udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 4501-4530 | 4531-4560 | 4561-4590 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. augusztus 11.
Tíz esemény, amit nem hagynánk ki a Kolozsvári Magyar Napokon
Mi is úgy gondoljuk, hogy tíznél jóval több kihagyhatatlan esemény van a 8. Kolozsvári Magyar Napokon, szubjektív ajánlónkkal csak kiindulópontot szeretnénk nyújtani a válogatáshoz és felhívni a figyelmet néhány olyan programra, amiben az év többi napján kisebb valószínűséggel lehet részünk.
1. Balaton koncert
Az 1979-ben alakult Balaton underground klubegyüttes melankolikus sanzonjaival – és nem csak – hangolódhatunk rá az egyhetes rendezvénysorozatra vasárnap, 13-án 20 órakor Bartha Ernő magyarfenesi Arkhai Szoborparkjában, ahová legalább egyszer mindenkinek érdemes ellátogatni.
2. Szaxofon-orgona koncert a Szent Mihály-templomban
A Szent Mihály-templom orgonáján csendült már fel az utóbbi időben kortárs zene, most azonban olyan huszadik századi műveket hallhatunk, amelyekben a „hangszerek királynője”, a középkori eredetű orgona egy 19. századi, elsősorban a dzsesszből ismert hangszerrel, a szaxofonnal találkozik. Műsoron: Samuel Barber, Gabriel Fauré, Denis Bedard és Ad Wammes művei. Időpont: vasárnap, augusztus 13. 19:00.
3. Arany 200 busz
Hétfőn, 14-én 12 órakor megnyílik a Kolozsvári Állami Magyar Színház előtti térben a Petőfi Irodalmi Múzeum izgalmasnak és interaktívnak ígérkező, az iskolai oktatást kiegészítő mozgókiállítása, az Arany 200 busz, amely különböző dokumentumok, játékok és digitális eszközök segítségével igyekszik elmélyíteni tudásunkat a 200 évvel ezelőtt született költőről. A kiállítás csütörtökig látogatható, 10 és 20 óra között.
4. Spot – Kincsvadászat Kolozsváron
A kincskeresés általában a gyermekprogramok között szerepel, de ezúttal felnőttek is bátran résztvehetnek a Korzó Egyesület városfelfedező játékában. A programra 2-6 fős csapatok jelentkezhetnek hétfőtől szerdáig (aug. 14-16.) az office@korzo.org.ro e-mailcímen vagy a 0740-040-008-as telefonszámon, a kincskeresést pedig csütörtöktől vasárnapig lehet kipróbálni. Az egyesület egyébként két új várossétával is készül, ezek közül az egzotikusabbat emelnénk ki: A szocmodern szép?! A Mărăști és a Györgyfalvi negyedek építészeti öröksége
5. Irodalmi estek Magyarország Főkonzulátusán
Kár lenne kihagyni a Főkonzulátus rendezvénytermében szervezett irodalmi esteket is, Mile Lajos főkonzul a magyar kortárs irodalom olyan meghatározó gondolkodóival és alkotóival fog beszélgetni, mint Kukorelly Endre író, költő, újságíró (15-én 16 órakor), Bereményi Géza, aki többek közt Cseh Tamás dalainak szövegírója volt (17-én 16.30-kor), és Bartis Attila író (18-án 18 órakor).
6. Csoportos látogatás a Román Nemzeti Bank termébe a Róth Miksa festette üvegmennyezet, mozaikok, üvegbetétes ajtók, kályha megtekintésére
Róth Miksa a magyarországi szecesszió legjelentősebb üvegablak- és mozaikművésze, több világkiállításról hozott haza díjat. Amellett, hogy a munkáit a sétatéri Kaszinó épületében megrendezett Megszínesített napfény című fotókiállításon ismerhetjük meg, végre lehetőség nyílik arra, hogy élőben is megnézzük a főtéri Román Nemzeti Bank általa tervezett épületdíszeit. Regisztrációhoz kötött program! Időpontok: augusztus 16. 10-12, augusztus 17. 14-16, augusztus 18. 10-12.
7. Kolozsvár és lakói a 19-20. század fordulóján Veress Ferenc üveglemezein
Ha régi fényképet látunk Kolozsvárról, azt nagy valószínűséggel Veress Ferenc készítette, a város első műtermének tulajdonosa, kísérleti fotográfus. Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum az üveglemezek digitalizált változatát mutatja be, külön érdekesség, hogy Török Károly muzeológus megpróbálta a korabeli kolozsvári viseletek színét is rekonstruálni a feldolgozás során. A kiállítás augusztus 16-án 12 órakor nyílik és szeptember 15-ig látogatható.
8. Boros Misi fellépése
A mindössze 14 éves Boros Misi zongoraművészt három évvel ezelőtt ismertük meg a Virtuózok című tehetségkutató műsor kis korcsoportjának versenyzőjeként, majd győzteseként, a ritka tehetség New Yorktól Stockholmig és Tokiótól Párizsig koncertezett már, 18-án 16 órakor pedig a BBTE és a Kolozsvári Filharmónia Auditorium Maximum dísztermében láthathatjuk egy jótékony célú koncert keretében.
9. Dalszöveg és vers Arany Jánostól Bob Dylanig - Dr. Balázs Imre József előadása
Az előadó – maga is költő és dalszövegíró – 50 percben tekinti át a két összefonódó műfaj kb. 200 éves irodalmi kontextusát. A 2016-os irodalmi Nobel-díj körüli viták fényében a BBTE Bölcsészettudományi Karán szervezett rendhagyó irodalomóra csakis érdekes lehet. Időpont: augusztus 19. 13:00.
10. Beszélgetés Szabó Kati többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornásszal
Szabó Katival 19-én 17 órakor találkozhatunk a TIFF-házban, az erdélyi sportlegendát Bodor László, az RMDSZ programokért felelős ügyvezető alelnöke kérdezi majd életútjáról.
Tasi Annabella, Zsizsmann Erika / maszol.ro2017. augusztus 11.
Irodalommal, zenével és új kiállítóterekkel bővül a Mimesis Kortárs Vizuális Művészeti Fesztivál
Ötödik alkalommal ad otthont a Kolozsvári Magyar Napok a Mimesis Kortárs Vizuális Művészeti Fesztiválnak, amelyet idén a Csend–Tér–Kép téma köré szerveznek. Az Insomnia kávéházban szervezett csütörtöki beharangozó sajtótájékoztatón megtudtuk: a Bánffy-palota pincéje mellett az Uránia-palotában és a Petőfi Sándor utcai Reactorban is lesznek kiállítások, performanszok, valamint idén először költők és zenészek is csatlakoztak a művészeti fesztiválhoz.
28 vizuális művész, 7 költő és a BHF Trió három zenésze közreműködésével nyitják meg augusztus 14-én 16.30-kor az 5. Mimesis Kortárs Vizuális Művészeti Fesztivált a Szépművészeti Múzeumban. A mozgalom Márkos Tünde és Dorel Găină vizuális művészek, Kalló Angéla egyetemi oktató és Lőrincz Gyula képzőművész pár évvel ezelőtti ötletelésének eredménye.
Idén új helyszínekkel is bővül a fesztivál: az Uránia palotában 13-án 18 órakor nyitják meg a Kő-Rajz című kiállítást, kedden 18 órakor pedig Az én városom, a mi világörökségünk és a Rift of Soldierscímű csoportos videókiállításokat láthatjuk. A Petőfi Sándor utcai Reactor a Kisebb konstelációk (epekövek köztes állapotai) című kiállítás és az Apokatastasis című egyszemélyes performansz helyszínéül szolgál csütörtökön és szombaton.
„A csendet megalkotni a képzőművészetben nagyon nagy kihívás, ezért a téma metaforikus jelentése mindannyiunkat nagyon elgondolkodtatott” – nyilatkozta Márkos Tünde, a fesztivál szervezője, az Origo Egyesület elnöke. Többek közt kiemelte: örömmel fogadta az ötletet, hogy idén költők és zenészek is csatlakozzanak a Mimesishez, akik szintén a Csend–Tér–Kép jelszóból kiindulva alkottak.
Dorel Găină csütörtökön az Insomniában többek közt arról beszélt, hogy a Mimesis az a mozgalom, ahol fel sem tevődik, hogy etnikai alapon csatlakozzanak a művészek. Szerinte a Bánffy-palota pincéje kiemelt helyszíne a fesztiválnak, rejtélyes, egyedi kiállítótér.
Az Insomnia kávéházban számos kulturális programon vehetünk részt a Kolozsvári Magyar Napok alatt, például a Göncölszekér együttes, a BHF Trió, az Electronis Sheep vagy az Edina Quartet koncertjein, de lesz könyvbemutató és Mimesis katalógus-bemutató is. Tasi Annabella / maszol.ro2017. augusztus 11.
Mihály Ágnes – Nyelvész a tortakrémek mögött
Mihály Ágnest sokan a lapcsaládunk főzőrovatából ismerhetik vagy a Főnix Konyha műsoraiból. Azt viszont kevesen tudják, hogy a sütés mellett a nyelvészet a másik nagy szerelme. A benne élő nyelvész és cukrász konfliktusáról beszélgettünk vele.
Egy átlagos hétköznap lakásába lépve édeskés süteményillat szálingózik, a polcokon spatulák, süteményesdobozok, szakácskönyvek, néhány regény és nyelvtankönyv sorakozik. Pici konyhájában mixer, sütő, bevásárlólisták. Holmijai nagy részét a szülői házban tartja Gyergyószárhegyen, így marad hely a szekrényekben tortaformáknak, dobozoknak, vaníliarudaknak. A földön néhány súlyzó, csomagolásra kész tortásdobozok. Most így él forgatások, fiataloknak szóló projektek, sütőrovatának menedzselése között lavírozva.
Honnan hová
Ágnes a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–angol szakán végzett, vizsgamunkája egy nyelvtansegédanyag volt, amit középiskolás diákoknak készített, alaptémája a nyelvi manipuláció, hiszen – mint mondja – hihetetlenül érdekes felfejteni azokat a módokat, ahogyan a szövegekkel, nyelvi szerkezetekkel megvezethetnek, befolyásolhatnak bennünket. Az egyetemi évek alatt volt alkalma belekóstolni egy teljesen más, alternatív nyelvszemléletbe, aminek „semmi köze nincs az iskolában bejáratott, elsajátított nyelvtantudáshoz, a nyelvhasználatra, a saját nyelvünkről való gondolkodásra épül” – mesélte.
A mesterképzés alatt ebben mélyült el, elkezdett dolgozni Kádár Edittel, az egyetem magyar és általános nyelvészeti tanszék tanárával, zsűri lett az Unikornis Nyelvészeti Olimpiászon. „Amikor az olimpiász országos szakaszához érkezett, elsőéves mesteris voltam, én voltam a forduló egyik zsűrije, ott láttam, hogy a diákok mennyire nem tudnak mit kezdeni ezekkel a feladatokkal. Egyszerű példa: arra kértük, hogy Orwell 1984 című regényéből az Újbeszél nyelv fejezetet olvassák el, a versenyen ehhez kapcsolódó kreatív feladatokat kaptak. És nagyon meglepődtek, hogy nem helyesírási szabályokat kértünk számon, nem konkrétan a szövegben olvasottakat, nem magát az információt, hanem azt, hogy az előre elolvasott szövegben érvényes szabályokat alkalmazni tudják” – meséli Ágnes, akinek ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az iskolában annyira megszokták a bejáratott feladatokat, hogy hatalmas gondot jelent önállóan gondolkozni saját nyelvünkről, emiatt kezdett el foglalkozni egy segédanyag összeállításával. Természetesen az alternatív oktatási formák feltérképezése alatt készültek az alternatív karácsonyi cupcakek, láva- és más születésnapi torták a baráti társaság minden tagjának. A sütés iránti szerelem már megvolt, de azt még nem sejtette, hogy erősebb lesz, mint minden más. Visszaemlékezett, volt olyan vizsgaidőszak, amikor környezete lázasan bújta a könyveket, neki azonban félre kellett tennie, és pihenésképp kipróbálni egy-egy új receptet, ami nem hagyta nyugodni.
Élőbeszéd és gondolkodás
Amiben más az Ágnes által összeállított segédanyag, hogy (miként a tortakrémek receptjei is különböznek) tájegységenként a nyelvhez való hozzáférés nem egy irányból lehetséges. A már kiadott tankönyvekkel az az egyik nagy probléma, hogy teljesen hiányzik belőlük a differenciált oktatásszemlélet, nemcsak azt felejtik el a szerzők, hogy vannak olyan gyerekek, akik kétnyelvű családból származnak, hanem azt is, hogy nem mindenki ugyanolyan képességekkel kerül az iskolapadba. És egyáltalán nem foglalkoznak a kétnyelvűség kérdésével, nem foglalkoznak a nyelvjárások kérdésével, hogy ezek a jelenségek miként hatnak a nyelvre. Egy-egy könyv a budapesti nyelvhasználatot is különválasztja az ittenitől, mintha nagyobb különbség lenne köztük, mint az udvarhelyi és a csángó nyelvjárás között, mintha hierarchia lenne. „Erre is figyelek, hogy más nyelvi ingerek is érnek bennünket.”
A legalapvetőbb nyelvi kérdések esetében sem egy-egy hétköznapi szövegrészhez nyúlnak, hanem valamilyen irodalmi műből idéznek. Vagy mindenhol kijelentő mondatok vannak: Esik az eső. Fúj a szél. A kutya ugat. „Ilyet például soha nem mondunk, hogy a kutya ugat. Gondoljunk csak bele, mennyi mindenre használjuk a nyelvet nap mint nap azon kívül, hogy kijelentő mondat formájában megállapítunk valamiről valamit. Kérünk, utalunk valamire, cinikusak vagyunk, viccelődünk, stb.” A természetességre való törekvés egyébként Ágnes tortáin is megmutatkozik, hiszen cukormázak helyett inkább gyümölcsökkel dolgozik.
Két torta közt egy tankönyv
Ágnest megkereste korábbi témavezetője, hogy két torta között érdemes lenne felfrissíteni feladatait, hiszen nemrég ezen az elven működő nyelvtankönyv jelent meg kisiskolásoknak. A folytatásra pedig lenne igény. Tulajdonképpen ez is része lesz egy olyan középiskolásoknak szóló nyelvi segédanyagnak, ami nem éves lebontás szerint működik, hanem egy nagy feladathalmaz, aminek részeiben el lehet mélyülni, magyarázta.
Hogy most miért nem nyelvészként, tankönyvíróként vagy tanárként dolgozik? A jelenlegi oktatás nagyon kötött, nem igazán enged teret a tanár kreativitásának, avatott be Ágnes. A szülők elvárása, a különböző vizsgákon való jó teljesítmény miatt fennálló hajtás, valamint például az érettségi követelményei a magyarórákat az irodalmi művek tartalmának megtanulására szűkítik. „Ami hely meg idő maradna másra, az annyira kevés, hogy attól tartok, nagyon hamar belefáradtam volna, hogy nem úgy csinálhatom, ahogy szeretném. Valószínűleg nem lenne annyi sikerélményem, mint amennyi most van egy olyan területen, amiben tudok fejlődni, és amiben maximálisan ki tudom élni a kreativitásomat. A süteményeknél is van olyan, amikor meg van kötve az ember keze, mert a recept az recept, de még így is marad hely arra, hogy beletehessem azt, aki én vagyok. És ez tesz boldoggá.”
Nem vész el viszont a nyelvészi végzettség: a Főnix konyha műsoraiba, lapcsaládunk főzőrovatába is maga írja szövegeit, igyekszik minél változatosabbá tenni cikkeit, de tanári, előadói gyakorlattal a közönség előtti beszédtől sem riad vissza.
Dávid Anna Júlia / liget.ro2017. augusztus 11.
Más lenne az Y generáció? – Hidegen hagyja őket a politika és a közélet
Az Y generáció tagjai (1980-1995) között születettek individualisták, legtöbbjüket hidegen hagyja a politika és a közélet – erre mutat rá több a témával foglakozó kutatás is. Az általunk megkérdezett szakember szerint noha a mi térségünkben is érződik ez a generációk közötti különbség, itt inkább az 1990 után születettek az érintettek.
Egy korábbi tanulmányból, amely a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban jelent meg, kitűnik, hogy az Y generáció anyagiasabb, lustább, önzőbb, hidegen hagyja őket a politika és a közélet. A tanulmány, amely mai középiskolásokat és egyetemistákat hasonlít össze a Baby Boomer generáció (1946-1964 között születettek) és az X generáció (1965-1982 között születettek) tagjaival, azt mutatta ki, hogy a pénz, az imázs és a hírnév sokkal fontosabbak az Y generáció számára, mint az önbecsülés, az elfogadás vagy a közösség élménye.
Az eredmények igazolják azt, hogy ez a generáció az ’én’-re helyezi a hangsúlyt a ’mi’-vel szemben.
Nem nőnek fel
A magyarországi Mindset pszichológiai szaklap egy 2015-ben végzett felmérést közöl, amely szerint noha az Y generáció képviselői magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint elődeik, ennek ellenére kevésbé találják a helyüket a munkaerőpiacon. Azaz, 25-30 éves felnőttként, állás nélkül diplomát diplomára halmoznak, de ezzel együtt a szülői ház komfortzónájában maradnak, nem törekszenek a felnőtt léttel járó sajátosságokra, mint a házasság vagy az önálló egzisztencia.
Dósa Zoltán, csíkszeredai pszichológus szerint a térségünkben inkább az 1990 után születettekre jellemzők bizonyos mértékben a fentebb említett tulajdonságok. Mint mondta, ez az a generáció, akiknek tinédzser korában „berobbant az internet és a túlfejlett közösségi média”. Ez bizonyos fokú elzárkózást jelent a tényleges közösségi élettől, a fiatalok inkább az online térben töltik az idejük nagy részét – fogalmazott Dósa. A szakember továbbá megemlítette, hogy tapasztalatai szerint a mostani fiatalok nagy részének nincsenek konkrét céljai az életben, ezért nem csoda, ha hidegen hagyja őket az a közösség, politikai közeg sorsa, ahol élnek. „Ha valaki nem tudja, hol szeretne tartani öt év múlva, nyilván az sem érdekli, hogyan lehet konstruktív tagja közösségének” – húzta alá a pszichológus.
Rossz a közoktatási rendszer
A szakember is úgy látja, a szóban forgó fiatalok nagy része individualista, az önös érdekeiket helyezik előtérbe. Ehhez nagyban hozzájárul az a közoktatási rendszer, amelyben tulajdonképpen nevelkedtek. „Ahelyett, hogy kreativitásra és a csoportos érdekek előtérbe helyezésére tanítanák meg a fiatalabbakat, inkább az egyéni teljesítményeken van a hangsúly az oktatási rendszerünkben. Pedig az elmúlt évek technológiai fejlődése alapján körvonalazódik, hogy azok érvényesülhetnek a leginkább az életben, akik kreatívak és tudnak csoportokban is jó eredményeket elérni” – zárta a szakember.
Előítélet lenne?
Az előbbiekkel ellentétben vannak kutatások, amelyek azt bizonyítják, hogy a fiatalabbak másnak bélyegzése legtöbbször csak előítélet, évszázadok óta tartó szokás, hogy az idősebbek másnak látják az utódaikat – mutat rá a www.livescience.com honlapon elérhető 2010-es tanulmány.
Molnár Rajmond / liget.ro2017. augusztus 11.
A Százlábú és Százlábacskák 10. borospataki tánctábora
Közösségben igazi élmény!
Idén is festői környezetben, a borospataki skanzenben szervezték meg a Százlábú néptáncegyüttes és a Százlábacskák gyermek néptáncegyüttes tizedik közösségépítő tánctáborát július 31. – augusztus 6. között. A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Kovászna Megye Tanácsa közös szervezésében lezajlott rendezvényen 153-an vettek részt. A két táncegyüttes tagjai és vezetői, Virág Endre és Imola mellett meghívott táncoktatók, kézművesek és zenészek kapcsolódtak be a tevékenységekbe.
A tábori program gerincét a táncoktatás alkotta, naponta 5 órát gyakoroltak, külön a nagyok és a kisebbek. A Százlábú néptáncegyüttes vajdaszentiványi táncokat és énekeket tanult Mátéfi Csaba és Mátéfi Zita, a székelykeresztúri Mákvirágok Néptáncegyüttes vezetőinek irányítása alatt. A Százlábacskák néptáncegyüttes a gyímesi táncokkal, énekekkel ismerkedett Both Jocó és Both Zsuzsa, a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes vezetői, a „népművészet ifjú mesterei” vezetésével.
A táncoktatás minőségét és színvonalát emelte az élő zene, amelyet a Heveder zenekar tagjai Molnár Szabolcs (hegedű), Szilágyi László (brácsa), Bajna Gyuri (bőgő) és Petres Attila (hegedű), Bilibók Alpár (gardony), valamint a Kedves zenekar tagja, Bíró Imre (bőgő) biztosítottak.
A délelőtti három- és délutáni kétórás tánctanítás között kézműves-foglalkozások, közösségépítő játékok tették változatossá a napot. Benkő Éva, Demeter Miklós és Petrova Anasztázia irányításával karkötők, labdák, sípok készültek természetes anyagokból. A kézműves-foglalkozásokkal párhuzamosan 9–10 fős csapatokat alkotva, meseszerű, különböző erőgyűjtő feladatokat, játékokat kellett teljesítsenek a kicsik Péter Orsolyával. A nagyobbak közösségfejlesztő, csapatépítő játékokon vettek részt, és bernyócot (szőtt övet) készítettek.
– Minden este táncház színesítette a tábor programját, ahol kicsi- nagy együtt ropta az évek során elsajátított táncrendeket. Lefekvés előtt, összegzőként, levezetőként hangzott el egy-egy mese, amit Benkő Éva sajátos humorával fűszerezett, bevonva a résztvevő gyermekeket a mese kínálta lehetőségek feltárásában, az útvesztők megoldásában. A tábor egyetlen pillanata sem volt élményszegény, nem találtál unatkozó gyermeket, fiatalt, mert mindig volt valami, amin gondolkodni kellett, megoldásra várt, le kellett szaladni, meg kellett építeni, össze kellett gyűjteni, el kellett táncolni, meg kellett énekelni. A tábor utolsó napján egy közös mesebarangoláson tapasztalhatták kicsik és nagyok, hogy jóban, rosszban számíthatnak egymás segítségére, szeretetére. A hét folyamán a szemek csillogtak, a szoknyák perdültek, a sok-sok tánctól a csűr padlója porzott és a hagyomány élt, mert élteti azt minden egyes Százlábú és Százlábacska hitével, tehetségével és tánc iránti szeretetével – összegezte Péter Orsolya.
Virág Endre a tábor csapatépítő, közösségerősítő jellegét hangsúlyozta.
– A tábor a közösségről szól. Itt nincs telefon, televízió, csak tánc, beszélgetés, játék, egymásra figyelés. A 9–18 év közötti résztvevők az egy hét alatt a közösségi programoknak, a táncnak, a zenének köszönhetően megtapasztalhatták az összetartozás érzését, jobban megismerték egymást, igazi csapattá kovácsolódott a társaság, magyarázta.
A szervezők ezúton mondanak köszönet a szülőknek a bizalomért, Kovászna Megye Tanácsának, a Combridge cégnek, a Regös Ifjúsági és Közművelődési Egyesületnek, a Communitas Alapítványnak, Buksa Leventének, Balázs Imrének, Csenteri Leventének, hogy segítségükkel létrejöhetett ez az esemény.
Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. augusztus 11.
Össze kellene fogjon a szakma és a politikum
Gondban a magyar oktatás
A székelyföldi magyar nyelvű iskolahálózatról és annak állapotáról, az oktatás terén kibontakozott válságról és fejlesztési elképzelésekről volt szó azon az előadáson, melyet Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elnöke tartott a III. Székely Kongresszuson.
Ennek során megtudhattuk, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a romániai magyar nyelvű oktatásban az óvodától a középiskoláig résztvevő gyermekek száma 155–162 ezer között mozog. Ebből mintegy 96 810, vagyis csaknem kétharmada Székelyföldön tanul. Közülük 19 850 óvodás, 57 018 általános iskolás, 16 003 középiskolás és 3939 szakiskolás, ami egyértelműen az elméleti oktatás túlsúlyba kerülésére utal. Ezek az arányok pedig nagyjából Kovászna, Hargita és Maros megyékre lebontva is azonos módon alakulnak, ami, ha így marad, akkor már középtávon súlyos szakemberhiányhoz vezet. Változtatni azonban csak tanácsadás és ösztönzés által lehet, mely téren jelenleg óriási hiányosság mutatkozik.
Ami a jogi személyiséggel rendelkező és hozzájuk rendelt tanintézmények számát illeti, Kovászna megyében 77 önálló egységhez 234-et rendeltek hozzá, Hargita megyében 133-hoz 248-at, míg Maros megyében 99-hez 320-at. Látható, hogy az összevonások által létrejött iskolaközpontokhoz túlzottan sok intézmény tartozik, ami megkérdőjelezi a hatékonyságukat, hiszen egyetlen személy vezeti őket. Ráadásul Maros megyében a magyar nyelvű tanintézmények kettős hátrányban vannak, ugyanis sok esetben az iskolaközpontok román oktatási nyelvűek, vagyis az igazgató is román anyanyelvű, s így képtelen átlátni és átérezni a magyar nyelvű tanítás esetleges gondjait. Éppen ezért sürgősen változtatni kell ezen a helyzeten, ami viszont politikum dolga, hangsúlyozta az RMPSZ-elnök. A romániai, illetve a székelyföldi magyar nyelvű oktatás sajátos gondjain kívül az oktatásban mind világszinten, mind Romániában válság bontakozott ki, ami fokozza ezeket. Általános vélekedés szerint ugyanis az iskola egy konzervatív, felépítésében és módszereiben egyaránt elavult intézmény, mely nem felel meg a kor követelményeinek és elvárásainak. Az oktatási rendszeren és tanítási módszereken változtatni kell tehát, azonban nem mindegy, hogy ez miként és milyen irányba történik.
Az előadó elképzelése szerint a széleskörű digitalizálás elkerülhetetlen, ami viszont óhatatlanul a hagyományos oktatási helyszínek megszűntetéséhez és a szakirodalomban progresszívnek (haladó, fejlődést biztosító) nevezett új helyszínek kialakításához vezet. Lehetővé kell tenni ugyanakkor az információ többirányú és különböző forrásokból történő áramlását a diák felé oly módon, hogy a tanulás ne egy unalmas folyamat legyen, hanem kíváncsiságfelkeltő és tudatserkentő cselekvés.
Szakmának és politikumnak kéz a kézben kell haladnia a magyar nyelvű oktatás terén felmerülő gondok megoldása, valamint egy versenyképes és a kor követelményeinek megfelelő iskolarendszer kialakítása érdekében. Még akkor is, ha a politikát az oktatásban jártas emberek képviselik – fogalmazta meg zárszóként, tapasztalatokra alapozott véleményét az előadó.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. augusztus 11.
Az ügyészség kitiltotta a marosvásárhelyi városházáról a város volt alpolgármesterét
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) eltiltotta a tanácsadói feladatok ellátásától, és kitiltotta a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalból Claudiu Maiort, a város korábbi alpolgármesterét, Dorin Florea polgármester bizalmasát.
A DNA a honlapján közölte, hogy bűnügyi vizsgálatot indított Claudiu Maior ellen, akit olyan jogkörök rendszeres bitorlásával vádol, amelyektől a bíróság korábban jogerős ítéletben tiltotta el. A DNA ugyanakkor Dorin Florea polgármester ellen is bűnügyi vizsgálatot indított cinkosság miatt.
A közlemény szerint Claudiu Maior 2016. március 9. és 2017. június 29. között törvénytelenséget követett el, amikor a város nevében aláírt 9198 kifizetési bizonylatot. A volt alpolgármester esetében ugyanis összeférhetetlen tevékenységet állapított meg a román Feddhetetlenségi Ügynökség, és ennek következtében a bíróság tavaly márciusban jogerősen eltiltotta három évre a köztisztségek gyakorlásától. Ezt követően azonban Dorin Florea polgármester két olyan rendeletet bocsátott ki, amelyek révén Maior ugyanazokat a feladatokat látta el, mint korábban alpolgármesterként.
Az ügyészség csak Maior ellen hozott 60 napra kényszerintézkedéseket: nem veheti fel a kapcsolatot az ügyében érintett személyekkel, nem léphet be a polgármesteri hivatalba, nem láthatja el a polgármester tanácsadói tisztségét, csak ügyészi jóváhagyással hagyhatja el az országot, és rendszeresen jelentkeznie kell a hatóságoknál.
Amint Hermann Mark Christian a Szabad Emberek Pártja (POL) marosvásárhelyi önkormányzati képviselője az MTI-nek elmondta, az elmúlt egy évben tulajdonképpen Claudiu Maior látta el a polgármesteri teendőket Marosvásárhelyen. Dorin Florea, az ötödik mandátumát töltő választott polgármester ugyanis "kiszervezte" számára a teendőket. A képviselő szinte valamennyi tanácsülésen felszólalásban sérelmezte, hogy a hivatalt olyan ember képviseli a testület ülésein és a nyilvánosság előtt, akit eltiltottak a közügyek gyakorlásától. szatmar.ro2017. augusztus 11.
Kötetben Gyergyóholló története és névanyaga
A Gergyóholló település iránt érdeklődőknek, kutatóknak, ott élőknek és elszármazottaknak ajánlja a borszéki Farkas Aladár újabb monográfia-kötetét.
Több okból is fontosnak tartotta, hogy megjelenjen a Gyergyóholló története és névanyaga című könyv: Először is rátekintést szeretnék nyújtani e kis, szórvány magyar település múltjára, jelenére. E településre, amely a Székelyföld része, s ahol lassan, de biztosan fogy a magyarság, hiszen ma már a lakosság alig 10 százaléka magyar, és ők is zömében idősek. Élik megszokott életüket békés együttélésben a többségi románokkal. Igazából sosem voltak interetnikus konfliktusok – fogalmaz a szerző, vázolva a hollói románok és magyarok együttélésének körülményeit.
„Templomaik egymás mellett vannak, ugyanabban a templomkertben. Csak temetőik vannak külön, de az ortodox temetőben is találtam magyar síremlékeket. Sajnos, a gyereklétszám is vészesen megcsappant, ezért magyar oktatás már nincsen. A gyerekek, kénytelenek román óvodába, iskolába járni.
A magyar nyelv visszaszorult a családba, illetve a templomba. Még magyar fakultatív óra sincs, ahol megtanulhatnának helyesen írni, olvasni. A fogyó magyarság helyzetének ismertetésén túl még egy okot megemlít Farkas Aladár: „azért is fogtam e település tanulmányozásába, mert a Kis-Beszterce völgyében fekvő, szomszédos Gyergyótölgyes történetét megírtam évekkel ezelőtt, Borszékét úgyszintén. Miért maradna ki a két település közé beékelődött Gyergyóholló?”
Kemény fának bizonyult Holló, nehézkes volt az adatgyűjtés, hiszen a település magyar múltjára kevés írott anyag lelhető fel. A Gyergyószentmiklósi Gyűjtő Levéltárban sem található Hollóval és Hollósarkával kapcsolatos levéltári anyag. Tudomásom szerint senki nem foglalkozott az itt élő magyarság tudatos kutatásával. Földes Zoltán egykori hollósarki tanító 1913-ban megírta és a ditrói Pannónia könyvnyomda kiadta A magyarságért című könyvét, ami megjelent reprint kiadásban a 2000-es évek elején. Ennek ellenére, a korabeli sajtót tanulmányozva, több mint 40 sajtóterméket sikerült kutatnom, betekintést nyerünk Gyergyóholló történetébe 1859-től napjainkig” – fogalmaz Farkas Aladár.
Erőssége e monográfiának az is, hogy a temetőben található síremlékek leltára is a gyűjtőmunka részét képezték. Ez sem volt könnyű feladat, hiszen a szerző elmondja: „Egyeseken a név, vagy a személyi adatok olvashatatlanok, máshol hiányoznak, vagy csak a jeltelen sírhant sejteti, hogy ott is nyugszik valaki. Találtam olyan síremléket is, amelyiknek az egyik oldalán egy családnév van, a másik oldalon egy másik. Ismerős a jelenség, hiszen már olyat is láttam, hogy a régi nevet levésték, és egy másik volt rávésve.
Hogy kinek szánja új kötetét, arról is szólt Farkas Aladár: „Remélem, örömmel forgatják mindazok, akik még Hollóban élnek, vagy innen elszármaztak, de érdekli a településük története. Nem utolsósorban a családfakutatóknak, vagy bárkinek, aki e település mélyrehatóbb tanulmányozására szánja magát, hasznos forrásanyagot nyújthat. A településtörténet bemutatása mellett ugyanis olyan családneveket, helyneveket is talál e könyvben az olvasó, amelyeket sikerült összegyűjteni. Ez ugyancsak töredéke a családnévanyagnak, ami a településen előfordult az évszázadok során, de bízom benne, hogy forrásanyagként, kiindulópontként hasznos lesz az olvasók számára.”
Balázs Katalin / Székelyhon.ro2017. augusztus 11.
Eltűnt Bardocz Sándor kolozsvári tévés
Közel egy hónapja nem találják hozzátartozói, ismerősei Bardocz Sándor kolozsvári televíziós újságírót, népzenészt, aki korábban a Román Televízió (RTV) kolozsvári területi stúdiója magyar szerkesztőségét vezette.
A rendőrségen azt jelentették, hogy az 54 éves férfi július 15-én távozott szucsági (Kolozs megye) otthonából, azóta nem látták. A 175–180 centiméter magas, mintegy 75 kilogramm testsúlyú, barna hajú, barna szemű férfi távozásakor pólót, világos színű nadrágot, barna cipőt viselt. A rendőrség azt kérte, aki bármilyen információval rendelkezik róla, értesítse a legközelebbi rendőrséget vagy hívja a 112-es sürgősségi számot.
A Ştiri de Cluj kolozsvári hírportál szerint Bardocz korábban megpróbált öngyilkosságot elkövetni, eltűnése előtt pedig Magyarországon kezelték. Krónika (Kolozsvár)2017. augusztus 11.
Korszerű soviniszták koalíciója
Újabb nemzetmentő szervezet szállt versenybe a Romániát a magyarveszélytől lassan száz éve megóvni akaró pártok, civil szervezetek és egyéb gittegyletek amúgy sem gyenge mezőnyében. A magát Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíciónak nevező alakulat, amelynek vezetőit amúgy messianisztikus hajlamokkal verte meg a balsors, mivel folyamatosan meg kívánják menteni az országot az alkalmatlanná vált politikusoktól és közintézményektől, de erőfeszítéseiket eleddig kevés siker koronázta – talán azért, mert a megmentés és a korszerűsítés aktusa jórészt közlemények kiadásában merül ki – , most ismét csak közleményekben szállt síkra a magyarokkal szemben. Ezúttal Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt vették célba, aki egy lapinterjúban amúgy semmi különöset nem mondott, csupán ismét leszögezte, ami minden épelméjű és jóérzésű ember számára evidencia: hogy a magyaroknak nincs ünnepelnivalójuk az Erdély Romániával való egyesülésének szándékát egyoldalúan, a többi ott élő őshonos nemzet megkérdezése nélkül kinyilvánító 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés századik évfordulóján. A korszerűsítőkben ettől annyira felhorgadt a nemzetféltés vágya, hogy két napon belül két dörgedelmes közleményt is kiadtak. Az elsőben Kelemen állampolgárságának megvonását, a másodikban a Románia Csillaga érdemrendje visszavonását követelik, amiért – szerintük – kijelentésével megkérdőjelezi a román államiságot, valamint a románok történelmét és kultúráját. Amúgy a koalíciónak nem ez az első magyarellenes megnyilvánulása, volt már olyan közleményük is, amelyben „nemzetellenesnek” és „diszkriminatívnak” nevezték a szatmárnémeti önkormányzat azon elvárását, hogy a mintegy 40 százalékban magyarlakta városban tevékenykedő helyi rendőrök a magyar nyelvet is ismerjék. Hogy mindezt milyen sajátos logika alapján szűrték le, legyen az ő bajuk. A közlemények alapján minden esetre több feltételezés is adódik. Először is az, hogy a magát az akadémiai, szakszervezeti és civil szféra gyűjtőkonglomerátumaként meghatározó koalíció úgy akar kilépni az eddigi fájó ismeretlenségből, hogy a jól bevált magyarellenes uszítás eszközéhez nyúl. Egy másik lehetőség az, hogy a szervezet valójában a klasszikus, soviniszta, szekus hangulatkeltők gyülekezete, amely fő feladatának tartja – vagy valakik fő feladataként tűzték ki – a magyargyűlölet szítását, hiszen azzal általában el lehet nyomni az éppen regnáló kormányok katasztrofális teljesítményéről szóló érdemi bírálatokat. Esetleg mindkettő egyszerre, hiszen az egyik nem zárja ki a másikat. Lehetne ugyan legyinteni, hogy csupán egy újabb olyan szervezetről van szó, amelyet az ügyeletes elmebetegek és/vagy uszítók használnak saját homokozóként. Hiszen például az állampolgárság megvonását az alkotmány sem teszi lehetővé olyan személy esetében, aki születés révén szerezte meg azt, a Románia Csillaga érdemrend visszavonása pedig Tőkés László esetében sem annak a szégyene, akitől elvették, hanem azé, aki elvette. Csakhogy nem tanácsos. Egyrészt azért, mert képviselőiket idén már Sorin Grindeanu korábbi kormányfő is fogadta. Másrészt azért, mert az ilyen uszítások nagy mértékben hozzájárulnak az általános közhangulat radikalizálódásához, a magyarellenesség fokozásához. Nemigen bízunk ugyanis abban, hogy a román történetírás által „nagy egyesülésnek” titulált nagygyűlés századik évfordulóján akad olyan jelentős román párt és politikus, amely és aki elég bátor lenne ahhoz, hogy ne pattanjon fel az egyébként is mindig előszeretettel elővett magyargyűlölet-biciklire. Hiszen abban a közhangulatban, amelynek előszelét a mostani uszítás máris megelőlegezi – a román sajtó egy részében is elindult a hőbörgés Kelemen kijelentése miatt –, és amelyben a magyarellenesség élharcosait egyre szélesebb körben próbálják igaz hazafiakként beállítani, nagy eséllyel azonnal haza- és nemzetárulónak bélyegzik, és lenullázódik a támogatottsága. Az ellenzéki „liberálisok” elnöke, Ludovic Orban máris beállt a sorba. Itt tartunk most, 2017-ben. És nem úgy néz ki, hogy 2018-ban értelmesebb, a normális párbeszédre fogékony, empatikusabb lesz a romániai közhangulat. Vannak ugyanis, akik tesznek róla, hogy ne lehessen az. Ami persze nem akadályozhat meg abban, hogy amikor szükséges, kimondjuk: 2018-ban nekünk, magyaroknak semmilyen ünnepelnivalónk sem lesz. Krónika (Kolozsvár)2017. augusztus 11.
Változatos programkínálat az V. Dési Magyar Napokon
Kovrig Annamária: mindenkit ugyanolyan nagy szeretettel várunk
Idén ötödik alkalommal szerveznek Dési Magyar Napokat augusztus 10. és 12 között. A rendezvényről Kovrig Annamáriát, dési tanácsost, a helyi RMDSZ szervezet elnökét kérdeztük.
– Augusztus 10 és 12.-e között ismét Dési Magyar Napok. Ismét, tehát volt korábbi kiadás is. Hányadik alkalommal szervezik a rendezvénysorozatot? Miben változott, mivel egészült ki a program az elmúlt évekhez képest?
– Ötödik alkalommal szervezzük meg a Dési Magyar Napokat. Az előző évek sikereit szem előtt tartva alakítottuk ki az idei programot is. Stílusát tekintve nagyjából ugyanolyan, amilyen az előző években, természetesen a tematika változik. De idén is kulturális, illetve gyerekprogramokkal várjuk az érdeklődőket.
– Mit lehet tudni bővebben ezekről a kulturális és gyerekprogramokról?
– Az esemény tegnap kezdődött. Az ARTA galériában képkiállítást szerveztünk erre a napra Dés a festészetben címmel, amelyen dési festőművészek alkotásait lehet megtekinteni. Pénteken 19 órától kezdődik a város főterén a nemzetközi néptánctalálkozó, az Aranyeső néptáncegyüttes szervezésében. Szombatra egész napos programot terveztünk: 10 órától kézműves foglalkozás lesz a gyerekeknek, és bűvész előadás Belloni közreműködésével. Ugyancsak szombaton lesz a gulyásfőzés, majd 18 órától koncertek. Fellép az Operettissimo, a Knock Out zenekar, majd a Budapesti Randevú címet viselő koncert következik Miller Zoltán és Vágó Bernadette előadásában. A szombati események a Green Pub nyári kertjében zajlanak majd.
– Kiknek szól elsősorban ez a rendezvény, gondolhatunk itt idősekre, családosokra, fiatalokra és gyerekekre is?
– Úgy próbáltuk kialakítani a programokat, hogy minden korosztály megtalálja a számára legfontosabbat. Mivel többféle tematikájú esemény van, nehéz megmondani, ki az elsődleges célcsoportunk, egy azonban biztos: a dési és Dés környéki magyarokat szeretnénk megszólítani, kicsitől nagyig. Mindenkit ugyanolyan nagy szeretettel várunk.
– Ki a főszervezője ennek az eseménynek?
– Az esemény főszervezője a Dési Kádár József Kultúr Egyesület, ugyanakkor a helyi RMDSZ tagjai is bekapcsolódtak a szervezési folyamatba. A néptánctalálkozót a helyi tánccsoport vállalta fel, ugyanakkor önkéntesek is besegítenek a magyar napok előkészítésébe.
– Hogyan sikerült tető alá hozni az eseményeket? Vannak támogatók? Az önkormányzat mivel járult hozzá a programhoz?
– Az esemény megszervezése sok anyagi és humán erőforrást igényel, illetve rengeteg befektetett energiát. A költségek fedezésére több támogatót kerestünk és találtunk is: a Communitas Alapítvány és az RMDSZ, a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Bethlen Gábor Alap, és nem utolsósorban a polgármesteri hivatal.
– Honnan érkeznek a résztvevők, előadók?
– Előadók jönnek Kolozsvárról és Magyarországról is. A résztvevők nagy része Dés magyar közösségének tagja, viszont a városból elszármazottak közül akadnak, akik az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Hollandiából, Svédországból vagy Magyarországról érkeznek haza. Nagy örömünkre szolgál, hogy idén Komáromból is érkezik egy kisebb delegáció az eseményre. A dési magyar közösség tagjai már többször is részt vettek a magyarországi testvértelepülés eseményein és megtisztelő számunkra, hogy az idén őket is fogadhatjuk Désen. A rendezvény sikerességét a mindenkinek szóló programokban látjuk, ugyanakkor sikeres rendezvénynek tekintjük azt is, ha minél többen hazalátogatnak a városba.
Ballok Zsuzsa Csilla / Szabadság (Kolozsvár)2017. augusztus 11.
A centenáriumról másképpen
Még pár hónap van a jövő évi román egyesülési centenáriumi év hivatalos kezdetéig, és máris elkezdődött a román-magyar vita. Legalábbis az kellene legyen, de inkább ostoba szájtépésnek nevezhető, ami a közösségi oldalakon, a médiában és főleg a román hírtelevíziókban zajlik. Kelemen Hunor lapunknak adott interjújának szavai érzékenyen érintették a román nacionalistákat, akik ismét beindították a gépezetet, és aljas módon próbálják manipulálni a román lakosságot. A vad nacionalista ordas eszméktől fröcsögő, egyoldalú televíziós adások célja, hogy a román lakosságot feltüzeljék, meggyűlöltessék a magyarokat és ezáltal előkészítenék a terepet arra, hogy megnyirbálják a nemzeti kisebbségek, kifejezetten a magyarok jogait. Abban reménykednek, hogy ezt a lakosság nagy része tiltakozás nélkül elfogadja, főleg ha ráhangolják erre. Egy ilyen burkolt terv már jó ideje észrevehető, mindenki vérmérséklete szerint ítélheti meg, hogy mekkora sikere lehet. A borúlátóknak a két világháború között vagy a kommunizmus második felében megtapasztalt kisebbségi jogfosztást juttathatja eszébe a terv, a derűlátók pedig azt hajtogatják, hogy az EU- és a NATO-tagság mindenre gyógyírt jelent, és a történelem kereke nem fordítható vissza.
Nem akarom eldönteni, hogy a reménykedőknek vagy a szomorkodóknak, a lazáknak vagy a szorongóknak van-e igazuk. Arra kell odafigyelni, hogy a lehető legnagyobb mértékben vonjuk ki magunkat ezeknek az álvitáknak, hergelő lázításoknak a hatása alól. Nem kötelező förmedvényes tévéműsorokat nézni, amúgy is értesülünk hírből róluk másnap baráti beszámolókból. A Kárpát-medencében sokféle ellenséges, szervezett hergelést átéltünk már, ezeknek a társadalomba való átültetése távolról sem olyan egyszerű, mint ahogy a primitív kiagyalók sematikusan és leegyszerűsítve elképzelik, főleg ma nem, amikor számos tömegtájékozódási eszköz létezik.
A románok többségében olyan kép fog élni rólunk, amilyet sugárzunk magunkról. Ha nyitott, vagány, jókedvű, kétnyelvű kisebbségiek leszünk, akkor jöhetnek a legvadabb nacionalista hordószónokok is, mert úgysem fogják tudni elhitetni a rólunk kitalált rágalmaikat nemzettársaikkal. Továbbra is arra kell törekednie a romániai magyar közösségnek, hogy büszkén, nyíltan felvállalja kultúráját, történelmét, amelyből nap mint nap erőt meríthet. Emellett a versenyképességre, az önszerveződésre kell nagy hangsúlyt fektetnie, mert ezek adják azt az erőt, amivel százezer rágalmazó, szitkozódó és gyűlölködő szóvirágbomba játszi könnyedséggel visszaverhető. Át kell látnunk a szitán, fel kell ismerni az említett álságos tervet, amely máris nem annyira félelmetes, hiszen ha rájövünk, hogy mi a célja rosszakaróinknak, könnyebben tudunk védekezni támadásaik káros hatásától.
Az 1918-as román Nagy Egyesülés egyértelmű, hogy nem jelent ünnepet a romániai magyaroknak, akik ekkor veszítették el államiságukat és kisebbségi sorsba kerültek. A manipulációktól mentes, józan paraszti ésszel gondolkodó románok is tudják ezt, és lelkük mélyén át is tudják érezni, hogy amennyiben fordítva alakult volna a történelem, valami hasonlót éreznének ők is. Arra viszont nekünk, magyaroknak is vigyáznunk kell, hogy túl sok keserűség ne gyűljön fel bennünk, és mi se dramatizáljuk túl a centenáriumot.
Tény, hogy nehéz év lesz a 2018-as, amikor sok oldalról megpróbálják destabilizálni az etnikai viszonyokat, de legalább mi magunk meg kellene tennünk mindent azért, hogy ezeket a kísérleteket meghiúsítsuk. Fölösleges nagyotmondásokkal nem kellene hozzájárulnunk a gyűlölködés szításához, el kell ismernünk, hogy a románoknak hatalmas ünnep ez, hiszen csodával határos módon sikerült összerakni azt a Romániát, amely ma is csak bukdácsol Európa perifériáján. Ugyanakkor olyan homogén államot sikerült összekovácsolni száz év alatt, amely 2018-ban biztos talajon áll, EU- és NATO-tag, és nem úgy néz ki, hogy hamarosan szét fog esni. Ez olyan siker, amely ha nekünk jött volna össze, minden további nélkül büszkék lennénk rá.
Romániát száz évvel ezelőtt sok minden terhelte. Betegségek, írástudatlanság, gazdasági elmaradottság, hatalmas különbségek a régiók között. Ezeknek a terheknek egy része megmaradt, régiónként továbbra is jelentős mentalitásbeli különbségeket vehetünk észre, de a románság azért ma száz évvel a Nagy Egyesülés után sokkal egységesebb, mint volt akkor. A nyelv, a kultúra erős kötelék, akárcsak nekünk, hiszen száz év alatt az asszimilációs törekvések ellenére sem tudtak minket, magyarokat beolvasztani.
Ezért jó lenne, ha a centenárium jegyében kevesebb görcsösséggel és egymásnak feszüléssel viszonyulnánk nemzeti félelmeinkhez, mert ezek léteznek mindkét oldalon. Mi is időnként túl érzékenyek vagyunk, ahogy a románok is túllihegik a magyarok lojalitásának kérdését, és főleg az a baj, hogy mindkét oldalon többnyire a kizárólagosságra való törekvés figyelhető meg. Azt kell elfogadni a centenárium jegyében, hogy Erdély román, magyar, szász, cigány, zsidó, örmény föld egyaránt, évszázadokon át egymás mellett éltek ezek a közösségek. Ez a jövőben sem kellene, hogy változzon, ha megfelelő józansággal viszonyulunk a mai kihívásokhoz. Nem kellene görcsösen ragaszkodni, hogy Petőfi Sándor, Nicolae Bălcescu, Avram Iancu, Kossuth Lajos „fejével gondolkozzunk”, hanem mi magunk, próbáljuk megadni saját válaszainkat a XXI. századi kihívásokra. Kell ismerni a múltat, de meg kell találni a ma érvényes fogalom- és eszköztárat, fel kell ismerni a folyamatosan változó kihívásokat.
Éberséggel, nyitottsággal, hatalmas nyugodtsággal és még több türelemmel 2018-at is át fogjuk vészelni, együtt és egymás mellett, akárcsak az eddigi több évszázadot, még akkor is, ha ezt bizonyos háttérerők nem így akarják.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)2017. augusztus 11.
Meghosszabbították a másodfokú hőségriadót
Mára is érvényben lesz a másodfokú, narancssárga hőségriadó az ország hat nyugati megyéjében – tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Az elsőfokú, sárga figyelmeztetést ugyanakkor moldovai és havasalföldi megyékre is kiterjesztették. Pénteken a hőhullám az ország legnagyobb részére átterjed, az alföldi régiókban sok helyütt lesz nagyon kellemetlen a hőség, magas páratartalommal. A meteorológusok eközben arra is figyelmeztetnek, hogy szombat délután, de még inkább szombatról vasárnapra virradóra egyre instabilabbá válik az időjárás a nyugati, délnyugati és magasan fekvő régiókban, itt jelentős mennyiségű csapadék hullhat, sűrű villámlással és viharos széllel kísért zivatarokra, akár jégesőre is lehet számítani.
Mediafax; Népúság (Marosvásárhely)2017. augusztus 11.
Megálljt parancsol a netes diagnózisoknak az orvosi kamara
Nem célravezető a neten kutakodni a betegségek tünetei után
Megálljt az internetes diagnózisoknak! Fordulj orvoshoz elnevezésű közérdekű kampányt indított tegnap a Román Orvosi Kamara. Ennek célja felhívni a lakosság figyelmét azokra a veszélyekre, amelyeknek akkor teszik ki magukat, ha az internetről vett információk alapján állítanak fel maguknak diagnózist ahelyett, hogy szakorvoshoz fordulnának. Az orvosok szerint azok a páciensek, akik így járnak el, késleltetik a helyes kórkép felállítását, és mivel a betegség késői fázisában kerülnek orvoshoz, jelentősen csökkenhet a gyógyulás esélye. – Kétségtelen, hogy a jelen kommunikációs eszköze az internet, és ezt nem is kell, és nem is lehet semmilyen módon befolyásolni a jövőben. A társadalomnak, orvostudománynak alkalmazkodnia kell a fejlődéshez, az egészségügyben dolgozóknak pedig arra törekedni, hogy megtartsák (esetenként visszanyerjék) a betegek bizalmát – fogalmazott lapunknak a kampány kapcsán Simai Enikő gyermekgyógyász, kardiológus rezidens.
Gheorghe Borcean, az orvosi kamara elnöke hangsúlyozta, a kampány nemcsak a lakosságot, de az orvosokat is figyelmezteti a jelenségre. Elmondta: az interneten illetve a közösségi hálókon a világ különböző pontján élő, névtelen vagy beazonosíthatatlan személyek adnak tanácsokat, akik nem vállalnak felelősséget az információkért. – Bármilyen egészségügyi problémával forduljanak orvoshoz! Bízzanak benne! Kövessék az orvos tanácsait! Ne alternatív megoldásokat keressenek! Ne kockáztassák saját egészségüket! – figyelmeztet a Román Orvosi Kamara elnöke.
– Bár ma még nincs (hivatalos vagy sem) statisztikánk a netes öndiagnózisok gyakoriságáról, napi gyakorlatunkból mindannyian tudjuk, hogy egyre több olyan páciens fordul hozzánk, aki nem szokványos módon szeretne információt vagy diagnózist kapni, hanem elsősorban a netről és a közösségi hálókról. Elismerjük a társadalmi fejlődés szükségességét, elismerjük és értékeljük, hogy a tanult és modern eszközökhöz hozzáférők saját kezükbe vennék egészségüket. Elismerjük, hogy az internet és az ahhoz kapcsolódó eszközök előrelépést jelentenek a kommunikációs és információs tudományok terén. Ezt a fejlődést nem kell megállítani – tette hozzá Borcean.
Az orvosok elmagyarázták: számos beteg az interneten olvasottak alapján, magának állít fel diagnózist, majd amikor eljut az orvoshoz, ahol vizsgálatokkal bizonyítják neki, hogy nem szenved az illető betegségben, nem hisz a szakorvosnak, és elkezd orvosról orvosra járni, amíg nem talál valakit, aki pontosan azt mondja neki, amit az interneten olvasott.
– Elég, ha begépelünk a keresőbe egy szót (bármilyen szakterületről) és máris számos magyarázat érkezik a kérdésünkre. Ez történik abban az esetben is, ha valaki egy betegség jellemző tünetei után kezd kutakodni laikusként: kap egy információhalmazt, amelynek legtöbb esetben nincs tudományos értéke, mert a közölt adatok tapasztalat-alapúak, ugyanakkor a nem szakavatott egyénnek nincs rálátása arra, hogy a kapott információ megbízható forrásból származik-e. A tudományos cikkek, amelyeknek a következtetései biztonsággal alkalmazhatók az orvoslásban, általában csak korlátozottan elérhetőek, és célzottan kell keresni őket. Az csak a természetes emberi tulajdonságok egyike, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb változatot fogadja el válaszként a kérdésére és a legegyszerűbb utat választja a gyógyulásra – mutatott rá Simai Enikő.
– A mindennapi gyakorlatban nagyon gyakran találkozunk olyan esettel mind a gyermek-, mind a felnőttgyógyászatban, hogy a páciens (gyermekek esetén a szülő) csak azért jelentkezik a kivizsgálásra, hogy a szakorvos megerősítse a már általa, az internetes olvasmányai alapján megállapított betegséget, és elvárja, hogy az orvos egyetértsen a beállított kezelési sémával. Sajnos nagyon sokan kihagyják az első lépést is, azt, hogy kikérjék a családorvos véleményét, aki ha szükséges, a tünetek alapján a megfelelő szakorvosi vizsgálatra tudná küldeni a beteget. Az öndiagnózisnak és a számos alternatív gyógymód alkalmazásának is tulajdonítható, hogy gyakran csak nagyon későn, a betegség előrehaladott stádiumában jut el a megfelelő orvoshoz a beteg – erősítette meg a gyermekgyógyász az orvoskamara elnökének nyilatkozatát.
Simai Enikő szerint szintén az interneten keringő információknak köszönhető, hogy nagyon sokszor a páciens megkérdőjelezi a szakorvosi döntéseket, esetleg felülbírálja az alkalmazott kezelést. Ez kellemetlen a kezelőorvos számára is és egy ördögi kör, mert attól a pillanattól, amelytől a betegnek nincs teljes bizalma az orvosához, megszűnik a felhőtlen orvos-beteg kapcsolat, krónikus betegség esetén pedig ez igencsak fontos.
– Egyelőre nem tudom, hogy mit tervez a Román Orvosi Kamara, azt sem, hogy milyen eszközökkel és hogyan próbálja megszólítani és ráébreszteni a betegeket, embereket arra, hogy szükség van az orvosok szaktudására, tapasztalatára, arra hogy az emberek elfogadják, hogy az interneten megosztott sorsok, betegségtörténetek nem egyenlőek az orvosi egyetemen szerzett elméleti tudással, a rezidens évek gyakorlati tapasztalatával. Arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel lehet elérni azt, hogy a beteg érezze, hogy teljes egészként látjuk őket, amikor belépnek a rendelőbe, és nemcsak a tüneteket, hanem az egész szervezetet a legjobb tudásunk szerint, és abban a pillanatban a legújabb tudományoson elfogadott bizonyítékok alapján kezeljük, arra ebben a pillanatban nem tudok választ adni, de mindenképpen egy támogatandó kezdeményezés – véleményezte a kampányt.
Egyes vélemények szerint az internetes öndiagnosztizálás egyik magyarázata, hogy a jelenlegi orvosi rendszer nem működik hatékonyan: a háziorvosnak a sok bürokrácia, papírmunka közepette nincs elég ideje a beteggel foglalkozni, ha pedig továbbküldi szakorvosi vizsgálatra, ott a várólista miatt sok esetben csak napok vagy hetek múlva kerül kivizsgálásra. A várakozási idő kiiktatható, ha magánrendelőhöz fordul ám azok sok esetben nagyon drágák, és igyekeznek további más vizsgálatokra is „rábeszélni” a pácienst, aki így, amíg úgy érzi, hogy nem nagy a baj, megpróbálja kiiktatni az orvosi látogatást. Szabadság (Kolozsvár)2017. augusztus 11.
Lebukott határsértők
Tizennyolc szíriai és iraki bevándorlót fogtak el a hatóságok tegnap Nagylak térségében a román–magyar határ közelében.
A csoport a zöld határon át próbált Magyarországra és ezáltal a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe jutni. A migránsok többsége korábban menedéket kért Romániában, és azt közölte, hogy taxival utazott a határ közelébe. Egy nappal korábban a határrendészet hasonló esetről számolt be, akkor az Arad megyei Nagypél közelében állított meg egy gépkocsit, mely két kilométerre közelítette meg a román–magyar határt, és hat szíriai állampolgárt szállított. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. augusztus 11.
Kutatási ösztöndíj sapientiás diákoknak
Egy világcég jóvoltából
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának hat diákja, leendő IT-szakemberek részesülnek kutatási ösztöndíjban az Accenture cég jóvoltából idén április és november között.
A nyertes témák az egyetem által idén tavasszal szervezett Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) keretében kerültek kiválasztásra. Az Accenture által díjazott hat dolgozat az Informatika és szoftverfejlesztés, valamint Hardverfejlesztések és beágyazott rendszerek szekciókban nyertek díjakat. Mindenik projekt esetében a cég kutatási ösztöndíj, illetve berendezések vásárlására és konferenciákon való részvételre fordítható támogatással segíti a kivitelező diákot. A kutatási program idén április–november között zajlik, ezt követően kerül majd sor az eredmények bemutatására. Az Accenture rendszeres támogatója a Sapientia EMTE közösségének, az elmúlt évben tanároknak szóló kutatási ösztöndíjprogramot hirdetett meg 5000 euró értékben.
Dr. Dávid László, az egyetem rektora szerint az üzleti környezettel folytatott párbeszéd nagyon fontos számukra, hiszen ez segít abban, hogy végzőseik versenyképesek maradjanak a munkaerőpiacon, annál is inkább, mert ez a legkompetitívebb terület. Mint mondta, büszkék az Accenture-rel kialakított együttműködésre, hiszen a hasonló partnerségekből minden félnek haszna származhat.
Dimény Lóránt, az Accenture marosvásárhelyi munkapontjának vezetője kifejtette, cégük marosvásárhelyi indulása óta együttműködnek az egyetemi szférával diákoknak és tanároknak nyújtott ösztöndíjak formájában, valamint tudományos kutatási projektek és konferenciák támogatása révén. – Meggyőződésünk, az IT-közösség kölcsönös érdeke, hogy az ipari cégek hasonló együttműködések révén támogassák az akadémiai szférát, mert itt nevelkednek azok a tehetségek, akik megtartják a helyi IT-ipar versenyképességét – emelte ki az együttműködés jelentőségét a szakember.
Az Accenture Digital részlegének Romániában több mint 500 alkalmazottja van a marosvásárhelyi, kolozsvári, illetve temesvári székhelyeken, és ez a szám folyamatosan nő. Világszinten az Accenture egyike a legfontosabb menedzsment-tanácsadói, technológiai és outsourcing szolgáltatásokat nyújtó cégeknek.
A TDK fő támogatója által felajánlott ösztöndíjakat elnyerő diákok komplex kutatási területekben mélyültek el, Matei Tibor IV. éves automatika és alkalmazott informatika szakos hallgató analitikus és kísérleti úton meghatározott modellek összehasonlításával foglalkozik. Évfolyamtársa, Kardos Tamás kutatási témája egy négytartályos rendszer hibrid modellezése és modell alapú irányítása, Kocsis Norbert IV. éves számítástechnika szakos hallgató nemstacionárius, biológiai jelek feldolgozására alkalmas módszereket tanulmányoz, majd ezek gyakorlati alkalmazását ismerteti. Bárdi Orsolya III. éves informatika szakos hallgató egy gyorsulásérzékelő segítségével megvalósított folyamatos gesztusfelismerési rendszer megvalósítását tűzte ki célul. Olyan mobilapplikációt készített, amely hatféle gesztust ismer fel. Kollégája, Demeter Csaba, megerősítéses mélytanulás módszert alkalmaz pénzügyi idősorok tanulmányozására. Bandi András IV. éves számítástechnika szakos hallgató pedig egy olyan webszolgáltatást készít, amely online aláírás-felismerést végez.
MENYHÁRT BORBÁLA / Népújság (Marosvásárhely)2017. augusztus 11.
Erősödik a népességfogyás
Csaknem ötvenezerrel maradt el az élve születések száma a halálozásokétól az első fél évben – derült ki a statisztikai hivatal tegnapi jelentéséből, amely az első hat hónap anyakönyvi adatait dolgozza fel. Tavaly az élve születések száma alig haladta meg a 190 ezret, míg a halálozásoké megközelítette a 257 ezret, így a természetes szaporulatból adódó népességfogyás éves szinten megközelítette a 67 ezret.
Idén az első fél évben csaknem nyolcezerrel kevesebb gyerek született a tavalyi év első feléhez képest, miközben a halálozások száma majdnem négyezerrel volt magasabb, mint 2016 első felében: emiatt a természetes népességfogyás már az első hat hónapban meghaladta a 48 ezret. A csecsemőhalandóság – az ezer élve születésre jutó egyéves kor alatti halálozások száma – arányaiban 8,19 ezrelékre nőtt a tavalyi első hat hónap 7,85 ezrelékéhez képest, bár abszolút számokban kevesebb csecsemő nem érte meg első születésnapját (714), mint a 2016 első felében (745). Románia hét ezreléket meghaladó csecsemőhalandóságával továbbra is sereghajtó az Európai Unióban, ahol átlagosan 3,6 csecsemőhalál jut ezer élve születésre. Szakemberek a népességfogyás további növekedésére számítanak Romániában, amelynek állandó lakossága 2014-ben csökkent húszmillió alá. Az ENSZ tavalyelőtt közölt előrejelzése 2050-re 14,5 milliós lakosságot jósolt Romániának. A természetes népszaporulat 25 éve, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás, és a tendencia az utóbbi évben is folytatódott. A kommunista diktatúra utolsó évében (a művi vetélés drasztikus tiltása közepette), 1989-ben még csaknem 370 ezer gyermek született Romániában, míg a halálozások száma akkor még alulról közelítette az évi negyedmilliót. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. augusztus 11.
Káosz tanévkezdés előtt
Új seprű jól seper, tartja a mondás, csakhogy a román tanügy élére felkent friss miniszterek többnyire nem söprűként, sokkal inkább úthengerként akarnak rendet tenni az oktatás háza táján. Különösen igaz ez Liviu Pop tárcavezetőre, aki már röviddel beiktatása után „munkába” lendült, nagy látszata tevékenységének ugyan nincs, de hetente, olykor naponta felkavarja az állóvizet egy-egy nyilatkozattal.
Még jóformán el sem ült a tornatankönyv bevezetése miatti botrány, lecsapott az iskolai segédeszközökre, betiltott mindent, míg egy bizottság nem ellenőrzi azok tartalmát. Négy héttel az iskolakezdés előtt, amikor rengeteg diák továbbra is tankönyvek nélkül vág neki a következő osztálynak, a falusi tanodák tetemes részében álom a vezetékes víz, az angolvécé, sőt, most már igazgatókban, aligazgatókban is hiány mutatkozik, a meghirdetett helyek közel felére nem is akadt jelentkező, a szakszervezeti vezetőből miniszterré nőtt Pop nem ezen ugyancsak jelentős gondok megoldásán szorgoskodik, hanem újabbakat teremt.
A lassan már elavuló 2011-es „új” tanügyi törvény reformintézkedéseinek alkalmazása elérkezett az ötödikbe indulókhoz, megfelelő tankönyvük azonban továbbra is csak hellyel-közzel lesz a gyermekeknek, az óvások miatt késik sok könyv megjelenése, és számos tantárgyból még ajánlattal sem jelentkeztek a kiadók. Nagy a gond országszerte, de a magyar gyermekeket még román társaiknál is súlyosabban érinti a hiány. Legjobb helyzetben az elsősök vannak, valláson kívül minden tantárgyból lesz könyvük, a másodikosoknak azonban csak románból és magyarból, a harmadikosok legfennebb az idegennyelv-tankönyvet, a negyedikesek pedig csak a románt találják majd padjukon az induláskor. A ötödikeseknek elkészült a specifikus románkönyv két változatban, és várhatóan kikerül a nyomdából a magyar és a római katolikus vallástankönyv is. A többi tantárgy oktatása a tanítók, tanárok találékonyságán múlik majd, s szükség lesz fantáziájukra, főként, hogy immár a segédeszközök használata is tilos.
A tanügyminiszter azonban nem a tankönyvkiadás észszerűsítésével, hatékonyabbá tételével töltötte a nyarat, nem a rendszer buktatóit igyekezett felszámolni, elérni, hogy bár a két-három évvel ezelőtt aktuális könyvek elkészüljenek, hanem egy huszárvágással leváltotta az Országos Tankönyvkiadó vezetőségét. Ám úgy tűnik, így, augusztus idusán ez már édeskevés. Számos találékony tanügyminiszterünk volt már, de Liviu Pop mintha mindannyiukat igyekezne lekörözni. Bolyong az oktatási rendszer útvesztőiben, lecsap hol ide, hol oda, de a legégetőbb gondokat képtelen megoldani, újító ötletei riasztóak, nyilatkozatai botrányosak. Első tárcavezetői szereplései egyikén szellemesnek szánt kijelentéssel rukkolt elő: tiszteletben tartják az alkotmányt, az oktatás valóban ingyenes a gyermekek számára, az állam és szüleik (!) állják a költségeket. Ez a kicsavart logika jellemzi tárcavezetői tevékenységét. Nyomában káosz és zűrzavar.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. augusztus 11.
Kilenc személyt vett őrizetbe a legfőbb ügyészség – Dragnea fiának a cége is érintett
Kilenc személyt vett őrizetbe a legfőbb ügyészség abban az adócsalásos ügyben, amelyben a szociáldemokrata pártelnök, Liviu Dragnea fiának a cége is érintett.
Összesen 80 házkutatást végeztek csütörtökön az ügyben, több cég székhelyén és magánlakásokon is vizsgálódtak. A gyanú szerint építkezéssel, hulladékfeldolgozással foglalkozó, illetve sertéshizlaldát működtető cégek érintettek az ügyben, amelyek csaknem 40 millió lejjel károsították meg az államot adócsalás révén. Többek között a Valentin Ştefan Dragnea tulajdonában levő, Teleorman megyei sertéshizlaldánál is házkutatást tartottak az ügyészek. Az éjszaka folyamán őrizetbe vett személyek között van a sertéshizlalda adminisztrátora, Ilie Dragne is. Utóbbi ügyvédje azt nyilatkozta csütörtökön a sajtónak, hogy amikor az ügyészek által kifogásolt tranzakcióra sor került, védence nem dolgozott a cégnél.
Az ügyvéd ugyanakkor azt állította, hogy Liviu Dragnea fia január óta nem részvényes a farmnál, az Országos Cégbíróság adatai szerint azonban a Ferma Salcia Rt. részvényeinek 90%-a Ştefan Valentin Dragnea, 10%-a pedig Ilie Dragne tulajdonában van, utóbbi ugyanakkor a cég vezérigazgatója és adminisztrátora.
Agerpres; Erdély.ma2017. augusztus 11.
Visszautasítja az ellene és tanácsosa ellen megfogalmazott vádakat Dorin Florea
Visszautasítja az ellene megfogalmazott vádakat Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea, akit egyik tanácsosával együtt csütörtökön helyezett vád alá az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).
Dorin Florea azt írja az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott közleményében, hogy tanácsosa, Claudiu Maior a törvényes előírások betartásával írta alá azt a 9.198 fizetési megbízást, amelyek miatt a DNA hivatali hatáskör túllépésével vádolja.
Florea közleménye szerint a 2001-es évi 215-ös törvény lehetővé teszi, hogy a polgármester létrehozzon maximum négy tanácsadói állást kabinetje működéséhez. Claudiu Maiort ezen jogszabály alapján alkalmazta, tevékenységi körének pontos meghatározásával, amely a fizetési megbízások láttamozását is magában foglalta. 'Fontos leszögeznünk a közvélemény korrekt tájékoztatása érdekében, hogy a DNA által jelzett teljes időszak alatt mind a 9.198 fizetési megbízás törvényes voltát leellenőrizte úgy a Pénzügyminisztérium, amely elfogadta ezek kifizetését, akárcsak a Számvevőszék. Sem a Pénzügyminisztérium, sem a Számvevőszék nem jelezte, hogy ezek a dokumentumok törvénytelenek volnának' – olvasható Florea közleményében. Az elöljáró abnormálisnak tartja, hogy az általa vezetett intézmény hírnevét 'be akarják mocskolni', szerinte a helyi politikusok 'piszkos támadást' intéztek ellene.
Dorin Florea közleményében arról biztosítja a város lakosságát, hogy 'felelősségteljesen', 'becsülettel' és 'odaadással' zajlik a polgármesteri hivatal munkája.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség hivatali hatáskör túllépésével vádolta meg csütörtökön Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester tanácsadóját, Claudiu Maior volt alpolgármestert. Ugyanebben az ügyben Floreát hivatali hatáskör túllépésében való bűnrészességgel vádolja a DNA.
A vádhatóság közleménye szerint Claudiu Maior 2016. március 9-e és 2017. június 29-e között összesen 9.198 fizetési megbízást írt alá törvénytelenül, 2016. március 1-jén ugyanis az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlenséget állapított meg esetében, amelynek nyomán három évre eltiltották a köztisztségviseléstől.
Miután lemondott az alpolgármesteri és helyi tanácsosi tisztségről, Claudiu Maiort tanácsadójává alkalmazta Dorin Florea, és a fizetési megbízások aláírására is felhatalmazta – mutat rá a DNA közleménye.
A vádhatóság szerint Dorin Florea polgármester két olyan rendelkezést adott ki, amelyekkel – a törvényi előírások áthágásával – lehetővé tette Claudiu Maior számára, hogy a hatósági tiltás ellenére közhatalmi tevékenységet gyakoroljon.
Claudiu Maiort 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték. Ez idő alatt egy megszabott menetrend szerint rendszeresen jelentkeznie kell a rendőrségen, csak az ügyben illetékes ügyész előzetes engedélyével hagyhatja el az országot, nem veheti fel a kapcsolatot az ügy másik érintettjével, sem a Marosvásárhelyi polgármesteri hivatal alkalmazottaival, nem mehet a városházára, és nem töltheti be a polgármesteri tanácsadói tisztséget.
Agerpres; Erdély.ma