udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6975
találat
lapozás: 1-30 ... 2341-2370 | 2371-2400 | 2401-2430 ... 6961-6975
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. április 7.
A pártatlanság megőrzése érdekében tagadták meg a tolmács alkalmazását
Elutasította az igazságügyi minisztérium a román–magyar tolmács alkalmazásának kérését Marosvásárhelyen, így marad az eddigi szerződéses foglalkoztatás és a nehézkes ügyintézés.
A marosvásárhelyi bíróknak hivatalos fordítókra lenne szükségük a kihallgatások lefolytatásához, ezért azt kérték a felettes szervtől, az igazságügyi minisztériumtól, hogy iktasson be tolmácsi állást a létszámtervbe. A szakemberek szerint alig van olyan nap, amikor ne lenne szükség engedélyezett személyre, aki románról magyar nyelvre – vagy fordítva – fordítson a tárgyalóteremben.
A Maros megyei törvényszéknek alárendelt bíróságoknál az idei év első két hónapjában 64 olyan per zajlott, amelyeknél fordítókra volt szükség. „Gondoljanak azokra az esetekre, melyeknek tárgya az emberkereskedelem. Az áldozatok 10, 12, 15 vagy 20 évesek, és közülük sokan nem beszélnek románul. Az ő tanúvallomásaik elengedhetetlenek az ügyek megoldásához” – mondta Sonia Deaconescu, a törvényszék szóvivője. Hozzátette, némely perrel azért késlekednek, mert Maros és Hargita megye ötszáz hivatalos, engedéllyel rendelkező tolmácsa közül sokan visszautasítják, ha a tárgyalásokra hívják őket. Az ok: a tárgyalások túl sok időt vesznek igénybe, és csak óránkénti 23 lejjel – percre lebontva, és előfordult, hogy három perc fordítást fizettek ki – honorálják a tevékenységet, ez pedig kevesebb mint a fele annak az összegnek, amit ugyanazért a szolgáltatásért magánúton keresnek. A törvényszék vezetősége ezért kérte a szaktárcától legalább egy tolmács alkalmazását, hogy ne kelljen a független, magánvállalkozóként tevékenykedő fordítókhoz fordulni.
A felvetéssel azonban nem ért egyet a minisztérium vezetősége, szerintük ugyanis törvénytelen lenne tolmácsot alkalmazni – tájékoztat a Digi 24. „Ellentmond az érvényben levő országos, valamint a Romániára is kötelező érvényű nemzetközi rendelkezéseknek, hogy bármely igazságszolgáltatási intézmény személyzeti struktúráiban tolmácsok és fordítók szerepeljenek, akik polgár- vagy büntetőjogi perben fordítói/tolmácsi szolgáltatást biztosítsanak” – áll a szaktárca válaszában. A minisztériumnál úgy vélik, amennyiben a tolmácsok a bíróságok alkalmazottai lennének, a peres feleknek, a lakosságnak kételyei lennének a tárgyalóteremben tanúsított pártatlanságuk felől.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro2016. április 7.
Képzés a gyermekek egészséges fizikai és szellemi fejlődéséért
A Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson induló képzések során nemcsak a gyermekközösségekben vagy tanügyi intézményekben dolgozó személyek, hanem az otthoni gyermekfelügyelet iránt érdeklődők, de akár kisgyermekes szülők is használható tudás birtokába juthatnak – jelezte a Caritas közhasznú szervezet.
Képzéseik által olyan pluszinformációkat szerezhetnek, amelyek hozzájárulnak a gyermekek egészséges fizikai és szellemi fejlődéséhez, segítenek a gyermekekkel és a családtagokkal való hatékony kommunikációban. Az elméleti órák tananyagához tartozik a gyermekek fizikai és szellemi fejlődésével kapcsolatos alapismeretek, a gyakoribb gyermekbetegségek tüneteinek felismerése és kezelése, elsősegély-nyújtási alapismeretek, a gyermekek megfelelő táplálkozásával kapcsolatos ismeretek. A résztvevők megismerhetik a játékok szerepét és alkalmazását a gyermekekkel való munkában, valamint a napi tevékenységek hatékony megszervezésében.
A képzés során kiemelt szerepet kap a gyakorlati oktatás, amely óvodákban, bölcsődékben, gyermekvédelmi és gyermekneveléssel foglalkozó intézményekben zajlik. A képzés időtartama 360 óra, amelyből 120 órát az elméleti oktatás, 240 órát a gyakorlat tesz ki.
Április folyamán zajlik a jelentkezés a képzésre, a részvételi szándékot, illetve a képzéssel kapcsolatos kérdéseket a Caritas Iskola munkatársainál lehet jelezni az [email protected] e-mail címen, valamint az alábbi telefonszámokon: Csíkszereda: 0732-830.021, Udvari Melánia; Marosvásárhely: 0732-830.147, Sável Erika; Gyergyószentmiklós: 0732-830.172, Hompoth Terézia. A képzésre való beiratkozási díj 100 lejbe, a részvételi díj pedig 600 lejbe kerül (három részletben fizethető).
Székelyhon.ro2016. április 7.
A Ványa bácsit mutatja be a Csíki Játékszín
Sorin Militaru rendezésében mutatja be a Csíki Játékszín társulata Anton Pavlovics Csehov Ványa bácsi című drámáját. A 2015/16-os évad utolsó nagyszínpadi bemutatóját április 15-én 19 órától láthatja a közönség. A csíki társulat Makai Imre fordításában játssza Csehov klasszikusát.
„A Ványa bácsi a hiányérzet filozófiája, az emberi lét abszurditása. Egy olyan léthelyzet, ahol hiányoznak a jövő távlatai, a beteljesülés perspektívái, ahol a kisszerűség szab határokat, ahol a trivialitás felőrli és kiüresíti az eszményeket. És mindez megváltozhatatlanságra van ítélve” – osztotta meg a darabról gondolatait Parászka Miklós, a színház igazgatója szerdán.
Szerebrjakov, a nyugalmazott egyetemi tanár, fiatal feleségével visszakötözik elhunyt hitvese birtokára élete hátralevő részére. Első feleségének testvére, Vojnyickij, akit a professzor lánya Ványa bácsinak szólít, beleszeret a fiatal feleségbe, és egész elrontott életéért az öreget hibáztatja – foglalták össze az alkotók röviden a történetet. „Nagyon mély, nagyon erős, lelkileg és fizikailag igénybe vevő munkáról van szó, ahol nekem a legnagyobb problémám az, hogy lelassuljak és legyen magamhoz türelmem. Az ember egy idő után megszokik egy egyfajta játékstílust, ahol sikere van, és visszajelzéseket kap. De ez egy másfajta munka, ahol meg kellett találjam azokat a szinteket, ahol dolgozni kell. És ezek nem a felhőtlen vidámság jegyében telnek el” – mondta el a munkafolyamat kapcsán Kozma Attila, aki a darabban Vojnyickijt (Ványa bácsit) alakítja.
Sorin Militaru nem először dolgozik a csíki teátrumnál, három évvel ezelőtt Caragiale-Parti Nagy: Karnebál című komédiáját vitte színre itt. Mint mondta, szívesen jön ide dolgozni. Hangsúlyozta, különleges kapcsolata van Csehovval, nagyon szereti mint szerzőt, és mindig, amikor egy darabját színre viszi, meglepődik azon, ahogyan az orosz drámaíró az emberi kapcsolatokat megrajzolja, megmutatja. Az előadás jelmezeit és díszleteit Cristian Marin készítette. Militaru még elárulta, hogy a klasszikus darabot egy modernebb formában állították színpadra.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro2016. április 7.
Liberális agymosás
Hallgatom az egyik erdélyi magyar kereskedelmi rádiót. A sok zene mellett üdítően hat egy kerekasztal-beszélgetés – gondolom hirtelen, de aztán megbánom, hogy belehallgatok. Hogy miért? Elhangzik az, amit közülünk sokan látunk és tudunk: kontinensünk vezetői Európai Egyesült Államokat szeretnének, ahol egy identitásától megfosztott, lebutított, kevertfajú massza a multik érdekeit szolgálja. Azaz eszik, iszik, fogyaszt, vásárol mindent, amit eléje tesznek, vagy fogalmazzunk úgy, hogy a digitális csatornákon keresztül a rengeteg reklámon keresztül megkívántatnak vele. Ezt a rendszert szolgálja részben a migránsok szervezett, rendszerszerű betelepítése, amely sajnos együtt jár a terrorveszély növekedésével is.
Nos, itt szakadt el a cérna az egyik meghívottnál, amikor megvédte Angela Merkel migránspolitikáját, a szegény bevándorlókat. Kijelentette: nekik semmi közük nincs a robbantásokhoz (sic!). Az egyik erdélyi magyar internetes portál főszerkesztője olyan vehemenciával mondta mindezt, mintha Merkel külügyi szóvivője lett volna. Amellett, hogy szinte dadogott és nem tudott egy épkézláb mondatot elmondani, megszólalásai tele voltak tárgyi tévedésekkel. Ismerem a kontraszelekció működését, úgyhogy hadoválása nem lepett meg. A migránsokhoz való viszonyulását illetően azonban igencsak felbőszített az a határozottság, amellyel a terrorveszélyt minimalizálta.
Egyértelmű ugyanis, hogy a bevándorlók óriási tömegei nem dolgozni jönnek Európába. Őket soha nem integrálja a mi kultúránk, másrészt rengeteg potenciális terrorista érkezik velük, akik radikalizálják az évtizedek óta itt lakó muzulmánokat. Az is egyértelmű, hogy beözönlésükkel megszaporodtak az erőszakos bűncselekmények, lopások, rablások és robbantások. Ez még akkor is igaz, ha az erről szóló híreket a média és a nyugati rendőrség a politikum nyomására igyekszik elkendőzi. A rádióadásban megszólaló erdélyi főszerkesztő azonban ezt nem így gondolja, és vélt igazáról nagy vehemenciával igyekezett meggyőzni beszélgetőpartnerét, ergo a hallgatóságot is. Fogtam magam és kiléptem az udvarra, ahol orvos szomszédom ugyanezen háborgott. „Mintha fizetnék, hogy ezt mondják!” – méltatlankodott. Nekem is számtalan esetben volt már hasonló érzésem.
Egy dolog bizonyos: a balliberális értelmiség már nálunk is rég rátette a kezét mindenre. Ott van a médiában, a kultúrában, az egyetemen, a véleményformálás kútfőinél, mindenhol. Ha senki nem küzd ellene, Nyugat-Európa szintjére süllyedhetünk…
Somogyi Botond
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2016. április 7.
Gróf Mikó Imre emléklapot kapott Bartók Katalin, Kékedy Nagy László és Pánczél Szilamér Péter
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Gr. Mikó Imre emléklapot adományozott
Bartók Katalinnak
az EME Természettudományi szakosztályában kifejtett munkássága és a biológiai tudományok területén kifejtett egyetemi oktatói tevékenysége és kutatómunkája elismeréséül.
Kékedy Nagy Lászlónak
az EME Természettudományi szakosztályában kifejtett munkássága és a kémiai tudományok területén végzett egyetemi oktatói tevékenysége és kutatómunkája elismeréséül.
Pánczél Szilamér Péternek
az EME kutatócsoportjában kifejtett munkássága és a régészet területén végzett kutatómunkája elismeréséül.
A kitüntetéseket 2016. április 2-án, Kolozsváron nyújtotta át Sipos Gábor, az EME elnöke és Bitay Enikő, az EME főtitkára az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2016. évi rendes közgyűlésén.
eme.ro - 2016. ápr. 7.2016. április 7.
Teleki József tudományos díjat kapott Tánczos Vilmos néprajzkutató
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Gróf Mikó Imre Alapítvány
Teleki József Díjat adományozott Tánczos Vilmos-nak
a magyar néprajztudomány területén végzett kiemelkedő munkásságáért.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Gróf Mikó Imre Alapítvány a Teleki József tudományos díjjal nyomtatásban megjelent (vagy nyomdakész), az erdélyi, a máramarosi, a partiumi, a bánáti és a romániai magyarság újkori és legújabb kori történetére, a legtágabban értelmezett művelődéstörténetére és néprajzára vonatkozó adattárakat, forráskiadványokat és tudományos monográfiákat jutalmazza.
Hosszas mérlegelés után a kuratórium, úgy döntött, hogy 2016-ban Tánczos Vilmos Madárnyelven. A moldvai csángók nyelvéről c. 2011-ben megjelent kötetének ítéli oda a Teleki József Díjat.
eme.ro - 2016. ápr. 7.2016. április 8.
Erdélyi magyar kórházak létesítéséről tanácskoztak Nagyváradon
Erdélyi magyar kórházak létrehozásáról tanácskoztak pénteken Nagyváradon a téma erdélyi szakértői, s a terv megvalósításához a magyar kormány segítségét kérik – írja az Erdon.ro nagyváradi hírportál.
Az Erdélyi Magyar Kórházügyi Egyeztető Fórumnak elnevezett testületet Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hívta össze azoknak az erdélyi elképzeléseknek az összehangolására, amelyekhez a kezdeményezők magyar állami segítséget kérnek.
A püspök 2010-ben kezdeményezte, hogy magyar állami támogatással hozzanak létre erdélyi magyar kórházat. Egy ilyen intézmény számára a református egyház meg is vásárolt egy Nagyvárad határában levő 3,5 hektáros telket, és el is készíttette az intézmény megvalósíthatósági tanulmányát.
A pénteki tanácskozásra az egyház képviselői Tar Gyöngyi Hargita megyei tisztifőorvost, Cseke Attila korábbi romániai egészségügyi minisztert, Vass Levente marosvásárhelyi szakpolitikust, és Bradács Alíz margittai kórházigazgatót hívták meg. A tanácskozás záródokumentumában rögzítették, hogy a fórum nyitott minden érintett személy és intézmény számára.
A közlemény leszögezi, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület álláspontja szerint egy filantropikus, szociális gondokat is felvállaló, magyar nyelven működő nagyváradi kórházra van szükség. Tar Gyöngyi tisztifőorvos álláspontját is idézi azonban, aki szerint Csíkszeredában egy egész Székelyföldet lefedő egészségcentrum létrehozására lenne szükség, amely csúcsintézményként szolgálná a székelyföldi magyarok egészségét.
„Céljaink megvalósításában egymást támogatjuk, és erre nézve kérjük a magyar kormány támogatását" – fogalmaz a dokumentum, melyet a szakérők mellett Csűry István püspök és Forró László főjegyző írt alá.
Az Erdon.ro portál szerint Csűry István püspök reményét fejezte ki, hogy miután Magyarország kifizette a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelét, immár jut pénz az erdélyi kórházprojektre is.
Tar Gyöngyi, Hargita megyei tisztifőorvos azért tartotta indokoltnak a csíkszeredai kórházlétesítést, mert – mint elmondta – a román állam számára nem prioritás a magyarlakta vidékeken lévő intézmények létrehozása, másrészt a székelyföldi lakosok nehezen jutnak el magyarországi kezelésre, a romániai kórházak némelyikében pedig negatív diszkriminációban részesülnek pusztán azért, mert nem beszélnek jól románul.
A nagyváradi kórháztervet 2015 júniusában Zombor Gábor egészségügyért felelős akkori magyar államtitkárnak is bemutatták. A politikus akkor úgy nyilatkozott, hogy a kormány tervei szerint intenzív és sürgősségi osztállyal rendelkező magyar kórház épülhet Erdélyben a romániai magyarok ellátására. MTI
Erdély.ma2016. április 8.
Csoma-napok, Kovászna kiemelt eseménye
Tegnap reggel a Kőrösi Csoma Sándor és gyökereink… című tudományos ülésszakkal vette kezdetét az idei, 27. alkalommal megszervezett Csoma-napok. A számos rendezvényt egybefogó eseménysorozatot a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezte a városháza kiemelt támogatásával. A konferencián előadásokat tartó kutatók mellett a Csoma-napok vendégei, meghívottjai Kovászna testvértelepülései, Csenger, Nagykanizsa és Pápa küldöttei is. A hivatalos nyitást megelőző napon a Kovásznai Művelődési Központban levetítették a Lovasíjász című filmet (rendező: Kaszás Géza, főszereplő: Kassai Lajos).
A tudományos ülésszak megnyitóján, a Hephaisztosz Szállodában elsőként Thiesz János polgármester szólt a több mint ötven jelenlévőhöz. A Csoma-napok, a konferencia Kovászna kiemelten fontos eseményei közé tartozik, épp ezért idéntől megemelt támogatással (12 ezer lejt szántak erre a célra – szerk. megj.) kívántak hozzájárulni a szervezéshez. Van értelme folytatni, évről évre számos kiemelkedő eredménye van a rendezvénysorozatnak – méltatta Thiesz. A polgármester külön köszöntötte a rendezvénysorozat szellemi atyját, Gazda Józsefet, aki ma ünnepli 80. születésnapját. Születésnapi köszöntője végéhez a városvezető odafűzte: „Ne gondolkozzon azon, hogy átadja a munkát, közösen kell menni tovább, míg az egészség is megengedi” – mondta a jelenlévők vastapsa mellett. Gazda József Ady Endre szavaival összegezte a magyarság eredetkérdését: „valahonnan messziről jöttünk”. Hogy honnan, arra a tudomány eddig nem adott egyértelmű feleletet, akik itt vannak a konferencián, erre a kérdésre próbálnak választ keresni: kik vagyunk, honnan jöttünk. A kérdést Kőrösi Csoma Sándor vetette fel elsőként, az azóta eltelt 200 év nem volt elegendő a válaszadáshoz. Önmagunkat kell keresnünk, s a konferencia feladata ezt meg is tenni – mondta Gazda József megnyitóbeszédében. A tegnapi előadások közül a helyiek kiemelt érdeklődéssel követték Kőrösi Csoma Sándor családfájának bemutatását. A családfát dr. Nagy Lajos készítette el, és a jelenlévők közül többen felfedezhették közeli-távoli őseiket, rokonaikat rajta. Tegnap délután a Kádár László Képtárban nyílott meg a Szárny, szárnyak… című képzőművészeti kiállítás, sor került a Szentimrei Judit-díj átadására is. A megnyitón fellépett a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Tiszta szív kórusa, Cseh Béla vezetésével. Ezt követően ugyancsak a képtárban könyvbemutatót tartottak, Kőrösi Csoma Sándor – Nyomok az időben – Eurázsiai civilizációs rétegek címmel. Este, lapzártakor zajlott a városi kultúrotthon előtti Csoma-szobornál a gyertyás-fáklyás megnyitó, melyen beszédet mondott Thiesz János polgármester, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, a rendezvény védnöke, Tamás Sándor megyetanács-elnök, nt. Orbán Lajos református lelkész. Közreműködött a kovásznai ifjúsági fúvószenekar Kertész Barna vezetésével és a Pastorala kamarakórus Szántó Kinga vezényletével. Az estet koszorúzás zárta.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. április 8.
Olvasóköri ülés Lippán
Április 11-én, hétfőn 17 órától a lippai Hildegardis Ház üléstermében tartja e havi ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Az irodalmi ülés témája a Költészet Napja, ahol szabadon választott verseket olvasnak fel a résztvevők. A szeretetvendégséggel záruló összejövetelen szívesen látnak minden helybeli és környékbeli érdeklődőt.
Nyugati Jelen (Arad)2016. április 8.
Vajdasági óvónőket fogadtak a Csikyben
„Nemzeti nagyjainkat közelebbről is meg kell ismerni”
Vajdasági pedagóguscsoportot fogadtak csütörtökön a Csiky Gergely Főgimnáziumban, a vendégeket Matekovits Mária ny. biológiatanár és Spier Tünde aligazgató fogadta az iskola könyvtárában.
A vajdasági óvónők dr. Szőke Anna kishegyesi nyugalmazott óvópedagógus, népművelő, néprajzkutató (számos könyv és tanulmány szerzője) kezdeményezésére érkeztek Aradra, abból a célból, hogy megismerjék az itteni magyarság hagyományait, értékeit és kicsit betekintést nyerjenek az aradi magyar oktatás mindennapjaiba. A 21 évvel ezelőtt létrejött Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének megalapítója és jelenlegi vezetője a Nyugati Jelennek elmondta, egyik életcélja a magyar néphagyományok kutatására és őrzésére épül, illetve arra, hogy ezt hogyan lehetne bevinni az oktatói-nevelői munkába. Az egyesület vezetője szerint aradi látogatásukkal a szakmai továbbképzést, illetve a nemzeti öntudatot szerették volna erősíteni. „Nagyon régi vágyam teljesült azzal, hogy Aradra elhozhattam pedagógus kollégáimat. Nagy elkötelezettje vagyok a magyar nemzeti öntudatnak, ilyen családból származom. Édesapám fejből tudta az aradi vértanuk nevét. Aki egy ilyen közegben nő föl, az ezt valahol viszi magával. Ezt szeretném átadni a kollégáimnak. Nemzeti nagyjainkat közelebbről is meg kell ismerni, ez pedig csak önképzés keretében valósulhat meg” – nyilatkozta az etnológus.
A vajdasági vendégek a program szerint szombaton indulnak tovább ( Temesváron is kiszállnak), addig is az aradi házigazdák többek között városnézésre viszik őket, sőt pénteken Pécskára is ellátogatnak.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)2016. április 8.
Ifjúsági Nagy Károly-díjban részesült az Osonó
Romániából a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely nyerte el az Európai Ifjúsági Nagy Károly-díjat, amelyet az Európai Parlament és az aacheni Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány ítél oda olyan szervezeteknek, amelyek a legaktívabban segítik a különböző hátterű, kultúrájú és etnikumú fiatalok párbeszédét, egymáshoz való közeledését.
Az Európai Parlament által közzétett indoklás szerint a zsűri értékelte, hogy az Osonó Romániában és az Európai Unió országaiban több olyan előadást hozott létre és mutatott be, amely a fiatalok életét dolgozza fel. „Az alkotások kiindulási pontja a fiatalok saját személyes történetei. A társulat dokumentarista és fórumszínházi előadások által beszél egy sor, a fiatalok helyzetét érintő kérdésről, valódi párbeszédet és kommunikációt indítva be – olvasható az értékelésben, amelyet hivatalos honlapján tett közzé az Osonó Színházműhely. Szó esik továbbá arról is, hogy színház, oktatás és szociális projektek kulcsszavakra épülő tevékenysége révén számos ifjúsági programot, színházpedagógiai foglalkozást, osztálytermi előadást, műhelyfoglalkozást, képzést és tábort szervezett az Osonó, 2 kontinens 15 országában, alkotásai révén valódi találkozóhelyet hozva létre, ezzel is hozzájárulva a fiatalok tapasztalatcseréjéhez, nemzeti- és felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 8.
Simon Réka Zsuzsanna nyerte a Csukás-díjat
Simon Réka Zsuzsanna erdélyi származású alkotó Pajzsika, Pimpó és az Ezerjó Lovagrend című művével nyerte el idén a Csukás István-díjat, amelynek pályázatára még be nem mutatott gyerekszíndarabokkal lehetett nevezni.
A budapesti Mesemúzeumban tartott csütörtöki rendezvényen Őze Áron, a díj alapítója elmondta: az idei kiírásra 24 szerző 30 gyerek- és ifjúsági műve érkezett. Ezek közül azonban csak kevés felelt meg a díj kuratóriuma által felállított szempontrendszernek, ezért ebben az évben csak egy művet díjaztak – tette hozzá.
A nyertes alkotás lehetőséget kap arra, hogy egy rendezővel és egy dramaturggal közös műhelymunka után bemutassák a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házában. A szerző a Herendi Porcelán által készített díjat és oklevelet is kapott, amelyeket külföldi tartózkodása miatt szerkesztője vett át helyette.
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 8.
Hitélet – Teréz anya erdélyi nyomdokain
Szeptemberben avatják szentté a római Szent Péter téren
Világszerte nagy örömmel fogadták március 15-én délelőtt Ferenc pápának a boldogok szentté avatása ügyében tartott rendes nyilvános konzisztóriumán elhangzott döntését Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásának időpontjáról.
A Szeretet Misszionáriusai szerzetesrendet 1950-ben megalapító Teréz anya 1997. szeptember 5-én hunyt el az indiai Kalkuttában, 2016. szeptember 4-i szentté avatása halálának dátumához kötődik. Teréz anya világméretű tömegeseménynek ígérkező szentté avatási szertartására Rómában kerül sor a Szent Péter téren. Az ünnepi szentmisét Ferenc pápa mutatja be az Irgalmasság Szent Éve önkénteseinek jubileuma keretében. Ma már talán kevesen emlékeznek rá, hogy Teréz anya Erdélyben is járt: a 90-es évek elején kétszer is megfordult Sepsiszentgyörgyön, ahol mai napig működő rendházat alapított.
A szentté avatási eljárás során megvizsgálták a Teréz anyának tulajdonított csodatételt. A Teréz anyához intézett imádság egy ma 42 éves brazíliai mérnök gyógyulásához vezetett. A halálos beteg férfi felesége kérte Teréz anya közbenjárását. Ennek következtében a férfi meggyógyult és a mai napig egészséges. A szentté avatási kongregáció orvosok véleményét is meghallgatta, akik tudományos szempontból megmagyarázhatatlannak tartották a 2008. december 9-én történt gyógyulást.
Tavaly volt 25 éve, hogy Bálint Lajos, a Gyulafehárvári Főegyházmegye első érsekének meghívására a szent életű Kalkuttai Teréz anya Sepsiszentgyörgyre jött felkarolni a legszegényebbeket, az őrkői romatelep lakóit, 1990 júliusában. Ott hagyott négy szerzetesnővért, hogy elkezdjék a munkát az őrkői telepen. Ismét felkereste Sepsiszentgyörgyöt 1992 augusztusában
Fodor György
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 8.
Egyre több a magyar bölcsődei hely
Horváth Anna: segíteni akarunk a fiatal családokon
Kolozsváron az elkövetkező hetekben nyitja meg kapuit egy újabb magyar nyelvű csoport az önkormányzat által működtetett bölcsődékben. 2012-ben, Horváth Anna alpolgármesteri megbízatásának első heteiben, a kolozsvári fiatal szülők jogos igényeire reagálva jöttek létre az első magyar csoportok állami bölcsődében, azóta évente bővült újabb helyszínen újabb magyar csoporttal a kínálat. Erről a folyamatról, a kezdetekről beszélt a kolozsvári Paprika rádió műsorában Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, Péter Ildikó szülő, valamint Deme Ilona pszichológus, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke. (A Paprika rádióban elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.)
– Hogyan sikerült a magyar bölcsődék sok éve megoldatlan kérdésében alig néhány hónap alatt „átvágni a gordiuszi csomót”?
– Már kismamaként szembesültem a magam és a barátaim helyzete révén, hogy mekkora gondot jelent Kolozsváron a magyar bölcsődei helyek hiánya, illetve általánosságban véve az, hogy a helyek száma jóval elmarad az igénylések száma mögött. Ezért már a megbízatásom legelején tudtam, hogy ez a legelső probléma, amire megoldást szeretnék találni a lehető leggyorsabban. Amikor a polgármesternek felvázoltam a helyzetet, szinte rácsodálkozott arra, hogy nincsenek magyar csoportok a bölcsődékben, támogatásáról biztosított és rám bízta a helyzet megoldását. A bölcsődéket igazgató Mărioara Neamţ személyében nyitott, megbízható partnerre találtam, akivel hamar sikerült megértetni és elfogadtatni, hogy szeptemberben legalább két magyar bölcsődei csoportnak kell elindulnia, ennek ellenére a gyakorlatban ez korántsem volt annyira egyszerű.
Elsősorban a teremhiány jelentett problémát. Legelső lépésként, 2012-ben az amúgy is túlzsúfolt bölcsődék, az állandó túljelentkezés ellenére kellett olyan helyszíneket találnunk, ahol a nyári felújítás során át tudtuk alakítani az épületeket úgy, hogy el lehessen különíteni egy-egy termet. A helyszín kérdésén túl ott volt még a hozzáértő, elkötelezett magyar bölcsődei gondozók toborozásának kérdése. Amikor mindez már megvolt, néhány nappal az őszi nyitás előtt meg kellett találni azt a kétszer húsz kisgyerekes szülőt, akik nyitottak voltak arra, hogy gyors ügyintézéssel a két helyszínen bölcsődébe adják a gyereküket. Ezekben a kérdésekben az Életfa Családsegítő Egyesülethez fordultam segítségért, és akkor – mint azóta a munkám során többször – bebizonyosodott, hogy csak a civil szervezeteinkkel és egyházainkkal, intézményeinkkel való együttműködés tud ilyen helyzetekben gyors és hatékony lenni. Így volt ez a magyar szakiskolai oktatás beindításában, ahol az Erdélyi Református Egyházkerülettel és a Református Kollégiummal közösen tudtuk sikeressé tenni elképzeléseinket. Ez így működött rengeteg más közösségi ügyben, projektben. Az Életfával azóta is élő, működő a kapcsolat: évente szervezünk beszélgetéseket a kismamákkal, ahol bemutatkoznak a magyar bölcsődei gondozók, tájékoztatják a szülőket a lehetőségekről, körülményekről, de városgazdálkodási kérdésekben is gyakran tanácskozunk, illetve a helyi költségvetésből igyekszünk minél nagyobb támogatást biztosítani az egyesület hiánypótló tevékenységeinek.
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 8.
Soós: lepaktált a PNL-vel az RMDSZ
A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való lepaktálással vádolja az RMDSZ-t az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Soós Sándor Kolozs megyei elnök tegnapi szabadtéri sajtótájékoztatóján elmondta: a liberálisok feleki polgármesterétől tudja, hogy az RMDSZ azért nem indít bizonyos községekben polgármesterjelöltet, hogy ezzel a PNL-sek esélyeit növelje.
Soós, aki friss györgyfalvi lakosként maga is pályázik Felek község polgármesteri tisztségére, sajnálatának adott hangot, hogy az RMDSZ mindenkivel hajlandó a megegyezésre, csak az EMNP-vel nem, és szövetségesét is tiltja a néppártiakkal való együttműködéstől. „Félnek, vagy irtóznak tőlünk, nem tudom…”, morfondírozott Soós kamunak nevezve az RMDSZ–MPP által „színlelt” összefogást.
Csoma Botond lapunknak cáfolta, hogy titkos egyezséget kötöttek volna az PNL-vel.
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 8.
Apróka eszponka
Kácc el!
Van ennek a történetnek már vagy harminc esztendeje, de még mindig nevetve mesélik az idős nénik a faluból.
Volt egyszer két néni, anyatársak voltak. Hét közben nem sok idejük jutott az unokákra, de vasárnap a nagymise előtt mindig maguk köré gyűjtötték őket, bármi áron, látványosan.
Történt egyszer, hogy igencsak elfáradtak a nénik a hatalmi harcban, míg mind az öt unokájukat végül maguk közé zárhatták a mise kezdetekor. Alighogy elhelyezkedett mindenki, s látva való volt a család a falu népe előtt, ők szépen elfáradtak. Majd a szentbeszéd kellős közepén elszunyódtak. Mindketten.
Az egyikük szemére az az álom jött, hogy a tornácon vajat köpül, s ott andalog a macska is, aki felugrik a köpülőre, s épp borítja ki…
Kácc el! – kiált fel álmából.
Na, na, na! – reagál az anyatárs is riadtában.
Nehéz percek következnek a misén levőkre. A sorban mögöttük ülők ugyan látták, hogy nincs macska a templomban, de az előttük ülők csak találgathattak. Mert hát így esett, hogy se egy énekszó, egy alleluja, semmi nem segített a néniknek, abban a nagy áhítatos csendben kellett megessen velük ez az eset.
Így volt, igaz volt, mese volt!
(2016. április 7.)
Tökéletes egyetértés
Nem egy nyelven, de egy nyelvet beszélnek a bácsival.
– Még egy lilát? – kérdezi románul, s kezét ráteszi a virágra, közben a lányom reakcióját figyeli.
– Nem, nem, most egy sárigot válasszunk, jó? – mondja ő magyarul.
S így, szépen, lassan, végtelen türelemmel válogatják az árvácskákat. Végül kap ajándékvirágot is, hogy melyiket, azt is együtt beszélik meg. Ki-ki a maga nyelvén, mégis tökéletes egyetértésben.
(2016. március 20.)
Máthé Kriszta
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 8.
Kárpát-medencei döntő
Négy háromszékit díjaztak
Kecskeméten szervezték meg a 27. Zrínyi Ilona Matematikaverseny Kárpát-medencei döntőjét. A rangos megmérettetésen tíz háromszéki diák vett részt, közülük négyet díjaztak. Az elismerésben részesülők közül hárman a Székely Mikó Kollégium tanulói, egy pedig a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diákja.
A negyedik osztályos Miklós Janka ( Székely Mikó Kollégium) 8. helyezett lett, míg a nyolcadikos Miklós Csenge (Székely Mikó Kollégium) a 13. helyen végzett. Mindketten kiérdemelték az évfolyamaik legeredményesebb határon túli versenyzőjének járó különdíjat. Roth Apor 8. osztályos tanuló (Székely Mikó Kollégium) a 14., míg a másodikos Kotró Magor ( Nagy Mózes Líceum, Kézdivásárhely) a 17. helyen zárta a versenyt.
A verseny mellett a diákok érdekes szabadidős programokon vettek részt. A Csodák Palotája-előadáson érdekes fizikai kísérleteket láttak, a planetáriumi előadás keretében egy kis űrutazáson „vettek részt” a Naprendszerben, megtekintették a Leskowsky Hangszergyűjteményt, ami Magyarország legnagyobb, látogatható hangszergyűjteménye és nem utolsó sorban egy városnéző séta alkalmával megismerkedtek a város nevezetességeivel.
(nk)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 8.
Nemzetközi nagydíj
Héjja Barbara, a Bod Péter Tanítóképző diákja március 30.– április 2. között résztvett a Szolnokon megrendezett nemzetközi tudományos diákkonferencián (TUDOK), ahol közgazdaságtan–néprajz szekcióban a legrangosabb elismerésben, a Nagydíjban részesült, melyhez a magyarországi egyetemekre való felvételihez szükséges 30 pont, káptalanfüredi nyári táborozási lehetőség, valamint könyv- és pénzjutalom is társult. Dolgozatának témája a Széki táncház régen és ma, melyben azt vizsgálta, hogyan és miért változott meg a táncnak, táncháznak a mindennapi életet szabályozó, közösségformáló szerepe a faluközösség, az ifjúság életében. Spontánul vagy irányítottan, a helyiek vagy idegenek kezdeményezésére működnek-e inkább a jelenlegi táncházak a faluban, valamint a Székről elszármazottak, köztük kézdivásárhelyiek is, hogyan éltetik tovább a tánc szeretetét közösségünkben. „Úgy gondolom, ha a diáknak van önbizalma és belső motivációja, bármit elérhet az életben. Soha sem gondoltam volna, hogy egy ilyen rangos versenyen nagydíjat kapjak, viszont Deák Magdolna magyartanárom segítségével és sok munkával sikerült elérnem a célomat” – nyilatkozta a boldog diáklány.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 8.
Elismerés diákjainknak
Több mint ezer pályamunka érkezett a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságával közösen, a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, diák és egyetemista számára kiírt rajz- és esszépályázatára. A háromszéki pályázók egy-egy első, második és két különdíjat érdemeltek ki. A téma a magyar zászló és/vagy címer, a történelmi, illetve a határon túli nemzetrészek zászlói voltak. A pályamunkákat műfajonként és korcsoportonként bírálták el. A zsűri értékelése szerint a rajz-kategóriában II. díjat nyert Lénárt Andrea, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum tanulója, különdíjban részesült Bokor Jónás, a Székely Mikó Kollégiumból. Az esszépályázatra beérkezett írások közül első helyen végzett Mike Bernadett, a kézdivásárhelyi Református Kollégium tanulója, különdíjban részesült Sebestyén Henrietta, a Mikes Kelemen Líceumból.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 8.
Az elveszett levél
Április 17.-én, vasárnap a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának magyar tagozata lép fel Nagykárolyban, a Városi Színházban.
A társulat I. L. Caragiale Az elveszett levél című darabját mutatja be, 18:00 órai kezdettel. Sorin Militaru, elismert román rendező, a Szatmárnémeti Északi Színház vendégeként arra vállalkozott, hogy I. L. Caragiale Az elveszett levél című vígjátékát mindkét társulattal színre vigye. A Harag György Társulat előadása erdélyi magyar közegbe helyezi a történetet, a mába, ezáltal a szöveg és a benne fellelhető problémák általánosságára és jelenidejűségére mutat rá. Így lesz Tipătescuból Paliczki, Trahanacheból Tarhonyai, a regáti kisvárosból pedig egy átlagos erdélyi magyar kispolgári közeg. A román és magyar előadás egymásra felelget, egymás görbe tükreként és egymással párbeszédben világít rá a politikai becsvágy, az emberi kisszerűség (és nagyravágyás) általánosan jellemző, tehát valójában kultúrafüggetlen jelenségeire - nem utolsósorban pedig arra, hogy bármily kínos igyekezettel is próbáljuk elérni önző céljainkat, a játszma legvégén így is, úgy is a fejünk fölött döntenek a sorsunkról.
szatmar.ro