udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 3271-3300 | 3301-3330 | 3331-3360 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. június 9.
Közigazgatási képzés magyar nyelven a BBTE-n
Az RMDSZ érdekelt a szakkifejezések anyanyelvi használatában
Magyar nyelvű, alap- és mesteri szintű közigazgatási képzést tervez indítani idéntől a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A közigazgatási anyanyelvű képzés fontosságáról és hasznáról önkormányzati vezetők értekeztek a BBTE egyik épületében megtartott kerekasztal-beszélgetésen. Magyar nyelvű, alapfokú közigazgatási képzés eddig csak a BBTE sepsiszentgyörgyi és szatmárnémeti kihelyezett tagozatán létezett, Kolozsváron nem, mesteri tagozat magyar nyelven pedig egyáltalán nem működött. – Tömbvidéken és interetnikus környezetben is nagyon fontos, hogy a közigazgatási szakkifejezéseket magyarul is használják azok, akik az adminisztrációt működtetik. Az RMDSZ ebben érdekelt, ezért vállalja az új közigazgatási képzés népszerűsítését. Meggyőződésünk, hogy az ügyintézésben dolgozók és dolgozni vágyók ennek köszönhetően még hatékonyabban szolgálják majd ki a magyar embereket – hangoztatta Kelemen Hunor.
A megbeszélés elején a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politika-, Közigazgatás és Kommunikációtudományi Kar dékánja, Călin Hintea a BBTE és különböző magyarországi egyetemek között eddig is létező, jól működő együttműködések fontosságát ecsetelte.
– Reméljük, hogy a szatmári és a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatunk mellett megvalósulhat az az álmunk is, hogy Kolozsváron magyar nyelvű közigazgatási alap- és mesteri képzést indítsunk. A BBTE eddigi gazdag – több mint 500 alap- és mesterképzési programot tartalmazó – oktatási kínálatát egészíti ki Kolozsváron a magyar nyelvű közigazgatási képzés. A hangsúly most is a minőségen van, hisz minden programunk esetében ezt célozzuk meg. A hivatalos visszajelzések, azaz a rangsorok is azt mutatják, hogy az egyetemen minőségi oktatás folyik – összegzett Sóos Anna. A rektorhelyettes elmondta: az új programot tartalmazó kormányhatározatot ugyan még nem bocsátották ki, de remélhetőleg július elejéig ez megtörténik. Amennyiben a kormányhatározat még várat magára, akkor az érdeklődők csak ősszel felvételizhetnek erre a szakra. Soós Anna rektorhelyettestől megtudtuk: Kolozsváron húsz ingyenes helyre lehet jelentkezni a közigazgatási alapképzésen, magyar nyelven, de lesznek tandíjas helyek is. A két kihelyezett tagozaton (Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön) is 20-20 ingyenes helyet hirdettek meg. A mesteri tagozaton a helyek száma még nem tisztázott.
– Kiváló kezdeményezésnek tartom a magyar nyelvű közigazgatási képzést. Ahhoz, hogy egy állam eleget tudjon tenni állampolgárai elvárásainak, hatékony és nagyon jól képzett közigazgatási szerkezetre van szüksége. Romániában még sok a tennivaló e téren is, hogy azt érezzük: az állam ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az adófizető elvár tőle – közölte Kelemen Hunor, majd a jelenlegi romániai közigazgatási szakemberhiányt említette.
Balogh Márton egyetemi oktató azt hangsúlyozta: céljuk az, hogy a képzési program minél inkább megfeleljen az elvárásoknak, ez pedig a gyakorlati és elméleti szakemberek közti kommunikációt feltételezi. Kiderült: az oktatók között magyarországi szakemberek is lesznek.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte: reméli, hogy ez az új szak majd gátat vet annak a régi beidegződésnek, miszerint „az elmúlt időszakban nagyon sokan azért iratkoztak be különböző képzésekre, hogy legyen egyetemi diplomájuk, és a közigazgatásban nagyobb fizetést kapjanak”. Megígérte: az elkövetkezőkben még jobban megerősítik az együttműködést a BBTE-vel. Kolozsvár alpolgármestere, Oláh Emese kifejtette: a közigazgatásban jól képzett, fiatal szakemberekre van szükség, és ezt elősegíti a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és a BBTE közti együttműködés tágítása is.
Markó Bálint rektorhelyettes pozitív fejleménynek nevezte Kolozsváron a magyar közigazgatási képzés beindítását, emellett a megyei adminisztrációkkal való jó kapcsolat kialakítását, az együttműködés és a tudásátadás jelentőségét hangsúlyozta.
– A magyar közigazgatási nyelvezet ismerete nagyon fontos. Még mos is előfordul, hogy egy magyarországi testvérvárosi vagy testvérmegyei kapcsolat során keressük a szavakat magyarul. A közigazgatási nyelvezetet az egyetemen kell elsajátítani. Szívesen vállaljuk, hogy a hallgatóknak szakmai gyakorlatot szervezünk – közölte Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke.
A Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Vákár István elmondta: Kolozs megyében is jól fognak a magyarul tudó közigazgatási szakemberek.
Gyergyóremete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér arra figyelmeztetett: az anyanyelvű közigazgatási képzés végzőseinek nagyon jól kell tudniuk románul is, illetve ismerniük kell a szakfogalmakat románul és magyarul, és egy felsőfokú román nyelvvizsga is jól fogna a székelyföldi önkormányzatokban dolgozó magyar személyeknek. Balla Ferenc, a Kolozs Megyei Tanács egyik RMDSZ-es tanácsosa már most megígérte, hogy beiratkozik a magyar közigazgatási mesteri képzésre. Lőrinczi Zoltán Kolozs megyei RMDSZ-es tanácsos azt vetette fel, hogy a közigazgatási szakot magyar nyelven végző fiatalokat egy-egy önkormányzat ösztöndíjjal támogathatná, így biztosítva be a szakképzett, fiatal munkatársat.
Fejes Zoltán Levente székely származású fiatal a líceumot magyar nyelven végezte, az egyetemen viszont románul tanult, hat éven át pedig a michigani egyetem doktori programjában vett részt. A büntető igazságszolgáltatásban kriminológusi végzettséggel rendelkező fiatalember a román és a magyar nyelv mellett az angol nyelv ismeretének fontosságát, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás elsajátítását hangsúlyozta.
Nagy-Hintós Diana Szabadság (Kolozsvár)2017. június 9.
Hírsaláta
ILYEN MEMORANDUMBÓL NEM KÉRÜNK. A „román egyesülés városává” nyilváníttatnák Nagyváradot helyi román – többek között a Nagyrománia Pártban is megfordult – történészek, az erre vonatkozó, magyargyalázó megfogalmazásokat is tartalmazó memorandumot pedig más helyi vezetőkkel együtt Pásztor Sándorral, a Bihar megyei önkormányzat elnökével is aláíratták volna, aki azonban erre nem volt hajlandó. A memorandum szerint 1918. október 12-én egy – az akkor egyébként mintegy 93 százalékban magyar többségű – Nagyváradon élő román ügyvéd, Aurel Lazăr házában fogalmazták meg azt a dokumentumot, amelyben kimondják a románok által is lakott kelet-magyarországi megyék elszakadását, Nagyváradot is az egyesülés városává nyilváníttatnák a kormánnyal és a parlamenttel – Araddal és Nagyszebennel egyetemben –, amelyek szerintük szintén „joggal vindikálhatják maguknak” a címet. A memorandumban Budapestet többek között „a magyar elnyomók fővárosaként” emlegetik, de emellett azon véleményüknek is hangot adnak, miszerint nekünk, magyaroknak hálásaknak kéne lennünk Romániának, mivel 1919-ben a román hadsereg verte le a Kun Béla-féle kommunista Tanácsköztársaságot. Érthető módon a magyarokkal szemben ilyen megfogalmazásokat használó memorandumot Pásztor Sándor, a megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke nem volt hajlandó aláírni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 9.
Az RMDSZ szerint törvénytelenül vették le a magyar utcanévtáblákat
Az RMDSZ szerint törvénytelenséget követett el a Maros megyei prefektus, amikor a marosvásárhelyi magyar utcanévtáblák eltávolítására utasította a polgármestert. Lucian Goga azonban azt állítja, jogerős bírósági döntés alapján járt el.
Az RMDSZ csütörtöki közleményében emlékeztet, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal az elmúlt héten a város magyar utcanévtábláinak leszerelésébe, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák román nyelvűre cserélésébe kezdett a Dózsa György úton. Kedden a szövetség marosvásárhelyi szervezete tiltakozott ez ellen, és írásban kért magyarázatot a kormányhivataltól az ügy kapcsán.
„Törvénytelenséget követett el, teljességgel kimerítette a hivatallal való visszaélés fogalmát és túllépte hatáskörét a Maros megyei prefektus akkor, amikor a marosvásárhelyi magyar nyelvű utcanévtáblák eltávolítására utasította a polgármestert úgy, hogy semmilyen erre vonatkozó törvényes alapot nem tudott megjelölni átiratában. (…) Amennyiben a prefektus nem vonja vissza azonnali hatállyal rendelkezését, az RMDSZ országos vezetősége határozott válaszlépéseket helyez kilátásba” – áll a szövetség csütörtöki állásfoglalásában, amelyben ugyanakkor felszólítják a prefektust, hogy vonja vissza „törvénytelen utasítását”, lehetővé téve a kétnyelvű utcanévtáblák visszahelyezését Marosvásárhelyen.
Lucian Goga prefektus az AGERPRES hírügynökség megkeresésére úgy nyilatkozott, a törvény szerint járt el, jogerős bírósági döntés alapján, amellyel érvénytelenítették a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló helyi tanácsi határozatot.
„A kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének nincs törvényes alapja, miután a 2015.05.28-i 150-es számú helyi tanácsi határozatot érvénytelenítette a bíróság. A törvényt tiszteletben kell tartani, nekem pedig az a feladatom, hogy őrködjek a törvények betartása felett. Nincs nekem semmi problémám a polgártársaimmal” – fogalmazott Lucian Goga.
Az RMDSZ állásfoglalását nem kívánta kommentálni a prefektus. Népújság (Marosvásárhely)2017. június 9.
Találkozót tart a magyar református diaszpóra Kanadában
Reformáció 500
Kanadában ezen a héten tartják a magyar református diaszpórának a reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezett találkozóját. Az esemény szerdán kezdődött és péntekig tart.
Vass Zoltán, a torontói Első Magyar Református Egyház lelkipásztora a közmédiának elmondta: a Niagara Falls-ban rendezett eseményre Kanadából, az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztráliából és Európából is érkeztek egyházi küldöttek. Egy szerdai kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők az egyházat érintő örömökről és problémákról beszéltek. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint a magyarországi református egyház zsinati elnöke azt mondta: bár országonként, régiónként jelentősen eltérő helyzetben vannak a közösségek, a résztvevők egyetértettek, hogy „mindenekelőtt az evangéliumi igehirdetésben kell megújulnunk”. Ebben van elrejtve az egyház jövője – tette hozzá.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, hogy a problémák ugyanazok a Kárpát-medencében és a diaszpórában is.
„Hogy valaki Bukarestben vagy Torontóban tűnik el a közösségéből, az elvileg mindegy” – fogalmazott. Mint mondta, úgy látják, csak az intézményhez tartozás segíti a közösséget abban, hogy megmaradhasson.
Ha valaki egyetlen intézménnyel sincs kapcsolatban, „annak veszélyben van a hite is, a gyülekezeti közössége, a vallásossága és az anyanyelve is” – vélekedett.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Kanadában folytat tárgyalásokat, és csütörtökön ellátogat a találkozóra.
MTI Népújság (Marosvásárhely)2017. június 9.
Árus Zsolt nem adja fel
A Hargita megyei törvényszék szerdán kimondott jogerős ítéletben törvényesnek találta azt a bírságolási jegyzőkönyvet, amelyet 2015 októberében Székelyföld határainak a kivilágításakor Gyergyószentmiklóson rótt ki a rendőrség a máglyához fát szállító személyre, amiért az szállítólevél nélkül fuvarozta Árus Zsolt udvaráról az általa törvényesen vásárolt faanyagot a tűzgyújtás helyszínére.
Amint Árus Zsolt emlékeztetett: a törvény értelmében 0,1 köbméter fölötti szállítmányok fuvarozásához kell szállítólevelet kiállítani, az ügyben eljáró rendőr pedig 0,12 köbméterre becsülte a szállítmány volumenét. A bíróság mind alapfokon, mind másodfokon elutasította azt a kérést, hogy pontosan mérjék meg a lefoglalt fa mennyiségét, és állapítsák meg, hogy a szállítmány a törvény hatálya alá esett-e. Árus Zsolt botrányosnak tartotta, hogy a bíró „megakadályozta az egyik felet, hogy bizonyítsa a maga igazát, majd igazat adott a másik félnek”, és kijelentette, a strasbourgi emberjogi bíróságon folytatja a pereskedést. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 9.
Strasbourgba kell menni (Székely szabadság napja)
A Maros megyei törvényszék jogerős ítéletében fenntartotta annak a bírságnak a kisebbik részét, amelyet Izsák Balázsra, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökére rótt ki a csendőrség a 2016-os székely szabadság napja szervezéséért. Az SZNT sajtószolgálata közölte, a tanács jogorvoslatért a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul.
A 2016. március 10-én tartott felvonulás miatt Izsák Balázst a Maros megyei csendőrség tízezer lejes büntetéssel sújtotta. A jogorvoslati alapfokú eljárás során a bíróság a büntetés nagyobbik, hatezer lejes tételét megsemmisítette, viszont fenntartotta a másik büntetési tételt, amelyet azzal az állítólagos indokkal szabott ki a csendőrség, hogy a rendezvényt megelőzően nem kapták meg az előzetes bejelentést.
Az SZNT elnöke a másodfokú eljárás során beterjesztette azokat a bizonyítékokat, amelyek a szervezők és a csendőrség közötti együttműködést támasztják alá. „A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta ezeket a bizonyítékokat, köztük azt a tényt is, hogy személyesen a csendőrség vezetője, Iulius Cenan ezredes vette át a rendezvénnyel kapcsolatos dokumentumokat, beleértve az előzetes bejelentés másolatát.” Az SZNT álláspontja szerint „tények cáfolják mind a csendőrség, mind az igazságszolgáltatás állítását, miszerint a tüntetést bejelentő szervező nem tett eleget minden bejelentési kötelezettségének”. A tanács közölte: mivel az ítélet sérti az Európai Emberjogi Egyezmény rendelkezéseit, a határozat indoklásának kézhezvétele után a Székely Nemzeti Tanács a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. A csendőrség a 2016-os felvonulás és tiltakozás közel száz szervezőjét és résztvevőjét bírságolta meg törvénytelennek vélt megmozdulás szervezéséért, illetve csendháborításért. A többi bírságolási jegyzőkönyvet utóbb érvénytelenítették a bíróságok. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 9.
Támad az RMDSZ
Marosvásárhelyi utcanévtáblák
Kemény hangú állásfoglalásban szólította fel az RMDSZ a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák eltávolítására vonatkozó rendelete visszavonására Maros megye prefektusát. Lucian Goga azonban kitart amellett, hogy törvényesen járt el.
Állásfoglalásában az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete és országos ügyvezető elnöksége megállapította, hogy a prefektus semmilyen törvényes alapot nem jelölt meg átiratában a kétnyelvű utcanévtáblák eltávolítására, ezért a többnyelvűség megszüntetésére vonatkozó utasítása hivatali visszaélésnek, hatáskörtúllépésnek minősül. „Felszólítjuk a prefektust, hogy tegyen eleget jogos kérésünknek, vonja vissza törvénytelen utasítását, lehetővé téve a kétnyelvű utcanévtáblák visszahelyezését Marosvásárhelyen” – fogalmazott az állásfoglalás. „Amennyiben a prefektus nem vonja vissza azonnali hatállyal rendelkezését, az RMDSZ országos vezetősége határozott válaszlépéseket helyez kilátásba” – áll a dokumentumban. Lucian Goga prefektus az Agerpres hírügynökség megkeresésére úgy nyilatkozott, a törvény szerint járt el, jogerős bírósági döntés alapján, amellyel érvénytelenítették a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló helyi tanácsi határozatot. „A kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének nincs törvényes alapja, miután a 2015. 05. 28/150-es számú helyi tanácsi határozatot érvénytelenítette a bíróság. A törvényt tiszteletben kell tartani, nekem pedig az a feladatom, hogy őrködjek a törvények betartása felett. Nincs nekem semmi problémám a polgártársaimmal” – fogalmazott Lucian Goga, aki az RMDSZ állásfoglalását nem kívánta kommentálni. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a prefektus felszólítására múlt szerdán kezdett a magyar utcanévtáblák leszerelésébe, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák román nyelvűre cserélésébe a város Kolozsvár felőli bejáratától a városközpontig haladó, több mint öt kilométer hosszú Dózsa György úton. A többnyelvűségért harcoló Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) illetékese szerint négy magyar feliratot távolítottak el, és a pünkösdi munkaszünet után nem folytatódott a folyamat.
Sorin Savu, Lucian Goga kabinetfőnöke kedden az MTI-nek elmondta: a prefektus tulajdonképpen egy bírósági ítélet végrehajtását kérte a polgármesteri hivataltól, átiratában azonban nem szerepel utalás erre a bírósági ítéletre. Háromszék (Sepsiszentgyörgy2017. június 9.
Segítség specifikus tanzavaros diákoknak
Az idei záróvizsgákon az eddiginél több segítséget kapnak az olvasás-, írás- és számolászavaros diákok, a februárban megjelent módszertant első ízben alkalmazzák a nyolcadikosok országosan egységes felmérőjén és az érettségin. A lehetőséget az érintettek pozitívan fogadják, de szakemberek szerint nem volt kellő idő a begyakorlásra, így kevesen élnek a jogszabály előnyeivel.
A specifikus tanzavaros gyermekek szorzótáblát, számítógépet, matematikai képleteket tartalmazó táblázatokat, adott tanprogramokkal feltöltött tabletet és más segédeszközöket használhatnak a felmérők, értékelések, vizsgák alkalmával, de diktálhatják is a feladatok megoldását, valamint kérhetik, hogy a tanár olvassa fel a tételeket – sorolja a lehetőségeket Szabó Ildikó, a sepsiszentgyörgyi Pro Dis-Lex Egyesület elnöke. Ellenben, ha ezt nem gyakorolják be, a diákokat összezavarhatja az ilyetén segítség, amikor a vizsgaláz miatt úgyis nehezen boldogulnak – hangsúlyozza. Ha a diszlexiás gyermek a hagyományos ütemben olvas, alacsony a szövegértése, ha lassan és kétszer-háromszor is elolvas egy-egy mondatot vagy az egész szöveget, akkor kifut a vizsgaidőből – részletezte.
A Pro Dis-lex Egyesület nem tud minden olvasás-, írás- és számolászavaros háromszéki kiskorúról, csak azok kerülnek a szervezet nyilvántartásába, akik bejelentkeznek, de a korábbi felmérések szerint ezer gyermekből harminc érintett. Szabó Ildikó leszögezte: a diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás gyermeknek is meg kell adni az esélyt, hogy az oktatás minden szintjén egyenrangúan haladhasson korosztálya tagjaival, segítséget, kapaszkodókat kell nyújtani nekik ehhez, nem szabad őt olyasmiért büntetni, amiért nem hibás. A vizsgákra vonatkozóan elmondta, az említett segédeszközök használati lehetőségét a szülőnek kérnie kell, az iskolának pedig biztosítani a feltételeket.
A témában megkerestük Bokor Attila tanfelügyelőt, a szakterület felelősét, aki megerősítette: habár bővült a használható segédeszközök és segítségnyújtás köre a specifikus tanzavaros diákok esetében, nagyon kevés az az iskola, ahol kipróbálták ezeket, a próbavizsgákon sem éltek a lehetőséggel, így kevés az esélye, hogy a vizsgákon sikeresen vezessenek be olyan módszert, amivel a diák először találkozik. Eddig tizenöt nyolcadikos és három középiskolai végzős szülei kérték a megyei tanfelügyelőségen, hogy az idei vizsgákon gyermekeik használhassák az engedélyezett segédeszközöket, az érintett iskolák jelezték, megoldják – mondta a tanfelügyelő. Ez ellenben nem könnyű, mert ha valaki azt kéri, hogy olvassák fel neki a tételeket, vagy írás helyett a megoldást le szeretné diktálni, akkor külön termet kell biztosítani számára, két ellenőrzőkamerával, két vizsgáztató jelenlétében, akik közül az egyik segítő szakember, a másik felvigyázó. Könnyített tétel nem létezik, mert az eredmény beszámít a IX-es felvételibe, illetve XII. osztály után az egyetemi felvételi általánosba, és nem lehet különbséget tenni a különböző jelentkezők esélyei között – hangsúlyozta Bokor Attila. Ezt a kérdést szerinte a kétszintű érettségi oldaná meg, amit már több oktatási miniszter is megígért. Jelenleg a II., IV. és VI. osztályos felmérőkön módosíthatták a feladatok tálalását, segíthették a tételek megértését, de nem változtathattak szerkezeti és tartalmi vonatkozásban – ismertette a tanfelügyelő. Felhívta a figyelmet, ha az olvasás-, írás- és számolászavaros diákok idén még nem élnek a segédeszközök használatának lehetőségével, a vizsgán legalább a plusz időt (30 perc) használják ki, amit a jogszabály biztosít számukra.
Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. június 10.
A görgényszentimrei Rákóczi–Bornemisza-kastélyban jártunk
A Maros megyei múzeum 4. alkalommal szervezte meg pénteken Görgényszentimrén a Rákóczi-Bornemisza kastélyban a Nyitott kapuk napját, ahol gyermekfoglalkozások, kiállítások, kastélytúra, kamarakoncert és filmvetítés tette érdekessé a napot. Annál is inkább, hogy a kastély kertje és dendrológiai parkja egész évben látogatható, de az épületegyüttesbe csak a múzeum által szervezett rendezvényeken lehet belépni.
Az idei Nyitott kapuk napja rendezvényt a barokk kor jegyében szervezték meg, a gyerekek kézműves foglalkozásai is erről szóltak, maszk- és legyező-készítés, papírmerítés, tánctanulás szerepelt a programban. Ahogy Pánczél Szilamér történész, a Maros megyei múzeum munkatársa elmondta, az egyik fő célja a rendezvénynek az, hogy a kastély, mint kulturális–épített örökség visszakerüljön a helyiek tudatába. Ez az idegenforgalom fellendítését is szolgálhatná, hiszen a Szászrégen közelében, Marosvásárhelytől 45 kilométerre található Görgényvölgye, az egykori Rákóczi-Bornemisza kastély, a Rákóczi-vár igazi turisztikai paradicsom megalapozásának a lehetőségét is jelenthetné.
Erdély egyik legnagyobb műemlékegyüttese – 70 helyiséggel – műemlékvédelmi szempontból is nagy kihívást jelent annak, aki ezzel szeretne foglalkozni – mondta a muzeológus. Több mint 10 falu, az egész Görgény-völgye hozzátartozott egykor az uradalomhoz, ahová Európa uralkodói jártak vadászni. A 19. században erdészeti szakiskolát létesítettek benne, amely a magyar királyságnak az egyik legrégebbi, szakoktatást biztosító tanintézménye volt, ahogyan az impériumváltást követően Romániában is az egyetlen ilyen jellegű iskolának számított.
Az iskola – amely 1893-tól 2000-ig működött ott – egy modern, új épületbe költözését követően jelenleg a Maros megyei múzeum a megyei önkormányzat hozzájárulásával folyamatos restaurálási, állagmegőrzési munkálatok végez, mint például a kapuépületet sikerült már felújítani, illetve a cserepeket kicserélni az épületegyüttesen. A teljes restauráláshoz 9 millió euróra volna szükség.
A felújítás terve elkészült Karácsonyi István művészettörténész, a múzeum munkatársa szerint. A szükséges engedélyeket is beszerezték, most egy olyan európai uniós kiírásra van szükség, ahol megpályázhatják a szükséges összeget, amelyből az épületegyüttest, a dendrológiai parkot, a kastély előtti parkot is restaurálhatják teljes egészében. A terv szerint az épületegyüttes felújítása mellett kiállítótermek és egy konferenciaközpont létesítése is szerepel, illetve a dendrológiai park rendbetétele, amely terjedelem szempontjából Romániában a második ilyen jellegű park.
A pénteki kastélynap alkalmából Márton Krisztina és Weisz Szidónia, a Teleki Téka munkatársai tanították meg a merített papír készítésére a gyerekeket, Ritziu Ilka Krisztina a barokk tánc lépéseit oktatta a kicsiknek. Délután a Tiro Estate kamarazenekar játszott barokk-zenét, majd levetítették a Görgényszentmiréről, annak kastélyáról Simonffy Katalin televíziós szerkesztő, egyetemi tanár és tanítványai által készített dokumentumfilmet is.
Antal Erika maszol.ro2017. június 10.
Novák Csaba Zoltán kötetét mutatták be Marosvásárhelyen
Az 1974 és 1989 közötti korszakot kutatta hét éven át Novák Csaba Zoltán történész, annak is a Román Kommunista Párt (RKP) kisebbségpolitikájára vonatkozó dokumentumait. A kutatásokból megszületett a Holtvágányon című kötet, amelyet a héten Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Gagyi József és Fodor János ajánlott az olvasók figyelmébe
A kötet folytatása az előző korszaknak, amelyet Aranykorszak címen foglalt össze Novák Csaba Zoltán, és amely hét évvel ezelőtt jelent meg, ugyancsak a csíkszeredai Pro-Print kiadó gondozásában. A szerző arról beszélt a könyvbemutatón, hogy nagyon erősen meg kellett válogatnia a dokumentumokat, ugyanis egyrészt az iratok bőségével állt szemben, másfelől viszont voltak olyan levéltári archívumok, amelyek még nem hozzáférhetőek, különösen azok, amelyek a Román Kommunista Párt magyarságpolitikájának külpolitikai vonatkozásait érintették.
A Szekuritáte leváltára mellett a történész az RKP levéltárát használta, és ezekből is a magyar vonatkozású anyagokat emelte ki. A nemzetiségpolitika többi vetületei ebben a kötetben nem kaptak helyet. Azért választotta 1974-et korszakhatárnak – magyarázta a könyvbemutatón –, mert ekkor történt egy jelentős fordulat az RKP magyar nemzetiségpolitkájában. Ez a folyamat már 1971-ben, az úgynevezett júniusi tézisekkel megkezdődött, miután Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár hazatért Kínából, és az ott tapasztalt kulturális forradalmat Romániában is próbálta bevezetni.
Ekkor megerősödött a diktatúra és erőteljes elrománosítás, erőszakos elnemzetlenítés, homogenizáció kezdődött. A könyv címe, a Holtvágányon jól jelképezi azt, hogy hogyan fulladt kudarcba a párt egész nemzetiségpolitikája – hangzott el.
A kötet dokumentumainak kilencven százaléka román nyelvű volt és ennek a fordítása sem volt könnyű feladat, ugyanis a korszak bükkfanyelvét kellett feloldani érthető formába. A szerző arról is beszélt hogy kutatásai során nem akadályozták, sőt mindenütt nagy segítőkészséggel találkozott, a román kollégái részéről is.
A kötetben tanulmány olvasható a Ceaușescu-korszak második felében tapasztalható nemzeti kérdés újraértelmezéséről, annak előzményeiről, az etnokratikus államszocializmus és a diktatúra válságáról, a gazdasági válság kihatásáról a nemzetiségpolitikára, a nemzetiségi kérdés megjelenéséről a román-magyar kétoldalú kapcsolatokban, a kisebbségpolitikáról, mint állambiztonsági kérdésről.
A dokumentumok között található például az 1976. szeptember 28-án keltezett a magyar irredenták cselekedeteinek ellensúlyozásáról című feljegyzés, részletek a Nicolae Ceaușescu és Kádár János 1977-es találkozóján készült román nyelvű jegyzőkönyvből, adatok a Romániában élő nemzeti kisebbségekről, a magyar nagykövet tájékoztatója a Domokos Gézával folytatott beszélgetéséről, a magyar nagykövetség jelentése Sütő András darabjának betiltásáról, Hajdú Győző beszéde a Magyar és Német Nemzetiségű Dolgozók tanácsainak közös plenáris ülésén, a magyar nagykövetség jelentése Tőkés László ügyéről, intézkedések a Magyarországról érkező nacionalista és irredenta személyek ellenőrzésére vonatkozóan, különböző ügynökök jelentései, feljegyzések Sütő András pártellenes magatartásáról.
Antal Erika
Novák Csaba Zoltán: Holtvágányon. A Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikája II. 1974-1989. – Forások a romániai magyarság történetéhez /Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 2017/
előző kötet:
Novák Csaba Zoltán: Aranykorszak? A Ceaușescu-rendszer magyarságpolitikája 1965-1974. – Forások a romániai magyarság történetéhez /Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 2010./
maszol.ro2017. június 10.
Sapientiás ballagás: itthon maradásra kérték a diákokat
Kétnapos rendezvény keretében búcsúztatták el idén is a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak végzős diákjait. Az eseménysorozat fénypontja természetesen a ballagás volt, amelyen búcsúztatták és díjazták a legkiválóbb eredményt elért fiatalokat.
Pénteken délután a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség szervezett ballagási szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban, ahová a végzősök népviseletbe öltözve, gyalog vonultak ki. A mise végeztével a templomkertben készítették el a már hagyományos, népviseletbe öltözött diákokat ábrázoló csoportképeket. Szombaton délelőtt 11 órakor ballagtak el „hivatalosan” is a sapientiások, az egyetem épületétől a főtéren át az ünnepség helyszínéül szolgáló, volt Szakszervezetek Művelődési Házába.
A diákokat, rokonaikat, a tanárokat, a jelenlévő elöljárókat Dávid László, az egyetem rektora köszöntötte elsőként. A 17 éves múltra visszatekintő egyetem alapítására emlékezett. Azt mondta, hogy ezt az egyetemet azelőtt elindították, hogy megalapították volna. Versenyt kellett akkor futniuk az idővel, de a létrejöttében azoknak az embereknek jár a legnagyobb köszönet, akik felhagyták sikeres tudományos életpályájukat Brassóban vagy Bukarestben, mert úgy érezték, hogy kötelezi őket az, hogy tegyenek ezért a régióért.
„Annyi nagyszerű és értékes fiatal születik a Székelyföldön, hogy pocsékolás lenne nem kinyitni nekik a kaput, hogy értelmiségi életet éljenek. Nem értek egyet azokkal a végzős diákokkal, akik azt mondják, hogy ’csak végezzek már egyszer, és úgy elhúzok innen, hogy porzik utánam az út’” – fogalmazott köszöntőbeszédében a rektor. Hozzátette, a Sapientia több mint egyetem, mivel hozzájárul a fiatal értelmiség itthon maradásához, közösséget teremt, és felújított épületével, az általa szervezett versenyekkel, eseményekkel, az Ezüst Akadémiájával, meghatározó tényezője Csíkszeredának, a környékének és az egész Székelyföldnek.
Farkas Balázs Magyarország csíkszeredai külképviseletének ideiglenes ügyvivő konzulja kifejtette a diákoknak, hogy a ballagás napja nemcsak nekik, hanem az egész közösség számára fontos esemény. Hozzátette, hogy életük azon szakasza kezdődik, amikor az eddig összegyűjtött tálentumokkal el kell kezdeniük helyesen sáfárkodni.
Ráduly Róbert Kálmán nemcsak Csíkszereda polgármestereként, hanem az egyetem oktatójaként is szólt a diákokhoz. Üzenetében kiemelte annak fontosságát, hogy az embernek legyenek elvei, amelyekhez mindig ragaszkodik, de mindig tartsák szem előtt, hogy hová tartoznak, mi a feladatuk. Ne feledjék el az egyházukat, ugyanakkor igyekezzenek mindig személyes példát felmutatni, legyenek önszerveződőek, és tartsák észben, hogy van, amikor nem mi válasszuk az utat magunknak, hanem az út választ ki bennünket. Beszédét egy Márton Áronról szóló idézettel fejezte be, amelyen keresztül újfent kérte a véndiákokat: „ragaszkodjunk az elveikhez, mert a kompromisszum nem kenyerünk”.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a Székelyföldet mindig újjá kell építeni, és a térségnek csak akkor lesz jövője, ha lakói mernek alkotni. Ezután kifejtette, hogy tévhit, miszerint a Székelyföldön nincs munkalehetőség, illetve nem fizetik meg az embereket. Szavai szerint, a közintézményekben jó fizetések vannak, a magánszektorban pedig nagyon sok sikeres fiatal vállalkozó tevékenykedik. Hozzátette, a sikeres Székelyföld felépítésében mindenkinek meg van a maga házi feladata: a végzősöknek itthon kell maradniuk, a munkáltatóknak meg kezdők számára is meg kell hirdetniük munkahelyeket.
Lázár Ede, a csíkszeredai Sapientia dékánja kifejtette, hogy az új évezredben végzett kutatások bebizonyították, hogy ma már olyan szakmákban lesznek sikeresek az emberek, amelyekben összetett tudásra van szükség. Majd áttért az egyetemisták elmúlt éveire, amelyek alatt meg kellett tanulniuk, hogy a szabadság nem felelőtlenséget jelent, hanem a lehetőségek felé való nyitást.
Csiszár Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnökeként, valamint Horgas Beáta Katalin, a végzősök nevében mondtak köszöntőbeszédet. Mindketten az elmúlt évek szép élményeit idézték fel: a gólyabálokat, a táborokat, a tanulmányi kirándulásokat, a vizsgára való készülést, azt hogy életre szóló barátságokat kötöttek, és élményekre tettek szert. Köszönetet mondtak tanáraiknak és szüleiknek egyaránt, hogy diákéveikben támogatták őket.
A köszöntőbeszédek után díjazták a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért diákokat, valamint a közösségépítő munkában résztvevő hallgatókat.
Kovács Boglárka maszol.ro2017. június 10.
Itthon van a legnagyobb szükség a most végzettekre
Tizenharmadik ballagási ünnepségét tartotta szombaton a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara. A Szakszervezetek Művelődési Házában megrendezett eseményen 214 végzős hallgató búcsúzott az egyetemtől.
A korábbi évek hagyományaihoz híven a felsőoktatási intézmény végzősei ballagási szentmisén vettek részt pénteken a csíksomlyói kegytemplomban, ahová népviseletbe öltözve, gyalog vonultak ki. Szombaton, az utolsó egyetemi órát követően már talárban mentek át az egyetemi épületből a Szakszervezetek Művelődési Házába.
A köszöntőbeszédek sorát Dávid László, az egyetem rektora indította. Mint mondta, minden évzáró ünnepség mérföldkő a felsőoktatási intézmény életében, mivel az egyetem még csak alig több mint tíz éve alternatíva azoknak, akik felsőfokon folytatnák tanulmányaikat. Azonban – tette rögtön hozzá –, immáron az újkori erdélyi gondolkodás megkerülhetetlen ténye, hogy létezik a Sapientia.
Hathatósan hozzájárul a fiatal értelmiségiek itthon maradásához – fogalmazott még a rektor.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főnkonzulátusának megbízott vezetője felszólalásában kiemelte, az erdélyi magyaroknak van a legnagyobb szüksége az egyetem által kinevelt értelmiségiekre, mivel általuk erősebb, életképesebb közösség kovácsolható. Az egyetemet önökért működteti a magyar állam Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Azért működik, hogy önök magyarul tanulhassanak, mivel önökre és a tudásukra van szükség – intézte szavait az egyetem hallgatóihoz Farkas Balázs.
„Kedves hallgatók, azt kívánom nektek, hogy ragaszkodjatok az elveitekhez, mert az azt jelenti, vannak elveitek. A kompromisszum sose legyen kenyeretek, de legyetek udvariasak, mert a keresztény szeretet erre kötelez és tanít benneteket” – idézett Márton Áron püspök szellemiségéből Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az itthon, Székelyföldön való boldogulásról beszélt: nem igaz, hogy „itt csak minimálbéres fizetések vannak”, egyre inkább több és jobb lehetőség adódik a térségben.
Jó tanácsok az életre Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja felszólalásában arra bátorította a végzősöket, hogy ne féljenek mérlegelni, az általánosan elfogadottól, a divatostól és a politikailag korrekttől eltérni. Ezek mellett ne féljenek a megszerzett tudásukat, képességeiket, illetve lehetőségeiket kihasználni a saját és a szűkebb közösségük érdekében.
A dékán intelmei után az egyetemistáktól Csiszár Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnöke, az egyetemtől pedig Horgas Beáta Katalin végzős hallgató búcsúzott. A beszédek után díjazták a csíkszeredai kar jó tanulmányi eredményt elért és közösség-összetartó tevékenységet vállaló végzőseit.
Molnár Rajmond Székelyhon.ro2017. június 10.
Érdemes Désen is anyanyelven tanulni
Száznál több diák utazott Magyarországra Désről és környékéről a 2016–2017-es tanévben a budapesti Rákóczi Szövetség Diaszpóra- és Szórványprogramja keretében. A szövetség egyik célja a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatása a hosszú távú megmaradásáért folytatott küzdelemben, amelyben kiemelkedő szerep jut az oktatásnak. Így a Rákóczi Szövetség gazdag programsorozatot kínál a Kárpát-medencei iskolák számára a nemzeti összetartozástudat erősítése céljából.
A szórványprogram tíz programidőszakot kínált fel szeptemberben, amelyek közül a dési diákok teljes ellátással négy programon vettek részt: decemberben az advent, januárban a farsang, márciusban a március és júniusban a pünkösd programokon. Ebben a tanévben 77 dési, 20 bálványosváraljai és 20 magyardécsei diák találkozott más, az anyaország határain kívül, szórványban élő magyar diákkal. Kísérőikkel együtt meglátogatták Magyarország nevezetes épületeit, múzeumait, emlékműveit, különböző emlékünnepségeken vettek részt, ezáltal gyarapítva a magyarság történelmi múltjához kapcsolódó ismereteiket. A legutóbbi kirándulás során, 2017. június 1. és 4. között a Dési 1-es Számú Iskola 17 diákja a délvidéki Törökbecséről érkezett 50 diákkal és a kísérő pedagógusokkal közösen színes programon vettek részt Várpalotán, Királyszálláson, Veszprémben, Tapolcán, Tihanyban és Balatonalmádiban. – Köszönjük a Rákóczi Szövetségnek a lehetőséget, hogy itt lehettünk. Lehet, hogy egyébként soha nem lett volna alkalmunk látni például a magyar parlamentet, a Magyarság Házát vagy a Trianon Múzeumot. Megerősödött bennem az érzés, hogy jó magyarnak lenni – fogalmazott az egyik részt vevő középiskolás diák.
A szövetség programjai az anyagi támogatás mellett lelki megerősítést nyújt mindazoknak, akik szórványban élve küzdenek a magyarság megmaradásáért.
Antal Pávai Erika
tanítónő Szabadság (Kolozsvár)2017. június 10.
Visszakerült Mérába a magyar nyelvű helységnévtábla
Visszakerült a Kolozs megyei Méra falu határába a magyar nyelvű helységnévtábla, amely most már helyesen tartalmazza a település nevét és megfelel a kötelező szabványoknak, azaz a román és a magyar településjelző ugyanakkora méretű, illetve a betűk méretei is egyformák – tudtuk meg Csoma Botondtól.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy a táblát a közelmúltban távolították el különböző okokra hivatkozva. Az ügyben az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tagjai, pontosabban a település RMDSZ-es tanácsosai több átiratot juttattak el a Kisbácsi Polgármesteri Hivatalba (amelynek közigazgatási hatáskörébe tartozik Méra falu) és a Kolozs megyei Prefektúrára. Úgyszintén Csoma Botond volt az, aki személyesen is tárgyalt a kisbácsi polgármesterrel a tábla visszahelyezése érdekében. Az intézkedéseknek végül volt foganatjuk, és tegnap végre helyére került a magyar nyelvű helységnévtábla.
Nagy-Hintós Diana SZABADSÁG (Kolozsvár)2017. június 10.
Romániának több milliárd dollárjába kerül az amerikai pártfogás
Klaus Johannis külpolitikai sikereként könyvelték el a ma megjelent bukaresti sajtókommentárok azt, hogy Donald Trump amerikai elnök fogadta az államfőt, és az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Romániát, ugyanakkor megjegyzik: aligha nyílt volna meg a Fehér Ház ajtaja Johannis előtt, ha Románia nem vállalta volna, hogy dollármilliárdokat költ amerikai fegyverekre.
Az Adevărul vezércikkírója a két elnök közös sajtóértekezletének legfőbb üzeneteként értékelte, hogy Trump - egy román újságírói kérdésre válaszolva - megnyugtatta az Oroszországtól tartó kelet-európai NATO-szövetségeseket, az Egyesült Államok betartja a NATO-szerződés kollektív védelemről szóló, 5. cikkelyét, vagyis nem hagyja magukra őket egy külső támadás esetén.
Mind Johannis fogadását a Fehér Házban, mind Trump azóta bejelentett lengyelországi látogatását úgy értelmezik Bukarestben, hogy az Egyesült Államok meg akarja erősíteni kelet-európai pozícióit. Az Adevărul egy másik véleménycikke szerint ez már csak azért is sürgőssé vált Washington számára, mert elvesztette bizalmát "az Oroszország felé kacsintgató", kiszámíthatatlan, Erdogan-vezette Törökországban, így Románia maradt az egyedüli szövetségese a Fekete-tenger térségében, amelyre támaszkodhat a NATO délkelet-európai szárnyának védelmében.
Az Evenimentul Zilei vezércikkírója szerint azonban "Trump Johannishoz intézett szép szavai" hatmilliárd dollárjába kerülnek Romániának. Ennyibe kerül ugyanis az, hogy hazánk hét hosszabb és 21 rövidebb hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert szerezzen be az Egyesült Államokból - tette hozzá a szerző. Felidézte: közös sajtóértekezletükön - ahol sok szó esett arról, hogy Románia azon ritka NATO-tagállamok közé lépett elő, amelyek a GDP legalább két százalékát fordítják védelmi kiadásokra - Johannis nem is titkolta, hogy a korszerű katonai felszerelésekre szánt pénzt "Trumppal közösen" akarja elkölteni. Cserébe Johannis nem kapott semmit: a vízumkötelezettség eltörlése még csak szóba sem került - jegyzi meg a lap.
A Hotnews.ro konzervatív hírportál helyszíni tudósításában azt emelte ki, hogy a találkozónak - mindkét oldalon - belpolitikai üzenete is volt. Trump számára jó alkalom volt arra, hogy az európai NATO-szövetségesek melletti kiállással, a terrorizmus elleni harc tematizálásával megpróbálja elterelni a szót az elbocsátott FBI-igazgató előző napi szenátusi meghallgatásán elhangzottakról, Johannis pedig értékes muníciót kapott a Fehér Háztól az otthoni korrupcióellenes harc folytatásához.
MTI Szabadság (Kolozsvár)2017. június 10.
„Mérföldkő” az anyanyelvhasználatban
Az eddigi problémákból, konkrét esetekből kiindulva kerestek reális megoldásokat a kisebbségi anyanyelvhasználatra – nyilatkozták a Krónikának a közigazgatási törvényhez megfogalmazott módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoport tagjai.
Szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz az RMDSZ-nek az anyanyelvhasználat kiterjesztését célzó, a 215-ös helyi közigazgatási törvényt módosítani hivatott tervezete.
„Amennyiben az általunk kidolgozott tervezet érvényben lenne, a Marosvásárhelyen leszerelt utcanévtáblák miatt jelentős pénzbírság járna” – példálózott Laczikó Enikő a Krónika ama felvetésére, hogy bár a jogszabály eddig is számos településen előírta a kisebbségi nyelvhasználatot, a legtöbb helyen ez mégsem érvényesült.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának nemrég újra kinevezett vezetője – aki tagja a módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoportnak – kifejtette: pontosan az ilyen helyzetekből indultak ki, és nagy figyelmet szenteltek a gyakorlatban felmerülő problémáknak. „Reális megoldásokat keresünk a problémákra, hiszen a jelenleg érvényben levő jogszabályi környezet egyik hátránya az, hogy a szankciók hiányában sokan fakultatívnak tekintik a kisebbségek jogait szabályzó előírásokat” – ismerte el az illetékes.
Kizárnák a helyi politikai önkényt
Laczikó Enikő rámutatott, Romániának sajnos csupán fakultatív jellegű előírásai vannak a kisebbségi nyelvhasználatra, hiszen nincs felelősségre vonás. „A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a helyi politikai akarattól függ a nyelvi jogok érvényesítése” – mondta az államtitkár, aki szerint a tervezet épp az ellenőrzési mechanizmusok bevezetése miatt számít „mérföldkőnek”.
„Mindamellett, hogy szankciókat vezetne be annak érdekében, hogy kizárja a helyi politikai önkényt, és ezáltal is ösztönözze a nyelvi jogok betartását, éves jelentéstételre kötelezné az intézményeket és a kormányt” – tette hozzá Laczikó.
A törvények alkalmazását nyomon kell követni, szükség van egy átlátható és hatékony ellenőrzési mechanizmusra, szankciók bevezetésére, hangsúlyozta a Krónikának Ambrus Izabella Brassó megyei képviselő is. „Jelentős pénzbírság kirovásával és más hasonló intézkedések révén ösztönözni lehet a nyelvi jogok betartását” – fogalmazott az RMDSZ-es honatya, aki szintén tagja volt a munkacsoportnak.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)2017. június 10.
TESZT-záró beszélgetés Upor Lászlóval
„Ez egy európai kitekintésű és európai színvonalú színházi fesztivál”
Upor László dramaturg, műfordító, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára 2010 óta a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó visszatérő vendége. Saját bevallása szerint úgy „egymásba szerettek a fesztivállal”, hogy 2011 óta már az összes szakmai beszélgetést, közönségtalálkozót ő vezeti a TESZT-en. Upor László a május végén befejeződött X. TESZT újdonságairól nyilatkozott a Nyugati Jelennek.
– Az idei TESZT egyik újdonsága volt az egy néző – egy előadó jellegű produkciók jelenléte. Ez nem mindig jelentette azt, hogy csak egy néző van, de az esetek többségében egy előadó és egy résztvevő, illetve két esetben néhány résztvevő volt benne. Ilyen előadás van szerte a világon, de a TESZT-en még nem fordultak ilyenek elő.
A másik jellemzője a TESZT-nek, ami egyáltalán nem ritkaság, hogy a fesztiválnak van egy központi témája, de most legalább két ilyet lehet megnevezni. Az egyik az emlékek, emlékezés, az emlékek feldolgozása, a másik pedig az a politikai légkör, amely bennünket körülvesz: a globális környezetszennyezés, a menekültkérdés, a hatalom és a művészek kapcsolata. Ez a hármas társadalmi-politikai témakör nagyon erőteljesen jelen volt az előadások nagy részében.
– A X. TESZT-en Európa 16 országából láthattunk előadásokat. A jelenlegi formájában Ön szerint ez a színházi találkozó része lehet az Európa Kulturális Fővárosa 2021 programkínálatának?
– Szerencsére elég sok idő van még az Európa Kulturális Fővárosa programig, de úgy vélem, hogy ez már régóta egy európai színvonalú és európai kitekintésű fesztivál. Az igaz, hogy idén látványosan több olyan előadás jött el, ami a szűken vett eurorégión kívülről való, de a kör közepe mégis csak ez a bánáti régió. Az egyre nagyobb körök vagy a spirál, amit meg lehet rajzolni, ha a művészeket és a társulatokat kipontozzuk, az egyre nagyobb, de a fókusz még mindig itt van és ez így rendjén is van.
– A TESZT-en évről évre egyre több kísérleti produkciót láthatunk. Színházi szakemberként Ön hogy látja: meddig lehet színházi előadásnak nevezni egy produkciót?
– Ezen sokan vitatkoznak, régóta. Egyesek szerint ki lehet tágítani a műfajok határát, majdnem a végtelenségig, de lehet a műfajok korábbi meghatározásához szigorúan ragaszkodni. Szerintem ezzel a kérdéssel alig van értelme foglalkozni. Az a produkció, amiben részt veszünk, ha azt egy előadó mutatja meg nekünk, egy előadó irányítja a mi kétszemélyes kis együttlétünket vagy sok előadó sok nézőnek játszik, az élmény minősége és intenzitása a lényeg. Hogy ezt milyen címkével lehet ellátni, milyen kategóriába sorolni, az számomra másodlagos. Az egész művészettörténet azt mutatja, hogy a művészek bizonyos dolgokat létrehoztak és azokat utólag a kritikusok, elméletírók kategóriákba zárták. A színház fogalma is egy utólagos kategória, amit egyszer nagyon régen kitaláltak egy műfajra, ami akkor azoknak a kritériumoknak megfelelt. A színház, mint az összes többi művészet, fejlődött és a régi megnevezések nem mindig alkalmazhatók.
– A fesztivál előadásain nagyon sok színházi ember, színész, kritikus vesz részt. A közönséghez vagy inkább csak a szakmához szól a TESZT?
– Szakmabeli vagyok, de abszolút közönségnek tekintem magam. Szerintem nincsen színház közönség nélkül és nagyon rossz az a nézőtér, ahol úgymond csak szakmabeliek vannak. Ez a veszély nem fenyeget. Biztosan érezhetően egyre nagyobb és visszatérő rajongótábora van ennek a temesvári fesztiválnak, de ez a TESZT-nek a rangját és minőségét mutatja. Nagyon sokan vannak, akik az egész fesztiválra ide jönnek, szakmabeliek és talán nem szakmabeliek, és nagyon sok előadást néznek meg. Aki bemegy a nézőtérre, sokszor felismeri az arcokat, de nem gondolom, hogy az úgynevezett szakmabeli közönség kiszorítaná a hétköznapi nézőket. A hétköznapi temesvári néző – ilyen fénykép még nem jelent meg az újságokban – valószínűleg máshogy válogat ebből a 28 előadásból és nyilván nem nézi végig valamennyit, de azt képzelem, hogy ebben a válogatásban a hagyományosabb színház iránt érdeklődőnek is van mit néznie, és aki arra kíváncsi, hogy mi történik a világban, amiről errefelé eddig nem kapott hírt, az is megtalálja a számára érdekes előadást.
– Hogyan alakult, hogyan fejlődött a TESZT ez alatt a 10 év alatt?
– Nem hiszem, hogy ez a fesztivál egy irányba fejlődik, szerintem kacskaringós az útja. A TESZT olyan értelemben nem tipikus nagy európai fesztivál, hogy nem a többi fesztiválok szokványos programja szerint alakul. Egyértelműen Gálovits Zoltán művészeti vezetőnek az ízlését, érdeklődését, tájékozottságát tükrözi ez a válogatás. Az egyik évben ilyen, a másikban olyan típusú előadások gyűlnek össze, amelyekben érdekes módon mindig lehet valami közöset, vezérfonalat találni, de nem lehet azt mondani, hogy valahonnan valahová fejlődik a TESZT, ha csak azt nem mondjuk, hogy az mindenképpen fejlődés, hogy egyre nagyobb és tágabb kitekintésű a fesztivál!
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)2017. június 10.
Brauch Magda könyvének bemutatója
Sorok a Kecsesen okos csevegésről
Ha az olvasó kezébe veszi dr. Brauch Magda legújabb, az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában frissen, tizenkettedik önálló könyveként megjelent kötetét, először valószínűleg a címe tűnik fel: Kecsesen okos csevegés. „Kecsesen okos” a József Attilától kölcsönzött cím, a bemutató során felmerült a kérdés: manapság vajon hány „közember” használja a kecses, kecsesen, a modern nyelvhaszálatból igencsak kikopott szót? Valószínűleg kevés, sok mai fiatal talán nem is ismeri jelentését.
Az idők változnak, tartja a klasszikus mondás, és bennük mi is változunk – a nyelvvel együtt. Annak javára, olykor kárára. De hogy minél szebb, ékesebb, kifejezőbb, magyarabb legyen (bár sok idegen eredetű szó behatolását, térfoglalását butaság és fölösleges lenne üldözni), fejlődését irányítgatni, vadhajtásait nyesegetni kell. Brauch Magda, sok pályatársával együtt erre vállalkozott.
Böszörményi Zoltán, aki – íróként, költőként, az Irodalmi Jelen főszerkesztőjeként – maga is a magyar nyelv állandó és magas szintű művelője, a kötet méltatójaként a Kecsesen okos csevegés erényeit emelte ki, megemlítve kiindulópontként, hogy az a szerző négy előző, nyelvműveléssel foglalkozó könyvének mintegy kvintesszenciája. Felolvasott néhány írást vagy részletet is a kötetből, többek között a Trámváj címűt, amely a hazai, közelebbről aradi magyarok (tisztelet a kivételnek) sajnos, jellemző, román szavakkal bőségesen kevert szóhasználatának riasztó példáját tartalmazza. Az ezt követő beszélgetés során a szerző elmondta, azért döntött a válogatás kiadása mellett, mert egyrészt a kiindulópontul szolgáló írások már rég jelentek meg, és többnyire nehezen hozzáférhetőek, másrészt – bizonyára nem örömmel – bevallotta: azóta a nyelvhasználat tekintetében nem változott a helyzet, sőt talán romlott, és kötelességének érzi újból és újból szóvá tenni a magyar nyelv érdekében az égető kérdéseket.
Olykor a harc kilátástalannak tűnhet, mégse szabad feladni, mert az a szép magyar nyelvért folytatott küzdelem vereségét igazolná.
De nem olyan katasztrofális a helyzet. A nyelv folyamatosan változik, többek között a diáknyelv, a jassznyelv számos, valójában értékes elemmel is gyarapítja. Ezeket a szerző („okos csevegéssel”) számba veszi, őszinte örömömre nem vaskalaposan, a pápánál is katolikusabban, felhívva ugyanakkor a figyelmet: egyes divatszavak, kifejezések állandó és kizárólagos használata más szavak, szinonimák, kifejezések mellőzéséhez, végső soron a nyelvből való kikopásához, azaz szegényítéséhez vezethetnek.
A bemutatón az egyik hozzászóló azt mondta: ha hatalmában állna, ezt a (28 tanulmányt tartalmazó) és a hasonló köteteket kötelező olvasmánnyá tenné a magyar diákság, de akár a felnőttek számára. Az ötlet balga, a szándék kétségtelenül jóindulatú.
***
A jó hangulatú bemutatón, szokás szerint, a Miscovici Tibor–Miltaller Lajos duó is szórakoztatta a szépszámú közönséget, néhány újonnan betanult jó zeneszámmal is. És nem maradt el a bemutató utáni, egy pohár vörösbor vagy a szerző köményese melletti baráti – sokszor bizonyára kecsesen okos – csevegés sem.
Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad)2017. június 10.
„Szeretett Erdélyembe, magyar testvéreimhez”
Jókai Anna (1932–2017) emlékére
Jókai Annával 80. születésnapján, 2012-ben készítettem interjút, amikor postai úton elküldött szándéklevelemre – a Magyar Írószövetség korábban jelezte: Jókai Annának nincs e-mail-címe, nem használ számítógépet – szinte azonnal válaszolt, s kért, hogy postázzam a kérdéseket.
Összesen 17 kérdést fogalmaztam meg, arra fókuszálva, hogy élete minden szeletét érintsem, ami fontos lehet gyermekkorából, irodalmi tevékenységéből, szerteágazó, gazdag kapcsolataiból. A 17 kérdésből 16-ra válaszolt, de ebben benne volt a 17. is.
A válaszokat elektronikus írógépen készítette el, amit kézzel átjavított, sőt a levél vége felé kézzel beírt/betoldott mondatokkal is találkozunk, mintegy emlékeztetve: a 21. sz. elején is él még a szép magyar írás, a gyöngybetűknek ma is varázsuk van, személyesebbé, emberibbé teszi a kapcsolatokat. (A 90 éve született Sütő András jut eszembe, aki élete utolsó heteiben kezdte el tanulni az elektronikus írást, és ismerkedett a számítógép csodálatos előnyeivel.)
A Mindenütt, de nem mindenkinél című interjú a Népújság Múzsa mellékletében jelent meg 2012. november 24-én, épp születése napján, mely lapszámot – már korábban jelezte, hogy föltétlenül küldjem el neki – postára tettem budapesti címére.
Akkor még nem tudtam, hogy a beszélgetés bekerül egy későbbi interjúkötetbe, a Válaszoltam címűbe, amely a vele készült, 1973–2014 közötti válogatott interjúkat tartalmazza (Széphalom Könyvműhely, Bp, 2015). Ebből egy tiszteletpéldányt nekem is postázott a kiadó.
Itthon 2014-ban jelent meg A szülőföld ölében című kötetben, olyan neves írók társaságában, mint Király László, Fodor Sándor, Csávossy György, Nagy Miklós Kund, Lőrincz György és mások.
Jókai Anna rajongásig szerette Erdélyt, s fontosnak tartotta, hogy szavai, könyvei eljussanak Erdélybe, magyar testvéreihez.
Íme e sorok írójának küldött levele 2012 októberéből.
Kedves Székely Ferenc! Igyekszem szíves kérésének eleget tenni. A válaszokat a kérdések megismétlése nélkül adom meg, mert az életfeladatok úgy összesűrűsödtek, hogy percekre beosztott idővel élek. De számomra a legfontosabb, hogy szeretett Erdélyembe, magyar testvéreimhez eljussanak szavaim. Hiszen az erdélyi naplóregényemet, a „Szegény Sudár Anna” címűt is ezért írtam meg. 1989-ben jelent meg először, és azóta sok kiadásban. Magyar Örökség díjjal jutalmazták, remélem, eljutott Önökhöz is… Kérem, ha levelemet vette, jelezze, és a lapból (Népújság – szerk. megj.) feltétlenül küldjön majd egy példányt. Számítógépem nincs, postán várom. Telefonom: 36-1-357-2411.
Szeretettel köszöntöm ismeretlen barátaimat is: Jókai Anna (s.k.) 2012. okt. 12.
Kedves Jókai Anna, nyugodjon békében!
SZÉKELY FERENC Népújság (Marosvásárhely)2017. június 10.
A gyertya könnye
1927. június 17-én született Sütő András. A 2006-ban elhunyt író 90. születésnapját köszöntő ünnepi előadással lép közönség elé Kilyén Ilka és Ritziu Ilka Krisztina. A gyertya könnye című összeállítás Sütő András műveiből szólaltat meg részleteket. A szövegeket Kilyén Ilka és Simon György válogatta. Az előadás rendezője Kincses Elemér, a színpadkép is neki köszönhető. A jelmezeket Bandi Kati tervezte. A Sütő András Baráti Egyesület és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében sorra kerülő rendezvényen Markó Béla mond emlékbeszédet. Az estre a marosvásárhelyi Ariel színház nagytermében kerül sor június 16-án, pénteken 19 órától. Másnap, 17-én 17 órától megismétlik az előadást. A belépés ingyenes.
Ahogy az író emlékezett
Ablonczy László 1990-ben Strasbourgban készített hosszabb beszélgetést Sütő Andrással. Az interjút A gyertya könnye címmel tette közzé. Az író az akkori zaklatott időszak euforikus és tragikus eseményeit egyaránt felidézte. Hosszasan beszélt a magyarság 1990. február 10-i marosvásárhelyi könyves, gyertyás felvonulásáról is, amely neki is, mint annyi más sorstársának, felejthetetlen élménye maradt. Az alábbi Sütő-visszaemlékezés a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján olvasható.
„Nem vagyunk hajlandók semmiféle brutális módszerrel érvényre juttatni igazságunkat. Ezért szólt úgy az én fölhívásom, amelyet a vásárhelyi magyar rádió tett közzé, hogy békés, néma tüntetést óhajtunk szervezni. Nem fütykössel, nem husánggal és nem láncokkal támadó, emberi életet veszélyeztető vagy ki is oltó fegyverekkel, hanem könyvvel, a szellem szimbólumával és gyertyával, a szelídségnek és a tiszta szándéknak a jeleivel akarunk némán felvonulni. (…) A Vatra tömegei annak előtte iszonyatos ordibálásokkal rohantak; ijesztő, bénító volt a helyi magyar lakosságra szórt rágalmak közepette élni a mindennapokat. Az ő demagóg és uszító ordibálásukat épp hallgatással akartuk valamiképpen megvetni. Ezért nem került sor szónoklatra. Annyi történt, hogy amikor ez a százezernél nagyobb tömeg a sportcsarnok terére ért, akkor elmondtuk a miatyánkot fennhangon, egy tisztelendő atya kezdeményezésére, majd pedig én szóltam nagyon röviden arról, hogy ez volt a célunk, ezt el is értük. Csöndes, hallgatag, méltóságteljes felvonulással jeleztük erőnket, s egyúttal a marosvásárhelyi lakosság fegyelmezettségét és kultúráját is. A tömeghez intézett rövid zárószöveget négy alkalommal kellett elmondanom, hiszen nem fért oda az egész felvonuló tömeg. Mind a négy alkalommal más-más gondolatot próbáltam megpendíteni, ha jól emlékszem, azzal zártam, hogy ez a felvonulás néma kiáltás ügyünkért, az egyenjogúságunkért; többek között azért, hogy nem hagyjuk a templomot és az iskolát. Tehát Reményik szellemében idéztem föl kisebbségi létünk némely követelményét. Megrendültséget okozott számomra ez a minden különösebb szervezés nélkül, szinte spontán módon, nagyon-nagyon fegyelmezetten felvonuló, százezernél nagyobb tömeg. Minden gyermeknek, férfinak, asszonynak, aggnak és fiatalnak kezében ott volt egy könyv és egy szál gyertya. Az én könyvem is feltűnt sok kézben, és megrendítő volt közelről látni, ahogyan egy reszkető kezű öregember keze fején a gyertya könnye megfagyott. Már csonkig égett a gyertya, de a markában tartotta. Hetven éve várták ezt az alkalmat az emberek, hogy sorsuk érdekében felvonulhassanak.” Népújság (Marosvásárhely)