udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 5941-5970 | 5971-6000 | 6001-6030 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. október 19.
Magyar egyetemi oktatókat is menesztettek a doktori cím hiánya miatt
Nem kellett sok magyar egyetemi oktatónak távoznia a 2011-es tanügyi törvény miatt, amely előírja: valamennyi felsőoktatásban dolgozó tanárnak – a tanársegédtől a professzorig – doktori címmel kell rendelkeznie. Utánajártunk, hogy a Babeş-Bolyai, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány- és a Partiumi Keresztény Egyetem tanári karából hány személy nem teljesítette a feltételt.
A jogszabálycsomag négy évet írt elő a doktori fokozattal nem rendelkező oktatóknak arra, hogy megszerezzék a titulust. A határidő 2015. február 11-én járt le, egy sürgősségi kormányrendelettel viszont – kötelezően minden egyetemre – kitolták szeptember 30-ig.
A kormány szeptember 30-án, az utolsó pillanatban ismét halasztott, és úgy rendelkezett, hogy a határidőt kitolja egy évvel (2016. szeptember 30-ig). A rendelet már az egyetemekre bízta, hogy eldöntsék, mely oktatónak adnak még egy év esélyt a doktori cím megszerzésére.
Cîmpeanu: túl nagy érvágás lett volna
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter tájékoztatása szerint körülbelül háromezer tanártól kellett volna szeptember 30-án megválni a felsőoktatásban, ha nem adnak újabb haladékot. Értékelése szerint a háromezer oktató egyszerre történő távozása túl nagy érvágás lett volna. Főleg azért, mert az érintettek nagy része 40 év alatti, az utóbbi években pedig 30 százalékról 17 százalékra esett a fiatal címzetes pedagógusok számaránya a felsőoktatásban – mondta a miniszter.
A tárcavezető egy temesvári konferencián úgy nyilatkozott, hogy 2010 elején az egyetemi oktatók 66 százaléka rendelkezett doktori titulussal, 2015 elején pedig ez az arány 80 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy év elejéig 4 500 oktató még mindig nem teljesítette a törvény idevonatkozó feltételét. 2015. szeptember 30-ig mindössze ezer tanár szerezte meg a titulust a 4 500-ból.
A Sapientiáról kevés tanár távozott
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a tanügyi törvény előírása kevesebb mint 30 oktatót érint Erdély-szerte – tudtuk meg a kolozsvári kar dékánjától, Tonk Mártontól. „2014-ben hosszabbítottak, hogy 2015. szeptember 30-án este tíz órakor – ismét csak kellő komolyságról adva tanúbizonyságot – újabb kormányrendelettel tolják ki a határidőt. Gondolom, a rendelet nem volt mentes különféle politikai és választási kalkulustól” – mutatott rá a kormány és az oktatási tárca következetlenségére Tonk.
A rendelet értelmében az egyetem vezetőtanácsa és szenátusa dönthet arról, mely oktató esetében élnek az egy éves halasztás lehetőségével. A dékán hangsúlyozta, a tanügyi törvény előírása nem minden egyetemet érint vérveszteségként, nem azoknál az intézményeknél van gond, amelyek eddig is tartották magukat a minőségi kritériumokhoz, hanem ott, ahol már korábban is voltak rendellenességek.
A Sapientia öt tanártól vált meg, esetükben az egyetem vezetősége úgy ítélte meg, nincs garancia arra, hogy rövid időn belül megszerezzék a doktori címet. „Az előírás például tornatanárokat is érint, akik esetében az egyetem szenátusa úgy döntött, doktori cím nélkül is minőséget tudnak nyújtani a diákoknak, így meghagytuk őket az állásaikba. Ugyanilyen logikát követett az egyetem azokkal a nyelvoktatókkal szemben is, akik nem bölcsészszakokon tanítanak, hanem például a mérnökin, a nemzetközi kapcsolatok szakon oktatnak idegen nyelvet” – vázolta Tonk Márton, hogy milyen elv mentén döntött az egyetem vezetősége.
Amikor a fej nem tudja, mit csinál a kéz
Tonk Márton a kormányrendelet és a tanügyi törvény ellentmondó előírásaira is rávilágított. Nem kerülnek például megkülönböztetett helyzetbe azok a pedagógusok, akik 2011 után szülési szabadságra mentek, és 2-3-4 év után úgy tértek vissza az egyetemre, hogy megszűnt a munkaszerződésük. Ez utóbbi például ellentmond a munkatörvénykönyv bizonyos passzusainak.
Mivel a halasztást lehetővé tévő rendeletet a tényleges tanévkezdést követően hozták meg, így a megüresedett állásokat csupán 2016-ban lehet címzetesként meghirdetni – hívta fel a figyelmet a dékán. Az álláskeretet az egyetem szenátusa a tanév megkezdése előtt fogadja el.
A megüresedett állásokat a Sapientia meghívott oktatókkal, valamint az intézményen belül szétosztott órákkal oldja meg.
A BBTE szintén kevés magyar oktatótól vált meg
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem mintegy 40 oktató esetében döntött úgy, hogy nem adja meg a halasztás lehetőségét, ebből öten a magyar tagozaton oktattak – tájékoztatott megkeresésünkre Nagy László, a BBTE rektorhelyettese. „Azokról van szó, akik tanársegédek vagy adjunktusok voltak, és nem rendelkeztek doktori fokozattal, illetve nem is volt kitűzve a doktori védés időpontja. Egyetemi szinten körülbelül 15 oktató esetében tettünk kivételt, esetükben már kitűzték a védés időpontját” - magyarázta a rektorhelyettes.
Az egyetem a megüresedett állások egy részét nem címzetesként meghirdette, másik felét pedig a kollégák között osztotta szét órabéres fizetéssel.
A Partiumin volt olyan, aki doktoranduszként ment nyugdíjba
A Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége egyetlen oktató esetében döntött úgy, hogy alkalmazza a tanügyi törvény előírását és nem él a halasztás lehetőségével. Az egyetem rektorától, János Szabolcstól megtudtuk, időközben két tanár távozott önként az egyetemről, ők vélhetően azért hagyták el az intézményt, mert látták, nem tudják időben megszerezni a doktori címet. Egy oktató doktoranduszként vonult nyugdíjba.
Azoknál a tanároknál, akiknél bizonyítható volt a doktoranduszi státusz, jóváhagyták a hosszabbítást. „Ezeket a tanárokat viszont oktató-tudományos teljesítmény alapján különböző kategóriákba soroltuk, és teljesítmény alapján megemeltük az egyetemi normájukat, így érzékeltettük, hogy nehezményezzük a határidők be nem tartását” – jegyezte meg a rektor. A megüresedett állásokat belső újraosztás alapján töltötték fel.
János Szabolcs szintén nehezményezte, hogy a kormány utolsó pillanatban módosította a tanügyi törvényt. „A doktori cím kérdése is megérdemelne egy misét. Azzal, hogy az adjunktusoknak legyen doktori fokozata, messzemenően egyet tudok érteni. Külföldön viszont a nagyobb tradíciókkal rendelkező egyetemeken a tanársegédi státushoz nem kötelező a doktori cím, az aktív státusz viszont igen. Romániában összességében nem rossz az intézkedés, a végrehajtás módozataival viszont komoly fenntartásaim vannak” – mondta a rektor.
maszol.ro2015. október 19.
Szokatlan tárlatot nyitottak a Szekuritáté által szemmel tartott művészek
Nem mindenkit érdekel, hogy volt-e szekus dossziéja, ám amikor kiderül, hogy volt, és valaki még fel is tárja azt, akkor kezd érdekfeszítővé válni a dolog. Hiszen a művészek, ahogy Elekes Károly, a MAMÜ csoport egyik tagja fogalmazott, „nem csináltak semmi rosszat, igazából nem politizáltak, a művészet volt az életük” – ennek ellenére megfigyelte őket a Szekuritáté.
A marosvásárhelyi Bolyai téren, a B5 Stúdióban október 28-ig látható a Megfigyelt művészek című tárlat, ahol a 70-80-as években alkotó, nagyváradi, marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi művészek – Antik Sándor, Baász Imre, Elekes Károly, Ferenczi Károly és Szörtsey Gábor – szekus dossziéból állítottak ki egy válogatást. A kiállítás kurátora Mădălina Brașoveanu, aki úgy fogalmazott, hogy „nem maga a művész volt a megfigyelt, hanem a magyar nacionalizmus, amellyel a művészeket gyanúsították”, a kiállítás pedig azt a viszonyt próbálja „demisztifikálni”, ami a szekuritáté és a korabeli művészet között létezett.
Erre a viszonyra, a feltárt szekus iratokra Antik Sándor szerint nem lehet a művészettörténet szempontjából reflektálni. Antik, aki szintén a megfigyelt művészek közé tartozott, úgy véli: „a dossziék alapján a művészeti eseményeket nem lehet rekonstruálni, ahhoz olyan művészettörténész kell, aki ismeri azokat a művészettörténeti helyzeteket, eseményeket, attitűdöket, amelyek azt a megfigyelt kort jellemezték, és kellő szakmai szintről képes tanulmányozni az iratokat.
Elekes szerint azért érdekes a feltárt anyag, mert egy titkos életrajz alakul ki egy olyan korszakról, amit a művészek nem dokumentáltak, vagy ha igen, akkor másképpen, mint a megfigyelők. „Szinte lélegzetelállító, hogy milyen gépezet működhetett abban az időszakban, ugyanakkor értelmetlen is az egész, mert hogy valójában nem csináltunk semmi rosszat, igazából nem politizáltunk, a művészet volt az életünknek a kardinális folyamata és ennek ellenére mégis foglalkoztak velünk, nem tudjuk, hogy igazából miért” – mondta Elekes Károly.
A tárlat október 28-ig látogatható.
Antal Erika
maszol.ro2015. október 20.
Autóbuszok indulnak Sepsiszentgyörgyről Székelyföld határának megvilágítására
A sepsiszentgyörgyi Helyi Szállítási Vállalat október 24-én 16.45 órakor autóbuszokat indít Székelyföld határának megvilágítására.
A Lábas Ház elől Rétyre a központba, ahonnan a fúvószenekar kíséretével vonulnak a központi rendezvény helyszínére, Uzon községbe Bikfalva határán a Zákány aljába, Kökösbe a Gábor Áron emlékmű mögötti gyülekezési pontba.
Továbbá a sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parki megállóból Aldobolyba, a Hágóra, vagyis a sepsiillyefalvi gyülekezési pontba indul autóbusz. Visszaindulás mindenhonnan 20.30 órakor. A jegyek egységes ára 4-4 lej menet-jövet.
Közlemény
Erdély.ma2015. október 20.
Aurescu: számos pozitív elem létezik a román-magyar kapcsolatokban
Számos pozitív elem létezik a román-magyar kapcsolatokban – jelentette ki Bogdan Aurescu román külügyminiszter, hozzátéve, hogy erre a viszonyra elsősorban stratégiai partnerségként tekint.
A román diplomácia vezetője az Agerpres román állami hírügynökségnek adott interjút. Ebben kifejtette, hogy vannak ugyan megoldatlan kérdések a két ország viszonyában, mint például a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyve, amelyről a felek 2011 óta tárgyalnak, de a két országnak számos közös projektje van.
Jelezte: nem kívánja újranyitni a migránsok megállítására Magyarország által tervezett kerítés körüli román-magyar vitát. Mint mondta, ez a vita adott pillanatban nagyon heves volt, de azt láthatjuk, hogy a magyar-román határra tervezett kerítés nem épült meg, és ebben a pillanatban nincs kézzelfogható ok arra, hogy ez a terv megvalósuljon.
Arra a kérdésre, hogy Románia milyen stratégiával viszonyul ahhoz, hogy az utóbbi időben Magyarország – az újságíró meg nem indokolt megfogalmazása szerint – „ellenséges volt Romániával és több EU-tagállammal szemben", Aurescu azt felelte: Romániának nyugodtan kell válaszolnia, de ő mindenekelőtt stratégiai partneri viszonyként tekint a két ország kapcsolataira.
Úgy vélte, több támpont is van a kétoldalú kapcsolatokban, így az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződés és a stratégiai partnerségről szóló 2002-es megállapodás. Emellett léteznek a jószomszédi viszonyok által rögzített elvek, amelyek mentén irányítani kell a kétoldalú kapcsolatokat, és emellett sok pozitív dolog történik a két ország között.
Ismét utalt arra, hogy a román-magyar kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 7,2 milliárd eurót, így Magyarország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. De emellett több közös projekt létezik, például román kereskedelmi kamarát akarnak nyitni Budapesten, illetve összekapcsolták a két ország autópálya- és optikai kábelhálózatát.
Aurescu reményét fejezte ki, hogy a magyar fél kedvezően válaszol a román fél azon óhajára, hogy megállapodjanak a kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvéről is, mert ez fontos mind a romániai magyarság, mind a magyarországi román közösség számára. Örömét fejezte ki, hogy korábbi hasonló megnyilatkozására kedvezően válaszolt a magyar külügyminisztérium.
A román külügyminiszter múlt szerdán egyebek mellett arról beszélt, hogy konszenzuson alapuló megoldásokat kell keresni a román-magyar kapcsolatokban, majd a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium jelezte, Magyarország elkötelezett és nyitott a Romániához fűződő kapcsolatok rendezése iránt.
MTI
Erdély.ma2015. október 20.
P. Godó Mihályra és az ’56-os forradalomra emlékeztek Kisiratoson
Az 1956-os kommunistaellenes magyar forradalom kitörésének 59. évfordulóján, október 23-án megemlékezést tartanak Kisiratoson a hősökről és a helyi általános iskola névadójáról, Páter Godó Mihályról.
A jezsuita szerzetes a falu szülötte (örök nyugvóhelye is a temetőben található), személyes és életpályája a kommunizmussal szembeni ellenállás egyik jelképévé vált. Először 1953. október 23-án ítélték el a román kommunista hatóságok, tehát ennek 62. évfordulója is lesz a jövő pénteken.
Az iskola könyvtárában (a „kis iskolában”) 18 órakor kezdődő rendezvényen a P. Godó Mihály Általános Iskola diákjai bemutatják az Egy kisiratosi jezsuita páter, Godó Mihály című előadásukat, amelyet az Aradi Magyar Napokon megtartott ifjú helytörténészek konferenciájára készítettek Almási Gábor történelemtanár vezetésével.
aradihirek.ro
Emlékeztető: Godó Mihály összesen 18 évet ült börtönben.
Erdély.ma2015. október 20.
Az erdélyi vérengzés emléke
A történelmi megbékélés előfeltétele a magyar kisebbség jogainak biztosítása Romániában – állapítja meg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) tegnapi közleménye, amely arra is emlékeztet, hogy a szervezet támogatásával tartották meg a hét végén Budapesten a székely szolidaritási gyűlést.
Id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, korábbi főbíró, arra emlékeztetett, hogy 1848. október 19-én kezdődött az erdélyi vérengzés, amelynek során császárhű románok több mint nyolcezer magyart mészároltak le, és ezzel megváltoztatták Dél-Erdély etnikai összetételét. „A történelmi sebek begyógyulását, a megbékélést nehezíti, hogy a román hatóságok ma is rendszeresen megsértik az őshonos magyar kisebbség jogait. A székely nemzeti szimbólumok használatának akadályozása, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálása, az autonómiatörekvések elfojtása azt jelzi, hogy a román állam nem tartja tiszteletben a nemzetközi normákat, sőt a saját törvényeit sem” – olvasható a közleményben.
A hét végi rendezvényen Okos Márton erdélyi közíró a székely nemzet 1848-ban Agyagfalván tartott nagygyűlését idézte fel, ahol hatvanezren álltak ki az Erdélyt és Magyarországot egyesítő törvény mellett. Az október 24-i akció, amelynek során kivilágítják a Székelyföld határait, azért nagy jelentőségű, mert rámutat a terület önálló régió jellegére – zárul a közlemény. A rendezvényt az Erdélyi Magyarok Egyesülete, az Erdélyi Szövetség és a Budapesti Székely Kör szervezte.
Kristály Lehel
magyarhirlap.hu
Erdély.ma2015. október 20.
Kerekasztal-fórum a történelmi igazságért Szatmárnémetiben
A fenti címmel került sor arra a találkozóra a hétvégén a Szatmár-Láncos gyülekezet gyülekezeti termében, amelyen a szatmári zsidók deportálásának emléket állító felíratok pontosítása, módosítása volt a téma. A kezdeményező Szatmári Híd Egyesület szerint történelmietlen és a magyarságot megalázó a szövegnek az része, amelyik a „horthysta-fasiszta magyar rezsim" által elkövetett deportálásokról beszél.
Krakkó Rudolf egyesületi elnök szerint Horthy Miklós kormányzó semmiképpen nem hozható összefüggésbe a zsidók deportálásával, hiszen ő mindaddig nem engedélyezte ezt, ameddig a náci német haderő meg nem szállta az országot. Ezután pedig már nem volt a gyakorlatban politikai és katonai hatalom birtokában, mert mindent a megszállók és helyi csatlósaik határoztak el.
Ft. Hársfalvi Ottó, általános püspöki helynök időszerűnek és támogatandónak tartja a kezdeményezést. Indoklásában felsorolt több olyan római katolikus püspököt és magas rangú egyházi vezetőt, akik felszólaltak a nyilas vészkorszak idejében is a deportálások ellen, és menedéket biztosítottak az üldözött zsidóknak. Több egyházvezető éppen emiatt halt mártírhalált. A magyarságot emiatt is hibás megbélyegezni fasiszta jelzővel.
Décsei Miklós, a Szatmári Zsidó Hitközség elnöke nem ellenzi a kezdeményezést, de szerinte csakis nemzetközileg elismert szakemberek véleményével kiegészítve lehetséges egy módosítási javaslattal eredményt elérni.
Kereskényi Sándor irodalomtörténész és muzeológus felszólalásából többek között az is kiderült, hogy a horthysta-fasiszta megnevezés egyértelműen a kommunista időkből átvett alaptézis, amelynek célja a mindenkori magyarság megbélyegzése.
Toroczkay Sándor történelemtanár szakmai alapossággal vázolta fel Horthy kormányzóságának időszakát, amelyben rengeteg zsidó menekült a környező országokból Magyarországra a hazájukban végbemenő zsidóellenes folyamatok elől. Szatmári Elemér református lelkész szerint nem helyén való az sem, hogy a Magyar Csendőrség, mint főbűnös van feltüntetve a feliratokon, hiszen az ő bekapcsolódásuk a deportálásokba nem „önkéntes" akció volt, hanem a megszálló náci hatalom utasításait kellett végrehajtaniuk, és nem szerencsés dolog ily módon cinkossá és bűnössé tenni egy olyan szervezetet, amelyik nagyban hozzájárult azokban az időkben a bűnözés visszaszorításához.
Méhes Kati színművésznő arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes egybevetni a román és a magyar nyelvű feliratokat, mert egyazon emléktáblán ugyanazon az eseményről egymástól jelentősen különböző jelentésű szövegrész található rajta. Két – Nagykárolyból és környékéről résztvevő – érdeklődő örvendetesnek nevezte a kezdeményezést, azonban arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a Nagykároly környékéről deportált svábok és magyarok számára még csak emlékművet sem lehetséges állítani a Brassó-Földvári haláltábor helyszínén, mert valahányszor ezt megteszik, a környékről érkezők – a hatóságok cinkos hallgatása mellett – rendszerint elnyomják buldózerrel, és még a nyomát is eltüntetik az emlékműnek.
A fórumon elhangzott szakmai előadások érdekessé, az élénk viták pedig eredményessé tették az eseményt. A jelenlévők megegyeztek abban, hogy a „horthysta-fasiszta magyar rezsim általi deportálások" kifejezést a „náci megszállás alatt a hatóságok közreműködésével megtörtént deportálások"- ra kell lecserélni.
A jelenlévők abban bíznak, hogy a következő fórumra szaktekintélyek bevonásával fog sor kerülni. A kezdeményező Szatmári Híd Egyesület mellett részt vettek a fórumon az Ady Endre Társaság és az Antall József Baráti Kör képviselői, illetve több civilként érkező érdeklődő. Képviseltette magát a Római Katolikus Püspökség, a Zsidó Hitközség és jelen volt a Református egyházmegye sajtóreferense, Rácz Ervin lelkész is.
szatmar.ro
Erdély.ma2015. október 20.
Kakas a szemétdombon
Nem készülhet el teljesen idén év végéig Sepsiszentgyörgy új főtere, nem épülhet fel a sárkánydomb, mert a prefektusnak szúrja a szemét a monumentális terv. Bizonyára tart attól, hogy ablakából nap mint nap egy zöld „szörnyet” kell majd bámulnia – nézi inkább a kőtörmeléket, a földhányást, gondolhatja, az legalább nem hordoz veszélyt.
A kormány helyi megbízottja nem saját ötlete nyomán gáncsolja a sárkánydomb felépítését, rossz szellemei susogták tele fejét: az építménynek semmi más célja nincs, mint eltakarni Mihály vitéz szobrát, így akarja leválasztani a sunyi városvezetés a történelmi belvárosról a „román teret”, s elfedni a sétálók elől a nagy román hős emlékművét. Pedig semmi más nem történne, csak természetes válaszvonal születne a régi belváros és a nyolcvanas években ránk erőltetett szocreál kultúrházzal, tömbházakkal, szoborcsoporttal ékesített új központnak szánt tér között. Nem égig érő fal, néhány méteres domb csupán, mely inkább jelképes határ, nem mindent eltakaró építmény. Ki-ki ott sétálhatna, üldögélhetne, ahol neki kedvesebb – gondolhatná az egyszerű halandó, de nem így a bősz román hazafiak. Lăcătuşu elvtársék ismét világgá kiabálták a helyi románság ellen készülő újabb merényletet, így várható volt, hogy magas polcra ültetett emberük lépni fog. Mozgástere ez esetben szűkre szabottnak bizonyult, így hát a megvalósíthatósági tanulmányt és a városrendezési tervet támadta meg, azt kifogásolja, hogy a zöldövezet kialakítására készült elképzelést nem hagyta jóvá a honvédelmi és a belügyminisztérium, no meg a Román Hírszerző Szolgálat. Abszurd ország abszurd törvényei, melyeket még abszurdabb módon értelmez a helyi kiskirály. A XXI. századi, európai Romániában egy város választott testülete nem dönthet arról, hová ültet fát, alakít ki dombot, állít szobrot, csak ha ezt a központi erőszakszervek is jóváhagyják – prefektusunk értelmezésében ez a modern kori román demokrácia, ez az eredeti román önkormányzatiság.
Minden bizonnyal előbb-utóbb, évek múltával a bíróság kimondja majd, hogy jogtalan volt a legújabb kormánybiztosi gáncsoskodás (is), addig azonban ott marad ablaka alatt a törmelékhalom, nem készülhet el végleges formájában Sepsiszentgyörgy új városközpontja. Szégyenfolt lesz ez a javából, mely nap mind nap jelzi, mire jó a kormány helyi kirendeltsége, mi, helybeliek pedig rásegíthetünk még egy-egy vödörnyi szeméttel, magasodjék az a halom, ha nem is sárkányformájúra, a prefektus meg érezhesse a szó szoros értelmében is: ő a kakas a szemétdombon.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 20.
Elismerés a Háromszék táncegyüttesnek
Számunkra az volt a fontos, hogy a folyton cserélődő csapat legújabb tagjaival is jól működő produkciót mutassunk be, bátorítsuk őket, ami sikerült is, hisz a szakmai kiértékelőn együttesünk kapta a legtöbb pozitív véleményt – foglalta össze lapunk érdeklődésére Ivácson László, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője a társulat szereplését a XI. Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóján, amit a hétvégén tartottak Székelyudvarhelyen.
A versengés nélküli szakmai seregszemlén a sepsiszentgyörgyi együttes a Furik Rita rendezte Az én mesém című előadással mutatkozott be, amelyről a neves szakemberekből álló értékelő testület megjegyezte: a produkcióban szerencsésen találkozott a mű és az alkotó. Hangsúlyozták a női tánckar teljesítményét, amelyről egyöntetűen azt mondták, kiforrott és erős lánycsapatról van szó, akik a táncban, énekben és a karakterformálásban is kiemelkedőt alkottak. Ugyanez nem mondható el a fiúkról, a megalázóan alacsony jövedelmek miatti folyamatos tagcsere oda juttatta a társulatot, hogy a legrégebbi táncos is csupán három éve alkalmazottja a Háromszéknek, de ebben az előadásban nem maradtak el a többi együttes férfitáncosaitól – értékelték. Deák Gyula együttesigazgató és Ivácson László szerint éppen említettek miatt volt fontos, hogy a rengeteg munka után pozitív visszajelzést kapjanak fiúk és lányok, ami egybecseng az együttes idei célkitűzésével, hiszen az a művészeti munka mellett a társulatépítést tartja elsődlegesnek. Válaszuk egyben reakció arra a kérdésre is, amit szakmai körökben egyesek felvetettek, hogy miért nem A banda című, Könczei Árpád által rendezett, a magyarpalatakai zenészek életéből ihletett, nemrég a budapesti Nemzeti Színházban is nagy sikert aratott, a Heveder zenekarral közös produkcióval jelentkeztek az esztendő egyetlen hivatásos találkozóján. Az Udvarhely Néptáncműhely szervezésében tartott rendezvényen Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus A magyar néptáncmozgalom és a színpadi néptáncművészet története az I. világháborútól a 80-as évekig címmel tartott előadást, és szorgalmazta, hogy magyarországi mintára Erdélyben is indítsanak szakmai köröket, ahol akár több művészeti ágazat képviselői is megoszthatják alkotói elképzeléseiket, tapasztalataikat.
Hiányzik a kritika az erdélyi táncéletből, nincs visszajelzés, az alkotók nem tudják, hogy jó úton haladnak-e – hangsúlyozta Orza Călin Magyarországon élő, elismert háromszéki koreográfus. Szerinte azok a néptáncegyüttesek tudnak előadásról előadásra megújulni, amelyek minden műhöz megtalálják a megfelelő alkotót, mint például a Háromszék Táncegyüttes, mert ha mindig ugyanaz a rendező és a koreográfus, egysíkúvá válhat a használt eszköztár.
A Háromszék Táncegyüttes fellépését Orendi István, a házigazda Udvarhely Néptáncegyüttes igazgatója is kiemelte, de méltatta a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Maros Művészegyüttes és a Nagyvárad Táncegyüttes előadását is. Jövőben a XII. Erdélyi Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozóját Sepsiszentgyörgyön tartják.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 20.
Az erdőirtás ára
Több mint 50 millió euró kárt okoztak Romániában a törvénytelen erdőirtások 2013–2014-ben – állapította meg a Greenpeace Románia egy tegnap közzétett jelentésében. A szervezet szerint az esztelen fakivágás miatt keletkezett kár eléri a 231 millió lejt (52,1 millió euró). Ennek csaknem 80 százaléka a Kolozs, Fehér és Máramaros megyei törvénytelen erdőirtások nyomán keletkezett.
Kolozs megyében a kitermelés 37 százaléka volt illegális, Fehér megyében 23, Máramaros megyében 18 százaléka. Ebben a két évben több mint 45 500 engedély nélküli favágásra derült fény, ami átlag 62 esetet jelent naponta. A jelentés szerint 2009 és 2011 között 28 volt a napi átlag, 2012-ben pedig 50. A tavalyi és tavalyelőtti évben törvénytelenül kivágott és lefoglalt famennyiség meghaladta az egymillió köbmétert – írják a környezetvédők, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a romániai erdők továbbra is rohamosan pusztulnak, becsléseik szerint óránként három hektárnyi erdő tűnik el. A kormány évi 8,8 millió köbméterre becsüli az illegálisan kivágott famennyiséget, ami a környezeti károkon túl mintegy negyedmilliárd eurónyi anyagi veszteséget okoz.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 20.
A legnagyobb kárt Romániában okozta (Szárazság)
A még nem végleges adatok szerint Romániában a gabonatermés 25,8 százalékkal lesz kevesebb, mint tavaly. A sorban a következő kárvallott Magyarország 16,6 százalékos terméskieséssel, majd Lengyelország 11,8, Olaszország 11,3, Nagy-Britannia 7,7, Németország 5,2, Franciaország 1,5, Spanyolország 0,8 százalékkal.
A kukoricánál az uniós adatok szerint a terméskiesés 25 százalékos a 2014-es évhez képest, a rozsnál 6,9 százalékos, az unió szintjén egyetlen gabonafajtánál, a durumbúzánál következett be 5,3 százalékos növekedés. A hazai hivatalos adatok szerint Romániában ebben az évben 5,3 millió hektáron termeltek gabonát, búzánál az össztermés 7 millió tonna, árpánál 1,4 millió tonna, a betakarított kukoricamennyiség pedig 7,5 millió tonna lesz (még nem fejeződött be mindenütt az aratás). Az unió szintjén a legnagyobb gabonatermelő Franciaország (71,6 millió tonna), őt követi Németország (49,4 millió tonna), Lengyelország (28,7 millió tonna), Románia (16,6 millió tonna), Olaszország (16 millió tonna) és Magyarország (13,7 millió tonna).
Incze Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. október 20.
Új köntösbe öltözött a mezőbándi református templom
A Székely-Mezőség legimpozánsabb templomát öltöztette újra hófehérbe a Mezőbándi Református Egyházközség, s ezzel újból a falu dísze lett az imádság háza. A küzdelmes munka árán gyönyörűen felújított 130 éves templomot 2015. október 18-án hálaadó istentiszteleten áldotta meg főtiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Büszkék lehetnek a bándiak
Büszke lehet az a közösség, amelynek ilyen ősi hagyaték adatott meg, olyan hagyaték, ami életerőt, jó módot, tartást és erős hitet sugároz, ahová méltósággal léphetnek be vasárnapról vasárnapra istentiszteletre, az élet legszebb pillanataiban, esküvő vagy keresztelő alkalmával. Déli 12 óra előtt megkondult a harang. Zzászlóval bevonult a kórus, érkeztek az egyházi főméltóságok: főtiszteletű Kató Béla püspök, Jakab István maros-mezőségi esperes, Szabó Ferenc vértesaljai esperes, Lukácsi Szilamér lelkipásztorral, dr. Csige Sándor Zoltánnal, Magyarország csíkszeredai vezető konzuljával, Szabó Barna főgondnokkal és Bartha Albert gondnokkal együtt. A hálaadó istentiszteleten a meghívottak, a vendég lelkészek, magyarországi vendégek mellett a gyülekezet is nagy számban vett részt.
Örüljetek!
Jakab István, a Maros-mezőségi Egyházmegye esperesének előfohásza után Kató Béla püspök optimizmust sugárzó igehirdetése következett. A püspök elismerően szólt a mezőbándi gyülekezet nagyszabású munkájáról, aminek eredménye a gyönyörűen felújított templom, ami elsősorban az imádság helye. Ravasz László püspök szerint az öröm Isten legszebb ajándéka. Vágyunk rá, szeretnénk, ha mindennap részünk lenne ebben az életérzésben. Ami felülről jön, Istentől jön, nem függ a pillanatnyi értékválságtól. A statisztikák azt mutatják, hogy a magyarságra a búskomorság, a pesszimizmus jellemző. Villanásnyi örömeink vannak, de az általános életérzésünk ezzel ellentétes. Ilyen ünnepeken kell tudatosítsuk magunkban, hogy isteni öröm kell áthassa az életünket!
Egyedül Istené a dicsőség!
Az igehirdetést követően Lukácsi Szilamér lelkipásztor a vendégeket név szerint köszöntötte, majd a 400 éves református gyülekezet történelmét, a templomaik sorsát ismertette.
– Soli Deo gloria! – Egyedül Istené a dicsőség! A mezőbándi református közösség lelkét öröm tölti be, hiszen órási összefogással megújult a 130 éves templom. Az ősi településről szóló legrégebbi feljegyzésre a pápai tizedjegyzékben bukkantak, ami 1332-ből származik. Református hitre pontosan 400 éve tértek át a mezőbándiak. Ekkor épült fel az első vályogtemplom. Később ehelyett kőtemplomot építettek azon a helyen, ahol ma az ortodox templom található. Ez a templom nem állta ki az idő próbáját, sokat kellett javítani. 1881-ben az egyházközség megvásárolta a telket, s 1883-ban Losonczi Dénes tervei alapján megkezdődött az építkezés, amely három évig tartott. A templom 27 méter hosszú, 12 méter széles, 10 méter magas, a torony pedig 44 méteres. Három harang szól benne. A szószéket id. Csiszár Sámuel készíttette, az Úrasztala Kiss János marosvásárhelyi asztalos munkája, az orgonát Szabó János készítette, a toronygombot Káli Nagy Ferenc csináltatta. Szász Domokos püspök 1894-ben szentelte fel. A templom 2010 után érett meg a teljes felújításra. A munkálatok 2013-ban kezdődtek. Szász István 70 darab fémlemezt adományozott. Óriási összefogás eredménye a megújult templom.
Hálaadás, köszöntések
A gyülekezetet köszöntötték Jakab István, Szabó Ferenc esperesek, dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzul, Nagy Sándor egyházmegyei főgondnok, Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Szabó Andor mezőmadarasi lelkész. A gyülekezetet a Balázs János Zoltán vezette kórus, majd Mészáros János Elek magyarországi énekes dallal örvendeztette meg.
A hálaadó ünnepség a gyülekezeti otthonban folytatódott, ahol szeretetvendégséget tartottak. S mielőtt még az ebédet tálalták, a mezőbergenyei Domahidi lányok léptek színpadra, akik – négyen – komolyzenével kápráztatták el a közönséget. Fellépett a Csipkebokor gyermek- és ifjúsági táncegyüttes. Dr. Szekeres Gerő ismertette a gyülekezeti otthonfelújítás tervét.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)2015. október 20.
Pezsgés a templomkertben
Marosszentgyörgyi magyarok együttléte
Igazi fesztiválhangulatban töltötték együtt a szombat délelőttöt és délutánt a marosszentgyörgyi magyar közösségek első találkozójának résztvevői.
Szombaton a római katolikus templomban ökumenikus istentisztelettel indult a nap, ekkor zászlófelvonásra is sor került. A továbbiakban népi mesterségeket bemutató műhelyek nyíltak a templomudvaron, ahol egy jurtát is felállítottak. Jó szomszédok és távolabbi ismerősök találtak egymásra, a huszárbemutatót követő baranta- és íjászbemutatóra gyülekezett. A Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület a gulyás és a betyár ostorcsattogtatását, illetve az úgynevezett "anyósverést" is megmutatta nekik, míg a Reflex Íjászklubból lett Marosszéki Íjászegyesület tagjai azt is megengedték, hogy a többnyire kisiskolás korú nézők kipróbálják az íjakat. A kézművesek sátrainál többek között nemezelt könyvjelzők és szalmadíszek készültek, a színpadon pedig egymást váltották a különböző korcsoportú táncosok. Az előadások után táncház kezdődött, amelyet pár percre csepergő szakított félbe, a pódiumon forgó apróságok tánca azonban visszahozta a napsütést.
(n. sz. i.)
Népújság (Marosvásárhely)2015. október 20.
Jubileumi közgyűlés a Vármegyeháza barokk termében
„Megmaradásunk erős bástyái a református gyülekezetek”
Újjáéledésének 125. évfordulóját ünnepelte október 17-én, szombaton a temesvári református egyházközség. A jubileumi közgyűlésre a református gyülekezet újraalakulásának történelmi helyszínén, a Vármegyeháza barokk termében került sor. A hálaadás során igét hirdetett Wágner Erik, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadótanácsosa. A rendezvény meghívott vendégei között volt Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke, ft. Szilvágyi Zsolt kanonok, nt. Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor.
A megjelenteket ft. Fazakas Csaba temesvári esperes köszöntötte, aki felidézte Gróf Ráday Gedeon főgondnok 125 esztendővel ezelőtt elhangzott szavait: „A temesvári reformátusok újraalakulási vágya szállt a magasba, sok szívből tört fel az akarjuk kiáltás!”, ami azt jelentette, hogy közel 200 esztendő tetszhalotti állapot után újraéledhetett a protestantizmus kálvini vonala Temesváron.
Pataki Károly egyházmegyei főgondnok köszöntője során hangsúlyozta: 125 éve különvált egymástól a temesvári evangélikus-lutheránus és a református egyházközség, de a hangsúlyt most nem a különválásra kell helyeznünk.
Wágner Erik, a KREK előadótanácsosa a Szentírásból idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy keresztény ember számára a legfontosabb a közösség, a gyülekezet, a templom, az imaház jelentősége csak másodlagos lehet. „Ebben a teremben hosszú kényszerszünet után, 125 évvel ezelőtt újjáalakult a református gyülekezet, de temploma még 12 évig nem volt. 1898-ban hívták meg Szabolcska Mihály költő lelkipásztort Temesvárra, aki a szívén hordozta a templomépítés ügyét és 1902-ben épült meg a református imaház és bérpalota. A legfontosabb tehát a közösség, egymással és a teremtő atyával, aki segít minden akadályt legyőzni” – hangsúlyozta Wágner Erik előadótanácsos.
A temesvári református eklézsia újjászületéséről Szekernyés János helytörténész tartott előadást, akit Temesvár reformátussága című könyvéért Pro Ecclesia díjjal tüntetett ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Az érdekes visszapillantásból megtudtuk: 125 esztendővel ezelőtt kb. 1100 tagja volt az újjáalakult magyar református gyülekezetnek, amely azóta megmaradásunk erős bástyája lett.
A jubileumi közgyűlést Halász Ferenc RMDSZ-elnök, nt. Kovács zsombor evangélikus lelkipásztor, ft. Szilvágyi Zsolt józsefvárosi plébános, valamint az 1929 létrejött újkissodai gyülekezet lelkipásztora, nt. Bálint Sándor, az 1994-ben létrejött vöröscsárdai gyülekezet lelkipásztora, nt. Kovácsné Pap Ibolya és az 1999-ben létrejött Új Ezredév gyülekezet lelkipásztora, nt. Gazda István köszöntötték. A református gyülekezet újjászületése óta eltelt 125 év a testi és lelki építkezés időszaka volt, amely bebizonyította: a reformátusság nélkül elképzelhetetlen a magyar élet a bánsági végeken. Az 1902-ben, a templomavatás évében létrejött belvárosi református gyülekezet nevében ft. Fazakas Csaba esperes zárszavában örömét fejezte ki, hogy megmaradásunk immár négy bástyája, a négy temesvári református gyülekezet ilyen szövetségben vett részt ezen a jubileumi közgyűlésen.
A jubileumi rendezvény színvonalát a kovászna-belvárosi gyülekezet férfikarának, az Új Ezredév kórus és a negyed évszázados fennállását ünneplő Szabolcska Mihály kórus szolgálata emelte.
A közgyűlés résztvevői ezután a Protestáns Zene Estje című zenés istentiszteleten vettek részt az evangélikus-lutheránus templomban.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2015. október 20.
Enyed: késik a kollégium felújítása
A Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium teljes épület-rehabilitációját október közepéig kellett volna befejezni. Amint arról még szeptember elején tudósítottunk, az új iskolai tanév is létrákkal, törmelékekkel, építőanyagokkal várta a diákokat, az iskola vezetősége pedig csak óvatosan reménykedett abban, hogy talán sikerül a határidőig befejezni a munkálatokat. A kivitelező cég végül még két hónap halasztásban részesült, de erre az „ajándék időszakra” elég sok tennivaló maradt, elég példaként említeni a külső vakolást, ajtó- és ablakcseréket, a belső udvar rendezését, a bejárat lépcsőzetét.
Szabadság (Kolozsvár)2015. október 20.
Díjazták Bukarestben Györgyjakab Enikőt
Az Aki elzárja az éjszakát című előadásban nyújtott alakításáért, Hanna szerepének megformálásáért Györgyjakab Enikő nyerte el a legjobb színésznő díját a bukaresti Fest(in) pe Bulevard színházi fesztiválon.
A Nottara Színház szervezésében október 8-a és 17-e között tartott seregszemle keretében múlt csütörtökön, az Odeon Színházban láthatta a közönség a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadását, amelyet Liliana Cavani Az éjszakai portás című filmje nyomán Nona Ciobanu írt és rendezett.
Szabadság (Kolozsvár)2015. október 20.
Meghaladta a négyszáz eurót a nettó átlagkereset
A Capital gazdasági folyóirat felelevenítette az hazai nettó átlagbér alakulásának történetét az utóbbi években: 2000-ben még csak körülbelül 100 eurót tett ki, az idén azonban ennek négyszeresére emelkedett, márciusban 412 euró volt. Áprilisban keveset nőtt, májusban csökkent, majd újból lassan emelkedett, és júliusban 416 eurót ért el, ami a tavalyi hasonló időszak szintjét 6 százalékkal teljesítette túl.
Az Eurostat statisztikája szerint tavaly néhány uniós tagországban a következő nettó átlagbéreket tartottak számon: Luxemburgban 3187 euró, Nagy-Britanniában 2772, Németországban 2315, Franciaországban 2223, Olaszországban 1738, Spanyolországban 1679, Görögországban 1262, Észtországban 833, Lengyelországban 634, Magyarországon 532, Romániában 384, Bulgáriában 325.
Krónika (Kolozsvár)2015. október 20.
Fékezett visszaszolgáltatás Hargita megyében?
Tisztségéről való lemondásra szólította fel a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal vezetőjét, Sorin Truţát a Hargita Megyei Geodéták Egyesülete.
A földmérők szervezete közleményben jelezte: a megyei illetékes a földterületek visszaszolgáltatásának eleve nehézkes folyamatát minden lehetséges eszközzel igyekszik akadályozni.
A Rákossy Botond József földmérő mérnök által aláírt közlemény szerint Sorin Truţă „szabadon értelmezi a föld-visszaszolgáltatási procedúrát rögzítő, 2013-ból származó 165-ös törvényt, s ezáltal teljes összevisszaságot teremt a földterületek visszaszolgáltatása terén”.
Az említett törvény szerint ugyan 2016. január elsejéig minden birtoklevelet ki kellene állítani, ám a földmérők szerint jelen körülmények között „az ember hamarabb hoz a Marsról vízmintát – azt 2034-re becsülik –, minthogy a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal kiállítsa az utolsó birtoklevelet”. Ahhoz ugyanis, hogy ez a folyamat végbemehessen, „előbb parcellázási tervre, földmérésre és rengeteg, bizonyos mértékben fölösleges adminisztratív munkára” van szükség – közölte megkeresésünkre a levelet aláíró Rákossy Botond József.
A problémák azonban már a parcellázási tervek elkészítésénél megkezdődnek: ezek ugyanis elméletileg ingyenesen hozzáférhetők minden szükséges adattal és információval együtt, a valóságban azonban az ingyenes parcellázási tervek, az ingyenes birtokba helyezés százezrekbe kerülhet egy-egy településen, amely összeg mind a kataszteri hivatalba folyik be – mutatott rá a szakember, hozzátéve, ebben az ügyben bírósághoz fordult.
A folyamatot tovább bonyolítja, hogy a különféle dokumentumok – amelyek digitalizálására Rákossy szerint az állami illetékesek 2008-ban dollármilliókat költöttek – mai napig sem hozzáférhetők számítógépről a megyében, ami jelentősen nehezíti a telekkönyvi irodák munkáját, és az igénylőknek rengeteg idejébe telik bármilyen információhoz hozzájutni. A gondok azonban korántsem érnek ezzel véget: mint Rákossy elmondta, a rendszerváltás utáni földvisszaigénylések idején rengeteg hibás birtoklevelet állítottak ki, amelyek kijavítása majdhogynem lehetetlen. Mint kifejtette, a bukaresti kataszteri hivatal nem hajlandó segíteni sem a helyi, sem a megyei szinten jelentkező problémák megoldásában, csupán kitérő válaszokat adnak az illetékesek.
A jogász végzettségű Sorin Truţă, aki 2010 óta tölti be a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI) igazgatói tisztségét, megkeresésünkre azt mondta, nem szeretne élni a replika jogával. „Nem élhetek a válaszadás jogával Rákossy úr felé, főként, ha figyelembe vesszük, hogy tanúként szerepelek abban a perben, amelyben Csíkszereda volt polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán és tisztségéből felfüggesztett alpolgármestere, Szőke Domokos vádlottak. Úgy értékelem, hogy ez a nyílt levél nem más, mint egy, a tanú megfélemlítésére irányuló próbálkozás” – fejtette ki.
Mint korábban beszámoltunk róla, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által felhozott egyik vád szerint Ráduly és Szőke 2007 és 2011 között hitelutalványozóként többrendbeli indokolatlan kifizetést hagyott jóvá a Rákossy Botond József által vezetett Topo Service Rt. számára anélkül, hogy a cég által elvégzett kataszteri felméréseket törvényes módon átvette volna az erre hivatott Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI), amely három alkalommal utasította vissza a dokumentációkat.
A vádiratban a DNA úgy értékeli, hogy az akkori polgármester és alpolgármester által elkövetett hivatali visszaélés során, amelynek következtében a cég jogosulatlan anyagi haszonhoz jutott, Csíkszereda költségvetése 961 ezer 304 lejjel károsodott.
Szabadság (Kolozsvár)2015. október 20.
Erdélyi magyar ki kivel
Bár a politikában – vagy vele kapcsolatban – soha nem ajánlott azt mondani, hogy soha, jelenlegi tudásunk szerint úgy fest: kútba fulladtak az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogását, egyesítését, koalícióra lépését célzó törekvések.
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke az alakulat hétvégi kongresszusán azzal a kevésbé hízelgő kijelentéssel zárta le a polgáriak hosszas körbeudvarlását, hogy az MPP vélhetően az RMDSZ-től kapott „júdáspénz” hatására mondott nemet az együttműködésre. Amire Biró Zsolt MPP-elnök azzal vágott vissza, hogy Szilágyi szerinte végérvényesen kiírta magát a jobboldali politikából.
Mármost hosszasan lehetne keresni azokat az okokat, amelyek még azelőtt egymásnak ugrasztották az RMDSZ-szel szemben alternatívát felmutatni kívánó két alakulatot, hogy politikailag összeboronálták volna őket. Mi most csak egyre szorítkozunk, szerintünk ugyanis ez a leglényegesebb.
Az EMNP politikai programját megalakulása óta nagyban meghatározza az RMDSZ-szel való szembehelyezkedés, a párt politikusai számára – sokszor kissé erőltetetten – több területen egyfajta igazodási pontként szolgál a szövetség tevékenysége. Sokáig ugyanez jellemezte az MPP-t is, ám az alakulat mára messze elkanyarodott attól a politikai önmeghatározástól, amelyet hajdanán a választás szabadságának szlogenjére épített.
Az alakulat gyakorlatilag akkor szűnt meg ellenzéki pártnak lenni, amikor ennek a politikai hitvallásnak a szülőatyja, Szász Jenő – akkor már nem az MPP elnöki minőségében – a 2012-es parlamenti választások idején arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy ne a néppártra, hanem az RMDSZ-re szavazzanak.
Ez a folyamat minden jel szerint jövőre fog kicsúcsosodni, amikor az MPP és az RMDSZ várhatóan kölcsönösen támogatja egymást a helyhatósági választáson, a parlamenti megmérettetésen pedig a polgáriak elnöke befutó helyet kap Maros megyében a tulipános jelöltlistán. Ha így lesz, a polgáriak maguk mondanak majd ellent eddig képviselt álláspontjuknak, miszerint Erdély- és Székelyföld-központú vezetésre van szükség, nem Bukarestből irányított politizálásra. Ugyanakkor immár magukra vállalják a Székelyföld autonómiáját célzó törvénytervezet benyújtásának felelősségét is, amelyet eddig mindhiába kértek számon az RMDSZ-en.
Kétségtelen, hogy politikai riválisai marakodásának az RMDSZ lesz a haszonélvezője. Főleg az alternatív parlamenti küszöb bevezetése miatt a szövetséget nam hajtja az összefogás kényszere, az alakulat mindenekelőtt ellenzéke gyengítése céljából édesgette magához az MPP-t; no meg persze azért, hogy elmondhassa: ő tulajdonképpen összefogáspárti.
Ez a helyzet tiszta képet teremt a 2016-os választási év szempontjából az erdélyi magyar választó számára, amely legalább tudni fogja, „ki kivel van”. A legnehezebb helyzetbe nyilvánvalóan az EMNP került, amelynek önállóan, szövetséges híján kell bebizonyítania, hogy helye van a romániai magyar politikai porondon, ahol egyúttal képes számottevő képviseletre is szert tenni.
Amúgy ennél nagyobb és nemesebb feladat nem is kell egy politikai alakulat számára, amely nem is azt kell tekintse első számú küldetésének, hogy mely alakulatokkal működhet együtt, hanem hogy legyen képes minél több választóval szövetségre lépni.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2015. október 20.
Feltárják az EMKE múltját: elkezdődtek a levéltári kutatások
Interdiszciplináris konferenciával ünnepelte fennállásának 130 éves évfordulóját az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a hétvégén.
A csütörtöki kolozsvári előadásokat követően – amelyek a szervezet történetének egy-egy szeletét elevenítették fel – a résztvevők pénteken egy algyógyi kiránduláson vettek részt.
Széman Péter EMKE-elnök lapunk megkeresésére elmondta: fontos, hogy feltárják a szervezet múltját és egykori értékeit, hiszen „a múlt ismerete nélkül nem lehet építeni a jövőt".
A kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban jelenleg újra megtekinthető az EMKE első tíz évét bemutató kiállítás is, amelyet Bartha Katalin Ágnes állított össze, és amelyet eredetileg még tavasszal mutattak be, azóta több helyre is eljutott, így Nagyszebenbe, Zilahra és Pécsre, és a tervek szerint a közeljövőben Szilágysomlyóra és Sárospatakra is elviszik.
Hatméternyi múlt
Széman elmondta, a szervezet levéltárát az állami levéltárban őrzik, és sokáig egyáltalán nem volt kutatható.
Már hét éve kérik ennek a hatalmas anyagnak – összesen 30 folyóméter iratcsomó – a kutathatóvá tételét, a levéltártól viszont eddig mindig azt a választ kapták, hogy egyelőre nincs feldolgozva az anyag. Idén azonban hat folyóméternyi anyagot, a szervezet első tíz évének írásos emlékeit rendelkezésükre bocsátották, a mostani konferenciára tulajdonképpen ez adott lehetőséget.
Ugyanakkor Széman szerint nagyon sok kapcsolódó levéltári anyag segíthet az EMKE múltjának feltárásában, többek között a kolozsvári bölcsészkar levéltára – ez az anyag is most vált nyilvánossá – vagy az EMKE alapító-titkára, Sándor József saját levelezése is érdekes információkkal szolgálhatna, utóbbi azonban egyelőre szintén nem kutatható.
A csütörtöki konferencián Gaal György Haller Károly jogtudósról tartott előadást, aki az EMKE-alapítást kezdeményezte, Berki Tímea pedig az EMKE-alapító Sándor József életpályájáról értekezett. „T. Szabó Levente például a kolozsvári bölcsészkar levéltárában kutatott, és nagyon érdekes adatokat talált az EMKE, a bölcsészkar és a helyi egyleti élet összefüggéseiről az 1880-as években. Nagy Botond arról beszélt, hogy az EMKE milyen szerepet vállalt a 19. század végén például a székelykérdés megoldásában, hiszen akkoriban a Székelyföld Nagy-Magyarországon belül perifériára szorult, nagy volt az elvándorlás, nem voltak munkahelyek – amely probléma mára újra aktuálissá vált –, az EMKE pedig akkor szorgalmazta a gazdaságtelepítést, az infrastruktúra javítását" – magyarázta Széman Péter.
Tóth Szabolcs Barnabás Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület jelenléte Háromszék közművelődési életében címmel tartott előadást, amely Széman szerint azért érdekes, mert az EMKE segédkezett az első székelyföldi civil egyesületek létrehozásában is. Vetési László arról beszélt, hogy az EMKE megalakulásakor hogyan működött a szórványban, hiszen már 130 évvel ezelőtt is az volt a szervezet egyik fő célkitűzése, hogy megállítsa a szórványosodást, illetve a magyarságtudat megőrzésében segítse a szórványban élőket.
Az elnök szerint ezek a mai szervezetnek is a fő célkitűzései közé tartoznak azzal a különbséggel, hogy akkor még jelentős gazdasági erőforrások is az EMKE rendelkezésére álltak, ma viszont sokkal szerényebbek az anyagi lehetőségeik. Az elnök elmondta, a konferencián elhangzott előadások anyagát kötet formájában is szeretnék megjelentetni, jövőre pedig egy hasonló konferenciával szeretnék folytatni az EMKE múltjának feltárását.
Szerény eszközök a szórványban
Arra a kérdésre, hogy milyen eszközei vannak a mai szervezetnek a szórványosodás megállítására, Széman elmondta, idén például az EMKE az RMDSZ-szel és a budapesti Nemzeti Művelődési Intézettel karöltve képzéseket indított el, amely a kis közösségek helyi értékeinek feltárását szorgalmazza, és amelyeket elsősorban a szórványközösségeknek szántak.
Ugyanakkor az elnök bevallotta, hogy az EMKE lehetőségei eléggé behatároltak a szerény anyagi lehetőségeik miatt, hasonló képzések és művelődési programok rendszeres szervezésével azonban tudnak segíteni a szórványközösségek magyarságtudatának megerősítésében. Példaként a Besztercén és Radnaborbereken nemrégiben megszervezett Reményik Sándor-megemlékezést említette. Fontos eredménynek tartja ugyanakkor a pusztakamarási felújított Sütő András-emlékház közelmúltban történő átadását is, ahol szintén szervezhetnek a továbbiakban kulturális eseményeket.
Az elnök ugyanakkor elmondta, hogy már tárgyalnak a budapesti Nemzeti Művelődési Intézettel egy 2-3 éves képzés beindításának lehetőségéről, amelyet közművelődési és kulturális szakemberek figyelmébe ajánlanak elsősorban, de helyi civil szervezetek vezetői és a helyi értékek feltérképezésével foglalkozó szakemberek számára is hasznos lehet.
Széman Péter kérdésünkre elmondta, korai lenne arról beszélni, hogy hol szerveznék meg ezeket a képzéseket, de az biztos, hogy több erdélyi helyszínen – a Székelyföldön, a Partiumban és Közép-Erdélyben, Kolozsvár környékén is – indul majd ilyen képzés, ha a tárgyalások eredményesek lesznek. „Magyarországon már léteznek hasonló képzések, így azoknak a logisztikáját használnánk fel az itteni képzések beindításakor, az ott tanító szakembereket hoznánk el az elején" – hangsúlyozta Széman Péter.
Erdélyi hungarikumokat keresnek
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke a csütörtöki konferencia megnyitóján elmondta, hogy az RMDSZ koordinálásával létrehozzák az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságot, amely a Hungarikum Bizottság mintájára fog működni, feladata pedig feltárni a legfontosabb erdélyi magyar értékeket. A bizottságba való részvételre az EMKE képviselőit is felkérték.
„A legfontosabb, hogy elindítsuk a kisközösségek helyi értékeinek gyűjtését, feltérképezését. Tulajdonképpen a bizottságnak is akkor lesz munkája, akkor lesz mit elbírálni, ha sok helyről jelzik a saját értékeiket a közösségek, ezeket pedig több kategóriában lehet majd rangsorolni annak függvényében, hogy helyi, regionális, nemzeti érték vagy hungarikum az illető térség sajátossága. Jövőre képzéseket is tervezünk ebben a témakörben több helyszínen" – tette hozzá Széman Péter.
Varga László
Krónika (Kolozsvár)