udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 6271-6300 | 6301-6330 | 6331-6360 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. november 4.
Tízezrek tüntettek Bukarestben
Hírügynökségek szerint több mint huszonötezren tüntettek tegnap este Bukarestben a Colectiv Klubban történt tragédia miatt, Victor Ponta kormányfő, Gabriel Oprea belügyminiszter és Cristian Popescu „Piedone” polgármester lemondását követelve. A tüntetők szerint a korrupció, a kenőpénzek, a törvények be nem tartása miatt működhetnek a Colectivhoz hasonló klubok Bukarestben, és történhetnek meg olyan szerencsétlen balesetek Romániában, mint a szóban forgó tűzeset vagy a belügyminiszter autókonvoját vezető motoros rendőr tragédiája.
Tegnapi ülésén a kormány szigorított a szórakozóhelyek tűzvédelmi előírásain. A péntek esti tűzesetben elhunytak száma tegnap harminckettőre nőtt. A demonstráció
A tegnapi demonstrációt egy Facebookon szerveződött csoport eredetileg Cristian Popescu Piedone negyedik kerületi polgármester lemondatása érdekében hirdette meg, mivel sokan őt tartják felelősnek, amiért engedélyezte, és egy éven át sosem ellenőrizte a tűzvédelmi előírásokat kijátszó Colectiv Klub működését. A tüntetők azonban a kerületi városháza helyett váratlanul a kormányszékház elé vonultak, ahol Gabriel Oprea kormányfőhelyettes és Victor Ponta miniszterelnök lemondását is követelni kezdték. Este kilenc óra után a kormány elől a belügyminisztériumhoz vonult a tovább növekvő, főként fiatalokból álló tömeg. Lapzártakor vonultak a parlament elé. A kormányrendelet
A tüntetők azt is kifogásolják, hogy késő volt a tűzvész hatására dönteni a tűzvédelmi előírások szigorításáról, mellyel kapcsolatosan a tegnap hozott sürgősségi kormányrendelet felhatalmazza a tűzoltóságot, hogy bármilyen nyilvános intézményt, vendéglátó- vagy szórakozóhelyet bezárasson, vagy működtetőit 100 ezer lejig terjedő bírsággal sújtsa, ha nem tartják be a tűzrendészeti előírásokat. Ezt eddig csak a működési engedélyeket kiadó polgármesteri hivatalok tehették meg. A kormány tegnapi ülésén olyan határozatot is elfogadott, melynek alapján a hatóságok súlyos bírságot szabhatnak ki azokra a szórakozóhelyekre, amelyekben a látogatók száma több mint tíz százalékkal túllépi a működési engedélyben meghatározott maximális létszámot, a tűzrendészeti engedélyekben ugyanis a látogatók száma függvényében határozzák meg a vészkijáratok számát. A kormányülésen arról is döntöttek, hogy áldozatonként 5000 lejes gyorssegélyben részesítik a pénteki tűzvész áldozatainak családjait.
A kormány már a háromnapos nemzeti gyászt hirdető szombati rendkívüli ülésén bejelentette, hogy ellenőrzési kampányt indít az éjszakai szórakozóhelyeken, a romániai klubok többsége azonban önként bezárt, egyes vállalkozók pedig bejelentették, hogy – a törvény által egyébként megkövetelt – vészkijáratokkal, füstérzékelőkkel és automata oltóberendezésekkel fogják felszerelni az általuk működtetett szórakozóhelyeket.
Sosem látott égések
A Floreasca Kórház plasztikai sebészeti klinikájának főorvosa, Ioan Lascăr nyilatkozata szerint a műszaki egyetem elemezte a Colectiv levegőjét, és „olyan méregkeverékre derített fényt, amit senki el sem tudott volna képzelni”. A levegőben szén-monoxidot és szén-dioxidot, nitrogén-monoxidot és nitrogén-dioxidot, hidrogén-cianidot, sósavat, toluolt és xilolt találtak. Emiatt egyes sérültek hiába távoztak saját lábukon a klubból, utólag rosszul lettek, azoknak pedig, akik kórházba kerültek, még akkor is bizonytalanok a kilátásaik, ha égéseik nem kiterjedtek – mondta az orvos. A Grigore Alexandrescu Kórház menedzserigazgatója, Dan Enescu azt nyilatkozta, soha nem látott még olyan égéseket, mint amilyeneket a Colectiv Klubban megsérültek elszenvedtek, holott praxisa során mintegy húszezer égési sérültet látott el, beleértve a giuleşti-i szülészeten megégett kisbabákat is. A két orvos hétfő este a francia nagykövetségen tartott konferencián szólalt fel, a találkozót abból az alkalomból szervezték, hogy egy együttműködési program keretében francia orvosok érkeztek Bukarestbe, hogy égési sérülteket ellátó központok alapításában segédkezzenek.
A hivatalos jelentés és részvétnyilvánítás
A Colectiv Klubban kitört tűzvész oka az volt, hogy túl sok, a lokál befogadóképességét meghaladó számú embert engedtek be, illetve olyan zárt helyen szerveztek tűzijátékot, amely nem volt ilyen tevékenységre kialakítva – áll a legfelsőbb ügyészség hivatalos jelentésében. A közlemény arról is tájékoztatott, hogy a bukaresti Colectiv Klub három tulajdonosát, Alin Anastasescut, Paul Ganceát és Costin Mincut gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával vették őrizetbe. „A Colectivből szép mesét akartam létrehozni, mert mindig is hittem legnagyobb szenvedélyemben: a zenében. A mese rémálommá vált. Kedves kollégákat és barátokat vesztettem el azon az éjszakán, amely mindannyiunkat gyászba borított. Mások az életükért harcolnak a kórházi ágyakon. Velük vagyok, mindnyájukkal, gondolatban, mostantól minden pillanatban, amíg csak örökre le nem hunyom a szemem. Bárcsak letörölhetném a könnyeket azoknak az arcáról, akik az eltávozottakat siratják. Nem tehetek azonban egyebet, mint hogy lehajtott fővel megállok a bíróság előtt. Rettenetesen bánom, ami történt” – tette közzé Costin Mincu a Facebookon. Tegnap 32-re emelkedett az áldozatok száma, miután reggel belehalt sérüléseibe egy súlyos légúti károsodással és testének több mint felén égési sérülésekkel kórházba került 28 éves lány. Hírügynökségek összesítése szerint a tűzvész 135 sebesültjét ápolják a bukaresti kórházakban, ezek közül 18-an vannak életveszélyes, 17-en pedig súlyos állapotban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. november 4.
Archaikus imádságok Pusztinából
Mindenszentek estéjén a pusztinai Magyar Házban mutatták be Nyisztor Tinka Magyarul imádkoznak Szent István gyermekei a templomban című imádságos szöveggyűjteményét. A kötetbemutatón archaikus magyar nyelvű énekek és imádságok hangzottak el, majd a résztvevők a gyertyákkal és lámpákkal kivilágított pusztinai temetőben imádkoztak anyanyelvükön őseik sírjánál.
Az anyanyelvű vallásosság és az imádságok szerepéről, kapcsolatáról Pozsony Ferenc egyetemi tanár beszélt. Kiemelte: a Keleti-Kárpátok soha sem jelentettek átjárhatatlan határt a Moldvában és az Erdélyben élő magyarok között, évszázadokon át nemcsak az emberek, hanem velük együtt a szellemi és a tárgyi javak is folyamatosan közlekedtek. A Moldvában élő római katolikus magyar falusi közösségek életében jelentős egyházi és társadalmi szerepet játszottak a deákoknak nevezett kántorok, akik korábban Csíksomlyón és a Kézdivásárhely melletti Kantában tanultak, majd imádságos- és énekeskönyveikkel együtt életük végéig hűséggel szolgálták egy-egy csángó falu népét. A szerző a Bethlen Gábor Alap támogatásával válogatta, szerkesztette azt a magyar nyelvű, archaikus imádságokból álló szöveganyagot, amit pusztinai kegyes asszonyok és férfiak egészen napjainkig használnak advent és nagyböjt idején, valamint a halott melletti virrasztókban. Pozsony Ferenc elmondta, mivel ezek a vallásos szövegek rendre kiszorultak a hivatalos templomi szertartásokból és gyakorlatból, csak a privát térben, a szájhagyományozódás és az írásbeliség révén maradtak fenn nemzedékről nemzedékre. Éppen ezért a Csíkszeredában megjelentetett imádságos kiadvány nagyon fontos hiányt pótol. A Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ és a pusztinai Szent István Egyesület által kiadott kötet Ádám Gyula 1980–1990-es években készített drámai fotóit is tartalmazza.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. november 4.
Érdekérvényesítés bojkottal?
A múlt csütörtöki tanácsülés bojkottja után felmerül a kérdés: hogyan tovább, RMDSZ-frakció, hogyan tovább, marosvásárhelyi tanács? A közgyűlést ugyanis holnapra ismét összehívták, és a korábbi napirendi pontok néhány, a közösség szempontjából fontos határozattervezettel egészültek ki: a város és a katolikus egyház közötti terület- és épületcserére a tanintézetek vezetőtanácsi tagjainak kinevezésére és nem utolsósorban a köztisztasági szolgáltató szerződésének meghosszabbítására vonatkozó tervezetekkel.
A legutóbbi közgyűlést követően Peti András és Soós Zoltán kijelentették, a frakció bojkottja addig tart, amíg a kétnyelvű utcanévtáblák licitjéről be nem számolnak a szakigazgatóságok, valamint a kombináttal kapcsolatos népszavazás ügyében nem történik előrelépés, illetve a számos elfogadott, de gyakorlatba nem ültetett tanácsi határozat alkalmazásának legalább az ütemtervéről nem egyeztetnek a polgármesteri hivatal képviselőivel. Mindebből tegnapig semmi nem történt meg. Ezért a frakciónak döntenie kell arról, hogy milyen módon tiltakozik, és nem kizárt, hogy ezúttal a városi választmánnyal közösen alakítja ki álláspontját. Mivel a tanácsülés megtartásához 12 képviselő jelenléte már elégséges, a napirend elfogadásához pedig a képviselők egyszerű többségének a szavazata is elég – elvileg tehát az RMDSZ nélkül is megszavazható –, a magyar képviselők bojkottja azoknak a határozattervezeteknek a megakadályozását célozhatja meg, amelyek elfogadásához kétharmados szavazattöbbség szükséges, úgymint a költségvetési, vagyoni kérdések. Az RMDSZ-frakció néhány határozattervezetben partnerre találhat a szociáldemokratákban (legutóbb a napirendet sem szavazták meg a pészédések), de nem valószínű, hogy például a kétnyelvű utcanévtáblák ezek közé tartoznak, ezért, ha meg is tartják a tanácsülést, a költségvetéssel kapcsolatos tervezetek némelyike könnyedén elbukhat.
Az RMDSZ több forgatókönyv szerint járhat tehát el. Például nem vesz részt a tanácsülésen, nem szavazza meg a napirendet, tartózkodik a határozattervezetek megszavazásakor, ellenszavaz, de az sem kizárt, hogy a közösség szempontjából kiemelten fontos tervezetekre – de csak ezekre – rábólint. A szociáldemokraták álláspontja sem mellékes a helyhatósági törvény előírásainak ismeretében, hiszen ha két egymást követő hónapban nem sikerül megtartani a tanácsülést, vagy három egymást követő soros ülésen a testület nem fogad el egyetlen határozatot sem, a közgyűlés feloszlik, a városvezetést és a döntéshozatalt pedig egy személyben a polgármester, adott esetben a jegyző látja el. Marosvásárhely polgármestere több sajtótájékoztatón kifejtette, bővebb hatáskört szeretne, a tanácsot tehetetlennek, gáncsoskodónak látja. Ebből úgy gondolhatjuk, hogy Dorin Floreának nem lenne ellenére tanács nélkül kormányozni a várost, talán ezért is nem jött tegnapig az RMDSZ-hez semmilyen jelzés a többi politikai párt felől. Bonyolult tehát a helyzet, hiszen az RMDSZ városi képviselőinek dönteniük kell, mégpedig úgy, hogy érdeket is érvényesítsenek, és a város szempontjából fontos ügyekbe is beleszóljanak.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)2015. november 4.
Barabás büntetését is törölték
Október 28-án a Marosvásárhelyi Bíróság alapfokon érvénytelenítette a Barabás Miklósra, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) önkéntesére a marosvásárhelyi helyi rendőrség által kirótt, 5000 lejről szóló bírságolási jegyzőkönyvet is, miután szeptember 16-án ugyanezen igazságszolgáltatási szerv alapfokon törölte a Barabás "tettestársára", Benedek Lehel Csabára kirótt büntetést.
Kincses Előd, a civilek jogi képviselője közleményben hozta nyilvánosságra a bírósági döntést. Az ügyvéd szerint a bíróság már a Benedek Lehel ügyében hozott döntés indoklásában kimondta, a kétnyelvű utcanévtábla nem tekinthető reklámtáblának (ahogyan a helyi rendőrség vezetője állította), ezért nem is vonatkoztatható rá a reklámtörvény.
Mint arról már többször tájékoztattuk olvasóinkat, a CEMO két aktivistáját március 20-án a kétnyelvű utcanévtábla kifüggesztése közben "érték tetten", és szabtak ki rájuk fejenként ötezer lejes bírságot. A helyi rendőrség vezetője szerint a kétnyelvű táblák reklámanyagnak minősülnek, és kihelyezésük előzetes engedélyeztetést igényel. Mivel a civileknek nem volt előzetes engedélyük, a büntetést jogszerűnek nevezte a rendőrparancsnok.
A civilek jogi képviselője, Kincses Előd a bíróságra benyújtott panasz indoklásában rámutatott: Románia ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ennek alapján ki lehet helyezni a kétnyelvű utcanév-táblákat. Az Európa Tanács szakértői által készített jelentésben bírálják Romániát, amiért a helynevek használatát nem teszi lehetővé anyanyelven is.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)2015. november 4.
Sokszínű ízelítő elődeink zenéjéből
Szombaton a temesvári evangélikus-lutheránus templomban, a régi zenei fesztivál hagyományos helyszínén lépett fel az erdélyi régi zenét (17–18. sz.) játszó kolozsvári Flauto Dolce Együttes. Az izgalmas, elődeink zenéjéből ízelítőt nyújtó koncertet Magyarország Temesvári Tiszteletbeli Konzulátusa szervezte, az este házigazdája Tamás Péter tiszteletbeli konzul és Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor volt.
A 2000-ben alakult kolozsvári Flauto Dolce régizene együttes a színes erdélyi régi zenét (17–18. sz.) bemutató műsorral lépett fel. A műsort az együttes művészeti vezetője, Majó Zoltán (furulyák), a romániai régizene-mozgalom egyik jeles képviselője, a BBTE tanára konferálta fel, aki bemutatta az együttes tagjait: Szabó Mária (furulyák), Miklós Noémi (csembaló) és Maxim Mihaela (szoprán) énekes. Majó Zoltán hangsúlyozta, hogy a 17–18. századi erdélyi zene sokszínűségét hivatott bemutatni ez a koncert, amelynek során olyan ritkaságok szólalnak meg, mint a két megzenésített Csokonai-vers, a Kájoni-kódex néhány kevésbé ismert olasz darabja, a Sepsiszentgyörgyi-kézirat (1757) néhány magyar tánca, a nagyszebeni szász Johann Sartorius gyönyörű áriája, néhány Bengráf-komponálta verbunkos dallam, a panaszos Mikor fiatal voltam c. román dal. Rendkívül különlegesek voltak a szamosújvári (Gherla – Armenopolis) örmények, illetve a máramarosi egykori haszid (ortodox) zsidó közösség ősi dallamai. Ez alkalommal azt is megtudtuk, hogy a Szól a kakas már… kezdetű közismert dal haszid eredetű. Kitett magáért a gyönyörűen éneklő Mihaela Maxim, akinek a hangja tökéletesen belesimul az együttes hangzásvilágába. A temesvári közönség vastapssal jutalmazta a kiváló produkciót.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2015. november 4.
FOTÓRIPORT – Bibliakiállítás nyílt az Erdélyi Történeti Múzeumban
A Könyv, amely megváltoztathatja a világot címmel bibliatörténeti kiállítás nyílt ma délután az Erdélyi Történeti Múzeumban. A látogatók több mint 130 bibliát tekinthetnek meg, köztük a világ legkisebbjét is, amely csak mikroszkóp segítségével olvasható. A legrégebbi darab 1701-ből való, ezt Luther Márton fordította, de szerepel a tárlaton a Károli Gáspár által magyarra fordított Biblia is, amelyet 1764-ben adtak ki. Több más kötet is helyet kapott, például a nyomtatás kora előtti biblia, a vakok bibliája, az elektromos biblia, gyerekbiblia, a képes biblia, mindezek különböző nyelveken: románul, magyarul, de legtöbbjük németül. A Florian Stoica által utazásai során összegyűjtött bibliákat november 21-ig tekinthetik meg az érdeklődök a Bástya/C. Daicoviciu utca 2. szám alatti intézmény kiállítótermében.
Szabadság (Kolozsvár)2015. november 4.
Kollaboráns nem lehet jelölt?
Az RMDSZ-nek nincs szüksége erkölcsi kódexre – jelentette ki szinte ellentmondást nem tűrő hangnemben Kelemen Hunor a România Liberă című bukaresti napilapnak adott interjújában. Mindez annak kapcsán került szóba, hogy a riporter azt firtatta, mi lesz a hasonló ügyekben illetékes ügynökség, az ANI által összeférhetetlenség miatt elmarasztalt politikusok sorsa, jár-e ez valamiféle következményekkel rájuk nézve. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, a vétkeseknek „viselniük kell a jogi következményeket”, de a szövetség részéről más nem várható. „Más szavakkal: nincsenek erkölcsi standardjaik?” – tette fel a kérdést a riporter, amire az RMDSZ elnöke a következőképpen válaszolt: „Vannak standardjaink, amikor a jelöltekről szavazunk, a választások előtt, de nem szavaztunk meg egy általános kódexet, mert nem hiszem, hogy szükségünk lenne erkölcsi kódexre. (…)”
Az írásba nem foglalt, de feltételezhetően mégiscsak létező „erkölcsi standardba” illeszkedően jelentette ki a minap az RMDSZ Maros megyei elnöke a marosvásárhelyi előválasztást értékelve, hogy márpedig „kollaboráns nem lehet jelölt!” A kategorikus kijelentés a Szövetségi Képviselők Tanácsába jelentkező RMDSZ-tagokra vonatkozott ugyan, de ki tudja… A jelölteknek, az ilyenkor obligát önéletrajz, érvényes tagsági igazolványmásolat, a szükséges támogató aláírások és az arra vonatkozó nyilatkozat mellett, hogy a parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon az illető személy nem indult valamely más párt vagy szervezet színeiben, egy olyan nyilatkozatot is le kell adniuk, amelyben a jelentkező beszámol az egykori Szekuritátéval, majd jogutódjával, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) való esetleges kapcsolatáról.
Na most már, ha netalántán, merő véletlenségből, hirtelen támadt őszinteségi rohamában, pillanatnyi elmezavarában valaki esetleg mégiscsak bevallaná, hogy igenis, ő együttműködött, együttműködik valamely titkosszolgálattal, nos, akkor mi történik? „A jelölést érvényesítő bizottságnak kell döntenie, amely ki is zárhatja az illető személyt. Azonban el nem tudom képzelni, hogy olyasvalaki, aki együttműködik valamelyik titkosszolgálattal, az RMDSZ-ben fontos tisztséget szeretne betölteni” – adta meg az RMDSZ Maros megyei elnöke a távolról sem megnyugtató választ.
Szentgyörgyi László
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely2015. november 4.
Áldozatvállalásuk kötelez
Maléter Pál honvédelmi miniszter, Kovács István vezérkari főnök, Szűcs Miklós hadműveleti csoportfőnök és a kíséretükben lévő katonai szakértők előző esti tőrbe csalása és letartóztatása után, 1956. november negyedikének hajnalán a Szovjetunió hadserege hadüzenet nélkül megtámadta Magyarországot. A nemzet pedig, mint ahogy történelme folyamán eddig is tette, fegyvert ragadott, szembefordult a betolakodókkal, és ezzel kezdetét vette újabb szabadságküzdelme, melynek során elszántságból, bátorságból és kitartásból újból példát mutatott az egész világnak.
Egy teljes hétig dúlt a harc vidéken és Budapesten, míg a repülőgépeket, tankokat és nehézfegyverzetet is bevető idegen csapatoknak, hatalmas veszteségek árán ugyan, de végül mégis sikerült felszámolni az ellenállási gócokat. És ne feledjük, hogy a demokrácia védelmezőjének magát kikiáltó Nyugat ezt karba tett kézzel nézte és tűrte, mint ahogy az önálló létért folytatott küzdelmet követő véres leszámolást is. A fegyverek elhallgatása után ugyanis azonnal kezdetét vette a Csermanek néven született, majd Kádár Jánosként kommunistává vedlett áruló által irányított megtorlás, mely elől 200 ezer lélek kényszerült külföldre menekülni. A parancsára létrehozott és neki engedelmeskedő népbíróságok kezén ugyanakkor több mint 300 halálos ítélet, 22 ezer bebörtönzés és 13 ezer internálás szárad.
Számunkra gyászos évforduló tehát november 4-e, mert egy olyan keserves időszak kezdetét jelöli, mely ágyúszóval, lőporfüsttel, lánckerekek csikorgásával, keserűséggel, fájdalommal és tömérdek mennyiségű kiontott vérrel írta be magát a magyarság történelmébe. Vigasztalhat azonban a tudat, hogy mindez nem volt hiábavaló, mert a fél világot rettegésben és elnyomásban tartó kommunista szörnyetegen ezzel oly mély sebeket ejtettek, melyek végül a pusztulását okozták. Hajtsunk hát fejet kellő alázattal a hazájukat védelmező hőseink emléke előtt, akiknek a múló idő fátylán is átsütő tekintete a jogaink kikényszerítésére kell ösztönözzön és kötelezzen minket, magyarokat Kárpát-medence-szerte.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely2015. november 4.
Felleltároztuk és megjelöltük
A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző október 27–29. között befejezte a Kovászna Megye Tanácsa által finanszírozott, közel négy éve elkezdett emlékfás projektjét. A Nemzeti örökségünk – háromszéki emlékfák nyomában című pályázat során 76 településen sikerült felleltározni és megjelölni emlékfáinkat a következő megosztásban: a millennium emlékére 53, Erzsébet magyar királyné emlékére 33, és Háromszék nagy szülöttjeinek tiszteletére 58 emléktábla került a kulturális és történelmi értékű emlékfáinkra.
Társpartnerként a GPS-feltérképezést a Zöld Nap Egyesület végezte. Hálásan köszönjük támogatóinknak (Kézdivásárhelyi Rotary Klub, Pro Schola Kulturális Egyesület) és partnereinknek (Kelengye Egyesület, Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a 34. sz. Gábor Áron Cserkészcsapat), hogy hozzájárulásukkal biztosították pályázati tervünk megvalósítását. Köszönjük mindazon intézményeknek (iskolák, egyházak, polgármesteri hivatalok), fizikai személyeknek, akik segítséget nyújtottak, megtiszteltek jelenlétükkel, valamint vendégül láttak bennünket az ezen alkalommal tartott verses-zenés emlékünnepségeken.
Kis Emese programfelelős
Közlemény
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely2015. november 4.
Illegális bevándorlás
Sürgősségi rendelet migráns-ügyben
Sürgősségi rendeletet fogadott el kedden a román kormány arról, hogy a határrendőrségnek milyen eljárás szerint kell fogadnia az esetleges migránsokat, és elrendelte úgynevezett integrált központok felállítását, amelyekben a menekülteket elhelyezik.
A rendelet arra az eshetőségre készült, ha sok bevándorló érkezne a román határra. Egyebek mellett rendelkezik a határátlépési eljárásokról, a migránsok azonosításáról, valamint egészségügyi ellátásukról. Leszögezi, egyetlen külföldi állampolgárt sem fordíthat vissza Románia olyan területre, ahol az illető élete és szabadsága veszélyben van.
A jogszabály felhatalmazza a határrendőrséget, hogy úgynevezett integrált központokat állítson fel, ha migránsok népes csoportja jelentkezik a román határnál. Ezekben a rögtönzött központokban kell elvégezni a határátlépési, azonosítási eljárásokat, és biztosítani kell az alapvető egészségügyi ellátást. A határátlépést követően a központokban a határrendőrség ujjlenyomatot vesz, és fényképet készít a 14. évüket betöltött menekültekről, ezeket az adatokat öt évig tárolhatják a román hatóságok.
Az európai migránsválság hatására a román kormány októberben több rendeletet fogadott el, amelyekkel különböző szabályozásokat vezetett be az esetleges migránshullámok fogadására, október végén a menekültek ellátására fordított pénz növeléséről döntöttek.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely2015. november 4.
Bihar megyei ifjúsági szervezetek levéltára
Tőtős Áron történésznek köszönhetően, tehát egyéni és úttörő kezdeményezésre elkészült a Bihar megyei magyar ifjúsági civil szervezetek levéltára, aminek a Sas-palotában utolsó emeletén biztosítottak helyet, az RMDSZ-iroda felett. Jöhet a digitalizálás.
A szilágysomlyói származású Tőtős Áron 2009-ben került Nagyváradra, a középiskola elvégzése után. Már akkor érdeklődött a történelem iránt, ezért az alap- és mesterképzést az állami egyetem ezen szakán végezte, majd tavaly a doktori iskolát is elkezdte ugyanitt, illetve az idei tanévtől kezdve az ELTE hallgatója is. Már gólyaként fontosnak tartotta azt, hogy a civil életbe is bekapcsolódjon, például a diákoknak szervezett rendezvények által. Így került kapcsolatba a Nagyváradi Magyar Diákszövetséggel (NMD), ahol alapvetően a tanügyi szakosztályban fejtett ki tevékenységet, közösen kitalálták például a Nagyváradi Tudományos Diákköri Konferenciát, illetve számos más nagyobb eseményt is lebonyolítottak. Mivel 25 éves az NMD, felmerült annak az ötlete, hogy jó lenne a negyedszázad folyamán felgyűlt adatokat rendbe rakni, rendszerezni az átláthatóságuk érdekében. „Ugyanis amelyik irat nincs rendbe téve, az előbb-utóbb eltűnik, vagy a szemétbe kerül”- magyarázta lapunknak. Hozzátette: a levéltári dokumentumok rendbe rakásának pedig az az egyik fő előnye, hogy így biztos fennmaradnak. Ugyanakkor az is figyelemre méltó tény, hogy a legrégebbi dokumentumok, vagyis melyek rögtön 1990 után keletkeztek, öt éven belül már 30 évesek lesznek, és a vonatkozó törvény alapján ezáltal védett státuszt kapnak, tehát akár az állami levéltárba is bekerülhetnek, hogy mint történelmi kategóriájú iratok, elméletileg az örökkévalóságnak megőrizve, a jövő generáció számára is kutathatóvá váljanak.
Amúgy a törvényből kiindulva a dokumentumoknak alapvetően két fő kategóriáját különböztethetjük meg. Az egyik a történeti dokumentumok, melyek bármik lehetnek, de általában a közigazgatási intézmények, politikai jellegű vagy kulturális intézetek irattárai sorolandóak ide. De akár az újságok is történeti dokumentumok lehetnek egy bizonyos idő elteltével. Azok a dokumentumok pedig, melyek nem kerülnek be a levéltárba, hétköznapi papíroknak tekintendők. Egyébiránt a törvény értelmében az irattermelő intézményeknek lenne a feladatuk, hogy az irattáraikba a dokumentumaikat megőrizzék, illetve rendbe rakják, és számos kritérium rendelkezik arról, hogy hogyan kell kinézzen egy irattár.
Három lépcsőfok
Tőtős Áron ezen elvek mentén próbálta az elmúlt öt hónapban kialakítani a Bihar megyei magyar ifjúsági civil szervezetek (10 nagyobb, például NMD, MAKOSZ, NAMISZ, MIDESZ stb., és 70 kisebb) levéltárát. Összesen körülbelül 45-50 iratfolyóméternyi, vagyis több ezer anyagot gondozott- mely az ezután termelődő iratokkal természetesen folyamatosan bővülhet-, az eredmény pedig 2284 dosszié lett, melyből 1065 az NMD-é. Egyáltalán nem volt kis munka, hiszen minden egyes darab papír legalább háromszor átment a kezén. Először aszerint kellett csoportosítania az iratokat, hogy milyen szervezethez tartóznak, második körben pedig főbb kategóriákat alakított ki, melyeket római számokkal jelölt. Például egyik ilyen kategória a jogi dokumentumok, egy másik az adminisztratív dokumentumok, vagy a harmadik a rendezvények. De olyan is van, hogy sajtó, mely az újságcikkeket, beszámolókat, tudósításokat tartalmazza, illetve az adott szervezet által kiadott orgánumokat is. A harmadik szint pedig a darab szerinti rendezés volt, vagyis a sorrendbe rakásuk. Így például világosan látszik, hogy 1993-2014 között az NMD 223 rendezvényről maradt fenn írásos emlék. Volt olyan rendezvény, mely több iratot termelt, illetve szakszerűben volt kezelve iratügyileg, de sajnos olyanok is voltak, melyekről szóló dokumentumok az idők folyamán eltűntek. Lényeges adalék, hogy az iratok alapján az is nyomon követhető, hogyan alakul az NMD története.
Számítógépes adatbázis
Egy számítógépes adatbázis is készült emellett, excel-táblázat formájában, ahol az adott szervezet kulcsszó alapján rákereshet bármelyik említett kategóriára. A rendszerező folyamat egy szakasza tehát most lezárult (az irattár polcainak kialakításánál az NMD-sek, illetve Debreczeni Sándor volt elnök és csapata nyújtottak segítséget), azonban a munka még nem ért véget, hiszen a következő lépcsőfok az iratok digitalizálása kell legyen.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2015. november 4.
Johannis: emberek halála kellett a lemondáshoz
Klaus Johannis román államfő szerint Victor Ponta kormányfő megkésve, csak azutánszánta rá magát a lemondásra, hogy emberek haltak meg Bukarestben.
Az államfő szerda este tett nyilatkozatot a romániai belpolitikai eseményekkel kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy a Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes autóját felvezető motoros rendőr halála, és a bukaresti Colectiv klubban kiütött, 32 ember halálát okozó tűzvész váltotta ki a kedd esti tömegdemonstrációt, mely a kormány lemondásához vezetett.
Úgy vélte: a tragédiák „a nemzet legérzékenyebb idegszálát érintették”. Az emberek azért vonultak az utcára kedden, „hogy jelenjen meg végre a felelősségvállalás a román politikában”. Megállapította, a szerdaiak voltak a valaha látott legtisztább utcai megmozdulások. Nem történt incidens, összetűzés, de az emberek mégis határozottan elmondták, hogy mit akarnak.
„Halottakra volt szükség, hogy ez a lemondás megtörténjen. Ha a törvényeket tiszteletben tartották volna, senkinek sem kellett volna meghalnia” – állapította meg Johannis. Hozzátette, sokan nagyon későn értették meg, hogy a nép akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azt is megemlítette azonban, hogy a kormány lemondása csak egy lépés a román politika megtisztulása felé. A keddi demonstráción – szerinte – olyan sérelmek hangzottak el, amelyeket figyelembe kell vennie a következő kormányoknak. Példaként a földrengésveszélyes bukaresti épületeket és a kórházak rossz helyzetét említette.
„A politikusoknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy meghallgatják a választóikat. Remélem, hogy a következő kormányzók nem ismétlik meg az eddigi hibákat” – jelentette ki Klaus Johannis. Az államfő közölte: várja, hogy írásban megkapja a miniszterelnök bejelentett lemondását, és már csütörtökön szeretné elkezdeni a konzultációkat a parlamenti pártokkal a további lépésekről. Hozzátette: a hét végéig le szeretné zárni a tárgyalások első körét.
MTI
Székelyhon.ro2015. november 4.
Egyetemi hallgatókat támogatnak
A LAM Alapítvány és a LAM Mikrohitel Rt. egy évre szóló szakmai ösztöndíjat hirdet agrártudományi, illetve közgazdasági szakon tanuló egyetemi hallgatóknak.
Pályázani a „Családi, vagy nagyobb méretű gazdaságok, szövetkezetek? – Térségi jövőkép Hargita és Kovászna megyében a 2014-2020-as Vidékfejlesztési politika tükrében”, valamint „Sikeres, vidéki környezetben, gazdasági elven működő együttműködési példák Erdélyben” témakörökben lehet.
A meghirdetett ösztöndíj értéke havi 450 lej. A pályázati felhívás és az űrlap letölthető awww.lamilieni.ro illetve a www.microcreditlam.ro honlapokról. További információk igényelhetők az [email protected] és a [email protected] címen. A pályázat leadásának határideje 2015. december 2. (a postabélyegző dátuma).
Székelyhon.ro2015. november 5.
Szakértő: felértékelődhet az RMDSZ Romániában
A jelenlegi helyzetben felértékelődhet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) akár a kormányzati szerep, akár a parlamenti támogatás nyújtásának tekintetében – mondta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Kántor Zoltán szerint az RMDSZ most azon munkálkodik, hogy „mi hozható ki" ebből a felértékelt szerepből a romániai magyarság javára.
Emlékeztetett, hogy minden egyes román párt tett már magyarellenes kijelentéseket, negatívan állnak az autonómiakérdéshez. Kántor Zoltán nem számít arra, hogy bármilyen „konstellációban" egyből autonómia lesz, de valamilyen előrelépésben lehet reménykedni.
MTI
Erdély.ma2015. november 5.
Ponta ment, a rendszer maradt
Közel egy éve, hogy Victor Ponta kormányfő elveszítette az elnökválasztást, és bár akkor sokan jósolták pályafutása végét, mégis tisztségben maradt egészen tegnapig, noha semmit nem tanult a kudarcból. Sőt: hibát hibára halmozott, mint egy félkegyelmű, aki folyton félreérti a világot.
A kedd este utcára vonuló huszonötezer fiatal dühe azonos gyökerű a tavaly ilyenkor kitört felháborodással, a tüntetéseket kiváltó okok különbözősége ellenére. Akkor a külföldön élők szavazati jogának korlátozása, most egy szomorú tragédia verte ki a biztosítékot, éppen azokban, akiket már nem lehet választási ígéretekkel, hirtelen pénzosztással, szépen felcifrázott, de üres szólamokkal elámítani és megvesztegetni. A tanultabb, felvilágosultabb, dolgozó huszon-, harminc- és negyvenévesek elégelték meg az állam tehetetlenségét, hivatalnokainak korruptságát, az egész átláthatatlan és csikorgó gépezetet, ami 26 évvel a kommunizmus bukása után is öl és pusztít. Másutt a rendszerváltás is békés volt, itt a béke is áldozatokat szed, és lebénítja az országot. Ebből valóban elég volt!
Nem hittük volna két nappal ezelőtt, hogy a kormányfő azért bukik meg, amiért közvetlenül nem is felelős.
Hiszen lett volna elég oka visszavonulni az elmúlt három évben: rögtön kinevezése után a plágiummal szerzett doktori cím miatt, később a liberálisokkal kötött választási szövetség felbomlása ingatta meg legitimitását, pártját a korrupcióellenes ügyészség gyakorlatilag vezetők nélkül hagyta, családtagjait és barátait is bűncselekmények miatt vizsgálták, ő maga is gyanúba, majd vád alá került; hazudott okkal és ok nélkül, bujkált a felelősség elől, fedezte miniszterei visszaéléseit, s még akkor is a helyén maradt, amikor már teljesen elszigetelődött, és messziről elkerülték a nyugati politikusok. Pedig megvoltak az eszközei ahhoz, hogy javítson az ország helyzetén és saját megítélésén. Nem élt velük, most pedig hiába próbál áldozatként fellépni: egy rosszul működő, gyilkos rendszer feje volt, és semmi sem menti fel ennek felelőssége alól.
Lemondása mégis túlságosan későn jött, és mintha számára is váratlan lenne: előtte még megpróbált bűnbakot szolgáltatni a fogyasztóvédelmi vezető személyében, és az utolsó percig arrogáns maradt. Gazdasági sikereiről beszélt, és vállon veregette magát, mert elégtételt ad a tiltakozóknak; ugyanakkor meg is fenyegette a politikai haszonlesőket. Ez nem az a becsületbeli gesztus, ami megilletné a megalázott és becsapott lakosságot: nem meglepő, hogy tegnap este ismét tízezrek vonultak az utcára. Nem béremelést követelnek, hanem normalitást, ezért nem nyugtat meg senkit Victor Ponta lemondása. Távozása szükséges volt, de nem oldja meg a gondokat: amíg az egész politikai osztály hozzáállása nem változik, nem számíthatunk előremozdulásra.
Demeter J. Ildikó
Erdély.ma2015. november 5.
Szakértő: egyetemes magyar 56-ról beszélhetünk
Talán még sosem volt olyan egységes a magyar nemzet, mint 1956-ban – véli Tófalvi Zoltán, a kommunistaellenes felkelés erdélyi események kutatója.
Az író, újságíró az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének meghívására kedden, a nemzeti gyásznap előestéjén Aradon tartott előadást 1956 erdélyi ás aradi visszhangja címmel, és kifejtette, hogy az erdélyi magyarság számarányához viszonyítva igen nagy árat fizetett a magyar forradalommal való szolidaritásáért. Erről az anyaországban is méltatlanul keveset tudnak, hangoztatta. Tófalvi Zoltán szerint csak egységes magyar 1956-ról beszélhetünk.
aradihirek.ro
Erdély.ma2015. november 5.
Első világháborús emlékparcella
Az Erdélyi Kutatócsoport Egyesület kézdiszéki tagjai mindenszetek napja előtti héten a kézdivásárhelyi római katolikus temetőben, a ravatalozóházzal szemben első világháborús emlékparcellát alakítottak ki. Az emlékhelyen egy hadisírkereszt és hat sírkő látható.
A fakereszten a Dicsőség az első világháborúban elesett magyar katonák emlékének felirat olvasható, a temetőből átköltöztetett hat kereszten pedig tizennyolc nevet erősítettek meg fekete festékkel. Az elesettek között van két ismert és egy ismeretlen szakaszvezető, egy őrvezető és tizenöt sorkatona. Bene Zoltán, az egyesület alelnöke tegnap elmondta: a világháborús sírhelyekre Szima Csaba bukkant rá, a hat közül egy már ki volt ásva, a többit a kutatócsoport önkéntesei emelték ki és állították fel az emlékparcella helyén. Tudomása szerint, ahol a sírköveket találták, azon a helyen egy első világháborús katonai temető volt, amit időközben felszámoltak, és több kőkereszt a ravatalozó alapjába került. A kutatócsoport az emlékparcellához egy magyarázó, kataszteri táblát is szándékozik elhelyezni arról, hogy nézett ki valamikor a katonai temető. Bene Zoltán azzal a felhívással fordul Kézdiszék lakosságához, hogy ha valakinek tudomása van jelölt vagy jelöletlen, illetve elhagyott hadisírról vagy -temetőről, értesítse őt a 0745 224 093-as telefonszámon. Ha netalán valakinek konkrét információja, fotója stb. van a régi keresztekről, vagy magáról a katonai temetőről, értesítse Bene Zoltánt, hogy minél hamarabb el tudják készíteni a tájékoztató táblát.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. november 5.
Gyásznap
Ismerős arcok, huszonöt-harmincan, virággal, gyertyával, kegyelettel átitatott lélekkel, főhajtással a legyilkoltak, meghurcoltak, bebörtönzöttek emléke előtt.
Csendben emlékezők, akik fontosnak tartják az 1956-os magyarországi forradalom vérbefojtásának szörnyűségére emlékeztetni, a szovjet tankokra, a csonkán maradt családokra, a forradalom eszméjével szolidarizáló, súlyos megtorlásokat elszenvedő erdélyi fiatalokra – ezekről csupán halkan beszélgettünk gyertyagyújtás után az 1956-os emlékparkban Török Józseffel, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének elnökével, aki úgy tartja, ezen a történelmi gyásznapon a csendes megemlékezésnek van helye, nem a szónoklatoknak, hisz az emlékparkban felállított pavilon oszlopaira vésett közel kilencszáz név, a romániai bajtársak névsora magától beszél. A gyertyák mindannyiukért égnek.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. november 5.
Tudós a végeken
Ez a címe annak a kis kötetnek, amelyet Sarány István csíkszeredai újságíró állított össze dr. Kelemen József csíkszeredai kórboncnok főorvosról, a nemzetközi hírnevet szerzett neuropatológusról, aki a múlt évben távozott az élők sorából. /Tudós a végeken. Dr. Kelemen József az igaz ember/
Dr. Kelemen József Szászrégenben született, Marosvásárhelyen járt iskolába, itt végezte el az orvosi egyetemet, és indult ígéretes kutatói pályája az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem neves tudós professzorai mellett.
A korai sikereket felmutató pályát törte kettőbe a magyar tannyelvű egyetem jellegének a megváltoztatására irányuló törekvés, aminek következtében azt az egyetemi oktatói állást, ami tudományos eredményei alapján őt illette volna meg, idegenből hozott személy foglalta el. Dr. Kelemen József az önkéntes "száműzetést" vállalva telepedett le Csíkszeredában, ahol bebizonyította, hogy nemcsak egyetemi környezetben lehet eredményes, értékteremtő, értékőrző és értékközvetítő munkát végezni, hanem az akkor peremvidéknek számító székelyföldi kisvárosban is – olvasható a kötet előszavában.
Dr. Kelemen József népszerű volt Csíkszeredában – derül ki a helyi sajtó képviselőinek vele készített interjúiból, amelyek életének és pályájának alakulása mellett részletesen bemutatják a marosvásárhelyi egyetem légkörét az 1950-es évek végétől a hetvenes évek kezdetéig.
Egyetemi hallgatóként kristályosodott ki érdeklődése az anatómia, a központi idegrendszer és a szervek belső beidegződése iránt. Korán bekerült Maros Tibor professzor és Lázár László előadótanár idegrendszer-kutató csoportjába, ahol az idegrostokat kimutató idegezüstözési eljárásokat sajátította el. Ez döntő tényező volt abban, hogy később tizenegy olyan idegfestési eljárást dolgozott ki, amit a Román Tudományos Akadémia újításként fogadott el. Az 1956-os események következményei őt sem kímélték. A diákként elkezdett kutatómunkát négyévi vidéki körorvosi ténykedés után folytathatta a Román Tudományos Akadémia 1962-ben alakult marosvásárhelyi kutatóintézetében. Bukarestben szakvizsgázott kórbonctanból, doktori dolgozatának témája az allergiás agyvelőgyulladás volt.
1971-ben Humboldt-ösztöndíjjal a müncheni Max Planck pszichiátriai intézetben az öregedő agy elváltozásait kutatta. Ottléte alatt olyan ezüstözési eljárást dolgozott ki, amivel az Alzheimer-kór elváltozásait könnyen ki lehet mutatni. Bár marasztalták, hazatért, és 1972-ben megkapta az orvostudományok doktora és a kórboncnoki főorvos címet. Annak ellenére, hogy a három legjelentősebb agykutató között tartották számon, az egyetem szövettani katedráján meghirdetett állásra mást vettek fel. "Az egyetem akkori didaktikai rektora Pop de Popa Ioan volt, behívott és azt mondta: értsem meg, központi utasítás van arra, hogy fel kell javítani a marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatói közösségének nemzetiségi összetételét" – nyilatkozta a sorsdöntő eseményről.
Mivel Magyarországra sem sikerült kitelepednie, úgy döntött, hogy a csíkszeredai kórházat választja, ahol nem volt kórboncnok főorvos. Csíkszeredában megszervezte a kórbonctant és a kórszövettant, 1977-ben a törvényszéki orvostan vezetőjévé is kinevezték, és tíz éven át mind a két osztályt vezette. Bár kudarcnak érezte, hogy a kórbonctan nem kapott modern készülékeket, a tudományos munkát sohasem hagyta abba. Dr. Megyes Tibor sebészkollégájával közösen az emlődaganatok gyors azonosítását lehetővé tévő módszert fejlesztett ki. Sikernek tartotta, hogy 1994-ben felavatták a kórbonctan új épületét, s büszke volt arra, hogy öt szakorvost nevelt ki, és jól felkészült, ambíciós utódra hagyta az intézetet.
Munkásságát a szakma mindvégig elismerte. 1991-ben újabb Humboldt-ösztöndíjjal Berlinben végzett kutatómunkát, eredményeit amerikai és román állami kitüntetésekkel jutalmazták, 1991-től a Nemzetközi Agykutató Társaság tagjává vált, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjai közé választotta, sok díjjal, kitüntetéssel értékelték tevékenységét, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház frissen felújított könyvtára a dr. Kelemen József nevét vette fel. (b.)
Dr. Kelemen József /Szászrégen, 1934. nov.9. – Csíkszereda, 2014. szept. 6./
Népújság (Marosvásárhely)2015. november 5.
1956 erdélyi és aradi visszhangja
Megnyitó szavaiban Borbély Zsolt Attila, az EMNT megyei elnöke, az est moderátora azt mondta: idén is megemlékeznek a magyar szabadságvágy vulkánszerű robbanásáról, 1956-ról, és ennek kapcsán „a konzervatív gondolkodás apostolát”, Edmund Burke-öt idézte: a nemzet nemcsak a jelenben élők közössége, hanem egy generációkon átívelő szövetség az egykor éltek, a jelenleg élők és a majdan születendők között. Ezzel a felfogással rokon az a megfogalmazás, hogy a környezetünket az unokáinktól kaptuk kölcsön, úgy vigyázzunk rá. E szerves társadalom-felfogásból fakad az a felfogás is, hogy biztatóbb, szebb jövőt csakis a múlt ismeretére lehet építeni. A továbbiakban megemlítette: „szellemi kommandók dolgoznak a baloldali liberális térfélen azon, hogy meghamisítsák múltunkat”. Tófalvi Zoltán – mutatta be a meghívott előadót – önmagában egy történelmi kutatóintézet munkásságával fölér, többek között 1956-nak az erdélyi kihatásai terén végzett kutatásai megkerülhetetlenek.
Az előadás előtt Czernák Ferenc mondta el Márai Sándor Mennyből az angyal c., 1956-ról szóló nagyhatású költeményét.
Tófalvi Zoltán történész, szerkesztő, a magyar nemzeti gyásznap, november 4. előestéjén meghívott előadó minden kétséget kizáróan 1956 romániai történéseinek, a magyarországi forradalom és szabadságharc itteni kihatásainak magasan legjobb ismerője, szakértője. Immár évtizedeket töltött levéltárak, a Szekuritate és egyéb állami szervek hozzáférhető dokumentumainak, az egykori (többnyire koncepciós) perek ügyiratainak tanulmányozásával (mai napig sem hozzáférhető minden!), nagyon sok egykori elítélttel, az akkori hatalom képviselőivel találkozott és beszélgetett (már akik hajlandók voltak nyilatkozni és szembenézni egykori önmagukkal). Elképesztő mennyiségű (és értékű) dokumentumanyagot gyűjtött össze és dolgozott fel, többek között öt méretes könyvben, de ezúttal Aradon is biztosította a Jelen Ház nagytermében megjelent hallgatóságot, hogy továbbiakra is számítani lehet. Jelenleg dolgozik egy mintegy ezer (1000!) oldalas köteten, amely az „erdélyi kérdés” XX. századi magyar és román megközelítését, elképzeléseit dolgozza fel.
Abból a néhány vonatkozásból, példából, amit tegnapelőtt este megosztott hallgatóságával, úgy gondolom, izgalmasabb, váratlan fordulatokban bővelkedőbb lesz e legjobb kriminél. (Persze akkor, ha az olvasót egyáltalán érdekli a történelem.)
De szóljunk 1956 erdélyi és aradi vonatkozásairól, amiről Tófalvi Zoltán mindenkinél többet tud, és egy „rövid” (amúgy kb. másfél órás) előadásában – nem kis adottság! – nemcsak lényeges, de nagyon érdekes és jellemző „apróságokkal”, első pillantásra részletkérdésnek tűnő információkkal ragadta meg hallgatóságát. A témáról – többek között a Nyugati Jelenben az évek során megjelent számos cikkből is – tudhat egyet s mást az érdeklődő olvasó, e sorok írója pedig (a véletlen folytán) az átlagosnál talán többet, mégis nagyon sok új információval gyarapodott az előadás nyomán. Még a Szoboszlai Aladár katolikus (Pécskán, Aradon szolgált) pappal kapcsolatos per kapcsán is, amelyben tíz résztvevőt halálra ítéltek, és ki is végeztek – máig nem tudni, hol földelték el őket. (Napjainkban még nem publikus, de autentikus információ: komoly kezdeményezések vannak a perben kivégzett tízek földi maradványainak felderítésére.)
Rendkívül érdekes (a többség számára ismeretlen) háttér-információkat hallhattunk az érmihályfalvi református lelkész, Sass Kálmán-féle mozgalommal, a kolozsvári, nagyváradi, temesvári stb. megmozdulásokkal, az 1956-os forradalommal összefüggésben a román és magyar titkosszolgálatok szoros együttműködésével (!) kapcsolatban.
Mindezek bővebb kifejtésére, taglalására azonban újságoldalak kellenének.
Maradjunk abban: aki nem volt ott november 3-án késő délután a Jelen Házban megtartott előadáson, sokat vesztett.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)