udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7305
találat
lapozás: 1-30 ... 6421-6450 | 6451-6480 | 6481-6510 ... 7291-7305
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. november 11.
Rokon lelkek vallomásai
Áprily Lajos és Reményik Sándor leveleskönyvének olvasása közben
A kolozsvári Polis Könyvkiadó és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum jelentette meg 2014 tavaszán Áprily Lajos és Reményik Sándor levelezésének impozáns kiadását, a Rokon lelkek álmodója című, közel hatszáz oldalas kötetet.
Liktor Katalin, a kiadvány sajtó alá rendezője írja bevezető tanulmányában:
„Reményik Sándor és Áprily Lajos barátságának története és ennek elsődleges forrásai (az egymáshoz írott leveleik és verseik) mély, őszinte hűségről és szeretetről adnak hírt, ez a kapcsolat örök értékként és példaként szolgálhat az utókor számára. Tanulhatunk tőlük: együttérzést, tiszteletet, egymás iránti türelmet, hitet és példásan tiszta, testvéri szeretetet.”
A 381 hosszabb-rövidebb levél és a gazdag jegyzetanyag olvasása közben arra is figyeltem, hogy miként jelenik meg bennük Áprily Lajos első munkahelyének, Nagyenyed mindennapjainak a képe, Áprily és Reményik barátsága, a két költő lelkialkata.
Nagyenyedről Áprily 45 levelet küldött barátjának, az elsőt 1920. március 3-án, személyes megismerkedésük előtt írta, az utolsót 1926. május 3-án. Ezekre lelkiismeretesen, pontosan válaszolt Reményik Kolozsvárról vagy kezeléseinek, üdüléseinek színhelyeiről. A két költő közti erős lelki kapcsolat, az egymás iránti bizalom, őszinteség minden levélből kitűnik.
Reményik levele Áprilynak: „Milyen otthon vagyok én Tenálad a Te lelked, a Te költészeted világában, azt csak én tudom, meg az Isten, aki hallotta, hányszor tettem fel magamnak szinte ugyanezen szavakkal a kérdést: Vajon hogy vannak, mit csinálnak most, éppen most azok a drága, gyönyörű vidékek, ahol régen, boldogabb időkben jártam? És nem írtam le soha ezt a mondatot és Te most leírtad. Köszönöm. Valami csodálatos ajándékot kaptam ezzel...valami különösen egészíted ki Te az én lelki élményeimet! Azt tudod jól, hogy mekkora természetimádat, milyen síró, örök »havasi nosztalgia« van bennem is, merem állítani, ugyanakkora, mint benned. És az én tragikumom, hogy ennek a motívumait sem bírom belevinni költészetembe úgy, ahogy szeretném...Én csak írok a fenyvesről. Te beszélteted magát a fenyvest, megérzékelteted úgy, hogy többé nem Te szólasz, hanem az, aminek lelket adtál. Erre a festői objektivitásra vágyom én valami lehetetlen vággyal.” (1921.)
Szabadság (Kolozsvár)2015. november 11.
Pert nyert Árus Zsolt: a törvény betartatására kötelezik a prefektust
A kétnyelvű feliratok számonkérésére kötelezte ítéletében a Hargita megyei törvényszék Jean-Adrian Andreit, Hargita megye prefektusát. Az ítélet nem jogerős.
A prefektust Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke perelte be egy évvel ezelőtt, azért mert a kormány Hargita megyei képviselője nem járt el a nyelvhasználati jogok betartatását követelő beadványa ügyében.
Árus Zsolt azt kérte, hogy a prefektus szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra. Árus az MTI-nek elmondta, Maroshévízen tapasztalta, hogy hiányoznak a közintézményekről a magyar feliratok. Maroshévíz egyike a székelyföldi román többségű kisvárosoknak, amelyben azonban a magyarok aránya meghaladja a törvényben megszabott 20 százalékot.
A prefektus válasza szerint felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét a törvényes kötelességére, de ennek ellenére sem jelentek meg kétnyelvű feliratok a városban. „Jeleztem, hogy nem egyedi esetről van szó, és arra kértem a prefektust, hogy szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó szabályok betartására. Erre a beadványra már nem érkezett válasz, és az előzetes eljárás részeként benyújtott újabb beadványra sem. Ezért fordultam a törvényszékhez” – magyarázta Árus Zsolt.
„A kormány székelyföldi megbízottai azonnal intézkednek, ha a román érzékenységet sértő megnyilvánulásról érkezik panasz hozzájuk, de a törvényt is áthágva semmit nem tesznek a magyarok jogainak az érvényesítése ügyében” – tette hozzá Árus Zsolt.
Krónika (Kolozsvár)2015. november 11.
Lemondóka
Igenek és nemek óvatos egyensúlyozásával reagáltak az RMDSZ vezető tisztségviselői az elmúlt napok kormányrángató-rengető történéseire: az utca hangja igazat üvölt, de azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy mindenkinek le kell mondania; jogos a düh, de nem minden politikus korrupt.
A bukaresti klubtragédia után utcára vonuló, elkeseredett, felháborodott tízezrek erődemonstrációja kötéltáncra kényszerítette az áldatlan romániai állapotokért bármikor felelősségre vonható döntéshozókat, így a magyar parlamenti képviseletet is.
A stabilitást előszeretettel szorgalmazó szövetség most fékezett lendülettel, de megpróbálta felvenni a társadalom gyökeres megújulását célzó mozgalom ritmusát. Miközben az előre hozott választás ötletét akkor még támogató Kelemen Hunor a hétvégi SZKT-n azt pedzegette, hogy bátornak kell lenni, és nem a székhez kell ragaszkodni, hanem a közjót kell előtérbe helyezni, Kovács Péter már hajmeresztőbb kilengést is elképzelt a kötélen: ha kell, az RMDSZ képviselői és szenátorai visszaadják mandátumukat.
Persze könnyű kilátásba helyezni. A szövetség megmondóembere hangzatos kijelentésének megvalósulási esélye minimális – ez el sem hangzott kolozsvári beszédében, az érintett hallgatóság előtt, hanem utólag, felszólalása kiegészítéseként közölte írásban. Szinte biztos, hogy az RMDSZ frakcióiban ellenkezést váltott/váltana ki az ötlet, egyesek bizonyára foggal-körömmel kapaszkodnak még egy évig érvényes mandátumukba. Ahogy a jövőre újabb ciklust már nem vállaló Borbély László fogalmazta meg a maga módján az SZKT-n: nehogy magunkra vegyük az egész romániai társadalom ódiumát.
Pedig épp hogy most lenne itt az a pillanat, amikor a magyarság képviselete széles körű tiszteletet vívhatna ki magának a többség szemében. Garantálható, hogy – a sokismeretlenes következményeken túl – a lemondás nem járna szavazatvesztéssel, sőt. A járulékos károkat legfőképp a szenátorok és képviselők szenvednék meg, akik közül sokaknak tériszonyuk van, félnek a zuhanástól, nem mernek kezdeményezni, és meggyőződésük, hogy mutatványukkal, politikai szerepvállalásukkal elsősorban nem a közjót kell szolgálniuk.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)2015. november 11.
A külhoni magyaroknak is lehet e-kártyájuk
Január elsejével a külhoni magyar állampolgárok is jogosultak lesznek e-kártya használatára – közölte Pintér Sándor magyar belügyminiszter Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában.
A belügyminiszter a parlament honlapján hétfőn közzétett válaszában azt írta: az elektronikus személyazonosító igazolvány igénylésének nem lesz feltétele a magyarországi lakcím, az adóazonosító jel vagy TAJ-szám megléte, továbbá a személyazonosító igazolvány sem.
Az elektronikus személyazonosító igazolvány bevezetését követően a külföldön élő magyar állampolgárok a szokásos módon, az okmányirodai rendszerben – okmányirodákban, kormányablakokban, illetve a Központi Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) Központi Ügyfélszolgálati Irodájában – igényelhetik az elektronikus személyazonosító igazolvány kiállítását – fejtette ki Pintér Sándor.
A kormány célja, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerint külföldön élő magyar állampolgároknak – lakóhelyükhöz közel – Magyarország külképviseletein is legyen lehetőségük benyújtani a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet – olvasható a válaszlevélben.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt jelölte meg célként az e-kártya bevezetésére vonatkozóan, hogy egy okmánnyal minden helyzetben lehessen ügyeket intézni. A parlament július 6-án fogadta el az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat.
Az új okmányt – ami összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat – felmenő rendszerben vezetik be.
Krónika (Kolozsvár)2015. november 11.
Kiállítás a magyar emigrációról
A 17–19. század közötti törökországi magyar emigráció életébe nyújt bepillantást a november 12–17. között a nagyváradi várban látható fényképtárlat.
A fotókiállítás az egri Eszterházy Károly Főiskolán volt látható, mely dr. János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem leköszönő rektora és dr. Verók Attila, az egri főiskola dékánhelyettesének személyes kapcsolatának és kezdeményezésének köszönhetően most Nagyváradra kerül, tájékoztatta a sajtót tegnap Huszár István Nagyvárad alpolgármestere. Mint elmondta, a nagyváradi polgármesteri hivatal társszervezője ennek a tárlatnak, melyet november 12-én délelőtt tizenegy órától nyitnak meg a nagyváradi vár L. épületében. A kiállítás ingyen látogatható november 17-ig naponta 9–17 órák között. Huszár István elmondta, hogy a polgármesteri hivatal meghívókat küld ki a magyar tanintézményekhez, illetve magyar-, és történelemtanárokhoz abban bízva, hogy minél többen látni fogják a tárlatot, mely Nagyváradról a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület székházába fog átkerülni.
A száműzetés mindennapjai
A nagyváradi kiállítás megszervezésében tevékenykedő Mihálka Nándor történész a tárlat kapcsán a sajtótájékoztatón tudatta, hogy egy több mint nyolcvan felvételből álló fényképkiállításról van szó. „Az egész kiállításnak az a koncepciója, hogy a 17. századtól kezdve a 19. századig a magyar jelenlétet dokumentálták Törökországban, Thököly Imrétől, Mikes Kelemenen és Rákócziékon át Kossuth Lajosig. A magyar emigráció jelenlétének helyszínei, emlékhelyei, valamint különböző dokumentumok felvételei lesznek láthatók, kezdve a rodostói Rákóczi laktól a Kossuth Lajos emlékszobáig és emlékházig, valamint a hozzájuk kapcsolódó egyéb épületek, utcák, paloták is láthatók, melyekben a kor szultánjai és pasái laktak”. Mihálka Nándor kifejtette, hogy érdekes dokumentumokról is készültek fényképek, többek között olyan levelekről, amelyek árulkodnak arról, hogy milyen úton-módon történt, és mennyibe került Kossuth Lajosnak a költöztetése egyik városból a másikba, melynek költségét egyébként a török állam teljes egészében magára vállalta. Mint mondta, a tárlaton feltárulnak a magyar történettudomány számára újdonságnak számító információk is, de ezek nem nagy volumenű felfedezések, hanem inkább a törökországi magyar emigráció mindennapjaiba nyújtanak mélyebb bepillantást. Külön érdekessége a kiállításnak az, hogy megmutatja azt, maguk a törökök miképpen viszonyultak a magyar emigrációhoz. A tárlat anyagából az derül ki, mondta Mihálka Nándor, „hogy a magyar emigráció jól érezte magát Törökországban, és rendkívül hálás is volt ezért, mert a törökök mindent elkövettek annak érdekében, hogy otthonosan és kényelmesen érezzék magukat magyarjaink Törökországban.”
Pap István
erdon.ro2015. november 11.
A visszakönyörgött nacionalizmus
A bukaresti Egyetem téren sok mindent hallhatott az ember, ezernyi véleményt, ötletet. Egy követelésben azonban szinte mindannyian egyetértettek: Romániát vissza kell venni a jelenlegi hatalomtól. Csakhogy mindenki azt ért ez alatt, amit akar. Nagyon sokan azt sérelmezték, hogy a jó öreg román nacionalizmus lanyhult, a többségi nagynemzeti érzelmet visszaszorították; ezt kellene újraindítani.
Ezt pedig nem csak a jelenlévő Új Jobboldal tagjai állították, hanem – meglepetésre – nagyon sok fiatal is. Szinte csüggnek a fasisztoid elveket való színész-rendező, Dan Puric ajkain, áhítattal hallgatva szavait. Ez pedig a legsötétebb ortodox nacionalizmusból eredő fasizmust élteti. Szerinte a legionáriusok törvény általi betiltása (ennek ellenére székházukon leng a duplakeresztes zöld zászló, és szerepének nem kis hányadát átvette a törvényszék által nemrég elismert Új Jobboldal) – románellenes lépés volt, és megkérdőjelez minden másságot. Olyan emberről van szó, akiről még Andrei Pleșu is azt írta: „Puric úr a nemzet egyféle önkényes legendásítását bátorítja, amelyből az derül ki, hogy a népünk a tökéletességet érinti. Egyedüliek, az egész világon üldözöttek, a legigazibb keresztények, a földkerekség reménységei, a faj kiválóságai vagyunk.” És ezt a színészt javasolta „a tér” – többek között – miniszterelnöknek.
A nagynemzeti álmok visszaszorításáért való zokogást nem értem, hiszen az elmúlt száz esztendőben nem volt olyan kormány, amely ezekről lemondott volna. Olyannyira, hogy az egységes nemzetállam kifejezés ki sem kerülhetett az alkotmányból. Ami fájhat, az hogy az állam élén egy német – Klaus Johannis – áll, a hírszerzőket ugyancsak német – Eduard Hellvig – vezeti, a legnépszerűbb emberek egyike, pedig – Raed Arafat – egy palesztin arab. „A mi románjaink hol vannak?” – kérdezte egyikük.
Érződik a levegőben, hogy elég egy kis szikra, s a túlzott nemzetieskedés hatalmas lépésekkel újból fellángol. Sokan csak a megfelelő pillanatra várnak. Borítékolni lehet, hogy egyelőre a hatalom közelébe sem kerülnek, mert olyanok a nemzetközi körülmények, de hogy holnap mi lesz, az nem tudott. Ők erre a holnapra készülnek. Erre oda nem figyelni hiba lenne.
Román Győző
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely2015. november 11.
Struktúraváltás szükséges
Háromszék gazdasága versenyképtelen
A gazdaság struktúrája, a magas hozzáadott értéket termelő ipar hiánya miatt alacsony a háromszéki gazdasági teljesítmény. Erdélyben Kovászna és Hargita megye kullog a rangsor végén.
A Ziarul Financiar erdélyi és bánsági megyékre vonatkozó elemzése szerint a térségben Temes, Kolozs és Brassó gazdasága teljesít az országos átlag fölött. Erdélyben 7120 euró az egy főre eső GDP, míg az országos átlag 7500 euró. Temes megyében az egy főre eső GDP 9700 euró, 30 százalékkal több, mint az országos átlag, és munkanélküliségi mutatója is csupán 1,6 százalékos. Kolozs megyében az állástalanok aránya 2,8 százalék, az egy főre eső GDP 9460 euró, a nettó bér pedig 116 lejjel nagyobb az 1661 lejes országos átlagnál. Brassó megyében az egy főre eső GDP 9313 euró, a nettó fizetés viszont alacsonyabb az országos átlagnál, 1566 lej.
Erdélyben a két székely megyének vannak a leggyengébb mutatói. Hargita az utolsó 4907 eurós GDP-vel és 1140 lejes átlagbérével. Háromszék valamivel jobban teljesít, a GDP 5305 euró, az átlagbér 1240 lej. Beszédes adat, hogy a húsz legnagyobb háromszéki cég tavalyi összesített forgalma 1788 millió lejt tett ki, alig több, mint a brassói lista harmadik helyén álló Schaeffler Románia Kft. 1738 millió lejes eredménye.
Édler András, a kereskedelmi kamara elnöke úgy véli, Háromszék teljesítménye összefügg a gazdaság struktúrájával, amely nem termel magas hozzáadott értéket. „Ennek tudatában vagyunk, éppen ezért próbálunk annak érdekében tenni, hogy megváltozzon a gazdaság struktúrája”, mondta lapunknak. Meglátása szerint az autópálya és repülőtér közelsége segítene befektetők megtelepedésén, de nem minden ezen múlik, hiszen a szomszédos Brassó megyében sincs ilyen infrastruktúra, de a gazdasági berendezkedése miatt kiemelkedően teljesít.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely2015. november 11.
Korodi Attila korrupcióról, felelősségvállalásról
Rengeteg olyan baklövést nézett el a romániai társadalom az elmúlt 26 évben, amelyek egyszer csak összegyűltek. Az embereknek elegük lett abból, hogy az elöljárók egyet mondanak és mást tesznek – véli Korodi Attila csíki parlamenti képviselő.
– A bukaresti Colectiv klubban történt tragédia kapcsán felmerül a kérdés: mivel magyarázható az, hogy a romániai magyar közélet kicsit úgy tesz, mintha tőle távol állna ez a tragédia?
– Az elmúlt 25 évben annyira tudatos – Bukarestből táplált –, az erdélyi magyarokra vonatkozóan negatív döntéssorozatok voltak, hogy az erdélyi magyarság, főleg a tömbben élő magyarság úgy érzi, az ő problémáira az ország többi része nem érzékeny. Úgy látják, hogy sajátos a helyzetük, amellyel szemben teljesen passzív, érdektelen az állam. Ha tehát mi ki tudunk hozni valamit magunknak, akkor jó, ha nem, hát nem. Keresztély Irma volt háromszéki főtanfelügyelő fogalmazott a minap nagyon jól a román nyelvtanulással kapcsolatban, miszerint a román államnak azért érdeke, hogy a magyar gyermekek ne tanuljanak meg románul, mert az az állam érdeke, hogy a magyar gyermek felnőttként menjen el az országból. Szerintem a magyarok részéről a szolidaritás azért működik ilyen rosszul, mert a 25 év gyakorlata azt mutatta, hogy Románia nagyon homogénen gondolkodik mindenről. Így a székelyföldi magyar ember azon veszi észre magát, hogy elszörnyülködik a tévékészülékek előtt a történtekről, de úgy érzi, mintha a látottak egy más világ része lenne, és olyan emberekről szól, akik érte talán nem mozdulnának meg. És később persze rájön, hogy ez nem így van, de Csíkszereda esetében el kellett telnie négy napnak, hogy kifejezze együttérzését az utcán.
– Amúgy mitől jutott odáig a romániai társadalom, hogy nagyvárosokban ezrek-tízezrek tüntettek napokon keresztül? Huszonhat esztendő frusztráltsága gyűlt össze?
– Rengeteg olyan baklövést nézett el a társadalom az elmúlt huszonhat évben, ami egyszer csak összegyűlt. A Colectiv lokálnál történt szerencsétlenség rávilágított arra, hogy az embereknek elegük lett abból, hogy sokan egyet mondanak és mást tesznek, a kettő között pedig hatalmas középszerűség van.
– Hogyan tisztulhat meg egy ilyen helyzetben a romániai és ezen belül természetesen a romániai magyar közélet? Mert ugyebár erről is beszélnünk kell.
– Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén is elmondtam: egy dolog, ami a politikai döntéshozást illeti és más az, ami a közszférában, tehát a legnagyobb munkáltatórendszerben dolgozókat illeti. Mert az egyszerű ember a legtöbbször nem a döntéshozóval találkozik, hanem magával a végrehajtóval. És ha a közintézményekben nincsen egyfajta életpálya modell, ami megélhetést, karriert és kiszámíthatóságot biztosít, akkor az emberek improvizálnak, egyszerűen nem törekednek arra, hogy fejlődjenek. Kitérve a politikusokra: néhány kérdést jó lenne újragondolni. Jelenleg el van csúszva a döntéshozatal és a felelősségek vállalása. Teljesen elavult rendszerrel találjuk szembe magunkat, amire nincs válasz hat-hét éve, pedig válaszolni kell. Nem lehetne megengedett például az, hogy egy átlátható parlament helyett most közel hatszáz fős intézmény dolgozzon, ekkora számmal a munka lehetetlen.
– Mit gondol, aki ellen vizsgálati eljárás indul, illetve akinek megkérdőjeleződik a szakmai hozzáértése, az induljon vagy sem helyhatósági vagy parlamenti választásokon?
– Kétfelé kell választanom a válaszom. A klasszikus korrupciós történetek esetén kérdés nélkül félre kell állni. Másfelől amikor azt firtatják, hogy egy meghozott döntés jogos-e vagy sem, és ezért ugyanazon köpeny alá tesznek, ilyenkor megálljt kell mondani, mert így bármikor bárkit kivesézhetnek. A nyugati társadalomban ezt nem kezelik egy lapon. Nálunk Ráduly Róbert lemondott csíkszeredai polgármester esete is bebizonyította – aki szerintem nem kellett volna lemondjon, de a döntése az ő szempontjából korrekt volt –, hogy bármikor bármelyik kolléga hozható ilyen kiszolgáltatott helyzetbe, aki közügyeket vállal. Ez is jelzi, hogy baj van.
– Ha mondjuk az ön tisztességét, a munkához való hozzáállását megkérdőjeleznék, mit tenne?
– Hűha, ez nagyon nehéz kérdés, mert az ember bármikor kerülhet ilyen helyzetbe. Nem hiszek a kaptafára való szabásra, az ország most ettől szenved. Mert mindent kaptafára szabnak. Az igazságszolgáltatás is örül, hogy kaptafára szabhat, ebből viszont csak feszültség jöhet ki.
Kozán István
Székelyhon.ro2015. november 11.
Sepsiszentgyörgyi bírálat az EMNP vezetőinek
Diktatórikus vezetési stílussal, törvénytelen és szabályzatellenes döntések meghozatalával vádolja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) több országos vezetőjét a sepsiszentgyörgyi tagság egy része.
Szerdai sajtótájékoztatójukon a párt országos vezetősége által korábban feloszlatott sepsiszentgyörgyi szervezet vezetői és tagjai dokumentumokkal, hangfelvételekkel alátámasztva hosszasan bizonygatták a vélt visszaéléseket, és bemutatták a kilépési nyilatkozatukat is.
Bedő Zoltán, az év elején feloszlatott sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke bejelentette, gondolkodik azon, hogy becsületsértés miatt bírósági eljárást indítson. A tájékoztatón részt vevők bejelentették, megalakítják a Magyarság Megmaradásáért Szövetség elnevezésű mozgalmat, ahova szívesen látják bármelyik magyar párt tagját, de ők nem méretkeznek meg a választásokon. Céljuk, hogy az évek során összekovácsolódott tagságot továbbra is összetartsák.
Bedő Zoltán felidézte, idén márciusban az őt sepsiszentgyörgyi elnöknek viszszaválasztó közgyűlést utólag érvénytelennek minősítette a párt országos vezetősége, arra hivatkozva, hogy nem volt meg a kvórum, holott a szabályzat értelmében a több mint egy éve tagsági díjat nem fizetőket kizárták, így az ülésen résztvevő 42 személyből álló testület Bedőék szerint döntőképes volt.
Később új közgyűlést hívott össze az országos elnökség, ám azon csak 12-en jelentek meg, így a sepsiszentgyörgyi szervezetet feloszlatták. Ezt a döntést a sepsiszentgyörgyiek megóvták a párt országos etikai és szabályzatfelügyelő bizottságánál, a nekik igazat adó testület vezetőit – a nagyváradi Kristófi Kristófot és a kolozsvári Bitai Lászlót – később olyan helyzetbe hozták, hogy végül kiléptek a pártból – állítja Bedő.
A sajtótájékoztatón részt vevők – Ütő Gusztáv képzőművész, egyetemi tanár, Tompa György főorvos, megyei tanácsos, Váncsa Albert tanár, sepsiszentgyörgyi tanácsos, Fazakas Ildikó pszichológus, Tóth Barnabás tanár, Tréfás János vállalkozó – mindannyian megerősítették, törvénytelennek tartják az addig jól működő, egyik legerősebb helyi szervezet feloszlatását.
Bedő Zoltán szerint a pártot a háttérből továbbra is Toró T. Tibor volt elnök – jelenlegi alelnök – irányítja, akire szerintük első perctől jellemző volt a diktatórikus stílus. Toró T. Tibort szerda koraestig nem tudtuk elérni.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro2015. november 11.
Kiemelt fontosságúnak ítélt iskolai anyanyelvhasználat
Az oktatási intézmények belső szabályzatában kellene rögzíteni az anyanyelvhasználatot, s nemcsak a kétnyelvű iskolai feliratok kihelyezését, hanem a belső kommunikációtól az elemiseknek adott minősítések szintjéig is figyelni kellene erre – nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlapnak a Civil Elkötelezettségi Mozgalom (CEMO) vezetője, Szigeti Enikő.
A legutóbbi marosvásárhelyi tanácsülésen megszavazták, hogy a 2015–2016-os tanévben melyik önkormányzati képviselő melyik oktatási intézmény vezetőtanácsába lesz szavazati joggal bíró tag. Az előző évekhez viszonyítva a jegyzék nem sokat változott, csupán a lemondott tanácsosok kerültek ki belőle, s az újak foglalták el helyüket.
Pár évvel ezelőtt történelmi pillanatnak nevezte az országos RMDSZ azt a napot, amikor az új tanügyi törvény megszavazásával lehetővé vált, hogy az önkormányzati képviselők, közöttük az magyar tanácsosok is bekerüljenek az iskolák vezetőtanácsába. Nagy lehetőségként értékelték ezt, hiszen, mint mondták, a magyar tanácsosoknak így lehetőségük nyílt az anyanyelvi jogokat érvényesíteni, s támogatni a magyar oktatókat, aligazgatókat.
A CEMO vezetője szerint azonban Marosvásárhelyen a magyar tanácsosok egy része nem jár el rendszeresen a vezetőségi ülésekre, és konfliktusos helyzetként értékelik azt, ha a magyar feliratok, a belső magyar kommunikáció ügyében kell felszólalniuk. Szigeti Enikő elmondta, hogy egyedül a Művészeti Gimnáziumban sikerült egy magyar szülő és Karácsony Erdei Etel tanácsos közbenjárására elérni, hogy a belső szabályzatba foglalják be az anyanyelvhasználat fontosságát, s minden téren próbálják meg alkalmazni azt.
„Sajnos ettől a normálisnak mondható helyezettől legtöbb iskolában még nagyon távol állnak. A marosvásárhelyi magyar tanítók közül sokan az elemis kisdiákok ellenőrzőjébe írt minősítéseket is románul írják be, holott a törvény lehetőséget ad arra, hogy ne Fb-t (Foarte bine) írjanak, hanem a román tantárgyon kívül Nj-t (nagyon jó). A magyar tanácsosoknak támogatniuk, képviselniük kellene a magyar oktatók, az aligazgatók érdekeit is. Figyelemmel kellene követniük a magyar ügyeket, támogatniuk azokat a szülőket, akik az anyanyelvhasználatért harcolnak. Az érdekkérvényesítés terén nagy hiányosságok vannak” – nyilatkozta Szigeti Enikő.
A civil aktivista szerint fontos lenne, hogy Peti András alpolgármester és Soós Zoltán, az RMDSZ-frakció új vezetője odafigyeljen arra, hogy a városháza kit küld a vezetőtanácsokba, mert az elmúlt két évben a polgármesteri hivatalt kizárólag román személyek képviselték ezekben a testületekben.
Érdeklődésünkre Józsa Tibor önkormányzati képviselő – aki jelenleg is több oktatási intézmény vezetőtanácsának tagja – elmondta, hogy amennyiben időben, három nappal korábban értesítik az ülésről, s valóban fontos témák kerülnek napirendre, mindig megpróbál részt venni a megbeszéléseken. „Nemcsak a magyarokét, hanem minden gyermek érdekeit képviselem az üléseken. Vannak olyan iskolák, ahol jól együtt lehet működni a vezetőséggel, máshol csak formaságból hívnak meg” – fogalmazott a tanácsos. Józsa Tibor rámutatott: fontosnak tartja az anyanyelvhasználatot, s valahányszor a magyar osztályok indításáról, esetleg megszüntetéséről van szó, odafigyel a kérdésre, s amennyiben lehet, nem engedi, hogy hátrányba kerüljenek a magyar diákok.
„Ha tudomásom van arról, hogy a lakótelepi iskolákban nem akarnak egy újabb osztályt indítani, mindig fellépek. A magyar nyelvű táblák kihelyezését is fontosnak tartom, ahol lehet, ott ki is tették, igaz, van olyan iskola, ahol csak azon a folyosón, ahol a magyar osztályok is működnek” – mondta Józsa Tibor, aki azt nyilatkozta, hogy a vezetőtanácsi ülések hetven százalékán részt vesz.
Haller Béla hat vezetőtanács tagja. Elmondta, hogy megpróbál eljutni az ülésekre,de sok esetben ezeket déli 12 órakor tartják, s ilyenkor munkahelyi elfoglaltsága miatt kénytelen hiányozni. Az anyanyelvhasználat kapcsán elmondta, hogy tavaly a Meseházikó óvodában gyorsan megoldott a kétnyelvű feliratozás, kisebb ellenállás van a Manpel óvodában, a Nicolae Bălcescu iskolában sikerült, az Elektromaros Szakiskolában részben sikerült kihelyezni a kétnyelvű feliratokat. „Amit a CEMO szeretne, hogy minden, a hirdetőkön megjelenő szöveg is kétnyelvűek legyen, az egy ideális állapot, mi igyekszünk az iskolákban megközelíteni ezt. Megtörténik, hogy senki nem meri lefordítani a román hivatalos leveleket, s ezért csak egynyelvű a hirdető. Úgy érzem, sikerült kisebb-nagyobb pozitív változás elérnem, s fontos, hogy az önkormányzati képviselő is tagja legyen az oktatási intézmények vezetőtanácsának” – fejtette ki a képviselő.
Simon Virág
Székelyhon.ro2015. november 11.
Merre mész Moldova?
Románia Moldova-politikája alapjában véve nem kormányfüggő. Bármilyen kormány alakulna is - eltekintve valamilyen szélsőséges erő esetleges hatalomra jutásától - a két ország viszonya nem változna alapvetően. Székely Ervin helyzetértékelése.
Moldova Köztársaság esetében a tét az, hogy az ország orosz befolyás alá kerül vagy pedig az Európai Unió amolyan nem hivatalos előörse lesz. A volt szovjet tagköztársaságnak mindenképp tartoznia kell valahová, ugyanis az ország egészségtelen gazdasági szerkezete miatt nem képes arra, hogy huzamosabb ideig fenntartsa önmagát, különösen akkor, ha az orosz piacok bezárulnak előtte.
Románia természetesen Moldova EU-orientációját szorgalmazta következetesen, s az utóbbi időben ezért nagyon sokat is tett. Nem csak az évente átlagosan 100 millió eurót kitevő vissza nem térítendő hitelekről, a moldáv borok és más mezőgazdasági termékek felvásárlásáról, a gázvezetékek összekapcsolásáról és romániai gáz-szállításról, a mintegy 5000 ösztöndíj folyósításáról van szó, hanem arról is, ahogyan a román diplomácia igyekszik napirenden tartani az EU-ban és a NATO-ban a „moldáv ügyet” és megpróbál minél szélesebb körű támogatást szerezni Moldova Köztársaság nyugati orientációjának megtartása érdekében.
Az elmúlt néhány hónapban azonban Oroszország is „bekeményített”. Moszkva – miután sikerült valamelyest konszolidálnia ukrajnai pozícióit – immár távolabbra tekint. A Közel keletre és az úgynevezett közvetlen szomszédságra. A Moldova Köztársaságban mindig is jelenlévő orosz oligarchia, no meg a titkosszolgálatok hirtelen megélénkültek és némi utcai demonstráció után sikerült megbuktatniuk az amúgy is csekély parlamenti többséggel rendelkező EU-barát Streleţ-kormányt. A jobboldali pártok azóta sem tudnak megegyezni és félő, hogy egy elhúzódó politikai válság tovább rontja az ország amúgy sem kedvező gazdasági helyzetét, miáltal a kis köztársaság még inkább kiszolgáltatottá válik. A visszarendeződés veszélyének hírére Bukarestben is óvatosabbak lettek és Klaus Iohannis államfő bejelentette, egyelőre nem írja alá azt a törvényt, amelynek értelmében egy 150 millió euró értékű hitelt nyújtana Románia Moldova Köztársaságbak. Bár az elnök nem mondta ki nyíltan, sejtetni engedte, hogy a döntés hátterében az áll, miszerint Bukarestben nem látják biztosnak, hogy a Prúton túli ország „az európai útvonalon halad tovább”.
Moldova Köztársaság és Románia viszonylatában van még egy fontos kérdés, ami – érdekes módon – nem segítette, hanem inkább gátolta Románia jószolgálati erőfeszítéseit. Nevezetesen a mindkét országban elég markánsan megnyilvánuló unionista mozgalomról van szó. E tekintetben a mindenkori román vezetés igen óvatos volt, nem kívánta felvállalni az egyesülés programját, mindaddig, amíg a nemzetközi környezet nem kedvezett volna egy ilyen lépésnek. Egyedül Traian Băsescu volt államfő vetette fel az egyesülés lehetőségét (amikor azt nyilatkozta, hogy az unió csak a moldvaiakon múlik), bár véleményem szerint ő ezzel inkább saját rohamosan apadó népszerűségét kívánta kissé feltornászni, mintsem reális politikai programot meghirdetni. Az egyesülés lehetősége azonban valóságos vörös posztó a Moldova Köztársaság lakosságának mintegy 40%-át kitevő orosz, vagy oroszbarát polgároknak és az autonómiát élvező gagauz közösségnek, nem is beszélve a Dnyeszteren túli úgynevezett köztársaságról. Ennek tudatában a Ponta kormány egyfelől nagyvonalú támogatást nyújtott Moldova Köztársaságnak és segítette az ottani européer pártokat, de – legalábbis nyilvánosan – nem szorgalmazta az egyesülést, mi több kínosan ügyelt arra, nehogy bármilyen gesztussal is megsértse „a másik román ország” szuverenitását.
A Victor Ponta vezette kormány lemondása és egy körvonalazódó jobbközép kormány felállása azonban nem teremtett új helyzetet, bár a moldáv unionisták ezt remélték és a kormányfő lemondása után néhány száz kisinyovi tüntető azt követelte, hogy a két román országnak alakuljon egy közös kormánya.
Megítélésem szerint azonban Románia Moldova-politikája alapjában véve nem kormányfüggő. Bármilyen kormány alakulna is (eltekintve valamilyen szélsőséges erő esetleges hatalomra jutásától) a két ország viszonya nem változna alapvetően. Románia nemzeti és humanitárius kötelességének érzi Moldova Köztásraság támogatását, ugyanakkor aligha kockáztatná meg kalandor eszközökkel az egyesülést. Más kérdés azonban, hogy amennyiben Románia gazdasági növekedése – egy kormányváltás okán – megtorpan, akkor nyilván Moldova megsegítésére is kevesebb pénz jut majd, ezért a kezdeményezés Kisinyovban egyre inkább átcsúszhat az oroszbarát politikai erők kezébe.
erdelyiriport.ro2015. november 11.
Ünnepel a Caritas Catolica
Nagyvárad- Szerda délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a Szent Márton Idősek Otthonában abból az alkalomból, hogy az intézmény 20 éve működik, a Caritas Catolica pedig 25 éves múltra tekint vissza.
Exc. Böcskei László váradi római katolikus megyés püspök felidézte, hogy az 1989-es decemberi fordulat arra is lehetőséget teremtett, hogy az egyház is küldetésének megfelelően jelen tudjon lenni a társadalom életében, mely nem csupán a templomokban zajló megszentelő feladat, hanem a diakónia is annak érdekében, hogy minden időben segítséget, vigaszt és támaszt kínáljanak a rászorulóknak. 1990-ben a váradi egyházmegye is gyorsan lépett: előbb a segélycsomagok osztásánál, illetve a közvetítésben vállalt szerepet, majd a szeretetszolgálat különböző struktúrák létrehozásában konkretizálódott, az évek folyamán pedig tovább bővült, gazdagodott a Caritas tevékenysége. Így jutunk el a jelenbe, amikor evangéliumi küldetésének megfelelően az egyház igyekszik érzékenyen reagálni a szociális környezetben bekövetkező változásokra, a lehetőségeihez mérten, ugyanis arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a Caritas mögött is sokan állnak- gondolunk itt főleg külföldi támogatókra és mindazokra az önkéntesekre is, akik szívügyüknek tekintik, hogy segítsenek a bajban levőkön. Ők így, együttesen azt közvetítik a külvilág számára: mindannyian felelősséggel tartozunk egymást iránt, hiszen ez keresztény hitünk egyik lényege- nyomatékosította a főpásztor. Haier Emma, a várad-szőllősi Szent Márton Idősek otthona vezetője arra emlékezett vissza, hogy a rendszerváltozást követően raktár működött az ingatlanban, 1995-ben avattak fel öregotthont és óvodát az épületben. 1999-2000-ben bővítették, és a törvények miatt, illetve azért, mert közben kiépült az egyházmegye iskolahálózata, az óvoda kiköltözött onnan. 2004-ben akkreditálták a szolgáltatásaikat, tavaly pedig egy újabb nagyobb szabású átalakításon ment keresztül az intézmény: például megfigyelőkamerákat szereltek fel, korszerűsítettek a mosdókat, és egy klubtermet is kialakítottak. Most már csak olyan lakóik vannak, akik külső segítség nélkül nem tudják ellátni magukat: Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedők, lebénult személyek. A helyek száma 39, és ugyanennyi kedvezményezettel foglalkoznak, vagyis telt ház van.
Számokban
Rajna József Caritas-igazgató elmondta: az egyesületük tagja a bukaresti székhelyű Caritas Konföderációnak, melynek 11 tagszervezete van (római és görög katolikus Caritasok egyaránt). 125 alkalmazottal és 30 önkéntessel dolgoznak, az egyházmegye több mint 10 településén: Nagyváradon kívül munkapontjaik vannak például Margittán, Tasnádon, Érmihályfalván, Nagyszalontán, Székelyhídon és Fugyivásárhelyen is. 106 idős személlyel foglalkoznak négy öregotthonban, 42 diáknak biztosítanak internátusi szállást. Emellett 60 személynek adnak naponta meleg ebédet a szociális kantinjukban Váradon, és 30-nak Margittán, és 7 házi gondozó központ könnyíti meg 250 páciens életét. A Kanonok sori rendelőintézetükben havonta közel 100 beteget látnak el, illetve ugyanakkor egy uniós projekt keretében 120 nőnek nyújtottak képzést a szociális szolgáltatások területén. Feladatuk van tehát bőven, ezért jó lenne, ha az állami költségvetésből nagyobb mértékben támogatnák a tevékenységeiket, s a helyi önkormányzat is értékelné őket.
Új ügyvezető igazgató
A sajtótájékoztatón röviden bemutatkozott Derzsi Ákos, aki október 1-től a Caritas új ügyvezető igazgatója. Korábban RMDSZ-es parlamenti képviselő és munkaügyi államtitkár volt, majd a könyvkiadás és nyomdászat területére nyergelt át. Ugyanakkor jelen volt két támogató is, Jaap Stellingwerf és Peter Beukenkamp, a hollandiai Kelet-Európáért Alapítvány részéről.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2015. november 11.
Putyin ismét üzent Romániának is a rakétapajzs miatt
Oroszország olyan csapásmérő fegyverek kifejlesztésén dolgozik, amelyek képesek áthatolni bármilyen rakétavédelmi pajzson - jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök, ismét szemére vetve Washingtonnak, hogy az orosz nukleáris erők semlegesítésére törekszik globális rakétavédelmi rendszerének kiépítésével.
Ezáltal az orosz elnök Bukarestnek is üzent, mert – mint ismert – a rakétavédelmi rendszer egyes elemeit a romániai deveselui katonai bázisra telepítette az Egyesült Államok. Hans Klemm amerikai nagykövet éppen kedden jelentette be, hogy a romániai elfogó rakéták hadrendbe állítását jövő év márciusára tervezik.
Az orosz fegyveres erők fejlesztésével foglalkozó tanácskozás nyitó beszédében Vlagyimir Putyin hangoztatta: dolgozni fognak egy saját rakétaelhárító rendszeren is. „Ám mindenekelőtt - ahogy arról már nemegyszer beszéltünk - hozzálátunk olyan csapásmérő rendszerek létrehozásához, amelyek képesek lesznek leküzdeni bármilyen rakétavédelmi rendszert" – jelentette ki az orosz elnök.
A TASZSZ állami hírügynökség Szocsiból keltezett jelentése szerint az államfő megállapította, hogy az orosz fegyveripar vállalatai az elmúlt három évben kidolgozták és sikerrel próbálták ki azokat a sokat ígérő fegyverrendszereket, amelyek - mint fogalmazott - egy többlépcsős rakétavédelmi rendszer körülményei között is képesek végrehajtani harci feladatokat. "Ilyen rendszerek már ebben az évben is kerültek a csapatokhoz" - állította az orosz vezető.
Hozzátette, hogy a mostani tanácskozáson ezek rendszerbe állításáról és további tökéletesítéséről lesz szó. Szavai szerint a következő évtizedekben ezek a fegyverek fogják meghatározni az orosz hadsereg arculatát.
„Washingtonnak rejtett céljai vannak”
Mint kifejtette, az Egyesült Államok és szövetségeseik folytatják globális rakétavédelmi rendszerük kiépítését, amivel a valódi céljuk az, hogy semlegesítsék minden más atomhatalom, mindenekelőtt Oroszország hadászati nukleáris erejét és ezzel "döntő katonai fölényre" tegyenek szert. "Az iráni és az észak-koreai nukleáris fenyegetésre való hivatkozások csak valódi szándékaik leplezésére szolgálnak" - jelentette ki.
Putyin megjegyezte: Oroszországot számos alkalommal biztosították arról, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer európai szegmensére az iráni ballisztikus rakéták jelentette fenyegetés miatt van szükség. "Mi azonban tudjuk, hogy az iráni nukleáris törekvésekkel kapcsolatos helyzet rendeződött, az erre vonatkozó megállapodásokat aláírták, sőt azokat már az érintett parlamentek is jóváhagyták. A rakétavédelmi rendszerekkel kapcsolatos munka ennek ellenére folytatódik" - hangsúlyozta.
Moszkva már többször fenyegette Romániát
Korábban Moszkva részéről konkrét fenyegetések is érték Bukarestet a rakétapajzs elemeinek befogadása miatt. Putyin legutóbb októberben, Szocsiban tett utalást Romániára. Előtte Mihail Uljanov, a moszkvai külügyminisztérium fegyverkezéskorlátozási és fegyverzetellenőrzési osztályának vezetője felhívta az Egyesült Államokat és Romániát, hogy álljanak el terveiktől, "amíg nem túl késő". Az is elhangzott már, hogy amerikai támadás esetén Moszkva elsőként semmisítené meg a deveselui katonai bázist.
maszol/MTI
maszol.ro2015. november 11.
Kelemen-Cioloș találkozó: az RMDSZ bizalomépítő lépéseket szorgalmaz
A magyar-román viszonyt javító és az erdélyi magyar közösség bizalmatlanságát oldó lépéseket szorgalmazott Kelemen Hunor szerdán a Dacian Cioloș miniszterelnök-jelölttel folytatott megbeszélésén – számolt be az MTI bukaresti tudósítója.
A kinevezett kormányfő a nap folyamán az összes parlamenti párt vezetőjét felkereste, ám sehol sem nyilatkozott a sajtónak. Több mint félórás megbeszélésük után az RMDSZ elnöke számolt be beszélgetésük témáiról.
"Egy év alatt nem lehet csodákat művelni, de meg lehet adni az alaphangot már az első pillanattól. A román-magyar viszonyban erre mindenképpen szükség lenne, de a romániai magyar közösség számára is szükséges, hogy olyan üzeneteket fogalmazzon meg, amelyek azt a bizalmatlanságot próbálják oldani, amely az elmúlt egy esztendőben kialakult a központi kormányzat és az erdélyi magyarság között" - fogalmazott Kelemen Hunor.
A magyar érdekképviselet vezetője felhívta Cioloș figyelmét, hogy a kidolgozandó kormányprogramnak tartalmaznia kellene egy kisebbségi fejezetet. Kifejezte meggyőződését, hogy a "törvények alkalmazásával kellene kezdeni", mert az oktatási törvénytől az anyanyelvhasználatig és kétnyelvűségig Romániában "számtalanszor megszegik a törvényt, és ennek nincs következménye". Megjegyezte: reményei szerint Ciolos erdélyi emberként és brüsszeli tapasztalatai alapján "ezeket a dolgokat" jobban érti, mint más román politikusok.
Az RMDSZ nem tett semmilyen ajánlást a kormány összetételére: Kelemen Hunor szerint egy technokrata kormányfőnek szabad keze kell, hogy legyen munkatársai megválogatásában, és fontosnak nevezte, hogy a többi párt se próbálja embereit ráerőltetni Cioloșra. A megbeszélésen ugyanakkor felhívta a figyelmét, hogy lehetőség szerint erősíteni, nem pedig gyengíteni kellene a magyar szakemberek jelenlétét a különböző minisztériumok megyei hivatalaiban, mert "ők nem párttagsághoz köthető megbízást teljesítenek".
Az RMDSZ elnöke az utóbbi évben véghezvitt központosító intézkedések - miniszteri rendeletek, kormányhatározatok - eltörlését kérte, hogy a pénzügyi, környezetvédelmi és egyéb területeken a döntések kerüljenek vissza a megyei közösségekhez.
"Elvárni naivság lenne egy technokrata kormánytól, hogy egy esztendő alatt, választási évben radikális reformokat hajtson végre. De a közigazgatást barátságosabbá, emberközelibbé lehet tenni, megtisztítani a salaktól, és azt, ami a kormány hatáskörében van, azt valóban jó irányba lehet mozdítani, ez elégséges lenne" - összegezte a megalakítandó bukaresti kormánnyal kapcsolatos elvárásait az RMDSZ elnöke.
maszol.ro2015. november 11.
Az RMDSZ csak a miniszterjelöltek ismeretében dönt Ciolos támogatásáról
Az RMDSZ törvényhozó elvileg támogathatják a parlamentben a Ciolos-kormányt, de az erre vonatkozó döntést csak a miniszterjelöltek neveinek ismertetése után hoznak. A minisztereknek valódi szakértőknek kell lenniük - nyilatkozta Kelemen Hunor, miután szerdán délután találkozott a kormányalakításra felkért Dacian Ciolossal.
„Kisebbségi fejezetre is szükség van az új kormányprogramban és a nyelvhasználatra vonatkozó törvények alkalmazását is felül kell vizsgálni. A magyar közösségnek vissza kell adni a kormányzatba vetett hitét, amelyet az utóbbi időben a nacionalista retorikának köszönhetően is elveszített” – jelentette ki Kelemen Hunor azon a bukaresti egyeztetésen, amelyet Dacian Cioloș kinevezett miniszterelnökkel folytatott november 11-én, szerdán. „A törvények alkalmazásával kell kezdeni, hiszen az oktatási törvénytől kezdve egészen a kétnyelvűségre vonatkozó rendelkezésekig számtalanszor megszegték már az előírásokat, és ennek nincs következménye. Ez nem elfogadható. Igenis, azzal kell kezdeni, hogy a törvénytiszteletet minden tekintetben vissza kell állítani Romániában, ez pedig a kormány dolga” – nyomatékosította az RMDSZ elnöke a bukaresti találkozót követően. Kelemen Hunor magyar közösségi prioritásként az oktatást nevezte meg a kinevezett miniszterelnökkel való találkozón, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a különböző megyék dekoncentrált intézményeiben dolgozó magyar szakemberek nem pártfeladatot teljesítenek, az elmúlt években munkájukkal bebizonyították, hogy szakmai feladataikat hatékonyan ellátják. „Jeleztem, hogy ezt a jelenlétet meg szeretnénk őrizni, és ott, ahol lehet, megerősíteni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki szerint Dacian Cioloș brüsszeli tapasztalatira alapozva előnyben részesíti a szakmai hozzáértést. Az RMDSZ elnöke a kinevezett miniszterelnöknek azt is elmondta, hogy az oktatási törvény magyar közösségre vonatkozó kitételeink alkalmazása több aggályt is ébreszt. „Ezek közül a legsúlyosabb és a legbosszantóbb a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye. De azt sem veszik figyelembe, hogy vegyes tannyelvű iskolákban magyar aligazgatót kell kinevezni. Ezek mellett a tanügyi törvénybe beiktatott, kiigazításra szoruló rossz rendelkezésekről is tájékoztattam a kinevezett miniszterelnököt” – tette hozzá a szövetségi elnök.
Az RMDSZ elnöke szerint a szakértői kormány minisztereinek kiválasztásában szabadkezet kell kapnia a kinevezett miniszterelnöknek. De attól is meg kell óvni a társadalmat, hogy burkoltan bármely ideológiát képviselő pártpolitikusok alkossák a kabinetet – tette hozzá. „Valóban szakértőkből álló kormányt várunk. Az RMDSZ, akár a többi politikai alakulat, semmiféle ajánlást nem tett a kabinet összetételére vonatkozóan. Ez a helyzet nem a hatalmi harcokról szól, hanem arról, hogy jó megoldásokat találjunk a következő egy esztendőre, másfelől meg arról, hogy fel tudjunk készülni megfelelőképpen a jövő évi választásokra” – mondta a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor a decentralizációt is kormányzati prioritásnak tekinti, ugyanakkor hozzátette: számtalan olyan terület van, amelyen az előző kormány sürgősségi rendeletekkel és határozatokkal központosítást hajtott végre, és ezt ellensúlyozni kell. „A kabinetnek megvannak az eszközei arra, hogy megyei közigazgatásnak, a helyi közösségeknek visszaadja az elvett hatásköröket” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. (rmdsz tájékoztató, agerpres)
Transindex.ro2015. november 11.
Tízéves az M Studio: "Mi folyamatosan szeretnénk flow-ban lenni"
kérdezett:B. D. T.
Minifesztivállal ünneplik a sepsiszentgyörgyi társulat születésnapját, ott lesz Fehér Ferenc, a Frenák Pál Társulat, a Szkéné Színház és a Forte Társulat is.
A Sepsiszentgyörgyi M Studio a 2015/2016-os évadban egy minifesztivállal ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját november 27–december 1. között.
A flow fesztiválon az M Studio történetének két meghatározó előadása (a felújított Romeo & Julia, valamint a Személyazonosság - lásd a fenti plakátot) mellett a kortárs európai színházművészet négy formateremtő produkciója lesz látható, a mozgásszínház műfajának különböző irányzatait mutatva be – áll a társulat honlapján publikált közleményben(ugyanitt olvasható a teljes program).
Az előadásokra helyet előjegyeztetni, jegyet vásárolni a Kulturális Szervezőirodában és a www.biletmaster.ro oldalon lehet.
Márton Imola dramaturggal, társulatvezetővel készítettünk sms-interjút
Boldog születésnapot:) Tíz esztendő hatalom?
Márton Imola: - Köszönjük szépen:) Nem hatalom, inkább sok munka, tapasztalat, állandó kihívás és öröm.
Miért kisbetűs a fesztiválnév? Túl szerények vagytok talán?
- Az írott kis f formailag közelebb áll a flow jelentésvilágához, az áramláshoz, a hullámzáshoz.
Hol van a flow helye a Reflex, PulzArt, Atelier nemzetközi színházi fesztiválok városában?
- A felsoroltak közül egyik sem a mozgásszínházról szól. A flow pedig kimondottan az a fesztivál, ahol mozgásszínházi alkotóműhelyek pulzálnak, és reflektálnak a világra.
Milyen szempontok alapján választottátok ki az előadásokat?
- Az elsődleges szempont persze a minőség. Azon túl pedig az, hogy a mozgásszínház műfaján belül különböző irányokba nyissanak az előadások. Ritka alkalom, hogy Frenák Pál, Horváth Csaba és Fehér Ferenc belépjen ugyanabba a flow-ba, és mázli, hogy ez pont nálunk, Sepsiszentgyörgyön történik meg.
Beléphetsz kétszer ugyanabba a flow-ba? (avagy +1: szokássá válik majd a szülinapi fesztiválozás?)
- Mi folyamatosan szeretnénk flow-ban lenni:) És reméljük, ezzel a közönség is így lesz.
A flow jelentéstartalma a víz mozgását ragadja meg, áramlást, hömpölygést, sodrást, hullámzást jelent. Az M Studio színházi formanyelvét is alapvetően a mozgás határozza meg. A kísérletező társulat sajátos nyelven beszél a világról, és a folyamatos újdonságkeresés jellemzi. Előadásai a romániai színházi törekvésekben úttörőnek számítanak, a fizikai színház, a kortárs tánc, a költői színház, a vizualitás és a próza határán teremti meg egyedi műfaját. Ebben az áramlásban, az eltelt tíz év során számos különböző nyelvezetet gyakorló alkotó, rendező dolgozott a társulatnál, a színészek találkoztak a cirkusz műfajával, bábjátékkal, fizikai színházzal, kortárs tánccal, balettel és prózai színházzal is. A társulat 10 éves évfordulójára rendezett fesztivál is ezt a dinamizmust, folyamatos újdonságkeresést, a műfajok közötti határelmosódást ragadja meg.
Transindex.ro2015. november 11.
Konferencia a Székelyföld történetéről
Tudományos ismeretterjesztő konferenciára kerül sor Székelyudvarhelyen a Magyar Tudomány Napra alkalmából 2015. november 14-én. Szervezők: Polgármesteri Hivatal, Areopolisz Egyesület, Haáz Rezső Múzeum. A program keretében a most készülő háromkötetes Székelyföld története kiadványhoz kapcsolódva hangzanak el előadások.
Székelyföld története (a készülő kiadvány ismertetése és tudományos ismeretterjesztő konferencia)
Helyszín: Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Szent István terem
1. rész: A készülő kiadvány tartalmi, szerkezeti ismertetése
Ülésvezető: Reisz T. Csaba (Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, címzetes főigazgató)
10.00 – Megnyitó
10.15 – 10.30 – Egyed Ákos (Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, nyugalmazott elnök)
A Székelyföld története három kötetben: célok, nehézségek, eredmények
10.30 – 10.45 – Sófalvi András (Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeum)
Székelyföld középkori történetének főbb kérdései
10.45 – 11.00 – Oborni Teréz (Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet)
Székelyföld a fejedelemség korában
11.00 – 11.15 – Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely, Babeș-Bolyai Tudományegyetem)
Az abszolutizmus alkonyától 1849-ig
11.15 – 11.30 – Pál Judit (Kolozsvár, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Történeti Intézet)
A neoabszolutizmus és a kiegyezés kora
11.30 – 11.45 – Bárdi Nándor (Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Kisebbségkutató Intézet)
Székelyföld története az első világháborútól 1989-ig
11.45 – 12.00 – Szünet
2. rész: A székelység történetének egyes kérdései (tudományos ismeretterjesztő konferencia)
Ülésvezető: Egyed Ákos (Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, nyugalmazott elnök)
12.00 – 12.25 – Kordé Zoltán
(Szegedi Tudományegyetem, Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék)
A székely ispáni méltóság 1467 előtt
12.25 – 12.50 – Oborni Teréz
(Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet)
A székelyek országrendisége és szabadságjogai a fejedelemség korában
12.50 – 13.15 – Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely, Babeș-Bolyai Tudományegyetem)
A székely anyaváros: mítosz és történelem
13.15 – 13.40 – Balaton Petra (Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem)
Székely kivándorlás és munkavállalás a dualizmus korában
13.40 – 14.05 – Bárdi Nándor (Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Kisebbségkutató Intézet)
Erdély etnikai átrétegződése és a Székelyföld (1910-1941)
14.05– 14.25 – Miklós Zoltán (Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeum)
Tudnivalók a kötetek megjelenése, beszerzése kapcsán
17.00 óra – Záróünnepség
Helyszín: Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Szent István terem
Zenés köszöntő: Cantuale énekegyüttes (Marosvásárhely)
Az Udvarhelyszéki Tudományért Díj átadása.
tudomanyhaza.wordpress.com2015. november 12.
Elegük lett a diktatúrából – Kiléptek a néppártból, és mozgalmat alapítottak
Hét értelmiségi lépett ki tegnap az Erdélyi Magyar Néppártból (EMNP). A sajtóértekezleten tettüket „a pártban eluralkodó diktatórikus vezetési stílussal” indokolták. Ugyanakkor bejelentették: létrehozzák a Szövetség A Magyarság Megmaradásáért mozgalmat.
A viszony akkor kezdett végleg megromlani, amikor 2015. március 30-án az EMNP sepsiszentgyörgyi szervezete Bedő Zoltánt választotta elnöknek. Ez nem esett egybe az országos elnökség akaratával, ezért a küldöttgyűlést határozatképtelennek nyilvánították, a választási eredményt megsemmisítették.
Bedő Zoltán felolvasta a szabályzat vonatkozó passzusát, amely szerint az a személy, aki egy évig nem fizeti a tagsági díjat, elveszíti tagságát. Ők törölték a pártból azokat, akik nem egy, hanem két éve nem fizettek tagsági díjat, maradtak 145-en. A tisztújító gyűlés akkor határozatképes, ha a tagságnak legalább 20 százaléka (29 személy) jelen van, ehhez képest 42-en voltak. Ezt egyébként alátámasztja az a hangfelvétel is, amit Bedő bejátszott, és amin az ülést vezető Johann Taierling országos alelnök jól érthetően „határozatképesnek” nyilvánítja a küldöttgyűlést.
Az országos elnökség ennek ellenére érvényesítette akaratát, amiért Bedő az Országos Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottsághoz (OSZEB) fordult, amely a megyei bizottság hatáskörébe utalta az ügyet, és minden további lépést megtiltott a helyzet tisztázásáig. A megyei bizottság visszahelyezte Bedőt eredeti tisztségeibe, ám ennek ellenére az országos elnökség új (ezúttal tényleg határozatképtelen) küldöttgyűlést hívott össze, feloszlatta a szervezetet, majd újraalakította, új vezetőséget választott, és kizárta Bedőt a pártból. Mi több, szeptemberben, soron kívül, egy újabb kongresszust hívott össze, amellyel megszűnt „az elnökségnek nem tetsző döntést hozó” OSZEB mandátuma is – foglalta össze Bedő Zoltán, aki leveleket, dokumentumokat is bemutatott a sajtónak.
– Még azt is felrótták, hogy kiálltam a polgári párt által feltett székely zászló és a himnusz mellett – panaszolta a volt elnök.
Kilépett a pártból Fazakas Ildikó pszichológus, Tóth Barnabás tanár és Tréfás János vállalkozó, mert „jogtalanul és szabályzatellenesen feloszlatták a jól működő sepsiszentgyörgyi szervezetet „, továbbá Váncsa Albert tanár, megyeszékhelyi tanácsos, mert „a pártot megélhetési politikusok vezetik”. „Békével távozik” dr. Tompa György orvos, megyei tanácsos, mert „egy valamire való szervezet alulról építkezik, és nem felülről”, és kilépett dr. Ütő Gusztáv képzőművész, egyetemi tanár is, mert rájött, hogy az „EMNP tagságának fele a titkosszolgálatok által beépített bomlasztó elem”.
Hogy az akkor őket támogató 136 ember (számításuk szerint kilencen álltak át az „új” EMNP-be) „ne menjen szélnek”, elhatározták, létrehozzák a Szövetség A Magyarság Megmaradásáért mozgalmat, amely nem párt, nem akarnak indulni a választásokon, és ahová „őszinte szeretettel várnak mindenkit”, aki tenni akar a magyarság érdekében.
Ez csapatmunka. Aki nem tud csapatban dolgozni, az vagy kiáll, vagy kizárják, még akkor is, ha minden emberért kár – reagált megkeresésünkre Toró T. Tibor. Az EMNP országos alelnöke hozzátette: reméli, hogy a helyi vezetés és a közvélemény „a helyén kezeli ezt az ügyet”.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma2015. november 12.
Diákok a nem anyanyelvi szintű román oktatásért
Egyetlen este alatt több mint ötszáz diák válaszolt a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége azon felhívására, amivel a román nyelv oktatásáról szóló közvéleménykutatásukat népszerűsítették.
Ismét felbukkanni látszik az az évek óta húzódó ügy, mely a román nyelv nem anyanyelvi szinten történő oktatását célozza a kisebbségek körében. A téma apropója a november tizenhetedikén ünnepelt diákjogok világnapja alkalmából szervezett Cotroceni-palotabeli találkozó a diákszövetségek képviselőivel. Erre hivatalos a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) is.
Hétfőn kora este indították internetes útjára azt a MAKOSZ által összeállított kérdőívet, amelynek népszerűségéről a diákszövetség kommunikációs referense, Gáspárik Márton érdeklődésünkre elmondta: aznap este nyolc órakor már félezren töltötték ki. A diákszövetség Facebook-oldalán is elérhető kérdőívnek a kitöltése néhány percbe telik.
A MAKOSZ-t az Országos Diáktanács tagjai hívták meg arra a Cotroceni-palotában tartandó találkozásra, melyet november 17-én, a diákjogok világnapján tartanak, és ahova a diákok képviselői mellett oktatásügyben illetékes szakemberek hivatalosak. „Ezen a találkozón egy konkrét céllal szeretnénk előállni: mégpedig azzal, hogy a magyar és a többi kisebbségi diák ne ugyanolyan szinten tanulja a románt, mint a román anyanyelvűek. Konkrét számokkal és adatokkal szeretnénk Bukarestbe menni, amelyek azt bizonyítják: erre igény van, és szükséges a változtatás” – mondta a Bolyai Farkas Gimnázium diákja.
Gáspárik elmondta: a végzősök szinte csak irodalmi műveket elemeznek, ami azért nincs rendjén, mert kenyeret még mindig nem tudnak románul vásárolni, és ezen elemzések tökéletes megtanulásával még nem fogják tudni megkeresi a kenyerüket.
Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke jó kezdeményezésnek tartja, de leginkább az alkalmazását várja a román nyelv nem anyanyelvi szinten történő oktatásának. „Főleg az érettséginél lenne nagyon fontos, hogy ne ugyanolyan szintű anyagot követeljenek” – hangsúlyozta, majd ő is azon kifogásának adott hangot, miszerint az iskolában leadott tananyagnak nincs köze a mindennapi kommunikációhoz.
A MAKOSZ kommunikációs referense azt is elmondta: a továbbiakban tisztázniuk kell, hogy hol tartanak az ügyben érdekképviseleti szinten. Így tűnik, így vannak ezzel azok a tanárok is, akik az előző években részt vettek azokban a munkacsoportokban, melyeknek feladata a kisebbségi igényekhez alakított tanterv kidolgozása volt.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro2015. november 12.
„Életre keltik” a freskókat
Székelyföld középkori falfreskói alapján készült páncél- és fegyverrekonstrukciókból álló tárlatot nyit meg vasárnap a székelyderzsi vártemplomban a székelyudvarhelyi Arany Griff Lovagrend.
A középkori székely és erdélyi magyar hadfelszerelést, valamint a viseleteket rekonstruálta az Arany Griff Lovagrend a székelyföldi, elsősorban udvarhelyszéki falfreskók ábrázolásai, illetve a Székely Nemzeti Múzeum leletei alapján – tudtuk meg Sashalmi-Fekete Tamás hadtörténésztől, a rend vezetőjétől. Öt páncélt és öt fegyvert készíttetett a székelyudvarhelyi lovagrend a Bethlen Gábor Alap támogatásával, de saját darabjaikkal is kiegészítették a derzsi vártemplom tornyába tervezett gyűjteményt.
Többek között egy barabuta nevű, tizenötödik századi sisak is látható lesz, amelyet a székelyderzsi és a bibarcfalvi freskók mintája alapján készítettek el. Emellett sodronyvértet és fegyverkabátot is kiállítanak, amelyeket a székelyderzsi templomban látható, Pál apostol megtérésének jelenetét ábrázoló freskó szerint mintáztak meg. Szintén része lesz a tárlatnak a székelyderzsi freskó alapján született, homokóra formájú páncélkesztyű is.
A tárlat különlegességei a Székely Nemzeti Múzeumban látható másfélkezes, kökösi és bölöni kardok másolatai lesznek, amelyeket a budapesti Berbekucz Viktor fegyverkovács készített. Sashalmi-Fekete Tamás szerint a hat centiméter széles pengéjű kardok hatalmasak voltak, ezek bizonyítják az egykori harcosok erejét. Továbbá kun szablyát, lándzsát és egy hajítóbárdnak nevezett baltát is kiállítanak a székelyderzsi erődtemplom kaputornyában. A kiállított tárgyak mellett a darabok rendeltetéséről és történetéről négynyelvű (magyar, román, angol és német) ismertetőt olvashatnak a látogatók, továbbá egy összefoglaló is lesz a székelyföldi harcosok öltözetéről.
A viselettörténeti kiállítást november 15-én, vasárnap délelőtt fél tizenkettőkor istentisztelettel egybekötve nyitják meg.
Veres Réka
Székelyhon.ro