udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6975
találat
lapozás: 1-30 ... 2611-2640 | 2641-2670 | 2671-2700 ... 6961-6975
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. április 19.
Országos első a Campanella gyermekkórus
Kettős sikert arattak a sepsiszentgyörgyi diákok az általános iskolások Szatmárnémetiben tartott hétvégi országos kórusolimpiáján: a Plugor Sándor Művészeti Líceum Lőfi Gellért vezette Campanella kórusa első díjat nyert a művészeti iskolák kategóriájában, a Mikes Kelemen Elméleti Líceum Szőts Dániel karnagy vezényelte kara harmadik helyezést ért el.
Az idei első helyezés korona a kórus tevékenységén, mert maga mögött hagyta a diákkórusok versenyének legjobbjait, olyan énekkarokkal versenyzett, amelyeket a szakma többszakaszos vetélkedő után juttatott az országos döntőbe. A versenyszabályzat szerint az előadott művek különböző stílusokat képviseltek, volt köztük román népdalfeldolgozás, dszesszmise, Kodály-kórusmű, modern gospel. Lapunk érdeklődésére Lőfi Gellért elmondta, a versenyműsor értékelésénél a zsűri kiemelte: a komplex szonoritás, a kiforrott előadásmód nemcsak a gyermekek tehetségén, felkészültségén, a karnagy munkáján múlik, hanem benne van az a zenei levegő, kóruskultúra is, ami Sepsiszentgyörgy sajátossága.
A Plugor Sándor Művészeti Líceum számára igazi zenei hétvége volt, míg a gimnazisták versenyeztek, a III–IV. osztályosok DoReMi kórusa és az énektagozatos középiskolások Canticum kara a 22. Bárdos Lajos Éneklő Ifjúság Fesztiválon lépett fel, mindkettő Sebestyén-Lázár Enikő vezényletével.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. április 19.
Aranyat érő órák (Szent György Napok)
Telt ház előtt mutatták be Az aranyszőrű bárány című meséből készült táncjátékot tegnap a Tamási Áron Színházban, s bizony megérdemelte a tapsot az Udvarhelyi Néptáncműhely társulata. A történetet már a mai nagymamák is apró gyermek koruktól ismerhetik, mégis megunhatatlan, pedig a rendező – a nemrég hirtelen elhunyt Nagy Kopeczky Kálmán – nem próbált mai elemekkel frissíteni rajta, ellenkezőleg: egy kis falu képe, temploma, viselete jelenik meg a színpadon, a király és a királylány is csak egy módosabb gazda, gazdaleány benyomását kelti.
Mégsem az a legnagyobb varázslat, ahogy a szerencsét próbáló szegény legény hozzájut a kincset érő bárányhoz és később a királysághoz, hanem az, hogy egy túlhaladottnak tartott és eltűnőben levő falusi életformát mesevilágként lehet viszontlátni a színpadon, és ehhez nem cicomázás, hanem egyszerű díszlet, letisztult szemlélet kellett. A vidáman pörgő népi muzsika, a mókás jelenetek sodorták magukkal a nézőket, volt izgalom és kacagás is, egészében pedig pontosan azt a derűs és tartalmas családi élményt nyújtotta a Sepsiszentgyörgyön először látható produkció, amelyet a városnapi gyermekprogramokat szervező Cimborák Bábszínház ígért a közönségnek.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. április 19.
Béremelést várnak (Utcára vonultak a pedagógusok)
Több száz pedagógus tüntetett tegnap Bukarestben a kormány épülete előtt, méltányosabb bérezést követelve a közszférában. Az oktatók ugyanakkor az agyonbürokratizált rendszer ellen is tiltakoztak.
A megmozdulást a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége szervezte, amely mára is hasonló tiltakozást helyezett kilátásba. Az országosan a pedagógusok mintegy 60 százalékának érdekeit képviselő szakszervezet amiatt elégedetlen, hogy a kormány nem fogadta el múlt héten a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletet. Állításuk szerint a jogszabály méltányosabb bérezést írt volna elő a kezdő tanároknak, és vonzóbbá tette volna a pályát a tehetséges fiatal pedagógusok számára. A mintegy kétórásra tervezett tüntetésen a résztvevők különböző feliratú transzparensekkel üzentek a kormánynak. Ezeken egyebek mellett az volt olvasható, hogy Elástatok a papírmunkába!; A kezdő tanárok számára 50 százalékkal magasabb bért akarunk!, Iohannis, a kormányod csak rosszat tesz nekünk! Az érdekvédelmiek azt kifogásolják, hogy a jelenlegi bérezés nem ösztönzi megfelelően a pedagógusokat, és nem veszi figyelembe teljesítményüket. A tanárok a diákok után járó úgynevezett fejpénzzel is elégedetlenek. Úgy vélik, az oktatási minisztérium nem a valós költségeket vette figyelembe a fejpénz megállapításánál, így az nem fedezi a költségeket. A pedagógusok az osztályonkénti magas diáklétszámot is kifogásolták, ami szerintük az előző években végrehajtott tanárelbocsátások miatt alakult ki. Továbbá azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az önkormányzatok nem térítik meg egységesen a pedagógusok ingázási költségét. Emellett aggasztónak találják a pedagógusokkal szembeni egyre gyakoribb erőszakos (fizikai és szóbeli) fellépést mind a diákok, mind a szülők részéről, illetve felróják a nyugdíjazás körüli rendellenességeket is. A közalkalmazottak bérezéséről szóló törvénytervezetet a kormány múlt heti ülésén vonta vissza a napirendről.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. április 19.
Vásárhelyi diákok remekeltek
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezésében április 16-án, szombaton a kolozsvári János Zsigmond Kollégiumban zajlott az Öveges József és Vermes Miklós-fizikaversenyek országos döntője. A Vermes Miklós-fizikaversenynek több marosvásárhelyi díjazottja is van. A IX. osztályosok mezőnyében Ferencz Dániel, a Bolyai líceum diákja, Szász Ágota tanítványa első helyezést ért el, Benedek Kristóf, a Római Katolikus Líceum tanulója (felkészítő tanár: Kozma Tamás) harmadik lett. A X. osztályos versenyzők közül a bolyais Puskás Dávid (felkészítő tanár: Szász Ágota) érdemelte ki a második díjat, a szintén bolyais Szász Tamás (felkészítő tanár: Dávid Anna) dicséretben részesült. A vásárhelyi diákok részt vehetnek a verseny magyarországi döntőjén.
(nszi)
Népújság (Marosvásárhely)2016. április 19.
Korszerű mezőgazdasági gépeket kapott a Sáromberki Technológiai Líceum
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közbenjárásával 5,5 millió forint értékben négy erdélyi iskolát támogat a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Egyik szerencsés tanintézmény, a Sáromberki Technológiai Líceum csütörtökön vett át mezőgazdasági eszközöket. A kiváló minőségű gépek megvásárlása az iskola igényeinek megfelelően történt.
Az adományt az iskola tanulóinak és pedagógusainak jelenlétében dr. Kentelky Endre, a Kertészmérnöki Tanszék adjunktusa adta át, aki elmondta, hogy olyan mezőgazdasági gépeket hoztak, amelyek évtizedekig szolgálhatnak, ha megfelelően kezelik őket. "Mint ismeretes, napjainkban nehéz körülmények között zajlik, minimális beruházással tengődik a hazai szakoktatás, ezért úgy gondoljuk, hogy ideje letenni az alapokat a minőségi, korszerű szakoktatáshoz. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy szakemberhiánnyal küszködik társadalmunk. Öröm számunkra, hogy segíthetünk nektek, remélem, hogy a gépek segítenek abban, hogy szakmailag is fejlődjetek" – fejtette ki beszédében dr. Kentelky.
A sáromberkiek ezúttal fűnyírót, élősövénynyírót, elektromos kaszagépet és kapagépet, valamint permetezőgépet kaptak, amit a diákok saját tangazdaságukban használhatnak. Ezeket szakemberek felügyelete mellett azonnal ki is próbálták. A gépek megvásárlása után megmaradt pénzt az iskoláknak adják, hogy szükség szerint kisebb eszközöket vásároljanak. A támogatásból további két Hargita megyei és egy Kovászna megyei iskola részesül.
Incze Jenő, a Sáromberki Technológiai Líceum igazgatója megköszönte a gépeket, hangsúlyozva, hogy nagy segítséget jelent számukra az értékes adomány, hiszen ezentúl modern mezőgazdasági felszereléssel, korszerű eszközökkel végezhetik tevékenységüket. "Nem voltak eszközeink az agroturizmus osztály működtetésére, el sem tudtuk képzelni, hogy tudjuk megszerettetni a mezőgazdasági szakmát a gyerekekkel eszközök nélkül. A megmaradt pénzből kerti szerszámokat fogunk vásárolni" – mondta az intézményvezető.
Berekméri Edmond
Népújság (Marosvásárhely)2016. április 19.
XXII. Horváth Béla Szavalóverseny Borosjenőn
2016. május 14-én, szombaton 15 órakor a városi művelődési ház nagytermében huszonkettedik alkalommal rendezzük meg Borosjenőben a város neves szülöttéről, Horváth Béla színész-rendező-író-műfordítóról elnevezett szavalóversenyt a környékbeli gyerekek és fiatalok részvételével. A szavalóversenyen a következő korcsoportok szerepelnek: óvodások, I–IV., V–VIII. és IX–XII. osztályosok.
A zsűri külön bírálja el azokat a szavalókat, akik anyanyelvükön tanulhatnak, és külön azokat, akik csak fakultatív oktatáson tanulják a magyar nyelvet.
Minden versenyző jutalomkönyvben és emléklapban részesül.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.
A szervező bizottság nevében
Dr. Vajda Sándor
Nyugati Jelen (Arad)2016. április 19.
ARADI ALMA MATER ALAPÍTVÁNY – 25
Jubileumi gondolatok, emlékező sorok
„csak a Méhes álljon ragyogón, kitárva
új határok felett minden égi tájra.”
(Mécs László)
Negyedszázados fennállás után már lehet ünnepelni is, emlékezni szükséges.
Ma 25 éve – 1991. április 19-én – felvétetett egy jegyzőkönyv „az Arad megyei iskolaszék alapszabály-tervezetet megbeszélő, alapító gyűlésén.” Iskolaszék helyett alapítvány lett: ALMA MATER ALAPÍTVÁNY ARAD.
Hosszú évtizedek után ez volt Aradon az első magyar vonatkozású alapítvány, amelynek bírósági bejegyzése június 6-án már meg is történt. Az aradi kezdeményezéshez társult az Alma Mater e.V. Köln (1991. július), majd az Aradi Alma Mater – Budapest megalakulása (1996), amelyet 1999. január 5-én közhasznú fokozatú alapítványként jegyeztek be a magyar fővárosban.
Néhány alkalmi kiadvány megjelentetése után, 1997 decemberében, karácsonyra elindult az alapítvány időszakos – kéthavonként megjelenő – folyóirata, a SZÖVÉTNEK, amely később aradi kulturális szemleként definiálta magát. A jövő évben 20 éves lesz.
Mint egyike az alapítvány első három „rakoncátlankodó” elnökének, gondolok vissza a 25 év eseményeire. Hősök nélküli romantikus kalandnak értékelve az alapítvány első 12 évét, egy könyvben megírtam annak a történetét. Hogyan? Ahogyan én láttam.
Van a könyvben egy cím „hát ez mind megtörtént, és mi sosem vettük észre” (T. Wilder); szerepel benne a következő négy mondat is: „Minden vitatható. Tévedhettem az események időpontját, a személyeket, a nagyságrendeket illetően. Lehetett volna jobb címeket találni. De hazug mondat nincs a könyvben.”
Azt is kihangsúlyoztam, hogy „Szelet vetni, vihart aratni nincs szándékom.”
De közben már kitört a vihar; kereszt-, talán még pergőtűzről is beszéltünk, elhangzott a „gittegylet” elnevezés is.
Ma már mindennek nincs jelentősége.
Egy fontos: a fennmaradás.
A múlt emlék, a jelen valóság, ígéret a jövő.
Különben is, a csend, a megnyugvás idejét éljük.
A negyedszázad arra is biztat, „íródjon” meg a hiányzó 13 év (2003–2016) története is, úgy, ahogyan az igazság és a jelen érdeklődése elvárja azt.
Vagyunk néhányan, akiket egyaránt kötnek szép és keserű emlékek is a negyedszázaddal ezelőtt indult romantikus kalandhoz. Várjuk a folytatását.
Réhon József
Nyugati Jelen (Arad)2016. április 19.
Hagyományt teremteni az anyanyelvű programokból
Teltházas, nagy siker a Borosjenői Magyar Házban
Vasárnap 17 órától a zsúfolásig megtelt Borosjenői Magyar Házban tartott előadást a nagyváradi MM Pódiumszínpad, amely nagy sikerrel mutatta be a Poétai recept, avagy vándorlás Csokonaitól Tamásiig című vidám, verses összeállítását. A Kádas Ferenc, Marin Lucia, Melegh Attila, Miklósik Gellért fellépésével eredetileg meghirdetett programot nagyban feldobta Molnár Júlia énekes színművész fellépése. Az első részben elhangzott költemények utáni programban összekötő szövegek felvezetésével, a költeményekhez kötődő népdalokkal, magyar nótákkal, megzenésített versekkel, operett-betétekkel színesítette az előadást.
Az Antal István és Veres László zenéjére, Kudelász József és Lajos Éva díszleteivel bemutatott műsort akkora érdeklődés kísérte, hogy a nézők alig fértek be a terembe, a szomszédos helyiségekből is székeket kellett hozni a részükre. A közel 70 néző Borosjenőről, Borossebesről, Gyorokról, de a Bihar megyei Bélfenyérről is érkezett. A vastapssal zárult előadást követően a szervezők, Mészáros Dávid és felesége, Katalin a folyosón szeretetvendégséget adtak a közönség részére, míg a színművészeknek és a bélfenyéri Kolping Árvaházból érkezett vendégeknek, összesen 20 személynek az otthonukban szolgáltak vacsorával.
A nagy siker a színművészeket is lelkesítette, ezért kijelentették: bármikor hívják őket, szívesen lépnek fel Borosjenőn, ahol a szervezők és a támogatók, a Mészáros házaspár hagyományt kíván teremteni a magyar nyelvű előadásokból. Azok az anyanyelvű kultúra ápolása mellett alkalmat adnak a helybeli és a környékbeli magyarság találkozóira, egymás jobb megismerésére is. A szórványmagyarság körében kifejtett közösségépítés, a megtartása terén kifejtett munka mindenképp dicséretes, követendő.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)2016. április 19.
IX. Simonyi Imre-szavalóverseny
Érezni a versmondás örömét
A verseny fő célja az anyanyelv ápolása, s az, hogy gyermekek érezzék a versmondás örömét – mondta bevezetőjében Szabó Attila, a helybeli iskola igazgatója a pénteki simonyifalvi szavalóverseny megnyitóján. Az igazgató köszönetet mondott a verseny megszervezésében, támogatásában közreműködőknek (pedagógus kollégák, az RMDSZ helyi szervezete, Haász Tibor polgármester), és külön üdvözölte az éppen a községben tartózkodó belga testvértelepülés, Tournhout képviselőit, akiket a közönség lelkesen megtapsolt. Megemlékezett a versmondó verseny „erős támogatójáról”, a nemrégiben elhunyt Hevesi József doktorról, akinek emlékére egypercnyi csenddel adóztak a jelenlévők.
A vetélkedőn hét iskola (a házigazdán kívül Vadász, Nagyzerind, Ágya, Erdőhegy, Zimándújfalu, Kisiratos), valamint a magyarországi Lőkösháza és Békéscsaba versmondói vettek részt. Az érkezőket a kultúrotthonban a helyi különlegességgel, a márványos kaláccsal és természetesen nagy szeretettel fogadták.
A hagyományosan a Himnusz eléneklésével induló verseny előtt az iskola népdalkórusa (Matyelka Mária vezetésével) Beethoven örömódájának részletét, az Európai Unió himnuszát és népdalokat adott elő, az iskola Deák Andrea angoltanár által betanított gitárcsoportja kis műsorral kedveskedett az esemény résztvevőinek.
A versmondók nagy száma miatt a több kategóriában zajló verseny mezőnye kettévált: a „kicsikre” (előkészítő és I–IV. o.), valamint a „nagyokra” (V–VI. és VII–VIII. osztály). Az eredményhirdetésre aztán ismét a kultúrotthon nagytermében került sor.
A versenyszabályzat értelmében bármely magyar költő versével lehetett jelentkezni, egy-egy iskolának azonban egy Simonyi-verset is be kellett mutatnia. (A később gyulaiként számon tartott kiváló költő, Simonyi Imre – 1920–1994 –, a verseny névadója Simonyifalván született.)
A gyermekek mindkét csoportban a legjobb tudásuk szerint mondták a verseket, egyesek nagyszerűen, a zsűri pedig azon volt, hogy a lehető legobjektívebben értékeljen. (A „nagyok” zsűrije, amelynek alulírott is tagja volt, mondhatni hajszálnyira megegyezett a díjazottak sorrendjében.)
Az eredményhirdetés után a házigazdák finom töltött káposztával várták a vendégsereget (a háromszáznál több tölteléket, dicséretükre legyen mondva, a helyi pedagógus hölgyek hathatós közreműködésével „bögyörgették”). Szerencsére szép, meleg idő volt, a kultúrotthon udvarán is teríthettek.
Nyugati Jelen (Arad)2016. április 19.
Nemcsak plakátragasztásra használhatók a fiatalok
„A MIÉRT egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az önkormányzati választások során 500 fiatal kerüljön be az RMDSZ jelöltlistájára” – magyarázta Antal Lóránt MIÉRT-elnök tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: fontos a fiatalok képviselete, támogatása és az itthon maradás elősegítése.
Geréd Imre kolozsvári városi tanácsos kifejtette: 2012-ben megtört a jég, és az elmúlt négy évben bebizonyosodott, hogy a fiatalok nem csak plakátragasztásra használhatók. Eredményként könyvelte el, hogy a városi tanácsban sikerült elfogadtatni azt a határozatot, miszerint a KMDSZ által ingyenesen kibocsátott A Kártya igazolvány birtokosai is részesüljenek ingyenes közszállítási bérletekben. Amikor tavaly Kolozsvár volt Európa Ifjúsági Fővárosa, a magyar fiataloknak köszönhetően sikerült többnyelvű (köztük magyar) logót és kommunikációt megvalósítani. Ugyanakkor a tömegközlekedési jegyautomaták és a biciklikölcsönző rendszer menüjének is van magyar változata.
„Olyan fiatalokat kértünk fel a jelöltségre, akik a közösségi munka területén már bizonyítottak, és ismerik azt a közösséget, amelyet képviselnek és elkötelezettek” – közölte Antal Géza KIFOR-elnök.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 19.
Nagyenyedi Bethlen-kollégium: Apafi-termet avattak térképtörténésszel és heraldikussal
A belső udvart kövezik, a Bagolyvár termein valamint a díszterem felújításán még dolgoznak. Eközben a keleti főszárny gyökeresen átalakított régi tanári szobáját előadások megtartására tették alkalmassá: korszerű vetítési technikával és új székekkel látták el. Ugyanakkor felelevenítették a 18. és 19. században felvett szokást, miszerint nevesítették az akkori „négyszögű kollégium” szobáit. Kezdetben nyugati protestáns egyetemi városok neveit használták fel, mint például: Berlin Croninga, Corintus, Ephesus stb. Később, 1776 után többek között Párizs, Danzing, Nápoly, Edinburg neveket adtak a sokat használt kollégiumi termeknek. A kollégium közössége most úgy döntött, hogy az előadások termét I. Apafi Mihály fejedelemről nevezi el, aki Enyeden, az alapító fejedelem birtokainak központjában újraindította a kollégiumi iskolát. További termek nevesítése is folyamatban van.
Szőcs Ildikó igazgató könyvet ajándékozott Gróf László térképtörténésznek.
BAKÓ BOTOND
Szabadság (Kolozsvár)2016. április 19.
Alapfokon a katolikusoké a váradi pénzügyi palota
Pert nyert alapfokon a nagyváradi római katolikus püspökség a Bihar Megyei Tanáccsal szemben Nagyvárad egykori pénzügyi palotájának visszaszolgáltatása ügyében.
A Digi24 beszámolója szerint a bukaresti legfelsőbb bíróság által két éve elrendelt perújrafelvétel során most a piteşti-i táblabíróság hozott kedvező ítéletet a belvárosi patinás ingatlanért régóta küzdő katolikus egyház javára, de a jogerős döntésig az omladozó homlokzatú épület tatarozása még várat magára.
Cornel Popa megyei tanácselnök azonban a Krónikának leszögezte, hogy a megyei önkormányzat él a fellebbezési lehetőséggel. „Csak akkor tudunk gondoskodni róla, ha a miénk. Az zavar a legjobban, hogy jelen helyzetben nem tudunk semmilyen pénzalapot kiutalni vagy európai uniós támogatásra pályázni a felújítása érdekében” – fogalmazott lapunknak a megyei elöljáró. Bevallása szerint meglepte, hogy alapfokon elvesztették a pert, a szerinte „ellentmondásos” döntések láttán pedig már nem is merné megtippelni a másodfokú ítéletet.
Az évek óta húzódó per során az egyház sem bízta el magát. Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta, egyelőre jogerős ítéletre várnak, az ingatlan majdani rendeltetésével és felújításával csak utána foglalkoznak majd. „Ha az iratokat vesszük alapul, akkor számítottam arra, hogy megnyerjük a pert. Amennyiben viszont nemcsak azokat vették volna figyelembe, úgy lehetett volna más kimenetele is az ügynek” – értékelte a Krónikának az egyházi elöljáró. Mint mondta, őt eddig sem lepte meg, hogy a megyei önkormányzat mindent elkövet a visszaszolgáltatás lezárásának megakadályozásáért, ahogyan most is számított arra, hogy megfellebbezik a táblabíróság döntését.
Az irgalmasrendiek ingatlanját – amint arról több ízben is írtunk – 2012-ben kapta vissza a püspökség, ám a megyei önkormányzat megtámadta az illetékes bizottság határozatát, mondván: a belvárosi épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam csak átvett. Ezzel szemben az egyházi képviselők kutatásai szerint a rend saját telkén bankkölcsönből építette a palotát 1890-ben. Az államosítás után sokáig a 2-es számú járóbeteg-rendelő működött benne, de a 2002-ben kezdődött restitúciós procedúra elhúzódása miatt az épület állaga annyira leromlott, hogy az egészségügyi intézmény elköltözött, és a belváros szívében található patinás műemlék épület azóta használaton kívül áll.
A katolikus egyház álláspontját a helyi bíróság alapfokon, majd másodfokon is megerősítette, ugyanakkor a Bihar Megyei Tanácsot közpénzből képviselő Mircea Ursuţa ügyvédnek sikerült Bukarestben kiharcolnia a perújrafelvételt. A püspökséget amúgy az irgalmasrendiek vezetője, a pátergenerális bízta meg, hogy ők járjanak el az ügyben.
A Betegápoló Irgalmasrend (Mizerikordiánus) laikus férfi szerzetesrend, melynek tagjai orvosok, gyógyszerészek, ápolók voltak, és a működéshez szükséges pénzt kamatozó tőkéből, bérbe adott ingatlanokból szerezték. A pénzügyi palota építését 1899-ben rendelte el Wimmer Julián doktor, a rend akkori váradi perjele, és megkötötte a bérleti szerződést az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériumával, amely sürgősen megfelelő székhelyet keresett a pénzügyi igazgatóság számára. A Bihar Megyei Tanács fellebbezésében erre a szerződésre hivatkozott.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)2016. április 19.
Jelentések árnyalatai
A korábbiakhoz képest bővebben taglalja a romániai magyarság helyzetét az Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok gyakorlatáról szóló, 2015-re vonatkozó éves jelentése.
A múlt héten közzétett dokumentum nagy vonalakban összesíti azokat a jogsérelmeket – kezdve az anyanyelv és a közösségi jelképek használatának korlátozásától a restitúció akadályozásáig –, amelyek miatt a magyarság okkal hangoztatja: Romániában nem érvényesülnek a kisebbségi, tulajdonképpen az emberi jogok.
Az országjelentés magyaroknak szentelt fejezete okkal nevezhető előrelépésnek, főleg annak ismeretében, hogy az amerikai külügyminisztérium „problématérképére” az elmúlt években sokkal kevesebb ilyen ügy került fel. A kérdés azonban az, remélhet-e lényeges elmozdulást kisebbségi sorsa alakulásában az erdélyi magyarság, tekintettel lesznek-e a román hatóságok a tengerentúlról érkező figyelmeztetésre.
Az RMDSZ máris saját külpolitikai sikereként értelmezi az amerikai részről megfogalmazott feddést, többek között Kelemen Hunor tavalyi washingtoni látogatásának tudva be a mostani jelentésben megnyilvánuló kitüntető figyelmet. Csakhogy nem mindegy, mihez mérjük ezt a sikert, amikor tudjuk: korábban a szövetség külpolitikája nem létezett, a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról szóló román kormányjelentéshez készített árnyékjelentésének közzététele pedig nehezen vonatkoztatható el a közelgő választási kampánytól, miután kormányzati pozícióban az alakulatnak esze ágában nem volt hasonló formában felhívni a nemzetközi közösség figyelmét a magyarok bajaira.
Ettől függetlenül illúzió feltételezni, hogy az országjelentés alapján Washington keményen számon is fogja kérni az abban foglaltakat Bukaresten, amikor a történelem folyamán soha nem volt olyan jó a román–amerikai viszony, mint most. Amerika számára mindenekelőtt a szövetségesi viszony határozza meg egy országhoz fűződő kapcsolatát, és mivel Románia mindenben kiszolgálja geostratégiai érdekeit, a világ nagyhatalma egy kis ejnyebejnyézés közepette hajlandó azt is elnézni, hogy Bukarest fütyül mindenféle raportra, közben pedig elnyomja a területén élő legnépesebb nemzeti kisebbséget.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár)2016. április 19.
Kettős ünnep az Aporban
Tudományos ülésszak, kiállítás, néptánc
Holnap, április 20-án a felsőháromszéki mezőgazdasági oktatás 85., illetve báró Apor Péter születésének 340. évfordulóját egész napos rendezvénysorozattal ünneplik meg a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceumban.
A Vigadó Művelődési Ház kistermében 9 órától esedékes, A mezőgazdasági oktatás jelenének gondjai, kihívásai című tudományos ülésszakot ugyanott emlékkönyv-bemutató, fotó-, majd régipénz-kiállítás követi 11, illetve 12 órától. A 14 órától kezdődő gasztronómiai bemutató után a Vigadó nagytermében kulturális emlékműsort tart a tanintézmény Fergettyű néptánccsoportja és a Vadrózsa népdalkör a testvériskolák képviselőinek közreműködésével.
Ezt követően a tanintézmény udvarán dr. Tóth Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának osztályvezetője hivatalosan átadja a pályázat révén nyert traktort, majd az emlékplakett leleplezése után az esemény állófogadással zárul.
Daczó H. Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 19.
Székely városünnep
Ott voltam a születésénél, s nem feledhetem. A Szent György Napok a diktatúra által halálra ítélt, agyonmanipulált polgári társadalom feltámadásával ért fel a kilencvenes évek oly ígéretesen induló elején. Annyira más volt, mint a korábbi korok államosított „ünnepei”, a kivezényelt tömegek kényszerű ücsörgése a tereken!
Ki emlékszik például arra, hogy ha egy-egy ilyen alkalommal az éljenzés, a hatalom imádására fölszólító jelszavak skandálása nem volt elég hangos, akkor hangszóróból és szalagról ráerősítettek a külön ezzel megbízott emberek, a végén gépileg ment minden, a harsogó műlelkesedés úgy tombolt a tapstereken, mintha valami mély válságot kellene elfojtania, mint ahogy valóban az is volt a célja. A feltörő tiltakozás hangját sokáig, megengedhetetlenül hosszú ideig el is fojtotta. Románia a személyi kultusz őrületének jó két évtizedes példáját produkálta, s amikor a diktatúra mégis összeomlott, iparkodtunk visszanyerni hitünket az ország európai küldetésében.
E hit azóta csak külön erőfeszítéssel tartható – nem fonnyadt viszont meg a városünnep, melyet akkor alapított lakossága, egyben a valamikori, évszázadokig szabadon lefolyó vásárok hangulatát is feltámasztva, beleoltva a székely hagyományok hasonlíthatatlan ízeit. Az első alkalmak a szárba szökő civil társadalom spontaneitást és okos szervezést kiegyensúlyozottan elegyítő kezdeményezését jelentették, magát a sokáig várt szabadság élményét. Ha azóta az ún. fogyasztói mentalitás meg is kísérelte a maga képére átgyúrni az ünnepet, leszögezhetjük, ez szerencsére maradéktalanul nem sikerült neki, a Szent György Napok megőrizte majd minden eredeti értékét, benne egy polgárosodásának kiteljesedésére, saját sorsának irányítására törekvő közösség ünnepli önmagát.
B. Kovács András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. április 19.
Emőd Tamásra emlékeztek
A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum közös szervezésében hétfő délután Emőd Tamásra emlékeztek a tanintézmény dísztermében.
A Premontrei Öregdiákok Egyesülete 22 éve igyekszik eleget tenni azon vállalásának, hogy Várad egykori jeles személyiségeinek emlékét nem hagyja elhalványodni, elfelejtődni, s ebbe a sorba illeszkedett a XXV. Festum Varadinum keretében megrendezett hétfő délutáni Emőd Tamás-emlékműsor is.
A szép számú érdeklődőt Vonház Antal egyesületi titkár köszöntötte, majd Pásztai Ottó idézte meg Emőd Tamás (1888-1938) alakját, életét, akinek a temetésén különben édesanyjával együtt jelen volt. Arra hívta fel a figyelmet: Fleischer Ernő néven született, és Kiss József, A Hét szerkesztője keresztelte el Emőd Tamásnak. Még húsz éves sincs, amikor Ady közvetlen közelében találjuk őt, s sajátítja el mindazt, ami a korabeli iskolák anyagából hiányzott. Erkölcsi, világnézeti tudatosodása, belső harmóniája a szülői ház melegében erősödött. A hazaszeretet érzését is a családi fészek oltotta bele, a költői pályája pedig, mint a többi fiatalé, A Holnap antológiájának két kötetében indult, melynek ügyét hittel és meggyőződéssel szolgálta. Humanisztikus költői alkat volt, fogékony minden szépre és igazra, bensőséges hangvétele, érzésvilágának szuggesztív képei nevet és tekintélyt szereztek neki. A Bonbonniere színpadán irodalmi matinékkal hagyományt teremtett, jelenetei, sanzonjai közkedveltekké váltak. Nyughatatlansága, vágyakozása az új kihívások felé hajtotta azonban, így nagy űrt hagyott maga után, amikor 1914 őszén elhagyta szeretett városát, s Budapestre távozott. Megrázó képekben örökítette meg a háború okozta sorstragédiákat, a későbbiekben pedig jelképes állatmesékbe tömörítve szatirizálta az élet ferdeségeit. Az 1920-as, 30-as években a „sárga folt”, az egyre fokozódó társadalmi türelmetlenség, a faji megkülönböztetés, az erősödő sovinizmus nyugtalanító érzéseket keltett benne. Fiatalon, alig 50 évesen távozott az örökkévalóságba: hazajött meghalni abba a városba, mely egykoron útjára bocsátotta.
A sárga folt
Zalder Éva igazgatónő, magyar szakos tanárnő főként Emőd Tamás kabaréíró és színházigazgatói tevékenységét domborította ki az expozéjában Egyebek mellett azt emelte ki: igazgatóként Nagy Endre legjobb hagyományait újította meg színházaiban, a kabaré számára egy új, másféle előadási stílust képviselt. Jeleneteit, dalszövegeit ízlés, költészet és műgond jellemezte. Színpadi művekkel, dramatizálásokkal és átdolgozásokkal gazdagította a budapesti színházak műsorát. A főváros biztosan számtalan izgalmas kalandot jelentett a számára, alkalma adódott színpadi íróként, kabarészerzőként, újságíróként és színház igazgatóként tevékenykedni. Igazi költő és színházi ember volt, világpolgár és hazafi, aki magyarsága mellett büszkén vállalta a hátán levő „sárga foltot”.
Ami pedig háborúellenes verseit, színdarabjait, jeleneteit, a Züm-züm egyes darabjait illeti, ezeket gyakran hasonlítják Bertold Brecht „song”-jaihoz, s ez már egy egészen más minőséget, egy, a szokványos magyar kabarétól elütő hangot jelent. A háború mélyen bevési magát Emőd írói világába, a legtragikusabb hangtól a leggroteszkebbig, a népiestől a szentimentálisig, sőt néha enyhén optimistáig minden hangot megszólaltat.
Műsor két részben
A szervezők két, megindítóan szép és elgondolkodtató műsorral járultak hozzá ahhoz, hogy a jelenlevők még jobban megértsék Emőd Tamás gondolkodásvilágát, érzéseit. Lomok a szekrényben címmel zenés-táncos múltidéző játékkal lépett fel a Szent László Líceum néhány diákja. Ezt követően Meleg Vilmos sznművész ajándékozta meg közönségét egy versösszeállítással (Tűnt idők üzenete), a zenei kíséretet Dombi Dávid, a Szigligeti Színház korrepetitora biztosította.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2016. április 19.
Nyílt napok a piarista nővéreknél
Nagyon sokan érdeklődnek aziránt, hogy miként telnek a nagykárolyi piarista nővérek és „gyermekeik” mindennapjai, ezért nyílt napokat szerveznek.
Sokakat érdekel, hogyan élnek a nagykárolyi piarista nővérek és gyermekeik az egykori Zárdában a város közepén. Az impozáns épület egy projekt által teljesen megújult, hogy tavaly nyár óta otthonául szolgáljon a nővéreknek és gyermekeiknek.
Hogy ne csak azok lássák, milyen az élet az Oasis Mater Celestina nevű nagykárolyi napköziben és gyermekotthonban, akik folyamatos kapcsolatban állnak az ott élőkkel, hanem az érdeklődők is betekintést nyerhessenek mindennapjaikba, a nővérek úgy döntöttek, április 18–22. között nyílt napokat tartanak.
Vörös Tünde, azaz Tünde nővér fogadott minket az otthonban. Ottjártunkkor alsó tagozatos osztályok érkeztek hozzájuk. Az Iskola másként hete alatt több osztály is bejelentkezett, hogy megnézze, hogyan és milyen körülmények között élnek a nővérek által nevelt gyermekek. Hétfőn az iskolások — akik közül többnek a nővérek által nevelt gyermekek osztálytársaik is egyben — örömmel fedezték fel az udvaron található tavacskát, a Tündérkertet és a játszóteret is.
Olyan gyermekek élnek együtt a nővérekkel, akiknek fedélre, meleg szobára, otthonra, szeretetre van szükségük. Ezt a piarista nővérek igyekeznek megadni nekik. Huszonhat gyermekkel költöztek be tavaly augusztus 25-én, és közösen szépítették tovább, töltötték be élettel a ház minden zugát. Egy oázis ez, ahol a gyermekek otthonra találhattak. A nyílt napokkor minden nyitott, jó szívvel érkező érdeklődőt nagy szeretettel várnak a nővérek és a gyermekek is.
frissujsag.ro2016. április 19.
Marosvásárhelyen mutatják be a Magyaroké című táncjátékot
Április 25-én, hétfőn este 7 órakor a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mutatja be Magyaroké című műsorát Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes székházában.
A műsor a magyar népi (tánc)zene és tánc mélyebb rétegeiből merít a közönség számára. Az előadás során többnyire olyan táncokat láthatnak a nézők, amelyeket az őket éltető, akár más nemzetiségű közösségek is fontosnak tartottak és tartanak megnevezni magyarnak.
Zenei szerkesztő Kelemen László. Rendező-koreográfusok Szűcs Gábor és Fundák Kristóf, alkotótársak Szűcsné Urbán Mária és Fundák Kaszai Lili. Művészeti vezető, igazgató: András Mihály.
maszol.ro2016. április 19.
Az Erdélyi Múzeum tudományos folyóirat filozófiai lapszámainak bemutatása
Az Erdélyi Múzeum Szerkesztősége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi Szakosztálya, a BBTE Magyar Filozófiai Intézete és a BBTE Filozófiai Doktori Iskolája közös szervezésében kerül sor az Erdélyi Múzeum tudományos folyóirat filozófiai lapszámainak bemutatására.
A folyóirat filozófiai lapszámait Ilyés Szilárd-Zoltán és Veress Károly szerkesztők mutatják be.
Jelen lesznek a folyóirat hasábjain rendszeresen publikáló szerzők, a BBTE Magyar Filozófiai Intézetének munkatársai, doktoranduszok, egyetemi hallgatók.
Helyszín: Kolozsvár, az EME központi székházának díszterme.
Időpont: 2016. április 22., 18 óra
Szervezők: Az Erdélyi Múzeum Szerkesztősége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi Szakosztálya, a BBTE Magyar Filozófiai Intézete és a BBTE Filozófiai Doktori Iskolája
eme.ro2016. április 19.
Bartis Attila: túlméretezett a nyugati ember egója
Az erdélyi származású, Magyarországon élő Bartis Attila íróval beszélgetett Szegő János irodalmi kritikus hétfő este a Szent György Napok programsorozatának keretében. Az alkotó a városnapokon bemutatandó előadásáról is beszélt.
A Szent György Napokon vendégszerepelt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadása, a Rendezés, melynek írója és rendezője Bartis Attila. „Fogalmam sem volt, hogy én is rendezem az előadást, ugyanakkor ennek ötlete Sepsiszentgyörgyhöz kötődik – mondta a az alkotó a bemutatót megelőző író-olvasó találkozón. Mint fogalmazott, a Nyugalom című kötetéből színpadra vitt produkció megyeszékhelyi bemutatóját követően tette azon kijelentését, miszerint kipróbálná, milyen színházi előadást rendezni. „Nem bánom, hogy kimondtam, de nem számoltam a mondat súlyával” – tette hozzá az író, akit a marosvásárhelyi társulat igazgatója keresett fel az ajánlattal néhány héttel később.
„Közös játéknak indult, de nem lehet hivatkozási alap, hogy nem vagy hivatásos rendező, ha elvállaltad a munkát, kötelességed azt a tőled telhető legjobb tudásod alapján megtenni” – magyarázta Bartis Attila. Az alkotó úgy vélekedik, amíg egyedül ül az íróasztalnál, csak a saját bőrét viszi vásárra, ám a színház más, ott mindenkiért felelős, a marosvásárhelyi társulat tagjai ugyanakkor nagyon sokat segítettek a próbafolyamat során. A legnagyobb tétje annak volt, hogy meg tud-e szólalni hiteles hangon az, amit elképzel az ember – fogalmazott Bartis Attila.
Mint ismeretes, Bartis a legfrissebb regényével, A vége cíművel 2002 nyarán kezdett el foglalkozni, ennek nagy részét pedig Jáva szigetén írta, Indonéziában. Mint az alkotó elmondta, kétszer tartózkodott Kínában, mindkét alkalommal irodalmi jellegű meghívásra, akkor fogalmazódott meg benne az igény, hogy más kontinensen éljen. El akartam menni Európából, hogy kívülről jobban rálássak a nyugati ember hétköznapjaira, nem menekültem, hanem kíváncsi voltam egy más nézőpontra – magyarázta.
Kifejtette, Ázsiában való tartózkodása során a nyugati ember túlméretezett egója igazán szembetűnő volt, ami nem feltétlenül „csúnya és rossz, hanem megvan az áldásos része is”. Elmondta, kint érezni lehet, hogy nem változott a kultúra, a változás nehezen következik ott be, mivel az egó szerepe sokkal kisebb, mint az európai kultúrában. Nem ideális hely egyik kontinens sem, de fontos megtapasztalni a különbségeket – hívta fel a figyelmet az író. Arra a kérdésre, hogy tervez-e még kiutazni, kifejtette: „honvágyam van egy olyan világ után, ahol kívülálló lehetek és az is maradhatok”. Az író lehetőséget kapott ismét huzamosabb időre Ázsiába utazni, legkésőbb június végén utazna vissza, ám hozzáteszi: ez nem azt jelenti, hogy odavágyódik, csak a lehető legtöbb idejét ott töltené.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro