udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6975
találat
lapozás: 1-30 ... 5431-5460 | 5461-5490 | 5491-5520 ... 6961-6975
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. augusztus 11.
Erdélyi magyarok alakították a fegyvercsempészeket a Sky News botránygyanús filmjében
Bár a Sky News újságírói ezt továbbra is tagadják, egyre egyértelműbb, hogy előre megírt forgatókönyv alapján készítették a brit tévécsatorna munkatársai azt a tényfeltáróként bemutatott, múlt héten műsorra tűzött filmet, amely a romániai fegyverkereskedelemről szólt. Ezt vallották az ügyészeknek a film erdélyi főszereplői is, akikről kiderült, hogy Maros megyei (radnóti) magyarok, és pénzt kaptak azért, hogy eljátsszák a fegyvercsempészek szerepét.
A Sky News Erdélyben készített filmje már bejárta a nagyvilágot. A felvétel szerint a tévécsatorna forgatócsoportja álarcot viselő fegyverkereskedőkkel találkozott, akik egy rendszám nélküli terepjáró gépkocsi csomagtartójából kínáltak fegyvereket eladásra. A riporter - állítása szerint - lehetséges vásárlóként került kapcsolatba az állítólagos fegyverkereskedőkkel, akikkel egy olyan erdős területen találkozott, ahol nem volt mobiltelefonos térerő. Az álarcos férfiak attól sem zárkóztak el, hogy a kamera előtt elmondják: Ukrajnából származó fegyvereket árulnak bármilyen mennyiségben, és bárkinek eladják azokat, aki megfizeti a kért árat. A televízió szerint a fegyvereket a nyugat-európai piacra szánták.
A felvételeknek nagy visszhangja volt Romániában is, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) hivatalból nyomozást indított az ügyben. Alig néhány nap vizsgálódás – házkutatások és tanúk kihallgatása – után, szerdán a DIICOT főügyésze kijelentette: a filmet előre megírt forgatókönyv alapján készítették a brit tévécsatorna munkatársai. A román sajtó azt is megtudta, hogyan jutottak az ügyészek erre a következtetésre.
A terepjáróból indultak ki
A DIICOT szakértői a film képkockáinak elemzése után viszonylag könnyen azonosították az álarcos férfiakat. Kiindulópontjuk a filmben látható rendszám nélküli Suzuki Samurai terepjáró volt – írja az evz.ro. Az ügyészeknek csak annak kellett utánanézniük, hogy kik birtokolnak Romániában ilyen márkájú járművet. Második lépésként azt ellenőrizték le, hogy a Suzuki Samurai terepjárót birtokló személyek közül kiknek van vadászengedélyük. A filmben látható fegyverek többsége ugyanis vadászpuska volt.
Így jutottak el az ügyészek a zselyki (Beszterce-Naszód megye) Hunyadi Csabához. A taxizásból élő férfit kihallgatták Bukarestben, és a vallomása alapján már könnyű volt rekonstruálni a film elkészítésének forgatókönyvét.
A britek fikciós filmet ígértek
E szerint a Sky News a romániai forgatás előtt egy bizonyos Aurelian Szantóval vette fel a kapcsolatot. A radnóti férfi hét éve Nagy-Britanniában él. Az ügyészségi kihallgatása után a sajtónak elmondta: a brit csatorna egy fegyvercsempészekről szóló dokumentumfilm elkészítéséhez kérte a segítségét. A Sky News képviselői Szanto beszámolója szerint azt hangoztatták, hogy csupán egy Romániában forgatott „ismeretterjesztő” filmről lenne szó. Azt is ígérték: a film végén közlik a nézőkkel, hogy a bemutatott történet fikció, csupán a kelet-európai fegyvercsempészet jelenségére és ennek veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet. Az együttműködésért nyilván pénzt – 2000 eurót – is felajánlottak Aurelian Szantónak.
A Londonban élő romániai férfi ezek után megkeresett egy radnóti származású magyar testvérpárt, Pantics Csabát és Pantics Leventét. Előbbi most is Radnóton, utóbbi Besztercén él. Mindhármuk közös szenvedélye a vadászat, innen az ismeretségük is. Pantics Levente volt az, aki a forgatáshoz kölcsönkérte egyik barátjától, Hunyadi Csabától a Suzuki Samurai terepjárót. A zselyki férfinak nem árulta el, hogy milyen célokra használja majd a járművet.
Zselyk határában forgattak
A Pantics fivérek vállalták a fegyvercsempészek alakítását a Sky News filmében. Az egész világot bejárt jeleneteket éppen Zselyk határában forgatták július 31-én. A brit csatorna stábja előtte Marosvásárhelyen szállt le, onnan egy bérelt autóban utaztak Besztercére – írja azadevarul.ro. A város egyik szállodájában már várta őket Aurelian Szanto, akivel átbeszélték a forgatás utolsó részleteit.
Másnap megjelentek a hotelben a Pantics testvérek is. Átvették a britektől a forgatás kellékeit – többek között a maszkokat és a terepszínű ruhákat – és a produkció „szövegkönyvét”. A Sky News újságírói ugyanis előre megírták, hogy mit nyilatkozzanak a filmben. A forgatás után pedig megkapták a honoráriumukat is: Aurelian Szanto 1000 eurót, a Pantics testvérek fejenként 500-500 eurót tehettek zsebre. Azt nem tudni, hogy Hunyadi Csaba kapott-e pénzt a szolgáltatásaiért, tény, hogy a terepjáró csomagtartójában látható vadászfegyverek egy része tőle származott.
A Sky News mindent tagad
Csütörtökön az ügyészek folytatták Szanto és Pantics fivérek kihallgatását. Mindhárom férfi egyöntetűen állítja, hogy a Sky News újságírói átverték őket, mert fikciós film forgatásáról szólt az eredeti egyezségük. A DIICOT ugyanakkor a Hotnews információi szerint azt fontolja, hogy eljárást indítson a brit csatorna Erdélyben járt stábjának vezetője, Stuart Ramsay ellen is. A veterán újságírót nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésével gyanúsítanák.
A Sky News időközben hivatalos közleményben kiállt az alkalmazottai mellett. Maga Stuart Ramsay pedig fennhangon állítja, hogy nem ők verték át a nézőket, hanem a film szereplői, akik fegyvercsempészeknek adták ki magukat, amikor felvették velük a kapcsolatot. „A filmben bemutatott történet valós. Senkit nem fizettünk le. Nem volt előre megírt forgatókönyv sem. Nézzetek szembe a valóssággal!” – írta csütörtökön Ramsey a Twitter-oldalán.
maszol.ro2016. augusztus 11.
Mi a székely: megmentésre szoruló szegény nép vagy szupermagyar?
Három kötetben összegezték a Székelyföld történetét, amely egyfajta önképet is közvetít a
közösségnek.
http://itthon.transindex.ro/?cikk=26130&mi_a_szekely_megmentesre_szorulo_szegeny_nep_vagy_8222szupermagyar8221?
A régi Tusványosok magas színvonalú vitáit hiányolók számára is megfelelt volna az elvárásoknak az idei, 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szakmai rendezvényei közül néhány. Például ilyen volt a Kós Károly sátorban megszervezett Könyvbemutató és szakmai vita a Székelyföld története I-III. kötetekrol címu program. Ez utóbbit korlátozta, hogy csak a szerzok egy része volt jelen és a másfél órán tíz embernek kellett osztoznia.
A kemény kritikától, az opponensek - egyáltalán az ellenvélemény - jelenlététol és nyílt megnyilvánulásától talán némileg elszokott tusványosi közönség számára Bárdi Nándor történész, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet osztályvezetoje jelezte is a beszélgetés egyik pontján, nem azért jöttek a köteteket bemutatni, hogy fényezzék magukat, ezért hívtak bírálókat. Ez egy szakmai vita kezdete, ahol teljesen normális az, hogy az szakemberek elmondják a véleményüket. . ?gy tekintem ezt a három kötetet, mint egy szintézist: 22 szerzo ezt tudta produkálni négy év alatt - jelentette ki. A következo évtizedekben a történész szakma ennek nyomán tudja korrigálni az esetleges tévedéseket, és elvégezni azokat az alapkutatásokat, amelyek kiegészítik és árnyalják majd az ebben a monográfiában vázolt összképet. [.]
A kiadás körülményeirol Miklós Zoltán, a Haáz Rezso Múzeum igazgatója és Kolumbán Zsuzsánna, székelyudvarhelyi történész, a szerkesztobizottság titkára beszélt. Szakmai és közösségi igény megfogalmazódása eredményezte a monográfia elkészültét, Egyed Ákos kolozsvári történész vetette fel még 2007-ben, hogy meg kellene írni a székelység történetét - idézte fel Miklós.
2012-ben Bunta Levente, Székelyudvarhely akkori polgármestere kezdeményezésére elindult a munka, a Haáz Rezso Múzeum biztosította az intézményi, a székelyudvarhelyi önkormányzat az anyagi hátteret, és elkezdodött azoknak a szakmai partnereknek a megkeresése, bekapcsolása, akik garanciát jelentettek arra, hogy az elkészülo kötet minden szempontból megfeleljen a szakmai elvárásoknak. Eloször az EME, aztán a Magyar Tudományos Akadémia kapcsolódott be a szakmai együttmuködésbe. Az önkormányzat a költségek biztosításával jelentos terhet vállalt, az elkövetkezokben pedig kiderül, a nagyközönség támogatja-e ezt a vállalkozást a kötetek megvásárlásával - mondta Miklós Zoltán. [.]
Fehér János történész, muvészettörténész Barótról és Nagy Botond levéltáros, történész Sepsiszentgyörgyrol a kritikai észrevételeiket mondták el bevezetoként. Az elso és második kötet bírálatára felkért Fehér János megjegyezte, kevés idejük volt a kötetek áttanulmányozására, arra, hogy átfogó észrevételeket fogalmazhassanak meg.
A tartalomra rátérve, szerinte egy monográfiától elvárható, hogy tömör, logikus, átlátható okfejtéseken alapuljon, a felsorakoztatott adatok hitelesek legyenek, amelyekre aztán hivatkozni lehet, valamint egy következetesen egységes fogalomhasználatot valósítson meg.
Véleménye szerint ebben a monográfiában a kritikai apparátus nagyon hullámzó minoségu, következetlen, azaz vannak fejezetek, ahol teljesen kielégíto, máshol viszont gyatra, oldalakon keresztül számos idézojelbe tett részlet és történelmi adat jelenik meg hivatkozás és jegyzetapparátus nélkül. Számos helyen redundánsak és terjengosek a fejezetek, foleg a második kötetben, azaz több szerzo is esetenként visszatér ugyanarra a témára. Az elso kötet egyházi viszonyokat összefoglaló fejezete viszont például egy üdíto, tömör, tárgyilagos, jól hivatkozott szöveg, a szerzok kritikailag vizsgálták a forrásokat, és új, eddig fel nem dolgozott adatokat is bevontak az elemzésbe - emelte ki Fehér.
A székely jogrendszerrol szóló rész mondhatni sztereotip összefoglalása az eddig e tárgyban született munkáknak, sokszor másodlagos hivatkozással, kritikai forrásvizsgálat nélkül. A Rákóczi-szabadságharc tárgyalása a bírálat szerint redundáns, következetlen, sot csúsztatásokkal és spekulációkkal, valamint tárgyi tévedésekkel terhelt. A székely mezovárosokkal és a székely székek szervezetével kapcsolatban kiegészítéseket, forráskritikát javasolt. Több olyan részlet is van, amely a szerzok korábban megjelent könyvei részleteinek vagy tanulmányoknak a szöveghu reprodukciója.
Nem egy fejezetben nem új kutatásokon alapuló, céltudatos eredményekre töro, professzionálisan szerkesztett munkával állunk szemben, hanem a szövegek megírására felkért szerzoknek az elmúlt húsz évben megjelent, meglehetosen változó minoségu írásaiból összeállított szöveggyujteménnyel - fejtette ki a munka fontosságát is hangsúlyozva a muvészettörténész bíráló. További alapkutatásokat javasolt, illetve felvetette, hogy el kellene hagyni azt a gyakorlatot, hogy a szerzok évtizedeken át görgessék maguk elott gyakorlatilag ugyanazokat a szövegeket, és több helyen is publikálják azokat.
Nagy Botond, a harmadik kötet bírálója a román szakirodalmat és egy historiográfiai összefoglalót hiányolt. A dualizmus korával kapcsolatos résznél kiemelte, gyakran említésre kerül a centrum-periféria, a függoségi modell, illetve a modernizációs hatások szigetszeru megnyilvánulásainak diagnózisa, amely egy társadalomelméleti modell és azt a nemzetközi viszonylatban a gyarmatbirodalmakra, illetve a gyarmataikra szokták alkalmazni, ami elorevetíti, hogy Székelyföldrol eleve csak mint elmaradott, fejlesztésre váró régióról eshet szó, így foképp annak felzárkóztatásán, az állami központ gazdaságpolitikáján lesz a hangsúly. A terület az Osztrák-Magyar Monarchia, a birodalom perifériájaként jelenik meg, miközben Magyarország határterülete vagy az osztrák-magyar vámterület megfogalmazás történetileg hitelesebb megfogalmazás lett volna.
Az akkori magyar kormány által indított gazdasági felzárkóztatási programként indított Székely Akció elott is voltak a Székelyföldön vállalkozások, gazdasági sikerek, az nem volt olyan nagy vízválasztó, mint ahogyan azt a kötetben bemutatják. A legnagyobb változás a dualizmus korában az egységes közteherviselés bevezetése volt, ami súlyosan érintette a Székelyföldet, beleértve egyéb gazdasági korlátozásokat is, ami egyébként nagyban hozzájárult a gazdasági helyzet romlásához, ennek tárgyalása, az adózás kérdése azonban kimaradt a kötetbol. Tizenegy év alatt a szeszfogyasztásból Háromszéken befizetett adó nagyságrendileg többszöröse volt annak, amit a magyar állam például oktatásra költött, ezeknek az adatoknak a kvantifikációja nélkül Nagy Botond szerint hiányos a kialakult kép. [.]
Transindex.ro"[.]táblázat
A városlakók száma, illetve a városi lakosság aránya 2016-ban Hargita megyében (Forrás: megyei statisztikai hivatal)
Mindezen magyarázatok tükrében sem világos, hogy az adatokhoz képest pontosan hány lakosa van Hargita megyének, csupán azt merjük leírni, hogy valahol 310 ezer és 333 ezer közöttire teheto. Romániában 2015-ben éves szinten napi mintegy háromszázzal csökkent a lakosságszám.
Kétszázhatvanhattal csökkent a lakosság
A 2011-es népszámlálás óta az eredeti számhoz minden hónapban hozzáadják a született gyerekek számát és kivonják az elhalálozókét. A prefektusi hivatal honlapján is megtalálható beszámoló szerint 2016 elso félévében a születési aránnyal szemben nott az elhalálozási arány: ennek eredményeként az említett idoszakban 266 személlyel csökkent a megye lakossága.
Csíkszeredában jobbnak tekintheto a helyzet, ugyanis a 3,66 százalékos elhalálozási aránnyal szemben a születési arány 3,99 százalék. [.]
Székelyhon.ro2016. augusztus 11.
’56 és az irodalom
Megkezdődött a 44. Tokaji Írótábor
A közelmúltban elhunyt Oláh János költő A budai hegyek alatt című, az 1956-os forradalmat tematizáló versével kezdődött tegnap a 44. Tokaji Írótábor ünnepélyes megnyitója, a Rákóczi-pincében, amelyen számos jeles közszereplő és a kultúrpolitika magas rangú szereplői is jelen voltak. A verset követően Tokaj önkormányzatának nevében Posta György köszöntötte az egybegyűlteket, aki azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Y és Z generáció tagjait is meg lehet és meg kell nyerni a papír alapú irodalomnak. Ezt követően Szentmártoni János, az írótábor szervezőbizottságának elnöke az irodalmárok ötvenhatos szerepvállalásáról szólt, elmondta, hogy annak ellenére, hogy nem ők robbantották ki a forradalmat, mégis hatalmas a szerepük, hisz írásaikkal termékenyen hatottak a diákságra. Szentmártoni felszólalásában megemlékezett Gérecz Attila költőről, akit az írótársadalom hősi halottjaként tartanak számon, ám személye szinte teljesen ismeretlen, annak ellenére, hogy a Ferenczi György és a Rackajam formáció egy egész albumot szentelt neki. Az elnököt Papp-Für János, a tábor titkára követte, aki különböző hasznos információkkal szolgált a jelenlévőknek. Az ünnepélyes megnyitó Makai Gergely, a Rákóczi-pince birtokigazgatója pohárköszöntőjével zárult. A délutáni programok első részében egy kiállításmegnyitót kísérhettek figyelemmel a vendégek. A Tokaji Ferenc Gimnázium aulájában megrendezett eseményen Benkő Andrea irodalmi muzeológus ismertette az 1956 képekben című tárlatot. Mint mondta, egy újrahasznosított kiállításról van szó, amelyet először 2006-ban, a forradalom ötvenéves évfordulóján mutattak be, és a jelenlegi a tíz évvel ezelőtti kiállítás újragondolt, és a digitális technikával színesebbé, látványosabbá tett változata. Az eredeti kiállítás címe Gond és hitvallás, ami több korabeli író közös kiáltványának a címe, amelyet Tamási Áron írt. A tárlat 1956 irodalmát többszólamú kórusműként határozza meg, amelyben a forradalom tizenhárom napját tizenhárom szólamban mutatják be plakátokkal és más képzőművészeti alkotásokkal, valamint szövegrészletekkel. Ezután került sor az első plenáris ülésre, amelyet Gróh Gáspár, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának igazgatója nyitott meg, és amelyen előadást tartott Békés Márton, Kiss Gy. Csaba, valamint Salamon Konrád. Ezt kerekasztal-beszélgetés követte Pomogáts Béla, Csontos János és Papp Tibor közreműködésével.
Benedek Miklós
magyarszo.com/hu2016. augusztus 11.
EMI-tábor: a mai fiatalok is kiállnának a barikádra
Fiatalként ’56-ban – ez volt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a címe, amelynek vendégei Wittner Mária és Murányi Levente 1956-os szabadságharcosok, valamint Popély Gyula történész voltak az EMI-táborban. Noha ma a politikai környezet és a fiatalok mentalitása is más, ha a sors úgy hozná, ők is kiállnának a barikádokra – vélik.
Az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt tisztelegve került sor a csütörtöki kerekasztalra, ahol saját forradalomélményeikről, majd az azt követő meghurcoltatásaikról mesélt a két forradalmár. A felvidéki történész pedig, aki gyermekfejjel a rádión át követte az eseményeket, a forradalom csehszlovákiai következményeiről beszélt a hallgatóknak.
„Nem írhatjuk le ezt a generációt, akik még nem voltak olyan helyzetben, hogy a barikádokra kellene állniuk, nem jósolható meg, hogy mi történne. De úgy gondolom, hogy ők, akik már a szabadságban nőttek fel, nem adnák könnyen a szabadságukat, ha arra kerülne a sor” – fogalmazott Wittner Mária. Elmondta, az 50-es évek „jampeceknek” nevezett fiataljaiból senki nem nézte ki, hogy a barikádokon fognak kikötni és harcolni a szabadságért. Mégis ott voltak, harcoltak, és életüket adták érte. Úgy gondolja, a mai fiatalok is megtennék ezt.
Mirányi László elmondta, sok fiatallal találkozik történelemórákon, akik nagyon is érdeklődnek, hogy miként lehetett helytállni benzines üvegekkel a tankokkal szemben, érdeklik őket az ’56-os események. Vannak ma, akiket „elhülyített” az őket érő sok negatív hatás, de a többségük mai is a hazáját szerető fiatal. Ha szükség lenne rá, ma sem ketten-hárman, hanem nagyon sokan lennének a barikádokon – vélte.
Wittner Mária leszögezte, a harcuk nem ért véget, ma is folytatják, csak nem fegyverrel, hanem azzal, hogy továbbviszik a forradalom szellemiségét, és igyekeznek átadni a fiataloknak, a jó útra irányítani őket. A jó út pedig a magyar út – jelentette ki.
Az EMI-tábor közéleti-politikai előadásai, kerekasztal-beszélgetései péntektől indulnak be igazán. Délelőtt tíz órára a három erdélyi magyar párt vezetőit várják, hogy megosszák gondolataikat. Eddig Szilágyi Zsolt EMNP-elnök jelezte biztosra részvételét, az RMDSZ és az MPP részéről még várják a visszajelzést. A téma: merre tovább, erdélyi magyarság? Délután egytől Izsák Balázs, az SZNT elnöke válaszol a hallgatók kérdéseire Milyen is lesz az autonómia? témában.
Szombaton délelőtt tíztől egy mindig aktuális téma kerül napirendre. Az erdélyi magyarság és a titkosszolgálat: a Szekuritátétól a SRI-ig címmel rendeznek kerekasztal-beszélgetést Gergely István (Tiszti), a Csibész Alapítvány elnöke, Szabó Gyula egyháztörténeti kutató és Tőkés László európai parlamenti képviselő részvételével. Délután egy órától az elmúlt év legnagyobb megdöbbenést kiváltó ügye, a „Beke-ügy” lesz terítéken. Terrorizmus vagy megfélemlítés? a címe egy újabb kerekasztal-beszélgetésnek, ahol Szőcs Csongor, a HVIM Kézdivásárhelyi elnöke, Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője, Tőke Ervin Csíkszeredai városi tanácsos, a Minta elnöke lesznek a vendégek.
A két erdélyi téma között kerül sor 11.30-tól Vona Gábor Jobbik-elnök előadására, aki rendszeres részvevője az EMI-tábornak. Témája ezúttal: Magyarok Európában. De lesz-e még Európa?
Vasárnap Raffay Ernő történész várja a hallgatókat, előadásának témája a magyarországi kommunizmus és az ’56-os forradalom. Mindemellett még számos érdekes előadás és egyéb rendezvény helyszíne lesz az EMI-tábor.
A legtöbb részvevőt az esti koncertek vonzzák. Pénteken a Beatrice és a Kalapács, szombaton a Hungarica és a Romantikus Erőszak, vasárnap pedig az Ismerős Arcok és a Moby Dick együttesek lépnek fel 20, illetve 22 órától. A kisszínpadon péntek éjfélkor a No Sugar, szombaton 18 órától a Shadows, 24 órától pedig az Alteregó koncertezik. Vasárnap éjfélkor tábortűz zárja a 12. Emi-tábort, ahol a Miklós Fiúk Band zenél. A tábor részletes programja az emitabor.hu címen található meg. A helyszínre autóbuszok szállítják a táborozókat Gyergyószentmiklósról, ezek menetrendje a buszmegállókban van kifüggesztve.
Gergely Imre
Székelyhon.ro2016. augusztus 11.
Együtt táboroznak a Gyimes-völgyi diákok
Kilenc Gyimes-völgyi iskola diákjai táboroznak együtt a héten zajló, tizedik alkalommal megszervezett gyimesbükki táborban, ahol a bibliai történetek kiscsoportos feldolgozása mellett számos műhelymunkába is bekapcsolódhatnak.
A gyimesbükki katolikus egyházközség által szervezett táborban vesznek részt kilenc Gyimes-völgyi iskola diákjai a héten – köztük a román tannyelvű intézmények magyar tanulói is. A táborozók foglalkoztatása hétfőtől péntekig három csoportban zajlik: külön egész napos programokkal készültek a legkisebbeknek, míg a 3-6. osztályosoknak, illetve a legnagyobbaknak délelőtt bibliai történetek mentén tartanak beszélgetéseket, délután pedig különböző műhelymunkákba kapcsolódhatnak be a diákok – tudtuk meg a szervezők által szerkesztőségünkbe eljuttatott tájékoztatóból. Mint írják, délelőttönként feldolgozzák az irgalmas szamaritánus, a tékozló fiú, a szőlőmunkások, valamint a könyörtelen hitelező történeteit, délutánonként pedig többek között zene- és gitároktatás, bútorfestés, varrás, faragás, élményszínház várja az ifjakat.
Szombatra előadásokkal készülnek a szervezők, a helyszín a gyimesbükki plébániatemplom szükségtemploma lesz. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesületének elnöke a magyarörmény identitásról beszél, míg Bogos Mária kutató a szépvízi örményekről tart ismertetőt. Azt követően Halász Péter néprajzkutató Hány félék a csángók? című előadását hallgathatják meg az érdeklődők, majd Páll Ágoston a korondi kerámia motívumrendszeréről, a védjegy megőrzéséről beszél. A szünet előtt pedig még meghallgatható lesz Darvas-Kozma József, a Csíkszeredai Millenniumi-templom plébánosának Márton Áron Erdély püspökéről szóló bemutatója.
A szünetben a helyi plébániatemplomban megnyitják a Márton Áron püspök életéről szóló kiállítást, majd újra a szükségtemplomban folytatódik a program: Koszta Zoltán népművész a honfoglaláskori katonai ruházatokat mutatja be, majd Kaszás Géza a Lovasíjász filmjét vetítik. Az ebéd után sportfoglalkozásokat tartanak. Vasárnap a szentmisét és a cserkészek fogadalomtételét követően délután táncházban rophatja az ifjúság. A tábor hétfőn zárul, a déli 12 órakor a kontumáci templomnál kezdődő Nagyboldogasszony-napi búcsús szentmisével.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro2016. augusztus 11.
Könyv a mikrofon szerelmesétől
Hosszú beszélgetéseknek eredménye az a könyv, amelyet szerdán mutattak be a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia tanácstermében. Toth Béla, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa foglalta kötetbe hosszú rádiós pályafutását.
A könyv tulajdonképpen vallomáskötet – mondta a Vásárhelyi Hírlapnak Toth Béla –, hangsúlyozva, hogy nem dokumentumkötetet írt, hanem saját szubjektív élményeit örökítette meg mindabból, amit a Marosvásárhelyi Rádió 1958-as indulásának első napjától kezdve megélt.
Bár a könyv borítója megtévesztő lehet, két szerző dolgozott rajta: Toth Béla, aki elmeséli a történeteit és kollégája, Sármási-Bocskai János, aki hangrözítőre vette, majd számítógépbe írta az elhangzottakat.
Ez a kötet egy szeletnyit mutat be a tartalmas, izgalmas, kalandoktól sem mentes, nehéz időket is megért életpályából – ajánlja a kötetet Sebestyén Péter plébános, aki irigylésre méltónak nevezi a „mikrofon szerelmesének” az életkedvét, lelkesedését, ami még ma is jellemzi a 75 éves Toth Bélát, aki mind a mai napig fáradhatatlanul dolgozik, terepre jár, riportozik, interjúkat készít, műsort vezet, tájékoztatja Székelyföld hallgatóit.
Ezt hangsúlyozza Sármási-Bocskai János társszerző is előszavában, aki arra mutat rá, hogy egy intézmény életében is jelentős idő az 58 év, de az sem mindenkinek adatik meg, hogy láthassa azt az intézményt megszületni, „felcseperedni” és „nagykorúvá” válni. Márpedig nem csak látta, de mindennek aktív résztvevője is volt a rádió-szerkesztő, aki műszaki operatőrként kezdte, majd fokozatosan fejlesztve magát vált szerkesztővé.
„Ez a könyv úgy született, hogy mentünk-mentünk, kiszállásokra jártunk, és az autóban beszélgettünk. Meséltem a kezdetekről, a nehéz időkről, kollégákról, élményekről. Ifjú kollégám, Sármási-Bocskai János hallgatta-hallgatta, és felvetette az ötletet, hogy ne csak meséljem a történeteimet, írjam is meg” – osztotta meg a kötet születésének előzményeit Toth Béla, aki a „tanítványa” hosszas biztatására mikrofonba mondta mindazt, amiről úgy vélte, érdekelheti az olvasókat, a rádió hallgatóit.
A beszélgetéseket hosszú órákon át, több alkalommal rögzítették, azokat Sármási-Bocskai János folyamatosan begépelte, többszöri egyeztetés után szerkesztette, mígnem másfél éves munka után összeállt a kötet. Társszerzőként tekintenek egymásra, hiszen – ahogy mondták – egyikük nélkül nem születhetett volna meg a könyv.
Antal Erika
Székelyhon.ro2016. augusztus 11.
Az idő nem nekünk dolgozik
Azt egyetlen józan paraszti ésszel gondolkodó választópolgár sem tagadhatja, hogy az erdélyi magyar politikai osztály megújulásra szorul.
Állításom melletti érvként elég, ha arra a jobb ügyhöz illő következetességre utalok, amellyel a rendszerváltás óta eltelt bő negyed évszázad alatt választottjaink az autonómiaküzdelmet elszabotálták.
A jóra való restség a legkevesebb, amivel képünk viselőit vádolhatjuk. Az autonómia ügye mellett, van még néhány tehertétel az RMDSZ listáján, mint például az anyanyelvi oktatás – igen, az óvodától az egyetemig terjedő önálló állami oktatási rendszer –, vagy Székelyföld elmulasztott gazdasági fellendítése, ami túlélésünket veszélyeztető, súlyos demográfiai következményekkel járt és járhat a jövőben.
Négy esztendővel korábban, az akkori választási kampány alatt, őskövületeknek merészeltem nevezni azokat az RMDSZ-es törvényhozókat, akik a rendszerváltás óta folyamatosan ott üldögélnek a parlamenti bársonyszékekben. Megjegyzem: jó pénzért. Ha csak az „üldögélés” lenne a legnagyobb bűnük, de szavazataikkal tevőlegesen is ártottak – méghozzá folyamatosan! – a választóiknak. Meg is kaptam a magamét állítólagos szemtelenségemért…
Újabb négy esztendő – számukra újabb jól fizető mandátum, ami után szép kis nyugdíjpótlék jár – elteltével ma már elkerülhetetlen a generációváltás a politikai érdekképviseletben is. Ezt némely helyeken maguk az érintettek is felismerték, csakhogy ugyanők mintha az utódlásról is jó előre gondoskodtak volna… Legalábbis az ilyen irányú szándék megvan bennük. A kérdés: sikerülhet-e nekik? Pontosabban: sikerült-e annyira maguk alá gyűrniük a „szövetséget”, annyira felszámolniuk a belső pártdemokráciát, hogy ezt megtehessék? Az előjelek nem túl biztatók. Kinek-kinek tudomása lehet közvetlen környezetéből hasonló próbálkozásokról, amikor a visszavonuló saját fiát, de legkevesebb – fedjen ez bármit is – mentoráltját, klientúrájának tagját próbálja helyzetbe hozni, törvényhozói tisztségbe juttatni. Nyilván azzal a hátsó szándékkal, hogy bábjai kedve szerinti mozgatásával megőrizze befolyását. Hogy ez színtiszta kontraszelekció, magyarán: gazemberség, az látszólag senkit sem zavar…
Mindezek ismeretében kimondható: az erdélyi magyar politikai osztály megérett a lecserélésre. Nem holnap, nem holnapután – ma van, lenne szükség erre. Mert újabb – politikai semmittevéssel, legjobb esetben pótcselekvéssel eltölthető – negyedszázadunk már nincs. Az idő nem nekünk dolgozik.
Szentgyörgyi László
(Központ.ro)
itthon.ma//szerintunk2016. augusztus 12.
A Lázár-kastély többségi tulajdonosa kapta idén a Hargita megyéért Díjat
Hargita Megyéért Díjjal tüntette ki a megyei önkormányzat Lipthay Antalt, a Gyergyószárhegyi Lázár-kastély többségi tulajdonosát a Csíkszeredai megyeházán augusztus 12-én megtartott dísztanácsülésen.
A Hargita Megyéért Díjat évente adják át, és olyan személyek részesülnek az elismerésben, akik kiemelkedő tevékenységükkel helyi és országos szinten egyaránt hozzájárultak a megye jó hírének öregbítéséhez – tájékoztat közleményben a megyei tanács sajtószolgálata. Borboly Csaba megyei önkormányzati elnök a dísztanácsülésen köszönetet mondott Zsombori Vilmos korábbi elnöknek, hiszen a Hargita Megyéért Díjat ő alapította 2001-ben az akkori testülettel.
Az idei díjazott mecénási tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy Hargita megye kulturális és turisztikai szempontból fejlődjön – mondta el Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. A Lázár-kastély többségi tulajdonosa részét a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozta, amellyel feloldhatja a több éves jogi hercehurcát, fogalmazott az alelnök. Mint mondta, biztos benne, hogy a helyi polgármesteri hivatal a továbbiakban is segíteni fogja a kastély ügyét, majd bejelentette az idei díjazottat, Lipthay Antalt.
Lipthay megköszönte a kitüntetést és a megható gondolatokat, amelyek, mint mondta, tovább erősítik Székelyföld iránti elkötelezettségét. Céljuk az, hogy gyarapítsák Székelyföld kulturális értékeit. A Lázár-kastély Székelyföldről üzen a nagyvilágnak, ezért a továbbiakban is kulturális központként kell működnie, szolgálva a térség hagyományait – fogalmazott.
Székelyhon.ro2016. augusztus 12.
Múlt és jövő találkozásánál (Húszéves a belvárosi református templom)
Egy közösség múltjában mindig vannak olyan mérföldkövek, amelyek döntő módon befolyásolják jelenét és jövőjét egyaránt. Ezek azok a meghatározó pontok, amelyeket általában – joggal vagy némi túlzással – történelmi pillanatoknak nevezünk, és amelyek megadják az adott közösség további létének irányát. És ha néha megállva a rohanásban visszatekintünk számba venni ezeket a múltbeli eseményeket, akkor bizony rádöbbenünk arra, hogy mindennapi panaszaink, elégedetlenkedéseink mellett van, amiért hálásak lehetünk.
Ilyen hálával készülnek ünnepre a Sepsiszentgyörgyi belvárosi református gyülekezet hívei, amikor a vasárnapi istentisztelet alkalmával templomuk felszentelésének 20., gyülekezetük fennállásának 35. évfordulóján mondanak köszönetet a történelem Urának azokért az áldásokért, amelyek által valóságosan is megmutatkozott a gyülekezetszervezés és a templomépítés nehéz és küzdelmes, de annál szebb munkájában. Mert emberé mindig a munka, de Istené az áldás. Ezzel a meggyőződéssel végezte szolgálatát 23 éven keresztül nt. Pap Sándor, a gyülekezet első lelkipásztora is. A nyolcvanas évek vészterhes időszakában állandó ellenszélben kellett pásztorolnia és összekovácsolnia a frissen alakult gyülekezeti közösséget, miközben egyetlen percig sem mondott le a belvárosi reformátusok nagy álmáról: hajlékot építeni Istennek. Az ő tollából származik az egyházközség históriás könyvében 1989. december 22-én kelt bejegyzés: „Isten levette rólunk a kommunizmus jármát. Szabadok vagyunk! Nem kell már szépnek s jónak mondanunk azt is, ami nem tetszik.” És innentől kezdve léphetett a gyülekezet a megvalósítás útjára, amely aztán 1996-ban teljesedett ki a megépült templom felszentelésével.
Az eddig megtett utat ismerteti dr. Kinda Eleonóra vallástanárnőnek erre az alkalomra megjelentetett kötete, amely összefoglalja egyrészt az emberi munkát, másrészt hűen tükrözi Istennek az ő népe életében megmutatkozó áldásait, és amelynek bemutatása egyik színfoltját képezi majd a hálaadó istentiszteletnek. Egy olyan alapos forráskutatás nyomán született igényes, követhető és olvasmányos könyvet vehet kezébe az olvasó, amely lényegében elénk vetíti az egész Sepsiszentgyörgyi reformátusság múltját, de különösképpen a belvárosi gyülekezet szervezésének, életének és a templomépítés folyamatának részleteit.
A belvárosi református templom megépülése óta eltelt két évtized talán nem olyan hosszú idő. Sőt, mondhatni, a történelem eseményeinek sorában mintegy beleolvad az észrevehetetlenségbe. De hogy ne így legyen, arról gondoskodnak azok, akik részei és alakítói lehettek a belvárosi gyülekezet rövid történetének. Joggal nevezhetjük őket – a munkában elöljáró presbitereket és a jó lélekkel, vállat váll mellé vető gyülekezeti tagokat egyaránt – Isten munkatársainak az ő Anyaszentegyházának építésében. Ők azok, akik most megállnak a múlt és a jelen találkozási pontjánál hálát adni az isteni kegyelemért, és ott lesznek talán gyermekeik, unokáik is átvenni és a hit erejével továbbvinni atyáik örökségét. Mert a történelem alakítóinak lenni nagy kiváltság, de Istentől kapott felelősségteljes szolgálat is egyben.
Sánta Imre
Dr. Kinda Eleonóra A Sepsiszentgyörgyi belvárosi református egyházközség története /Sepsiszentgyörgy, 2016/
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. augusztus 12.
Az igazi bűnösök
Kiengedték, illetve hazaengedték félévi bezártság, raboskodás, sanyargatás után a két székely „terroristát” az előzetesből. Hat hónap sem volt elég, hogy bizonyítékokat találjanak a nyomozó hatóságok arra vonatkozóan, mi különös történt volna 2015. december elsején Kézdivásárhely főterén az addig sohasem tartott, megfélemlítő katonai felvonulás alkalmával.
Nem történt semmi, csak a nagy büdösség, hiszen a vád, hogy robbantani akartak, nem igazolódott be. Megtörtént a megfélemlítő eljárás, a két képzeletbeli székely terrorista letartóztatása. Gondolom, a hatóságok szégyenletükben most hazaengedték őket, de miért is? Ha ez az állítólag elképzelt, de megvalósításhoz közel sem levő „robbantás” nem okozott semmiféle anyagi, erkölcsi, de még politikai kárt sem, akkor mi van a naponta történő súlyos, sokszor halálos eseményekkel, amelyekről az állami szervek hanyagsága, nemtörődömsége tehet? Megemlítek ízelítőül pár esetet a sok ezerből, amelyek sokkal nagyobb méretűek, mint a Kézdivásárhelyi „robbantásos” ügy.
A közutak rossz állapota miatt naponta törnek autók és emberi nyakak.
Az árvizek falvakat, városokat, mezőket mosnak el, mert nincs védőgát.
Az erdők letarolásával megváltozott a klíma.
A régi történelmi épületekről hull a vakolat és a tégla az emberek fejére. A Bukaresti Colectiv Klubban kitört tűz, illetve a védelmi rendszer hiánya 60 halálos áldozatot követelt. A hamisított fertőtlenítőszerek gyártása és forgalmazása az egészségügyben felmérhetetlen károkat okozott. A kórházak hiányos felszerelése és az emberi tényezők szintén.
Az Argeş megyei rabszolgatartók évekig (2008 óta) fenntartották törvénytelen birodalmukat. A sort lehetne folytatni, de ezek után már megkérdezhetjük: melyik tevékenység, illetve nemtevékenység a súlyosabb Románia-szerte? Az-e, amit csak elképzelt valaki, vagy az, ami megtörtént és történik naponta? A felelősek mégis szabadon járnak! Hogy nem tudták és tudják az illetékes megfigyelő és nyomozó szervek leleplezni az igazán nagy, súlyos törvényszegéseket, ami valóban lényeges lenne?
Még a tömlöcök működtetését sem képesek biztosítani – vagy cserélni kell játékosokat? Csak csodálkozom azon, hogy Romániában német a király, német az államelnök, német a hírszerző szolgálat főnöke, német a nemzeti futballcsapat edzője, és mégis... N. Kányádi Mihály,
Szentivánlaborfalva
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. augusztus 12.
Szászrégeni Magyar Napok
Az RMDSZ szászrégeni szervezete, a Kemény János Művelődési Társaság, a Humana Regun Egyesület, a Szászrégeni Ifjúsági Szervezet, a Rákóczi Szövetség szászrégeni szervezete, az RMDSZ szászrégeni nőszervezete és a Csillag Egyesület szervezésében augusztus 18-án, csütörtökön kezdődik a IV. Szászrégeni Magyar Napok rendezvénysorozata. Csütörtök délután 6 órakor a radnótfájai református kistemplomban bemutatják a Bernády, a városépítő című könyvet. Meghívottak: Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumi elnöke, Nagy Miklós Kund, Pál-Antal Sándor, Fodor János szerkesztők. Ugyanitt péntek délelőtt 11 órakor kezdődik a középiskolás diákok Réges- Régen című történelmi vetélkedője. Délután 3 órakor Nagy Attila tanár történelmi sétára hívja az érdeklődőket, gyülekező az evangélikus templom előtt. Délután 6 órakor Magyarságunk régen és ma címmel gálaműsor kezdődik az Eugen Nicoara művelődési ház nagytermében. Ekkor díjazzák a vetélkedő nyerteseit, és kiosztják az idei életműdíjakat, majd a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében kenyéráldásra kerül sor, végül a nagykőrösi Kőris kamarakórus mutatja be díszelőadását. Szombaton reggel a Lendület sportpályán kispályás labdarúgó-bajnokság kezdődik.10 órakor a művelődési ház nagytermében a Kicsi vagyok én, majd megnövök én... című előadásra kerül sor, a magyarrégeni 37-es számú Koós Ferenc cserkészcsapat szervezésében pedig cserkésznap kezdődik. Délután 5 órakor a DIO Ház tárlatnyitónak és zongorakoncertnek ad otthont. Az érdeklődők Kalabér Tímea másodéves egyetemista festészeti kiállítását tekinthetik meg, zongorázik Osváth Hunor, a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia negyedéves hallgatója. Este 7 órától a szervezők klubestre hívják a szászrégenieket a radnótfáji volt kultúrotthonba (Crizantema étterem). Vasárnap reggel 9 órakor gulyásfőzés, 10 órakor sportversenyek kezdődnek a sportpályán. Délelőtt 10 órakor tartják a radnótfáji nagytemplomban az elszármazottak találkozóját. Délután 1 órakor a sportpályán szászrégeni néptánccsoportok lépnek színpadra. Este 7 órakor a Republic koncertezik, majd lampioneregetéssel zárul a program.
Népújság (Marosvásárhely)2016. augusztus 12.
Miért jó ibolyásnak lenni?
Élmények, összetartozás, összetartás, magyarságtudat erősítése, hagyományok ápolása. Csak néhány számukra nagyon fontos szó. Ennek jegyében telt a nagyzerindi és feketegyarmati gyerekek hete.
Múlt szerdán Mikus Éva meghívására, felejthetetlen napot töltöttek a Gyulai Várfürdőben, majd péntek este Szilágyi András koreográfus meghívására eleki táncházban vettek részt. Szombaton a Kisibolyások Pap Márta vezetésével a Simonyifalvi Napokon álltak helyt, mert az Ibolya néptánccsoport már hajnalban útra kelt Komlósi Róbert, örök sofőrünk, Molnár Imre és jómagam kíséretében a Somogymegyei Nagyberkibe, a Határon túli Magyar Ifjak Találkozójára. Érkezés és szervezési feladatok után Deák Gyula polgármester nyitotta meg a rendezvényt, majd Papp Lajos szívsebész és magyarságkutató előadását hallgathattuk. Ezután léptek színpadra a táncosok, a helyieken kívül a bécsi Délibáb Néptánc és Kulturális Csoport, a Nádasi Ifjúsági Csoport Szlovákiából, a nádasi gyerekek Horvátországból, és az Ibolya Néptánccsoport Romániából. Szívszorító és szívderítő is volt látni, hogy Magyarország közepén, elcsatolt területeken élő csoportok hogyan járják a magyar táncokat!
A program a Táltos Dobosok előadásával, tábortűzzel, ismerkedéssel és karaokeval ért véget. Vasárnap az ünnepi mise után a trianoni emlékműnél ünnepi előadás keretein belül minden elcsatolt területről érkezett csoport elhelyezett egy marék anyaföldet. Délután az ifjúság a desedai strandon pihent, majd Kaposvár főtérével ismerkedett. Ezúton mondunk köszönetet támogatóinknak, vendéglátóinknak és Heizler Ilonának, hogy ránk talált. Sok élménnyel, dicsérettel a tarsolyukban, késő délután indult haza a csapat, hogy szerdán ismét egy hosszú útra induljanak...
Kiss Csilla
Nyugati Jelen (Arad)2016. augusztus 12.
Debreceni tanácskozás a határon átnyúló román–magyar projektekről
Roxana Iliescu, a Temes Megyei Tanács alelnöke a hét elején Debrecenben részt vett a román–magyar határ két oldalán található nyolc megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád, illetve Bihar, Szatmár, Arad és Temes) képviselőinek tanácskozásán. A találkozó fő célja a határon átnyúló együttműködések fejlesztése és az európai források lehívása volt, amelyek az INTERREG V-A Románia–Magyarország Program 2014–2020 keretében pályázhatók meg.
A Románia–Magyarország INTERREG-programról már megjelent a pályázati útmutató, amelyet nyilvános vitára bocsátottak. Ez a program képezi az alapját 2014–2020 között a határon átnyúló fejlesztéseknek. A magyar–román határszakaszon a nemzeti társfinanszírozással együtt összesen 231 861 763 euró áll rendelkezésre a fejlesztések megvalósítására, ebből 189 138 672 euró vissza nem térítendő európai támogatás. A stratégiai projektek finanszírozásának 85%-át az Európai Regionális Fejlesztési Alapból biztosítják, 13%-ot a román állam fedez, a fennmAradó 2%-ot saját erőből kell előteremtse a pályázó.
„Az INTERREG V-A Románia–Magyarország Program jelentős európai források felhasználását teszi lehetővé, ezért rendkívül fontos Temes megye számára – nyilatkozta Roxana Iliescu –, a Temes Megyei Tanács új vezetősége aktívan részt vesz a program lebonyolításában. Egy stratégiai projektünket, a mezőgazdasági termékek begyűjtésére, tárolására és értékesítésére szakosodott megyei központot is ezeknek a forrásoknak a felhasználásával szeretnénk megvalósítani. Az a célunk, hogy az előző adminisztrációnál lényegesen több európai forrást használjunk fel Temes megye fenntartható fejlesztése érdekében.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2016. augusztus 12.
Új helyszínen a Mimesis fesztivál
A hajdani New York (Continental) szálló helyett ezúttal a Bánffy-palota pincéjét lakják be a művészek augusztus 15-e és 21-e között, a Kolozsvári Magyar Napok keretében immár negyedik alkalommal megszervezett Mimesis Kortárs Vizuális Művészeti Fesztivál résztvevői. Elismert romániai és külföldi művészek mellett idén is lehetőségük nyílik a pályájuk elején tartó fiataloknak, hogy alkotásaikat a nagyközönség elé tárják.
Márkos Tünde főszervező, az Origo Kulturális Egyesület elnöke a tegnapi beharangozó sajtótájékoztatón kifejtette: szomorúan vették tudomásul, hogy nem sikerül kibérelni a helyszínt, amely a korábbi években valóságos művésztanyaként működött. A Magyar Napok szervezői részéről viszont csakhamar érkezett a felajánlás, hogy beköltözhetnek a Bánffy-palotába, ami nagyon megtisztelő a számukra. Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője megjegyezte: remélik, nem sínyli meg a rendezvény a helyszínváltozást, kétségtelen viszont, hogy a Művészeti Múzeumban berendezett másik két tárlat és a fesztivál együttesen is sajátos hangulatot kölcsönöz majd a helyszínnek.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)2016. augusztus 12.
Hat évvel az európai átlag alatt a várható élettartam Romániában
Romániában a születéskor várható élettartam 75 év, derül ki azokból az adatokból, amelyeket a hónap elején tett közzé az Eurostat. Ez majdnem hat évvel kevesebb az uniós átlagnál, de még a szerbiai mutatóknál is alacsonyabb. Ha Románia komolyan azt akarja, hogy az európai ranglistán minél feljebb kerüljön, és minél hamarabb érje el az uniós átlagot, radikálisan kell javítania egészségügyi rendszerén – áll abban az elemzésben, amit a cursdeguvernare.ro tett közzé csütörtökön.
Az adatok szerint az európai uniós országok listáján Románia hátulról a negyedik helyen áll a születéskor várható élettartamot illetően, és utolsó előtti helyen a 65 évesek várható élettartamát tekintve, közvetlenül Bulgária előtt. Az idős férfiak várható élettartamát illetően Románia hátulról az ötödik helyen van, megelőzve Magyarországot, ahol az adatok szerint ebben a kategóriában még rosszabb a helyzet.
Az Európai Unió tagállamainak felében a 65 évesek várható élettartama átlagosan húsz év. Franciaország áll a legjobban: itt a 65 éves kort elértek még hátralevő éveinek átlagos száma 22 év. A francia férfiak átlagosan 84,7 évig élnek, és 19,7 évig élvezik a nyugdíjukat, a nők pedig 89 évig, és 24 évig, közel negyed századig nyugdíjasok.
Szabadság (Kolozsvár)2016. augusztus 12.
Szucsági közösségi napok
A Zúgóberek Kulturális Egyesület augusztus 13-án és 14-én szervezi meg a Kolozs megyei Szucságon a X. Györffy György Közösségi Napokat. Augusztus 13-án, szombaton 10.30-tól faültetéssel kezdődik az esemény, amelyre elsősorban a gyermekeket várják, majd ugyancsak nekik szól a Keljfeljancsi Bábszínház műsora 11 órától. Délután 2 órakor kezdődik a főzőverseny, majd a közösségi napok ünnepélyes megnyitóját szombat délután 5 órára tűzték ki.
Szabadság (Kolozsvár)2016. augusztus 12.
Kalotaszeg elfelejtett kutatója, Végh Olivér
„Kalotaszegről sokan és sokat írtak, feltérképezték földrajzát, összegyűjtötték helyneveit, bemutatták páratlan népviseletét, régi motívumokat őrző varrottasait, fafaragását, de a vidéken egykor virágzó fazekasság vizsgálatára hosszú ideig nem került sor. A vidék tárgyi néprajzából hiányzó fejezetre, e fehér foltra nehezen találunk magyarázatot, mivel a régiségben a kalotaszegi házak falait a fogasokra-tálasokra akasztott kancsók, tányérok borították és az impozáns méretű kemencék füstfogói, amelyeket csillogó zöldmázas vagy festett csempék borítottak, a lakások legfeltűnőbb díszeit alkották. Furcsa, de a szakirodalomban kialakult egy olyan megalapozatlan vélemény, miszerint Kalotaszegen régen nem volt feltárásra méltó fazekasság.”
Ez a téves vélemény jelentette azt a kihívást, amelyre Végh Olivér, Kalotaszeg elfelejtett kutatója a vidék fazekasságának feltérképezésével válaszolt, és másfél évtizedes kutatómunka eredményeként megírta úttörő monográfiáját, A kalotaszegi fazekasság címen (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977), amelyben bebizonyította, hogy Kalotaszegen több évszázadon keresztül folyamatosan fejlődő fazekasság létezett.
A néprajzi múlt iránt érdeklődő olvasóban felvetődik a kérdés: ki volt Végh Olivér, és hogyan született meg a fazekassággal foglalkozó kitűnő monográfiája? A kérdés felvetése nagyon is indokolt, hiszen szerzőnk neve kimAradt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon V/2. kötetéből (Bukarest-Kolozsvár, 2010) holott az alapító szerkesztők szempontjai szerint mint önálló kötettel rendelkező szerzőnek ott helye lett volna, de neve a Budapesti kiadású Magyar Néprajzi Lexikonban sem szerepel.
Pótoljuk ezt a hiányosságot! Végh Olivér Kalotaszeg központjában, Bánffyhunyadon, 1936-ban született tisztviselő családban. Az általános iskola hét osztályát szülővárosában, a középiskolát 1953-ban Kolozsváron, a 2. számú Magyar Fiúközépiskolában (volt Református Kollégium) végezte. Középfokú tanulmányai után a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem vegyészmérnöki karára felvételizett, ahol 1958-ban szerzett diplomát. Az egyetem elvégzése után a Kolozsvári Bőr- és Cipőgyár (Clujana) vegyészeti laboratóriumának kutatómérnökeként dolgozott és csersavkutatással, műbőrkidolgozással foglalkozott, később pedig a kalotaszegi csempék ólommázainak analízisét is itt végezte el.
Sebestyén Kálmán
Szabadság (Kolozsvár)2016. augusztus 12.
Példaértékű többnyelvűség Nagybányán
Ellenszavazat nélkül fogadta el a nagybányai önkormányzat csütörtökön azt a határozatot, amely alapján háromnyelvű helységnévtáblát helyeznek ki a város bejáratainál. A határozattervezetet nem a kéttagú RMDSZ-frakció, hanem a polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármester, Marinel Rob terjesztette be. A dokumentum szerint a helységnévtáblára a város román, magyar és német megnevezése – Baia Mare, Nagybánya, Neustadt – kerül fel.
Vida Noémi, Nagybánya alpolgármestere a Krónikának elmondta, egyeztetések következtében döntöttek arról, hogy a megbízott polgármester terjessze be a kezdeményezést, mivel így sokkal nagyobb volt az esély arra, hogy a képviselőtestület rábólintson a javaslatra. Vida úgy véli, ha az RMDSZ terjesztette volna be a határozattervezetet, azt akár politikai kezdeményezésnek is minősíthették volna. „Végül nekünk kedvezett a csillagok állása” – jegyezte meg.
Az RMDSZ-es alpolgármestertől azt is megtudtuk, a többi párt frakciója között volt olyan, amelyik korábban nem támogatta a kezdeményezést, viszont az utolsó pillanatban mégis igennel szavazott. Vida Noémi elmondta továbbá, a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése többek közt az Európa Kulturális Fővárosa cím elérésében válhat a város javára. Vida szerint Nagybánya eséllyel küzd a a 2021-es címért, jelenleg csupán négy várossal verseng.
Bár Nagybányán a német lakosság aránya elenyésző, az őket képviselő Német Demokrata Fórum tagja a városi önkormányzatban többségben lévő Koalíció Nagybányáért (Coaliţia pentru Baia Mare) nevet viselő szerveződésnek, így nem volt kérdés, hogy három-, és nem kétnyelvű helységnévtáblákról fog szólni a tervezet – magyarázta lapunknak Vida Noémi. Az alpolgármester rámutatott, az önkormányzat által elfogadott határozatot Máramaros megye prefektusa még megvétózhatja, azonban reméli, hogy ez nem fog megtörténni.
Vida Noémit arról is kérdeztük, hogy a megyeszékhely lakosságának 10 százalékát kitevő magyarság érdekképviseletének milyen további magyar vonatkozású céljai vannak a közeljövőben. Vida Noémi a nagybányai magyar oktatáshálózat megtartását és fejlesztését, illetve a műemlékek többnyelvű feliratozását nevezte prioritásnak. A műemlékeket elhelyezkedés szerint rangsorolnák, a központiakkal kezdenék a feliratozást, így haladva a város szélei felé. Ennek a kivitelezésére legfeljebb két hónap múlva számíthatunk az alpolgármester szerint.
Kovács Richárd RMDSZ-es önkormányzati képviselő csütörtöki Facebook-bejegyzésében történelmi pillanatnak nevezte a döntést, hiszen a város magyarsága „megkapja a méltó tiszteletet, anyanyelvén is olvashatja a város nevét”. Az önkormányzati képviselő szerint „Nagybánya belépett az igazi európai szellemű városok közé, ami a kisebbségi jogokat illeti”.
A törvények egyébként csak azokon a településeken írják elő a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, ahol egy kisebbség helyi aránya meghaladja a húsz százalékot. A 115 ezer lakosú Nagybányán a lakosság 10,3 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. Romániában eddig elsősorban azokon a településeken kerültek ki a törvényes kötelezettség híján is román-magyar-német helységnévtáblák, amelyeken korábban a lakosság jelentős hányada német nemzetiségű volt. Így Brassóban, Nagyszebenben, Segesváron, és Temesváron is háromnyelvű táblák jelzik a település nevét.
Mint ismeretes, a Kolozsvári magyarságnak mindeddig annak ellenére nem sikerült elérni a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, hogy az erre vonatkozó törvény 2001-es elfogadásakor még az 1992-es népszámlálás adatai voltak érvényben, amelyek szerint meghaladta a 20 százalékot a város magyar lakosságának az aránya. A legutóbbi népszámlálás alapján a magyarok a kincses város lakosságának 16 százalékát teszik.
Gyergyai Csaba, Sárosi István
Krónika (Kolozsvár)2016. augusztus 12.
A vezetés művészetéről
A váradi PKE-n szervezett XIII. Kárpát-medencei Nyári Egyetem ötödik napján több érdekes előadást hallgathattak meg a résztvevők.
Először Mérő László matematikus, író, publicista tartott előadást az innováció gazdaságtanáról és pszichológiájáról, ezt követően pedig Metz Rudolf Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának segédmunkatársa tartott szekcióelőadást Innovatív vezetés a politikában és a társadalomban címmel. Ez utóbbi értekezés vezérfonalát ismertetjük.
Vezetésművészet
Metz Rudolf Tamás a vezetés művészetéről beszélt, és ebben a megközelítésben négy kérdésre kell válaszolni: arra, hogy kik vagyunk, mit akarunk, hogyan kívánjuk elérni céljainkat, és miért kell elfogadniuk a kortársaknak a céljainkat. A vezetés művészetében mindegyik kérdéshez társul egy művészeti ág, az első kérdéshez a filozófia, a másodikhoz a szépművészet, a harmadikhoz a harcművészet, a negyedikhez pedig a retorika, és e párosítások eredménye egy termék, vagy vezetés és művészet allegóriáját folytatva, egy alkotás: az első kérdésre válaszolva megteremtődik az identitás, a második kérdés nyomán megszületik a stratégiai vízió, a harmadik kérdés válaszából a taktika körvonalazódik, míg a negyedik kérdésre adott válasz a meggyőző kommunikációt eredményezi. Metz Rudolf Tamás szerint ezt a modellt alkalmazta Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a migránsválság kezelésében mutatott vezetői magatartására. A kik vagyunk kérdésre Orbán Viktor egy olyan típusú választ adott, amelyben élesen különválik a „Mi”, vagyis a keresztény európai kultúrájú ember, valamint az „Ők”, az iszlám vallású, idegen kulturális gyökerekkel rendelkező bevándorlók köre. A magyar miniszterelnök és a magyar kormány stratégiai víziója az, hogy a migrációs folyamatot fékezni kell, lehetőleg meg kell szüntetni, és ennek a stratégiának a taktikai eszköze többek között a határzár, a plakátkampány, valamint a nemzeti konzultáció, míg az utolsó kérdésre adott válaszban az fogalmazódik meg, hogy túl sok migráns érkezik Magyarországra, a kormány erre az érvre építi fel meggyőzni akaró kommunikációját.
Pap István
erdon.ro2016. augusztus 12.
Szalacsi templombúcsú: “A hit a lélek szappana”
A szalacsi falunapokat a kezdetektől a római katolikus templombúcsú környékére illesztették”, azzal számolva, hogy ilyenkor szinte mindenki hazatér. Nem volt az másképp a 20. falunapon sem.
A vasárnap déli és kora délutáni fő program a két templomban zajlott, tizenkét órakor kezdődött a Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt plébániatemplom búcsúünnepe, míg 15 órától a református templomban volt istentisztelet. A római katolikus templomban a szentmise főcelebránsa dr. Rencsik István plébános, teológiaprofesszor volt, aki Szalacs szülötteként tért haza, hogy átvállalja az ünnepi szentmise “levezetését”. Az idei búcsúkor is zsúfolásig megtelt a templom az éppen papi csere alatt lévő egyházközségben, ahonnan Pitó Lajos addigi plébánost Monospetribe helyezte Böcskei László püspök, míg a szalacsi plébániát Scheck László, eddigi telegdi plébános atya kapta. A búcsú lehetőséget adott arra, hogy a szalacsi és szilágypéri katolikusság, no meg a vendégek számára Májernyik Mihály körzeti esperes-plébános bemutassa az új szalacsi plébánost is. Az ünnep színvonalát emelte Mihály Balázs érkeserűi plébános gyönyörű énekléssel párosult kántori szolgálata.
Vagy van, vagy nincs
A szentmise bevonulással kezdődött, ahol a több mint tíz ifjú ministránst kísérték a vendégként jelenlévő papok. A szalacsról elszármazott, életereje teljében álló, kitűnő orgánummal és kiejtéssel megáldott Rencsik István nagyszerű prédikációjában fejtette meg, próbálta a hívek tudatába, szívébe és lelkébe elültetni a Szent Szűz (Mária) szeplőtelen fogantatásának rejtélyét,megmagyarázva, hogy az ősbűn, Éva alakjában való megjelenése után Isten megadta a lehetőséget arra, hogy Éva leszármazottai között akadjon egy, Szűz Mária, aki a Megváltó világrahozatalával, a szeplőtelen fogantatással megadta az emberiség számára a nagy lehetőséget arra, hogy megszabaduljon az ősbűntől, a PAradicsomból való kiűzettetés okától. Egyúttal arra is figyelmeztette a híveket, hogy a “credo”, a hit, nem egy tapintható, megfogható valami- vagy van, vagy nincs. Aki igazán hisz, az megtisztul, mert a hívő ember a „jószagú” szappan nélkül is tiszta mAradhat. Az emberben mindig is dúlt a harc a jó és rossz oldal között. A hittől függ az, hogy mikor melyik oldal győz. Legyünk azon, hogy hitünk által mindenkor a jó oldal győzedelmeskedjék: a hit a lélek szappana, ami által minden bűnös ember, az egész emberiség megtisztulhat. Ezt bizonyítja Szűz Mária esete, aki által Isten a Megváltót adta a bűnös világnak.
Bemutatkozás
Ezután a hívek megkaphatták a szentostyát dr. Rencsik István és egyik vendégpap (szerzetes) kezéből. Az áldozás után véget ért a szentmise, de a kivonulás előtt még köszöntötték a jelenlévő polgármestert, az összes szilágypéri és más helyről érkezett vendéget, majd bemutatkozott Szalacs új plébánosa, Scheck László atya is, aki arra kérte híveit, hogy miként ő is igyekszik elfogadni a szalacsiakat, azok is igyekezzenek őt elfogadni. A kivonulás előtt még Mihály Balázs plébános-kántor vezényletével a sokadalom elénekelte a magyar és a székely himnuszt. Utána szeretetvendégség kezdődött a plébánián, majd a sokaság további falunapi programokon vehetett részt.
Bokor István
erdon.ro