udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6975
találat
lapozás: 1-30 ... 2431-2460 | 2461-2490 | 2491-2520 ... 6961-6975
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. április 12.
Majdnem teljes a MOGYE új vezérkara
Megszavazták a karok vezetőit
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának április 8-i ülésén prof. dr. Leonard Azamfirei rektor beszámolt az egyetem múlt évi tevékenységéről. Bár módosították az egyetemi chartát, a magyar intézetek létrehozására ezúttal sem került sor.
A szenátus megszavazta viszont, hogy a benyújtott pályázatok alapján kik fogják a különböző karok dékáni és dékánhelyettesi tisztségeit betölteni.
Az Általános Orvosi Kar dékánja dr. Cotoi Ovidiu kórélettan-professzor lett. A dékánhelyet-tesek száma négyre szaporodott, dr.Frigy Attila kardiológus adjunktus mellett dr. Loghin Andrada előadótanár és dr. Muresan Simona adjunktus tölti be a tisztséget, és a charta módosítása nyomán még választanak egy helyettest.
A Fogorvosi Kart prof. dr. Bica Cristina dékán és dr. Mártha Krisztina előadótanár fogja dékánhelyettesként vezetni a következő választásokig. A Gyógyszerészeti Kar élén megmaradt dr. Muntean Daniela egyetemi tanár, helyettese dr. Dónáth Nagy Gabriella előadótanár lett.
Mint már közöltük, a rektori tisztséget az egyetlen pályázó, a volt rektor, dr. Leonard Azamfirei tölti be, rektorhelyettesként továbbra is marad dr. Angela Borda professzor, az egyik új rektor-helyettes dr. Nagy Előd előadótanár, a másik dr. Oana Marginean gyermekgyógyász-professzor lett. Az egyetem vezetőségében az ÁOK dékánhelyettesi tisztsége mellett egy újonnan létrehozott rektorhelyettesi állást is be kell tölteni.
(b.gy.)
Népújság (Marosvásárhely)2016. április 12.
Disputából az élen
A hét végén, április 8–10-én került megszervezésre Debrecenben a XXXIII. magyar országos és Kárpát-medencei disputavetélkedő, amelyen kilenc településről három korcsoportban, 34 csapatban 102 diák vett részt. A részt vevő debreceni, kecskeméti, pécsi, budapesti, miskolci, hajdúböszörményi, szarvasi és verőcei csapatok mellett Erdélyből egyedül a marosvásárhelyi disputázók képviselték a határon túli versenyzőket, két korosztályban. A legnagyobb, 3-as korosztályban (10-12. osztály) a Laczkó Emese Éva tanárnő által felkészített, többéves disputás gyakorlattal rendelkező csapat (Czyklon) diákjai a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból (Boni Zsuzsanna és Fazakas Pálma) és a Református Kollégiumból (Szabó Blanka) érkeztek. A dr. Tamási Zsolt által vezetett, az első korosztályban (4-6. osztály) induló két csapat közül a hatodikosok (Cirkuszi kapibarák) vegyes csapata képviselte a 7-es Számú Általános Iskolát (Szabó Zoltán és Nagy Szilárd), illetve a Római Katolikus Teológiai Líceumot (Jitianu Rosemarie). A Római Katolikus Teológiai Líceum ötödikes diákjaiból (György Katalin, Nagy Kincső és Tamási András) álló csapat (Anonymus) első alkalommal vett részt ilyen típusú tevékenységen. A vetélkedőre történő kiutazást hagyományosan a Communitas Alapítvány támogatta.
A tételmondatokat (harmadik korcsoportban: A nemi szerepek kora lejárt, az első két korcsoportban: A tankönyvek kora lejárt) az elődöntők három fordulójában állítani és tagadni is kellett minden csapatnak. A három fordulóból a Czyklon és a Cirkuszi kapibarákcsapat két győzelmet szerzett, az Anonymus csapat mindhárom mérkőzését megnyerte. A harmadik korcsoportban a két győzelem a nagy mezőny miatt nem volt elegendő a döntőbe jutáshoz, viszont így is sikerült megszerezni a negyedik helyezést, illetve az egyéni pontszámok terén a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból Boni Zsuzsanna a második díjat vehette át. Az első korcsoportban a két előselejtezős győzelem segítségével a Cirkuszi kapibarák viszont bejuthatott a döntőbe, együtt a mindhárom alkalommal győzelmet szerző Anonymus csapattal. Ez tette lehetővé, hogy a többéves marosvásárhelyi disputázás történetében első alkalommal az országos és Kárpát-medencei döntőben mindkét csapat erdélyi, marosvásárhelyi volt. A kiegyensúlyozott vita eredményeként a három bíró közül egy az Anonymus, kettő pedig a Cirkuszi kapibarák javára döntött, így a dobogó első helyét a hatodikos, a második helyét az ötödikes csapat foglalhatta el. A csapathelyezéshez hasonló kiemelkedő eredményt sikerült az egyéni teljesítmények terén is elérni a Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak. A hatodikos Jitianu Rosemarie az egyéni második s az ötödikes György Katalin az egyéni első díjat hozhatta haza.
Dr. Tamási Zsolt
Népújság (Marosvásárhely)2016. április 12.
Magyar költészet napja Déván
Reménységnek és tulipánnak
Gondolatébresztő műsorral emlékeztek meg a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum diákjai a magyar költészet napjáról.
– A 111 évvel ezelőtt, 1905. április 11-én született József Attila megtörve adta fel az életét, alig 32 évesen. Néhány nappal ezelőtt megkértük tanárainkat, diáktársainkat és a szülőket, írjanak néhány soros szöveget, amelyben meggyőzik a költőt arról, hogy érdemes élni. Ma rövid verses összeállításban jelenítettük meg az életével számot vető József Attilát. A tragikus pillanat előtt álló, leltárt készítő költőt négy diáktársunk és egy édesanya igyekezett meggyőzni arról, hogy ne adja fel az életét – foglalta össze az előadás lényegét Gáspár-Barra Szilárd, végzős diák, aki Mészáros Enikő magyar szakos tanárnő felkérésére írta és rendezte meg a jelenetet. Az előadás után elmondta: manapság sokan nagyon könnyen mondanak le az életről, mindarról ami korábban értéket jelentett számukra. És mi meglehetősen passzívan és tehetetlenül szemléljük a körülöttünk zajló tragédiákat. – Szeretném, hogy ez alkalommal számba vegyük a számunkra igazán fontos dolgokat. Véssük a szívünkbe a József Attila életben tartására íródott sorokat, és figyeljünk egymásra, hogy idejében tudjunk hasonló gondolatokkal segítségére lenni bajbajutott társainknak – fogalmazott a műsor fiatal rendezője. A nézőtéren érezhető döbbenet oldására aztán a költő életéért síkra szállók egy-egy tál kuglert kaptak ajándékba. Gáspár-Barra Szilárd pedig felolvasta a tanintézmény nagy közös versét. – Az utóbbi napokban végigjártuk az iskolát és mindenkit megkértünk, írja fel egy lapra az éppen eszébe jutó verssort. Ebből született a jó hosszú, de igen humoros költemény, melynek közös szerzője iskolánknak a diáksága és a tanári kara. Ezzel is igyekeztünk felhívni a figyelmet a magyar költészet napjára.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)2016. április 12.
Bartók-kiállítás a Magyarság Házában
„Európainak és magyarnak maradni”
A budapesti Magyarság Házában, a Rejtőzködő Kárpát-medence – bemutatkozik a Bánság: Hagyomány és modernitás című rendhagyó rendezvény keretében április 9-én, szombaton megnyílt a Sógor Csaba EP-képviselő által összeállított Bartók-kiállítás. A Bartók Archívum segítségével szakszerűen megvalósított, fotódokumentumokkal és eredeti hangfelvételekkel illusztrált Bartók Béla – európai szellemiség, nemzeti gyökerek című kiállítás budapesti közönségét a szervezők nevében a Petőfi-ösztöndíjas Horváth Ida és Molnár Zsolt Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő köszöntötték.
„Azért vagyunk itt, hogy Bartók Béla nagyszerű munkásságára és életére emlékezzünk, de azért is, hogy a bánsági és erdélyi magyarokat arra biztassuk, hogy érdemes és hasznos európainak és magyarnak maradni” – mondta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő (RMDSZ, EPP-képviselőcsoport) a kiállítás megnyitóján. Véleménye szerint Bartók Béla életműve példát mutat európaiságból és magyarságból: úgy tudott különböző népek zenei kultúráját kutatva és felhasználva alkotni, hogy közben mindvégig magyar maradt és büszke volt magyarságára.
Miért tartja fontosnak, hogy a brüsszeliek, a temesváriak és a nagyszentmiklósiak után a budapestiek is láthassák ezt a kiállítást? – kérdeztük Sógor Csaba EP-képviselőtől. „Természetesen nemcsak Bartók Béla születésének 135. évfordulója miatt aktuális ez a kiállítás, hiszen nagyon sokat vitatkozunk a napokban arról, hogy mit jelent európainak lenni, és magyarnak megmaradni, teljes értékű életet élni. A megnyitón elmondtam, hogy Bartók egyszerre tudott európai és magyar lenni, a román, a szlovák, az arab, a török népzenét is beépítette a zenéjébe úgy, hogy mindvégig magyar maradt. Egy lengyel zeneszerző szerint Bartók a XX. század Beethovenje! Én hosszú ideig azt hittem a Határok nélkül rádióműsor szignójáról – ez Bartók: Román táncok –, hogy magyar zene, ennyire magyarrá tudott tenni mindent! Bartók emberi nagyságával példaként áll előttünk olyan helyzetekben, amit nekünk politikusoknak néha nehezen sikerül oldani. Az a román tanár, Ion Bușiția, aki Belényes környékén elvitte őt a legjobb adatközlőkhöz, a Nagy-Romániának volt a tagja, de 1931-ben kilépett a pártból!” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Sógor Csaba, aki szerint politikusként mai is sokat tanulhatunk Bartóktól a következő eset kapcsán. Köröstárkányban az első világháború leple alatt 93 magyar embert gyilkoltak le, ártatlan civileket. Bartók emberi nagysága akkor mutatkozott meg igazán, amikor 1922-ben elment Belényesre, egy hideg tornaterembe a saját és a klasszikusok műveit játszani. „Azt mondhatjuk szó szerint, hogy a gyilkosoknak és a hozzátartozóiknak, valamint az áldozatok hozzátartozóinak játszott, ezzel is segítve a békés együttélést, szolgálva a megbékélést” – mondta az EP képviselő. „Kell-e ennél fontosabb üzenet ma itt, amikor a Bánság bemutatkozik?”
Sógor Csaba olvasóinknak bevallotta: a Bartók-kiállítás kapcsán nagyon sokat tanult és olvasott a témáról, így azt is megtudta, hogy a Nobel-díjas mexikói írónak, Gabriel García Márqueznek is a kedvenc zeneszerzője volt, és a temetésén is Bartók művet játszottak. Marquez egyik művét Bartók egyik zeneművének a felépítése szerint komponálta meg! Izgalmas történet az is, hogy nagyon sokan támadták Bartókot a román népzenei gyűjtéséért, nem csak magyarok, de románok is. Mit bújja ezeket a nyekergő öregasszonyokat és bácsikat, hiszen az igazi zene ott van a bukaresti kocsmában, a román cigányok, a „lăutárok” játsszák. Bartók Béla meg Bușiția tanár úr, a belényesi román tanár, akivel életre szóló barátságot kötöttek, azonban tudták, hol van az igazi érték.
„3404 román dallamot gyűjtöttek össze román barátjával – mondta Sógor Csaba – szerintem a mához szóló legnagyobb üzenet, hogy mi úgy tudjuk tisztelni és becsülni a román, a szlovák, az arab vagy a török vagy más nép kultúráját, hogy közben ne feledkezzünk meg arról, hogy magyarok vagyunk! Ez fontos azért is, mert ma nagyon sokan adják fel anyanyelvüket, identitásukat, és nem csak a Bánságban!”
A Bartók-kiállítás legközelebb a Felvidéken lesz látható, ahonnan Bartók Béla és Kodály Zoltán első közös népdalgyűjtő körútjukra elindultak.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2016. április 12.
Wass Ottília-ház: göröngyös jogszolgáltatás, kafkai per
Több mint két évtizede próbálja az Erdélyi Múzeum- Egyesület (EME) visszaszerezni jogos tulajdonát, a Főtér 11. szám alatti házat, amelyet Wass Ottília grófnő az egyesületre hagyományozott. 1949- ben az egyesületet egy minisztériumi határozattal törvényellenesen megszüntették, a Wass Ottília-ház pedig egy 1950-ben kelt jegyzőkönyv értelmében „állami tulajdonba ment át”. 1938-tól kezdődően végig az EME tulajdonaként szerepelt a telekkönyvben, mégis 1997- ben – Gheorghe Funar polgármestersége idején – a városháza, a Construct Ardealul állami vállalat közvetítésével, hét lakrészt eladott magánszemélyeknek.
Mivel az épület per alatt áll, egyelőre felújítani sem lehet
A kormány 1998-ban a 13-as sürgősségi rendeletével visszaszolgáltatta az épületet jogos tulajdonosának, de az átadás a mai napig nem történt meg; a lakók, a város és az EME között tovább zajlik a polgári, illetve egy újabb per, amely az EME jogfolytonosságát bizonyítaná, amelynek éppen ma esedékes a tárgyalása.
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 12.
A tulipán, fenyő és csillag közül választhatnak
Három magyar politikai alakulatnak lesz saját jelképe a júniusi önkormányzati választásokon, kettő közülük közös jelöltek indítására is készül – derült ki hétfőn, amikor a választási jelek regisztrációjának lezárása után megkezdődött a jelöltállítás időszaka.
A központi választási bizottság (BEC) 126 párt, választási szövetség és kisebbségi szervezet elnevezését, valamint választási jelét iktatta, közöttük az RMDSZ-ét, a tulipánt, a Magyar Polgári Párt BEC-nél a párttörvény alapján bejegyzett két magyar politikai alakulat „MPP–EMNP” nevű, a fenyőt és csillagot is tartalmazó választási szövetségének jelét is iktatták.
A helyhatósági választási törvény szerint települési vagy megyei választási szövetségeket pártok vagy pártszövetségek hozhatnak létre. Az RMDSZ ezt úgy értelmezte, hogy a kisebbségi szervezetek csak a saját megnevezésük és saját logójuk alatt indulhatnak, ezért elzárkózott a koalíciós jelöltlisták kialakításától és saját tanácsosi listáira hívta meg a másik két magyar politikai alakulat vele együttműködni kész jelöltjeit.
Szabadság (Kolozsvár) ét (MPP), a fenyőt és az Erdélyi Magyar Néppártét (EMNP), a csillagot.2016. április 12.
Székelyföldi Grafikai Biennále – nyilvános a kiállítók névsora
Romániából 41, Magyarországról pedig 84 alkotást választott be a héttagú nemzetközi zsűri a 4. Székelyföldi Grafikai Biennále második szakaszába – derült ki a rendezvény honlapján közzétett listából.
Arról már múlt héten olvashattak a Szabadságban, hogy összesen 312 mű került be a megmérettetés következő fordulójába. Ezúttal összesen 1238 alkotást küldött be 507 képzőművész 41 országból, ami közel 40 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest, amikor 314-en jelentkeztek 783 munkával 32 országból. – Kizárólag szakmai szempontok szerint történt az értékelés, összesen három alkalommal vizsgáltuk meg a munkákat, először a kiírás formai feltételeitől eltérő alkotásokat zártuk ki, aztán megbeszéltük az egyes munkákat, majd a zsűri egyenként szavazott minden pályamunka esetében a továbbjutókról – ismertette a zsűrizés folyamatát Siklódi Zsolt képzőművész, a biennále kurátora, a zsűri elnöke.
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 12.
A kolozsvári
Ennek nyomán, bemutatásra kerül az az internetes honlap, amely a közönség számára korlátlan hozzáférést biztosít az egykori Făcliaés Igazság kolozsvári napilapok teljes sajtófotó archívumához.
Szabadság (Kolozsvár) Minerva sajtófotó-archívum bemutatása
Befejeződött a kolozsvári Minerva sajtófotó-archívum digitalizálási projektje, amelyet a Romania One Alapítvány finanszírozott, és amelynek partnerei a Tranzit Alapítvány, illetve a Minerva Művelődési Egyesület kolozsvári szervezetek voltak.2016. április 12.
Helycsere – Vákár István vezeti a megyei listát
A Kolozs megyei RMDSZ állandó tanácsának (MÁT) határozata értelmében a szövetség Vákár Istvánt javasolja a megyei tanács alelnökének a 2016-os helyhatósági választások után is.
„Vákár István az elmúlt négy évben mind elnökként, mind alelnökként jól végezte hivatali teendőit, hatékonyan lépett fel a közösségi érdekérvényesítés terén, ezért támogatjuk erre a tisztségre” – mondta Csoma Botond megyei elnök.
Ifj. Deák Ferenc megyei ügyvezető elnök kiemelte: fontosnak tartotta, hogy egy olyan személyt javasoljon erre a tisztségre, aki az elmúlt időszakban eredményeket tudott felmutatni. „Örvendek, hogy elfogadták javaslatomat, és megerősítették, hogy Vákár István a legmegfelelőbb erre a tisztségre”, nyilatkozta.
Az MKT döntés értelmében Vákárt a második hely illeti meg a megyei listán, az első helyezett pedig ifj. Deák Ferenc, aki azonban helycserét ajánlott, így Vákár lesz a megyei listavezető.
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 12.
Simonyi-verseny, ezúttal kolozsvári díjazottak nélkül
Nyolcadik alkalommal szervezte meg a hét végén a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny országos döntőjét az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ), az oktatásügyi minisztérium és a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke szakmai felügyeletével. A verseny célja anyanyelvünk ápolása, a nyelvhasználat iránt érzett felelősségtudat és az anyanyelv szeretetének erősítése.
– A helyesírási versenyeknek a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban a Simonyit megelőzően is hagyománya volt. Ezért tudhatott a Brassai lenni az első iskola, amely igent mondott, amikor ezelőtt kilenc évvel a magyarországi Simonyi Zsigmond helyesírási verseny szervezői megpróbáltak határon túli területeket is bekapcsolni a versenybe. Ebben a Brassai mindenkori magyartanári közösségének nagy szerepe volt. Így lehetett, hogy Kolozs megyében a helyesírási verseny ma már évtizedes múltra tekint vissza, tömegversennyé vált, a gyerekek szeretik és várják, s a továbbjutó diákjaink a Kárpát-medencei döntőn sorozatosan jó eredményeket érnek el – nyilatkozta lapunknak Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő és Iszlai Enikő magyartanár.
(hintós)
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 12.
Tamás Sándor újrázna – 39 településen biztos a győzelemben
Véglegesítette a háromszéki RMDSZ a választási listáit, és készen áll a június 5-ei önkormányzati választásokra – jelentette be hétfőn Tamás Sándor, az alakulat megyei vezetője.
Tamás ugyanakkor közölte, hogy újabb tanácselnöki mandátumra pályázik, bár nem tartja jónak azt a megoldást, hogy a 100 ezer választópolgár helyett 30 fős testület dönt a megyei tanács elnökének személyéről.
Mint mondta, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt támogatására összegyűlt a több mint tízezer aláírás, ám az ő indulásáról április 17-e után hoznak végleges döntést, amikor a bíróság feloldja vagy meghosszabbítja a hatvannapos felügyeletet.
Tamás Sándor bejelentette továbbá, 45 Kovászna megyei közigazgatási egység közül 40-ben indul magyar polgármesterjelölt az RMDSZ színeiben vagy támogatásával, 39 esetben biztosak a győzelemben, s csupán Hídvégen kétséges az eredmény, mert egyre fogyatkoznak a községben a magyarok. A jelölteket különböző módszerrel választották ki: voltak olyan települések, ahol a helyi választmány döntött, máshol falugyűlést szerveztek, de olyan is volt, hogy a polgárok előválasztáson szavazták meg a szövetség jelöltjét.
A politikus elmondta, 36 településen indul RMDSZ-jelölt, három községben – Gelencén, Málnáson és Zabolán – a szövetség a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjét támogatja, az egyezség szerint itt az alpolgármester RMDSZ-es lesz, és a két alakulat közös tanácsosi listát állít. Vargyason sajátos helyzet alakult ki, az eddigi EMNP-s alpolgármester függetlenként indul, és mögéje sorakozik fel az RMDSZ.
Tamás Sándor kifejtette, a néppárttal országos és megyei szinten nem működött az összefogás, de a községekben sikerült egyeztetni. „Nem mások ellenében, hanem a közösség, a település érdekében fogunk össze” – szögezte le a területi elnök.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2016. április 12.
Kór(ház)kép
A diagnózist nagy vonalakban felállították, most következhet az egyáltalán nem olcsó terápia – nagyjából így összegezhető annak a nagyváradi tanácskozásnak a lényege, amelyen partiumi és erdélyi szakemberek egyeztettek arról, hol lenne szükség magyar nyelvű kórházra.
A tanácskozás előzménye, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület már a telket is megvásárolta Nagyváradon, és a megvalósíthatósági tanulmányt is elkészíttette.
A kórház felépítéséhez ugyanakkor magyar állami támogatást kért – csakhogy az intézmény befogadására bejelentkezett Csíkszereda és Marosvásárhely is. A váradi tanácskozáson a rivális tervek „összefésülésére” tettek kísérletet, és végül olyan, kompromisszumos nyilatkozat született, amely szerint mind a váradi, mind a csíkszeredai regionális kórházra szükség van.
Most már csak pénzre lenne szükség, amit viszont nem lesz könnyű előteremteni. Eleve szégyenletes és méltatlan, hogy a magyar államnak kell a zsebébe nyúlnia erdélyi magyar kórházépítésre, mivel a román állam az adónkra igényt tart ugyan, de abból nem hajlandó biztosítani az anyanyelvi ellátást a magyar adófizetők számára. Sőt a kolozsvári kórházban hiányos románnyelv-tudása miatt megalázott székelyföldi lány esete éppen azt jelzi, hogy a sovinizmus még a hippokratészi esküt is felülírja.
Pedig mi, magyarok is ugyanúgy fizetjük az egészségbiztosítónak a kötelező hozzájárulást, mint a románok – cserébe viszont a gyakran hiányos egészségügyi szolgáltatások mellett még lenézés és kioktatás is jár annak, aki nem képes a saját szülőföldjén egy számára idegen nyelven megfelelően kifejeznie magát. Holott ha van olyan terület, amelyben fontos az anyanyelvhasználat biztosítása, az épp az egészségügy, hiszen gyorsabbá és hatékonyabbá teheti az ellátást, ha az orvos és a páciens kommunikációját nem nehezítik nyelvi gondok.
Ehelyett viszont azt tapasztaljuk, hogy még a magyar nyelvű orvosképzés ellen is folyamatosak a támadások. Pedig egyértelmű, hogy a magyar nyelven teljes körű szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények a szó szoros értelmében életmentőek lehetnek a magyar közösség számára.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2016. április 12.
Marosvásárhely egyetlen esélye
Nyilvánosságra került a marosvásárhelyi RMDSZ választmánya által összeállított – illetve rangsorolt – tanácsosi jelöltlista.
A névsor számos meglepetést tartalmaz. Az eddigi tanácsosok szinte egytől egyig lekerültek a listáról, illetve néhányan – méltányosan vagy méltánytalanul – továbbra is rajta maradtak. A nagyarányú frissítésnek több magyarázata is lehet.
Az egyik a frakció gyatra tevékenysége, Florea-párti politizálása, és végső soron a lakosságtól való eltávolodása. A másik lehetséges magyarázat a korrupcióellenes ügyészség vádemelése, amelyben szinte az egész RMDSZ-frakció érintett, de ellentmondásként szolgál az a tény, hogy a vádlottak közül az új jelöltlistán ketten is szerepelnek. Erre mondhatnánk az orwelli idézetet, hogy „mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek”.
Az új arcok megjelenése akár azt is jelenthetné, hogy ezután jobban fog működni a helyi magyar képviselet, de eddig is volt néhány tehetséges és rátermett helyi tanácsosunk, akinek a távozása és önkormányzati tapasztalatainak az ily módon történő eltékozlása káros hatással fog járni. Másfelől pedig számos kérdést von maga után ez a jelöltállítás, hogy hogyan és miért kerültek fel éppen ezek a nevek a listára, miért akarja az RMDSZ választmánya éppen ezeket a személyeket bejuttatni a legnagyobb magyar lakosságú erdélyi város önkormányzatába.
A történet előzményeihez hozzátartozik az, a Peti & Brassai társaság által levezényelt, 2015 októberében megtartott „flekkenfalvi” tisztújítógyűlés, amelynek során nem adták meg a bizalmat Soós Zoltán polgármesterjelöltnek, de megválasztották Vass Leventét (a szövetségi elnök bizalmi emberét) a városi választmány elnökévé, és ugyanakkor TKT-tagságot nyert többek között Bakó Szabolcs, Szászgáspár Barnabás, Csíki Zsolt, Boros Gyula és Mózes Levente, akik ma a nőszövetség jelöltjével együtt az önkormányzati jelöltlista befutóhelyein szerepelnek.
Vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy a mai felállás már akkor, októberben lett eldöntve. Eközben pedig javában folyt a kirakatpolitizálás, a „Soós Zolizás”, hogy milyen csodálatos dolog az összefogás, hogy mekkora eredménynek számít az előválasztások megszervezése. Igen ám, de addig, amíg Soóst mindössze a csekély eséllyel megszerezhető polgármesteri székre jelölték, a több mint tíz, valós eséllyel induló várositanácsos-jelölt megnevezésére nem adtak lehetőséget a vásárhelyieknek. Pedig lehetett volna erre is előválasztásokat szervezni.
Itt viszont a választók elé toltak egy névsort. Azokkal, akiknek a mi érdekeinket kellene képviselniük, akiknek a keze alá kerül városunk költségvetése. A listavezető jelenlegi alpolgármesterről köztudott, hogy kinek az embere, és bebizonyította, hogy mennyire jó a polgármesterrel való viszonya, tájba simuló képessége, meghasonuló képlékenysége. A második helyezett fogorvosról nem lehet tudni, hogy mivel szolgált rá erre az előkelő helyre, de hivatásából kiindulva feltételezhető, hogy a városban eddig is hatalmat gyakorló valamelyik orvosi kör támogatottja-kegyeltje. A harmadik helyre kerülő kosárlabdaedző minden bizonnyal a „tigriseket” felkaroló RMDSZ-esek támogatását élvezi, a negyedik helyezett, ASA-futballedzői múlttal rendelkező iskolaigazgató pedig a korrupcióval gyanúsított „focikedvelők” támogatásában részesülhetett.
A tanácsosi jelöltlistára meglepetésszerűen felkerült személyek, eddigi szakmai előmenetelüktől függetlenül, önkormányzati munkára való alkalmassága – enyhén szólva is – megkérdőjelezhető. Ami a legfájóbb az egészben, hogy egy ilyen lista összeállításával a város egész magyar lakosságát lóvá tették. Bármiféle előválasztás vagy közvélemény-kutatás elvégzése nélkül. Az egyetlen, előválasztáson is átesett – és győztesként ünnepelt – politikus pedig nem is szerepel a jelöltek között.
Ráadásul az MPP és az EMNP fenyegetéseitől megszabaduló, a túlzott önbizalom tüneteit magán hordozó szövetségnek lesz egy markáns marosvásárhelyi ellenfele, a Szabad Emberek Pártja, amely a magyar szavazók támogatására is számít. Tegyük hozzá, joggal. Nem lesz nehéz dolguk egy ilyen érdekképviseleti múlttal és egy ilyen önkormányzati jelöltlistával rendelkező alakulattal szemben. Marosvásárhely egyetlen – talán még fennálló – esélye a végleges jelöltállításig, április 26-áig megrendezendő előválasztás lehetne.
Ferencz Zsombor, Marosvásárhely
Krónika (Kolozsvár)2016. április 12.
Könyvvásár a PKE-n
Tegnap megnyílott és ma és holnap még látogatható a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem előcsarnokában berendezett könyvvásár. A magyarországi Quintus Antikvárium ismét rendkívül változatos készlettel érkezett, a film-, színház- és képzőművészeti kiadványok mellett megtalálhatók irodalmi, történelmi, filozófiai, gasztronómiai kiadványok is. Az árak mérsékeltek, érdemes benézni a könyvvásárra és keresgélni a mintegy háromezer kiadvány között.
Reggeli Újság (Nagyvárad)2016. április 12.
Éneklő ifjúság
Az idén kilencedik alkalommal kerül sor a Romániai Magyar Dalosszövetség szervezésében az Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében gyermekkari találkozóra. Helyszín a nagyvárad-olaszi református templom. Időpont: 2016. április 17., vasárnap 15 óra. Cím: Nagyvárad, Libertăţii/Ezredévi Emléktér 40. szám.
Reggeli Újság (Nagyvárad)2016. április 12.
Pârvant mérgezik?
Pro Urbe díj Szilágyi Zsoltnak
A sepsiszentgyörgyi helyi tanács hétfői rendkívüli ülésén döntött arról, hogy idén ki kapja meg a Pro Urbe díjat. A határozat értelmében a Pro Urbe díj kitüntetettje 2016-ban Szilágyi Zsolt előadóművész, karmester, és posztumusz Pro Urbe díjjal ismerik el Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy volt polgármestere munkásságát.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata 1997-ben hozta létre a Pro Urbe díjat, és a kitüntetést egy olyan személy kaphatja meg, aki munkásságával öregbítette a megyeszékhely hírnevét „pénz és taps nélkül”. 2014 óta négy helyett évente egyetlen Pro Urbe díjat adományoz Sepsiszentgyörgy városa az arra érdemes személyiségnek, a román tanácsosok szerint ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy román díjazott is legyen.
Rodica Pârvan szociáldemokrata képviselő szerint „mérgezett” döntés volt, hogy évente csak egy díjat adományoznak, ezért két éve a román közösség nem javasol senkit. Reményét fejezte ki, hogy a júniusi választások után az új tanács majd visszatér az eredeti változathoz, majd leszögezte, hogy semmi ellenvetése sincs Szilágyi Zsolt személye ellen, de elvből tartózkodik a szavazástól. Pârvan ugyanakkor emlékeztetett, hogy a román civil közösség létrehozta saját Pro Urbe díját, és idén is nyolc személyiséget tüntetnek ki ezzel.
„Nem értem, miért erőlteti a »mi és ti« szintagmát? Nagyon nehéz ezt megérteni”, válaszolt Miklós Zoltán, az RMDSZ-frakció vezetője, miközben Sztakics Éva alpolgármester megjegyezte, hogy a román közösség részéről nem érkezett egy javaslat sem. József Álmos is leszögezte, hogy az kapja ezt a díjat, aki megérdemli, és a tanács képes objektíven dönteni ebben a kérdésben.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 12.
„Egységben tartani a nemzetet"
Hagyományok Háza-napok Sepsiszentgyörgyön
Agócs Gergely előadásain, az ízesen előadott meséivel valósággal elbódította a jelen lévő pedagógusokat, de a koncerten is aktívan részt vett
Jó gyakorlatok és módszerek az élhető hagyományért mottóval zajlott Sepsiszentgyörgyön – első alkalommal – a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tevékenysége, melynek keretében számos szakmai előadásra, rendhagyó zeneórákra, módszertani bemutatókra került sor, de gyermekfoglalkozások, éjfélbe nyúló táncházak, élőzenés gyerektáncház, kiállítás is színesítette a programkínálatot.
– Érdemes úgy tekinteni a néphagyományra, mint „kulturális génbankra”. Jóllehet letűnt, megszűnt életmódról van szó, mégis találhatunk benne olyan kulturális mintákat, amelyeknek a mai (vagy egy későbbi) korban helye lehet – mondja dr. Sándor Ildikó, a Hagyományok Háza Közművelődési és Oktatási Osztályának vezetője.
Nagy volt az érdeklődés a több helyszínen – Székely Nemzeti Múzeumban, Míves Házban, a Háromszék Táncstúdiójában, Hostel Sörkertben, Tamási Áron Színházban – zajló esemény iránt, az elődadók szinte minden alkalommal telt ház előtt magyaráztak, a hallgatók, résztvevők pedig az előbb említett „kulturális génbank” kincseit iparkodtak kifürkészni, felfedezni, netán a már adott „letéteket” tudásuk szerint gyarapítani.
Remek fogadtatás
A budapesti székhelyű Hagyományok Háza 2001-ben alakult, idén ünnepli 15. születésnapját: hogy a külhoni magyarsággal jobban kapcsolatba kerüljenek, egy programsorozatot hoztak létre, amellyel idén, egynapos komáromi tartózkodás után Háromszékre is ellátogattak.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban pénteken a Parapács zenekar (a Felszállott a páva első évadának győztes csapata) lemezbemutató koncertjével rajtoltak a napok. A felvidéki muzsikát a közönség vastapssal jutalmazta. A koncerten közreműködött dr. Agócs Gergely és Kubinyi Júlia is.
– Szombaton módszertani napok zajlottak. Az érdeklődők többsége Háromszékről érkezett, ám megkerestek Hargita megyéből, a szórványból is. Nagyon jó a fogadtatás, sokan jelezték, hogy nagy szükség van a hasonló programokra. Tudjuk, hogy itt is nagyon jó táncosok, népzenészek, kézművesek vannak, akik szintén a maguk útját járják: igazából a Hagyományok Háza-napok egyfajta eszme- és tapasztalatcsere, ahol mi is tanulunk, továbbá kapcsolatokat építünk ki, ezáltal is közelebb kerülünk egymáshoz. Már van felkérésünk, hogy jövőre Székelyudvarhelyre, illetve Nagyváradra vigyük el ezt a programot – részletezte érdeklődésünkre Varga Máté közművelődési referens.
Egységben tartani a nemzetet
Dr. Agócs Gergely kérdéseinkre kifejtette, Háromszéken hihetetlenül élénk az érdeklődés a foglalkozások iránt.
– Sajnos, ez nem így van Felvidéken, ahol alig bírjuk rá a pedagógusokat, hogy egy-egy ilyen előadásra eljöjjenek. A mi módszertani eredményeinkhez képest fáziseltolódást látunk Erdély esetében is: egy kissé le volt maradva. A Fölszállott a páva is bebizonyította, vannak műhelyek, ahol nagyon szép munka zajlik a hagyományos kultúrával való kapcsolatban, de mindig kiderül, hogy azok a műhelyek valami személyi szálakon kötődnek a magyarországi fejleményekhez, a magyarországi táncház-mozgalom módszertani eredményeihez.
Azt mondja, Erdélyben sokkal nehezebb kiépíteni ennek az intézményi hátterét, illetve nehéz átültetni ezeket az eredményeket: ez lehet a fáziseltolódás oka. Pont ezért érzi kötelességüknek felvállalni ezen eredmények terjesztésének misszióját a határon túli magyarok irányába is, „hiszen csak így tudjuk egységben tartani a nemzetet”.
– A felvidéki helyzetet jobban ismerem, és elmondhatom, ott szervezetten lehetetlenség népzenét tanulni magyar nyelven, az intézményi háttere ennek teljes mértékben hiányzik. Ehhez képest Erdélyben sokkal jobb a helyzet. Nem mindegy, hogy milyen módszerekkel próbáljuk átadni a hagyományról megismerhető tudást. Mi, magyarok azért vagyunk egyes népekhez képest előnyben, mert felismertük, milyen hihetetlen erővel bír az, ha valakinek nemcsak a nemzeti identitását hangsúlyozzák – komolyabb fogódzók és tartalmak nélkül –, hanem a nemzeti identitást a saját családi, közösségi, regionális identitásának folyományaként sikerül kiépíteni minden egyes egyénben. Ezt természetesen a gyermekeknél kell elkezdeni, ezért örülünk, hogy a sepsiszentgyörgyi foglalkozásokra ennyi pedagógus eljött – összegezett dr. Agócs.
– Olyan háromszéki alkotókkal találkozhattam, akikkel már nyári táborokban megismerkedtem, netán olyanokkal, akik továbbképzésre jöttek ki Magyarországra, illetve vannak, akikről tudjuk, hogy magyarországi oktatót hívtak meg ide, és azóta például hímző-kört vezetnek (fölvették a tudást és továbbadják) – magyarázza Péter Szidónia kézműves szakelőadó.
Szombaton bútorfestők, szövők, számos hímző, gyöngyfűzők, de kovács, bőrdíszműves is felkereste előadásaikat. Szeretnék, ha a Hagyományok Háza kihozhatná Erdélybe a minősítést, ha a zsűrizés mindenképpen itt is megvalósulna.
– Keressük is azokat a szervezeteket, akik helyszínt tudnak itt biztosítani, a pluszanyagiak vállalásával is, hogy a szakértőinket ide elhozhassuk. Másrészt szeretnénk a képzéseinket idehozni, hiszen alkalmasnak találjuk, hogy az erdélyi pedagógusok, közművelődésben dolgozó szakemberek részt vegyenek a játszóházi, akár a szakmás tanfolyamainkon.
A programsorozat vasárnap módszertani bemutatónappal folytatódott.
Közreműködtek a Heveder, a Parapács és a Folker zenekarok.
A Hagyományok Háza-napokon előadtak, foglalkozásokat vezettek: dr. Sándor Ildikó néprajzkutató, dr. Agócs Gergely néprajzkutató, dr. Nagy Gabriella népmese-szakelőadó, Berta Alexandra népzenei szakelőadó, Babinecz Sándor néptáncpedagógus, Péter Szidónia kézműves szakelőadó, Illés Vanda, a Népi Iparművészeti Osztály vezetője, Szerényi Béla népzenész, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója, Vojtonovszki Sándor népzenész, Kelemen László főigazgató, Legeza Márta oktatási előadó, Csiki Lóránt és Csiki Virág kézművesek, Szerényi Andrea gyermektáncoktató, ifj. Szerényi Béla népzenész.
Tinca Teddy
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 12.
Egy árnyékjelentés hasznai
Jó lenne, ha fordulatot jelezne az RMDSZ érdekvédelmi politizálásában az az árnyékjelentés, melyet bevallottan a Cioloș-kormány által összeállított jelentés cáfolataként tett közzé és nyújtott be az Európa Tanácsnak. Az eddigi három kormányjelentéshez ugyanis a szövetség nem fűzött megjegyzést, első alkalommal történt meg, hogy – ezt már tarthatatlan álláspontként értékelve – illetékes kontinentális szervezethez fordult árnyékjelentésében.
Ezzel alighanem véget ért egy olyan két évtizedes periódus, melyben mindenekelőtt a belső alku lehetőségeit kívánta kiaknázni, ami önmagában nem lett volna hiba, a baj inkább abban van, hogy ennek kizárólagos jelleget tulajdonított. A magyarellenes előítéletek azonban olyan mélyen gyökereznek a román politikai elit befolyásos köreiben, a magyarellenes uszítás olyan elterjedt a közmédiában, a magyar szervezetek annyira visszaszorultak a közéletben, a szövetség annyi kudarcot szenvedett el eddigi taktikáját követve, hogy most váltásra szánta el magát. Hogy ebben mennyi a helyzet szülte kényszerűség és mennyi a célrendszeri újítás, elválik a továbbiakban, de nagy hiba lenne a visszatérés a korábbi évek illuzórikusnak bizonyult reményeihez és módszereihez.
Az alaposan megszerkesztett árnyékjelentés valódi közösségi sérelmeinket veszi számba, s ezek száma alaposan felszaporodott az utóbbi öt évben, de leginkább az a kisebbségi kerettörvény hiányzik, mely nemzet- és társadalomépítésünk alapdokumentuma kellene, hogy legyen, s már szinte 12 éve nyújtották be. Az akkori tervezetet ugyan erőtlennek minősítette a magyar közvélemény, és az utólagos tanulságok miatt változtatni kell rajta, de egy jogi kiindulópontra okvetlen szükség van.
A panasz, adva lévén az elnyomás rendszerszerűsége – ezt a dokumentum külön kiemeli ( Székelyföldön „tervszerűen kivitelezett, folyamatos jogtiprás” zajlik, állapítja meg) – nem maradhat kedvező visszhang nélkül. Az unióban, annak ellenére, hogy általános érvényű jogi szabályozás nem létezik, sok pozitív kisebbségi példa van a dél-tiroli osztrákoktól a finnországi svédeken át a dániai vagy belgiumi németekig és tovább. Mára oda jutottunk, hogy az unión kívüli országokban – lásd a szerbiai magyarokat vagy a macedóniai albánokat – is jobban áll az esélyegyenlőség ügye, mint Erdélyben.
B. Kovács András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 12.
Jubileumi Festum Varadinum lesz
Április 17-24. közt rendezik meg a XXV. Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Több mint 70 program lesz az idén, melyeken ingyenesen lehet részt venni- mondták kedden a sajtótájékoztatón.
Koncsek Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott: a gazdag program azt mutatja, van mit mondanunk egymásnak, a kavalkádban pedig nemcsak elfér egymás mellett, hanem ki is egészíti egymást az egyházak, a civilek, az iskolák, a művészek és a szakemberek szava, illetve tudása. Szerinte az elmúlt 25 év alatt a Festum Varadinumot éppen az tartotta és tartja életben, hogy az egymáshoz közeledés felhívására az összmagyar közösség jelenléte válaszol.
Huszár István alpolgármester hangsúlyozta: az idei kínálat összeállításának fő szempontja a meglevő értékes, évtizedes hagyományokkal rendelkező programok, a történelmi egyházak rendezvényei mellett a helyszínek bővítése, több intézmény és civil szervezet bevonása volt azzal a szándékkal, hogy Várad közösségének minden tagja megtalálhassa benne a korosztályának, érdeklődési körének megfelelő művészeti ágat. Hozzátette: bízik abban, hogy a várbeli kiállítások látogatói hozzájárulnak ahhoz, hogy a középkori erődítményt ősökhöz méltó módon sikerüljön élettel megtölteni a következő héten.
Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy a Váradon féltve őrzött, hosszú évek óta elzárva tartott rézkarcok is megtekinthetőek lesznek, illetve hogy Szent László városába Szent István városának üzenetét hozzák a székesfehérvári önkormányzat képviselői és a váradi civil egyesületekkel közreműködő szervezetek, valamint az, hogy a Berettyóújfaluval folytatott testvérvárosi kapcsolat erősödik a Budapest Főváros Levéltára kiállítása kapcsán is.
Néhány a sok közül
Április 17-én, vasárnap 14 órától interaktív kiállítás nyílik magyar-zsidó focistákról a neológ zsinagógában. A Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban, Magyar-zsidó labdarúgók, edzők és az elit futball című interaktív tárlat (egy focipályát alakítanak ki élethű nagyságú kartonjátékosokkal) a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az MTK Budapest tulajdona, és a magyar sporttörténet, a magyar labdarúgás romantikus, izgalmas és kiemelkedően eredményes, ám tragikus korszakát és személyiségeit tárja a közönség elé. Olyan zsidó embereknek állít emléket, akik egykor a futball csúcsút képviselték, és ugyanúgy vitték a magyar foci hírét a nagyvilágba, mint később Puskás Öcsi. Tizenegy játékos- köztük minden idők egyik legsikeresebb magyar trénere, Guttmann Béla, valamint a többek közt a milánói Internél is játszó, és edzősködő Weisz Árpád-, továbbá egy edző, a Real Madridot első bajnoki címéhez vezető Hertzka Lipót alakja elevenedik meg.
Április 18-án, hétfőn 15 órától Ybl Miklós épületi bemutató makett- és tablókiállítás nyílik a vár L épületében (északi kazamata), ugyanis Budapest Főváros Levéltára és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karával és a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtal együttműködésben az Építéstudományi Kar hallgatói által alkotott makettek bemutatásával emlékezett meg a nagymester születésének 200. évfordulójáról, a tárlatot pedig a mesterképzésben résztvevő fiatal építészek virtuális Ybl-épület modelljei, a belváros „Ybl-térképe”, a bemutatott épületekre vonatkozó részletes leírások teszik teljessé.16.30 órától pedig Madarassy István-kiállítás nyílik a római katolikus püspöki palotában, mely tárlat Berettyóújfaluból vándorol át Váradra. Az európai hírű művész, a ravennai Dante Biennálé aranyérmese, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, akinek kis- és nagyplasztikái, domborművei főként a szakrális ikonográfiából merítkeznek.
Fehérvári kapcsolat
Április 20-án és 21-én több olyan eseményre is sor kerül, melyek a Székesfehérvárral való kapcsolatot hivatottak erősíteni. Így szerdán 15 órától a Székesfehérvári Művészek Társaságának kiállítása nyílik meg a Tibor Ernő Galériában. Csütörtökön 10 órától dr. Cser-Palkovics András polgármester mond köszöntőt a városházán, 11.30-tól Civilek a Nagy Háború emléke ápolásában nyílik kiállítás a vár I épületében (katonai adminisztráció), 12.30-tól Az én váram az én hazám című kárpát-medencei gyermekrajz-pályázat bemutatója és díjkiosztása zajlik a vár L épületében (északi kazamata), 15-től Hősök arcképcsarnoka címmel nyílik tárlat a B épületben (fejedelmi palota), 16 órától pedig Mutasd be Szent László királyunk életét és Székesfehérvár nevezetességeit címmel szerveznek helytörténeti vetélkedőt a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében. 17 órától Magyar királyok kortárs érmeken címmel nyílik tárlat a vár B épületében (fejedelmi palota), majd 18 órától a Vox Mirabilis kamarakórus lép fel a Székesegyházban.
A pénteki Festum-programok közül kiemelendő a Nonkonformizmus és művészi szabadság- Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola pályaképe című kiállítás megnyitása a Darvas-LaRoche Házban, 15 órakor. Április 23-án pedig kiemelt figyelmet érdemel Rúzsa Magdi koncertje a Bémer téren 20 órától.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2016. április 12.
Sall-ang mentes beszélgetés Sall Lászlóval a postás poétával
zámtalan kézbesítendő dolog miatt szokták várni a postást, legyen az egy levél vagy a nyugdíj de, hogy a legfrissebb verseskötetét várják tőle az egészen ritka. Márpedig a helyzet pontosan így áll Sall László költő, postás esetén – derült ki a költészet napi kötetbemutatóján az Illyés Gyula Könyvesboltban.
Sall László Versutánzó szavak című a Holnap Kulturális Egyesület gondozásában megjelent kötetét mutatták be a költészet napján, hétfőn délután. Sall ezúttal nem képes hanem verses lapokat hozott magával. A nagyváradi származású költő ugyanis mellékesen svédországban postás, verseskötetét pedig az ottani mindennapi munka (is) katalizálta, inspirálta. Az az az izzadtságos kemény munka amelyről Woody Alleni humorral így vall: “Tegnap a munkába, ma az életbe halok bele”. Kötete szerencsére nem az a belehalós fajta, sokkal inkább meghatározhatatlanul egyedi, a költővel beszélgető Szűcs László szerint a műfaja “sajátos”, nem egyértelműen kategorizálható. Már a kötet címe a “Versutánzó szavak” is sugallja replikázott Sall, hogy nem feltétlen verseket kell várni, de azokhoz hasonló szövegeket. A kötetet sajátos szövegeiben pedig: több kor 1986, 2006, a jelen illetve számos helyszín, Nagyvárad, Göteborg is keveredett fiktív helyszínekkel és valós helyzetekkel, rendszerekkel, érzésekkel.
Versek és selfiek
A kötet egyfajta helyzet és hangulat jelentés mondta el Sall, valamiféle jelhagyás, jeladás. Egyik verse inspirációján elhatározta, hogy egy hónapig naponta készít magáról egy fotót (selfiet) így a szöveg mellett vizuálisan is ábrázolttá válik az arcára kiülő kedélyállapota, hangulata és minden ami történik vele. A napi fotózkodás rutinjával, a selfie-zés hagyományát teremtette meg, jegyezte meg viccesen Szűcs László. A Versutánzó szavak kötet bórítóképét a szintén tehetséges ifjú nagyváradi költő és fotós Ozsváth Zsuzsikészítette. A kötet hátoldala sem szokványos ugyanis a könyv teljes szövege (szabad szemmel ha el nem is olvasható de) megtekinthető parányi, bolha méretű betűkkel szedve. Ennek a szimbolikája pedig egész sorsokat kicsiben mutató látszat, mint az egymásra tevődő szitákon átütő festékanyag úgy látszunk mi kicsiben egymás számára mesélte Sall.
A boldogság és az olimpia lángjának nyomában
Jelen pillanatban leginkább a boldogság problematikája foglalkoztatja, vallotta merengve Sall, hogy hová tünhet a fogantatás pillanatában még koncentráltan jelen lévő öröm és boldogságérzet, és mi az a konkrét pillanat, momentum, szakasz vagy folyamat amikor ezt az érzést valahol, valahogy elhagyjuk az életünk során. “Tudományos” ámbár sokkal inkább humoros tézisekkel Sall Lászlónak sikerült megmagyaráznia azt is, hogy miért hűtlen a nőkhöz, mindaddig amíg meg nem találja az igazit. Ha a korábbi sorokat olvasva most azt gondolnák, hogy az ilyen költő az léha, bohém és nem törődöm is, akkor tévednek, ugyanis a Nagyváradon eladott könyvei bejövetelének összegét Acél Nórának adományozza, aki azon álmát szeretné megvalósítani, hogy olimpiai önkéntes lehessen.
A Szigligeti Színház és a Várad folyóirat közös kezdeményezésében a magyar költészet napjára dedikált “feldolgozás” sorozatban Sall László egyik verse is megtekinthető:
A sajátos műfajú költő postással és Versutánzó szavak c. kötetével a marosvásárhelyi közönség április 14-én csütörtökön, ismerkedhet.
Totka László
erdon.ro