udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 3751-3780 | 3781-3810 | 3811-3840 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. július 4.
Barátoson virágzik a zenei élet
Fúvósok találkoztak
Vasárnap fúvószenétől és jókedvtől volt hangos Barátos, ahol a barátosi Ferenc Ernő Református Fúvósegyesület szervezésében tartották a nagy hagyománynak örvendő fúvóstalálkozót.
A 46. alkalommal tető alá hozott találkozó 10 órakor kezdődött, a faluközpontból a fúvósok felvonultak a helyi református templomba, ahol Bóné Barna barátosi lelkipásztor tartott istentiszteletet. Az ünnepségen a házigazdák mellett Uzon, Székelykeresztúr, Réty, Sepsibükszád, Étfalvazoltán, Nagybacon, Korond, Zágon, Kézdivásárhely, Kovászna és Lécfalva fúvósai tették tiszteletüket. A rendezvény az Erzsébet kertben folytatódott, ahol a helyi rezesbanda nevében Deák Ingrid, 12. osztályos tanuló köszöntötte az egybegyűlteket.
Tánczos Szabolcs polgármester elmondta: öröm az önkormányzatnak, hogy partnere lehet egy ilyen hagyománnyal bíró rendezvénynek. Az ünnepségen jelen volt Barátos anyaországi testvértelepülése, Pálmonostora küldöttsége is Cseszkó László polgármester vezetésével, őket is lenyűgözte a fúvós zene. Kérdésünkre Bóné Barna, a fúvósegyesület elnöke elmondta: a Kelemen Szilárd karnagy vezette zenekarnak 32-33 aktív tagja van, és nagyon mozgalmas zenei életet élnek, hiszen a nyáron eddig szinte minden héten felléptek valahol.
Szőke Zsuzsa / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. július 4.
Konferencia és kiállításmegnyitó a reformáció jegyében
Július 4-én, kedden egész napos programsorozattal emlékeztek meg Nagykárolyban a Reformáció 500 évfordulójáról, melyet a Károlyi Kastélyban szerveztek meg.
Az esemény egy konferencia, illetve egy, a témában szervezett kiállítás köré szerveződött. A programsorozat délelőtt indult, a gyülekező után a jelenlévők egy istentiszteleten vehettek részt, melyen Nt. Forró László főjegyző hirdette az igét. A folytatásban a köszöntések után került sor az első előadásra, melyet dr. Bara Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott „Gróf Károlyi Sándor és a reformátusok címmel”.
A nap második előadását dr. Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója tartotta. Beszámolója révén a Szatmár megyei református templomok régészeti leleteiről tudhattak meg érdekességeket a résztvevők. Délben kikapcsolódásképpen különleges műsor várta a konferencia látogatóit, akik a Carmina Renascentia régi zene együttes előadását hallgathatták meg.
A kellemes dallamok után került sor a Reformációs kiállítás megnyitójára, melynek keretén belül dr. Szőcs Péter köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a kiállítás megtekintésekor a részletekre is figyeljenek a látogatók, hiszen a bemutatott tárgyak értékei innen látszanak leginkább: a terítők hímzéseire, az örvös munkákra, a nyomdai munkák kivitelezési módjára. A továbbiakban Felician Bob, a Szatmár megyei múzeum igazgatója szólalt fel, aki az 500 évvel ezelőtti események erdélyi vonatkozásairól beszélt, majd dr. Hágó Attila Nándor, a Városi Múzeum vezetője vette át a szót, és mutatta be pár mondatban a kiállítást.
A kiállítás első részében a régióból származó kegytárgyakat láthatunk, illetve egy összeállítás révén a reformáció történetét ismerhetjük meg. A második részben fotókat láthatunk, melyek a környező templomok alaprajzát, külsejét és belsejét mutatják be.
Az ünnepélyes megnyitó után sor került a konferencia harmadik, és egyben utolsó előadására, melyet Ft. Illyés Csaba esperes tartott az „A reformáció egy mai katolikus lelkész szemével” címmel.
Az egy napos programsorozat fórumbeszélgetéssel, majd svéd asztalos ebéddel zárult. Bagosi Andrea / szatmar.ro2017. július 4.
Románia főügyésze védelmébe vette a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a Legfőbb Ügyészség elit intézménye, és a körülötte lévő botrány azok érdekeit szolgálja, akik meg akarják állítani a korrupcióellenes harcot – jelentette ki kedden Augustin Lazăr legfőbb ügyész.
A legfőbb ügyész úgy nyilatkozott: a botrány nem a DNA struktúráin belül, hanem az intézmény körül bontakozott ki. „Van egy zavarkeltés, egy médiazaj, amelynek az a célja, hogy fogást találjon a legfőbb ügyészség elit intézményén" – fogalmazott Augustin Lazăr. A nyomozó hatóság vezetője hozzátette, hogy a DNA-ba nagyon sok pénzt fektetett az Európai Unió.
„A botrány körülötte zajlik, bizonyos médiacsatornák gerjesztik, és nem minden érdek nélkül. Egyértelmű, hogy azoknak kedvez, akik a korrupcióellenes harcot akarják megfékezni” – nyilatkozta a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) székhelyén Lazăr, hozzátéve, hogy a DNA a következő napokban minden kérdést tisztázni fog. A poligráfos vizsgálatról a legfőbb ügyész úgy vélekedett, az nem a bizonyítékok „királynője", de helyes irányt adhat a kivizsgálásoknak. Tudorel Toader igazságügyi miniszter hétfőn újabb vizsgálatot kezdeményezett az ügyészségi vezetők „menedzseri tevékenységének" kiértékelésére, miután két héttel ezelőtt a DNA vezetőjét, Laura Codruţa Kövesit lejárató hangfelvételeket tett közzé a kormányon lévő Szociáldemokrata Párthoz (PSD) közel álló România TV hírtelevízió. A tárcavezető kérésének eleget téve az igazságszolgáltatási felügyelet hétfőn bejelentette: megkezdte a vizsgálatot mind a DNA, mind a legfőbb ügyészség „vezetői hatékonyságának" ellenőrzése érdekében. A kérdés már a CSM keddi ülésén is terítékre kerül. Krónika (Kolozsvár)2017. július 4.
Első alkalommal meneteltek Erdélyben az LGBT közösség tagjai
Többszöri kérvényezés után az LGBT közösség képviselői megkapták az engedélyeket a Kolozsvár Polgármesteri Hivataltól az első erdélyi Pride megtartásához. Szombat délelőtt a Donát negyedben közel 800 személy menetelt az LGBT közösség tagjainak jogaiért. A menetet követően az Új Jobboldal párt ellentüntetésére került sor, ők az azonos neműek közti házasság legalizálása ellen tiltakoztak, a hagyományos családi, keresztény értékek nevében. A két akció nem zajlott konfliktusmentesen.
Úgy zajlott az első ClujPride, ahogy szervezők megálmodták: csendben, problémamentesen, konfliktusra az ellentüntetésen került sor. Az első erdélyi ClujPride célja a szolidaritás és a párbeszéd promoválása, ezért is hangsúlyozták a szervezők: ez menet és nem parádé, a közösség tagjai a jogaikért vonulnak fel, és nem szexuális orientációjukat ünneplik, ünnepeltetik. A Pride-on megközelítőleg 800 embert vett részt, az LGBT (leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű) közösség tagjai, illetve támogatói.
A Pride szervezői elmondták, két hét kellett a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak, míg engedélyt adott a felvonulásra, az eseményt végül egy félreeső helyen, a Donát negyedi Garibaldi híd és a Grand Hotel Napoca közötti útszakaszon, a járdán menetelve szervezhették meg.
A menetet 10 órai kezdettel hirdették, ám ebben az időpontban a sajtó nagyobb létszámban volt jelen, mint a résztvevők. Az érkezőknek a szervezők #spunedrept, #mondmegőszintén feliratú fehér pólókat, szivárványos zászlókat, illetve szórólapokat osztogattak, amelyben részletezték az esemény menetét.
Az érkezőket az új Sportcsarnok melletti átjáróknál várta tiltakozóknak egy kisebb csoportja, akik közül többen részt vettek később az ellentüntetésen is, amely egy órakor kezdődött az Bocskai/Avram Iancu téren. Ők is fehér pólóban jelentek meg, viszont az említett hashtagek helyett a homófob felirat virított pólóikon. A néhány főből álló csoport szóban inzultálta az érkezőket, majd a menet indulását követően a Szamos másik oldaláról kiabáltak át az összegyűlt tömegnek. Ezt a kis csoportot is - a menetelőkhöz hasonlóan - rendőrők, csendőrök tucatjai kísérték.
A meneten hazaiak és külföldiek egyaránt részt vettek, minden korosztály képviseltette magát, heteroszexuálisok is nagy számban jelen voltak. „Az én testem fölött én rendelkezem!”, „Nyugodtabban alszol, ha elveszed mástól, hogy családja legyen?”, „Azt szeretnénk, ha hagynátok, hogy szeressünk, és békésen élhessünk Romániában!” feliratú táblákkal, a Pride-ok jelképévé vált hosszú szivárványzászlókkal vonult a tömeg, csendesen.
A felvonulás végén a szervezők felhívták a figyelmet: senki ne menjen egyedül haza, javasolják, hogy leglább 2-3 fős csoportokban hagyják el a helyszínt, ha valaki egyedül lenne, értesítse a szervezőket. Emellett felkérték a résztvevőket, minden az LGBT közösséghez kapcsolható szimbólumot tegyenek el olyan helyre, ahol nem látszik, illetve a fehér pólókat is cseréljék le.
Andra Camelia Cordoş aktivista elmondta: az LGBT közösség tagjai még nincsenek biztonságban a kolozsvári utcákon, publikus térben. A menet célja az egyenlő jogok, tisztelet kivívása, a publikus terekre való igény kifejezése, amelyet csak úgy érhetnek el, ha láthatóvá válnak, kilépnek az árnyékból. A szervezők szerint az összegyűlt tömeg történelmet írt, és a jelenlevők mindegyike nagy bátorságról tett tanúbizonyságot.
A felvonuláson részt vett Adrian Dohotaru USR-s képviselő, illetve Eckstein-Kovács Péter, aki úgy vélekedett: szégyen, hogy ezt nem a főtéren szervezhették meg.
Ellentüntetés: Romániában nem létezhet olyan család, amely nem egy férfiből és egy nőből áll
A „normális”, „hagyományos” családot promováló ellentüntetést is szerveztek ma délben, az LGBT közösség menetét követően. AMarșul pentru normalitate eseményt az Új Jobboldal, Partidul România Unită és Nagy Románia pártok tagja szervezték a Bocskai/Avram Iancu téren, a tüntetés a homoszexuálitás ellen irányult, a hagyományos családi értékeket népszerűsítette.
A tüntetést egy ima elmondásával kezdték, majd az első felszólaló kiemelte a keresztény értékek megtartartásának fontosságát, illetve azt, hogy nem létezik, és nem is létezhet Romániában olyan család, amely nem egy férfiből és egy nőből áll. A felszólaló szerint az LGBT közösség felvonulása szerinte obszcén.
A tüntetésen megjelent egy fiatal lány, az LGBT közösség felvonulásán használt fehér pólóban, aki elmondta, véleménye szerint a másik menetben nem volt semmi obszcén. A lányt végül a helyszínen levő csendőrök vitték el, mivel megszakította, megzavarta az Új Jobboldal eseményét. A ClujPride egyesület a Facebook oldalán jelezte, már elmentek a lányért a rendőrségre és az egyesület ügyvédjét is értesítették.
Pride-menet egyik tagja tiltakozik a jobbosok tüntetésén. Később kiderült, Oana Mardare színésznőről, egy kolozsvári független színtársulat tagjáról van szó, akinek – bevallása szerint – annyi volt a bűne, hogy nem hallgatta szó nélkül végig mindazt, ami a jobbosok tüntetésén elhangzott.
„A törvényt nem azok számára hozták létre, akik pszichológiai betegségben szenvednek. A homoszexualitás pszichológiai betegség, ezt a pszichológusok a 70-es években megállapították. Ezt követően a homoszexualitást, mint alternatív életformát könyvelték el” – hangzott el később a tüntetésen.
A három millió aláírás bizonyítja, Románia többsége hogyan vélekedik a homoszexualitásról, véghez fogják vinni az alkotmánymódosítást, hiszen ez az, amit az ország lakosságának nagyobb része akar, nem fogják elfogadni, hogy egy kisebbség határozza meg, hogyan épülhet fel egy család – mondta még el az Új Jobboldal egyik tagja.
Tudor Ionescu, az Új Jobboldal Párt elnöke is jelen volt a tüntetésen, ahol kiemelte: őt nem érdekli, hogy a homoszexuálisok otthon mit csinálnak, de az utcán, köztereken szexuális orientációjukat nem mutathatják ki. Számára az LGBT közösség felvonulása Kolozsváron elfogadhatatlan, Emil Boc polgármester pedig véleménye szerint, gyenge, amiért engedett a közösség kérésének. A pártelnök az LGBT közösséget a gyáva jelzővel illette, amiért eddig mindig meglapulva élt, és Romániában nem álltak ki saját jogaikért. Szabadság (Kolozsvár)2017. július 4.
Érzelemzónák lélekképekkel
Mattis Teutsch-kiállítás a kolozsvári Művészeti Múzeumban
Amint arról június 24-i lapszámunkban már beszámoltunk Az avantgárd jegyében címmel Mattis Teutsch János akvarelljeiből, pasztelljeiből, linómetszeteiből, festményeiből és kisplasztikáiból nyílt kiállítás június 22-én a Bánffy-palota földszinti termeiben. A brassói Művészeti Múzeum tulajdonát képező és a kolozsvári Művészeti Múzeum anyagával kiegészített tárlat Kolozsvár képzőművészeti életének kimagasló eseménye.
„Ahol ő ült és beszélt, ott mindig Európa közepe volt” – mondta a költő, lapszerkesztő, képzőművész Kassák Lajosról, a magyar avantgárd élharcosáról, az aktivizmus megteremtőjéről Illyés Gyula. De mondhatta volna Mattis Teutsch Jánosról is, akiben Kassák a jövőt vélte felfedezni, a képzőművészet fejlődési irányának egyik letéteményesét, olyannyira, hogy 1917-ben, az általa szerkesztett avantgárd folyóirat, a MA első kiállítását is az aktivista körhöz csatlakozott brassói művész munkáiból rendezte meg. És nem tévedett, hiszen Mattis Teutsch szoros kapcsolatba került a múlt századelő művészetformáló nagyjaival, a művészet szellemiségéről értekező, s azt gyakorlatba ültető Vasszili Kandinszkijjel valamint Javlenszkijjel, Franz Marc-kal és a Der Blaue Reiter (Kék lovas) csoportosulás többi, meghatározó alakjával. Sőt nem kiesebb egyéniségekkel, mint Paul Kleevel, Arhipenkóval és Marc Chagallal volt közös kiállítása.
Hogy a szülővárosába, Brassóba 1919-ben visszatért s ott megállapodott művész hogyan távolodott el a természetelvűségtől és jutott el a lírai expresszionizmuson keresztül az absztraktig, beemelve ezáltal az öreg kontinens művészeti forradalmaitól meglehetősen távol eső Erdélyt Európa kellős közepébe, arról sokan és sokféleképpen írtak. Most mégis Hevesy Ivánnak a MA folyóiratban szinte úttörőként napvilágot látott összefoglalóját idézném, miszerint Mattis Teutsch János „a természet reális formáiból absztrakt művészi formákat teremt, amelyek így már nem tárgyak szimbólumai, hanem érzések kifejezői.”
Ezeknek az érzéseknek a képi vetületeiből kapunk ízelítőt a Bánffy-palota földszinti termeiben. A kolozsvári Művészeti Múzeum egyik legjelentősebb idei rendezvénye a brassói Művészeti Múzeum jóvoltából villanthatja fel az 1960-ban elhunyt festő művészi termésének viszonylag korai és középső szakaszából (1917–1932) származó, reprezentatív munkákat.
Mattis Teutsch művészi fejlődésének, alakulásának dokumentációját nyújtja a tárlat. Németh Júlia / Szabadság (Kolozsvár)2017. július 4.
Meddig ér a takaró?
Persze, így is lehet mondani: „Nem időszerű az RMDSZ kormányra lépése” – olvasom a szalaghírben Porcsalmi Bálint ügyvezető elnöktől. A javíthatatlan naivak hajlamosak ezt mindjárt úgy értelmezni, hogy érdekvédőink nem kívánnak élni a lehetőséggel. Ezzel szemben az alig tájékozottaktól felfele mindenki tudja, hogy a kutya sem ajánlotta a kormányra lépést.
Amúgy természetesen minden rendben lévőnek látszik. A minapi nacionalista dühkitörés elcsitult, újra hallani illetékesnek látszó irányokból egyetértő, megértő, akár biztatásnak is gondolható bólogatásokról, amivel alkalmasnak tűnő pillanatig jól meg lehet lenni. Ezekkel azonban, ha megalapozottak is, óvatosan bánnék, hiszen kritikusnak mondható esztendő áll előttünk. Nagy a készülődés, érthető, hogy a Nagy Centenáriumot emlékezetessé kívánják tenni. Aligha azzal, hogy kedvezmények sorával kívánnának nekünk „kedveskedni”. Ez is lehet egyik magyarázata az RMDSZ taktikai hibájára elszabadult magyarellenes „replikának”. Ugyanakkor megkísérelhetik a centenáriumot az RMDSZ „integrálásával” megkoronázni. Azaz, kormányra léptetéssel megkötni kezét-lábát, elvárni, hogy ne a maga módján, a magyarság érdekeivel összhangban emlékezzen, például a „Gyulafehérvári kiáltványra” s az azóta történtekre, hanem, mondjuk, szelíd partneri beletörődéssel.
Öreg hiba lenne ebbe a csapdába besétálni, akármivel is legyen az út „kikövezve”. Van és lesz amire visszatekinteni, hiszen napjaink is bőven kínálják a kisebbségi jogok terén érvényesített stratégia (áltatás-altatás-kijátszás), és a „végrehajtási” taktikák egész példatárát. Az összegezés megmaradásunk érdekében amúgy is indokolt, sőt, szükségszerű. Tudnunk kell, hol tartunk. A velünk szemben alkalmazott „húzd meg–ereszd meg” politika szerintem nem folytatható. Abból csak vesztesen lehet kikerülni, majd újra megkísérelni visszakapaszkodni oda, ahol kissé nagyobb a mozgástér, mint a „nem hátrálunk meg” falhoz szorított állapotában.
Pillanatnyilag ez szinte lehetetlennek látszik, hiszen az önvizsgálatra való készségnek a leghalványabb jelei sem fedezhetők fel. Elképesztő, de a mostani helyzet fő jellemzője, hogy egyetlen politikus sincs a szervezet felső régióiban, aki a kormányváltás bonyodalmai során elkövetett hibákat nyilvánosan legalább szóba merné hozni. Akár „eseti” önkritika formájában… Az egység azonban töretlen! Töretlen? A kérdőjel eszembe juttatja az „egységben az erő” helyett mostanság fel-feltűnő felismerést: „Egységben az erőszak, kétségben az erő”. Amitől már csak félgondolatnyira ha van Descartes intelemnek is beillő, örökbecsű mondása: „Kételkedem, tehát gondolkodom…”.
Bizonyos tekintetben az elmarasztalás mellett a megértés is kijár. Ezzel azonban szűkkeblűen bánik a szavazótábor. A fokozott elvárásaival kikényszerített makacs bizonyítási kényszer szüli olykor a hibás döntéseket, a tényleges lehetőségektől való elrugaszkodást. Ennek egyetlen ellenszere a politikai bölcsesség lehetne, amit azonban a szervezeten belüli szabad véleménynyilvánítás nélkül lehetetlen „előállítani”.
A megértés természetesen nem felmentés. Vannak, akik néznek, de nem látnak. Hitem szerint ezt a dioptriadeficitet kellene mindenekelőtt rendbe tenni. Indokolhatja ezt, hogy 2018 a jogok tekintetében szűk esztendőnek ígérkezik, a szükségesnél rövidebbre szabhatják a takarót. Engedményekre várni hiú ábránd. Nem tudható, hogy fest majd a román centenáriumi mérleg, de az „Aici nu se trece” merev beidegződéseit aligha váltja fel hirtelejében az eddig sosem volt kölcsönös bizalom megalapozásának őszinte szándéka. Ehelyett a nemzetállami eszme bűvölete táplálja folyamatosan a látszatteremtéssel álcázott asszimiláció mindegyre újjáéledő reflexeit a jogos igényeink ellehetetlenítésében.
Áltatásunk friss példája az anyanyelvhasználattal kapcsolatos „vívmány” az egészségügyben és szociális intézményekben. Ezzel nem az alkalmazhatatlansága a fő baj, hanem például az, hogy 5 ezer főnél húzza meg az érvényesség alsó határát. Tehát, kissé nyersen szólva, ahol ennél kevesebb magyar él, választhatnak: (1) dögöljenek meg, ha nem tudják megértetni magukat az orvosokkal; (2) fogadjanak saját költségen tolmácsot… Az már csak „járulékos”, de mégsem mellékes következmény, hogy az új szabályozás felmenti az orvosokat a hippokratészi eskü betartása alól, miszerint feltételek nélkül kötelességük segíteni a rászorulókon! Ám mit ér az erkölcsi lényegétől álságos módon megfosztott orvoslás? Egyébként a szóban forgó, alkotmánybírósági döntéssel is „megerősített” (!) „jog” volt Dragnea „ajándéka” az RMDSZ májusban tartott kongresszusára, mert egyébről amúgy sem lett volna amiről beszámoljanak…
A látszatok sok-sok példáját emlegethetnénk fel, de beérem ennyivel, mert fontosabb belegondolni, hogy milyen módon lehetne részünkről ellehetetleníteni kijátszásunknak ezt az immár rutinos gyakorlatát. Az áltatások mellett az altatásunk bevett eszköze a magyar nemzetiségűek kinevezése a legkülönbözőbb intézményekbe. Első pillantásra minden rendben lévőnek látszik, hiszen bizonyítja, hogy csak vagyunk VALAKIK, s meg is becsülnek. Egy apró mozzanat azonban hiányzik a „képletből”: nem találom ugyanis azt a kitételt, hogy a kinevezettek nem kerülhetők sem meg, sem ki olyan helyzetekben, amikor az adott intézményekben kisebbségekkel kapcsolatos kérdések merülnek fel. Amíg egy ilyen feltétel hiányzik, addig miniszterek, prefektusok, tanfelügyelőségek vezetői semmibe vehetik a magyar kinevezetteket, holott… S a joggyakorlás tényleges lehetősége helyett a hatalmi gesztus egyszerű állásközvetítéssé válik! Hallottunk arról, hogy iskolaügyekben késedelem nélkül megnyilatkozzon nálunk a főtanfelügyelő-helyettes? Az utcanévtáblákról rendelkező kormány-
megbízotti önkényeskedés során pedig a magyar alprefektus? Így a szóban forgók élvezhetik az elért hivatali beosztással járó előnyöket minden kötelezettség nélkül. Ennek a különös, de elterjedt „felelőtlenségnek” egyetlen ellenszere van: az RMDSZ kötelezővé teheti számukra a lemondást, ha a kisebbségi ügyekben az intézményvezetők mellőzik őket. Matt, egy lépésben!
Ehhez az sem feltétlenül követelmény, hogy az RMDSZ támogatását élvező partner elfogadja, elég, ha tudomásul veszi. S még annak is elejét vehetik, hogy a politikai kinevezetteket, megfelelő eszközökkel, eltéríthessék az érdekképviselet egyenes útjáról. Az aprónak tűnő, mégis hatásos taktikai fordulatra akár stratégia is építhető a jövőre nézve… Makkai János / Népújság (Marosvásárhely)2017. július 4.
Kárpát-medencei falugazdász-képzés Alcsútdobozon
Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Tóth Katalin szervezésével folyó év június 26–28. között Alcsútdobozon, a Puskás Ferenc Sport Hotelben került sor a Kárpát-medencei Falugazdász Továbbképzésre. Oda Kocsik József AMMGE-elnökkel együtt, meghívót kapott Nagy Zsolt Arad megyei falugazda is.
A június 26-án, hétfőn a jelzett szállodában történt elszállásolás után, másnap a reggelit és a regisztrációt követően 9 órakor hangzottak el a köszöntők: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, dr. Grezsa István János Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos, valamint Tóth Katalin nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a Kárpát-medence tájegységeiből érkezett falugazdászokat és gazdaszervezet vezetőket. Ezt követően a Szent István Egyetem oktatói által tartott felkészítő következett. A kávészünet után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatója hangzott el az anyaországi falugazdász-hálózat felépítéséről és működéséről.
A közös ebéd után a külhoni magyar gazdaszervezetek képviselői és falugazdászai számoltak be az eddigi tapasztalataikról, osztották meg jobbító elképzeléseiket.
A megbeszéléseken Kocsik József AMMGE-elnök felvállalta a falu-katasztereknek az elkészítését, ami a termőföld teljes feltérképezését, nyilvántartásba vételét feltételezi. Az elnök igen elégedetten nyilatkozott az Arad megyei falugazdásznak, Nagy Zsoltnak a munkájáról, aki szaktanácsadás és pályázati kérdések tekintetében szívesen áll a gazdálkodók rendelkezésére. Ezen túlmenően, tovább képezi magát, ugyanis beiratkozott a Debreceni Agrártudományi Egyetem Falugazdász szakának a mesterképzőjére.
Tehát az Arad megyei magyar gazdák rendelkezésére jól képzett, szorgalmas falugazdász áll, aki hatékonyan segítheti a gazdálkodókat – mondta el a Nyugati Jelennek Kocsik József AMMGE-elnök. Nyugati Jelen (Arad)2017. július 4.
Nyolcéves mélyponton a munkanélküliség
Nyolcéves mélyponton, 9,3 százalékon állt májusban a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap közzétett kimutatása szerint.
Az Európai Unió 28 tagállamában is az áprilisi 7,8 százalékon stagnált májusban a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta. Ez a legalacsonyabb szint 2008 decembere óta. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát – 3 százalékosat – májusban a Cseh Köztársaságban regisztrálták, illetve Németországban 3,9 százalékosat, a legmagasabb továbbra is Görögországban – 22,5 százalék –, Spanyolországban 17,7, Olaszországban pedig 11,3 százalékos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 4.
A bűnvádi nyomozás elindult Dorin Florea és Valentin Bretfelean ellen
A március tizedikei Székely Szabadság Napját bejelentő Siculitas Egyesület tájékoztatást kapott a Korrupcióellenes ügyészség Igazgatóságától, hogy a hatóság megkezdte a nyomozást az egyesület által benyújtott bűnvádi panasz ügyében.
Az egyesület ez év márciusában két panasszal fordult a hatósághoz: Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere és Valentin-Constantin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója ellen hatalmi visszaélésért. Ez év március tizedikét megelőzően a polgármesteri hivatal egy olyan közleményt adott ki, amellyel megpróbálta a törvényesen bejelentett marosvásárhelyi felvonulást megakadályozni, semmibe véve a gyülekezési jogról szóló törvény előírásait, semmibe véve a Maros Megyei Törvényszék 2016. január 8-án meghozott döntését.
Másrészt az egyesület panasszal élt a 2018-ra bejelentett tüntetés törvénytelen betiltása miatt is. 2017. március 16-án, a láttamozó bizottság ülésén Valentin-Constantin Bretfelean mint a polgármester képviselője azzal az indokkal próbálta megakadályozni a 2018-ra bejelentett felvonulást, hogy a menet útvonala a Szentgyörgy (Revoluţiei) utcai kórház előtt halad el, és kórházak előtt a törvény tiltja a nyilvános rendezvények megtartását. Ezzel szemben a szervezők nem egy rendezvény megtartását tervezik a kórház előtt, hanem a továbbhaladást a város egyik legforgalmasabb autóútján. Ezen túlmenően, a tiltás indoklása mellőzi azt a tényt is, hogy ez a kórház nem szerepel a marosvásárhelyi tanács azon határozatában, amely felsorolja azokat a helyszíneket, ahol nem lehet nyilvános rendezvényt tartani. Dorin Florea polgármester, megerősítve a helyi rendőrség igazgatójának álláspontját, és ezáltal megtiltva a felvonulás megtartását, azt közölte, hogy csak 10 ember mehet el a Székely vértanúk emlékművétől a prefektusi hivatalig. A polgármester 2017. március 23-án meghozott döntésével ismételten túllépte a betiltásra vonatkozó 48 órás, törvényben megszabott határidőt.
Úgy értékeljük, a polgármesteri hivatal mindkét intézkedése törvénysértő, az állampolgárok gyülekezési jogát próbálja korlátozni, és egyértelműen hatalommal való visszaélésnek minősül. A közvélemény tudomására hozzuk, hogy készülünk 2018-ban is a Székely Szabadság Napjának megtartására, a bűnvádi feljelentéssel pedig nem azért éltünk, hogy valamilyen „jóváhagyást” próbáljunk kieszközölni a hatóságoktól – hiszen a nyilvános rendezvények megtartásához és megszervezéséhez ilyen jóváhagyás nem kell –, hanem azért, hogy törvényes eszközökkel vessünk véget a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal folyamatos és törvénysértő jogkorlátozó próbálkozásainak. A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata; Népújság (Marosvásárhely)2017. július 4.
Pulzus, egészséges vérárammal (Művésztelep Székelyudvarhelyen)
A székelyudvarhelyi Pulzus művésztelepen született alkotásokból kínál válogatást a tegnap délután megnyílt sepsiszentgyörgyi tárlat. A tíznapos alkotótábor Berze Imre szobrász kezdeményezésére született, a művésztelep idén hatodik alkalommal nyitja meg kapuit.
Ez a művésztelep picit az én gyermekem is – mondotta A Pulzus 5 éve című kiállítás megnyitóján az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) emeleti kiállítóterében Vécsi Nagy Zoltán, a kiállítás kurátora, az EMŰK vezetője. Mint fogalmazott, a Pulzus művésztelepnek „sikerült bekapcsolódnia az utóbbi években Székelyföldön egyre pezsgőbbé váló képzőművészeti élet identitását kereső véráramába, és kijelölni helyét mind a multikulturális Erdély, mind az ország, mind a Kárpát-medencében elindult folyamathoz, a nemzetközi művészeti élethez való felzárkózásban”. A táborban születő művek jobbára közgyűjteményekbe kerülnek, a Pulzus művésztelep élénkíti, gazdagítja Székelyudvarhely kulturális kínálatát, a művek egyedi jellegét nemcsak a „népi tradícióktól áthatott falusi környezet”, hanem a kortárs szellemi értékekre fogékony kisváros nyitottsága is meghatározza. „Az immár öt éve működő alkotótábor a hely képzőművészeti szellemének legnemesebb és legprogresszívebb hagyományait tisztelve próbálja saját képzőművészeti identitásának sajátosságait kialakítani. A nemzet és az ország egymást keresztező kulturális keretei között, az erdélyi tradíciókra támaszkodva keresi a Kárpát-medence képzőművészeti életébe való betagozódást, de a nemzetközi kortárs művészeti élethez való felzárkózás lehetőségeit is” – hangsúlyozta Vécsi Nagy Zoltán. Berze Imre megjegyezte, a táborban minden művész egyszer vesz részt, ezáltal minél több alkotónak kívánnak teret biztosítani. A kiállításmegnyitó Ütő Gusztáv cselekményművész performance-ával zárult. Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 4.
A nagy kivizsgálás
Második munkanapján, hétfő reggel a Tudose-kormány frontális támadást indított a korrupcióellenes ügyészség és a főügyészség ellen. Most legalább tudjuk, hogy miért maradhatott tisztségében Tudorel Toader igazságügyi miniszter, aki egyik koalíciós pártnak sem tagja, és az előző négy hónap alatt, a Grindeanu-kormány tagjaként ügyesen elkerülte a 13-as sürgősségi kormányrendelet csapdáját, a vaskezű vezér, Liviu Dragnea elvárásai ellenére sem enyhített a korrupciós bűncselekmények besorolásán és büntetésén.
Tévedett, aki azt hitte, hogy lám, lehet sármentesen járni, ha valaki rendelkezik a megfelelő felkészültséggel, nem kell vakon követni a kiszabott utat. Ezt az SZDP nem tűri, és az a hév, ahogy nekiront a számára kényelmetlen intézményeknek, az a konokság, amellyel újra meg újra megpróbálja áttörni a jogállami keretet, az a fojtott düh, amely Dragnea nyilatkozataiból ki-kicsap egy-egy sikertelen kísérlet után, beszédesen elárulja, mire számíthatunk, ha eléri, hogy ne fenyegesse semmi a hatalmát
Első hallásra semmi kivetnivaló nincs abban, ha egy állami intézmény működését az erre hivatott szervek kivizsgálják, legyen az mégoly hatékony és népszerű. Elvégre az ügyészek is emberek, nem csalhatatlanok és nem is mindig elfogulatlanok – nekünk, magyaroknak elég bizonyíték erre a Mikó-per vagy a marosvásárhelyi katolikus iskola elleni eljárás, de ennél sokkal több megkérdőjelezhető eset tisztázására van szükség –, és mivel itt olykor valóban ártatlan emberek meghurcolásáról, életéről, szabadságáról van szó, indokolt az ellenőrzés. Ha egy normális államban élnénk, ahol mindenki a helyén van, és munkáját szakmája szabályai, nem pedig politikai szempontok szerint végzi, természetes lenne, hogy az igazságszolgáltatási felügyelet utánanéz legalább a vitatott ügyeknek. Elvégre még a miénknél sokkal világosabb, átláthatóbb, bejáratott igazságszolgáltatási rendszerekben is fordulnak elő tévedések, mulasztások, melléfogások, nem hihetjük, hogy épp nálunk működik hibátlanul a gépezet. Már az is elgondolkoztató – ha igaz –, hogy a két legfontosabb vádhatóság háza táján évtizede nem járt szakellenőr: vajon miért nem? Kinek jó az önjáró ügyészség? Nem élünk normális államban, ez nyilvánvaló. Itt épp a legfelső, irányító szintek olyanok, mintha senki sem lenne a helyén, nem csoda, ha a kormány beiktatása utáni harmadik napon máris tüntettek ellene. Az egyik kartonlapra azt írták: Az országnak akarunk törvényeket, nem a korruptaknak. Az emberek nem bíznak a kormányban, és a független igazságügyi miniszter nagy kivizsgálásában is csak politikai leszámolást szimatolnak. Erre jó okuk van, de reakciójuk a hisztérikus, mérgezett társadalmi viszonyokra is rávilágít. Ezen kellene nagyon gyorsan javítania a kormánynak, nem a teleormani kiskirály kedélyállapotán. Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 4.
Átalakítják a református kollégium udvarát
Folyamatban van a székelyudvarhelyi református kollégium főbejárata melletti udvar átépítése, amit iskolakezdésig befejeznének. Több pad és mellszobor elhelyezését tervezi a tanintézet vezetősége, amivel a jelenleginél több funkciót adnának a térnek.
„Benedek Elek szobrának megkoszorúzásán kívül eddig nem volt különösebb funkcionalitása az udvarnak, ezen szeretnénk változtatni” – fejtette ki lapunknak Tőkés Zsolt. A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium igazgatója rámutatott, olyan személyiségek mellszobrát szeretnék elhelyezni a parkban, akik döntő szerepet játszottak a tanintézet életében. Így bronzból állítanak emléket Bethlen Jánosnak, az iskola alapítójának, Baczkamadarasi Kis Gergely névadónak, valamint Gönczi Lajosnak, a főépület építőjének. Benedek Elek szobra szintén ki lesz állítva az udvaron, de más helyszínen, és új talapzattal.
Ezek mellett zöldövezeteket terveznek, illetve több padot is kihelyeznek, amelyeken bárki megpihenhet. A térrendezés része az is, hogy jól láthatóvá teszik az iskola főépületének homlokzatát – jegyezte meg az igazgató. Nincs még megoldva az iskola belső udvarának vízelvezetése, ami miatt kisebb esőzésekkor is feláznak és penészednek az épület falai – ezt a problémát is kiküszöbölik a felújítás során.
Mint megtudtuk, az utca felőli kerítést eredeti állapotába állítják vissza. A kivitelezést az udvarhelyi polgármesteri hivatal által fizetett bérleti díjakból finanszírozzák.
Hálaadó ünnepséget terveznek Az építkezést mindenképp befejeznék szeptember 8-áig, mivel akkorra terveznek egy hálaadó ünnepséget, amelyen részt vesz Balog Zoltán, a magyarországi emberi erőforrások minisztere és Kató Béla református püspök is – tudatta Tőkés Zsolt. Egyébként idén van Baczkamadarasi Kis Gergely születésének 280. évfordulója, ezért az iskola belső udvarán lévő obeliszket is restaurálják. Fülöp-Székely Botond / Székelyhon.ro2017. július 4.
Folyamatosan csökken a beiskolázottak száma Romániában
A 2016–2017-es tanévben a romániai köz- és felsőoktatásban beiskolázott tanulók száma 3,59 millió fő volt, 45 300-zal kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) közleményéből. Hargita megyében mintegy ezer iskolással kevesebb kezdte meg a tanévet tavaly ősszel, mint egy évvel korábban.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a 2016–2017-es tanévben a beiskolázott tanulók csaknem fele (47,1 százalék) elemibe és általános iskolába járt, közel egyharmada középiskolás és óvodás volt (18,1 százalék illetve 15,1 százalék). A tanintézetekbe járó fiataloknak több mint fele (50,2 százalék) fiú volt, a tanulóknak pedig 70,8 százaléka járt városon iskolába vagy egyetemre. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest csak a szakiskolákba járó diákok száma növekedett, 15 700-zal. A legnagyobb csökkenést az elemi és az általános iskolák tagozatain regisztrálták az egy évvel korábbi állapotokhoz képest: előbbibe 22 800-zal, utóbbiba pedig 16 600-zal kevesebb tanuló járt..
További adatok A tanulók elsöprő többsége (95,7 százalék) állami intézményben tanult, csak kevesen (4,3 százalék) látogatták a magániskolákat vagy egyetemeket. A 2016–2017-es iskolai évben az egyetemi hallgatók száma 531 600 volt, nagyobb részük (53,9 százalékuk) nő. Az oktatásban összesen 235 800 pedagógus dolgozott, tehát egy pedagógusra 15 tanuló vagy egyetemi hallgató jutott. A pedagógusok több mint háromnegyede (77,3 százalék) nő volt. Az oktatás 147 300 osztályteremben, 26 600 laborban, 5 400 sportpályán, 5000 műhelyben, 4800 tornateremben és 53 úszómedencében zajlott – derül ki az INS közleményéből.
Látványos csökkenés A csökkenés Hargita megyében is érezhető: míg a 2015–2016-os tanévben 52 426 óvodás, elemi osztályos, általános, középiskolás és szakiskolás kezdte el a tanévet, addig a 2016-2017-es tanévben csak 51 549 – tudtuk meg a tanfelügyelőség vonatkozó statisztikáiból. Az egyéves időintervallumhoz képest azonban drasztikusabb csökkenés is tapasztalható, ha korábbi adatokat nézünk. 1997-ben 68 148 iskolás kezdte meg a tanévet Hargita megyében, amely 17 ezerrel több, mint a legutóbbi iskolai évben. A jelenségről már többször is cikkeztünk, a beiskolázások csökkenése leginkább demográfiai (népesedés adatait elemző tudomány) mutatókkal magyarázhatók. A két legfőbb ok a születések számának csökkenése, illetve az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás Nyugat-Európába. Molnár Rajmond / Agerpres; Székelyhon.ro2017. július 5.
Pályázatokat nyert a MOGYE
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem négy pályázatát bírálták el kedvezően, így az oktatási intézményt összesen 500.000 lejes támogatásban részesíti az Oktatásügyi Minisztérium az egyetemeknek szánt támogatási alapjából. A támogatásból az egyetemi oktatáson belüli társadalmi esélyegyenlőség megteremtésére, szakmai tanácsadásra, a felsőfokú oktatás nemzetközivé tételének népszerűsítésére, a diákok vállalkozásainak támogatására, valamint a diákok számítógépes nyilvántartásának korszerűsítésére vonatkozó projekteket támogatják az Oktatásügyi Minisztérium intézményfejlesztési alapjából. Népújság (Marosvásárhely)2017. július 5.
Tájépítészeti kiállítás a Sapientián
Július 6-án, csütörtökön 12 órától a marosvásárhelyi Sapientia EMTE aulájában az egyetem tájépítészeti karán végzett diákok államvizsga-dolgozataiból összeállított munkákból nyílik szemléltető kiállítás. Az érdeklődők kastélykertek, épületegyüttesek, városrészek, utcák környezetének revitalizációs terveit láthatják. Jelen lesz a budapesti dr. Fekete Albert táj- építészmérnök, illetve dr. Jámbor Imre tájépítész, volt dékán, valamint a kar jelenlegi oktatói és a hallgatók. Népújság (Marosvásárhely)2017. július 5.
Hangsúlyos magyar jelenlét a Nemzeti Kisebbségek Fesztiválján
Az Aradi Városi Kulturális Központ szervezésében július 8-án, szombaton rendezik meg a Nemzeti Kisebbségek Fesztiválját, amelyen valamennyi Aradon élő etnikai közösség ízelítőt ad hagyományából, kultúrájából.
Az RMDSZ Arad Megyei Szervezete égisze alatt a legjelentősebb helyi nemzeti kisebbség, a magyarság hangsúlyosan jelen lesz a rendezvényen. Az RMDSZ meghívására a pécskai Búzavirág néptáncegyüttes részt vesz a népviseleti bemutatón és magyar néptáncokat is előad, ezt követően a magyar standon történelmi kiadványokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A fesztivál szombaton 17 órakor kezdődik a népi együttesek felvonulásával a Városháza és a Ioan Slavici Színház közötti sugárúton, majd 18 és 20.30 óra között az Eminescu (Salacz) parkban népzene- és néptáncelőadást tartanak, a standoknál pedig a különböző nemzetiségek hagyományait mutatják be.
Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének sajtóközleménye; Nyugati Jelen (Arad)2017. július 5.
Az elhurcoltak mementója
1945. július 9-ről 10-re virradó éjszaka, 72 évvel ezelőtt történt meg a muravidéki magyarság internálása Hrastovecre, illetve Šterntalba. Az 558 internáltról – zömében idős ember, nő, illetve gyermek – már néhány éve méltóságteljesen, nem utolsó sorban a szlovén politikum kimondott bocsánatkérése mellett tudunk megemlékezni. Ily módon emlékezhetnek, emlékezhetünk a Sárvárra internált szlovénekre is. Vagyis megközelítőleg 70 évre volt szükségünk a megbékéléshez, a kölcsönös tiszteladáshoz. A 20. század mindkét nemzetre igencsak fájó, zömében a mai napig nem tisztázott, leginkább pedig lélekben még mindig nem nyugtázott eseményeket zúdított. Az emberi lélek megnyugtatása, megbékélése a mi kötelességünk, ahogy még inkább az, hogy ügyeljünk arra, a múlt században történtek ne történhessenek meg újra. Annak ellenére, hogy kissé közhelynek, elcsépeltnek tűnik az előző mondat, attól még igaz, és állandóan szükséges figyelmeztetni rá. Hogyan? Például az idén elindított rendhagyó történelemórákkal, a történelemtanítás keretében, akár rendszeres tanagyagként. Vagy például ennek a cikknek a formájában! Mert ahogy fontos megbocsátani, úgy fontos emlékezni is. Emlékezet nélkül nem létezik nemzet, ahogy nincs magyar Szent István vagy éppen az 1848/49-es hősök nélkül, úgy muravidéki magyar sem lehet, ha nem tud saját hőseiről. A 72 évvel ezelőtt internáltak is a mi hőseink. Tehát emlékezzünk meg róluk!
Tomka Tibor / Népújság (Lendva)2017. július 5.
Mérföldkövek és részletek
Felülnézetből már maga az bizakodásra ad okot, hogy a tantervek megvannak, és akár kész lesznek a tankönyvek, akár nem, ősszel a magyar ötödikeseknek már nem a románok számára írt anyag első leckéjén, a nehéz Mircea Eliade-szövegen kell átrágniuk magukat. Jó adag naivitás kell ahhoz, hogy bárki is reménykedjen: a júniusi tanévzárástól a szeptemberi iskolakezdésig megoldódik a hazai tanügy egyik-másik akut, régóta rengeteg fejfájást okozó problémája. Az egyik legégetőbb, amivel gyakorlatilag évtizedek óta szembesülnek a diákgenerációk, hogy a román anyanyelvűek számára elkészített tantervek szerint kell tanulniuk, hiszen a bukaresti oktatáspolitika fittyet hányt arra, hogy egy magyar gyermek számára milyen nehézségeket okoz a romántanulás. Így hát életszerűtlen információhalmazokat kellett – és részben persze továbbra is kell – ésszerűtlen módon bemagolniuk a diákoknak, akiket közben nem készítenek fel az iskolai évek arra, hogy meg is tanuljanak hatékonyan és helyesen kommunikálni az állam nyelvén. Nos erre a gondra az elmúlt időszakban több szinten is született megoldás: ahogyan sokszor elhangzott, feltűnt a fény az alagút végén. Az már mellékes, hogy milyen politikai manőverek eredményeként, ha kézzelfoghatóan megkönnyíti a jövőben a magyar diákok dolgát. Sikerként könyveltük el, hogy az oktatási minisztérium márciusban bejelentette: jóváhagyta a kimondottan a kisebbségiek számára kidolgozott, új elemeket tartalmazó tanterveket, aztán múlt hónap végén egy másik, mérföldkőnek számító előrelépés történt, amikor kiderült, ennek megfelelően, vagyis differenciált tételekből vizsgázhatnak a nyolcadikos és a tizenkettedikes magyar diákok a román nyelv és irodalom próbán, az RMDSZ erre vonatkozó kezdeményezését ugyanis döntéshozó kamaraként elfogadta a szenátus. Mindez óriási jelentőségű természetesen, még akkor is, ha fokozatosan és lassan valósul meg a differenciált oktatás és vizsgáztatás, és csak a most ötödiket kezdők, illetve a náluk kisebbek tanulhatnak és adhatnak számot folyamatosan egészen érettségiig „testreszabottan”, a náluk nagyobbak csak részletekben és részlegesen. A minisztériumi döntésektől a mindennapi tanítási gyakorlatig azonban korántsem vezet sima út, így most az a soron következő lépés, hogy a speciális tantervek alapján tankönyvek is szülessenek, sőt szeptemberben eljussanak az iskolákba. Felülnézetből már maga az bizakodásra ad okot, hogy a tantervek megvannak, és akár kész lesznek a tankönyvek, akár nem, ősszel a magyar ötödikeseknek már nem a románok számára írt anyag első leckéjén, a nehéz Mircea Eliade-szövegen kell átrágniuk magukat. Mindazonáltal jó lenne naivan reménykedni abban: megoldódnak az ilyen „részletkérdések” is, mint a tankönyvprobléma. Jó lenne nemcsak madártávlatból örülni, de abban is hinni, hogy nem kell tartani a részletekben megbújó ördögtől.
Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)2017. július 5.
Vass Levente: az RMDSZ nem akart alpolgármestert választani, sem egyet, sem kettőt kérdezett:
Marosvásárhelynek lehetett volna két magyar alpolgármestere. Az RMDSZ városi szervezetének elnökét kérdeztük, miért nem így lett.
Marosvásárhelynek a tavaly júniusi önkormányzati választások óta nincs alpolgármestere, ugyanis a megyei szintű megállapodást kötő, a városi tanácsban is többséggel rendelkező RMDSZ és PSD úgy döntött, nem kívánja támogatni Dorin Florea polgármester munkáját. A Szabad Emberek Pártja (POL) városi tanácsosa, Hermann Mark Christian azonban benyújtott egy alpolgármester-választásra vonatkozó határozattervezetet, majd a csütörtöki tanácsülésen azt kérte az RMDSZ-től, támogassák a POL jelöltjét, Györfi Júliát. A szavazáson azonban csak a POL három tanácsosa támogatta a jelöltjüket, az alpolgármesteri tisztségeket pedig az RMDSZ-es Makkai Gergely és a PSD-s Sergiu Papuc szerezte meg.
- Ön a Facebookon is közzétette álláspontját az alpolgármester-választás kérdésében. Ebben a bejegyzésében említi az üres alpolgármesteri székek politikáját. Mennyire közismert a marosvásárhelyiek körében ez a stratégia?
- Nem tudom, hogy mennyire használták ezt a kifejezést. De ez volt az elképzelés, hogy nincs alpolgármester, pont azért, hogy a polgármesternek egyedül kelljen szembesülnie azokkal a városvezetési gondokkal, amiket korábban könnyen leosztott, és érezze annak a jelentőségét, hogy egy várost közösen kellene vezetni az alpolgármesterekkel és a tanáccsal. Ezért álltunk erre az álláspontra, ezért tartottuk fontosnak együtt a szociáldemokratákkal ezelőtt egy évvel, hogy ezt a stratégiát, ezt a taktikát válasszuk.
Amikor RMDSZ-es megyei tanácselnököt és két PSD-s alelnököt nevesítettünk, akkor úgy egyeztünk meg, hogy együtt megyünk ebben a dologban, és teljesen természetes, hogy ezt a megegyezést nem rúgtuk fel. Most nem történik semmi egyéb, mint együtt folytatjuk azt a munkát, amit elkezdtünk. Nehogy azt higgyük, hogy a PSD-nél jobban szeret bennünket a PNL, ami a magyar kérdéseket illeti, és világosan szeretném hangsúlyozni, hogy mindaddig, amíg a POL minden eszközt megtalál, hogy az RMDSZ-t üsse, addig senki ne várja el tőlünk, hogy tárt karokkal fogadjuk egy ilyen pártnak az utolsó percben felajánlott javaslatát, hogy mi az ő jelöltjüket megszavazzuk. Mi nem kértük a támogatásukat az alpolgármesteri választásoknál, és nem is ígértük meg a támogatásunkat. Politikai szubkultúrára vall az, hogy a POL egy alpolgármester-jelölést ejt meg, amikor nagyon világosan tudták, hogy izolálni akarjuk a polgármestert, és a tanácsülés előtt – vagy pedig akár a tanácsülés alatt, de megfelelő időben – nem próbál politikai többséget kialakítani, utána pedig a frusztrációját megpróbálja rákenni másra, és magyarkodással próbálja magyarázni a bizonyítványát.
- Vagyis a POL nem egyeztetett a többi párttal, mielőtt beterjesztette az alpolgármester-választásra vonatkozó határozatot, illetve utána sem, a választást megelőzően?
- Az eredmények ezt mutatják. Nem az a kérdés, hogy ki mit szándékozott, és mit nem szándékozott tenni. A POL, amely javasolta az alpolgármesteri pozíciót, három szavazattal maradt, vagyis a saját szavazataival. Se a PSD, se a PNL, se az RMDSZ nem szavazta meg a POL jelöltjét.
- A POL határozattervezete egy alpolgármester megválasztásáról szólt volna. Ha jól tudom, az RMDSZ azt támogatta, hogy két alpolgármestert válasszanak. Miért történt ez így?
- Az RMDSZ nem akart alpolgármestert választani, sem egyet, sem kettőt. Attól a perctől fogva azonban, hogy a POL kért egy alpolgármesteri pozíciót, amiről ugye nem egyeztetett, és amihez nem szerezte meg a kritikus többséget, változott a helyzet. Az érvényes szabályok szerint, ha az RMDSZ és a PSD nem javasol alpolgármester-jelöltet, akkor valószínűsíthetően a PNL és a POL jelöltje közül a PNL jelöltje, Dorin Florea polgármester pártjának a jelöltje lett volna az alpolgármester, hiszen a második fordulóban nem szükséges az egyszerű többség, hanem a legtöbb szavazatot kapó jelölt elfoglalhatja az alpolgármesteri tisztséget..
Teljesen természetes, hogy akkor, amikor mi nem akartuk az alpolgármesteri helyet, és amikor a POL javaslata egy egyéves (és négy évre tervezett) taktikánkat húzta keresztül, mielőtt bementünk a tanácsülésre, a szociáldemokratákkal leültünk az utolsó percben, és megegyeztünk, hogy ebben az esetben, ha változtatnunk kell a stratégiánkon, akkor az elkövetkezőkben is együtt fogunk menni, bátran felvállalva ezt, és ők is egy alpolgármestert, mi is egy alpolgármestert fogunk nevesíteni.
De hozzáfűzöm, hogy a napirendi pontok megszavazásánál, utolsó percig remélve azt, hogy elhúzódik a tanácsülés, és nem lesz idő az összes napirendi pontra, kértük, hogy a legutolsó napirendi pont legyen az alpolgármester-választás, és ezt meg is szavaztuk. A sorrendben a felszólalásoknál sorrendben a PNL-t, a PSD-t és a POL-t kértük fel, hogy nevesítsenek jelölteket – a PNL-t a PSD-vel, a POL-t pedig velünk társítva egymásutániságában. Ha nem nevesített volna jelöltet a PNL és a POL, akkor mi sem nevesítettünk volna jelölteket, és nem lett volna alpolgármester megválasztva.
Arra a kérdésre, hogy két magyar alpolgármester versus egy magyar alpolgármester és egy PSD-s alpolgármester: világos politikai döntés volt. És az a véleményünk, hogy ma Marosvásárhelyen az egymás mellett élés és az együtt dolgozás nem azon múlik, hogy két magyar alpolgármester van-e, hanem azon fog múlni, hogy van-e egy többségi koalíció, magyar és román emberekkel egyaránt. És ez megtörténhet egy PSD-RMDSZ együttműködésben, amely képes akár városfejlesztési stratégiákat letenni az asztalra közösen. Ha a POL mindig, amikor nincs utcanévtábla, nincsen iskolaügy vagy nincsen valami egyéb, nem politikai frusztrációjával próbálná megoldani és kommunikálni ezeket a dolgokat, akkor akár időnk is lenne dolgozni, és nem folyamatosan tüzet oltani. A PSD-s alpolgármester, Sergiu Papuc személye nem kényelmetlen az RMDSZ számára? A POL több magyarellenes megnyilvánulására hívta fel a figyelmet.
Balázsi-Pál Előd / Transindex.ro2017. július 5.
Életbe lépett a 90 százalékos gyógyszertámogatási program
Életbe lépett az a program, amelynek értelmében azok a nyugdíjasok, akiknek a havi nyugdíja nem haladja meg a 900 lejt, 90 százalékos árkedvezménnyel válthatják ki gyógyszereiket, függetlenül attól, hogy a nyugdíjon kívül van-e vagy nincs más jövedelmük – írja a kormány keddi közleményében. Az erre vonatkozó kormányhatározat ugyanakkor egyszerűsíti az ilyenkor esedékes jövedelembevallás módját is: eddig az érintettnek a nyugdíjszelvény mellett egy saját felelősségre aláírt nyilatkozatot is be kellett nyújtania a családorvosnak arról, hogy a nyugdíjon kívül nincs jövedelme. Július elsejétől utóbbira nincs szükség. Agerpres; Erdély.ma