udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6975
találat
lapozás: 1-30 ... 3901-3930 | 3931-3960 | 3961-3990 ... 6961-6975
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. június 7.
Az új városi tanács összetétele
A vasárnap megtartott helyi önkormányzati választások eredményeként Nagykárolyban a helyi tanács összetétele is módosult.
Ahogyan arról beszámoltunk a szavazatok eredményeként az új tanácsban 12 RMDSZ-es tanácsos lesz, 3-an érkeznek a PSD listájáról, 2 tanácsossal lesz jelen a PNL, és 2-vel az ALDE.
Kovács Jenő 5 733 szavazat révén lett újra polgármester
szatmar.ro2016. június 7.
Rostás-Péter István: Hogy az a néhány voks...
Vége-hossza nincs latolgatások helyett munkahipotézisként eleve elfogadhattuk a közhelyes indítást: atipikus kampány ide vagy oda, június hatodikára virradva nem csak a fáradtságtól dörzsöljük majd a szemünket; lesznek meglepetések (is) a helyhatósági választásokon. Esélyes(nek tartott) jelöltek bukása, szoros eredmények, és miért ne: ugyancsak váratlannak számító döntetlenek.
S hozzájuk szoros csatolmányban a magyarázatok tömkelege. Miszerint a jobboldal ha összefogott volna, ha a számlálóbizottságban résen lettek volna, ha az előrejelzés dacára estére nem zúdul a település nyakába a zivatar, ha a kampánystáb eljut abba a két utolsó utcába is… hogy most csak a gyakoribbakat említsük.
Mert a pengeélen táncoló eredmény sok mindent kihozhat a küzdő felekből. Viszonylag friss példa a schógoroké: majdnem egy napig billegett az ország, mert a két elnökjelölt közötti eltérés oly csekély volt, hogy a levélben leadott szavazatok döntöttek végül. Várakozás közben egyik finalista sem hiszterizálódott, igazi úriemberekként az ilyenkor elvárható visszafogott stílusban nyilatkoztak. Fárasztó választási hadjárat végén akár érthető is lett volna, ha irritáltak, vagdalkoznak, kiengedik a gőzt, de nem... megtanulták, hogy a küzdelemhez hozzátartozik a győzelem, de a vereség menedzselése is: a viadal nyertese ne legyen harsány, az alulmaradt meg ne kezdjen hozzá az első pillanatban ellenfele támadásához. Pedig a helyzet valóban fura volt: Ausztriában mintegy 31 ezer voks (mondjuk egy désnyi lakosság) döntötte el, hogy ki legyen a 8 és fél milliós állam első embere, még ha az osztrák berendezkedésben az elnöknek korántsem jut is annyi jogkör és mozgástér, mint mifelénk.
De most nem a szélsőjobb fordulattól épphogy megmenekült Ausztria a téma, hanem a szoros eredmények és ami mögöttük rejlik-feszül. Olyan esetre is számíthattunk nálunk is, ahol pontosan egálban lesznek a vetélkedők. A 2014-es magyarországi helyhatósági választásokon nem kevesebb mint hét településen kellett emiatt újrajátszani. Egy félrecsúszott pecsét miatt, akár. Most Temes és Buzău megye egy-egy településén alakult ki teljes szavazategyenlőség, és kell megismételni a polgármester-választást.
Izgalmas lehet felkutatni, hogy mennyire osztja valójában ketté a települést egy ilyen helyzet, s ha igen, miként fog további négy esztendőt át és megélni az a közösség, hogy van-e helyi forrásból fakadó elegendő bölcsesség a dolgok kezelésére, ha már az egyik tábor egy miccentésnyivel elébb kerül és jogart ragad, jogot formál a döntésre.
A valóban aktív (tehát nem muszáj) ellenzékiség és a velejéig konszenzusos vezetési alapállás szinte egyszerre kellene hogy hasson, hogy a mandátumnyi idő ne vesszen kárba steril viták és végtelenített ellenszegülések okán. Ez így didaktikus, moralizáló, általános elvárás – de egyszersmind az egyetlen járható út. A kampányban tehát (bármennyire feszített iramú is lenne) elkelne egy B terveket skiccelő csapat, hogy a voksszámlálástól elfáradt tekintetek tulajdonosai másnap hajnalban a kávésbögrébe kapaszkodva ne azt a pár cédulát hibáztassák a kudarcért, s a buktát se földindulásként érzékeljék, hanem egy újabb tanulságokkal telített kihívás előszavának.
maszol.ro2016. június 7.
Vass Levente: minden EMNP-re leadott szavazat a román pártokat erősítette Marosvásárhelyen
Az RMDSZ vásárhelyi választmányának elnöke szerint az EMNP külön listája miatt úszott el a tanácsban az RMDSZ többség, és Dan Mașca miatt nem lett Soósból polgármester.
s Levente, az RMDSZ választmányának elnöke szerint kárba vesztek azok a szavazatok, amelyeket a megegyezés és a közös lista hiányában az Erdélyi Magyar Néppárt kapott meg. Vass Leventét arra kértük, hogy értékelje ki a tanácsosi lista által elért eredményeket.
Vass Levente: – A lehetőségekhez és az országos mutatók által jelzett szavazási kedvhez mérten elégedettek vagyunk a marosvásárhelyi magyar részvétellel a választásokon. A nagyobb régiók, nagyvárosok, városok közül a mozgósítás tekintetében Marosvásárhely a lehető legjobban szerepelt. Ez, valószínűleg összefüggésben van azzal is, hogy eléggé erős kopogtatós, door-to-door kampányt folytattunk. Emellett buszokra szálltak fel jelöltjeink, és elmondták az utasoknak, hogy egy új, emberközelibb RMDSZ-t próbálunk az elkövetkezőkben Marosvásárhelyen építeni.
- Mit gondol, az a tény, hogy Soós Zoltán függetlenként indult, befolyásolta az RMDSZ-es listára leadott szavazatok alakulását?
– Nehéz volt úgy vinni a kampányt, hogy Soós Zoltán független jelöltként kampányolt, azzal együtt is, hogy világossá tettük, hogy a mi támogatásunkat élvezi. Minden egyes rendezvényünkre meghívtuk Soós Zoltánt, minden rendezvényünkön többször elhangzott a neve. Lehetőséget teremtettünk számára, hogy bemutatkozzon és választási programját ismertesse. Úgy gondolom, hogy egy példás közös munka zajlott, és sajnos, nem rajtunk múlott, hogy nem sikerült megnyerni a polgármesteri tisztséget. Ugyanis Dan Mașca, a Szabad Emberek Pártjának a jelöltje, aki Dorin Florea polgármester ellenlábasaként mutatkozott be, 5882 szavazatot vitt el, úgy, hogy Soós Zoltán polgármester és Dorin Florea között mindössze 1700 szavazat volt. Soós Zoltán több, mint 25 ezer szavazatot kapott, míg Florea szűk 27 ezret.
Dan Mașca azt hangoztatta, hogy a legfontosabb célja Dorin Florea leváltása. Volt ugyan a magyar közösség felé is néhány üzenete, de engedjék meg nekem, hogy a közösség egyik politikai vezetőjeként feltegyem a kérdést: az az ember, aki akkor, amikor a polgármester leváltásáról van szó, nem elég bölcs ahhoz, hogy visszalépjen és Soós Zoltánt támogassa, vajon lesz-e elég bölcs, hogy a kampányban a magyar ügyek támogatására tett ígéreteit betartsa? Szkeptikus vagyok, és azt javasolom magunknak, politikusoknak, és a marosvásárhelyi, erdélyi magyar médiának, hogy kövessük és kérjük számon napról napra, hogy betartja az ígéreteit, vagy nem.
- Az RMDSZ 10 mandátumot kapott, tehát nem szerzett többséget a 23 tagú tanácsban. A következő négy évben várhatóan kivel fognak a szövetségi tanácsosok együttműködni? Lát ön lehetőséget arra, hogy Dan Mașca frakciója és az RMDSZ-es frakció közeledjen egymáshoz a városi tanácsban?
– Az elkövetkező négy évben az emberekkel fogunk együttműködni, azokkal a marosvásárhelyi magyarokkal, akik megszavaztak bennünket, akik kinyitották az ajtókat a kopogtatós kampány alatt, akik beengedtek és nagy szeretettel fogadtak. Ha az elején ódzkodtak is, végül megértették, hogy mit szeretnénk és támogattak a szavazatukkal. Azokkal a marosvásárhelyi magyar emberekkel is együtt dolgoznánk, akik nem szavaztak meg bennünket, de valamilyen okuk van erre, és mi szeretnénk ezt kideríteni, illetve megoldást nyújtani a számukra, mert 25 ezer leadott szavazat nem mondható soknak egy 57 ezres magyar közösséggel rendelkező városban.
Csak másodsorban szeretnénk megvizsgálni azt, hogy Dorin Florea utolsó – és én bizakodó vagyok, hogy utolsó – mandátumát milyen pártkoalícióban, kivel együtt dolgozva fogjuk majd a tanácsban eltölteni. Úgy gondolom, hogy ennek az ideje még nem érkezett el, meg kell várni, hogy a tanács alakuljon meg, mi is rendezzük a sorainkat, kipihenjük a fáradalmainkat, megköszönjük az embereknek, hogy támogattak minket, és majd meglátjuk.
- Összehozható lett volna egy tanácsi többség, amennyiben az EMNP nem indított volna külön listát?
– Én voltam az, aki nagyon határozottan azt mondtam az egyeztetéseken, hogy a Néppárt fogadja el a 8. biztos bejutó és a 12. lebegő helyet az RMDSZ tanácsosi listáján. Én azt gondolom, hogy a mostani választás sajnos bebizonyította azt, hogy nekünk volt igazunk. Sajnálatos az, hogy az EMNP által elvitt 2400 szavazattal, ha közösen indultunk volna, megkaphattuk volna a 11. mandátumot, és a visszaosztásokból a 12. helyet is, és így a városi tanács 23 tagú testületében többséget szerezve vezethettük volna a várost. Nagyon fontos, hogy a mostani választásokon az RMDSZ első körben, tehát szavazat-visszaosztás nélkül kapta meg a 10 tanácsosi helyet, és ez az emberközeli kampánynak tudható be. Mivel nem volt közös lista, nem kaptunk mandátumot a visszaosztásokból, így minden EMNP-s listára leadott szavazat a román pártokat erősítette.
Kertész Melinda
Transindex.ro2016. június 7.
A PKE zeneművészeti tanszékének jubileumáról
Másfél napos rendezvénnyel ünnepelt két évtizedes fennállását az elmúlt hétvégén a Partiumi Keresztény Egyetem zeneművészeti tanszéke.
Június 3-án délután ünnepélyes megnyitót tartottak az egyetem székházául szolgáló református püspöki palota dísztermében. Köszöntötték az elmúlt 20 év tanszékvezetőit, tanárait, ünnepi beszédek hangzottak el, fellépett a Partiumi Énekkar, majd ünnepi műsor és kitüntetések átadása következett.
Másnap, június 4-én délután tartották meg a „dalforgást” ugyanott a volt és jelenlegi hallgatók közreműködésével. Ezt megelőzően Tőkés László európai parlamenti képviselő, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke mondott ünnepi köszöntőbeszédet. Igei indíttatással jelentette ki: „A valóságot megelőlegező hit hozta létre – ezelőtt húsz esztendővel – a zenei tanszéket, de már annak előtte a Sulyok István Református Főiskolát, majd utóbb a Partiumi Keresztény Egyetemet. Hiszen nem volt semmi épületünk, sem egyetemünk, és nagyon ínséges időket éltünk. Tehát csak a hitre lehetett építeni. De hitünk s reménységeink beváltak, és íme, a felősoktatási intézet 25., illetve a zenei tanszék 20. évfordulójáért adhatunk hálát egyetemünk és egyházaink közösségében.” Beszédében visszatekintett a megtett útra, méltatta az elődöket és a jelen munkásait, visszaemlékezett a nehézségekre, szemléltette a globális, regionális és lokális kihívásokat, illetve feladatokat. „Büszkén mondhatjuk, hogy erdélyi szinten mi hoztuk vissza a lépésről lépésre elsorvasztott magyar felsőfokú zenei képzést. Ennek tudata még nagyobb örömmel és szerény büszkeséggel tölt el bennünket. A magyar zenei felsőoktatásnak nagyon fontos hivatása a szülőföldünkön való megmaradás szolgálata. Mi ezt komolyan gondoljuk. Nem érdemes olyan tanintézményeket fenntartanunk, amelyek exportra termelnek” – mondotta Tőkés László, hozzátéve: „Nyilvánvaló, hogy meg kell kapaszkodnunk, egyetemünk magyar vonatkozásban különösképpen ezt a nemes célt szolgálja. Mert ha nem lesznek képzett embereink, értelmiségünk, szakembereink, akkor a csángók és a cigányok sorsára jutunk, s ahelyett, hogy a csángóságot is felemelnénk és a cigányságot is segítenénk, mi magunk is arra a szintre süllyedünk, és utána hiába óbégatunk, hogy hova jutott Árpád népe.” Végül arra is kitért, hogy bár a Partiumi Keresztény Egyetem nevében hordozza, miszerint regionális kitekintéssel alapították meg, de az elnevezés némiképp megtévesztő, „ugyanis az elmúlt negyedszázadban egy partiumi és egy székelyföldi pillérre építettük, mintegy jelképezve, hogy ez a két tömbben élő magyar közösség jelenti egész erdélyi magyarságunknak alapját, jövőjét és megmaradását”.
A dalforgásnak titulált ünnepi műsorban fellépett a PKE Zeneművészeti Tanszékének Partiumi Énekkara, vezényelt Berkesi Sándor és Brugós Anikó, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum gyermekkara, vezényelt Varga Cecília, népdalokat énekelt Kiss Géza kántor két leánykája, Adrienn Lívia és Stefánia, fellépett a Csillagocska Néptáncegyüttes Benedek Árpád vezetésével. A továbbiakban a Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség kórusát Orosz Otília Valéria, a Csillagocska Alapítvány Csillagfény kórusát Márkus Zoltán, a Michael Haydn Kórust Kristófi János Zsigmond vezényelte. Andrejszki Judit ének- és csembalóművész közreműködése után a zeneművészeti tanszék öregdiákjaiból összeállt énekkar nívós előadása zárta a műsort.
A jubileumi rendezvény megható momentummal ért véget: Hausmann Alice dékán meleg szavakkal méltatta és búcsúztatta el a tanszéktől két évtizedes lankadatlan szolgálat után Berkesi Sándor zeneművészt, Liszt-díjas karnagyot, aki Debrecenből ingázva végzett – páratlan emberi és szakmai alázattal ötvözött – felbecsülhetetlen munkát a PKE-n.
itthon.ma//kult2016. június 7.
Csökkent a szociáldemokrata előny, a magyar pártoknak 210 polgármestere van
Némiképp csökkent a Szociáldemokrata Párt (PSD) előnye az első (32 százalékos feldolgozottságú) részeredményekhez képest a vasárnapi romániai önkormányzati választások adatainak további feldolgozása során, a magyar pártok jelöltjeinek pedig 210 polgármesteri tisztséget sikerült szerezniük.
A központi választási bizottság által kedd délelőtt ismertetett, 96 százalékos feldolgozottságú részeredményekben a megyei pártlistákra leadott voksoknál hat és félről öt és fél százalékra csökkent a PSD előnye legnagyobb riválisával, a jobbközép Nemzeti Liberális Párttal (PNL) szemben: a PSD megyei listái a voksok 37,7, míg a PNL listái a szavazatok 32,1 százalékát szerezték meg. Bukarestben a fővárosi közgyűlés összetételét eldöntő szavazáson a PSD a voksok csaknem 41 százalékát kapta, míg a második helyezett Mentsük meg Bukarestet Szövetség (USB) a szavazatok 25 százalékát.
A megyei pártlistás összesítésben, amely a Bukarestben leadott 390 ezer voksot nem tartalmazza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5,56 százalékon, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 0,51, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 0,22 százalékon áll.
A polgármester-választás tekintetében eddig a 3186 romániai település 98 százalékának adatait dolgozták fel. A keddi részeredmények szerint eddig 195 polgármester szerzett mandátumot az RMDSZ, 13 pedig az MPP színeiben. Két településen az MPP-EMNP választási koalíció polgármester-jelöltje győzött.
A települési önkormányzatokban (98 százalékos feldolgozottságnál) az RMDSZ listáira leadott csaknem 385 ezer voks 2281 tanácsosi mandátumra elegendő. Az EMNP-listákra adott 35 ezer voks 207 tanácsosi mandátumot, az MPP-listákra adott 19 ezer szavazat pedig 158 mandátumot jelent a települési önkormányzatokban. Az MPP-EMNP koalíciós listák által begyűjtött 9800 szavazat 33 tanácsosi tisztséget eredményez.
MTI,2016. jún. 7.2016. június 7.
Megegyezés híján befut a nevető harmadik - szakértők az Arénában
Jó eséllyel kiszámítható, hol van szükség a romániai magyar pártok összefogására a választásokon, ám ez nem csak pártvezetői döntés - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, Illyés Gergely, és az intézet igazgatója, Kántor Zoltán.
A három romániai magyar pártot régi, személyes, koncepcionális ellentétek jellemzik – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.
„Úgy néz ki, hogy az RMDSZ stabilan elviszi a magyar szavazók 80 százalékát és a másik 20 százalékon osztozik a másik két párt. Az utóbbi egy évben fordulat történt: a Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel kezdett el együttműködni, ugyanakkor a képletet bonyolítja, hogy bizonyos településeken pedig a Néppárt indult a Magyar Polgári Párttal közösen, vagy támogatták egymás jelöltjeit” – mutatott rá a szakértő.
A három magyar pártra összesen nem érkezik 500 ezer szavazat az 1,2 milliós magyar kisebbségtől – mondta Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Intézet kutatója.
„Van tehát egy nagy szegmens, amely egyszerűen nem vesz részt a választásokon. Van átszavazás román pártokra, főként olyan településeken vagy megyékben, ahol a magyarság aránya nagyon alacsony. Viszont tömbterületeken, vagy ott, ahol a két közösség aránya közel azonos, tömegesen nem jellemző az átszavazás. Ott alapvetően etnikai szavazásról beszélhetünk” – hangsúlyozta a kutató.
Illyés Gergely hozzátette: volt olyan település a mostani romániai önkormányzati választásokon, ahol két magyar induló egymástól vette el a szavazatokat, így a román jelölt tudott győzni.
„Ezeket kell mérlegelni. Azokon a területeken, ahol ez tét, mint például Marosvásárhelyen, ott valamilyen szintű koordinált indulás szükséges. De Székelyföldön, ahol tömbmagyar vidék van és nem kérdés a polgármester nemzetisége, ott semmi akadálya nincs a versenynek” – vélekedett.
Illyés Gergely szerint a koordinált indulás szükségessége az etnikai arányok ismeretében jó eséllyel kiszámítható lenne, ám sokszor a helyi szervezetek nem tudnak megegyezni egymással.
A szakértők a továbbiakban arról is szót ejtettek, hogy a romániai magyarok jobban ismerik a magyarországi politikusokat, mint a romániai pártvezetőket
„A romániai fiatalokat ugyanannyira nem érdekli a politika, mint a magyarokat. Ehhez hozzájárul az is, hogy a középgeneráció jó része az utóbbi 26 évben kivándorolt és az ő gyerekeik már Magyarországon születnek meg, egyre inkább hiányzik tehát Romániában ez a fiatal generáció” – mutatott rá Kántor Zoltán.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa hozzátette: a népszámlálási adatok szerint Romániában tízévente kétszázezerrel csökken a magyar lakosság létszáma, ennek nagyjából a fele kivándorolt.
„Régiós kérdés, hogy a Kelet-Közép-Európából Nyugat-Európába irányuló munkavállalásnak milyen hatása lesz a térség jövőjére. Hiszen a román népességet ugyanúgy sújtja ez a probléma, sőt sokkal nagyobb mértékben, mint a magyarokat. Romániában vannak olyan régiók, amelyek szinte kiürültek, nincsenek fiatalok. Spanyolországban és Olaszországban 3-4 millió román él és az ő gyerekeik már ott születnek meg. Ez olyan probléma, ami a román népességet talán még jobban sújtja, mint a magyart” - húzta alá a szakértő.
Romániában ez ellen nincsenek kormányzati intézkedések, csupán szándékok és politikai jelszavak – tette hozzá Illyés Gergely.
„Bátran ki merem jelenteni: az erdélyi magyar fiatalok többsége a magyarországi politikát követi, nem a romániai román politikát. Budapesti politikusokat, pártokat ismernek, román pártokat, minisztereket kevésbé. Magyar médiát fogyasztanak” – jelezte.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa hozzátette: Romániában tabunak számít, hogy az országban 1 millió 227 ezer magyar is él.
„Annak elismerése, hogy az ország állampolgárainak 6,5 százaléka valamilyen kulturális sajátossággal rendelkezik, amellyel a többség nem, ez tabu a román közbeszédben, a román médiában. Az erdélyi magyarok úgy érzik, hogy nem róluk szól a bukaresti politika. A budapesti politikában viszont egyre több az olyan elem, amelyben ők megszólítva érzik magukat. Az erdélyi magyarok ismerik a magyarországi celebeket, a romániai celebekről viszont fogalmuk nincsen” – vázolta a helyzetet a kutató.
A magyarországi rockegyüttesek nagyobb közönséget vonzanak Erdélyben, mint Magyarországon – tette hozzá Kántor Zoltán.
hirzona.hu2016. június 8.
Székelyföldi terrorvád – Ellehetetlenítik a Beke család megélhetését
Beke Csilla, a több mint fél éve vizsgálati fogságban sínylődő Beke István Attila felesége múlt hét végén Facebook-oldalán magyar és román nyelven számolt be arról, hogy a román hatóságok hónapok óta nyomást gyakorolnak rá, kényszeríteni próbálják, hogy adja el a Beke család közel tizennyolc éve működő, BIA Electronic nevű vállalkozását.
Meglátása szerint a román hatalom egy tollvonással tönkre akarja tenni cégüket, családjukat és az életüket. Azt a céget fenyegeti a megszűnés veszélye, amely 1999 óta foglalkozik biztonságtechnikával, melyet nagyon sok munkával építettek fel munkatársaik és nem utolsósorban megrendelőik, beszállítóik segítségével. Beke Csilla vallomásából az derül ki, hogy a cég fennállása alatt soha nem kaptak semmiféle büntetést biztonságtechnikai szakterületen, folyamatosan képezték magukat és a személyzetet, és mégis a titkosszolgálat célpontjává váltak.
A Román Hírszerző Szolgálat mindenféle indoklás nélkül visszavonta előzetes beleegyezését a cég működését illetően, ami egyenértékű működési engedélyük megszűnésével biztonságtechnikai szakterületen. „Mi ez, ha nem merénylet a család megélhetése ellen?” – tette fel a kérdést Beke Csilla, aki szerint ezzel az intézkedéssel kiveszik a gyerekek, a család, az alkalmazottak szájából a kenyeret.
„Nemet mondtam a cég eladására, amivel az eltelt hónapokban »bombáztak«, nemet mondok ma is, és holnap is azt fogok! Nekünk a cégünk életformává vált. Szeretjük, amit csinálunk. Ebből élünk! Ehhez értünk! Feladni nem fogom és nem fogjuk! Küzdeni fogunk a végsőkig és azután is! Közvetett módon Isti biztonságos hátterének tönkretétele a cél, nem számít, hogy a »járulékos veszteség«, ártatlan gyerekek, ártatlan emberek személyében merül ki” – olvasható Beke Csilla nyílt levelében.
Iochom István
Háromszék
Erdély.ma2016. június 8.
Labdarúgás – Bűnvádi eljárás indult Pászkányék ellen
Különösen súlyos következményekkel járó sikkasztás, folyamatos adócsalás és pénzmosás, valamint bűnszervezet létrehozásának gyanújával indított kedden bűnvádi eljárást a Kolozsvári CFR egykori főrészvényese, Pászkány Árpád és a futballklub elnöke, Iuliu Mureșan ellen az ügyészség szervezettbűnözés- és terrorellenes ügyosztálya (DIICOT). A közlemény szerint a fellegvári sportvezetőket hatvan napra hatósági felügyelet alá vonták – számol be Vásárhelyi-Nyemec Réka a kronika.ro-n. A DIICOT, mint ismeretes, május közepén tartott nagyszabású házkutatást Kolozsváron és Bukarestben, majd a fellegvári vezetőket is beidézték kihallgatásra. Az ügyészség akkor még nem nevesített gyanúsítottakat az ügyben, most viszont úgy vélik, hogy Mureșan a CFR ügyvezetőjeként követett el törvénytelenséget Pászkány javára.
A keddi közlemény alapján a futballklub képviselői 2008 és 2013 között 10 millió euróval károsították meg a csapatot fenntartó kereskedelmi társaságot. Ezt Pászkány által kontrollált helyi, illetve Cipruson és a Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore cégek segítségével tették – utóbbiak fiktív tanácsadói és közvetítői szolgáltatásokat nyújtottak, többek között játékos-átigazolások terén.
A nyomozóhatóság szerint az érintettek azt a pénzt sikkasztották el, amelyet a csapat prémiumként kapott az Európai Labdarúgó-szövetségtől (UEFA), miután bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Emellett a gyanúsítottak fiktív költségeket vezettek be a kereskedelmi társaság könyvelésébe, és adózási kötelezettségük „kicselezésével" megkárosították az államot is. A legfrissebb közlemény ugyan ez utóbbi összegét nem említi, de legutóbb 1,5 millióra becsülték az államnak okozott kárt.
Pászkány, mint ismeretes, két évvel ezelőtt vonta meg támogatását a tavaly fizetésképtelenné vált, majd csődvédelem alá került CFR-től. Előtte az élvonalbeli labdarúgócsapat 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben is szerepelt a Bajnokok Ligája csoportkörében, amelyért összesen legalább 50 millió eurót kapott az UEFA-tól – írja a kronika.ro.
Megjegyzés: Pászkány Árpád a negyedik leggazdagabb romániai magyar.
Erdély.ma2016. június 8.
Visszaállhat az erdélyi magyar egypártrendszer
Magyar szempontból jónak nevezhetők az eredmények, a magyar szervezetek közül főleg az RMDSZ tudott erősíteni, és elsősorban a Székelyföldön kívüli területeken szerepelt jól – állapították meg az MTI által megszólaltatott erdélyi elemzők a vasárnapi önkormányzati választásokat értékelve.
Ügyesen taktikázott az MPP
Székely István Gergő politológus a székelyföldi alacsonyabb részvételt annak tudja be, hogy több helyen „lefutott volt a verseny”, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) nem állított ellenjelöltet az RMDSZ-szel szemben. Főleg olyan helyeken tudott jól mozgósítani az RMDSZ, ahol nem a magyarok élnek többségben: Kolozsváron növelte tanácsosai számát, Temesváron ismét lesz képviselete a városi önkormányzatban.
Legnagyobb sikere a szatmárnémeti polgármesteri tisztség visszaszerzése, Nagyvárad viszont kivétel: ott az RMDSZ elbukhat két helyet a tanácsban – sorolta. Az elemző szerint magyar szempontból az EMNP „a választás nagy vesztese”. A megszerzett szavazatok száma tekintetében nincs ugyan nagy csökkenés a 2012-es választásokhoz képest, de ez csak egyes székelyföldi „súlytalan” tanácsosi tisztségek megszerzésére volt elegendő, és „nem jelent sehol sem győzelmet” – magyarázta a politológus. „Bár látszik, hogy az MPP támogatottsága sem magasabb, mint a néppárté, az ügyes taktikázással sokkal jobb eredményt értek el. Persze, ha csak a szavazatokat nézzük, akkor a Néppárt áll jobban, de ez azért van, mert az MPP nagyon szelektíven állított jelöltet, csak ott indult, ahol esélyes volt” – értékelte a politológus. Székely István Gergő úgy vélte: ezzel a választással közelebb került az erdélyi magyar politika ahhoz, hogy „de facto” visszaálljon az egypártrendszer.
Székely emlékeztetett, eddig is 85-15 százalék volt az RMDSZ és ellenzéke közötti támogatottsági arány, de most a mérleg még jobban az RMDSZ javára billen. Szerinte a magyar–magyar verseny csak a „helyi zárványokban” fog megmaradni, országos szinten „a meccs lefutottnak” tűnik.
Növelte súlyát a szövetség
Kiss Tamás szociológus is úgy vélte: erősödött az RMDSZ, elsősorban a Székelyföldön kívüli térségekben. Nagyon fontosnak nevezte a szatmárnémeti polgármesteri tisztség visszaszerzését, Marosvásárhelyen pedig Soós Zoltán is jobban „megszorította” a tisztségben lévő Dorin Floreát, mint korábban Frunda György vagy Borbély László, az RMDSZ közismert politikusai.
Az elemző szerint ismeretlennek számító jelöltként Soós Zoltán sok munkával érte el a szoros eredményt, fontos, hogy nem RMDSZ-jelöltként, hanem függetlenként indult, ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar összefogás jelöltje maradjon. Arra a felvetésre, hogy ez viszont „beskatulyázta őt az etnikai szavazásba”, ami 45 százalékos magyarságaránynál nem feltétlenül előnyös, Kiss Tamás azt mondta, ezt nem tartja hátránynak, mert Marosvásárhelyen a választókorú magyar lakosság aránya a 47 százalékot is meghaladja, ezzel egyfordulós rendszerben, magyar mozgósítással „normálisan nyerni kellene”.
Szatmárnémetiben kisebb a magyarság aránya, 37-38 százalékra tehető, de Kereskényi Gábor sem azért nyert, mert sok román szavazatot kapott volna. Az elemző szerint a román szavazatok megoszlása és a románokénál valamivel jobb magyar mozgósítás a siker kulcsa. Marosvásárhellyel szemben az volt a különbség, hogy ha van egy minimális „átszavazás” a két etnikum között, akkor annak Szatmárnémetiben inkább a magyar, mint a román jelölt a haszonélvezője – magyarázta Kiss Tamás. A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint az MPP és EMNP „erejüknek megfelelően” szerepeltek. Az elemző „eléggé minimálisnak” tartja az EMNP és MPP pozícióit az erdélyi magyar politikában, de elismerte, hogy van néhány erősségük. Az MPP számára Gyergyószentmiklós számít fontos győzelemnek, és az ellenzéki pártok az RMDSZ-szel szemben Székelyudvarhelyen is jelentős sikert könyvelhettek el, ahol a választóknak elegük lett az egymással harcoló RMDSZ-frakciók negatív kampányából.
Az év végi parlamenti választásokra utalva Kiss Tamás rámutatott: az MPP már az önkormányzati voksolás előtt „helyet kért az RMDSZ-listán”, és az RMDSZ-nek is „kifizetődő üzlet” lesz, hiszen „nem kerül számára sokba” átadni néhány helyet az MPP-nek a parlamenti jelöltlistán. Az EMNP szerinte egy ilyen koalícióban nem fog részt venni, az RMDSZ sem hívná. Kiss Tamás szerint az is kérdéses, az EMNP-nek lesznek-e erőforrásai arra, hogy önálló induljon a parlamenti voksoláson.
Országos szinten a Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősödését eredményezte a választás, a jobboldal csak a korábban is meglévő „városi bástyáit tudta hozni" Erdélyben, és nincs sok esélye arra, hogy az őszi parlamenti választásokig fordítani tudjon – mutatott rá az elemző. A PSD-nek a jobboldalnál sokkal erősebb helyi bázisai vannak, főleg a Kárpátokon kívüli megyékben. A mostani választáson a helyi elitek megerősödtek, nem hatott a szavazókra az a korrupcióellenes közbeszéd, amelyet a jobboldal és Klaus Iohannis államfő tematizál. Olyanokat választottak újra polgármesternek, akik ellen bűnvádi eljárás folyik, sőt olyanokat is, akik vizsgálati fogságban ülnek.
„A korrupcióellenes hatóság vagy az ehhez kapcsolódó recentralizációs folyamat nem tudta teljes mértékben legyalulni a helyi eliteket, és ennek egy következő ciklusban a regionalizáció vagy a közigazgatás újraszervezése szempontjából lehet jelentősége. Ezek azok a szereplők, akik a recentralizációnak vagy a közigazgatási újraszervezésnek keresztbe feküdhetnek”, értékelt a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa.
MTI
Erdély.ma2016. június 8.
Illyefalván kihelyezett képzőközpont létesül (A Pető-módszer Erdélyben)
A mozgásukban korlátozott gyermekek és felnőttek egyik legeredményesebb fejlesztő programjáról híres budapesti Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete kihelyezett képzést indít Erdélyben, hogy az itt rászorulóknak folyamatos rehabilitációra, gyógyító gyakorlatok tanulására legyen lehetőségük. Helyszínként Sepsiillyefalvát választották, ahol az intézet szakemberei májusban negyedik alkalommal tartottak oktató- és terápiás foglalkozásokat a KIDA-központban.
A központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek fejlesztését célzó konduktív pedagógiai rendszert Pető András magyarországi gyógypedagógus dolgozta ki 1940-ben, és az általa vezetett intézetben alkalmazta először a módszert. A róla elnevezett budapesti nevelőképző és nevelőintézet – amelynek feladatait 2014-től a Pető András Főiskola vette át – szakemberei első alkalommal 2014 októberében tartottak háromhetes foglalkozást Sepsiillyefalván. Az első alkalommal húsz gyermek és tizenegy felnőtt vett részt naponta a gyakorló tanításon, amelynek célja, hogy elsajátítsák a módszert, és alkalmazzák saját fejlesztésük érdekében. A szakembercsapat tavaly tavasszal, majd ősszel tért vissza Háromszékre, a múlt hónapban újabb háromhetes programra érkeztek, ezúttal harmincegy gyermekkel és huszonkét felnőttel foglalkoztak. Mivel a hazai egészségbiztosítási rendszerben a mozgáskorlátozottak évente legtöbb kétszer tíz térítésmentes gyógyító-fejlesztő kezelésre jogosultak, nem csoda, hogy a Pető-intézet által nyújtott, a Bethlen Gábor Alap által támogatott ingyenes lehetőséget egyre többen használják ki. Nagyné Péter Éva konduktor, aki elejétől részt vesz a székelyföldi gyógyítóprogramban, lapunknak azt mondta: három hét alatt fejlődnek a gyermekek, a szülők is észreveszik a pici javulásokat, változásokat. Ennek is köszönhető, hogy félévenkénti jövetelük között is szorgalmasan végzik a gyakorlatokat, mert látják az eredményét. „A szülők elmesélik, hogy ez idő alatt mi történt, milyen más lehetőségeket használtak ki, mi volt az iskolában, milyen változások érték a gyermekeket, mert ezek mind együtt hatnak. A lényeg most a csoportos foglalkoztatás, a csoport dinamikus hatását szeretjük kihasználni, mert a gyermekek egymást látva sokkal motiváltabbak, sokkal nagyobb energiával, lelkesedéssel dolgoznak. Volt olyan anyuka, aki azt mondta, szinte mindegy, hogy a gyermeke mozgása mennyit fejlődött a három hét alatt, de lelkileg töltődött, a többi gyermek között nagyon jól érezte magát, mert ő az iskolában nincs olyan jó helyzetben. Van, akit az iskolában befogadnak, elfogadnak, szorgalommal és tudatosan vesz itt részt, keményen dolgozik, de bizony olykor a kirekesztéssel szembesülnek ezek a gyermekek egy adott közösségben.” A Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány részéről Kató Ibolya a programfelelős, aki lapunknak elmondta, a legegyszerűbb lenne, ha a Pető András Főiskola kihelyezett képzéseként jegyeznék be a leendő illyefalvi konduktorképzést, akkor nem kellene új központként akkreditáltatni, és mihamarabb elindulhatna az oktatás. Elsősorban azok jelentkezésére számítanak, akik már tanultak pedagógiát és pszichológiát, hisz ennyi óraszámmal kevesebbet kellene tanítani. Az elméleti oktatást a KIDA-konferencia-központban tartanák, a gyakorlati oktatás és a mozgáskorlátozottak folyamatos fejlesztése céljából a gyermekfalu megüresedett házait kívánják átalakítani a Pető-intézet elvárásainak megfelelően. Ezek akár már szeptemberre elkészülnek, a képzés elindítását legkésőbb jövőre tervezik. Kató Ibolya elmondta, elképzelés szerint az oktatókat a magyar állam fogja fizetni, a KIDA támogatná a páciensek elszállásolását az említett házak felső szintjén, hisz egész Erdélyben meghirdetik majd a lehetőséget.
A Pető-módszer erdélyi kiterjesztése nagyon sok mozgásában korlátozott gyermek és felnőtt számára jelentene óriási segítséget, amiben a román államnak is részt kellene vállalnia, hisz jelenleg vajmi keveset tesz azokért, akik önhibájukon kívül váltak sérültté.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 8.
Visszarendeződés
Megkezdődött. Vagy csak folytatódik? Másfél évvel a jobboldali államfő megválasztása és bő fél évvel a baloldali kormány menesztése után minden jel arra mutat, hogy hátraarcot hajt végre Románia, és ősszel újra a szociáldemokrata párt kezébe adja a gyeplőt.
De nem azért, mert az alakulat megjavult vagy legalább megújult volna – erről nincs szó, az áprilisban jogerősen elítélt Liviu Dragnea pártelnök nyeregben érzi magát, a június 5-ei eredmények láttán visszaszívta korábban ígért lemondását, és további pálfordulásokra is számíthatunk még –, hanem mert a két pártból egyesült liberális tábor másfél év alatt nem volt képes bár egy valamirevaló alternatíva felmutatására összeszedni magát, a számára kedvező politikai-közéleti széljárásban sem. Az idei önkormányzati választások után az SZDP – a közel kétmilliós főváros egészén kívül – 19 megyeszékhelyen rendelkezik polgármesterrel és 27 megyében tanácsi többséggel: 14-ben egyedül, 11-ben Tăriceanu pártjának bevonásával, további 2-ben pedig Gabriel Oprea alakulatára is szüksége volt. Ez, akárhogy nézzük, az ország nagyobbik fele, és mivel a két szövetséges alakulat nem sok önállóságot mutat – Tăriceanu valószínűleg addig maradhat a szenátus elnöke, amíg kiszolgálja fenntartóit, az átigazolt honatyákból az előző választások után alakult, tavaly még komoly tényezőnek számító Oprea-féle alakulatot pedig vezére bukása óta csak a nagy testvér óvhatja a megsemmisüléstől (az SZDP-nek mindig van egy ködös kis konzervatív zsebpártja) – , nemsokára megint ott találhatjuk magunkat, ahol nem akartunk lenni: a vörös bárók és kiskirályok, a korrupt, felelőtlen, nemtörődöm posztkommunisták keze alatt. Az az elégedetlenség, amely 2014 novemberében Klaus Iohannis megválasztásához, majd – egy év múlva – a Ponta-kormány leváltásához vezetett, most azok ellen fordult, akiktől egy tisztességesebb, felelősebb, hozzáértőbb politizálást várt a jobb sorsra érdemes választó. De csalódnia kellett, megint. A hagyományosan jobboldalinak számító Bukarest feladta a leckét, és bár az SZDP ünnepel, a valódi többséget a távol maradók alkotják. Ez pedig nem egészséges.
Nem mintha a szociáldemokratákat nagyon zavarná a hatalomra kerülés mikéntje. Az önkormányzati választásokon aratott győzelemmel igazolva látják magukat, a nagy garral beharangozott megtisztulásra már semmi szükség nem lesz, sőt, nyugodtan el lehet kezdeni a mellékvágányon rostokoló párttagok visszahelyezését. A különvéleménye miatt kizárt Valeriu Zgonea képviselőházi elnök alatt már hosszú hetek óta inog a bársonyszék, bennfentes sajtósok szerint Victor Ponta volt kormányfőre vár, aki ezzel az ország harmadik embere lehet. Vagy – korrupciós perei dacára – ősztől ismét kormányfő, ehhez most minden esély adott. Csak az előrelépés esélye nem látszik sehol...
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 8.
Mária-szobor Szemerjára
Az egykor Szűz Mária nevét viselő falu, a ma Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szemerja határára kíván szobrot állítani az önkormányzat. Az ötlet Pakó Benedek nyugalmazott római katolikus plébánosé, a Mária-szobrot is ő adományozza a városnak.
Az alkotást a helyi tanács urbanisztikai bizottságának tagjai és a polgármesteri hivatal szakemberei is megtekintették, és úgy értékelték, hogy illik a városképbe, ezért az ajándékot elfogadják, helyét, talapzatát előkészítik, és ha minden jól megy, még az idén újabb köztéri szoborral gazdagodik a megyeszékhely. Helyét az egykori Szemerja határán, a Vasile Goldiş és az Andrei Şaguna utca kereszteződése mellett – a Golgotánál – jelölték ki. (demeter)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 8.
Anyanyelvűséget az igazságszolgáltatásban
Beadvánnyal fordult a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat a sepsiszentgyörgyi bírósághoz és törvényszékhez, melyben arra figyelmeztetik az intézményeket: Románia vállalta, hogy biztosítja a magyar közösség tagjai számára az anyanyelvűséget az igazságszolgáltatásban, ez azonban mindeddig nem történt meg a sepsiszentgyörgyi bíróságon és törvényszéken. Ellenkezőleg, a gyakorlat azt mutatja, hogy az intézményekben nem tartják be a többnyelvűséggel kapcsolatos alapvető jogokat. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat annak kapcsán fordult a sepsiszentgyörgyi igazságügyi szervekhez, hogy múlt héten a közösségi médiában egy olyan videó került megosztásra, ahol egy idős magyar asszonyt utasítottak el a sepsiszentgyörgyi bíróságon azért, mert nem beszélt és nem értett románul. Az idős asszony sírt kétségbeesésében. Magyar nyelvű kérvényét nem fogadták el, miközben erre jogi lehetősége van a hatályos törvények értelmében.
Ismeretes, hogy Romániában a perrendtartás nyelve a román, de a bíróságnak és a törvényszéknek biztosítania kell az anyanyelvű írásbeliséget, ahogyan a helyi közigazgatási egységeknél is megvan ennek a lehetősége. Ott is románul történik a hivatalos ügyintézés, de a kérvényező leadhatja a kérést anyanyelvén, amelyet a hivatal románra fordít, románul megválaszol, majd visszafordítva a választ, az állampolgár anyanyelvén kapja meg azt.
„Korábban jelentéseinkben is megfogalmaztuk azt, hogy nagy gondok tapasztalhatók az igazságszolgáltatás terén, ami a nyelvi jogokat illeti. Nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen a magyar nyelvet az igazságszolgáltatásban használni. A románul nem értő személyek számára, akik az igazukat keresik a bíróságon, elvileg jár a magyar tolmács. Mi ugyanakkor visszalépésnek tartjuk azt a gyakorlatot, hogy a peres ügyvitel nyelve csakis román lehet, még akkor is, ha a bíró, ügyvéd és felperes is magyar anyanyelvű. A törvény szerint ugyanis ebben az esetben is románul kell beszélni, és tolmácsnak kell fordítania az ügyvitelt” – nyilatkozta Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szervezet igazgatója. A beadványban felkérik az intézmény vezetőit, hogy biztosítsák a magyar közösség számára a magyar feliratokat, a magyar nyelven való szóbeli és írásbeli ügyintézést és peres ügyvitelt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 8.
Csökkent a szociáldemokrata előny
A vasárnapi önkormányzati választások véglegesnek tekinthető, 96 százalékos feldolgozottságú részeredménye szerint valamelyest csökkent a Szociáldemokrata Párt (SZDP) előnye a Nemzeti Liberális Párttal (NLP) szemben. A magyar pártok jelöltjeinek összesen 210 polgármesteri tisztséget sikerült szerezniük.
A központi választási bizottság adatai szerint a megyei pártlistákra leadott voksoknál hat és félről öt és fél százalékra csökkent az SZDP előnye legnagyobb riválisával, az NLP-vel szemben: a szociáldemokraták megyei listái a voksok 37,7, míg a liberálisoké a szavazatok 32,1 százalékát szerezték meg. Bukarestben a fővárosi közgyűlés összetételét eldöntő szavazáson az SZDP a voksok csaknem 41 százalékát kapta, míg a második helyezett Mentsük meg Bukarestet Szövetség a szavazatok 25 százalékát.
A megyei pártlistás összesítésben, amely a Bukarestben leadott 390 ezer voksot nem tartalmazza, az RMDSZ 5,56 százalékon, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 0,51, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 0,22 százalékon áll.
A polgármester-választás tekintetében tegnapig a 3186 település 98 százalékának adatait dolgozták fel. Eszerint 195 polgármester szerzett mandátumot az RMDSZ, 13 pedig az MPP színeiben. Két településen az MPP–EMNP választási koalíció polgármesterjelöltje győzött. A települési önkormányzatokban (ugyancsak 98 százalékos feldolgozottságnál) az RMDSZ listáira leadott csaknem 385 ezer voks 2281 tanácsosi mandátumra elegendő. Az EMNP-listákra adott 35 ezer voks 207 tanácsosi mandátumot, az MPP-listákra adott 19 ezer szavazat pedig 158 mandátumot jelent a települési önkormányzatokban. Az MPP–EMNP koalíciós listák által begyűjtött 9800 szavazat 33 tanácsosi tisztséget eredményez.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. június 8.
Kelemen Hunor: Az RMDSZ országszerte megőrizte az emberek támogatását
Szatmárnémetit visszanyerte az RMDSZ, Marosvásárhelyen azonban nem a magyar összefogás jelöltje nyerte az önkormányzati választásokat, mindazonáltal a választási eredmények azt mutatják: az RMDSZ továbbra is a legnagyobb romániai magyar politikai erő a vasárnap megválasztott közel kétszáz polgármesterrel – értékelte Kelemen Hunor szövetségi elnök a vasárnapi önkormányzati választások eredményeit hétfőn Kolozsváron. Kijelentette: minden választás kiváló alkalom arra, hogy egy politikai szervezet visszajelzést kapjon arról, mennyire képviselte jól az előző mandátumban a közösséget, hogy megfelelő jelöltekkel és hiteles programmal indult-e a választásokon. "Az RMDSZ jól vizsgázott, hiszen a június 5-i eredmények azt igazolják, hogy erős a kötelék a szervezet és választói között" – tette hozzá.
A négy évvel korábbihoz képest alacsonyabb választási részvétel mellett is a legerősebb romániai magyar politikai erő az RMDSZ, amely országszerte megkapta a munka folytatásához szükséges bizalmat, támogatást – mondta Kelemen Hunor, aki megköszönte az RMDSZ színeiben induló valamennyi jelölt munkáját, ugyanakkor méltányolta a jelöltek kampánystábjainak, önkénteseinek és a szervezet munkatársainak tevékenységét is. "2016-ban nagy volt az önkormányzati választások tétje, mert az is eldőlt, hogy sikerül-e a következő négy évben a közösség biztonságát megerősíteni minden tekintetben. Az RMDSZ színeiben 196 polgármester nyert mandátumot, és országszerte több független, illetve MPP-s polgármester is győzött az RMDSZ támogatásával" – sorolta az eredményeket az RMDSZ elnöke, aki szerint a közösség akkor lehet sikeres, ha a politikai szereplők között létezik együttműködés, és ez meghozza a várt eredményt. Ezzel a szövetségi elnök az MPP-vel kötött stratégiai megállapodásra utalt, amelyet az általa vezetett érdekvédelmi szervezet a későbbiekben is fenn szeretne tartani.
Az önkormányzati képviselők számát illetően az RMDSZ szinte mindenütt tudott erősíteni, vagy hozta a négy évvel korábbi támogatottságát, ami azt bizonyítja, hogy nem pártoltak el tőle a választók – emelte ki az RMDSZ elnöke.
Négy év kimaradás után a szövetségnek sikerült visszaszereznie Szatmárnémetit, ahol Kereskényi Gábor parlamenti képviselő lát hozzá a polgármesteri teendőkhöz. "Jó választás volt, hiszen felkészült, önkormányzati tapasztalattal rendelkező embert indítottunk, akinek bizonyára sikeres mandátuma lesz" – szögezte le Kelemen Hunor, és hozzátette: munkájában továbbra is az RMDSZ támogatását élvezi.
Marosvásárhelyt, sajnos, 16 esztendő után sem tudta visszaszerezni a magyarság, bár nagyon közel állt ehhez – mutatott rá az RMDSZ elnöke, aki szerint Soós Zoltán eredménye azt mutatja, jó döntés volt őt indítani az RMDSZ színeiben az előválasztáson, majd függetlenként a polgármesteri megmérettetésen. "Soós Zoltánnak egy nagyon decens és szép kampányt sikerült végigvinnie Marosvásárhelyen, és azt hiszem, hogy ezt nem csak a város szintjén lehet értékelni" – összegezte a szövetségi elnök.
Székelyudvarhelyen nem nyert az RMDSZ, június 5-én pedig az történt tulajdonképpen, aminek hónapokkal korábban kellett volna történnie a szövetség által tervezett, de végül meghiúsított előválasztáson. "Pontosan meg kell vizsgálnunk, hogy miért veszítettük el a polgármesteri versenyt, és le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket a következő napokban az udvarhelyi kollégákkal közösen" – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki arra is emlékeztetett, hogy Szatmárnémeti mellett Kolozsvár az az erdélyi nagyváros, ahol a szövetség jól teljesített a választásokon: gratulált Horváth Annának az elért eredményhez, és méltányolta azt is, hogy egy RMDSZ-es önkormányzati képviselővel több kezdheti el munkáját a kolozsvári tanácsban. "Azt szeretnénk, ha az önkormányzati munka folytatása azt is jelentené, hogy Horváth Anna folytatja az alpolgármesteri tevékenységét" – tette hozzá Kelemen Hunor, aki szerint Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda is tovább haladhat a fejlődés útján a fölényes győzelmet arató RMDSZ-es polgármesterek, Antal Árpád és Ráduly Róbert munkája által.
Székelykocsárd az idei választások egyik legnagyobb meglepetése, hiszen 26 év után választottak a településen magyar polgármestert, az RMDSZ-es Csegezi Edit Zsuzsannát, ugyanakkor a Máramaros megyei Hosszúmezőt is a szövetség jelöltje vezeti, tizenkét év kimaradás után. A Brassó megyei Apácán ezzel szemben a magyar–magyar verseny kártékony hatása mutatkozott meg: háromszori újraszámlálás után végül az RMDSZ jelöltje győzött nagyon szoros eredménnyel. "Ugyanígy a Temes megyei Óteleken – ahol semmi értelme nem volt a magyar–magyar versenynek – indított polgár-mesterjelöltet az EMNP. Eddig magyar polgármestere volt a településnek, most pedig elveszítettük a tisztséget. Bebizonyosodott tehát, hogy segíteni nem tudtak ugyan, de ártani igen, és elsősorban az ott élő magyar közösségnek" – mutatott rá Kelemen Hunor.
Néhány megyében az RMDSZ első helyen végzett, a remények szerint pedig a megye vezetését is megszerzi a szövetség a következő napokban, mondta Kelemen Hunor, és hozzátette: Hargita és Kovászna vezetése mellett két másik megyében is pályázik tanácselnöki tisztségre a szövetség. "Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy hosszú évek után sikerült visszakerülnünk a temesvári önkormányzatba, és még azt sem tartom kizártnak, hogy ez a két mandátum a tanácson belül is fontos lesz" – jelentette ki végezetül Kelemen Hunor, aki szerint ez azt bizonyítja, hogy a bánsági kisebbségekkel való választási együttműködés gyümölcsöző volt, meghozta a várt eredményt.
(közlemény)
Népújság (Marosvásárhely)2016. június 8.
Turnék és premierek
A leggazdagabb évadról
A nyár első hónapjába léptünk, a legtöbb színház, illetve egyéb művészeti intézmény természetszerűen hamarosan nyári szünetet tart, a Maros Művészegyüttesnél azonban gőzerővel folyik a munka. Barabási Attila Csabavezérigazgató az elmúlt évadot összegző gondolatai mellett a soron következő tervekbe is beavatott, utóbbiakban szerepelnek külföldi turnék, vendégjátékok, ünnepségek és premierek egyaránt.
– Nagyon mozgalmas évünk volt. Igaz, mindig ezt mondom, de az idei esztendő az összes utóbbin túltett. 2007 óta vezetem az intézményt, és azóta soha nem tartottunk annyi előadást, nem tettünk annyi igénylésnek, meghívásnak eleget, mint az idei évad során. Ugyanakkor szintén 2007 óta most vettünk részt az eddigi legnagyobb turnénkon is: két hét alatt tizenhárom előadást játsztunk Magyarország különböző településein, naponta egy vagy két produkciót adtunk elő. Mindennek köszönhetően számunkra többé nem jelent nehézséget a turnészervezés: Erdélyben és Magyarországon nagyon sok helyen megfordultunk, mindenhol sikeres előadásaink voltak, folyamatosan kapjuk a meghívásokat, szeretnek bennünket, mi pedig örvendünk, hogy válaszolhatunk a hívásra.
A művészegyüttes magyar tagozata több mint hatvan előadást tartott az idén. Színes palettáról válogathattunk – az évet farsangi műsorral kezdtük, amelyet mindenhol nagyon szerettek, ezután autentikus népi műsort vittünk színpadra, majd mesejátékot készítettünk. Kiderült, a közönségigény sokkal erősebb az autentikus népi előadásokra, mint a táncszínházra, ennek ellenére az utóbbit sem hanyagoljuk el: szeretnénk növelni a nézőszámunkat, megismertetni a fiatalokkal a népzene, a néptánc értékeit. A kolozsvári nemzetközi táncfesztiválon mi képviseltük az autentikus népi vonalat, és nagy sikernek örvendett az Iskola másként programban való részvételünk is: napi két – összesen közel húsz – előadást tartott a magyar és a román tagozat, ezeket 5000 néző látta, mindemellett szerveztünk néptáncoktatást, kézművességi oktatást és hagyományos népviselet-kiállítást is. Utóbbival az elmúlt években rendszeresen foglalkoztunk, az idén már nyolc tárlatot rendeztünk be, közöttük egyet a szegedi egyetem felkérésére a dél- magyarországi városban, a házigazda intézetben: itt erdélyi – Maros menti, székelyföldi, kalotaszegi népviseleteket mutattunk be három héten keresztül.
Nagyon jó a kapcsolatunk a különböző kulturális intézményekkel, számos művészeti jellegű rendezvényen, fesztiválon voltunk társszervezők, figyelmet szentelünk a hagyományos eseményeknek, ünnepeknek. Hamarosan pedig ismét turnéra indulunk: ezúttal a Győri Balett meghívására érkezünk az általuk szervezett győri nemzetközi táncfesztiválra. A dolog érdekessége, hogy a meghívott társulatok egy-egy előadással vehetnek részt a szemlén, minket két produkciónkkal hívtak meg: a tavalyi, erdélyi hivatásos táncegyüttesek szemléjén a legjobb előadás díját hazahozó Szép piros hajnalban című előadásunkkal, valamint a Novák Ferenc által rendezett János vitéz című gyerekelőadással – utóbbit a szemle keretében szervezett gyermekfesztiválon mutatjuk be. Az idén 85 éves Novák Ferenc a győri szemle kulcsembere és állandó vendége – annak idején ő ajánlotta, hogy a magyarországi táncszövetség az erdélyi társulatokat is emelje sorai közé, ez pedig mindannyiunk számára igazi ugródeszkát jelentett. Születésnapját kellőképpen megünneplik majd a szervezők, mi tiszteletünk jeléül az általa színre vitt, itthon nagy sikernek örvendő előadással jelentkezünk. A szemle ugyanakkor nem csak nép-táncfesztivál: mint említettem, a Győri Balett szervezi és meghívást kapnak rá balett-, sporttánc-, kortárs tánc- és néptánctársulatok egyaránt. Az előadásokat igen rangos zsűri értékeli, és nívós kritikák is megjelennek róluk. Mindez számunkra nagyon fontos: megtudhatjuk, mennyire vagyunk jók, hol állunk profizmus dolgában a többiekhez képest, és a szakma olyan nagyságaival kerülhetünk kapcsolatba, akikkel itthon nem, avagy keveset találkozhatunk. A tavaly az Imádság háború után című előadásunkkal vettünk részt ugyanezen a fesztiválon – akkor visszhangos sikert arattunk, remélem, az idén ezt megismételjük.
A Maros Művészegyüttes 1956-ban alakult, idén a hatvanadik születésnapunkat ünnepeljük. Mindegyik előadásunk egy kicsit ennek is szólt, az egykori és mai kollegáknak szenteltük őket, hiszen múlt nélkül nincsen jelen és nincs jövő sem. A mikházi csűrszínházi évadot mi nyitottuk egy, a tíz éve elhunyt Széllyes Sándor emlékének szentelt esttel, június elsején pedig a Fehérlófia című gyerekelőadásunkkal léptünk fel ugyanott. Nagyon fontosnak tartjuk vidékre elvinni ezeket a produkcióinkat, de a terjedelmes díszlet miatt sajnos csak kevés előadóterem felel meg nekünk. A Csűrszínház ezek közé tartozik, mi pedig összeszedtük a környékbeli gyerekeket, elbuszoztattuk őket Mikházára és ott gyereknapi ajándékként előadtuk nekik ezt a produkciót.
Ami pedig a soron következő időszakot illeti, folynak a próbák mind a román, mind a magyar tagozaton. A magyar társulat ősszel Könczey Árpád és Könczey Csongor színrevitelében mutatja be a Most múlik című új előadásunkat. A művészegyüttes megalakulásának 60. évfordulójára ez év októberében egyhetes ünnepségsorozatot szervezünk – ennek a keretében mutatjuk be a soron következő előadásainkat, és társulatonként egy-egy kötetet is kiadunk az együttes múltjáról, történelméről. Hazavárjuk elszármazott kollegáinkat, szeretném, ha együtt ünnepelhetnénk. De addig sem lustálkodunk: a júliusi szabadságunk előtt, a győri szemle mellett meghívást kaptunk egy görögországi és egy németországi turnéra, augusztus elején pedig folytatjuk a munkát – a kettő között számos kollégánk erdélyi tánctáborokban oktat nívós és autentikus néptáncot.
Kaáli Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)2016. június 8.
45 éves a Bartók Béla Vegyeskar
„Kitartásból, magyarságtudatból, megmaradásból példát mutattak”
Fennállásának 45. évfordulóját ünnepelte június 6-án a temesvári Bartók Béla Vegyeskar. A Bartók Béla Elméleti Líceum dísztermében sorra került évfordulós rendezvény keretében Molnár Zsolt parlamenti képviselő emléklapokat adott át az ünnepelt kórus tagjainak. A Bartók Béla Vegyeskar tagjait dr. Erdei Ildikó, a kórusnak heti egy alkalommal próbahelyszínt biztosító iskola igazgatója köszöntötte, hangsúlyozva, hogy az idősödő korosztályhoz tartozó tagokból verbuválódott kulturális egyesület kitartásból, magyarságtudatból és megmaradásból példát mutat a fiatalabb generációknak.
A megye egyetlen, közel fél évszázada folyamatosan működő művelődési egyesületének történetét Tácsi Erika ny. magyartanár idézte fel. A Bartók Béla örökségét felvállaló kórus 1971-ben jött létre, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, dr. Sisak Ernő, a tanfelügyelőség képviselője, Tácsi László és a sajtó támogatásával, többségükben aktív pedagógusok részvételével, akik közül ketten, Halász Magdolna és Benkő József mai is a kórus aktív tagjai. A kórus működését a Temesvári Művelődési Ház anyagiakkal is támogatta. A kezdetekkor megfogalmazott célkitűzések között volt a hagyományok folytatása, a zenei értékek ápolása, klasszikusok, népdalfeldolgozások, bánsági zeneszerzők műveinek a bemutatása.
A kórust az első években Teleki László alapító karvezető irányította. 1973-tól Csizmarik László, a Megyei Művészeti Tanács felügyelője vette át a helyét, 16 éves munkásságának az 1989-es temesvári forradalmi események vetettek véget, amelynek az első áldozatai között volt a karvezető. 1990–2002 között Elekes András karnagy vezetésével működött a kórus, 2002-ben Gáspár Mária zenetanár vette át a karmesteri pálcát és ma is ő irányítja a vegyeskart. A kórus többször vendégszerepelt külföldön (Szentes, Makó, Öttömös, Bogárzó, Paks, Békéscsaba), idén, július 17-én Kiszomboron lépnek fel a Zombori Nyári Fesztivál keretében. Amegyében Zsombolya, Ótelek, Szapáryfalva, Csene, Bodó, Végvár vendége volt a Bartók Béla kórus, Nagyszentmiklóson több alkalommal is részt vettek az évfordulós Bartók megemlékezéseken, rendezvényeken. A Bokrétahagyományőrző együttessel is többször léptek fel, a Bokréta citeracsoportja az évfordulós ünnepségen is megajándékozta egy népdalcsokorral a kórus tagjait. A Bartók Béla Vegyeskarnak az idők folyamán 240 tagja, rövid ideig zenekara is volt – tudtuk meg Tácsi Erika tanárnő beszámolójából.
Az ünnepelt Bartók Béla Vegyeskar, Gáspár Mária karmester irányításával, ez alkalommal is szép műsorral örvendeztette meg a hallgatóságot. A műsorból nem hiányoztak Bartók Béla, Liszt Ferenc, Praetorius és Horazio Vecchi zeneművei, a szépen előadott madrigálok, Vasek Ferenc és Tárcza Bertalan feldolgozásai és végül felcsendült Verdi Nabucco című operájából a „rabszolgák kórusa”. A közönség nagy tapssal köszönte meg a jelenleg 32 aktív tagból álló Bartók kórus ünnepi műsorát.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2016. június 8.
Öt kolozsvári és hét megyei tanácsosa lesz az RMDSZ-nek
A hatodik mandátum is könnyen összejöhetett volna
A Kolozs megyei Prefektusi Hivatalban tegnap közölték a sajtóval a végleges választási eredményeket. Ennek értelmében az RMDSZ öt városi és hét megyei tanácsosi mandátumot nyert el. Kevesebb, mint 300 szavazaton múlott, hogy az RMDSZ megszerezze a Kolozsvári Tanácsban a hatodik tanácsosi helyet is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csoma Botond úgy értékelte: a mostani eredmény jobb, mint a 2012-es helyhatósági választáson elért szavazatszám.
Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke szerint a mostani eredmény a közös csapat kemény munkájának köszönhető. Kolozs megyében a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerezte meg a legtöbb polgármesteri tisztséget, illetve tanácsosi mandátumot, míg országszerte a Szociáldemokrata Párt (PSD) tett szert előnyre.
Több mint kétszáz magyar polgármester fejti ki tevékenységét országszerte a 2016–2020-as időszakban: 195-en az RMDSZ, míg 13 a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben jutottak mandátumhoz
Szabadság (Kolozsvár)2016. június 8.
Kastélynapok hétvégén Bonchidán
Koncertekkel, kiállításokkal, színházi előadásokkal, borkóstolókkal, könyvbemutatókkal, helyi termékek és kézművesek vásárával, könyvvásárral, valamint változatos gyermekfoglalkozásokkal várják az érdeklődőket hétvégén Bonchidán, a BAROCK Bonchidai Bánffy-kastély Napokon, amelyet immár tizenötödik alkalommal szervez meg a Transylvania Trust Alapítvány.
A rendezvénysorozat célja a kastély bevonása a nemzetközi turisztikai forgalomba, amelyet elsősorban a történeti környezet értékének megismertetésével igyekeznek elérni. Kicsiknek és nagyoknak ezúttal is tartalmas kikapcsolódást ígérnek a szervezők.
Szabadság (Kolozsvár)2016. június 8.
Évadzáró előadás és nyári tervek a Shoshinnál
Utolsó alkalommal játssza ebben az évadban az Egy távoli emlék töredékei című előadását a Shoshin Színházi Egyesület, olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A június 9-én, este 7-től a Zugban (Árpád/Traian út 40–42 sz.) látható produkcióra a [email protected] e-mail-címen lehet helyet foglalni, illetve a helyszínen. „Bár a színházi évad lezárul, a Shoshin Színházi Egyesület a nyár folyamán is gőzerővel dolgozik tovább. Június utolsó hetében a szervezet két fiatal küldöttje vesz részt Madridban egy nemzetközi tréningen, ahol a művészet és a társadalmi beavatkozás összefonásának lehetőségeit vizsgálják.
Az Egyesület következő itthoni nyilvánosság előtti megjelenése a Kolozsvári Magyar Napok alatt lesz, a város kedvenc nagyszabású rendezvényén több Shoshin-produkció is látható majd”, áll a közleményben.
Szabadság (Kolozsvár)