látható és könnyen megtekinthető.
Kedden késő délután Muzsnay Árpád és Bendel József jelenlétében Kovács Albert lázári vállalkozó és munkatársai: Szász Győző és Valenszki Gyula tették fel (remélhetőleg: örök időkre) Kölcsey Ferenc anyai dédnagyanyja, Bideskúti Zsigmondné egykori kúriája falára a nemzeti imánk szerzőjének szülőházát román és magyar nyelven hirdető táblát.
szatmar.ro
Erdély.ma2015. augusztus 5.
Pénz- és szakemberhiány az egészségügyben
Feleannyi orvos és asszisztens dolgozik a hazai kórházakban, mint az EU többi országában, kiszámíthatatlan a gyógyszerellátás, a belügyminisztérium beleszól az egészségügy dolgaiba, hiányos a daganatos betegek kezelése, méltánytalan a kórházak finanszírozása – sorolták a legsúlyosabb gondokat tegnapi tájékoztatójukon a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház vezetői. Azt sem rejtették véka alá: házuk táján idén csökkent a betegforgalom, és még sok egyéb oka van annak, hogy előreláthatóan közel kétmillió lejes hiánnyal zárják a 2015-ös esztendőt.
A pozitív események közé sorolta András-Nagy Róbert kórházmenedzser, hogy az intézmény júliusban, a tavaly lezárult akkreditációs folyamat eredményeként megkapta a legmagasabb minősítést, a sürgősségi kórház kategóriában ez a legfelsőbb fokozat, amit öt év múlva újból meg kell szerezni ahhoz, hogy az egészségbiztosító pénztár továbbra is szerződést kössön a kórházzal. A menedzser sikernek tartja, hogy az utóbbi két orvosi versenyvizsgán majd minden helyre ketten-hárman jelentkeztek, hat orvost alkalmaztak, az ortopédia szakon őszre halasztották a versenyvizsgát. Új orvosok: dr. Bodó Erika gyermekgyógyász, dr. Robert Dobrescu neurológus, dr. Alina Bratu sürgősségi szakorvos, dr. Bajcsi Enikő belgyógyász, dr. Szente Lilla neonatológus és dr. György-Szakács Csaba sebész. András-Nagy Róbert elmondta, év közepéig közel ezer esettel kevesebbet láttak el, mint tavaly ebben az időszakban, ami egyrészt az építkezésnek és az osztályok folyamatos költöztetésének tudható be, a járóbeteg rendelőkben is csappant a forgalom, a sürgősséget ellenben továbbra is naponta több mint száz páciens kereste fel. A menedzser úgy véli, ha a sürgősségi kórháznak ügyeleti vonalakat kell működtetnie, a finanszírozásnak is tekintettel kellene lennie erre, és nem szabadna az ellátott esetek számához kötni a költségvetést. Gondként említette, hogy folyamatos az orvosok és asszisztensek elvándorlása a kórházból, sok az üres állás, tavaly a meghirdetett százkilenc munkahelyből csak ötvenötöt foglaltak el, idén a nyolcvankettőből ötvenhármat, 90 százalékban kisegítő személyzetet és asszisztenseket vettek fel.
Két éve a kormánytól nem kaptak egy lejt sem beruházásra, a prefektus tízes prioritási listáján nem szerepel a kórház, az egészségbiztosító pénztár törvénytelenül, egyszerű átiratokkal módosítja az elektronikus egészségügyi kártya kötelező használatának határidejét – sorolt fel néhányat a súlyos problémák közül dr. Antal Álmos orvosigazgató. Elmondta, egyes gyógyszerek árának központilag meghatározott csökkentése miatt a gyógyszergyártók abbahagyták ezek előállítását, elsősorban a leginkább használt készítményekről van szó, köztük alvadásgátlók, onkológiai szerek, amelyeket tavaly még be lehetett szerezni, de jelenleg már nincsenek forgalomban. Egyesek helyettesíthetőek, mások kevésbé. Említett okokból a kórház gyógyszerköltségei nem csökkentek, ellenkezőleg, nőttek. Eltűnnek a piacról egyes generikus gyógyszerek, és megjelennek a drágább innovatív készítmények, a kórháznak pedig kötelessége ellátni a beteget és beszerezni a számára leghatékonyabb szert – hangsúlyozta az igazgató.
Dr. Antal Álmos az onkológiai felszereltség hiányosságairól is beszélt, míg az EU országainak többségében háromszázezer lakosra jut egy radioterápiás készülék, addig Romániában egymillió emberre számítanak egyet, a közkórházak radioterápiás központjaiban a gépek régiek, gyakran meghibásodnak. A háromszéki rákos betegek még kiszolgáltatottabbak, mert itt nincs sugárterápia, Brassóba, más városokba vagy külföldre mennek, ha a kezelést még idejében el akarják végezni, mert a minisztérium által meghatározott, erre fordítható pénzkeret olyan kevés, hogy hónapokig kell várni az ingyenes kezelésre. A szakemberhiány a másik rákfenéje az onkológiai ellátásnak, kevés a radiológus és hematológus, az erre szakosodott asszisztensekkel együtt országos szinten ötszázharmincan vannak, akik félmillió daganatos beteget látnak el. Hiányzik a rákszűrés, a diagnosztizálás gyermekcipőben jár, a felszereltség hiányos, a gyógyszerellátás bizonytalan – összegezte a bajokat az igazgató.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. augusztus 5.
Sebzett szerepben kiteljesedett komédiás sors (Búcsú István Mártától)
Jó ideje az anyaországban élő egykori pályatársammal találtam szembe magam az utcán. Pillanat alatt tettük meg az utat vissza az időben, és máris döcögtünk rozoga autóbuszunkon társulatunkkal szolgálni vidékre. Emlékeztünk. Gondoltam, itt az alkalom – ki tudja hányadszorra –, még egyszer bocsánatot kérni azért, hogy... „Gyere már, Márta” – sürgette a vele levő ismerős. Összeölelkeztünk. Egyedül maradtam.
1983-ban vagy ‘84-ben Köpecen játszottuk Bródy Sándor A tanítónő című darabját István Mártával a főszerepben. Azokban az években gyakori volt az áramszolgáltatás megszakítása. Kezdés után néhány perccel telefonon hívtak – szerencsétlenségemre éppen kiszállásvezető voltam –, és közölték, hogy siessünk az előadással, mert tízkor elveszik az áramot. Kértem, hogy egy fél órával később, mert nem tudjuk tízre befejezni. Nem lehet – volt a válasz. Színpadra szólítottak – én voltam a Főúr, Tóth Flóra tanítónő gyóntatója, jó embere, lelki vezetője. Tettem a dolgomat – tanácsokat adtam Flórának –, közben kétségbeesetten gondolkodtam, mit lehet tenni tíz után... Jelenet után papi reverendában futottam a telefonhoz és másodszor is kértem a halasztást. Nem lehet. Szünet előtt harmadszor próbálkoztam. A válasz ugyanaz volt. Szünetben közöltem a társulattal, hogy vagy hazaküldjük a nézőket – amit elképzelhetetlennek tartottam – , vagy... meghúzzuk a szöveget. Döbbenet az arcokon. Tudom, bűn ilyent tenni. Meghúztuk. Próba nélkül elkezdtük a második felvonást. A sok mindent megélt társulat lélekjelenlétének köszönhetően a közönség semmit sem vett észre. Nem csalódott. Ünnepelt. Örök titok, hogy István Márta a megcsonkított előadásban, a megsebzett szerepben mit élt meg akkor. Mert sebzett volt a szerep. Vállalta! Hitt benne! Megmentette! Ma már tudom, hogy azon a köpeci előadáson állta ki a próbát, amely hitelesít egy teljes komédiás sorsot. István Márta 1956-ban született Sepsiszentgyörgyön. A Székely Mikó Kollégiumban érettségizett. A marosvásárhelyi Színművészeti Intézetben 1980-ban államvizsgázott. 1980–93 között a sepsiszentgyörgyi társulat tagjaként hiteles és változatos alakítások sorával ajándékozta meg közönségét. Eljátszotta Szophoklész Antigonéja mellett Békeffi István Janikáját, Sütő András Szúzai menyegzőjében Éana, Káin és Ábelben Arabella – miközben sziporkázott A rút kiskacsában. Pályatársai tisztelték, közönsége szerette, és szerették nagyon a gyerekek, akiknek nevét a színlapra nem írhattuk ki, mert köztük volt Anna Márta, Visky Árpád kislánya. Az édesapa nevét közismert politikai okokból népszerűsíteni nem szabadott – akkor sem, ha gyermekről volt szó. Természetes volt, hogy a többi gyermek nevét sem írtuk ki.
Bocsánatot azért kértem tőle sokszor, mert valószínű, hogy egyre kétségbeesettebb hangomat hallva megsajnáltak, és az áramot nem vették el, de mi tízre az előadást csonkán befejeztük. Talán kockáztatnom kellett volna a teljes előadást játszva?
Márta váratlanul lépett ki a Nagy Játékból örökre. Csütörtökön búcsúztatják Budapesten a Farkasréti temetőben. A köpeci helytállás megtartó üzenetét – akit a Teremtő szolgálni hívott a perzselő dobogóra, a rábízott embereket cserben nem hagyhatja – pályatársam, Piroska Klára eljuttatta Budapestre. Mi pedig, akik itthon vagyunk, a temetés órájában együtt leszünk valahol színházunk körül. Miközben kigyulladnak a fények, jelezve, hogy a közönség, a munkatársak, mindenki, aki látta őt szolgálni, úgy őrzi meg emlékezetében, mint aki titkokkal teli különös emberi sorsok életre keltésével moccantotta bennünk a jobbik énünket.
Mielőtt elfelejteném, búcsúznak szeretett tanító nénijüktől egykori tanítványai: Benkő Gizike, Bartha Editke, Csergőffy Jutka, Bogdán Ágnes, László Kata, Veress Zsóka, Végh Melinda, Visky Anna Márta.
László Károly
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. augusztus 5.
Anyanyelvi értekezlet Zabolán
Anyanyelvünk című szakmai konferenciával kezdődött tegnap a negyedik alkalommal megszervezett Zabolai Népzene- és Néptánctábor. A nyitórendezvényre a Csángó Néprajzi Múzeumban került sor jeles előadók részvételével.
Kívülálló szemével nézve a kéttucatnyi hallgatóság kicsinek tűnhetett, de a hasonló értekezletek haszna nem a nagy tömegek megmozgatásában rejlik, inkább abban, hogy a téma iránt valóban érdeklődők ülnek a székeken, az ott szerzett tudást később szélesebb körökben osztják meg. A hallgatóság soraiban többek között Zabola környéki magyar szakos tanárok foglaltak helyet. A konferenciát dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, akadémikus, a csángó múzeum alapítója, és Beke Boróka zabolai református lelkipásztor nyitotta meg. A közel tíz előadás során a nyelvi funkciókat, a néptánc szimbolikáját, a film–anyanyelv kapcsolatot, a székely nyelvjárás különlegességeit, háromszéki cigány közösségek nonverbális státusjeleit, az anyanyelv szórványközösségekben betöltött szerepét boncolgatták a meghívott előadók. Az anyanyelv bensőséges viszonyt teremt a közösségen belüliek számára, az identitást is kifejezi. Nemcsak beszélt anyanyelv létezik, hanem táncos, vizuális, szokásokkal kapcsolatos anyanyelv is. A zabolai néptánctábor előtt jó alkalom a tágabb értelemben vett anyanyelvről beszélni – mutatott rá a konferencia egyik fontos szerepére dr. Pozsony Ferenc.
Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre került sor, majd Ábri Béla és zenekara adta a rendezvény zenés zárszavát.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. augusztus 5.
Magyar orvosi Nagyváradon?
Magyar tagozat beindítását fontolgatja a nagyváradi állami tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti kara. Florian Bodog dékán – aki az SZDP szenátora is – ebben látja a lehetőséget, hogy a nagyváradi egyetem kinőjön a kicsinek számító tanintézetek sorából. Szerinte nem ütközne nehézségbe a magyar tanerő biztosítása, jelenleg is oktatnak magyar anyanyelvű tanárok, a nagyváradi orvosi kar együttműködik a debreceni, szegedi és budapesti orvosi egyetemekkel. Az akkreditációs folyamat egy évig tarthat, ha a magyar orvosi szak beindításáról döntenek, leghamarabb 2016 őszén kezdődhet a nagyváradi magyar nyelvű orvosképzés.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. augusztus 5.
Támogatás az Autonómia Alapnak
Gyűl a pénz a Siculitas egyesület számlájára, az elmúlt hetekben több adomány is érkezett – tudatja Izsák Balázs SZÉKELY NEMZETI TANÁCS-elnök tegnapi közleményében, amelyben megköszöni az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesületnek és a Székelyföldért Társaságnak az Autonómia Alap létrehozására vonatkozó közös kezdeményezését, és a támogatóknak a hozzájárulást. Izsák emlékeztet: az SZNT társadalmi szervezetként saját bevételekkel nem rendelkezik, a működését segítő anyagi támogatás pedig igazolja, hogy szükség van erre a munkára és hogy ezt a társadalmi elvárásnak megfelelően végzik. Egyúttal arról is biztosítja a kezdeményezőket és támogatókat, hogy az adományokat Székelyföld autonómiájának az ügyében, felelős módon, legjobb tudásuk szerint használják fel.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. augusztus 5.
„Próbára tette” a nagy szárazság az idei termést
Kétmilliárd eurós kárt okozott eddig a szárazság idén a mezőgazdaságban, ami a következő időszakban éreztetni fogja hatását az árakon is – jelentette ki tegnap Laurenţiu Baciu, a Mezőgazdasági Termelőegyesületek Ligájának (LAPAR) elnöke.
A nagy hőség leginkább a kukoricatermést „tette próbára”, de sokat ártott a szójának, a búzának, a repcének, a napraforgónak és a zöldségeknek is. A legnagyobb károkat Moldvában, Konstanca megyében és a Bánságban jelezték. Egyes vidékeken a kukorica 30-50, de akár 100 százalékos termésveszteséget is elszenvedett. Moldvában például bizonyos helyeken április óta nem esett csapadék, és ott minden terményt súlyosan károsított a szárazság.
A mezőgazdasági minisztérium ez idáig nem készített felmérést az aszály okozta károkról. Baciu szerint a LAPAR-nak sincs pontos kimutatása erről, de becslések alapján a veszteség már most meghaladja a kétmilliárd eurót, és ha folytatódik a magas hőmérsékletű, vízszegény időjárás, akkor a helyzet súlyossága csak fokozódhat.
A nagy szárazságból kifolyólag várható, hogy drágulnak a gyümölcsök, zöldségek és gabonák, amit tetézni fognak a környezetvédelmi minisztérium által bevezetett új illetékek. A kétmilliárd eurós kár a már elvégzett, és soha vissza nem térő befektetések összegét jelenti.„Láncreakció indul be” – mondta az elnök.
Nyugati Jelen (Arad)2015. augusztus 5.
Újra teljes pompájában a Farkas utcai templom
Másfél év után, éppen a Kolozsvári Magyar Napok első napján lesz ismét látogatható a Farkas utcai református templom, Kolozsvár egyik legértékesebb gótikus temploma, amelynek megépítését Mátyás király rendelte el 1486-ban.
A 15 millió lejes uniós támogatással felújított templomot augusztus 16-án délelőtt 11.30 órakor szentelik fel, az ünnepi istentiszteleten Kató Béla püspök hirdeti az igét, majd a felújítási munkálatokról beszámol Maksay Ádám főtervező. Ezt követően újrakezdődnek a templomban tartott istentiszteletek, orgonakoncertek. A felújítás során kicserélték többek közt a tetőszerkezet korhadt faelemeit és a cserepeket, megerősítették a boltozatot, új fűtési és világítási rendszert szereltek be. Az egyházi levéltár kiköltözött az egykori rendháznak a templomhoz tapadó megmaradt szárnyából, helyébe kiállítóteret hoztak létre. Szintén felújították a templom orgonáját és padjait, illetve az erdélyi nemesi családok címereit is.
Szabadság (Kolozsvár)2015. augusztus 5.
Magyar tagozat a nagyváradi orvosin?
Magyar tagozat beindítását fontolgatja a Nagyváradi Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti kara – közölte kedden az Ebihoreanul.ro nagyváradi portál.
Magyar tagozat beindítását fontolgatja a Nagyváradi Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti kara – közölte tegnap az Ebihoreanul.ro nagyváradi portál. Florian Bodog, az orvosi és gyógyszerészeti kar dékánja a portálnak elmondta: a nagyváradi magyar nyelvű orvosképzés elindításában látja annak a lehetőségét, hogy a nagyváradi állami egyetem kinőjön a kicsinek számító tanintézetek sorából. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátori tisztségét is betöltő dékán úgy vélte, nem ütközne nehézségbe a magyar tanerők biztosítása az egyetemen, hiszen jelenleg is tanítanak helyi, magyar anyanyelvű tanárok és Magyarországról meghívott tanárok. A dékán elmondta, a nagyváradi orvosi kar jelenleg is együttműködik a debreceni, szegedi és budapesti orvosi egyetemekkel, és a szegediek fel is ajánlották, hogy minden segítséget megadnak a nagyváradi magyar nyelvű orvosképzés elindításához. Florian Bodog az MTI-nek elmondta, jelenleg azt elemzik, hogy lenne-e legalább 50 diák a magyar nyelvű képzésen. Hozzátette, elsősorban a határ menti régió romániai és magyarországi diákjaira számítana, de azt sem tartja kizártnak, hogy Erdély távolabbi régióiból is Nagyváradra felvételizzenek a magyar diákok. Az MTI kérdésére, hogy kezdeményezi-e a tanügyi törvény megváltoztatását (a hatályos törvény ugyanis felsorolja azokat a romániai egyetemeket, amelyeken magyar nyelvű képzés is folyik, és a nagyváradi egyetem nem szerepel a felsorolásban) a dékán-szenátor nemmel válaszolt. Úgy vélekedett, hogy a nem román nyelvű szak létrehozásához csupán a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Hatóság (ARACIS) engedélyére van szükség. Florian Bodog kijelentette, az akkreditációs folyamat egy évig tarthat, és – ha az egyetem döntéshozó testületei a magyar orvosi szak beindításáról döntenek – leghamarabb 2016 őszén indulhat el a nagyváradi magyar nyelvű orvosképzés.
Szabó Béla, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának vezetője a Krónikának elmondta, a Nagyváradi Tudományegyetemen már évekkel ezelőtt felmerült a magyar tagozat beindításának ötlete az orvosi és gyógyszerészeti karon, és nem tartja meglepőnek, hogy a felsőoktatási intézmény bővíteni próbálja kínálatát. „Az egyik szemem sír, a másik nevet. Egyrészt amennyiben a nagyváradi kezdeményezés konkrétummá válik, akkor azt a diákutánpótlás szempontjából a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozata is biztosan meg fogja érezni. Tudnunk kellene viszont, hogy a váradi intézmény mit ért magyar képzésen. Mert nálunk, a MOGYE-n az a mostani gyakorlat, hogy az előadások magyarul, a gyakorlatok románul zajlanak. Amennyiben Nagyváradon a gyakorlati oktatás is magyar nyelven zajlana – amellett, hogy a diákok elsajátíthatják a román szaknyelvet is –, akkor azt mondom, van aminek örülni” – kommentálta a hírt a nagyváradi származású orvosprofesszor.
Romániában egyébként jelenleg csak a marosvásárhelyi egyetemen folyik magyar nyelvű orvosképzés. Az egyetem román vezetése azonban az intézményi autonómiára hivatkozva nem hajtotta végre azokat a törvényi előírásokat, amelyek a magyar tagozat intézményen belüli önállóságát biztosították volna, és ez feszültségeket gerjesztett az intézmény keretében. A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult meg 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvos- és gyógyszerészképzést.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)2015. augusztus 5.
Lehetne magyarul?
Méltó módon emlékeztek a hétvégén a Bihar megyei mezőbikácsiak a kommunista hatalom ellen 66 évvel ezelőtt fellázadt elődeikre, akik közül négyen – magyarok és románok vegyesen, köztük a falu katolikus plébánosa – életükkel fizettek kiállásukért.
Dicséretes, hogy a bukaresti parlament nemrég mártírtelepüléssé nyilvánította a mindössze 570 lelkes Mezőbikácsot, amely egyébként nemcsak az 1949-es atrocitás, hanem az öt évvel korábban a román hadsereg által elkövetett vérengzés okán is rászolgált a titulusra. És azt se hagyjuk szó nélkül, hogy az apró partiumi faluban felállított tábla magyarul is hirdeti a frissen kapott elismerést, holott a közösség számaránya jóval alatta marad a közigazgatási törvényben szereplő húsz százaléknak. Rögtön keserűvé válik azonban a szánk íze a magyar szöveg láttán, amelybe egyszerre két szarvashiba is becsúszott: „mártír telepűlés”. Mindenképpen hasznos lett volna, ha a megrendelők még a felfestése előtt átfésültetik a feliratot egy, a magyar nyelv helyesírási szabályait ismerő pedagógussal, nyelvésszel, és akkor nem járnak úgy, mint a bihari RMDSZ öt évvel ezelőtt a nagyváradi utcanevek gyalázatos átköltésével. Köztudott, hogy nagyon sokan képtelenek vagy hanyagok megtanulni helyesen írni anyanyelvükön, ami sokak szerint a műveletlenség jele. A szégyen viszont hatványozódik, ha nyelvi fogyatékosságunkkal egész közösségünket megbélyegezzük. Évekig tartott, amíg politikai lobbik és alkuk árán sikerült kiharcolni, hogy erdélyi településeink nevét magyarul is feltüntethessük, de az anyanyelvhasználatért folytatott küzdelem korántsem tekinthető befejezettnek. Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen még ma is közelharcot kell vívni a többségi pártokkal, hatóságokkal, önkormányzatokkal a magyar helység- és utcanévtáblákért, az anyanyelven történő hivatalos ügyintézésért. A románok túlnyomó többségének persze nem tűnik fel egy magyartalan felirat, az erdélyi magyar közösség igényességéről, önbecsüléséről azonban rendkívül rossz bizonyítványt nyújtanak a különböző intézmények homlokzatán, helységnévtáblákon, sőt hivatalos szövegekben éktelenkedő, bántó tévedések. Amiket aztán végképp nem kenhetünk másokra.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)