udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6975
találat
lapozás: 1-30 ... 1651-1680 | 1681-1710 | 1711-1740 ... 6961-6975
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. március 10.
Székely Szabadság Napja – Tőkés László: mi nem vagyunk migránsok, tősgyökeres nép vagyunk
Az elmúlt negyedszázad „önfeladó" politizálását bírálva az autonómia melletti következetes, megalkuvás nélküli kiállásra buzdította honfitársait Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csütörtökön Marosvásárhelyen, a székely szabadság napján rendezett autonómiatüntetésen elmondott beszédében.
Nem vagyunk migránsok, tősgyökeres nép vagyunk – hangoztatta a szónok, igazat adva Kövér László házelnöknek abban, hogy nemcsak a szabad mozgáshoz, hanem a szülőföldhöz való emberi jogot is biztosítani kellene.
Az EMNT elnöke szerint a románok és magyarok is kisebbségbe juthatnak saját hazájukban, az európai nemzetek saját kontinensükön, ha nem becsülik jobban a szülőföldjüket.
Tőkés László „a magyarellenes kurzus garázdálkodásainak" beszüntetésére szólította fel a román kormányt, és egy román-magyar kerekasztal összehívását sürgette.
MTI. Erdély.ma2016. március 10.
Kiáltvány a székely szabadság napján
Ma, 2016. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten, a Székely vértanúk emlékművénél a székely szabadság napján összegyűlt székelyek, a jog és a demokrácia útját járva következetesen kinyilvánítjuk akaratunkat: igényeljük Székelyföld területi autonómiáját! Ezt teszik velünk ma a támogatásunkra idesereglett erdélyi magyar közösségek képviselői és szerte a nagyvilágban mindazok, akik megértették a székely szabadság napjának üzenetét: számunkra ez a nap nemcsak a vértanúinkra, történelmi példaképeinkre való közös emlékezés napja, de az összetartozásé, a jogkövetelésé is, amely csakis a nemzeti önrendelkezés jegyében fogalmazódhat meg.
Jogos követeléseinket mindaddig fenntartjuk, amíg Székelyföld státuszát megnyugtató módon törvény garantálja. Ismételten kénytelenek vagyunk megállapítani:
Románia nem tartja be önként vállalt nemzetközi kötelezettségeit, kiemelt figyelemmel az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor vállalt, a tanács 1993/1201-es számú ajánlásának teljesítésére; Románia nem tartja tiszteletben a Kisebbségi Keretegyezményben és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt kötelezettségeit;
Románia nem veszi figyelembe az Európai Unió javaslatait, amikor regionális reformot, az ország közigazgatási átalakítását tervezi.
Románia nem veszi figyelembe saját állampolgárainak demokratikusan kinyilvánított akaratát. Mi több, a hatóság nyílt vagy burkolt formában támadja közösségünk választott vezetőit, szimbólumainkat, tényleges és szimbolikus gesztusokkal, megkérdőjelezhető jogi eljárásokkal, a diktatúrára jellemző intézkedések egész sorával kíván félelmet kelteni, eltántorítani követeléseinktől. Korlátozza a szólásszabadságot, a szabad gyülekezéshez való jogunkat.
Székelyföld területi autonómiája olyan közjogi intézmény, amely – szervesen beépülve az ország közigazgatási átalakításának folyamatába – megteremti az itt élő, őshonos székely-magyar többségi kollektivitás számára a teljes és tényleges egyenjogúság feltételeit. Az autonóm régió az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő, demokratikusan választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír. Teszi mindezt a Székelyföld területén élő minden nemzeti közösség nevében és érdekében.
Székelyföld jogi státuszának rendezéséért párbeszédet és együttműködést akarunk a román kormánnyal a helyi közösségek szabad akarata, az állampolgárok közti szolidaritás és a konstruktív együttműködés messzemenő figyelembevételével. A nyílt és őszinte párbeszédre azért is van esély, mert Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát. A párbeszéd elutasítása ezzel szemben a szélsőségek megjelenését bátorítja.
Mindezek szellemében követeljük:
A történelmi Székelyföld alkosson sajátos hatáskörökkel felruházott, önálló fejlesztési és közigazgatási régiót!
Ezen közjogi státuszt szavatolja Székelyföld autonómiájának statútuma! A statútum elfogadása érdekében a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld jogállásáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!
Románia kormánya maradéktalanul tartsa tiszteletben a Románia és Magyarország között kötött, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződést, különös tekintettel a 15/9. szakaszra, amelyben a felek vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan gyakorlattól, amely megváltoztatná a nemzeti közösségek által lakott régiók nemzetiségi összetételét!
Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!
Marosvásárhely, 2016. március 10. Erdély.ma2016. március 10.
Székely Szabadság Napja – A migránsok és az őshonosok helyzetét állították szembe egymással a szónokok
Az Európát elárasztó migránsok és az őshonos székelyek helyzetét állította szembe több szónok is a székely szabadság napjának csütörtöki marosvásárhelyi rendezvényén.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az elmúlt negyedszázad „önfeladó" politizálását bírálva az autonómia melletti következetes, megalkuvás nélküli kiállásra buzdította honfitársait az autonómiatüntetésen elmondott beszédében. „Székelyföld szabadságát éhezzük, szomjúhozzuk, és felemeljük érte szavunkat, egy olyan helyzetben, melyben nemhogy a jogainkat és autonómiánkat nem biztosítják, hanem még az értük való kiállás politikai akaratnyilvánítás, a gyülekezés és szólás szabadságától is meg akarnak fosztani bennünket" – fogalmazott az EMNT elnöke.
Nem vagyunk migránsok, tősgyökeres nép vagyunk – hangoztatta a szónok, igazat adva Kövér László házelnöknek abban, hogy nemcsak a szabad mozgáshoz, hanem a szülőföldhöz való emberi jogot is biztosítani kellene. Az EMNT elnöke szerint a románok és magyarok is kisebbségbe juthatnak saját hazájukban, az európai nemzetek saját kontinensükön, ha nem becsülik jobban a szülőföldjüket.
Tőkés László „a magyarellenes kurzus garázdálkodásainak" beszüntetésére szólította fel a román kormányt, és egy román-magyar kerekasztal összehívását sürgette.
Szabolcs Attila fideszes országgyűlési képviselő, a székely zászlót elsőként kitűző magyarországi önkormányzat, Budafok-Tétény korábbi polgármestere úgy vélte, hogy a migrációs nyomás alatt élő Európában hasznos lehet a székelység tapasztalata. „A kötelező betelepítésből láttak már az itt élők egyet s mást az elmúlt száz évben. A nyelvi elnyomásból, a kulturális kisemmizésből pedig annyi tapasztalatuk van, hogy egyetemet nyithatnának. Persze nem magyar nyelven, mert az itt szinte lehetetlen" – jelentette ki a politikus. Szabolcs Attila azt is hangsúlyozta, hogy az a nép kéri Székelyföldön az autonómiát, amelyik ezer éven át védelmezte Európa határait.
Nyugat-Európából érkezett szónokok is szóltak az összegyűlt tiltakozókhoz. Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) flamand nemzetiségű igazgatója kijelentette, nincs méltányos fejlődés, amíg minden döntést Bukarestben vagy Brüsszelben hoznak. Nincs egyenlőség, amíg Bukarest fenyegetésként tekint a székelyekre. A pártigazgató szerint Klaus Iohannis államfő, aki maga is egy nemzeti kisebbséghez tartozik, több megértéssel lehetne a székely követelések iránt. Nagy tapsot aratott Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, aki kijelentette: ha Katalónia független állammá válik, nem fogja elfelejteni a székelységhez hasonló, szabadságukért küzdő népeket.
José Mari Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője többek között arról beszélt, hogy a népek békés együttéléséhez szükség van a bizalomra, és a bizalom megteremtéséhez szükség van a tartós párbeszédre, a gesztusokra, és a bizalmat erősítő tettekre.
Vegyes fogadtatásban volt részük a tömeg részéről az erdélyi magyar pártok vezetőinek. Már Tőkés László utalt arra beszédében, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei vezetői – bejelentésük szerint – csak magánemberként vannak jelen, mert nem tartják olyan politikai rendezvénynek a székely szabadság napját, amelyre intézményes politikai választ kellene adniuk. A bejelentésre a tömeg füttyszóval válaszolt.
Kifütyülték a tüntetők az RMDSZ-szel szövetségben politizáló Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét, Bíró Zsoltot is, aki megírt beszédét félretéve kijelentette: „ha a székely autonómiát a megosztás eszközévé tesszük, akkor az autonómia ügye biztos vesztésre van ítélve".
Nagy tapsot aratott viszont Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki kijelentette: az erdélyi magyarság és a székelység olyan országban akar élni, ahol egyik sem fél a másiktól, ahol a románok és magyarok együtt döntenek, és nem töltik „Bukarest feneketlen zsákjába" az adóikat, hogy Európa legdrágább autópályája épüljön belőlük.
„Tiszteletben tartjuk a románok nyelvét kultúráját, és ugyanezt várjuk mi is Bukaresttől" – jelentette ki az EMNP elnöke, aki szerint a történelmi régiók újraélesztésével kell kialakítani Románia új közigazgatási régióit.
A székely vértanúk obeliszkje előtt adta át Izsák Balázs az SZNT által alapított Gábor Áron-díjat, melyet idén Haáz Sándor zenepedagógusnak, a szentegyházi gyermekfilharmónia alapítójának és vezetőjének ítéltek oda. A pedagógus arra kérte a székelyeket, hogy minden nap énekeljenek, és menjenek el választani a június 5-i romániai önkormányzati választásokon.
A tömeg tömött sorokban távozott a székely vértanúk emlékművétől a város főtere felé, hogy átadja a tüntetés petícióját a kormány Maros megyei képviselőjének.
MTI. Erdély.ma2016. március 10.
Székelyföld esélye
Nagyon nem tetszik a marosvásárhelyi román hatóságoknak, hogy magyar tömeg vonulna fel a székely főváros utcáin. Az utcákat ellepő tízezres sokaság több évtizedes állhatatos törekvésük eredményeit kérdőjelezheti meg, azt, hogy sikerült végleg és visszavonhatatlanul elrománosítaniuk Székelyföld központját. Megtapasztalhattuk három évvel ezelőtt és két esztendeje is, mikor a tiltás ugyan járdára kényszerítette a tömeget, hiányzott a korábbi lelkes, majdnem euforikus hangulat, több volt az elkeseredés, a düh, de mégis erőt, hitet tudott sugározni.
A Székelyföld különböző szegleteiből érkezettek százaival kiegészült helybeliek – hisz a tömeget ők adták, buszokkal nem lehet tízezreket, legfennebb egy-kétezer embert odaszállítani – megmutatták: Vásárhely él és legalább annyira magyar, mint amennyire románnak szeretnék hinni egyesek. Nagyon nem tetszik a román hatóságoknak, hogy idén nem sikerült gátat vetniük a tiltakozó megmozdulásnak. A kedvező bírósági döntés dacára próbálják megakadályozni a szabad véleménynyilvánítást, burkolt fenyegetésekkel eltántorítani a felvonulásra készülőket. Annál is inkább, mert tartanak attól, hogy a választások közeledtével a megmozdulás megerősítheti a magyarságot abban, hogy Marosvásárhely visszaszerezhető, tartalommal töltheti fel a politikusok ímmel-ámmal összetákolt együttműködési megállapodását. Érzik, tudják, egy magyar polgármester megválasztása leginkább azon múlik, elhiszi-e az itt élő magyarság, hogy képes erre. Ahogy számunkra stratégiailag fontos Vásárhely, számukra is az, jó iramban haladó elrománosító törekvéseik lendülete törhet meg egy magyar városvezető megválasztásával.
Az utóbbi időben egyre sűrűsödő magyarellenes megnyilvánulások jelzik, a demokrácia nem számolta fel a megsemmisítésünkre törekvő nacionálkommunista erőket, a „kisebbségi kérdés” rendezését továbbra is lassú, de biztos eltüntetésünkben látják. Megfélemlítésünkre játszanak most Marosvásárhelyen is, és minden bizonnyal az eszközökben sem válogatnak, hogy hiteltelenítsék jogköveteléseinket. Nem véletlen a szervező SZNT elnökének figyelmeztetése: „emlékezzünk és tiltakozzunk székely méltósággal”, és „ne adjunk helyet semmilyen esetleges provokációnak”. Ma van a székely szabadság napja. Marosvásárhely, Marosszék megmutathatja, hogy létezik, magyar akar maradni. Támogathatjuk jelenlétünkkel, vagy lélekben, megmutathatjuk a sepsiszentgyörgyi megemlékezésen, hogy velük vagyunk. Velük kell lennünk, mert ha eltűnik a magyar Vásárhely, idő kérdése csak, mikor szorulunk ki Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Székelyudvarhelyről, Kézdivásárhelyről. Ha nem állunk ki jogainkért, a megmaradásunkat szavatoló autonómiáért, akkor valóra válik azok akarata, akik beolvasztásunkra, elüldözésünkre alapozva tennék valóban egynemzetiségűvé az egységes román nemzetállamot.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. március 10.
Megemlékezés és tiltakozás (A Székely Szabadság Napja)
A székely vértanúk emléke előtt tiszteleg ma Székelyföld, a központi rendezvényt Marosvásárhelyen tartják, ahol a Postaréten délután négy órakor kezdődik a megemlékezés. A székely vértanúk szobránál zajló eseményen baszk, katalán vendégek is felszólalnak, beszédet mondanak a magyar pártok, szervezetek képviselői – felszólal többek között Izsák Balázs SZNT-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke –, ezt követően tiltakozó felvonulásra kerül sor: a tömeg a főtérre, a prefektúra elé menetel, ahol tüntetés lesz a magyarellenes intézkedések ellen, az önálló, autonóm székelyföldi közigazgatási régióért.
Sepsiszentgyörgyön délelőtt fél tizenegykor kezdődik a megemlékezés a turul-szobornál, ezt követően a résztvevők együtt indulnak buszokkal Marosvásárhelyre. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. március 10.
MPP-listán indulnak Bedőék (Önkormányzati választások)
A Magyar Polgári Párt (MPP) listáin indulnak a Bedő Zoltán vezette Magyarság Megmaradásáért Mozgalom jelöltei a júniusi önkormányzati választásokon – jelentették be a két szervezet vezetői tegnap délelőtti sajtótájékoztatójukon. Összefogásra van szükség nemzeti ügyekben, ezt kívánják erősíteni a közös indulással – hangsúlyozták.
Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke a hétvégi felvidéki választások eredményével példázta, hová vezet a széthúzás – a Magyar Közösség Pártjának most sem sikerült elérnie az ötszázalékos bejutási küszöböt, így nem lesz képviselője a szlovák parlamentben –, és rámutatott, tanulnunk kell esetükből, az együttműködés nem megkerülhető. Meglátása szerint a nemzeti ügyek elsőbbséget élveznek, felülírják a pártérdekeket, éppen ezért alakítottak ki együttműködést Bedőékkel. Bedő Zoltán – akit az Erdélyi Magyar Néppárt kizárt soraiból és többen követték egykori párttársai közül, megalakítva a Magyarság Megmaradásáért Mozgalmat – kiemelte, soha nem volt és nem is kíván pártkatona lenni, ám rájött, hogy csak úgy tud bármit tenni a nemzetért, ha önkormányzati szerepet vállal, a partvonalról kiabálás nem mozdítja előre a közös ügyeket. Ezért fogadták el az MPP ajánlatát, kimondottan szakembereket kívánnak a helyi tanácsokba küldeni, nem politikusokat – hangsúlyozta. Pethő István, az MPP megyei alelnöke szintén a szlovákiai példára utalva beszélt a vegyes pártok hordozta veszélyekről. Kulcsár-Terza József pedig kérdésre válaszolva megerősítette, az MPP tartja magát jelszavához, az önkormányzati választásokon biztosítja a választás szabadságát, a parlamenti megmérettetésre pedig támogatja a közös lista kialakítását, a „nemzeti válogatott” indítását. Kulcsár-Terza azt is elmondta, április elsejéig bemutatják polgármesterjelölteiket, és addig az is tisztázódik, hol tudnak listát állítani.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. március 10.
Nincs visszamenőleges hatálya (Titkosszolgálati lehallgatások megszüntetése)
Nincs visszamenőleges hatálya, csak a folyamatban lévő peres ügyeket érinti az alkotmánybíróságnak az a határozata, amely hatályon kívül helyezte a titkosszolgálati megfigyelések és lehallgatások jogalapjául szolgáló törvénycikkelyt – derült ki a taláros testület tegnap közzétett indoklásából.
A február 16-i döntés szerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, mely szerint a lehallgatásokat a bűnüldöző szerveken és a rendőrségen kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetik. Az alkotmánybírák azt kifogásolták, hogy a jogalkotó nem nevezte meg, milyen szervekre utal. Az alkotmánybírósági indoklás szerint minden jogszabályt alkotmányosnak kell „vélelmezni”, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője, így a két hete hozott határozat nem vonatkozik a jogerősen lezárt perekre. Az első médiakommentárok szerint az alkotmánybírósági döntés a korrupcióellenes harcot is érzékenyen érinti, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) ugyanis nemcsak a nemzetbiztonsági ügyekben végez megfigyeléseket, hanem a korrupció, szervezett bűnözés vagy akár adócsalás gyanújával indult büntetőeljárásokban is az RHSZ „szolgáltatásait” veszi igénybe az ügyészség. Az alkotmánybírósági döntés viszont azt jelenti, hogy a bíróságok a folyamatban lévő ügyeknél ezentúl nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek titkosszolgálati megfigyeléseken, lehallgatásokon alapulnak – vonta le a következtetést a Hotnews.ro hírportál. A korrupcióellenes ügyészség közölte: 130 speciálisan kiképzett rendőrre és műszaki fejlesztésekre lesz szüksége ahhoz, hogy ezentúl maga végezhesse a gyanúsítottak titkos megfigyelését. Az ügyészség számításai szerint ehhez több mint tízmillió eurós költségvetés-kiegészítésre lesz szüksége. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. március 10.
Népszerű a faipari képzés Erdőszentgyörgyön
Három helyett két magyar osztály marad
Két magyar osztályt (faipari valamint közélelmezés-turizmus) indítana az ősszel az erdőszentgyörgyi iskolaközpont. A filológia, azaz az egyetlen elméleti osztály indítását nem hagyta jóvá a megyei tanfelügyelőség, de az iskola vezetősége még reménykedik, hogy visszakapják a diákok körében is népszerű osztályt.
Tóth Domokos iskolaigazgató ottjártunkkor sajnálkozva tette szóvá, hogy nem indíthatnak magyar nyelvű elméleti líceumi osztályt, bár a filológia profil igen népszerű volt a környékbeli diákok körében, és a felméréseik szerint az elkövetkező tanévben is meglenne a szükséges gyereklétszám három magyar osztály indításához. A jelenlegi helyzet úgy fest, hogy a 2016–2017-es tanévben a magyar tagozaton két osztály indul: egy közélelmezés és turizmus profil, ami négyéves képzést feltételező technológiai líceumi osztály, valamint egy hároméves képzést nyújtó faipari szakmai osztály. A megyei tanfelügyelőségtől ígéretet kaptak, hogy amennyiben Segesváron nem sikerül elindítani az oda tervezett, újabb magyar tannyelvű osztályt, akkor Erdőszentgyörgy visszakapja a filológiát.
Jelenleg az erdőszentgyörgyi iskolaközpontban hároméves szakképzésben működik egy szépségápolás profilú tizedik és egy faipari profilú kilencedik osztály. Az intézményvezető szerint 2006–2014 között nagy volt az érdeklődés a szépségápolási képzés iránt, viszont a 2014–2015-ös tanévre csak 17-en jelentkeztek, és végül 15 fős csoport maradt. Emiatt a 2015–2016-os tanévre már egy faipari (asztalos) szakosztály indítására kértek jóváhagyást, ugyanis Erdőszentgyörgyön működik egy bútorgyár, így szükség van szakképzett asztalosokra.
– Kellemes meglepetésünkre 24 fős létszámmal el tudtuk indítani ezt az osztályt, Balavásártól Makfalváig az egész térségből érkeztek jelentkezők. A szakmai gyakorlatot a helyi bútorgyárnál végzik, és eredetileg az is volt az elképzelés, hogy azok a fiatalok, akik a gyakorlat során jól teljesítenek, szorgalmasak, esetleg végzés után munkahelyhez jussanak az üzemben – mutatott rá az intézményvezető.
Az iskolában van egy jól felszerelt szépségápoló szalon, ahol a diákok a szakmai gyakorlatot végzik, és pályázatot nyújtottak be a Bethlen Gábor Alaphoz – 2,5 millió forint értékben lehet pályázni –, és amennyiben elnyerik a támogatást, egy saját asztalosműhelyt alakítanának ki az iskolában, ahol a faipari szak diákjai a gyakorlatot végezhetnék. A közélelmezés-turizmus szak tanulói a gyakorlati órákat a tanintézet alagsorában kialakított konyhában végzik, Dénes Edit technológia- tanárnő irányításával, ugyanakkor a makfalvi Gerendás Panzió is felvállalta, hogy lehetőséget biztosít számukra a szakma gyakorlati részének az elsajátítására. Dénes Edit elmondta, a konyhán való segédkezéstől a felszolgálásig mindent kipróbálnak.
Tóth Domokos iskolaigazgató ottjártunkkor elmondta, hogy sajnos mind kevesebb a gyerek Erdőszentgyörgyön, a 2012–2013-as tanévben 1042, a 2014–2015-ösben 1024 volt, míg a 2015–2016-os tanévben már csak 905 gyerek van. Bözödön is ugyanezt tapasztalják, jelenleg 15 óvodás, 35 elemi iskolás és 21 öt-nyolc osztályos diákjuk van.
Menyhárt Borbála. Népújság (Marosvásárhely)2016. március 10.
Az RMDSZ elutasítja a közalkalmazotti tisztségek versenyvizsga nélküli betöltését
Az RMDSZ szenátusi frakciója nem támogatja a szociáldemokraták azon javaslatát, amely versenyvizsga nélkül magas rangú közalkalmazotti tisztségek betöltésére jogosítaná fel azon képviselőket és szenátorokat, akik felsőoktatási bizonylatokkal rendelkeznek és legalább egy teljes parlamenti mandátumot ledolgoztak – közölte az RMDSZ.
"Azt gondoljuk, hogy egy ilyen javaslat csak rontana a képviselők és a szenátorok hétköznapi megítélésén. A törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkozniuk, nem tehetünk különbséget egy választott és egy meg nem választott állampolgár között akkor, amikor közalkalmazotti tisztségekről beszélünk. A megmérettetés és a tudásfelmérés elve nem törölhető el csak azért, mert az adott képviselőnek vagy szenátornak van egy ledolgozott parlamenti mandátuma. A versenyvizsgák olyan szakmai felkészülést feltételeznek, amelyhez a parlamenti tapasztalat nem biztos, hogy elegendő" – fogalmazott Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
Hozzátette, egy ilyen jellegű törvénykezdeményezés nem adna választ az ország égető problémáira sem, és ennél sokkal fontosabb jogszabály- módosításokkal kell foglalkozni. Népújság (Marosvásárhely)2016. március 10.
Beszélgetés Sipos András kinevezett lelkipásztorral
Folytatni a közösségépítő, hitmélyítő munkát
Nt. Sipos András lelkipásztort folyó év február 1-jétől nevezték ki a Mosóczy-telepi református gyülekezet szolgálatába. Az alkalomból eddigi munkájáról, a jövőbeli tervei felől faggattuk.
– Tiszteletes úr, honnan érkezett Aradra?
– Szilágyszegen szolgáltam 23 évig. A településről tudni kell, hogy községközpont, noha a hozzá tartozó falvak közül az egyik legkisebb, csakhogy központi helyen, a főút közelében fekszik. Szilágyszegnek az egyik utcáját Menyői utcának hívják, amelyen 5 kilométernyire elérhető Szilágymenyő, ahova 1989-ben, a temesvári események után érkezett meg a későbbi püspök, Tőkés László és családja. A vidéken tevékenykedtek a Sipos nevet viselő lelkipásztorok, akik elég sokan voltak, ugyanis a dédapám kántortanító volt Szilágykusalyban, Szilágyerkeden, Szilágyszegen, de szolgált Szilágydobán és Szilágyszentkirályon is. Ugyanott szolgált kántortanítóként a nagyapám húga, Polixénia, de a nagyapám is lelkész volt Szilágykusalyban és Szilágyerkeden. Édesapám Szilágykrasznán szolgált lelkészként 29 évig, ott is van eltemetve. Tehát valamilyen szinten a Szilágyságnak és a Belső-szilágyságnak, a Tövisháti vidéknek az ismerői vagyunk, hozzánk tartozott, belénk ivódott e vidék, ahol szívesen éltünk mindaddig, amíg személyes ellentétek nem támadtak azzal a gyülekezettel, ahol 23 évig szolgáltam. Most már megértem, amiért ebben a faluban szinte senki nem tudott hosszú ideig lelkész lenni, egy kivétellel: volt egy lelkész, aki 42 évet szolgált náluk, ott is temették el 1912-ben. Ferenczi Gyulát, akinek az én nagyapám segédlelkészévé vált 1911-ben. 1912–1992 között, amikor mi odakerültünk, közel 50 pap szolgált Szilágyszegen. A papcseréknek a pontos okát nem tudnám meghatározni, de mintha sporttá vált volna, hogy a falucskában egy lelkész se maradjon sokáig.
– Ezek szerint az önök 23 évi szolgálata komoly teljesítménynek számít?
–Valóban, elég jól bírtuk cérnával, de az utóbbi években szokássá váltak irányunkban a méltatlan, csúfondáros megjegyzések a gyülekezet szűk körű vezetősége részéről. Ilyen helyzetben a feleségemmel negyedik alkalommal vettünk részt január derekán lelki gondozás-szerű beszélgetésen a püspök úrnál. Ő elmondta: már háromszor próbált vigasztalni, de segíteni nem tudott, ezért belátta, hogy egy 60 év fölötti ember sorozatos bosszantás közepette közelebb állhat a szívinfarktushoz, mint a nyugdíjhoz. Éppen ezért életmentésszerű áthelyezéssel Aradon, a Mosóczy-telepi gyülekezet szolgálatát bízza rám. Azért volt lehetséges, mert a gyülekezet tavaly novemberben lemondott a választójogáról, ezért várta, hogy valakit kinevezzenek hozzájuk. Mivel a püspök csak választójoggal nem rendelkezőket helyezhet át, én lemondtam a megválaszthatóságomról. Vagyis lemondtam arról, hogy idén püspök- vagy esperes-jelölt lehessek.
– Járt-e már Aradon?
– Hogyne, hiszen Józsa Ferencz tiszteletes úrral évfolyamtársak voltunk, noha ő 4 évvel idősebb, mert hosszú katonaságot végzett, illetve dolgoznia is kellett, hogy folytathassa a tanulmányait, de komának is meghívott a legnagyobb gyermekének a keresztelőjére. Arra nem emlékszem, hogy a náluk tett látogatásaim során Aradon szolgáltam-e, de tudom, hogy Nagylakon egyszer, illetve a kladovai nyári táborban két alkalommal is szolgáltam. Ezzel együtt nem mondhatnám, hogy ismerem Aradot, illetve a környékét.
– Hogy megy a beilleszkedés?
– Szerintem rendben van, Józsa tiszteletes úr is segít, vele jól egyetértünk. Nekem nem is célom, hogy a kákán keressem a bogot, hiszen csak a nyugdíjazásomig, még három és fél évet szándékozok itt szolgálni. A gyülekezet tagjai között is számos szilágyerkedit vagy a leszármazottait találtam, ahol magam is szolgáltam közel 9 évig. A helybeli gyülekezetben 10 szolgálaton vagyok túl, de a németszentepéteriben is kétszer hirdettem igét. Első alkalommal megköszöntem a kisperegi fiatal lelkész, Tóbiás Tibor György besegítő szolgálatát. Németszentpéteren is kedves embereket találtam, hiszen először 9, másodszor 11 hívő jött el az istentiszteletre. Meglehet, a számok kevésnek tűnnek, de a szilágyszegi gyülekezetben a vasárnap délutáni istentiszteletekre általában 6 hívőnél több nem jött el. Az aradi gyülekezetben megtartott imahét alkalmain is általában jelen volt a gyülekezet 10%-a, míg a vasárnapi, úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteleten a 40%, ami magas aránynak tűnik. Bizonyára nem az új lelkész miatt, hanem az evangélium üzenete hívta el őket.
– Vannak-e újító szándékú tervei?
– Amíg Szilágyszegen abban a tudatban éltünk, hogy nyugdíjig szolgálunk, bekapcsolódtunk az Iszákos-mentő Missióba, ami legjobban az Erdélyi Református Egyházkerület magyarózdi gyülekezetében működött, ahol 12 napos gyógyító konferenciákat is tartottak. A második Aradon, a Mosóczy-telepi gyülekezetben, a magyarországi Tiszta Forrás Alapítvánnyal együtt végzett ötnapos konferenciák formájában, 1998-tól működött. Ugyanakkor Szilágyszegen is rehabilitációs központot hoztunk létre, aminek az épülete teljesen elkészült, tehát munkálkodni lehetne benne. 2002-től mi is gyógyító konferenciákat szerveztünk a parókián, ahol a feleségem főzött a résztvevőknek, akikkel magam foglalkoztam. Az utóbbi két évben, önhibánkon kívül, nem lehetett gyógyító konferenciát szervezni: tavalyelőtt nem jelentkezett senki, tavaly viszont rákbetegség miatt nem tudott eljönni dr. Simon Mária, aki azelőtt sokat segített e munkában.
– Az aradi gyülekezetben folytatni kívánja a gyógyító konferenciákat?
– Természetesen, a Józsa Ferencz tiszteletes úr által a Tiszta Forrás Alapítvánnyal közösen végzett munkát folytatni kívánom. Ugyanakkor a kladovai nyári táborban hagyományossá vált ifjúsági munkát is folytatjuk. Szilágykrasznáról üzenetet kaptam, hogy az odavalósi középiskolai tanárnő a végzős diákokkal szeretne két napig Araddal és a környékével ismerkedni. Tehát az Aradon meghonosodott mindenfajta tevékenységet folytatni kívánjuk. Józsa tiszteletes úrral érzelmileg az is összeköt, hogy az édesapámnak is jó barátja volt, a haláláig leveleztek. Mindez nem jelenti, hogy Józsa tiszteletes úr rátenyerelne a gyülekezetre, de nem is szándékunk kirekeszteni onnan, hiszen a tiszteletes asszony továbbra is a gyülekezet kántora marad. Sem én, sem a feleségem nem kántorizálunk, ő az Iszákos-mentő Missziónak volt az okleveles szociális munkása és vezetője. Szerintem a Józsa család és közöttünk lévő számos rokonvonás is nagyban hozzájárulhat a gördülékeny beilleszkedésünkhöz, mert egy erőszakos hangulati változás a gyülekezetet nagyon megviselhetné. Mivel nem kell hosszú távra gondolnom, megkönnyíti a dolgomat, mint ahogy a tény is, hogy a püspök úr helyezett át, nem az én becsvágyam csábított ide.
– Köszönöm a bemutatkozást, a kötetlen beszélgetést, Isten áldását kérem a munkájára, aminek Isten dicsőségét és a gyülekezet javát kell szolgálnia, hiszen az a legfontosabb!
– Köszönöm a jókívánságot és a lehetőséget.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)2016. március 10.
Felvonulás
Vásárhelyen az autonómiáért
Székelyföld területi autonómiájáért szervez felvonulást és tüntetést csütörtökön Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A székely szabadság napjának nevezett rendezvény megemlékezéssel kezdődik helyi idő szerint 16 órakor a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművénél. A résztvevők mintegy két kilométert vonulnak Marosvásárhely főteréig, ahol átadják a demonstráció petícióját a kormányt képviselő prefektusnak. Az eseményen jelen lesznek a baszk és a katalán nép és az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselői is.
Az SZNT elnöke közleményben kérte a résztvevőket, hogy azonnal szigeteljék el, és adják a rendfenntartók kezére az esetleges provokátorokat. Arra is felszólított, hogy ne hozzák magukkal pártok, ideológiai csoportok zászlóit és egyéb jelképeit, és ne skandáljanak az SZNT által megfogalmazott céltól idegen jelszavakat, ne tűzzenek ki gyűlöletkeltő, uszító, mások személyiségi jogait sértő, a rendezvény méltóságával összeegyeztethetetlen feliratokat. Az SZNT elnöke felkérte a világ magyarságát, hogy tartsanak szolidaritási tüntetéseket a székely szabadság napján Románia külképviseletei előtt. Szabadság (Kolozsvár)2016. március 10.
Helynévgyűjtésre várnak önkénteseket az EME-nél
Lelkes önkéntesek jelentkezését várják az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kutatóintézetének nyelvészei, akik nagy fába vágták a fejszéjüket az elmúlt időszakban.
2014-ben együttműködési szerződést írtak alá a Debreceni Egyetem Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoportjával, amelyben vállalták, hogy a Magyar Nemzeti Helynévtár (korábban Magyar Digitális Helynévtár) elnevezésű online adatbázis Erdélyre vonatkozó részét elkészítik. A részletekről Tamásné Szabó Csilla, az EME kutatóintézetének nyelvésze, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztője tájékoztatta az érdeklődőket kedden délután az egyesület székházában, a legfontosabb 20. századi előzmények mellett arra is utalva, hogy előreláthatóan több mint tíz évet vesz igénybe a munka. Az előadó hangsúlyozta: jócskán van előzménye az erdélyi helynévgyűjtésnek, és a kolozsvári nyelvészeti kutatócsoportnak is régi terve a helynévtár létrehozása.
F. Zs. Szabadság (Kolozsvár)2016. március 10.
Bár fogy, egyre tevékenyebb a dési magyarság
Kell a Magyar Ház, kell a képviselet
A magyar nyelvű oktatás megőrzése bizonyult 2015 legforróbb témájának Désen – hangzott el azon a találkozón, ahol az elmúlt év eredményeiről számolt be a Dési Városi Tanács két RMDSZ-es tagja. A város fogyatkozó magyarsága életképes csapattal küzd a megmaradásért, érdekeinek érvényesítéséért.
Kovrig Annamária, a dési RMDSZ elnöke és Varga Loránd vállalkozó, városi tanácsosok minden évben beszámolnak az eredményekről, kihívásokról, egyébként állandó kapcsolattartásra törekednek a dési magyarság minél szélesebb rétegeivel. A valamikor többségében magyarok lakta városban most zárni kell a sorokat: a fogyatkozó magyarságnak sok sajátos problémával kell megküzdenie. A városban zajló magyar tevékenységeket jellegzetes összefonódás jellemzi: a Civil Műhelynél, az RMDSZ-ben, a Kádár József Kulturális Egyesületben nagyjából ugyanazokat a városukért, a magyar közösségért tevékenykedő személyeket látni.
2015 legégetőbb kérdésének a magyar nyelvű oktatás megőrzése bizonyult. A helybeliek összefogásával sikerült megakadályozni a 2015–16-os tanévkezdés után bejelentett osztályösszevonásokat, ám az anyanyelvi oktatás továbbra is sok odafigyelést igényel. Minden korosztályt összefogó közösségépítő sikerélmény a tavaly már harmadszor megszervezett dési magyar napok. Jelentős kezdeményezés eredményeként a dési magyarok havonta két alkalommal, egyenként 100-120-an a kolozsvári színház vagy opera valamelyik előadására Kolozsvárra utaznak szervezett formában. Mindezeken túl havonta népfőiskolai előadáson vehetnek részt az érdeklődő désiek, és fontos rendezvény a Petőfi szavalóverseny, Mikulás ünnepség, az 1848-as ünneplés és felvonulás az oroszlános emlékműhöz, ugyanakkor jelentős hagyomány lett immár, hogy a végzős diákok évenként felváltva hol a katolikus, hol a református templomban szerveznek ballagási ünnepséget.
LUKÁCS ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)2016. március 10.
Román beszéddel „büntette” a betegeket a kórházi alkalmazott
Kizárólag román nyelven volt hajlandó beszélni a betegekkel a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház egyik magyar alkalmazottja. Az ügy az etikai bizottság elé kerül.
Egy páciens a Facebook közösségi oldalon adott hangot panaszának, miszerint a sepsiszentgyörgyi kórház járóbeteg-rendelőjében sorszámra várt, ahol az ügyeletes, magyar nemzetiségű orvosírnok csak román nyelven volt hajlandó beszélni vele.
A páciens ezt szóvá tette, és megkérdezte az alkalmazottat, hogy miért beszél vele románul, mire az orvosírnok csak annyit mondott: büntetésből. A beteg további érdeklődésére kifejtette: azért nem beszél magyarul, mert így bünteti a magyar betegeket, mivel korábban felbosszantották őt. A Tapasztalatok a megyei Fogolyán Kristóf-kórházról nevet viselő Facebook-csoportban kedden közzétett panasz alatt az érintett kórházi alkalmazott tovább fokozta a botrányt azzal, hogy szerdán hozzászólt a bejegyzéshez, azt írva: „szeretnék, hogy ma is románul beszéljek önökkel?"
Az orvosírnok a Maszol.ro megkeresésére elmondta, hogy valóban csak románul volt hajlandó szóba állni a páciensekkel, de ezt már nagyon megbánta. „Valóban románul beszéltem velük, de ma (szerdán, szerk. megj.) már ismét magyarul" – jelentette ki a hírportálnak. Mint mondta, azért büntette így a pácienseket, mert egyikük nagyon felbosszantotta. „Meggondolatlanul cselekedtem, az állásomba kerülhet az ügy" – jelentette ki az érintett.
András-Nagy Róbert, a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere újságírói megkeresésre elmondta, elfogadhatatlannak tartja az orvosírnok viselkedését, aki így próbálta „büntetni" a betegeket. Mint mondta, a kórházi alkalmazott ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak, az ügy az egészségügyi intézmény etikai bizottsága elé kerül.
Egyébként nem ez az első eset, hogy a sepsiszentgyörgyi kórházban diszkrimináció miatt indul vizsgálat: tavaly novemberben az egyik román nemzetiségű orvos ügyeletesként hazaküldte az éjszaka hozzá forduló beteget, mivel az nem tudott jól románul.
Pár héttel ezelőtt egy kolozsvári gyermekorvos ellen érkezett panasz, miután „kirakott" a kórházbólegy beutalt, románul nem tudó székelyföldi kislányt. Az ügy hatására a kincses városban Hippokratész házőrzői néven közösségi hálózatot hoztak létre, ahol jelentik a hasonló eseteket. A kolozsvári orvost feljelentették az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) – az érintetteket csütörtökön hallgatja meg a testület, mondta el lapunknak Asztalos Csaba elnök. Krónika (Kolozsvár)2016. március 10.
Dilemma a lehallgatások tiltása miatt
A jövőben az ügyészség, illetve az ügyészség alárendeltségébe tartozó rendőri szervek végezhetik a lehallgatásokat a nyomozások során, mert az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgatásait.
Ezt Raluca Prună igazságügy-miniszter jelentette be kedden este Temesváron. A tárcavezető közölte: kezdeményezi egy, a helyzetet rendező kormányrendelet elfogadását. Mint kifejtette, az alkotmánybírósági döntés nem az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályt (DNA) hozza a legnehezebb helyzetbe, hanem a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztályt (DIICOT), illetve a többi ügyészséget. Mint kifejtette, már tárgyalt a helyzetről az ügyészségeket felügyelő hatósággal és a SRI-vel is, mivel jelenleg kizárólag a hírszerzés rendelkezik a szükséges infrastruktúrával.
A miniszter szerint mivel a szükséges felszerelés egymilliárd euróba kerül, ideiglenes megoldásként a lehallgatást végző hatóságok a SRI infrastruktúráját veszik majd igénybe. Hozzátette: a továbbiakban azt kell eldönteni, megkettőzik-e az infrastruktúrát, vagy biztosítják, hogy csakis a nyomozást végző szervek juthassanak hozzá a lehallgatást lehetővé tevő berendezésekhez.
Eközben szerdán Laura Codruța Kövesi, a DNA főügyésze úgy vélekedett, az ügyészségnek gépkocsikat és lehallgatást lehetővé tevő technikai berendezéseket kell beszereznie. A DNA vezetője szerint 130 rendőr és 10 millió eurós szükséges a lehallgatások biztosításához.
Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság februárban nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek a büntetőjogi perrendtartás azon cikkelyét, amely arra vonatkozik, milyen szervek folytathatnak lehallgatási tevékenységet. Az ítélet értelmében a büntetőjogi perrendtartás 142. cikkelyének első bekezdése nem felel meg az alkotmánynak. Ez úgy szól: „a megfigyelésre az ügyész ad utasítást vagy elrendelheti, hogy azt a nyomozó hatóság, vagy a rendőrség szakemberei, vagy más állami szakszervek hajtsák végre".
A taláros testület szerint a „más állami szervek" kitétel nem alkotmányos, mivel nem elég világos, nem pontosítja egyértelműen ugyanis, hogy mely állami szervről van szó. A taláros testület szerdán közölt indoklása szerint a SRI nem bűnügyi nyomozó szerv, így nem folytathat lehallgatásokat.
„Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírált szövegrész ellentétes az alkotmány 1. cikkelyének 3. bekezdésével, miszerint Románia jogállam, ahol szavatoltak az állampolgárok alapvető szabadságjogai. Emellett a vizsgált szövegrész nem felel meg a jogszabályok egyértelműségére, pontosságára és kiszámíthatóságára vonatkozó követelményeknek, mivel nem teszi lehetővé a jogalanyok számára, hogy megállapítsák, melyek azok a szakosodott állami szervek, amelyek végrehajthatják a lehallgatásra vonatkozó rendeletet, amely a magánéletbe való kiemelt szintű beavatkozással jár" – áll az alkotmánybíróság ítéletében.
A taláros testülethez a bukaresti törvényszéken tárgyalt egyik per kapcsán fordultak. Szakértők szerint az ítélet nyomán minden olyan, lehallgatás útján szerzett bizonyíték, amelyet nem a törvényben konkrétan megnevezett állami szervek gyűjtöttek be, semmisnek tekinthető. A SRI egyébként legutóbbi, a 2014-es évre vonatkozó jelentésében arról számolt be, hogy 42 263 lehallgatásra vonatkozó rendeletnek tett eleget. Mint ismeretes, a korrupcióellenes küzdelem során a korrupcióellenes ügyészség az esetek jelentős részében a gyanúsítottak lehallgatása során gyűjtött bizonyítékok alapján emel vádat.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2016. március 10.
Maguknak valók
Az RMDSZ szabadságra megy a székely szabadság napján: a magát a leghitelesebb, legerősebb, valós alternatíva nélküli érdekképviseletnek nevező szövetség tagjai magánemberként simulnak bele a tömegbe az év legfontosabb kisebbségvédelmi rendezvényén.
Megmagyarázhatatlan, hogy az RMDSZ helyi és országos vezetése miért nem állt ki idén sem teljes mellszélességgel a marosvásárhelyi megemlékezés, tiltakozó felvonulás mellett, miért nem vetette be teljes, irigylésre méltó apparátusát a szervezésbe, mozgósításba, hangadói pedig miért nem akarnak felszólalni a Postaréten. Főleg annak tudatában, hogy az elmúlt időszakban megsokszorozódtak a magyarellenes intézkedések, az RMDSZ keze nincs kormányhoz kötve, ráadásul választási évben vagyunk, a szövetség egyik legfőbb célkitűzése pedig éppen a marosvásárhelyi elöljárói szék visszaszerzése.
A szónoknak felkért közös magyar polgármesterjelölt egy interjúban közölte: ott lesz, ám nem mond beszédet, mert „a közvélemény egy része az eseményt pártrendezvénynek tekinti”. (Ehhez képest korábban a megyei RMDSZ-elnök és az alpolgármester éppen azzal érvelt a „magánemberkedés” mellett, hogy nem pártrendezvényről van szó.) Mégis, hogy akarjuk legyőzni a közönyt, ha még azoktól is elzárkózunk, akik csütörtökön jelenlétükkel bizonyítják, hogy mozgósíthatók? Így akarunk elöl járni, élre állni, képviselni?
Az RMDSZ a közelmúltban sorra gyártotta a hírleveleket, közleményeket, beszámolókat, jelentéseket, politikai nyilatkozatokat a magyarságot ért sérelmekről, Románia semmibe vett kisebbségügyi kötelezettségvállalásairól. Azonban az íróasztal, a tanácsterem, a bársonyszék nyújtotta biztonság rabjai jelen állás szerint nem mernek tízezrek elé kiállni a székely szabadság napján, és csupán annyit mondani: ti vagytok a mi választóink, és tudjuk, hogy mi bánt, miért kell közösen küzdenünk.
Miféle félelem vagy titkos paktum nem engedi ki az utcára a mindenben „leg-leg” érdekvédelmet? Kifütyülnék? Lehet, de a meghunyászkodás akkor sem segít – az okokat kellene megszüntetni. Vagy csupán ezt diktálja a politikai matematika? Akkor ez a képlet régen rossz. Mert közönnyel nem lehet legyőzni a közönyt.
Páva Adorján. Krónika (Kolozsvár)2016. március 10.
Lesújtó a gazdasági helyzet a Székelyföldön
Lesújtó Hargita megye, illetve az egész Székelyföld helyzete gazdasági szempontból, Csíkszeredába például az elmúlt 25 évben nem áramlott be tőke – hívta fel a figyelmet Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A szakember úgy véli: a kialakult helyzet egyrészt annak tudható be, hogy az önkormányzatok nem foglalkoztak hatékonyan a vállalkozásfejlesztéssel, ugyanakkor a rendkívül hiányos országos vállalkozói politika is hozzájárult ehhez.
Balási szerint az egyik legnagyobb gond a kiszámíthatatlanság, például egyik napról a másikra változhat a jogi személyek által befizetendő adónemek nagysága. „A vállalkozó maholnap odakerül, hogy csak azzal tud foglalkozni: be tudja-e fizetni a különböző illetékeket az államkasszába. Azt senki nem kérdi meg, hogy milyen áron, milyen kockázatot vállalva teszi ezt, esetleg mit tudna segíteni a vállalkozónak az önkormányzat” – magyarázta az iparkamara elnöke.
Balási Csaba elmondása szerint Hargita megyében körülbelül nyolcezerre tehető az adószámmal rendelkező vállalkozók száma, közülük pedig körülbelül hatezer nem nyereséges. „Magasak az adókulcsok, ráadásul az ellenőrző hatóságokkal nagyon rossz a kommunikáció. Kérdés, hogy érdemes-e vállalkozni ilyen körülmények között?” – panaszolta. A szakember hangsúlyozta: vállalkozásbarát politikára lenne szükség, az önkormányzatok például adókedvezménnyel támogathatnák a cégeket, vagy térítésmentesen bocsáthatnának rendelkezésükre telkeket, cserébe például azért, hogy legalább tíz személyt alkalmazzanak a következő évtizedben.
Székelyudvarhely a legjobb a térségben
Balási tájékoztatása szerint Csíkszereda különösen rosszul áll: a megyeszékhelyen mindössze 120 olyan cég működik, amelynek éves forgalma meghaladja a 100 ezer eurót. A megyében ugyanakkor Székelyudvarhely van a legjobb helyzetben, az iparkamara elnöke szerint ugyanis ott hatékonyabban zajlott a rendszerváltás után az állami vállalatok privatizálása, ezek jelentős része ugyanis ma is megélhetést biztosít a helyieknek. Csíkszeredáról ez nem mondható el: a megyeszékhelyen is működött például bútorgyár, amely megszűnt, ezzel szemben az udvarhelyi – hasonló kapacitású – faipari vállalat jelenleg is havi egymillió eurós forgalmat bonyolít le.
Balási Csaba arra is kitért: ha a megyében működő vállalkozások számát és összforgalmát összehasonlítjuk más, hasonló lélekszámú régiókkal, Hargita megye mindig a lista utolsó harmadába kerül. Rámutatott: a befektetők elsőként azt veszik figyelembe, hogy a beruházás helyszínére mennyi idő alatt lehet eljutni egy adott nagyvárosból, egyelőre pedig a Székelyföld mindegyik települését körülményes megközelíteni. „Noha a Székelyföld az ország szívében található, a legközelebbi használható reptér is távol esik, az infrastruktúra pedig hiányos. Nagyobb beruházásokat rendszerint autópályák környékén valósítanak meg” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a térség gazdasága az utóbbi 25 év eredménytelen munkája miatt került a jelenlegi helyzetbe, politikai párttól függetlenül mindenki másodlagos problémaként tekintett a Székelyföld fejlődésére. Szerinte ugyanakkor a helyi szakképzés is hiányos, ennek orvoslására az intézmények, iskolák és vállalkozók közötti egyeztetésekre lenne szükség. „Ha megjelenne egy komoly vállalkozó, aki gyárat létesítene és 3500 alkalmazottra lenne szüksége, vajon Székelyföld képes lenne-e biztosítani ennyi, valamilyen szinten képzett szakembert?” – hívta fel a figyelmet az iparkamara elnöke.
A jogi személyeknek csak fele aktív
Az országos cégbíróság (ONRC) statisztikáiból eközben az derült ki, hogy a Hargita megyében bejegyzett jogi személyeknek alig fele aktív, a többi pedig gyakorlatilag csak papíron létezik. Az adatok szerint tavaly a megyében 1201 jogi személyt jegyeztek be, százzal többet, mint 2014-ben – országos szinten ez a 34. helyre volt elegendő, ugyanis Bukarestben például közel 19 ezer új céget regisztráltak, a második helyen álló Kolozs megyében pedig hatezret.
A Hargita megyében újonnan alapított vállalkozások többsége a kereskedelemben és a mezőgazdaságban tevékenykedik. A cégbíróság összeállításából az is kiderült, hogy 2015-ben 85 cég ellen zajlott csődeljárás, míg egy évvel korábban 271 jogi személyt fenyegetett fizetésképtelenség, tavaly ugyanakkor 1346 céget töröltek a jegyzékből, 2014-ben ennél valamivel kevesebbet, 1089-et.
Mituleci Katalin, a Hargita megyei közpénzügyi igazgatóság vezetője további adatokat bocsátott rendelkezésünkre, ezekből az derült ki, hogy tavaly összesen 129 437 adófizetőt tartottak nyilván, ezek közül 10 849 cég, egyesület vagy alapítvány, 416 közintézmény, a többi más típusú jogi személy, illetve magánszemély. Az igazgató elmondása szerint hozzávetőleg 5500-ra tehető az aktívan működő cégek száma a megyében. Mituleci Katalin azt is elmagyarázta: ahhoz, hogy folyamatosan csökken a fizetésképtelen jogi személyek száma, az is hozzájárul, hogy a cégek egyre óvatosabbak, ellenőrzik, hogy milyen vállalkozással fognak együtt dolgozni.
Barabás Hajnal, Veres Réka. Krónika (Kolozsvár)2016. március 10.
Odalettek a bizonyítékok
Fordulat Rádulyék és Bekéék ügyében?
Tegnap közzétette az Alkotmánybíróság annak a február 16-ai döntésének az indoklását, miszerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, hogy a megfigyeléseket és a lehallgatásokat a titkosszolgálatok is végezhetik.
A döntésnek nincs visszamenőleges hatálya olyan szempontból, hogy a már végleges bírósági ítéletet elért ügyekben nem használható fel perújrafelvételre, kivéve, ha már a per során hivatkoztak a titkosszolgálatok implikálódására.
Perújrafelvételi kérelmek jöhetnek
A taláros testület ugyanakkor nem zárta ki, hogy döntése abban az esetben is hivatkozási alapul szolgálhasson perújrafelvételi kérelmeknek, ha már véglegesen lezárt ügyről van szó. A folyamatban lévő peres ügyek esetében viszont törölni kell minden olyan bizonyítékot, amit a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy más titkosszolgálat megfigyeléseivel vagy lehallgatásaival szereztek. Az alkotmányossági kifogást egy pénzmosásért és adócsalásért első fokon elítélt, 2006-ban letartóztatott török, iráni és kínai vádlottakból álló csoport ügyvédei emelték az ellenük folyó per fellebbviteli szakaszában. Az Alkotmánybíróság döntése a Hivatalos Közlönyben való, feltehetően mai vagy pénteki megjelenése után azonnal érvénybe lép.
Az első médiakommentárok szerint az alkotmánybírósági döntés a korrupcióellenes harcot is érzékenyen érinti. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) közölte: 130 speciálisan kiképzett rendőrre és műszaki fejlesztésekre lesz szüksége ahhoz, hogy ezentúl maga végezhesse a gyanúsítottak megfigyelését. A DNA számításai szerint ehhez több mint tízmillió eurós költségvetés-kiegészítésre lesz szüksége. Raluca Prună igazságügyi miniszter már az alkotmánybírósági indoklás közzététele előtt jelezte: sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel felhatalmazzák a rendőröket és ügyészeket, hogy az SRI infrastruktúráját használva végezzék a lehallgatásokat és megfigyeléseket, amíg sikerül a joghézagot felszámolni.
A magyar ügyek
Ezek után feltehetően új helyzet áll elő több, a magyarság számára fontos büntetőeljárásban is. Mint ismeretes, Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt, a két kézdivásárhelyi „petárdaterroristát” a SRI információi alapján vették őrizetbe. A SRI utólag hivatalosan is megerősítette, hogy régóta megfigyelés alatt tartotta őket – úgyhogy ezek a bizonyítékok most semmissé váltak (legalábbis így kellene lennie egy törvénytisztelő országban). Ugyanígy Ráduly Róbert volt csíkszeredai polgármester is bizonyítani tudja, hogy az ellene felhasznált adatokat a SRI gyűjtötte, ugyanis 2013. augusztus elején a saját kezével sapkázta meg azt a szekust, aki mind keccegtette a fényképezőgépét a magyarországi testvértelepülések képviselőivel való találkozóján.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. március 10.
Szép és maradandó
Amikor megindult sok évtizeddel ezelőtt a valamikori népművészeti alkotások felvásárlása, mondhatni elkótyavetyélése, a kevesek is, akik még hittek a népi hímzések, varrottasok, festett bútorok, faragások feltámadásában, kétkedve és megértő fájdalommal reménykedtek abban, hogy megáll a folyamat, s újra felvirágzik az, ami elhalni készült. A padlásokat letisztító, szekrényeket kirámoló, rejtett ládákban kotorászó vásárlók között szerencsére akadtak jóhiszeműek is, akik tényleg az értéket próbálták menteni.
A kitartó értékmentés célravezető volt: iskolák, alkotó csoportok alakultak, újra megjelent a kézimunka, a díszítőművészet, a faragászat, a varrás, a horgolás. A népi minták mentésének láza sokakat megfertőzött, s késztetett arra, hogy időt, pénzt és energiát áldozva próbálják megmutatni ilyen irányú érdeklődésüket, tehetségüket.
Aki minderről meg akar győződni, az látogasson el a megyeszékhelyi Kós Károly Líceum dísztermébe, ahol mellbevágóan gyönyörű kézműipari, díszítőművészeti darabok megszámlálhatatlan csodájában lelheti kedvét. Aki kissé jártas is a népi mintavilágban, az megelégedéssel állapítja meg, hogy a magyarság lakta területek szinte minden szeglete jelen van, a matyótól a kalotaszegiig, a sajátosra varázsolt háromszékitől a délvidékiig. Winkler Aranka, a népművészet mestere, a békéscsabai népművészeti főiskola végzettje vezeti azt a 30 tagú csapatot, amelynek tagjai között több a nyugdíjas, de akad egészen fiatal is: ők álmodták vászonra, s varrták, horgolták, öltötték, tették láthatóvá, érzékelhetővé, gyönyört fakasztóvá a magyar népművészet páratlanul gazdag mintavilágát.
Ezt a kiállítást nyitják meg ma 18 órakor az említett szakközépiskola ideiglenes kiállítótermében.
Péter Sándor. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. március 10.
Pálfi József lett a PKE rektora
Dr. Pálfi Józsefet választotta meg rektornak szerdán a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorválasztó bizottsága.
Dr. Pálfi József várad-réti református lelkész, a Csillagocska Alapítvány elnöke a Partiumi Keresztény Egyetem megbízott rektora volt, miután az egyetemen kialakult pénzügyi válság nyomán dr. János Szabolcs lemondott rektori tisztségéről. Tolnay István, az egyetem Alapítók Tanácsának alelnöke lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a tanügyi törvény kétféle rektorválasztási módot tesz lehetővé: vagy az adott egyetem oktatói kara közvetlenül választja meg az intézmény vezetőjét, vagy pedig egy erre a célra felállított grémium dönt erről. A PKE-n tavaly szeptemberben tartott referendumon az oktatói testület arra szavazott, hogy rektorválasztó bizottság döntsön ebben a személyi kérdésben. A grémium tegnap gyűlt össze, hogy meghallgassa a két jelöltet, Pálfi Józsefet és dr. Fogarasi József egyetemi docenst.
Tizenegyen
A tizenkét tagú bizottság elnöke Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke volt, aki a tegnapi rektorválasztás után lapunknak elmondta: a bizottság előtt mindkét jelölt bemutatta szakmai hátterét, felvázolták azt, hogy miképpen oldanák meg az egyetem pénzügyi problémáit, illetve körvonalazniuk kellett az egyetem általuk elképzelt fejlődési irányát. Csűry István elmondta, hogy egy érvénytelen szavazat mellett a testület többi tizenegy tagja mondhatni egyöntetűen Pálfi Józsefnek szavazott bizalmat. Mint Csűry István fogalmazott, Pálfi Józsefnek meggyőzőbb volt az érvelése, érzékelhető volt, hogy régebb óta és közelebbről ismeri az egyetemet. Fogarasi József pénzügyi szakemberként nagyon precízen felvázolta a pénzügyi problémákat, de a konkrét, a pénzügyi szempontokon túlmutató javaslatok tekintetében Pálfi József adott meggyőzőbb válaszokat. Csűry István hozzátette, hogy a megválasztott rektor április közepéig el kell készítse az egyetem menedzsment-tervezetét, amit be kell nyújtani a Sapientia Alapítvány kuratóriumához.
Nem fellebbezhető
A rektorválasztó bizottság döntése egyébként nem fellebbezhető – tudtuk meg immár ismét Tolnay Istvántól, aki kérdésünkre válaszolva elmondta azt is, hogy a most megválasztott rektor mandátuma négy évre szól attól az időponttól számítva, hogy megkapja a Tanügyminisztériumtól a kinevezési jóváhagyást. E jóváhagyás után a rektor tesz javaslatot a rektorhelyettes személyére, akit az egyetemi szenátus választ majd meg.
Pap István. erdon.ro