udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 3901-3930 | 3931-3960 | 3961-3990 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. július 12.
A legfelsőbb ügyészség lezárta Victor Ponta egyik ügyét
A legfelsőbb ügyészség lezárta Victor Ponta egyik ügyét, amelyet az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egy másik ügyről választott le és amelyben a volt kormányfőt adócsalással gyanúsították.
Az ügyészség sajtóosztálya szerint az ügyet a perrendtartási törvénykönyv 16. cikkelyének a. bekezdése alapján zárták le, ami kimondja „a bűncselekmény nem létezik". A volt miniszterelnököt 2015 szeptemberében 17-rendbéli okirat-hamisítás, adócsalásban való bűnrészesség és pénzmosás vádjával állította bíróság elé az Országos Korrupcióellenes Ügyészség.
Márciusban az ügy egy részét lezárta a DNA, ám erről leválasztotta az adócsalás bűncselekményét, amelyet a legfelsőbb ügyészség tárgyalt.
A DNA szerint Victor Ponta olyan körülmények között nevezte volna ki Dan Şovát közlekedési miniszternek, hogy korábban jogosulatlan előnyöket élvezett Şova ügyvédi irodájának részéről. Victor Ponta szerdán, amikor a legfőbb ügyészség döntéséről kérdezték, bírálta Gheorghe Uncheşelu ügyészt, aki – meglátása szerint – „két évet dolgozott azon, amit 24 óra alatt leellenőrizhetett volna". Agerpres; Erdély.ma2017. július 12.
IX. Pusztinai Zenetábor
2017. július 3-8. között sikerült az idén es megszervezni kilencedik alkalommal a Pusztinai Zenetábort, ahol megadtuk a gyerekeinknek a lehetőséget olyan hangszereken tanulni, mint: furulya, kobza, citera, hedegű, dob.
Nem hagytuk ki a népdalokat és a táncokat sem, amit a szünetekben és a nap végén közösen gyakoroltunk. A tábor ünnepélyes megnyitóját a Kobzos Kiss Tamás emlékére Csoma Gergely által készített bronzplakett avatásával kezdtük, Isten nyugtassa békében a jó tanárunkat! A zenetábor létrehozása az Ő ötlete volt, hogy a pusztinai gyerekek helyben tanulhassanak a hagyományos moldvai hangszereken.
11.30-kor tízórai szünetet tartottunk, utána pedig ének-táncval folytattuk a programunkat 13 óráig. Délután 15 órától újra tanulás következett a hangszereken, tánc és táncházval zártuk a napi programunkat.
Tanáraink voltak:
furulyán Bolya Dániel és Katona Eduárd, citerán Kis Gergely Márton, kobzán Csenki Zalán, hedegűn Turi Rita és Kis Imola Villő, dobon Turi Andrea.
Táncot Kovács Zsuzsanna, éneket Nyisztor Ilona tanított. Játékokat Mátyás Mónika magyar tanárnénink tanított. Hálás köszönet neki, aki a tanulmányai után hazajött tanítani Pusztinába! Bartha Magdónét se hagyjuk ki, aki nagyon finomakat főzött nekünk, Nyisztor Demeter pedig a gondnokunk volt. A támogatóinkat sem felejtjük el, ők azok akik nélkül nem jött volna létre ez az eredményes jó tanulás: Hálás köszönet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, a Communitas Alapítványnak, a Magyar Csodaszarvas Egyesületnek, valamint Kővári Róbertnek és feleségének Hegedűs Katalinnak! Nagy örömvel, Nyisztor Ilona pedagógus, népdalénekes / Erdély.ma2017. július 13.
A liberalizmus vadhajtásai
Az egyesek által nem egészen alaptalanul elhomályosulásnak nevezett felvilágosodás eszmei-ideológiai lándzsahegye a liberalizmus volt, amely akkortájt a háttérben állók hatalmi-gazdasági érdekmegfontolásaitól függetlenül pozitív mondanivalóval rendelkezett. És ami ennél is fontosabb, programjának nem kis része egyirányba mutatott az emberi igazságérzettel.
A vélemény-, szólás-, sajtó-, lelkiismereti- és vallásszabadság olyan eszmék, amelyek méltán találkoztak egyre szélesebb társadalmi rétegek egyetértésével. Vagyis eme eszmerendszernek volt pozitív üzenete a háttérbeli mozgatórugókról és a későbbi gyászos következményektől –a szekularizáció nyomán fellépő értékvesztés, nihilizmus, szétzüllés, a szervesen kialakult hagyományok fokozatos romlása, gazdasági síkon a bolygó tartalékainak gát nélküli felélése –függetlenül. Mihelyt azonban eme ideológia kiütéses győzelmet aratott a második világháború után, és egyes célkitűzéseit alkotmányszinten rögzítették kontinensünk államaiban, a liberalizmus egyfajta pótcselekvésként, önigazolásként fokozatosan átalakult a devianciakultúrák népszerűsítőjévé és védelmezőjévé.
Fontosabb a bűnelkövető joga, mint az áldozaté
A halálbüntetés eltörlésének szükségességéről még el lehet vitatkozni, de ma már azt is meg akarják akadályozni az egyéni szabadság védelemének zászlaja alatt, hogy a többszörös gyilkosokat életük végéig elkülönítsék a társadalom értékteremtő részétől. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a liberálisok számára fontosabb a bűnelkövető joga, mint az áldozaté. S folytathatjuk a kábítószer problémakörének liberális kezelésével vagy az abortusszal. Elvégre a korlátlan individuális szabadság eszméjétől hajtva a liberálisok a világ minden pontján lándzsát törnek az államilag legalizált, sőt anyagilag támogatott magzatgyilkosság mellett. Az anya önrendelkezési jogára hivatkoznak, miközben érdekes módon megfeledkeznek saját alapelvükről, miszerint saját szabadságom odáig terjed, amíg nem sérti a másikét. S akkor nem szólunk az emberi élet szentségéről és minden ember egyéni méltóságáról. És ide tartozik a liberalizmus talán legabszurdabb kinövése, a genderideológia is, amelynek kvintesszenciája, hogy erkölcsileg és jogilag a perverziót, az abnormalitást azonos rangra kívánják emelni a társadalom fizikai önreprodukcióját biztosító normális férfi-nő kapcsolattal.
Nem létezik médiaetika, csak nézettség
Aligha tagadható, hogy a liberalizmusból nőtt ki a „politikai korrektség”nevű kifejezés, amely voltaképpen cenzúra- és öncenzúraforrás. Ennek szerves része a genderideológia, amely ma már egészen abszurd, a normalitást nemcsak támadó, tagadó, de büntetőjogilag szankcionáló kinövésekkel is bír.
Érdemes belegondolni abba, hogy létezik ma a világnak olyan civilizáltnak mondott pontja –konkrétan Kanada Ontario nevű tartománya –, amelyben miután e sorok napvilágot láttak, retteghetnék, hogy mikor kopogtatnak az állami erőszakszervezetek képviselői az ajtómon azért, hogy gyermekeimet elszakítsák tőlem, és állami gondozásba vegyék. S erre törvényi alapjuk lenne! A tendencia elég egyértelmű, jól követhető a homoszexuálisok házasodási és örökbefogadási jogának egyre terjedő elismerésében, legutóbbi áldozat éppen Németország.
Ennek a jelenségkörnek a hangulati hátterét a széles értelemben vett média biztosítja, beleértve a milliárdok által nézett hollywoodi szuperprodukciókat, amelyek a művészi önkifejezés zászlaja alatt lényegében bármit eladhatnak. De a fősodratú sajtó is –amelyre elvben szigorúbb szabályok vonatkoznak –egyre távolabb kerül eredeti funkciójától. Eddig is tudható volt, hogy a hazugságot, a félrevezetést cinikusan, érdekvezérelten használja, de ritkán szembesülhetett a világ olyan brutálisan nyers valósággal, mint a múlt hónap végén nyilvánosságra került leleplező videofelvételen keresztül. Ebben a CNN producere világosan kimondja: nem létezik médiaetika, csak nézettség (meg persze hatalmi megfontolások, elvárások és összefonódások, ez nem kap kellő hangsúlyt a beszélgetésben), aminek érdekében gátlástalanul hazudik a világ közvéleményének egyik legfőbb alakítója. Ettől még persze a kézi vezérlésű fősodratú média (a vezérlési technikákról részletesen szól Udo Ulfkotte Megvásárolt újságírók című könyve) hatalma nem fog megtörni. A tömeghatást pedig híven példázza, hogy tavalyelőtt a konzervatívnak gondolt Írországban is megszavazta a nép a homoszexuálisok házasodási jogának törvénybe iktatását.
Meleg büszkeség: eszköz a háttérhatalom kezében
A homoszexuálisok körüli zajkeltés, beleértve a már Erdélybe is elérkezett „büszkeségmenetet”, nem elsősorban arról szól, hogy e természetellenes, ferde hajlammal megvert embereknek biztosítsa a társadalom a normálisokkal azonos megbecsülést.
(Egyáltalában, micsoda perverz gondolat a büszkeség fogalmát –pride –idekeverni? Azt sulykolni, hogy büszkék legyünk saját fogyatékosságunkra! Mert a biológia ezen alapigazságát, vagyis hogy a fogyatékosság a normális fajfenntartásra való képtelenség, aligha tagadhatja még a legelgurultabb „melegjogi”aktivista sem.) Ez eszköz a globális háttérhatalom kezében a társadalom szétzilálására, az organikus kapcsok megszüntetésére, a hagyományos értékrend fellazítására és a családok tönkretételére.
Térségünk ebből a szempontból is a fehér keresztény kultúrán belül a normalitás szigete. Itt általános elfogadottsága van annak a gondolatnak, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán alapszik, amelyet Magyarországon az Alaptörvény szintjén rögzítették. És remélni lehet, hogy Klaus Johannis is kiírja végre e kérdésben a népszavazást, amihez tavaly nem kevesebb, mint hárommillió aláírást gyűjtöttek össze a kezdeményezők, s amelyre a parlament is áldását adta. Az eredmény amúgy borítékolható.
Európa átadása
Schmidt Mária a minap ismét alapos és lényeglátó elemzéssel jelentkezett a blogján, amely rámutat az LMBTQ jelenségkör általános politikai beágyazottságára. „A baloldali elit (…) frigyre is lépett a neoliberális gazdaságpolitikával, amelynek lelkes hívévé vált. A politikai hatalom elvesztése miatt csak még görcsösebben ragaszkodik a kultúra feletti befolyásának megőrzéséhez. A Lajtától nyugatra a jobb és baloldal egyaránt megszorításpárti, a GDP kiegyensúlyozását és az infláció alacsonyan tartását tekinti prioritásának, egymásra licitálnak migránssimogatásban, az LMBTQ ügyek felkarolásában. (…) 2017 slágerterméke tehát a (…) meggyőződés nélküli, a megkülönböztethetetlenségig konformista politikus, aki semmiről nem mond semmit, ellenben csont nélkül kiszolgálja az elitek gazdasági és kulturális igényeit. Ideológiai, tartalmi kérdésekben átengedi az elsőbbséget a független médiának és a nagyon civileknek. Ő maga nem ragaszkodik semmihez, vagyis értéksemleges, nem tud olyan célt megjelölni, ami számára iránytűként szolgálna. Kivéve persze, ami a GDP-t, az inflációt és a hiánycélt illeti. Ez a szentháromsága. Ez az alap, ehhez jön még a multikulti, a migránsok beáramoltatása, az LMBTQ-ügyek és a klímaváltozás melletti kiállás. Ha ezek megvannak, túlélhet. Ennek a pragmatikus politikai garnitúrának jutott az a feladat, hogy előkészítse Európát arra, hogy egy új, kevert muszlimizált népességnek adja át a területét. Ehhez három feltétel szükséges: Európa kereszténytelenítése, a törtidentitások erőltetése a nemzeti identitás rovására és a politikai kormányzás lecserélése a bürokráciák uralmára.”
Erre megy ki a játék!
A globális háttérhatalom szétzúzni igyekszik teljes uralmának utolsó akadályait: a nemzeteket és a nemzetállamokat, a mai romlottságában is még létező hagyományrendszereket. Ebben pedig a homoszexuálisok problematikája egy eszközjellegű részterület. Együtt érezhetünk a homoszexualitás betegségével megvert embertársainkkal, de látnunk kell, miként használja fel őket a senki által meg nem választott, nem ellenőrzött szervezett magánhatalom a maga sötét céljaira.
Borbély Zsolt Attila / Erdélyi Napló (Kolozsvár)2017. július 13.
Közös zsinat 446 év késéssel
Először tartott közös ünnepi zsinatot 446 év után a református és az evangélikus egyház Kolozsváron. A Farkas utcai templomban tartott istentiszteleten öt evangélikus és nyolc református lelkipásztort szenteltek fel.
A jubileumi zsinatot közös istentisztelettel nyitották meg a kolozsvári evangélikus templomban, ahol Zelenák József püspökhelyettes mondott köszöntőbeszédet, majd Csűry István királyhágómelléki püspök hirdette az igét. Az ünnepi ülést a kolozsvári teológia felújított dísztermében folytatták, ahol –amint múlt heti lapszámunkban beszámoltunk –közös nyilatkozatot fogadtak el. Délután az események a Farkas utcai templomban folytatódtak, ahol nyolc református és öt evangélikus lelkész felszentelésére került sor. Az egybegyűlteket Fekete P. P. János református egyházkerületi főgondnok köszöntötte, majd Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök hirdette az igét 1Kor 1,18-25 alapján. A prédikáció során elmondta, a református egység napján május 20-án, Nagyváradon úrvacsorai szolgálatra kérték fel, amely jól esett neki, de ugyanakkor tudta, hogy övéi közt van. Úgy érezte, az alkalom a Szentlélek ajándéka volt számára. Az úrvacsora liturgiája összeforrasztotta azt a pár ezer embert, aki a Körös partján levő városban úrvacsorát vett. Sokan pedig azt fogalmazták meg, hogy legyen folytatás is. „És íme, most már itt van a folytatás: közös ünnepi zsinat, istentisztelet és közösen végzett lelkészszentelés”–folytatta Adorjáni, aki szerint röpke 446 évet késtünk az 1571-ben Medgyesen megtartott közös zsinat óta. A 16. század második végétől ugyanis heves teológiai viták és politikai érdekek mentén a két felekezet útjai elváltak, amelyet valószínűleg Kálvin helytelenített volna. Sem ő, sem Luther és a többi reformátor nem ismeri ugyanis a több Anyaszentegyház fogalmát, hiszen Jézus Krisztus egy test, Isten üdvözítő szeretete minden ember számára ugyanaz a kiapadhatatlan forrás, mint ahogy a Lélek és a keresztség is egy –fogalmazott az igehirdető. A felekezeti megoszlás bűnös állapot, amit meg kell szüntetni, és együtt kell vallani, hogy minden megosztottság ellenére egy egyetemes Anyaszentegyház létezik.
Az egész Kárpát-medencében még a csapból is a Refo500 folyik. Ám a sok óriáshirdetés és rendezvény vajon elindít-e egy szellemi, lelki pezsgést, valami személyes, hitbeli reformációt a mi életünkben? –tette fel a kérdést igehirdetése végén az evangélikus püspök.
A prédikációt követően a nyolc református és az öt evangélikus fiatal lelkipásztor letette az esküt, majd a felszenteltek nevében Kelemen Csongor köszöntötte az egybegyűlteket. A teológián eltöltött évekre, a tanulás hasznosságára emlékezett vissza, majd a gyakornoki évekről és mentoraik segítőkészségéről beszélt. Kijelentette: akkor válnak bölcsekké, amikor mindazt a tudást, amelyet az évek során felhalmoztak, a gyülekezetben gyakorlatba tudják ültetni.
Óvoda- és bölcsődeépítés a megmaradásért
A kétnapos rendezvény másnap a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésével folytatódott. A jelenlevő tagok Kató Béla püspök közgyűlési beszámolóját hallgatták meg. A püspök beszédében többek között kitért a reformátori örökség és hitvallásaink fontosságára. „A nyugati keresztyén testvéreink mintha elfeledkeztek volna minderről. Egyre kényelmetlenebb a nemzetközi egyházi találkozókon részt venni, mert úgy érezzük, lenézéssel és gúnnyal találkozunk azok részéről, akik bennünket maradinak és különböző fóbiákkal élő embereknek tartanak”–fogalmazott a püspök. Kató Béla hangsúlyozta a magyar intézményrendszer kialakítását, amely segíthet a megmaradásért vívott harcainkban. Ismertette az erdélyi kollégiumok felújításának folyamatát, valamint megemlítette, hogy idén öt templomot avatnak fel (Szászfenes, Décsfalva, Kerelőszentpál, Sándorfalva, Sepsiszentgyörgy). Beszámolt arról, hogy az anyanyelvű oktatás érdekében az egyház felvállalja 28 óvoda és bölcsőde felépítését és beindítását, ugyanakkor bejelentette, hogy a román törvényhozás a kolozsvári teológiát is bevette az államilag támogatott lelkészképző intézmények sorába, ám a fejpénz és a kevés diák miatt a támogatás kevés lesz.
Egyházi Trianon
Szegedi László missziói előadó a kerületben tapasztalható folyamatos fogyást egyházi Trianonként jellemezte. Rámutatott: sok az egyedülálló személy, a magányos férfiak sorában magas az alkoholizmus, az ultraliberális világ folyamatosan rombolja a hagyományos családmodellről kialakult képet, rengeteg az abortusz. „Hogyan várjunk békét, ha még az anyaméhben sem vagyunk biztonságban?”–idézte Teréz anyát Szegedi. Egyre több magyart és reformátust veszítünk el a vegyesházasságok miatt, ezért az anyanyelvű oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Ha egy fiatal román iskolába kerül, nagy valószínűséggel nem magyar házastársat fog magának választani”–fogalmazott a missziói előadó, aki elmondta, a román ortodox egyház törvénybe iktatta, hogy vegyesházasságok megáldása során a pópa az esketési liturgia során a nem ortodox felet kötelezően átkereszteli ortodoxnak.
Szegedi László örvendetesnek tartotta, hogy egyre több gyülekezetben indul be az intézményes diakónia, illetve hangsúlyozta a családlátogatás fontosságát, valamint a nőszövetség hatékony munkáját.
A különböző bizottsági jelentések meghallgatását követően a közgyűlési tagok közérdekű egyházi ügyekről tárgyaltak, majd felhatalmazták az igazgatótanácsot, hogy a következőkben az egyre zsugorodó egyházmegyék határainak módosításával foglalkozzon.
Lelkészhiány és érdektelenség?
A Protestáns Teológia Intézetben 1995-ben mintegy 265 –református, evangélikus és unitárius –diák végezte tanulmányait. A magas szám annak köszönhető, hogy a 90-es évek elején a paphiány miatt nagy létszámú évfolyamok indultak. Öt évvel később az erdélyi reformátusok15, akirályhágómellékiek 16 diákot vettek fel első évre. A 2005–2006-os tanévben már csupán 153 teológus tanult az intézetben (ebből 83 erdélyi, 35 királyhágómelléki és 9 evangélikus), a helyek száma fokozatosan csökkent. Ez a szám a 2010-ben már csak 129 volt –tudtuk meg Czirmay Anikótól, a teológiai intézet főtitkárától. A kimutatások szerint, míg a 90-es és a 2000-es években a meghirdetett helyekre sokan jelentkeztek, addig 7–8 éve az érdeklődés megcsappant. A teológiának 2010-től már pótfelvételit kellett meghirdetnie, és megtörtént, hogy a jelentkezők még így sem érték el a felvételt jelentő minimális jegyet, és nem töltötték be a meghirdetett helyek számát. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban többen mentek külföldre, illetve az utóbbi öt évben 13-an adták fel a lelkészi állást, az erdélyi református lelkipásztorok száma megcsappant. Míg 2014-ben az erdélyi egyházkerület 557 lelkipásztort tartott számon, addig idén már csak 524-en kapnak lelkészi kongruát –mondta el lapunk kérdésére Gyenge János, az Erdélyi Református Egyházkerület előadó-tanácsosa. Ezért a kerület az utóbbi időben több helyet hirdetett meg a teológián, és reméli, hogy a korábbi érdektelenség változni fog. Idén például a 16 fiú helyre 16-an jelentkeztek, a 4 lány helyre pedig 9-en. Az evangélikusok és az unitáriusok mindenkit felvesznek, aki felvételizik és eléri a minimális jegyet, ám még így is alig jelentkeznek. Jelenleg a teológián a hat évfolyamon csupán két evangélikus diák tanul –mondta Czirmay Anikó főtitkár.
Egyházkerületi közgyűlés
Az Erdélyi Református Egyházkerület minden év nyarán tartja meg éves közgyűlését, amikor a püspök közgyűlési beszámolójában az elmúlt év legfontosabb eseményeiről, megvalósításairól, generális vizitációiról, lelkigondozói és fegyelmi kérdésekről, restitúciós ügyekről számol be. Ezt követi a missziói előadó jelentése, amely számos kimutatást tartalmaz: az erdélyi református egyház lélekszámát, ki- és betéréseket, templomlátogatottságot (hétköznapokon, illetve ünnepnapokon), keresztelések, temetések, konfirmációk adatait, az iratterjesztés problémáit (különböző lapok és kiadványok helyzetét). A jelentésben ugyanakkor a generális direktor a református egyháztagok lelki életének keresztmetszetét próbálja felvázolni, rámutat különböző pozitív vagy negatív jelenségekre, amely egyházi életünket jellemzi, és ajánlásokat fogalmazhat meg az igazgatótanács vagy a zsinat irányába. A közgyűlésen a jelenlevők kézbe kapják az adminisztratív, a diakóniai, a gazdasági, a tanügyi és külügyi tanácsosok beszámolóit, a teológia életéről szóló jelentést, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont, a különböző egyházi szervezetek, alapítványok és egyesületek éves munkájának, az IKE, a nőszövetség, a Romániai Református Egyház Nyugdíjpénztárának beszámolóit. A közgyűlési tagok így átfogó képet kaphatnak az egyházkerület éves költségvetéséről, a beruházásokról, restitúciós ügyekről, oktatási intézmények működéséről, az egyház lelki és szellemi fejlődéséről, gazdasági munkájáról, és jövőbeli terveiről is.
Somogyi Botond / Erdélyi Napló (Kolozsvár)2017. július 13.
RÖVID PÓRÁZON A ROMÁN KORMÁNY
BRÜSSZEL, WASHINGTON, JOHANNIS ÁLLAMFŐ ÉS A CIVILEK SZOROS EMBERFOGÁST ALKALMAZNAK
Izzadságszagúra sikeredett az utóbbi fél év a kormányzó román szociáldemokratáknak (PSD). A decemberben magabiztos választási győzelmet arató PSD képtelen megbirkózni a helyzettel, hogy a választási csalás miatt tavaly két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt pártelnök a hatályos romániai törvénykezés szerint nem lehet miniszterelnök.
Ám Liviu Dragnea vezéri ambíciói továbbra is nagyok, így csak olyan kormányfő kerülhet a kabinet élére, aki hallgat a főnökre, s teljesíti elvárásait. Sorin Grindeanuval, a januárban hivatalba lépett miniszterelnökkel nem volt elég hatékony a pártelnök által elvárt szoros együttműködés, ezért júniusban némi párton belüli perpatvar közepette csere történt a végrehajtó hatalom élén. Mihai Tudose jelölése meglepetést keltett, az ellenzék és a média példátlan lejáratási kampányt indított a volt gazdasági miniszter ellen, de Klaus Johannis jobboldali államfő rábólintott a szociáldemokraták emberére.
Hogy Tudosénak sem lesz egyszerű dolga, az gyorsan kiderült. A baloldali román kabinet legnagyobb politikai ellenfele nem a parlamenti ellenzék soraiból kerül ki, hanem külföldről érkezik. Mihai Tudose egyik első elképzelése arra az egyenlőtlen helyzetre próbált megoldást találni, hogy a romániai cégek több nyereségadót fizetnek, mint a külföldi tőkével működők. A kormányprogramba utólag beiktatott terv szerint a nyereség helyett az üzleti forgalmat adóztatnák meg és szolidaritási illetéket vezetnének be.
Az ötlet olyan erőteljes tiltakozást váltott ki a Romániában remek piacra találó külföldi vállalkozások körében, de a mindig mindenhez vélemény fűző amerikai nagykövetségen is, hogy a kabinet jobbnak látta elvetni a tervezetet. A külföldről érkező nyomásgyakorlás azért is bizonyult hatékonynak, mert a szociáldemokraták hatalomra kerülésük első heteiben egyszer már alaposan megégették magukat a valóban szerencsétlenül előkészített igazságügyi reformmal. Akkor a Nyugat-Európában nagy és pozitív visszhangra talált tömegtüntetések miatt kényszerültek hátraarcot fújni, most már a külföldi dorgálás is elég volt a visszakozáshoz. Tudose első külföldi útja miniszterelnökként Brüsszelbe vezetett, ahol tárgyalópartnereinek megígérte, kormánya nem vezeti be a cégek bevételét alapul vevő új adónemet.
Liviu Dragnea, a román politika erős embere óvatos duhaj. Kerüli a nyílt ütközést Brüsszellel, az uniós intézményekkel, de amolyan szimbólumként időről időre élesen támadja Soros Györgyöt. Az amerikai milliárdos testesíti meg mindazt, ami a román érdeket próbálja háttérbe szorítani a külföldi, nemzetközi akarat érvényesítése érdekében. Tény ugyanakkor, hogy Romániában – a többi kelet-európai országhoz hasonlóan – huszonhét éve jelen vannak olyan szervezetek, amelyek finanszírozása az amerikai milliárdoshoz köthető. Ezek rendszerint a liberális elvek alapján viszonyulnak a közéleti témákhoz, azaz a jelenlegi bukaresti politikai felállásban az ellenzékhez és az államfőhöz állnak közel.
Az elmúlt napokban a RiseProject portál egy olyan cikket közölt, amely szerint a belügyminisztérium titkosszolgálatának egyik 2011-ben készített, később titkosított jelentése megállapította Dragnearól: a 2000-es évek elejétől, amikor Teleorman megyei közgyűlésének elnöke volt, hozzá közel álló személyekkel együtt szervezett bűnöző csoportot hozott létre. Egy cégen keresztül uniós pénzeket pályáztak meg és térítettek el eredeti rendeltetésüktől, állítja az írás. A belügyi tárca titkosszolgálata cáfolta, hogy a jelentést az intézmény készítette volna, Dragnea tagad.
A cikket azonos nevű portálján közlő Rise Project egy olyan nem kormányzati szervezet, amely Soros György Nyílt Társadalom Intézetén keresztül finanszírozott OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) csoport tagja. Úgy tűnik, nem akármilyen médiumról van szó, a Korrupcióellenes ügyészség (DNA) a cikk közlése után hivatalból kezdett vizsgálódni az ügyben.
Az a DNA, amelynek vezetőjét lemondásra szólították fel, miután egy olyan hangfelvétel került nyilvánosságra, amelyben arról szónokol az ügyészeknek: fel kellene gyorsítani a kormányzati szereplőket érintő ügyek felgöngyölítését. Laura Kövesi DNA-vezért és az általa vezetett intézményt a botrány kipattanása után azonnal védelmébe vette Johannis államfő és a fáradhatatlan amerikai nagykövet, Hans Klemm.
Ugyancsak néhány nappal ezelőtt egy televíziós interjúban Alin Teodorescu szociológus hosszasan beszélt Dragneáék állítólagos korrupciós ügyeiről, a pártelnök diktatórikus stílusáról és a szociáldemokrata párt rossz irányvonaláról. A „szakértő” az azóta korrupció miatt többéves börtönbüntetését letöltő Adrian Nastase exkormányfő tanácsadója, majd kabinetvezetője volt. Korábban, 1990 és 1996 között a Soros Alapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedett, ezt megelőzően pedig 1989-ben döntött úgy, hogy belép Nicolae Ceausescu kommunista pártjába. Liviu Dragnea PSD-elnök szerint az amerikai milliárdos hadjáratot indított a jelenlegi román kormány ellen, őt pedig a különböző korrupciós vádakkal akarja félreállítani.
Mi várható az új román kormánytól egy számára kedvezőtlen politikai környezetben, amikor Brüsszel és Washington gátlástalanul él a nyomásgyakorlás eszközével, az államfő pedig óriási kedvencnek számít e két fővárosban? Kompromisszumokkal teli próbálkozások gazdasági téren a romániai vállalkozások helyzetbe hozásáért, a háború folytatása az igazságszolgáltatás reformjáért, s azon belül a DNA óriásira nőt hatalmának megnyirbálásáért és – esetleges hangsúlyeltolódásokkal – folytonosság külpolitikában, ami az Egyesült Államok és az unió közötti egyensúlyozást jelenti, a két pólus viszonyának alakulását szem előtt tartva.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött parlamenti együttműködési megállapodás várhatóan tartós lesz. A szociáldemokraták és az ALDE kis liberális párt koalíciójának parlamenti többsége soványodott a decemberi választások óta, az RMDSZ szavazatai jelentik a stabilitást. De a Kelemen Hunor vezette pártnak sincs jelenleg túl nagy mozgástere, a megosztott ellenzék népszerűsége a baloldali kudarcok után sem nőtt, nincs értelme, s realitása sem valamiféle kormányellenes szövetségnek, a teljesen önálló ellenzékiség pedig a magyar formáció totális elszigeteltségét jelentené.
Pataky István / Magyar Idők2017. július 13.
Új mesteri képzés indul a BBTE Szociológia Karán
A BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete az idéntől új mesterszakot indít Humánerőforrás-menedzsment névvel.
Az új, induló program mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati képzésre nagy hangsúlyt fektet, a megszerzett tudást pedig a végzettek cégek és közintézmények személyzeti munkájában, civil szervezetekben, humán fejlesztési képzésekben hasznosíthatják – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. A mesteri program a BBTE humánerőforrás és szociológia alapképzésére épül, de más szakok végzősei is sikerrel bekapcsolódhatnak. A képzés órarendje munkával vagy más elfoglaltsággal is összeegyeztethető.
Az Intézet emellett további, magyar nyelvű alap- és mesterképzési programokra hirdet felvételt erdélyi és magyarországi fiatalok számára: szociológia, antropológia, humánerőforrás-menedzsment és szociális munka alapképzési szakokra, valamint a már hosszabb ideje működő Településfejlesztésben alkalmazott szociológia, Tanácsadás, valamint Mentálhigiéné – szociális munka mesteri programokra. Az említett alapszakokon nincs írásbeli felvételi, a felvétel az érettségi átlag és egy rövid motivációs esszé alapján történik, amelyet jelentkezéskor kell leadni.
A kolozsvári BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete a budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetével 2014-ben aláírt együttműködési megállapodása alapján a BBTE szociológia és kulturális antropológia alapképzésen, valamint a szociológia mesteri programokon tanulók kettős diplomát szerezhetnek, amennyiben beiratkoznak a partneregyetemre, és ott legalább egy félévnyi kreditszámot teljesítenek, a megállapodás keretei között. A két intézmény kölcsönösen elismeri a másik program keretében teljesített tárgyakat. A kettős képzés erdélyieknek inkább mesteri szinten ajánlott, az emelt szintű magyarországi érettségi miatt (ami BCE alapképzésen feltétel).
A BBTE a kulturális antropológia és szociológia képzését négy éve tandíjmentesen magyar állampolgárok számára is működteti, akik középszintű érettségi oklevéllel is felvételt nyerhetnek. További tudnivalókat ezen az oldalon a Felvételi rovatban találnak az érdeklődők. maszol.ro2017. július 13.
A Partium sem marad ki a magyar óvodaépítési programból
Több településen óvodát korszerűsít vagy újat épít a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a magyar állam támogatásával. A 2016 novemberében meghirdetett Kárpát-medencei óvodafejlesztési programból 1,4 milliárd lej jut a nagyváradi székhelyű egyházkerületnek. Mint korábbanmegírtuk, az Erdélyi Református Egyházkerület 2,8 milliárd forintot kapott a keretből, és a többi erdélyi történelmi egyház szintén kap a támogatásból.
A KREK tervei szerint Nagykárolyban, Nagyváradon, Mezőtelkiben, Resicabányán, Szatmárnémeti és Kraszna látja majd a projekt előnyét. Megkeresésünkre Farkas Zsolt egyházkerületi tanácsos elmondta, összesen tíz helyszínen kívánnak óvodaépítési, illetve -bővítési munkákba fogni.
„Ezek közül van olyan település, ahol eddig nem létezett egyházi óvoda, de olyan is, ahol már létezik, de az épület nem megfelelő, mert túl kicsi vagy régi, több csoport indítására alkalmatlan, esetleg a szabványoknak képtelen megfelelni. Olyan település is van, ahol a meglévő épületet javítjuk, korszerűsítjük, szereljük fel” – magyarázta a tanácsos.
Tájékoztatása szerint három helyen már működő intézményben kell új épületet építeniük, itt új csoportok indulnak, illetve a szabványoknak is megfelelnek majd az épületek. Négy helyen pedig teljesen új intézmény beindítását tervezik, három helyen javítanak és a felszerelésen bővítenek.
Mint korábban megírtuk, óvodát épít Krasznán a KREK által a Szilágysomlyói Református Egyházmegye, amelynek alapkőletételére július 8-án került sor, a reformáció 500. éves évfordulója alkalmából szervezett Egyházmegyei Gyülekezeti Napon. Az intézményt az egyházmegye, Kraszna Község Polgármesteri Hivatala és a helyi iskola közösen működteti majd és tartja fent.
A helyszínek kiválasztásánál egyértelműen a szükséglet és a fenntarthatóság volt az, ami döntött – mondta el Farkas Zsolt. „Ebbe tartozik az, hogy az illető egyházközség képes-e működtetni az intézményt, illetve a környezet lehetővé teszi-e, vagy legalábbis nem akadályozza a beruházást és a működést” – magyarázta.
Hogyan lesz ez fenntartható?
A tanácsos szerint a fenntarthatóságot két faktor befolyásolja: az egyik a szükséges gyereklétszám biztosítása, ami a településeken adott, a másik pedig az anyagi források bevonása, amelyek tekintetében az érintett egyházközségekkel egyeztetéseket folytat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Elmondása szerint ez is biztosítottnak tűnik.
Mint azt megtudtuk, mostanáig a megfelelő telkek, illetve az engedélyek beszerzésénél szembesültek problémákkal, hiszen egy óvoda építése sokkal nagyobb körültekintést igényel. „A beépíthetőség, illetve a hivataloknál megkövetelt dokumentumok néha fejtörést okoznak, eddig azonban nem ütköztünk komolyabb akadályba. Ahol a beruházás a telek adottságai miatt nem megvalósítható, ott másik telek után kellett néznünk” – mondta el a tanácsos.
Az év végéig mindenhol szeretnének építkezési engedéllyel rendelkezi. Vannak helyszínek, ahol már belátható időn belül kézhez kapják az engedélyeket, természetesen ott a munkálatnak is hamarabb nekifognak. A következő esztendőben mindegyik településen szeretnék befejezni az építkezést.
Volna még igény óvodaépítésre
Érdeklődésünkre az egyházkerület tanácsosa azt is elmondta, ha lesz rá támogatás, a projektet folytatják, hiszen vannak még települések, ahol lehetne óvodaindításban vagy -fejlesztésben gondolkodni.
„Településneveket nem említek, viszont több olyan megkeresés érkezett gyülekezeteinkből, hogy szeretnének részt venni a projektben. Természetesen alaposan meg kell vizsgálni ezeket és amennyiben fenntarthatónak és indokoltnak bizonyul, lépünk” – tette hozzá Farkas Zsolt.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro2017. július 13.
Szakmai gyakorlaton a néprajzosok
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete és a Kriza János Néprajzi Társaság július 3–12. között Háromszéken és Moldvában szervezte meg a néprajzszakos egyetemisták ez évi szakmai gyakorlatát. A hallgatók megismerkedtek a csernátoni és a zabolai néprajzi múzeum, valamint a klézsei tájház kiállításaival, belső szerkezetével, tárgyi állományának nyilvántartásával. Orbaiszéken és Somoskán családi fotókat digitalizáltak, interjúkat készítettek a 20. század helyi eseményeivel kapcsolatban. Tanulmányi kirándulás során pedig meglátogatták a kézdivásárhelyi és a bákói múzeum legújabb kiállításait, valamint a nagypataki és a somoskai csángó temetőket és néprajzi gyűjteményeket. Az egyhetes szakmai gyakorlatot a Communitas Alapítvány támogatta.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. július 13.
Fülöp-szigeteki díj a Bözödújfaluról szóló dokumentumfilmnek
A Kopjafa a házunk helyén című, a vízzel elársztott Bözödújfaluról készített, Barabás Eszter rendezte alkotás nyerte a Fülöp-szigeteki Manilában tartott iChill International Film Festival legjobb dokumentumfilmnek járó díját – olvasható a szemle honlapján.
A romániai falurombolás jelképévé vált Bözödújfaluról, egykori lakóiról készítette dokumentumfilmjét Barabás Eszter, aki tavaly végzett a Sapientia egyetem filmművészet, fotóművészet, média szakán Kolozsváron. A visszaemlékezéseken alapuló, 28 perces alkotás az elárasztott Maros megyei település sorsát mutatja be egykori lakói visszaemlékezésein keresztül. Sajnos mi nem, csak a filmünk vett részt a Fülöp-szigeteki fesztiválon, a szervezők e-mailben értesítettek, hogy a legjobb dokumentumfilm díjára jelölték a filmet, kedden pedig kihirdették a nyerteseket. A díj maga a legjobb dokumentumfilm cím, meg már az is elismerés, hogy vetítették a filmünket a Fülöp-szigeteken. Nagyon örülünk ennek” – mondta el a Krónika megkeresésére Barabás Eszter.
Hozzátette, úgy gondolja, a feliratoknak köszönhetően meg lehet érteni a többnemzetiségű falu tragikus sorsáról szóló filmet külföldön is.
Bözödújfalu mellett 1975-ben 625 méter hosszú, 28 méter magas gát építése kezdődött, a felduzzasztott Küsmöd-patak vize a nyolcvanas években elárasztotta a falut, amelynek lakóit a szomszédos településekre költöztették, sokan közülük külföldre távoztak, a világ több mint 30 országába szóródtak szét. A gátépítés 1977-ben leállt, de 1984-től újraindult, és a tó vízszintje 1992-ben érte el maximális magasságát, a vizet idén márciusban kezdték leengedni. A leeresztésre azért volt szükség, mert a vízgazdálkodási vállalat szakemberei meg akarják javítani a gátat és a tóban álló irányítótornyot összekötő hidat, amelynek egyik betoneleme februárban a vízbe esett.
Kiss Judit / Krónika (Kolozsvár)2017. július 13.
Kezdődik a Nyári Színházi Fesztivál
A nyíregyházi Mandala Dalszínház, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, együttműködve a Nagyváradi Magyar Diákszövetséggel (NMD) az idén is megszervezi a váradi Nyári Színházi Fesztivált.
Az előadásokra, amint az előző években megszokhatták a nézők, a tervek szerint továbbra is a várszínházban kerül majd sor. A szervezők rossz idő esetére a közelben lévő Szakszervezetek Művelődési Házába tervezik az előadásokat. Az idei sorozaton szintén közismert magyarországi színészek lépnek színpadra Nagyváradon.
Az első előadás komoly felütése lesz a színházi fesztiválnak július 16-án, vasárnap 21 órától, amikor Gregor Bernadett és Szarvas Attila főszereplésével mutatják be a Titkok egy hálószobából című kétrészes vígjátékot. Július 22-én, szombaton 21 órától Mikó István játssza a főszerepet a Háry vagyok, az angyalát! című zenés darabnak. Július 27-én, csütörtökön 21 órától Kálmán Imre Csárdáskirálynő című klasszikus operettjét mutatják be az anyaország méltán híres színművészei, Szeredy Kriszta, Domoszlai Sándor, Csonka Zsuzsa, Bozsó József, Galambos Lilla, Kelemen Csaba, Heller Tamás és Kokas László. Augusztus 6-án, vasárnap 21 órától Michael Stewart Szeretem a feleségem bohózatát állítják színpadra Magyar Attila rendezésében. A rendező-színművész mellett közreműködik a darabban Timkó Eszter, Szakács Tibor, Pikali Gerda és Czakó Ádám. Augusztus 13-án, vasárnap 21 órától a Tanulmány a nőkről című zenés vígjátékot láthatja a nagyérdemű a Magyar Zenés Színház előadásában, melynek Nagyváradon fellépő művészei: Csonka Zsuzsanna, Csomor Csilla, Némedi-Varga Tímea és Steinkohl Erika, illetve Bozsó József, Dósa Mátyás, Fehérvári Péter és Kovács István. Augusztus 21-én, hétfőn 21 órától Arany János Toldi című elbeszélő költeményéből összeállított műsorral lép a közönség elé a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Csőre Gábor. Augusztus 25-én, pénteken 21 órától, a Nyári Színházi Fesztivál záró előadása egy különleges musical lesz Egy tányér napfény címmel Mikó István, Varga Miklós, Nagy Gábor és Szabó Anikó főszereplésével.
Bérletvásárlás
– Továbbra is nagy érdeklődésnek örvend a nyári színházi fesztiválunk. Kevesebb mint két hét alatt immár ott tartunk, hogy több mint 450 bérletet sikerült eladni. Azt javaslom mindenkinek, aki még szeretne, hogy a pénteki nap folyamán vásárolja meg a bérletét az RMDSZ székházában, mert összesen 500-nál többet nem fogunk eladni, tehát körülbelül még 40-50 bérletre van lehetőség. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy már az első előadás iránt igen nagy az érdeklődés, és az előrejelzés alapján úgy tűnik, az időjárás is jó lesz. Azt gondolom, sokan kíváncsiak Gregor Bernadettre és Szarvas Attilára. Ahogy az interjúkban is elmondták, hogy egy nagyon jó előadással készülnek, a közös, személyes családi életükből is merített, vígjátékkal ötvözött drámával. Remélem tehát, hogy jól fognak szórakozni mindazok, akik eljönnek a várbeli nyári színházi előadásra. Sok szeretettel várunk mindenkit- nyilatkozta honlapunknak Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Hozzátette: a Gekko pub is csatlakozott a jegyeladáshoz, így délelőtt az RMDSZ-nél, délután pedig a Gekko-ban lehet jegyeket vásárolni.
A Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál médiatámogatója a Bihari Napló. Figyeljék lapszámainkat ugyanis a szerencsések belépőket nyerhetnek az előadásokra.
Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro2017. július 13.
Sokan lennének tanítók: 28 ezren vettek részt a pedagógusi versenyvizsgán
Az óvónői és a tanítói állásokért folyt a legnagyobb versengés a szerdán lezajlott pedagógusi versenyvizsgán. Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő a Krónikának elmondta: a probléma az, hogy évente jóval többen végeznek, mint ahány állás felszabadul.
Közel 28 ezren versenyvizsgáztak szerdán az országos szinten meghirdetett, meghatározatlan időre elfoglalható, úgynevezett címzetes – azaz nem helyettesítői – mintegy ötezer pedagógusi állásra: a tendencia szerint az óvónői és tanítói posztokért óriási versengés folyik, míg a reáltantárgyak oktatására alig van jelentkező.
Kovászna megyében a magyar tanítói állásokra tízszeres volt a túljelentkezés, a meghirdetett négy posztra 42-en jelentkeztek, az egyetlen magyar óvónői katedráért pedig 29-en versenyeztek. Hasonló a helyzet a romántanárok esetében: a három állásra 33-an jelentkeztek, továbbá 21-en pályáztak a meghirdetett három angoltanári posztra.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának elmondta: egyszerűen nincs annyi megüresedett állás, mint ahányan szakirányú felsőfokú tanulmányokat folytatnak.
A kétéves képzést nyújtó kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben például évente 28-an végeznek, és bár nem lépnek mindannyian pedagógusi pályára, sokan ugyanis beiratkoznak az egyetemre, így is több a pályakezdő, mint a meghirdetett katedra.
Kiss Imre rámutatott: régen regionális szinten szervezték a pedagógusok képzését, és az igények alapján hirdették meg a helyeket, akkoriban nem is volt versenyvizsga, hanem kihelyezték a szakembereket oda, ahol szükség volt rájuk.
„A tanügyben nagy a stabilitás”
A gyermeklétszám ugyan folyamatosan csökken, évente mégis csak egy–két állás szűnik meg, a főtanfelügyelő szerint a tanügyben nagy a stabilitás. Aki elnyert egy állandó állást, annak már biztosított a megélhetése, tud családot tervezni, ezért is annyira vonzó a tanítói, óvónői katedra” – magyarázta Kiss Imre.
A fluktuáció sokkal inkább a helyettesítő állásokra érvényes, sokan mennek például gyermeknevelési szabadságra, így két évig szükség van „beugró” pedagógusra. Kiss Imre azt is elmondta: miközben az óvónői és tanítói állásokért komoly verseny folyik, a reál szakokon tanítókból, illetve a műszaki tantárgyakat oktató mérnökökből még mindig hiány van.
Hozzátette: mivel az egyetemen sem tolonganak a fiatalok ezeken a szakokon, nincs is remény arra, hogy egyhamar lesz utánpótlás. Háromszéken összesen 41 meghatározatlan időre szóló és 1499 helyettesítő állást hirdettek meg.
Kolozs megyében is komoly versengés folyik az óvónői és a tanítói állásokért, egy-egy posztra mintegy százan pályáznak, ugyanakkor népszerű a román- és franciatanári, fizikaoktatói, valamint testnevelés-tanári katedra is.
A megyében 63 címzetes – ezek közül 45 városi, 18 pedig vidéki iskolában – és 712 egészkatedrás helyettesállást hirdettek meg. A Ziua de Cluj hírportál szerint a szerdai versenyvizsgára 1213-an iratkoztak be, közülük 220-an ebben az évben végeztek valamely felsőoktatási intézményben vagy tanítóképzőben.
Július 26-án osztják el a meghirdetett állásokat
Az oktatási minisztérium közleménye szerint országos szinten a közel 5000 címzetes, meghatározatlan időre elfoglalható állás mellett további 58 ezer helyettesítő posztot hirdettek meg. A közel 28 ezer versenyvizsgázó írásbeli próbája délelőtt zajlott, a tételeket 4 órán belül kellett megoldani.
Ahhoz, hogy valaki elfoglalhasson egy címzetes állást, legalább 7-es osztályzatot kell szereznie, ha a minimális 5-ös jegyet sikerült elérnie, csak helyettesítői posztra jelentkezhet, de a következő tanítói és tanári versenyvizsgákon újra próbálkozhat. Az előírások szerint első körben a 7-es osztályzatnál jobban teljesítő pedagógusok választanak az elért jegy sorrendje alapján a profiljuknak és végzettségüknek megfelelő állást a meghirdetett helyek közül, tehát minél kisebb jegyet kap valaki, annál kevesebb választási lehetősége van.
A szerdai versenyvizsga végleges eredményeit július 25-én teszik közzé, a meghirdetett katedrák elosztására pedig július 26-án kerül sor a megyei tanfelügyelőségeken.
Kőrössy Andrea, Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)2017. július 13.
Reménykeltő gesztus Máriaradnán
Első román koszorú a honvédsíron
Tegnapi lapszámunkban, Tartalékos román és magyar katonatisztek barátsága címmel tudósítást közöltünk a Ziridava Arad Megyei Tartalékos Katonatisztek Egyesülete és a Csongrád, illetve Békés Megyei Tartalékos Honvédtisztek Egyesületeinek az aradi Megbékélési parkban szervezett közös kegyeletéről. Miután megkoszorúzták a maguk, illetve egymás emlékműveit, hasonlóan tettek a Vesztőhelyen, de a máriaradnai temetőben lévő, a II. világháborúban elesett honvédek síremlékénél is. Itt Czernák Ferenc beszélt a honvédek maradványainak a hányatott sorsáról, majd a jelenlegi síremlékük megépítésének a módjáról. Ezt követően, a tartalékos magyar, de a román katonatisztek is megkoszorúzták a jelzett emlékhelyet.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)2017. július 13.
Román nyelvtábor zajlik a Tékában
Szórványban élő gyerekekről az az általános vélekedés, hogy ők kevert nyelvet, illetve főleg a román nyelvet beszélik. De akadnak olyanok is, akik számára a román nyelvtanulás nehézséget okoz, mert azt csak az iskolában használják. Nekik segítenek a román nyelvtábor szervezésével, amelynek célja a magyar anyanyelvű gyerekek románul való kommunikálásának segítése, beszédbátorságuk és beszédkedvük erősítése.
A július 10. és 14. közötti táborban a szamosújvári Téka Alapítvány szervezésében 5,5–11 év közötti gyerek vesz részt három román anyanyelvű oktató irányításával. Napi programjuk: délelőtt 9–13 óra közt kommunikációs játékok, tízórai szünettel megszakítva, majd ebéd 13 órakor, 14 órától kézműves foglalkozások, szórakoztató és mozgásos játékok román nyelven irányítva.
Az esemény helyszínei: Téka Alapítvány művelődési központjának a termei, a helyi Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum udvara, az ott levő sószoba, illetve az oktatók elképzelése szerint bárhol a városban.
Fodor Emőke / Szabadság (Kolozsvár)2017. július 13.
A román média választási érdekeket sejt a látogatás hátterében
A román hírportálokon megjelent szerdai véleménycikkek szerzői meglepőnek tartják, hogy Klaus Iohannis román államfő a jövő héten „hivatalos” látogatást tesz Románia két magyar többségű megyéjében, és a mandátuma felénél lévő elnök választási érdekeit sejtik a tervezett székelyföldi látogatás mögött.
A Hotnews.ro vezércikkírója, Dan Tapalagă arra emlékeztet, hogy a 2014-es elnökválasztáson Iohannis a két magyar többségű megyében érte el a legjobb eredményt: Hargita megyében a voksok csaknem 80, Kovászna megyében pedig a szavazatok 78 százalékát szerezte meg a második fordulóban.
A szerző szerint Iohannis nem fogja tudni megkerülni az olyan kényes témákat, mint a közigazgatási anyanyelvhasználat, a kétnyelvű utcanévtáblák és a zászlók kérdése és nehezen fogja elhitetni székely választóival, hogy komolyan érdeklik ezek a problémák, amikor mandátuma kezdetștől mostanig elhanyagolta őket.
„Ha késett is ez a rövid látogatás, és (a szász származású) Iohannis nehezen tette túl magát kisebbségi komplexusán, az nagyon jó, hogy a román állam azt jelzi a magyarságnak, az ország területén élő legfontosabb kisebbségnek, hogy nem feledkezett meg róla” – vélekedett Tapalagă.
A cikkíró szerint a román államfő várhatóan megpróbálja lehűteni az „autonomista túlkapásokat” és az elszigetelődés veszélyére fogja figyelmeztetni a székelységet. Tapalagă szerint azonban akkor fognak a székelyek megtanulni románul, ha gazdaságilag érdekeltté válnak, ehhez pedig nem szép szavak kellenek, hanem infrastrukturális fejlesztés, Székelyföldet az ország más térségeivel összekötő autópálya.
Meglepőnek tartja Iohannis székelyföldi látogatását Horațiu Pepine publicista is a Deutsche Welle honlapján közzétett véleménycikkében, tekintettel arra, hogy az államfő eddig meglehetősen „hűvösen” viszonyult a romániai magyarokhoz.
A német közszolgálati rádió román szerkesztőségének újságírója elképzelhetőnek tartja, hogy Iohannis magyarokkal szembeni távolságtartása több román támogatót hozott, mint amennyi voksot a magyaroktól kapott, de a székelyföldi látogatás szerinte mindenképpen azt jelzi, hogy a magyarokkal is közvetlen – és nem az RMDSZ közvetítésével folytatott – párbeszédre törekszik. Azzal, hogy egyszerre keresi fel mindkét magyar többségű megyét Iohannis kimondatlanul is elismeri a térség sajátos etnikai státusát.
A szerző a román államfő székelyföldi látgatását geopolitikai és a román–magyar rivalizálás összefüggésébe helyezte. Szerinte Iohannis amerikai látogatása alkalmával, vagy Donald Trump amerikai elnök varsói beszédéből megérthette, hogy a mostani washingtoni vezetés nem tartja túl nagyra a berlini és párizsi liberális politikát és ismét „tiszteletreméltó” országként tekint a konzervatív kormányú Magyarországra.
Ilyen körülmények között a Romániának szánt geopolitikai szerep azt kívánja a bukaresti vezetéstől, hogy „tegye zárójelbe” a magyarokkal szembeni ellenséges magatartását, és törekedjék regionális együttműködésre a visegrádi országokkal – írta a Deutsche Welle publicistája. MTI / Nyugati Jelen (Arad)2017. július 13.
Segesvári Magyar Napok
Július 14-16. között szervezik meg Segesváron a magyar napokat. 14-én, pénteken a várszínpadon a Bojtorján együttes koncertezik. Szombaton 10 órakor a Gaudeamus Ház művelődési terme ad otthont a hivatalos megnyitónak és egy szimpóziumnak, miközben a várszínpadon 10 órától bábszínházat, a János vitézt és a Kőlevest láthatja a közönség. Délután 3 órától néptáncegyüttesek lépnek fel. Este fél kilenc órától Dalok szárnyán címmel operett- és nótaest lesz, fellépnek: Ferencz Orsolya, Koós Éva, Bor Klára és Dániel Kristóf. Vasárnap 10 órától istentiszteletekre kerül sor, majd estig tartó rendezvények következnek. Fellép többek között: az alsósófalvi fúvószenekar, a Riverenza régizeneegyüttes és az Arany Griff Rend táncosai. Este fél kilenctől a Póka Egon Experience játszik. Népújság (Marosvásárhely)2017. július 13.
Sorostól a Csíki sörig
Mottó: Én sem rajongok a menekültekért.
Marcus Tullius Cicero De senectute 12.23.
Nincs pillanatnyilag divatosabb téma, mint Soros György és az ő cselszövése Európa ellen. Manapság ő az igaz hazafiak igazi ellensége, minden rossznak és ördögi tervnek szülője. A maga 86 évével és 25 és fél milliárdos dolcsi vagyonával (Forbes 2017-es adata világhálóban fönnakadva, valamint a nála szegényebbek szeme az irigységtől) félelmet kelt politikusokban, akik éppen szociáldemokratáknak álcázzák hataloméhségüket vagy illiberális demokráciákat pengető plakátokon, hisztériát pártprogandistákban. Zűrzavart kavar a köznapokban, és az a cél, hogy ne ő nevessen a végén. Miért, nem komédia az egész világpolitika manapság és a történelem folyamán számtalanszor? Már egy mosoly is tilos?!
Senki sem hiheti komolyan, hogy ezekkel a milliárdokkal, akár az általa támogatott civil szervezetekkel, melyek csak papíron erősek, és állítólag képesek döntő módon befolyásolni a világpolitikát, évente ide tud hozni Európa nyakára, gyomrára, torkára és munkaerőpiacára milliomnyi embert. Ez a fixációja (elmeállapotba beálló rögeszme) számos jelentős kis országnak, V négynek, a vén motorosoknak, a vén bakancsosnak és fiának, a huszárnak.
Komolyra fordítva a szót, nem Soros biztatja őket a bevándorlásra – a legtöbben életükben nem hallottak az amerikai milliomosról, nem tudják, hogy létezik, hogy magyar származású, sőt még ennél is egy lyukkal több. Ők elindulnak minden képzettség és megfontolás nélkül Nyugatnak, és azt remélik, valahol megállapodhatnak, ahol nincs háború, amelyet sajátjai vívnak sajátjaival. Tudathasadásos, polgárháborús állapot. Bezzeg, amíg volt gyarmati rendszer és voltak gyarmattartó nagyhatalmak, addig ilyen helyzet nem adódott. Ott viszonylagos nyugalom, biztonság és biztos nyomor uralkodott. Voltak európai fehér körök, katonák, iskolák, misszionáriusok, segélyszervezetek, szovjet propaganda és forradalmi sejtek vagy inkább sejtések. Sertések nem. Ezek ui. moszlimok. Keveseknek felemelkedési lehetőség, nyugati tanulmányok és alkalmazhatatlan európai demokráciamodell iránt táplált őszinte irigység valamint csudálat. (A csuda állat.)
Soros tulajdonképpen egy propagandaképződmény, bűnbak, végre valahonnan előkerített konkrétum a nagy migráció okaira és várható következményeire. Az ördög, akit el lehet ítélni, akinek pokolra küldése nem jár semmiféle következménnyel, mert messze van, mert öreg, s mert még annál is súlyosabb teher a vállán és lelkén a származása.
A demonizáció (ördögiesítés) folytatódik. Ilyenkor illik bevetni azt a jólinformáltságot, miszerint a nácizmus idején Magyarországon mentette az életét aljas üzletek révén (a 13-14 éves gyerek! – ahogyan ezt már megszokhattuk tőlük, akik a halál árnyékában is üzletelnek...), holott mindenki számára a saját élete lehet a legfontosabb, ennek mentése érdekében mindent megtesz. Ráadásul kivándorolt Magyarországról, ahol semmilyen esélye sem volt az elkövetkező negyenöt évben, hogy a London Economic Schoolban tanulhasson, oda legfennebb a stábgyerekek jutottak ki, de inkább Moszkvába küldték őket a KGST akadémiára, és hogy dollármilliomossá válhasson. Egyetlen milliomos pillanata a 46-os inflációban akadhatott volna, de azt pengőben adták ki jutazsákban, talicskán.
A legcifrább azonban, hogy az izraeli miniszterelnök is kihátrált Soros mögül, ui. Magyarországra látogat, és a budapesti követség tiltakozása a Soros-plakátok miatt kínosan érintette Bibi N.-t.
De jön a vizes világbajnokság, és a víz sok mindent elmos, a tudatot is át. Hosszú Katinkának majd aranyérmeket hoz és kíméletlen hajszát a Magyar Úszószövetség ellen, amely Katinka hosszas Soros-szindrómája.
Miképpen a Székelyföld Soros-fóbiája a medve. Az Ursus. Nem a sör. Az igazi sör neve: csíki.
SEBESTYÉN MIHÁLY / Népújság (Marosvásárhely)2017. július 13.
Vele megelégszem
Július 7–9. között második alkalommal szervezték meg Kézdivásárhelyen a Családos Keresztény Fesztivált (Csakis – Családban keresztényként Istennel). A rendezvénysorozat fő meghívottja idén is dr. Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, a Magyar Családterápiás Egyesület kiképzője volt, aki Vele megelégszem címmel tartott előadást a részt vevő házaspároknak. A fesztivál végén a szakembert a téma kapcsán kérdeztük.
– Milyen gondolatokkal érkezett a fesztiválra, milyen üzenetet próbált átadni a házaspároknak?
– Ezúttal azon gondolkodtam, hogy a tavalyi együttlétre mit építsünk rá, mi legyen a következő emelete ennek az építménynek. Míg tavaly általában beszélgettünk a család működéséről, hogy sokkal több dolog legyen bennünk tudatos, addig most arra próbáltunk figyelni, mi mindenre van szükség ahhoz, hogy a családi kapcsolatainkban megelégedettek legyünk. Ez nem könnyű a mai világban, éppen, mert a fogyasztói társadalomban hatalmas a kínálat: mindig azt az érzést keltik az emberben, hogy van még jobb és szebb kiadás, a régit cseréljük le újra. Ez a családi életben destruktív szlogen lehet, mert éppen abban áll a család ereje, hogy stabil, megtartó, építeni lehet rá, ezek a gyökerek tartanak bennünket a szélben, segítenek minden elsodródással szemben. A fesztivál programjai is ezt erősítették, és azt néztük meg együtt: mit lehet tenni azért, hogy családjaink élete több boldogsággal, több szeretettel, megelégedettséggel teljen.
– Közismert az a kijelentés, hogy nagyanyáink idejében, ami elromlott, azt megjavították, tovább használták. Mi most hajlamosak vagyunk minél előbb megszabadulni a kicsit elromlott dolgainktól, nem is próbáljuk helyrehozni őket, és ez érvényes a párkapcsolatokra, a házasságokra is. Hová vezethet ez a hozzáállás?
– Ez a gondolkodásmód elsodorja azokat a családokat, azokat a párokat, akik valamiért nem szánnak elég figyelmet, tudatosságot arra, hogy megfogalmazzák, s tisztában legyenek azzal: mennyi érték van a meglévő kapcsolatukban, akik nem értékelik azt, ami van, ami elég lenne arra, hogy tovább induljanak valamilyen fejlődés irányába. Tehát nem eldobni, hanem fejleszteni kell, ha valamit kidobunk, akkor már nulláról kell kezdeni. Ezt nagyon sokan megélik akkor, amikor azt gondolják, hogy a válás valamitől megszabadítja őket, remélik, hogy megszabadulnak egy nehéz, „együtt nem tudtuk csinálni” című dologból. Számukra fontos lenne az is, hogy az újrakezdés miként alakul, hogyan keresnek, találnak és dolgoznak az új kapcsolatukon, hogy a semmiből hogyan építenek fel egy új otthont, fészket. Ezeket a kérdéseket az emberek nem szokták végiggondolni, és nagyon fájdalmas látni, amint csalódottan állapítják meg, hogy a „megszabadulás” után valaminek az újrakezdése, egy frissítés egyáltalán nem fájdalommentes és nem könnyű.
Éppen ezért hiszem és vallom, hogy a meglévő társat érdemes megbecsülni, tudatosan megkeresni, hogy mi minden jó van benne, mi minden áldás, ajándék van abban, hogy egymásra találtunk.
Egy ideig a párok azt érzik, hogy egymást hogyan tudják kiegészíteni, aztán szomorúan átfordul a dolog, és már azon bosszankodnak, hogy mennyire különböznek egymástól. Ha ezt a helyzetet jól meg tudják oldani, és nem veszítik el tisztánlátásukat, akkor a jót is meg tudják őrizni.
– Előadásában többször is hangsúlyozta: egy párkapcsolatban nagyon fontos, hogy jól ismerjük önmagunkat. Mit tehetünk akkor, ha egy életközépi időszakban jövünk rá arra, hogy ezen a területen hiányosságaink vannak?
– Jó lehetőségnek kell tekinteni, amikor ketten együtt kezdenek arról beszélni és azon dolgozni, hogy milyen sok értéket hoztak a közös életükbe, aminek örülni kell, amit nem szabad veszni hagyni, és mi minden gyengeség volt, ami nehezítette a közös életet, az előbbre jutást. A két egy hajóban utazó ember közösen csinálja ezt, ötven-ötven százalék a felelősségük és a lehetőségük, hogy merre irányítsák az életüket, hogyan fogalmazzák meg, mit szeretnének, hogy az ne követelés, hanem kérés formájában hangozzék el. Érzik, hogy össze van kapcsolva az életük, ha jót akarnak önmaguknak, akkor a társukra is figyelnek. Az egyik fél nem lehet boldog a másik boldogsága nélkül, hiszen ha látom a társam boldogtalan arcát, az az én boldogságomat is rontja. Tehát nekem a saját érdekemben is törekednem kell, hogy a társam is velem együtt tudjon haladni, örülni, boldog lenni. Ennek a titka az őszinte beszélgetés, és a házasságoknál a lelki gondozás ott indul el, hogy segítjük, bátorítjuk őket a beszélgetésre, hogy naponta legalább 10–15 percet szánjanak erre, este, amikor a gyerekek már elcsendesedtek. Ez amolyan napi lelki vitaminbevitel a család lelki egészségének érdekében.
Lejegyezte: Kertész Tibor
(folytatjuk) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. július 13.
Fákat döntött ki a vihar Székelyudvarhelyen
A szerda délelőtti erős vihar Székelyudvarhelyen és környékén okozott károkat. Az erős szél fákat döntött ki, villanyvezetékeket tépett le, nagy mennyiségű csapadékkal társult, ami épületeket árasztott el. Az útra, illetve a vezetékekre dőlt fák fennakadásokat okoztak a Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti közúti, valamint a Csíkszereda és Gyergyószentmiklós közötti közúti és vasúti forgalomban. Székelyudvarhelyen egy közlekedő személygépkocsit is maga alá temetett egy kitépett fa, a kocsi két utasa nem sérült meg. A város utcáin hömpölygő víz elárasztotta a Haáz Rezső Múzeum alagsorát és a sportcsarnokot. A Székelyhon portál közlése szerint a múzeum alagsori kiállítóterében éppen a csütörtökön megnyitandó tárlatot rendezték. A tárlat anyaga nem sérült meg, így várhatóan nem kell elhalasztani a megnyitót. MTI; Népújság (Marosvásárhely)2017. július 13.
Elégedetlenséget váltott ki Kolozsváron Ioan Vasile Tene osztályvezetői kinevezése
Elégedetlenséget váltott ki Kolozsváron a szélsőségesen nacionalista publicisztikáiról és közszerepléseiről ismert Ioan Vasile Tene városházi hivatalnok kinevezése a polgármesteri hivatal oktatási, kulturális, vallásügyi, civil társadalom-ügyi és sportért felelős osztályvezetői tisztségére. Az ügy kapcsán az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, és peres úton is próbálkozik a kinevezés hatálytalanításával, civil kezdeményezők pedig petíciót címeztek Emil Boc polgármesternek, és ehhez internetes aláírásgyűjtést indítottak. Ioan Vasile Tene több mint két évtizede dolgozik hivatalnokként a kolozsvári városházán, májusban egyedüli jelöltként versenyvizsgázott az osztályvezetői tisztségre, amelyet június 22-én el is nyert, és a helyi sajtóban közölt tiltakozások ellenére a polgármester június 30-án kinevezte az osztályvezetői tisztségbe. A hivatalnok a városházi munkája mellett a szélsőségesen nacionalista hangvételű Napocanews.ro portál publicistájaként tevékenykedik, és többször is felszólalt az Új Jobboldal nevű, szélsőségesen nacionalista szervezet március 15-én szervezett Avram Iancu-felvonulásain. Amint a közösségi hálón közzétett felvételek tanúsítják, 2015-ben és 2016-ban mondott beszédében is azt kifogásolta, hogy a kolozsvári városháza irredenta, revizionista, és autonómiát követelő magyar szervezeteknek nyújt támogatást éppen azon a főosztályon keresztül, amelynek a vezetői tisztségét most elnyerte.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a hivatalnok szélsőséges megnyilvánulásai nemcsak a magyarok ellen irányultak; a zsidókkal, a vallási és a szexuális kisebbségekkel szembeni nézeteit is sokszor hangoztatta. Csoma Botond úgy vélte: megengedhetetlen hogy szélsőséges nézeteket valló személy kerüljön vezető tisztségbe egy olyan város adminisztrációjában, amelyik büszke a multikulturalitására. Elmondta: a Diszkriminációellenes Tanácshoz benyújtott panaszban azt kifogásolták, hogy a versenykiírásban nem szerepeltek olyan feltételek, amelyek megakadályozták volna, hogy szélsőséges nézeteket valló személy kerülhessen a tisztségbe. Csoma Botond elmondta: közigazgatási bíróságon is megpróbálják érvényteleníteni a kinevezést arra hivatkozva, hogy a törvény szerint a köztisztviselőknek őrizkedniük kell a diszkriminatív megnyilvánulásoktól. A Ioan Vasile Tene kinevezését kifogásoló civil petíciót csütörtökig csaknem 1500-an írták alá.
Ioan Vasile Tene a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar polgármester kabinetfőnökeként helyezkedett el több mint két évtizede a kolozsvári polgármesteri hivatalban. A hivatalnok 2015-ben az Országos Diszkriminációellenes Tanácsban próbált tisztséget szerezni. Akkori jogvédő civil szervezetek csoportja tiltakozott a kísérlet ellen.
Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma2017. július 13.
Játék és hagyomány egy térben (Guzsalyas gyermektábor)
Dávid először próbálja ki a szövést, Máté visszatérő kis kézműves, Henrietta szerint Benkő Éváért érdemes eljönni a táborba, Tamás és Soma valóságos Guzsalyas-csemete, Boglárka minden műhelyt szívesen próbál ki, Márkus otthon is szívesen farag – sorolhatnánk, ki miért jelentkezett a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány Benedek-mezei harmincegyedik Nyári Kaláka Gyermektáborába, de a válasz szinte mindig ismétlődik: itt élmény a játék és a tanulás is.
Első nap mindenki agyagozott, az itt formázott kis tálkákat nedves agyagból és újságpapírból rakott kemenceszerű építményben fogják kiégetni. Négy műhelyben tartják a kézműves-foglalkozásokat: Benkő Éva a szövést vezeti, Szász Judit a ceruzatartó festése és díszítése által vezeti be a gyermekeket a hagyományos bútorfestés alapjaiba, Kolozsi Ildikóval nemezelik a tábori kincsek tárolására használható tarsolyt, Demeter Miklós tanítja a szépen szóló pikula készítését, ami a hangszer előállításánál sokkal többet jelent, hisz a fúró-faragó eszközök fegyelmezett használatára is rászoktat. A fő, hogy mindent természetes anyagokból, hagyományos technikával készítsenek. A délután az ügyességi és logikai játékoké, fontos a csapatszellem, a közösségi munka, ma délután pedig a táborban készített tárgyakat állítják ki egy kis tárlaton. Persze lesznek meglepetésprogramok is, ezekről a táborvezetők nem sokat árultak el, de azt már tudni, hogy senki nem megy haza csillagok vizsgálata, tábortűz és egy kis zenés buli élménye nélkül.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)