udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6975
találat
lapozás: 1-30 ... 3991-4020 | 4021-4050 | 4051-4080 ... 6961-6975
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. június 10.
Halmos Béláról jelent meg kötet
Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, szerkesztő Halmos Béláról írt könyvét is bemutatják Budapesten az idei Könyvhéten, a népzenekutató születésének 70. évfordulójára megjelent kötetet a Kossuth Kiadó adta ki.
A Halmos Béla emlékezete című könyv történeti részét a szerző a 2013-ban, nem sokkal a zenész, kutató halála előtt publikált A magyar folk története című munkájára alapozta. A kötet emellett a folkMAGazin egy évvel későbbi különszámára épít, amelyet Jávorszky Halmosról állított össze.
„Jó személyes viszonyban voltam Halmos Bélával, számomra személyes ügy volt a különszám, és a most elkészült könyv is. Több új interjút készítettem, mások mellett megszólaltattam Szomjas György rendezőt, Gyenes Katalint, Béla feleségét, Virágvölgyi Mártát, Sebő Ferencet, Éri Pétert, Gryllus Dánielt, Lányi Györgyöt vagy Sebestyén Mártát” – mondta Jávorszky Béla Szilárd az MTI-nek.
Szabadság (Kolozsvár)2016. június 10.
Amerikai nagykövet: Moszkva „rászállt” Romániára
Románia az orosz propaganda-hadviselés célpontjává vált, ami az aktuális fenyegetések egyike – jelentette ki Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete annak kapcsán, hogy Vlagyimir Putyin a dél-romániai Deveselura telepített amerikai rakétaütegek hadrendbe állítása nyomán arról beszélt: Románia is az orosz rakéták célpontjává vált.
A diplomata a Bukaresti Tudományegyetemen A NATO a 21. században címmel tartott előadást, ennek kapcsán tért ki az orosz nyilatkozatokra. „A propaganda-hadviselés a fenyegetés egy másik formája. A hidegháborúban is tapasztaltuk ezt a fenyegetést, de észrevehető, hogy az utóbbi években fejlődött. Sajnos Románia ilyen jellegű támadások célpontjává vált” – fejtegette Klemm.
Mint megjegyezte, a NATO illetékesei hosszú órákon keresztül magyarázták, mi a rakétavédelmi rendszer célja, hogyan működik, mire képes, és mire nem. Oroszország mindennek ellenére továbbra is hamis képet fest róla” – fogalmazott a diplomata. Klemm szerint a szabad sajtó lehet a kulcsa annak, hogy a NATO megnyerje az információs háborút.
Mint ismeretes, a NATO európai rakétavédelmi rendszerének keretében néhány hete helyezték üzembe a Deveselura telepített amerikai elfogórakéta-ütegeket. Bár Washington szerint a rendszer célja a Közel-Keletről kiinduló rakétatámadás kivédése, Moszkva szerint valójában az orosz nukleáris elrettentőképesség csökkentését szolgálja. Az ügyben megszólalt Dacian Cioloş miniszterelnök is, aki a francia LCI televíziónak ismét megerősítette: a rendszer nem Oroszország ellen irányul, és a térségbeli konfliktusokat nem Románia vagy az EU gerjesztette, hanem Putyin lépései nyomán alakult ki az ukrajnai helyzet.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2016. június 10.
Nem kell az RMDSZ-nek az alpolgármesteri tisztség Marosvásárhelyen
A helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően a jobb-, de akár a baloldallal is köthetnek helyi egyezségeket az RMDSZ megyei szervezetei – nyilatkozta az MTI-nek Kelemen Hunor azt követően, hogy a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) értékelte pénteken az alakulat választási eredményeit, és megyénként, településenként számba vette az együttműködési lehetőségeket.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a SZÁT csak azt az iránymutatást szabta a megyei szervezeteknek, hogy a magyar közösség érdekeit kell figyelembe venni, és működőképes többségeket kell az önkormányzati testületekben kialakítani. „Van, ahol ez a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), és van, ahol ez a Szociáldemokrata Párttal (PSD) lehetséges" – fogalmazott a szövetség elnöke.
A politikus hozzátette: a megszerzett 195 polgármesteri tisztség mellé Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megyében megyei elnöki, Bihar, Brassó, Szilágy és Kolozs megyében megyei alelnöki, Zilahon, Kolozsváron és Aradon pedig alpolgármesteri tisztséget próbál megszerezni a szövetség. Kelemen Hunor Kolozs, Arad és Bihar megyében a PNL-t tartotta természetes szövetségesnek, és – mint fogalmazott – Dorel Coica szatmárnémeti polgármester leváltása után Szatmár megyében sem hiszi, hogy a PSD-vel lehessen egyezségre jutni.
Maros megyében azonban a PNL-lel való összefogást tartotta nehezen elképzelhetőnek a megyei önkormányzat liberális elnökének magyarellenes megnyilvánulásai miatt. A Maros megyei önkormányzatban 15 mandátummal rendelkező RMDSZ-nek vagy a tíz képviselőt küldő PSD-vel, vagy a szintén tíz képviselővel rendelkező PNL-lel kell megegyeznie ahhoz, hogy megszerezze a megyei elnöki tisztséget. „Úgy kell tárgyalnunk, hogy ne fogjanak össze a román pártok ellenünk" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint a szövetségnek ellenzéki szerepre kell készülnie Marosvásárhelyen, és nem kell alpolgármesteri tisztséget vállalnia a városban. „Dorin Floreával szemben kell többséget alkotni a városi tanácsban. Ez a többség hozzon majd határozatokat, és a polgármester azokat hajtsa végre" – jelentette ki az elnök. Hozzátette, azért is ez tűnik jó megoldásnak, mert a marosvásárhelyi tapasztalat szerint Dorin Florea az RMDSZ-es alpolgármesteren keresztül a szövetség önkormányzati frakcióját is „bedarálja". Hozzátette, a Maros megyei alkuba az is belekerülhet, hogy az RMDSZ adja a szászrégeni és a marosludasi alpolgármestert a baloldali polgármester mellé.
A helyi együttműködésekről a végső döntést mindenütt az RMDSZ helyi szervezetei hozzák meg a szövetség elnökével konzultálva. Kelemen Hunor a SZÁT értékelését összefoglalva elmondta, az RMDSZ „a nyereségekkel és veszteségekkel együtt vállalható eredményt ért el a vasárnapi választáson". Úgy vélte, a részvételi adatokat nem kell föltétlenül a négy évvel korábbiakhoz hasonlítani, amikor szokatlanul sokan mentek el szavazni.
Az elnök szerint a választási eredmények azt is kirajzolták, hogy nem nőtt az RMDSZ-szel szembeni protesztszavazatok száma. „Az EMNP bár kapott szavazatokat, de önkormányzatot sehol nem vezethet, és ezzel eltűnt a politikából. Az MPP-vel való összefogásunk eredményeként pedig ma több magyar polgármester van Erdélyben, mint négy évvel ezelőtt" – foglalta össze a magyar-magyar versenyre vonatkozó következtetéseit Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Krónika (Kolozsvár)2016. június 10.
Benépesül a hétvégén a bonchidai Bánffy-kastély
Ünnepi fesztiválra várja a környék apraját és nagyját a bonchidai Bánffy-kastélyba a hétvégén a Transylvania Trust Alapítvány.
A 15. alkalommal tartandó BAROCK kastélynapok szombati és vasárnapi programsorozatában a különböző művészeti ágak kedvelői, a hagyományos népi mesterségek és termékek iránt érdeklődők és a koncertrajongók is találnak kedvükre valót.
A fesztivál a látványosságok rendjén is egyedi, hiszen az érdeklődők motoros siklóernyő segítségével emelkedhetnek a kastély fölé, hogy madártávlatból pillantsanak rá kedvenc kastélyukra és annak környékére, így a válaszúti Bánffy-kastélyra is, ahová biciklis túra indul vasárnap. A kastély udvarát a legkisebbek számára tartják fenn a szervezők, akik partnereik (az Életfa Családsegítő Egyesület, a Mikó Óvoda, a Ludoteka, a Dribli, a Civitas Alapítvány, a Şezătoare Urbană) segítségével kézműves tevékenységeket, társas- és csoportos játékokat, látványos alkotóműhelyeket, ügyességi próbákat, sporttevékenységeket terveznek. Különleges élményben lesz része annak, aki részt vesz a kisbabás Kanga-tréning-bemutatón vagy a Kolozsvári Magyar Opera gyermekkórusának fellépésén.
Magyarul és románul is szervez vezetett sétákat az alapítvány, a történelem kedvelőinek mesélnek a Bánffy család és a bonchidai kastély fénykoráról, a további terveikről. Az interkulturalitás jegyében zajlik az a kerekasztal-beszélgetés is, amely a kastély utolsó lakója, gróf Bánffy Miklós írói munkássága és a román kultúra kapcsolatát idézi fel. Bánffy Miklós alakja filmkockákon is látható, hiszen fontos szereplője a Mikó Imréről készült, a fesztiválon vetítendő dokumentumfilmnek, amely címe sokatmondó: Túlélés vagy népszolgálat.
A zenei kínálat alternatívabb, mint bármikor, fellép Nicolae Simion & friends, a sZempöl, a Maria Răducanu–Krister Jonsson-duó, az AG Weinberger 4th, Rodion GA – a romániai elektronikus zene atyja –, a Váczi Eszter & Quartet. További részletek a www.transylvaniatrust.ro honlapon és a Bánffy-kastély Facebook-oldalán olvashatóak.
Krónika (Kolozsvár)2016. június 10.
Árvízkárok a megyében
Több mint 1700 ha terület víz alatt
Kovászna megyében összesítették a május végi és a június eleji erős esőzések következtében keletkezett árvízkárokat. Több száz hektár mezőgazdasági területet és legelőt öntött el a víz, de egy kisebb hidat is elsodort.
Kovászna megye prefektusa, Sebastian Cucu sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy több háromszéki településen pincékbe, udvarokra, mezőgazdasági területekre hatolt be a víz. Szerencsére az Olt és a Feketeügy nem okozott jelentős gondokat, ellenben kiöntöttek a helyi patakok, miután óriási vízmennyiséggel járó felhőszakadások voltak a május 24.–június 5. közötti időszakban. A legérintettebb települések Bardoc, Bereck, Ozsdola és Bacon, de Kézdivásárhelyen is jegyeztek károkat.
Háromszéken az áradások összesen 76 gazdaságot érintettek, 43 lakóház pincéjét árasztotta el a víz, de 1521 hektár szántóföld és 217 hektár kaszáló is víz alá került. Ugyanakkor az árvíz 2 kilométer megyei utat tett tönkre, három településen a községi utat, és elmosott egy hidat is Ozsdola és Kézdimartonos között. A kormánymegbízott megjegyezte, nemcsak az áradások, hanem a jégeső is okozott károkat a termőföldeken, elsősorban Kézdivásárhelyen és Ozsdolán.
(ke)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 10.
Tizennégyen ballagtak
Kicsengették a BBTE kézdi végzőseit
Tegnap 16 órától a Vigadó Művelődési Ház nagytermében tartotta ballagási ünnepségét a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézetének kihelyezett, óvoda és elemi oktatás pedagógia szakja.
A 17. ballagási ünnepségen 14 harmadévest (köztük egyetlen fiút) búcsúztattak, mindannyian nappali tagozaton végeztek. A végzősöket Zoller Katalin igazgató köszöntötte, majd a Petőfi Sándor gyakorlóiskolából Füleki Katalin tanítónő elsős és Vollancs Szidónia másodikos kisdiákjai örvendeztették meg rövid előadással. A végzősök nevében Vancea Izabella Andrea mondott búcsúbeszédet, míg Kozsok Emese Aranyosi Ervin Igazi gazdagság című versét szavalta el.
A másodévesek is műsorral búcsúztatták a ballagókat, Bartók Rebeka, a Nagy Mózes Elméleti Líceum X. osztályos diákja fuvoladarabot adott elő, végül emléklapot és virágokat adtak át. Az évfolyamelsőnek járó díjat Kelemen Henrietta érdemelte ki. A következő tanévre július 18–21. között iratkozhatnak az érdeklődők, a felvételi vizsgát július 22-én 9 órától rendezik.
(daczó)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 10.
Megvédjük a jelképeinket
A Keleti-Kárpátok kanyarulatában él a székelynek nevezett népcsoport, amelynek sajátos történelme, gondolkodásmódja, szokásai, magatartása és viselete által megkülönböztetett szerep és hely jutott a magyar nemzettestben. Ennek a népcsoportnak a küldöttei 2009. szeptember 5-én a székelyudvarhelyi nagygyűlésen úgy határoztak, hogy az égszínkék mezőben ezüst félholdat és nyolcágú aranycsillagot hordozó, középen arany sávval hasított zászló legyen a jelképük. És attól a pillanattól kezdve, hogy képviselőink ezt eldöntötték, rajtunk kívül barátnak és ellenségnek egyaránt így kell rá tekintenie.
Tudatos választás eredménye volt tehát a székely zászló megszületése, fontossága pedig felbecsülhetetlen. A himnusz és a címer mellett ugyanis egyike azon nemzeti jelképeinknek, melyek a közösségi összetartozást hivatottak kifejezni és megjeleníteni. A zászló összeköt, lelkesít, hiszen rápillantván, nagyot dobban a szívünk. A zászló mögé egységesen fel lehet sorakozni ünnepnapokon, de vész vagy támadás esetén is. A zászló a bizonyítéka, hogy voltunk és vagyunk, illetve a biztosítéka annak, hogy leszünk, mert a körülötte összeforrt és öntudatos nemzeti közösséget a történelem viharai sem tudják szétszaggatni és megsemmisíteni.
Természetesen ezzel tisztában van a minket kis híján száz éve elnyomó és nemzeti létünkre törő bukaresti hatalom is. Nem véletlen tehát, hogy aljas módszerekkel próbálta és próbálja a használatukat megakadályozni Nagyváradtól Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön át Kézdivásárhelyig. Olyannyira, hogyha rajta múlna, még az emlékét is kigyomlálná a tudatunkból. Éppen ezért felszólítjuk, térjen jobb belátásra, mert a jelképeinket mindenképpen megvédjük. Bennünket, székelyeket ugyanis hatalmi szóval, nyomásgyakorlással vagy bírósági ítéletekkel nem lehet ezek megtagadására és önazonosságunk feladására kényszeríteni. Már csak azért sem, mert békességben ugyan, de nem szolgaként, hanem szabadon és magyarként akarunk a szülőföldünkön élni.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 10.
Egy tollvonással tönkretenni céget, családot, életeket!
Olvasói levél
Fél éve tapasztaljuk nap mint nap, hogy a titkosszolgálatok tolakodó szeme és füle nem ismer határokat, és úgy gondolják, nincs az a hatalom, ami túl nagy lenne számukra. Persze – gondolják ők – mindezt a mi védelmünkben!
E kemény hónapok alatt minden törvényes lehetőséggel élve támogattam Istit (az államellenes szervezkedéssel vádolt, letartóztatott Beke Istvánt – szerk.), a családot, neveltem gyerekeinket, próbálva kicsit apa helyett apa is lenni, és vezettem cégünket! Azt a céget, amely 1999 óta foglalkozik biztonságtechnikával, melyet nagyon sok munkával építettünk fel, magunk, kollégáink és nem utolsósorban megrendelőink, beszállítóink segítségével. Az eltelt idő alatt soha nem kaptunk semmiféle büntetést biztonságtechnikai szakterületen, folyamatosan képeztük magunkat, embereinket, és mégis célponttá váltunk.
A román titkosszolgálat minden indoklás nélkül visszavonta előzetes beleegyezését működésünket illetően, ami egyenértékű a működési engedélyünk semmisségével biztonságtechnikai szakterületen. Ennyi! Mi ez, ha nem merénylet a család megélhetése ellen? Ez már nem csak Isti ellen van! Kiveszik a gyerekek, a család, az alkalmazottak szájából a kenyeret? Tudatosan tönkreteszik és veszélyeztetik a megélhetésünket? Miért?
Mert amit „csináltam”, „csináltunk”, az jó volt, netán túlontúl jó? Biztonságos alapokon tettük a dolgunkat, klienseinkben mérve, soha nem dolgoztunk nemzetiségi vagy politikai alapon. A céget nem négy évre tettük fel! 18 éve piacon vagyunk – ezt kell egy tollvonással tönkretenni? Megtehetik, mert nincs, aki ezt számon kérje!
Nemet mondtam a cég eladására vonatkozó ajánlatra, amivel az eltelt hónapokban „bombáztak”, nemet mondok ma is, és holnap is azt fogok! Feladni nem fogom, nem fogjuk! Küzdeni fogunk a végsőkig, és azután is! Nagyon szeretném, ha minél többen tudnának ez újabb ocsmányságról!
Beke Csilla, Kézdivásárhely (Facebook)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 10.
Sorra szűnnek meg az iskolák
Egyén vagy közösség az előbbre való?
Nem indul önálló előkészítő osztály a községben, ez a beiratkozások lezajlása utáni szomorú tényállás – közölte Zsigmond Zoltán Károly iskolaigazgató.
Igaz, még 3 elsős nincs beiratkozva, ugyanis megszokott dolog, hogy a külföldön dolgozó szülőkkel levő gyermeket akár az iskolakezdés első napjaiban, sőt akár két héttel később hozzák beíratni, addig viszont az oktatást el kell indítani az adott létszámokkal. Nem nagyok a község falvai közt a távolságok, és az ingáztatás is meg van oldva, mégis egyes szülők inkább városra viszik a kicsiket.
– Az elképzelésem az volt, hogy korosztályonként legalább egy-egy csoport maradjon meg a község minden kis falujában, ne kelljen felszámolni újabb oktatási intézményt, hiszen tavaly már bezárt az étfalvi óvoda – részletezte az igazgató. – Sajnos, ősztől az étfalvi iskola is erre a sorsra jut, mivel az egyetlen negyedik osztály tanulói átmennek a községközpontba. Hasonlóan az étfalvihoz, jövő ősszel már a fotosi iskola falai is kongani fognak, hiszen a negyedik osztály végzettjei is Gidófalvára fognak ingázni. Nemcsak az a gond, hogy kevesen születnek, hanem az is, hogy – egymást is befolyásolva – a városba viszik gyermekeiket a szülők, noha a feltételek helyben is adottak.
Az étfalvi iskola több mint kétszáz éves épületében egy falumúzeum létesítését kezdeményezték a pedagógusok, hittel, kitartással lassan gyarapítani lehet a meglévő magot – mondta Zsigmond Zoltán Károly igazgató.
A borús híreket ellensúlyozza némiképp az a jókedvű népigyermekjáték-seregszemle is, amelyre mesei keretek között a gidófalvi iskolában került sor, ahol a király (az igazgató) fogadta az előadókat, akiket egy ajtónálló nyolcadikos diák konferált fel, és a bölcsek tanácsa (a zsűri) bírálta el teljesítményüket. Végül első helyre a háziak csapata került (Vitályos Ildikó óvónő felkészítésével), másodikra a kökösiek, harmadikok a szentgyörgyi Hófehérke óvoda gyermekecskéi lettek.
Mivel igény mutatkozott rá, a vezetőség jelezte a megyei tanfelügyelőségnek is, hogy szükség lenne a délutáni oktatásra, különösen a hátrányosabb helyzetű gyermekek számára, ahhoz, hogy felzárkózzanak, meg ahhoz is, hogy esetenként a hiányzó családi kört pótolják. Az OvidiuRo egyesület, amely kezdeményezésére az óvodában is vásárlási utalványt adnak a hátrányos helyzetű kicsiknek, most a délutáni oktatást is országos programmá igyekszik kiterjesztetni.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 10.
II. Felsőháromszéki cserkésznap
Kézdivásárhelyen 225 cserkész találkozott
Június 4-én a kézdivásárhelyi 34. sz. Gábor Áron cserkészcsapat cserkésznapot szervezett a Molnár Józsiás parkban a felsőháromszéki csapatok számára, akik közül részt vettek szép számban a torjai, ozsdolai, kézdiszentléleki és almási meghívottak is.
A cserkésznap mottója „A cserkészet: közösség és életforma” volt, ami jellemezte az egész rendezvényt. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek képességeinek fejlesztésére, mint például: kreativitás, csapatszellem, kézügyesség, gyors és logikus gondolkodás, talpraesettség, nyitottság, bátorság, lelkesedés. A cserkészeknek ezekre a képességekre volt szükségük a rendezvény folyamán.
Idén közel 225 cserkész vett részt a játékos kalandokban, délelőtt csoportokra osztva jeleskedett mindenki az ügyességi feladatokban. Ez idő alatt a várost elözönlötték az egyenruhás, nyakkendős gyerekek. A járókelők láthattak csibetáncot járó, limonádéval futkosó, népdalokat-indulókat éneklő, menetelő, kalauzokkal és papokkal fényképezkedő fiatalokat, szerte a városban. A délután folyamán a sportpályán versenyezhettek a csapatok egymás ellen az akadálypályán, amit közös játék követett a vezetők segítségével. A cserkésznap befejezése előtt szentmisén vettek részt, majd a Józsiás parkban zárult a rendezvény a cserkészinduló eléneklésével és egy kis emlék, a cserkésznap mottóját tartalmazó karkötő kiosztásával.
Kovács Kinga őrsvezető és Balogh Tamás segédtiszt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 10.
Magyarországon ünnepeltek
550 kilométert utazott a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákkórusa az elmúlt hétvégén, hogy együtt ünnepelhesse a Nemzeti Összetartozás Napját a hajdúnánási Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Csiha Győző Szakképző Iskolája diákjaival, akikkel már évek óta testvériskolai kapcsolatot ápol. Az utazást a Rákóczi Szövetség támogatta.
A Székely Mikó Kollégium székely kaput vitt ajándékba, amelyet a szakkollégium udvarán fel is állítottunk. Iskolánk 48 fős diákkórusa, Dombora Anna tanárnő irányításával, ünnepi műsorral lepte meg testvériskolánk tanulóit és tanárait, az alkalomhoz illő versek is elhangzottak Bodor Éva és György Evelin diáklányok előadásában.
A közös ebédet követően ellátogattunk Nyíregyházára, ahol a diákok egy része a sóstói élményfürdő kényeztetéseinek örvendhetett, míg a többiek a Vadasparkot látogatták meg.
Budapesten az OTP Fáy András Alapítvány Oktatási Központjában diákjaink EU-s képzésen vettek részt, a kísérő tanárok pedig módszertani bemutatón. Erre a tevékenységre az Erasmus+ projekt keretében került sor, amely 2014-ben indult el 2 szlovákiai iskola, az aradi Csíki Gergely Kollégium, valamint a Székely Mikó Kollégium bevonásával.
A budai vár, a Halászbástya, a Mátyás-templom, valamint a Sándor-palota meglátogatása kellőképpen hozzájárult a Nemzeti Összetartozás Napjának méltó megünnepléséhez. Megérezhettük, hogy bár határokat állított közénk a trianoni döntés, nem választhatott el minket, hanem lélekben még inkább összekovácsolta a Kárpát-medencében élő magyarokat.
Meglátogattuk másik testvériskolánkat, a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumot is, ahol az ízletes vacsora után az iskolai uszodában lazíthattunk. Köszönjük támogatóinknak, a Rákóczi Szövetségnek, az OTP Fáy András Alapítványnak és a helyi önkormányzatnak a segítségét, akiknek a támogatásával létrejöhetett ez az élménydús kirándulás.
Dr. Kinda Eleonóra, a Székely Mikó Kollégium programfelelőse
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. június 10.
Egy efemer műfaj legendás alkotója: Szabó Ódzsa
A nagyváradi Szigligeti Színház páholyelőcsarnokában köszöntötték szerda délután Szabó József Ódzsa rendezőt, a váradi magyar színtársulat egykori főrendezőjét. Az ünneplés apropóját a 87 éves rendezőnek Színház álom-indulattal című könyvének megjelenése adta.
A kötetet Hajdu Géza színművész méltatta, kiemelve, hogy ez a kötet látlelet a huszadik század második feléről, de bevezet a huszonegyedik századba is. A könyv a korról szólt, amelyben Szabó Ódzsa alkotott, de a mai napig elkalauzol bennünket. Mint a méltató hangsúlyozta, a könyvben megtalálhatók a szerző székelyhídi gyerekéveinek emlékei, a váradi ifjúkori évek történései, a kolozsvári, majd moszkvai egyetemi évek, valamint a rendezői karrier bemutatása. Hajdu Géza elmondta, hogy a kötetből az is kiderül, hogySzabó Ódzsa 1983-ban elmenekült Nagyváradról és az országból, előbb Győrbe, majd Veszprémbe, végül Skóciába és Írországba. „Ezzel a könyvvel feltette a koronát életművére” – fogalmazott Hajdu Géza, hozzátéve, hogy a a könyv a színház pénztárában megvásárolható.
Visszaemlékezés
Az ezt követő beszélgetés során Szabó József Ódzsa elevenítette fel emlékeit, és beszélt színházi ars poeticajáról is. Mint fogalmazott, „a színházi alkotás olyan, mint a homályos ablaküvegre rajzolt kép, elpárolog, ezért egyetlen lehetősége a színháznak az irodalom”. Mivel az előadás csak addig él, amíg benne van a közönség emlékezetében, ezért ezzel a kötettel azt kívánta elérni, hogy valamilyen módon rögzítse ennek az efemer műfajnak, a színháznak az alkotásait. A rendező beszélt a színházcsinálás lehetőségeiről egy diktatórikus rendszerben. Mint mondta, a huszadik században két háború és két diktatórikus rendszer dúlt Európában, „és ehhez próbáltunk jó arcot vágni, színházat csinálni”. Felidézte karrierjének kezdetét, a számára felejthetetlen nagybányai éveket, ahol kezdő rendezőként dolgozott, majd felvillantott néhány epizódot kolozsvári éveiről. A kincses városban a Securitate behívatta, és rá akarta venni őt arra, hogy legyen besúgó. Szabó Ódzsát mélységesen felháborította, hogy egyáltalán feltételezik róla azt, hogy ő ilyet tenne, ezért hirtelen elhatározással Váradra utazott hozzátartozóihoz, és a vonaton villámcsapásként érte az elhatározás, hogy Váradon kell folytatnia munkáját. Szabó Ódzsa Nagyváradon dolgozott 1983-ig. Bevallotta: „azért hagytam el Nagyváradot és az országot, mert nem akartam áldozat lenni.” Mint mondta, Sütő Andráséhoz hasonló sorsot készítettek elő neki. „Előre el volt döntve, hogy olyan sorsra jutok, mint Sütő András” – fogalmazott.
Köszöntők
A beszélgetés végén Hajdu Géza színművész olvasott fel a most megjelent kötetből, majd a megjelentek soraiból felszólalók köszöntötték Ódzsát. Köztük volt Csiky Ibolyaszínművésznő, aki bevallotta, hogy színészi pályájának legsikeresebb szakaszát élte meg akkor, mikor a nagyváradi főrendező Szabó Ódzsa volt. Köszöntötte a rendezőt pályatársa,Kovács Levente, valamint a nagyváradi román színtársulat egykori vezetője, Eugen Tugulea is. Legvégül Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója nyújtott át egy albumot Szabó Ódzsának, amelyben az általa rendezett darabokról készült fotók vannak. Szabó Ódzsát a nap végén az évadzáró ünnepség keretében életműdíjjal tüntette ki a Szigligeti Színház.
Pap István
erdon.ro2016. június 10.
Évadzáró és díjkiosztás a Szigligeti Színházban
Június 8-án a Boldogság expresszel zárult a nagyváradi Szigligeti Színház Miniévada, amelynek hét napja során az elmúlt évad tizenkét előadását láthatta újra a nagyváradi közönség. A záróesten átadásra kerültek a társulati díjak is.
Elsőként azokat a hűséges nézőket díjazták a szerda esti évadzáró ünnepségen, akik évtizedek óta bérletesei a színháznak: az Aranybérletet idén Molnár Judit és Pásztai Ottó kapták. A díj átvételekor szót kért Pásztai Ottó, aki a következőket mondta: „a közönség a színházba azért jön, mert szórakozni akar. Azt a néhány órát kellemes körülmények között szeretné eltölteni. (…) A színház vezetőséget és a mindenkori rendezőket arra kérem, hogy vegyék figyelembe a közönségnek ezt az óhaját. Nem tanulni akarunk, hanem jól szórakozni, kikapcsolódni.” Feltehetőleg erre reagálva kért szót Molnár Judit, aki más véleményen volt: „Idestova hatvanhárom éve járok ebbe a színházba, három éves koromtól, közben eltelt két emberöltő. Akkor olyan színház volt, most ilyen van, örüljünk neki, hogy van.” Az évadzáró ünnepségen díjazták a színház háttérmunkásainak tevékenységét is. A háttérmunkások számára járó Kulissza-díjat az idén Lázár Attilavilágosító kapta. A színház vezetősége Aranyszilva és Aranykörte díjakkal jutalmazta a színház díszletépítő munkásait, valamint műhelyét.
Díjak a művészeknek
A Szigligeti Társulat 35. életévét be nem töltött színművészének járó díjat, a társulati tagok szavazatai alapján ezúttal Ababi Csilla kapta. A 2015-2016-os évad Közönségdíjasáraonline, a színház weblapján, valamint a Miniévad alatt kitöltött űrlapok segítségével lehetett szavazni. A nézők döntése értelmében a népszerűségi díjat idén Szotyori József érdemelte ki. A Nívódíjak odaítéléséről egy háromtagú zsűri, Budaházi Attila, a Csíki Játékszín dramaturgja, Koltai M. Gábor rendező, valamint Theodor Cristian Popescu rendező döntött. Értékelő beszédében Koltai M. Gábor kiemelte, hogy mind a három társulatban erősen lehetett érzeni egyfajta frissességet, nyitottságot, kiváncsiságot, törekvést a folytonos megújulásra. „Kockázatos és bátor munkát láttunk, nagyon sok olyan pillanatot, amikor a szépen és kitűnően végezett munkán túl valamit meg lehetett sejteni az adott színésznek a személyiségéből is. Kívánok továbbra is sok olyan munkát, amit kevésbé a rutin, és inkább az örömteli felfedező munka működtet” – fogalmazott Koltai M. Gábor, míg Theodor Cristian Popescu tudatta, hogy olyan előadói teljesítményeket jutalmazták, amelyek nagyobb adag kockázatot és sérülékenységet hordoztak magukban. A zsűritagok döntése értelmében a legjobb bábművész Oláh Anikó Katalin, a legjobb táncos Brugós Sándor Csaba, a legjobb mellékszereplő Kocsis Gyula, a legjobb női főszereplő Ababi Csilla, a legjobb férfi főszereplő pedig Hunyadi István lett.
Legendás rendező
Az est Kovács Enikő színművésznő megünneplésével folytatódott, aki idén pályára lépésének harmincadik évfordulóját ünnepli. Hajdu Géza laudációjában kiemelte: Kovács Enikő „lírai alkat, inkább az ilyen szerepekben remekelt. A sok-sok karakteres szerep mellett megadatott neki, hogy olyan remek női szerepeket is eljátsszon, amelyek minden magyar színésznő álmai lehetnek. (…) Kovács Enikő megbecsült tagja társulatunknak, szeretet veszi körül, hiszen ő is szeretettel megértéssel közeledik mindenkihez.”
Ezt követően nyújtották át a 2015-2016-os évad Életműdíját, melyet a Szigligeti Színházművészeti tanácsa a legendás hírű Szabó József Ódzsának ítélt oda az idén. Hajdu Géza méltatásában kiemelte: Szabó Ódzsa „korának meghatározó, színhzteremtő egyénisége. Munkássága felöleli a huszadik század második felét, ami átnyúlik a huszonegyedikbe is. (…) Mint egy csendes tóba dobott kő gyanánt borzolta fel a magyar és a váradi színház állóvizét 1963-tól, újszerű előadásokat teremtve, többek között az Éjjeli menedékhelyet. (…) Sikerült forradalmasítania a hatvanas évek lagymatag színjátszását. Kolozsváron alkotta meg a Sánta angyalok utcája korszakalkotó előadását Bálint Tiborregényéből. Megteremtette a költői színházat. Előadásai valahogy mindig a színpad deszkái fölött ragyogtak, telítve szürreális elemekkel. Bizonyára sokunk emlékezetében ott él még az Orfeusz alászáll, a Pillantás a hídról. Igazi reveláció Az ifjú W. újabb szenvedései, aztán az Anyám könnyű álmot ígér színpadra állítása.” Hajdu Géza hozzátette, hogy Szabó Ódzsaszerette az abszurdot, mint műfajt, számos ilyen darabot rendezett, de munkásságának csúcsa mégis minden idők legnagyobb magyar drámájának, Az ember tragédiájának a színre vitele volt, mégpedig oratorikus formában. „Szabó József minden munkáját a szépség, a líra, a költészet hatotta át. Nem csak az emberi élet értelmét, de az élet szépségét is kutatta, bizonygatta, pedig igen-igen embertelen világban éltünk” – fogalmazott végül Hajdu Géza.Szabó József Ódzsa a közönség hangos tapsa közepette vette át az életműdíjat.
Pap István
erdon.ro2016. június 10.
Cseresznye népzenei fesztivál
Péntek délelőtt került megrendezésre Nagykárolyban a Cseresznye népzenei fesztivál, mely egyben a népzenét, néptáncot tanuló kisdiákok tanévzáró ünnepsége is volt egyben.
Az eredetileg az amfiteátrumba tervezett műsort a szervezők a rossz időjárás miatt kénytelenek voltak átköltöztetni a Nagykárolyi Szociális Központ egyik termébe, de ez senkinek nem szegte kedvét. Hevele Erika, a program főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket, és mutatta be a fellépőket.
A teljes műsor alatt a Rigófütty elnevezésű zenekar biztosított élő zenét, melynek tagjai: Horváth Lajos, Fátyol Béla és Lemák József. A zenekar tavaly alakult, és az önkormányzat támogatását élvezi. Az együttes a város szolgálatában áll, továbbá aktívan részt vesznek a fiatal nemzedék hangszeres oktatásában is.
A műsort az 1-es számú Általános Iskola előkészítő osztályos diákjai kezdték, akik népi gyermekjátékokat mutattak be, majd elénekeltek 3 népdalt. Ezután következtek a 3-as számú Általános Iskola diákjai, akik a program keretein belül heti egy alkalommal tanultak táncolni és énekelni ebben a tanévben, élő zene mellett. Az előkészítős apróságokat Zakariás Iringó készítette fel, az elsősöket pedig Tóth Márta. Az ügyes gyerkőcök népi gyermekjátékokat, népdalokat, és magyar táncot mutattak be a közönségnek.
A kicsik után nagyobbak következtek, a börvelyi Bekek Néptánccsoport néhány tagjai kedveskedett műsorral a részvevőknek, majd ifj. Fátyol Béla hegedűjátékát hallhattuk. A fesztivál közös játékkal, énekléssel, tánccal zárult.
szatmar.ro2016. június 10.
Elutasították Soós óvását
A Központi Választási Iroda (BEC) minden óvást elutasítva pénteken hivatalosan is kihirdette a romániai önkormányzati választások végeredményét. Soós Zoltán marosvásárhelyi független jelölt óvását is bizonyítékok hiányában, egyhangúlag utasították el.
A leadott érvényes szavazatok száma és a mandátumok eloszlása sem változott a csütörtökön ismertetett nem hivatalos végeredményekhez képest – tájékoztatta az MTI-t Iulian Ivan, a BEC szóvivője.
Az MTI kérdésére, hogy a bíróság utólag elrendelheti-e a választás megismétlését, a szóvivő azt mondta: ilyen döntést csak a BEC hozhatott volna. Hozzátette: a törvény szerint a Központi Választási Iroda kirázólagos illetékességébe tartozik minden olyan óvás kivizsgálása és elbírálása, amely felveti a mandátumelosztást befolyásolni képes választási csalás gyanúját. A testületnek a választási procedúra befejeztével lejár a mandátuma. Ez csak néhány hét múlva következik be, ugyanis a Temesvártól tíz kilométernyire lévő Temesságon és a Buzău megyei Vâlcelen második fordulót is kell rendezni, mert mindkét településen a két-két legjobban szereplő jelölt azonos számú szavazatot szerzett.
A BEC pénteken 54, a választás megismétlését, és 57, a szavazatok újraszámolását kérő óvást bírált el és utasított el. A csütörtökön ismertetett, most hivatalossá vált végeredmény szerint az RMDSZ megyei és bukaresti listáira összesen 411 823-an voksoltak, ez az országosan leadott szavazatok 4,99 százaléka. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei listáira 38 215 szavazat érkezett, ez országos összesítésben a voksok 0,46 százalékát teszi ki, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) listáira 16 824-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,2 százalékát jelenti.
A magyar pártok megyei jelöltlistái által összesített csaknem 467 ezer szavazat országos szinten a szavazatok 5,65 százalékát teszi ki.
MTI
Székelyhon.ro2016. június 10.
Nem építhet ciántechnológiás üzemet Nagybányán a Romaltyn Mining
A kolozsvári táblabíróság csütörtöki jogerős ítélete értelmében nem hozhat létre a Romaltyn Mining társaság ciántechnológiás aranymosó üzemet Nagybányán a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó Aurul üzeme helyén - közölte pénteken a Vocea Transilvaniei hírportál.
A táblabíróság mintegy három évi pereskedés után hozott kedvező ítéletet a területet lakóövezetté nyilvánító nagybányai önkormányzat javára. Az ügyben első fokon ítélkező Szilágy megyei törvényszék kétszer is a Romaltyn javára döntött, azonban a kolozsvári táblabíróság az első ítéletet megsemmisítette, és visszaküldte újbóli elbírálásra az ügyet, a másodjára hozott ítéletet pedig felülbírálta.
Dorel Mureșan, Nagybánya alpolgármestere kijelentette: "a kolozsvári bírák által kimondott ítélet megerősíti azt a törekvést, hogy Nagybánya Románia legszennyezettebb városából zöld, tiszta és egészséges várossá váljék".
A Ion Sturdza volt moldovai miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozó Fribourg Investments befektetési alap 2013 februárjában jelentette be, hogy 49 százalékos részesedést szerzett a Romaltyn társaságban, és 40 millió dolláros beruházással nekilát a Nagybánya melletti bányászati hulladék feldolgozásának.
A befektető arra készült, hogy az év utolsó negyedében újraindítja a Romaltyn tevékenységét, és 5 év alatt nyolc és fél millió tonna bányászati hulladékot dolgoz fel, hogy kinyerje belőle az aranyat és ezüstöt. A művelet végére a 165 hektáros munkaterület ökológiai rehabilitációját ígérte.
maszol.ro2016. június 10.
Huszártoborzó: végiglovagolták Háromszék településeit
A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület hétvégén, hetedik alkalommal szervezi meg a Háromszéki Huszártoborzót. Június 11 és 12-e között szombaton és vasárnap Kovászna Megye Tanácsának és az esemény útvonalába eső háromszéki települések önkormányzatainak támogatásával a toborzó csapatok a hajdani Miklósvárszék településeit járják végig, hogy felelevenítsék a régi katonai szokást, a huszártoborzást.
A szervezők felkérnek minden hagyományőrzőt valamint székely lovasembert, hogy egyenruháját vagy nemzeti viseletét magára öltve csatlakozzon, ugyanakkor meghívják Háromszék civil lakosságát, hogy kövesse nyomon a csapatok vonulását a kijelölt útvonalon, és tapasztalja meg, hogyan csalogatták zászlaik alá a hadba vonuló huszárok és honvédek a székely regrutákat.
Kádár László huszárőrnagy lapunknak elmondta: a mai ember számára a huszártoborzó lehetőséget teremt megismerni a székelység ezer éves katonai múltját és történetét, másrészt a látvány miatt is érdemes csatlakozni az eseményhez.
A háromszéki hagyományőrzők a hajdani toborzások legbékésebb módját mutatják be, mutatott rá a huszárőrnagy, aki szerint azt elevenítik fel, ahogyan a hadsereg tisztjei és veteránjai megjelentek a településeken, köztereken vagy kocsmákban szóba álltak a helybéliekkel, együtt italoztak, összebarátkoztak majd kihívták egymást egy verbunkos táncra.
Sokszor azzal sikerült meggyőzni a férfiakat, hogy ha csatlakoznak a hadsereghez ilyen életük lesz. Ha valamelyik helybéli férfi elfogadta a felkérést és kezet fogott majd ivott a katonák borából, csákót tettek a fejére és akkor már nem volt visszaút, mennie kellett katonának, magyarázta Kádár László.
A toborzók pénteken este gyülekeznek Bölönben, ugyanis mindannyian 40 – 80 kilométert lovagolva érkeznek a rendezvényre. Szombaton reggel 9 órakor szervezik az első toborzót a bölöni Erzsébet parkban, majd Nagyajtán, Középajtán, Miklósváron, Köpecen toboroznak és este Barótra érkeznek, ahol este huszárbált szerveznek. Ekkor avatják huszárrá azokat, akiket korábban regrutáknak választottak.
Az avatási ceremónián „kardlappal illetik az újdonsült huszárok ülepét”, majd mikor ezen átestek, el kell fogyasszanak egy pohár bort és kezet fogjanak a tisztikarral, mondta Kádár László, aki szerint az felavatott huszárok számára másnap nem mindig esik könnyen a lovaglás, de ez is hozzátartozik a huszárélet kihívásaihoz. Kádár László szerint Barótról vasárnap reggel 8.30-kor indulnak tovább és Olasztelek érintésével látogatják meg Felsőrákost, majd visszatérnek Barótra, ahol délben 12 órakor a városközpontban tartanak huszártoborzót.
Kádár László szerint három éve már jártak Erdővidéken, de akkor nem sikerült a térség minden településén toborozni, viszont az idei esemény után elmondhatják majd, hogy Háromszék minden települését végigjárták az elmúlt évek során. A toborzások során a jelentkezők először regrutákká válnak, majd ha megfelelő magatartást bizonyítanak, vállalják kihívásokat és bebizonyítják a helytállásukat később huszárok lesznek belőlük.
A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesületben nem csak lovas huszárok tevékenykednek, hanem vannak gyalogosok és hagyományőrző tüzérek is. Az egyesületnek több mint 80 tagja van, akiknek többsége az elmúlt évek toborzói révén csatalakozott, közülük mintegy 45-en lovas huszárok. Kádár László szerint majd minden hétvégén szerveznek gyakorlatokat amikor bemutatókra készülnek, illetve felelevenítenek hajdani nagy csatákat is, így eddig bemutatták a madéfalvi veszedelmet, a kökösi csatát, a nyerges tetői csatát, most pedig készülnek a marosmenti lófuttatásra, ahol a segesvári csatát elevenítik fel. A huszárőrnagy rámutatott kizárólag hagyományőrző tevékenységgel foglalkoznak, és a hatóságoktól rendelkeznek mindenféle engedéllyel.
A huszárőrnagy szerint a hagyományőrzők egy része saját maga készítteti el egyenruháját, de inkább az jellemző, hogy egyesületeken keresztül pályáznak a ruházat költségeire. A legolcsóbb huszárruha 500 euróba kerül, de egy tiszti egyenruha ára meghaladhatja az 1000 eurót is. Továbbá, aki lovas huszárnak készül alapfeltétel, hogy legyen saját vagy kölcsön kapott lova, amivel a gyakorlatokon, bemutatókon részt tud venni.
Kádár László szerint átalakulóban van Székelyföldön a ló használata, hiszen évtizedekkel ezelőtt elsősorban mezőgazdaságban, fakitermelésben használták a lovat, kevésbé lovaglásra, ma viszont már egyre inkább elterjedőben van a hobbi lovaglás és sok a hagyományőrző lovas huszár is.
Kovács Zsolt
maszol.ro2016. június 10.
Megtörtént a mandátumigazolás Nagyváradon és Bihar megyében
Pénteken mind a Bihar megyei, mind a nagyváradi önkormányzati képviselőtestület tagjai átvehették mandátumigazolásukat a választási bizottságok elnökeitől.
A Bihar megyei tanács munkájához Claudiu Pop prefektus kívánt sok sikert, és felkérte a pártok képviselőit, idejében adják le a kampányelszámolást, hogy mielőbb megtarthassák az alakuló üléseket.
A Bihar megyei tanácsban az RMDSZ hét, a Nemzeti Libeális Párt (PNL) 17, a Szociáldemokrata Párt kilenc, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége pedig két helyett szerzett meg. Az RMDSZ részéről Pásztor Sándor, Szabó István, Szoboszlai-Gáspár István, Boda Gergő, Kéry Hajnal, Péter I. Zoltán és Grim András került a testületbe.
A PNL képviseletében Ionel Avrigeanu, Nicolae Bodea, Cornel Borza, Ioan Câmpan, Dacian Foncea, Kiss János, Sebastian Lascu (ő hiányzott, mandátumát Avrigeanu vette át), Moisa Madear, Mircea Mălan, Romulus Motoca, Gheorghe Neag, Constantin Neniu, Peti Iosif, Lidia Popa, Teodor Suciu, Ancuţa Şchiop és Mihai Toderici. A PSD-t Stela Babău, Valentina Butişcă, Bujor Chirilă, Sergiu David, Dorel Dume, Ioan Mang, Florian Oros, Ana Maria Tiron és Ioan Gheorghe Ţară képviseli, az ALDE-t pedig Traian Bodea és Dorin Corcheş.
Míg a megyei tanácsosok ábécé-sorrendben, addig a városi képviselőtestület tagjai frakciók szerint vehették át mandátumukat. Megjegyzendő, hogy a megyei tanácsi listát vezető PNL-s Mircea Mălan a városi lista második helyén is szerepelt, ő mindkét mandátumigazolást átvette ma, annak függvényében tehát, hogy melyik helyről mond le, valamelyik testület összetétele még megváltozik.
A nagyváradi képviselőtestületbe az RDMSZ-képviseletében Huszár István (mandátumát Kis Gábor vette át), Kecse Gabriella, Kirei Melida és Kis Gábor került be. A PNL-nek 18 tanácstagja van, ezzel kétharmados többséget szerzett a testületben, mandátumot a már említett Mircea Mălan mellett Adrian Duşe, Florin Birta, Dacian Palladi, Camelia Dulcă, Mihai Maci, Daniel Negrean, Grigore Morar, Camelia Buhaş, Marcel Dragoş, Adrian Revnic, Florin Marinău, Teofil Filimon, Ioan Lezeu, Adrian Felea, Corina Fonoage, Ionel Zdrîncă és Romeo Ionescu kapott. Utolsóként Ilie Bolojan harmadszor megválasztott polgármester vette át mandátumigazolását.
Fried Noémi Lujza
maszol.ro2016. június 10.
Elhatárolódik Kovács Péter nyilatkozatától Horváth Anna és Csoma Botond
Elhat tárolódott az RMDSZ kolozsvári és Kolozs megyei szervezete a Kovács Péter ügyvezető elnök Eckstein-Kovács Péterés László Attila polgármesterjelöltek választási eredményére vonatkozó nyilatkozatától. Kovács Péter a választások másnapján, hétfőn a Transindexnek úgy nyilatkozott, Kolozsváron az volt a cél, hogy az RMDSZ növelje a tanácsosai számát, és fel tudja mutatni a közösségi erejét, azt a közösségi erőt, amit négy évvel ezelőtt vagy nyolc évvel ezelőtt Eckstein-Kovács Péter vagy László Attila polgármester-jelöltként nem tudtak felmutatni.
"Horváth Anna a 13 százalékos eredményével és a második helyével felmutatta azt, hogy az elmúlt négy évben végzett munkája meghozta az eredményt" - mondta Kovács Péter.
A Horváth Anna és Csoma Botond, az RMDSZ városi, illetve megyei szervezeteinek elnökei által aláírt állásfoglalásban kinyilvánítják: az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter nyilatkozata semmilyen mértékben nem tükrözi a Kolozs megyei vagy a Kolozsvári RMDSZ nézőpontját.
"Kolozsvár és Kolozs megye mind a jelenlegi, mind a múltbéli választási eredményei csakis az adott helyi és országos kontextus és konjunktúrák tükrében értelmezhetőek. Bármely, ezektől elvonatkoztató értékelés, személyekre vonatkozó minősítés megalapozatlan és romboló hatású lehet" - írja a megyei és városi RMDSZ-elnök.
Szerintük Eckstein-Kovács Péter közismert munkássága nélkülözhetetlen, szerepe pedig kulcsfontosságú volt és maradt az elmúlt 25 esztendő alatt a kolozsvári és Kolozs megyei RMDSZ közösségépítő munkájában, politikai súlyának megőrzésében.
"Meggyőződésünk, hogy ezen munkásságának, illetve 2012-es polgármester-jelölti kampányának volt mindenekelőtt köszönhető, hogy az akkori városi tanácsba, visszaosztásból bekerülhetett Horváth Anna, mint a listán szereplő negyedik tanácsosjelölt. Ennek következményeként kapott a szervezet esélyt és lehetőséget az elmúlt négy esztendő megvalósításaira. Hasonlóképpen fontosnak tartjuk elmondani, hogy Eckstein-Kovács Péter támogatására, konkrét és hathatós segítségére mindig számíthattunk és ezután is számítani fogunk. Mindezért ezúton is nyilvános köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki" - áll a közleményben.
Egyébként Kovács Péter nyilatkozatával kapcsolatosan Eckstein-Kovács Péter is reagált. A Transindexen közölt reakciójában azt írja, hogy nagyon hasonlóak a kolozsvári 2012-es és 2016-os eredmények: ő négy évvel ezelőtt polgármesterjelöltként 12 225 szavazatot kapott, a tanácsosi lista 16 911-et. Horváth Anna 2016-ban polgármesterjelöltként 12 573 szavazatot kapott, a lista 16.490-et. "Feltételezem, hogy Kovács Péter tud annyira számolni, hogy képes legyen összehasonlítani két számsort" - írta Eckstein.
Kovács Péter sem hagyta szó nélkül Eckstein írását: "Feltételezem, Eckstein-Kovács Péter tud annyira számolni, hogy képes legyen összehasonlítani két számsort. Akkor viszont nem értem, hogy értékelésében miért hagy ki egy nagyon fontos elemet: a választási részvételt.
Ezelőtt négy évvel több, mint 30.000-rel több szavazatot adtak le Kolozsváron, mint most, vagyis Horváth Anna úgy tudott szavazatszámban plusszolni, hogy mintegy 22 százalékkal alacsonyabb volt a részvétel! Péter a szavazatok 9,35 százalékát szerezte meg, Anna pedig a 12,3 százalékát. Úgy gondolom, hogy így már érthető, miért állítom azt, hogy a mostani eredmény kiemelkedő önmagában is, és az ezelőtt négy, illetve nyolc évvel ezelőtthöz képest is" - mondta Kovács Péter. (hírszerk.)
Transindex.ro2016. június 10.
Bemutatták Kántor Lajos és Poszler György Erdély elmúlt 100 évéről szóló köteteit
Bemutatták Kántor Lajos erdélyi irodalomtörténész, a 90 éve indult kolozsvári Korunk című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke és a tavaly elhunyt Poszler György akadémikus, irodalomtörténész Erdély elmúlt 100 évéről szóló könyveit Budapesten az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában pénteken.
Csapody Miklós irodalomtörténész - aki 1990 és 2010 között az MDF országgyűlési képviselője volt - a bemutatón nyugalmas könyvként jellemezte Poszler György: Az erdélyi magyarság száz évéről - Bizonytalan remények és tétova kételyek című kötetét és Kántor Lajos: Fehér kakas, vörösbor - avagy a nagy Házsongárd című könyvét.
Kántor Lajos könyve az életrajz keretei között művészettörténeti, irodalomtörténeti intermezzókkal idézi meg a kort - mondta Csapody Miklós.
Poszler György kötete Bibó István írásainak és Szűcs Jenő Vázlat Európa három történeti régiójáról című esszéjének hagyományait követve vázolja fel Erdély történetét az ottani közösségek, intézmények és nagy egyéniségek sorsát Trianontól 2010-ig - mondta Csapody Miklós.
"Ami Nyugaton abszurditás, az Közép-Európában normalitás" - fogalmazott a régió sajátosságairól szólva a szakember.
Hozzátette: Poszler György egyik fontos megállapítása, hogy Erdélyben ideig-óráig még az olyan, második világháborút követő hamis ígéretek nyomán létrejött nemzeti intézmények is szolgálhatták a magyarság ügyét, mint például a Bolyai egyetem, a marosvásárhelyi székely színház vagy az autonóm magyar tartomány.
Bár, felvetődik az is: talán jobb lett volna nem hinni hazugságokban!? - jegyezte meg Csapody Milós, aki szerint azonban mégis "van hagyomány, lesz folytatás. (...) Gyűlölködés helyett írni kell!"
Fábián Péter újságíró a könyvbemutatón felidézte Poszler György néhány, szerinte ma is aktuális gondolatát, így többek között azt, hogy a nemzeti hagyományok féltése nem sajátítható ki, nem válhat politikai tömörülések privilégiumává. A nyugati demokráciák viszont a XX. században két megnyert világháború után is "elrontották a világot", mikor pedig a megnyert hidegháború után az egész világ az ölükbe hullott, kiderült, hogy nem tudnak mit kezdeni vele.
Markó Béla költő, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi elnöke felszólásában azt hangsúlyozta: az "Erdély-projekt" csak a régió nemzeteinek együttéléséről szólhat, beleértve a jogi és közigazgatási autonómiát és szemben állva mindenféle asszimilációs törekvéssel.
Markó Béla szerint azonban ma sem kerülhető meg a kérdés, hogy "valahol utat tévesztettünk-e". Például az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésnél, melynek megkötésekor figyelmen kívül hagyták hogy Erdély egy "másik ország", vagy ahogy azt már XIX. században többen is megfogalmazták: egy nemzet él két hazában.
Szász Zoltán történész hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet: vajon egy külső hatalmak által annyira befolyásolt régióban mint Közép-Európa, van-e egyáltalán értelme annak a felvetésnek, hogy mi utat tévesztettünk, illetve van-e értelme az önmarcangolásnak, egy olyan közegben, ahol mások nem elsősorban a saját felelősségükkel vannak elfoglalva.
Ugyanakkor kibeszélésre szükség van, a XX. század történelme pedig annyiban jelentősen különbözik a megelőző koroktól, hogy még a szélsőségeket is nehéz egyértelműen megítélni - jegyezte meg a szakember.
Kántor Lajos 1937-ben született Kolozsváron, 1959-től a Korunk szerkesztője, majd főszerkesztője, 2013 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Most bemutatott 300 oldalas könyvét Tettamanti Béla rajzai díszítik. A szintén Kolozsváron született, 1945-ben Magyarországra települő Poszler György mintegy 100 oldalas most megjelent esszéjét a kötet utószava szerint a szerző néhány héttel halála előtt, 2015 nyarán küldte el a kiadónak. Mindkét kötet a Korunk - Komp-Press Kiadó gondozásában jelent meg.
MTI