udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 4621-4650 | 4651-4680 | 4681-4710 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. augusztus 17.
Digitálisan támogatott adaptív oktatással javítanának a román érettségi eredményeken
A magyar nyelvű oktatás digitális támogatásnak lehetőségéről, az adaptív oktatási modellek Hargita megyei bevezetésének lehetőségeiről, az oktatás versenyképességének növeléséről egyeztetett Budapesten Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Horváth Zitával, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárával.
A megbeszélésen áttekintették a Magyarországon fejlesztés alatt álló digitális oktatás-támogató megoldások, illetve a digitális támogatással megvalósítható személyre szabott, adaptív tanulási módszerek határon túli alkalmazásának lehetőségét.
Ezek az új, digitális eszközökkel támogatott módszerek lehetővé teszik, hogy minden tanuló a saját tanulási ütemében haladva sajátítsa el a tananyagot. felmérések szerint ezek a módszerek nemcsak a vizsga-eredmények, de az ismeretek gyakorlati alkalmazásának területén is jelentős javulást hoznak.
– Közösen keressük a megoldást arra, hogy a Hargita megyei, székelyföldi diákok a kis- és nagy érettségin jobb eredményeket tudjanak elérni – mondta el Borboly Csaba, aki jó példaként hozta fel a Felcsíkon megszervezett egy hetes intenzív román kommunikációs tábort, amelynek eredményeként 10 százalékos javulást észleltek a kisérettségin a próba kisérettségi eredményeihez képest.
A magyar nyelvű oktatás digitális támogatásának lehetőségeit a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) is keresi. Az RMPSZ által szervezett idei csíkszeredai Bolyai Akadémián mintegy 200 pedagógus ismerkedhetett meg egy ilyen támogató rendszerrel, és a hasonló programok számának növekedésére számíthatunk a jövőben, így ezen a területen is együtt tudunk működni ezzel a nagyon fontos szakmai szervezettel.
Borboly Csaba a Régiók Bizottságának tagjaként jelentéstevő a felsőoktatási témakörben, amihez szorosan kapcsolódik az egyetemek modernizálása és a közoktatás modernizálása témakör is, amiben szintén raportőr.
– Hogy mi lesz a digitális oktatás során gyűjtött adatokkal, hogyan történik a mérés és a tárolás, az jelenleg is vita tárgyát képezi Brüsszelben – fogalmazott Borboly Csaba, aki arról is beszámolt, hogy a közeljövőben fog találkozni a Európai Parlament jelentéstevőjével, és a főigazgatósággal is együtt dolgoznak a felsőoktatás témakörében.
– A jövőben kulcskérdés lesz, hogy ki és hogyan férhet hozzá az oktatái folyamatok során keletkező adatokhoz. Ezeket az adatokat óriási értékként kezeli már most Brüsszel.
- Az oktatás digitalizálásának folyamata egyre gyorsuló folyamat, amelynek még az elején tartunk. Ha hamarabb lepünk akkor helyzeti előnybe fogunk lenni – véli a megyeitanács-elnök.
A jelenlévőktől azt kérte, hogy magyarországi jó példákkal és javaslatokkal segítsék jelentéstevő munkáját, hogy azokat be tudja építeni a Brüsszelben és Bukarestben soron következő konzultációk alkalmával.
Borboly Csaba és Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár megegyeztek, hogy ősszel újabb egyeztetést tartanak a témában, megkeresve azokat a konkrét együttműködési lehetőségeket, amelyek keretében a magyarországi programok hozadékát kiterjesszék Székelyföldre, Hargita megyére is.
- A magyarországi partnerekkel és a Romániai Magyar Pedagógus-Szövetséggel közösen szeretnénk segíteni a diákokat, hogy jobb eredményeket érjenek el a szintfelmérők és az érettségi alkalmával. – mondta el Borboly Csaba
Hargita Megyei tanács sajtóközleménye; Erdély.ma2017. augusztus 17.
Indulhatnak tagozatkezdő osztályok (Marosvásárhelyi iskolaügy)
A Maros megyei törvényszék tegnap első fokon érvénytelenítette a Maros megyei tanfelügyelőség határozatát, amely megtiltotta a marosvásárhelyi római katolikus gimnáziumnak, hogy ősztől tagozatkezdő osztályokat indítson.
A törvényszék honlapján elérhető bírósági döntés szerint elutasították a tanfelügyelőség érveit, miszerint a pert indító iskola nem lehet érdekelt fél ebben az ügyben. A bírósági határozat kimondja annak a február 27-én hozott, 70-es számú tanfelügyelőségi határozatnak a megsemmisítését, amelynek értelmében ősztől nem indulhat előkészítő, ötödik és kilencedik osztály. Az alperes állami intézmény a kiközléstől számított tizenöt napon belül fellebbezhet.
Székely Szilárd, az iskola igazgatója szerint mindenképpen erkölcsi győzelemről van szó, de valószínűnek tartja, hogy ameddig másodfokon is kedvező döntés születik az iskola számára, már nem tudják elindítani a szóban forgó osztályokat, mivel akkorra már elkezdődik a tanév. Elmondta, összesen hat osztályt akartak indítani, ezek nélkül a diáklétszám 361-re csökken. Egyelőre még nincs veszélyben az iskola, hiszen így is több diákja van, mint amennyivel fenntartható egy önálló iskola a törvényes előírások szerint.
A tanári karnak azonban problémát okoz a létszámcsökkenés, a kevesebb diák kevesebb óraszámot jelent, így várhatóan csak a címzetes pedagógusoknak tudnak állást biztosítani ősztől. Emlékeztetett, hogy az iskola általános jogi helyzete és sorsa továbbra is bizonytalan. „A tanfelügyelőség álláspontja az, hogy nem tudják, milyen formában fog működni az iskola, ők ugyanis az oktatási minisztériumtól várnak útbaigazítást, amely nem hajlandó segíteni” – mondta Székely Szilárd.
Az RMDSZ tegnap felszólította a főtanfelügyelőt és a tanfelügyelőség vezetőtanácsának tagjait, hogy mondjanak le azonnali hatállyal, mivel jogtalanul korlátozták a szülők és a gyermekek iskolaválasztási jogát.
Közben Marius Paşcan egy ügyészségi átirattal bizonygatja, hogy törvénytelenül szolgáltatták vissza azt a vásárhelyi épületet, amelyben a Római Katolikus Teológiai Gimnázium és az Unirea Főgimnázium is helyet kap – írta tegnap a Krónika.
A Népi Mozgalom Pártjának politikusa – aki prefektusként korábban számos pert indított a magyar kézbe visszajuttatott javak miatt – úgy véli, az egyház és az erdélyi római katolikus státus csúnyán átverte a román államot. Szerinte a marosvásárhelyi iskola épületét nem a katolikus hívek adományaiból építették, hanem Mária Terézia magyar királynő pénzéből, ezért szerinte vissza kellene államosítani az ingatlant.
Az ügy kapcsán Holló László, a státus ügyvezető igazgatója emlékeztetett, 2004-ben a marosvásárhelyi városháza is ugyanarra a téves történelmi feltételezésre alapozva indított pert az ingatlan visszaszerzéséért. A polgármesteri hivatal alapfokon nyert, jogerősen viszont vesztett. A marosvásárhelyi iskolaépület a 20. század elején, 1903 és 1908 között, közel százharminc évvel Mária Terézia halála után épült, és egyike volt azon iskoláknak, amelyeket az erdélyi római katolikus státus létrehozott a térségben, mint amilyen a brassói Áprily Lajos Főgimnázium, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Gimnázium, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum vagy a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium. Ugyanúgy az a gyulafehérvári épület is, amelyben jelenleg az 1918. december 1. elnevezésű román egyetem működik. Háromszék; Erdély.ma2017. augusztus 18.
Szent Lászlóról szóló rockoratórium lesz Csíkszereda központjában
„Szent László, légy velünk!” címmel vasárnap este kilenc órától a csíkszeredai Szabadság téren mutatja be a Role együttes és a mintegy százfős közreműködői csoport azt a rockoratóriumot, melynek ősbemutatóját 7 éve tartották, a néhai Papp Kincses Emese szövegkönyve alapján.
2010. szeptember 8-án került sor rockopera a csíkrákosi Cserei-kúria udvarán annak a rock-előadásnak az ősbemutatójára, melyhez a Papp Kincses Emese által megálmodott és megrendezett Szent László király életének fontosabb mozzanatait bemutató legendákat elevenítették fel a Role zenekar előadásában.
A rockoratórium és táncjáték idén felújított formában hangzik el. Az együttes a Szent László emlékév apopóján a néhai Papp Kincses Emesének is emléket állít. A Role frontembere, Nagy Tivadar által megzenésített szövegkönyv műfaja szerint oratórium: nem a hősök párbeszéde zajlik, hanem a kórus, mint elmesélő, vezeti végig a közönséget a cselekmények. A zenekarhoz a látványos megjelenítés érdekében táncjáték is kapcsolódott, az előadás így számos Csík környéki csoport közös teljesítményeként születik újra.
A csíkszeredai Tóth Larissa balettművész és Zaiba Anikó koreográfus táncstúdiójának tagjait láthatjuk így az előadásban. De csíkszentkirályi és csíktaplocai néptáncosok csoportja is bekapcsolódott, Kelemen Szilveszter és Kósa Gabriella vezetésével, valamint egy dalkórus, Gergely Simon Ibolya irányításával. A táncjáték rendezőjének Tarjányi Krisztinát kérte fel az együttes, a Role együttes mellett pedig a Péter Ernő vezette vonós zenészek is bekapcsolódnak a zenei hangzás megteremtésébe.
A néptáncosok – 15–20 év közötti fiatalok – egy háromnapos lázárfalvi táborban készültek fel, az előadásban különböző tájegységek táncait járják majd – sóvidéki, mezőségi, vajdaszentiványi stb. A Szent László, légy velünk! című előadás szerkezetileg két részre tagolódik, ám a két rész között nincsen szünet. Az előadás egyik érdekessége, hogy a csíkszentsimoni fúvószenekar is megszólal majd benne, mongóliai népi motívumokkal, valamint többek között az is, hogy András Zsuzsa és Bakó Klára közreműködésével óriásbábok is megjelennek majd szimbolikus szereplőkként. Az előadás megtekintése díjmentes.
G. E. / maszol.ro2017. augusztus 18.
A Románia Modernizálásáért Országos Koalíció elnöke szerint Kelemen Hunor nem vállalja fel saját népe történelmét
Alexandru Cumpănaşu, a Románia Modernizálásáért Országos Koalíció (CNMR) elnöke azt nyilatkozta csütörtökön a románok marosfői nyári egyetemén, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselői 'nevetségessé tették magukat', és hogy őt nem tudják megfélemlíteni. "Az RMDSZ és az EMNP képviselői nevetségessé tették magukat. Engem nem tudnak megfélemlíteni sem az ügyészséggel, sem a rendőrséggel, sem a magyar gárdával' - idézi Cumpănaşut a Demokrácia Gyakorlatbaültetéséért Egyesület csütörtöki közleménye. Cumpănaşu azt mondta: az RMDSZ elnöke nem tarthatja meg a Románia Csillaga érdemrendet.
"Kelemen Hunor nem jogosult a Románia Csillaga érdemrendre, mert megsértette a román népet azáltal, hogy határozottan megtagadta, hogy román állampolgárként felvállalja saját népe történelmét. A CNMR, a magyar vezetők nyílt fenyegetőzése ellenére mindent el fog követni azért, hogy az érdemrendet visszavonják. (...) A magyar vezetők támadása szolidaritásra késztet bennünket és talán felkelt egy minimális román érzelmet a román politikai vezetőkben is. És még egy okom van arra, hogy ezt a mocskos támadást megköszönjem: lehetőségem lesz arra, hogy jobban megismerjem a románok helyzetét és a kolozsvári magyar vezetők tolvajlásait' - mondta a közlemény szerint Cumpănaşu.
Toró T. Tibor, az EMNP vezetője szerdán jelentette be, hogy a párt gyűlöletszítás vádjával bűnvádi feljelentést tett Alexandru Cumpănaşu ellen.
Az EMNP elnöke szerint uszításnak minősül az, hogy a CNMR közleményét aláíró Alexandru Cumpănaşu Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását kezdeményezte, amelyet ez születése által kapott.
'Az állampolgárságot az alkotmány 5. cikkelye alapján ebben az esetben nem lehet megvonni, ezért ezt felvetni diszkriminációnak számít, mert azt sugallja, hogy az állampolgárság megvonható más magyar etnikumú személytől is, amennyiben szabadon kinyilvánítja véleményét' - írja a Kolozs megyei ügyészség főügyészéhez benyújtott feljelentésben.
agerpres; Transindex.ro2017. augusztus 18.
Balog: Megmaradásunk és gyarapodásunk a 21. században is csak a Szent István által ezer évvel ezelőtt lefektetett alapokra épülhet
Megmaradásunk és gyarapodásunk a 21. században is csak a Szent István által ezer évvel ezelőtt lefektetett alapokra épülhet. Ez a magyarok személyes és közösségi szövetségkötése a keresztény hittel és kultúrával - fogalmazott Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, aki állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át augusztus 20. alkalmából pénteken a Pesti Vigadóban.
A tárcavezető Magyar Érdemrend Középkereszt, Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárral közösen Móra Ferenc-, Pauler Gyula- és Szinnyei József-díjakat adott át.
A kitüntettetek tisztességes munkával, tudományos teljesítménnyel, magas művészettel és rekordokkal járultak hozzá a magyar nemzet életéhez, így folytatói és résztvevői a megmaradásért és gyarapodásért vívott küzdelemnek - emelte ki Balog Zoltán.
Hozzáfűzte: augusztus 20-án a minőség, a jóság, a szépség és igazság Szent István életművében is megnyilvánuló, tér és idő mechanikus határait elmosni képes erejét ünnepeljük, valamint mindazt, ami közös bennünk Beregszásztól San Franciscóig, Tel-Avivtól és Torontótól Canberráig és Stockholmig, Gyimesbükktől a Rózsadombig.
Az elmúlt hét év, a demográfiai, az államadósság és a környezetvédelem helyzetének javulása megmutatta, hogy nincsenek vesztett ügyek, lefutott meccsek, ha komolyan nekilátunk, javíthatunk az életünkön - hangsúlyozta az emberi erőforrás miniszter.
Példaként említette, hogy ma már nem a munkanélküliek magas száma gond, hanem a munkaerő hiánya, egyre kevesebb az olyan fiatal, akik sem tanulni, sem dolgozni nem tudnak. Hozzátette azt is: az állam és az egyházak összefogásának is hála, ma kétszer annyi cigány fiatal jár egyetemre Magyarországon, mint három évvel ezelőtt.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az ünnepség zárásaként hangsúlyozta: Magyarország kormánya példaként állítja a díjazottakat a társadalom elé.
Az elmúlt években a Millennium óta nem látott kulturális infrastruktúra-fejlesztés indult Magyarországon - fűzte hozzá az államtitkár, aki kiemelte a kulturális alapellátás, valamint a népi kultúra megerősítését célul kitűző 7,5 milliárd forint összértékű Csoóri Sándor-program elindítását is.
Szent István jól tudta, csak erős, független állam védheti meg polgárait a külső erőkkel szemben. A mai aktív generációnak is az a feladata, hogy nemzeti kultúránkat és függetlenségüket az ezzel ellentétes nemzetközi tendenciák ellenére is megőrizze - fogalmazott Hoppál Péter. (MTI)2017. augusztus 18.
Semjén: minden magyart meg kell védenünk, bárhol él a világban
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak, Izrael példája alapján, meg kell védenie minden magyart, bárhol él a világban. A politikus erről pénteken, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán beszélt Országházban.
"Ugyanazt kell csinálnunk, mint Izraelnek, ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad. Izrael állam lényege az, hogy minden zsidó, bárhol él a világban, biztos lehet abban, hogy van egy ország, van egy hazája, és ha valahol üldözik, akkor oda haza tud menni, és az az ország minden körülmények között, minden befolyásával, látható és nem látható befolyásával meg fogja védeni" - fogalmazott Semjén Zsolt.
Szerinte Magyarországnak ugyanez a feladata: minden magyart meg kell védenie, bárhol él a világban.
A miniszterelnök-helyettes a Külhoni Magyarságért Díj tizenegy díjazottja közül kiemelte a venezuelai magyar közösséget, amelyet bár nem üldöznek, de kaotikus, nyilvánvalóan diktatórikus állapotban, létbizonytalanságban él. Semjén Zsolt ezért a venezuelai magyarságnak azt üzente: Magyarország a hazájuk, bármikor jöhetnek, családostul is, és azok is, akik már nem tudnak magyarul, mert Magyarország minden segítséget meg fog adni nekik. Hangsúlyozta: a venezuelai magyaroknak tudniuk kell, hogy ők ide nem menekülnek, nem emigrálnak, hanem hazajönnek.
"Ez üzenet minden magyarnak a világban, hogy bármi történik, Magyarország a hazájuk, Magyarország tárt karokkal várja őket" - jelentette ki.
Semjén Zsolt felidézte, hogy tavaly a díjat zömmel olyanok kapták, akiket Romániában üldöznek és joginak álcázott magyarellenes lépésekkel támadják őket, mert a magyar nemzet emblematikus képviselői. Szerinte ez a tendencia nem ért véget, ezért a díjazottak közül külön szólt Horváth Annáról, Kolozsvár volt alpolgármesteréről, akit szerinte "egyfajta vértanúságot szenvedett", és "nyilvánvalóan koncepciós, mondvacsinált, nevetséges, aljas magyarellenes támadás" áldozata lett.
Hangsúlyozta: a magyar állam nem engedi el a kezét, ahogyan egyetlen nemzetrésznek és magyarnak sem, akit azért üldöznek, mert magyar.
A miniszterelnök-helyettes szerint a Külhoni Magyarságért Díj annak a szimbóluma, hogy elszakíthatatlan egymástól az anyaországi és a külhoni magyarság. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság felelős magáért, a többi elszakított nemzetrészért és az egyetemes magyarságért is, míg a magyar államnak az egyetemes magyarság megmaradása érdekében büszkének és erősnek kell lennie, valamint biztosítania kell a forrásokat az identitás megőrzéséhez és gazdaságilag is a támogatnia kell a külhoni magyarságot. Hozzátette: az állampolgárság biztosítása pedig a közjogi keret, ami "acélabroncsként" fogja egybe a magyarságot.
Közölte: a Magyar Állandó Értekezlet november eleji ülésére meglesz az egymillió új esküt tett magyar állampolgár.
Semjén Zsolt a díjátadás után újságíróknak Horváth Anna kitüntetését demonstratív kiállásnak nevezte, szerinte természetes, hogy a magyar állam minden segítséget megad neki romániai és nemzetközi fórumokon is. A venezuelai magyar közösséggel kapcsolatban megjegyezte: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel előkészítették a megfelelő államigazgatási és egyéb területen a hazajövetelüket.
Arra a kérdésre, hogy egy sajtóhír szerint megmondták a nagyköveteknek, hogy fűzzék bele augusztus 20-i beszédükbe Soros Györgyöt, Semjén Zsolt úgy reagált: alapvetően Szent Istvánról és a magyar ezer évről kell szólnia az ünnepségeknek, de farizeus dolog lenne, ha csak a történelembe mennének vissza és az aktuális helyzetre nem térnének ki.
Hozzátette: Soros György támadást intézett Magyarországgal szemben, és nemzetközi színtéren, az Egyesült Államokban és Brüsszelben is Magyarország-ellenes propagandát folytat, és a magyar nép "életérdekeivel" ellentétes célokat finanszíroz. "Az önvédelemből és az életösztönből következik, hogy világosítsuk fel a világot, hogy mi Soros György mesterkedése" - mondta Semjén Zsolt, aki szerint következéseképpen helyes, ha a nagykövetek a magyar önvédelmet a középpontba állítják.
Idén tizenegy ember, illetve szervezet kapta meg Külhoni Magyarságért Díjat, amelynek alapításáról 2011-ben döntött a kormány.
A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszervezőségben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és a külföldi személyeknek és szervezeteknek adományozható.
Díjat kapott Zupko Mária (Szlovákia) gyógypedagógus, Vadkerti Imre (Szlovákia) színész-énekes, Verebes Krnács Erika (Szerbia) előadóművész, Pénzes János (Szerbia) szabadkai megyéspüspök, a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon (Ukrajna), Cár Anna (Szlovénia) tanár, Lengyel Ferenc és Lengyel Melinda (Ausztria) tanár és a venezuelai magyar közösség. A miniszterelnök díjat adományozott továbbá Horváth Annának, Kolozsvár volt alpolgármesterének, Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének és Tamási Zsolt Józsefnek, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum volt igazgatójának. (MTI)2017. augusztus 18.
A székely zászlóról Londonban
Az összetartozás szimbóluma
Nagysikerű előadást tartott Székelyföldről és a székely zászlóról Londonban dr. Szekeres Attila heraldikus. Az augusztus 7-e és 11-e között sorra került Zászlótudományi Világkongresszusnak mintegy száz résztvevője volt a világ minden tájáról.
A zászló a legnagyobb karriert befutott jelhordozó, a zászló maga a történelem, a székely zászló a székely történelem része – mondta az eseménnyel kapcsolatos tegnapi sajtóértekezlet bevezetőjeként Tamás Sándor.
– Mi is pontosan tudjuk, hogy miért fontos megvédenünk, és ők is pontosan tudják, hogy miért fontos támadni: a zászló a közösségi összetartozás és identitástudat jelképe – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.
A 43 előadás közül jól elkülönült a Székelyföld történelmét is bemutató, A székely zászló alakulása az utóbbi négy évszázadban című prezentáció. Kiderült: Európában még „hallottak forma” Erdélyről (Szekeres erdélyiként, és nem romániaiként jelentkezett be), de az óceánon túlról érkezetteknek teljesen ismeretlen volt a téma. Az előadás a mostani székely zászlót előképeivel vezette fel: az 1601-es székely gyalogsági zászlóval, valamint Székely Mózes 1603-ból származó lovassági zászlójával, amelyekben már ott van a két alapvető jelkép: a nap és a hold.
– Ezúttal is tisztelettel felkérném a zászlókészítőket, hogy a székely zászlóra ne nyolcágú csillagot, hanem 16 sugarú napot varrjanak, amelynek a szélrózsa irányába mutató sugarai egyenesek, a közbeesők lángszerűek legyenek, mert ezt lehet heraldikailag értelmezni – mondta a szakember.
Szekeres rámutatott: a román hatalom tiltásával, akarata ellenére, az eredetileg a Székely Nemzeti Tanács számára tervezett zászlóból igazi nemzeti szimbólumot kreált.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. augusztus 18.
Székely haza
Határhasználat a székelyeknél
Imreh István történész mérte fel udvarhelyszéki adatok alapján, hogy a késő középkorban–kora újkorban e dombos vidéken a falusi határ alig 20 százalékát foglalták el a szántóföldek, s annak további 40-40 százalékát átlagosan legelők és erdők borították. Itt a mezőgazdaság fő ágazata a marhatenyésztés volt, s ennek rendeltek alá a kenyérgabona-termesztést is.
Úgynevezett kétnyomásos művelés folyt, ami azt jelenti, hogy ugarhagyó, kétfordulós rendszer szerint művelték a földet, alsó és felső határra osztották a szántóterületet: az ún. tilalmast bevetették, az ún. nyomást pedig pihentették. A korábban a fagyveszély miatt kockázatosnak tartott tavaszbúza-vetésre az 1600-as évek végéről van adat, akkor terjedhetett el a háromnyomásos határtípus, melyet az őszi gabona, a tavaszi gabona és az ugar között osztottak el.
Hogy a földeket hogyan mérték ki ebben a magántulajdont már ismerő, de korlátozó korban, sokfele olvashatjuk, a nyílföldek kiosztásáról hallhattunk eddig is, írott adat a 16. század elejéről van róla. A szabad székelyek közt földközösség állt fenn, a szántókat és kaszálókat nyilas osztásnak vetették alá. Bizonyítható, hogy trágyázták a földet, ez mind a nyílföldek, mind a tartósan egyéni használatban maradó irtásföldek esetében érvényes. De mivel az állatokat istállóban keveset tartották, a trágyázást főleg úgy oldották meg, hogy az állatokat a tarlóra és az ugarra is kihajtották legelni. A betakarítás főleg sarlóval folyt, a kaszás aratás későbbi fejlemény.
„Legelési szokásaik és harapásmélységük miatt először a lovakat és szarvasmarhákat, majd a juhokat és disznókat eresztették az ugarra” – áll a históriában. A legkeményebb munka alighanem a szántás volt, az őszi gabona számára ez háromszori földmunkát jelentett, a júniusi ugarszántást augusztus közepén az ún. forgatás követte, a vetés pedig szeptember első felében történt, hagyományos naptári nyilvántartás szerint Szent János-napon, Nagyboldogasszonykor és Kisasszonynapon (vagy később, Szent Mihály hetében.) A termésátlagok alacsonyak voltak, a termés harmadát-felét vissza kellett vetni a földbe.
No de munka után mivel vigasztalódtak eleink? Szamosközy István szerint a székelyeknek nincs boruk, ezért árpasört isznak…
B. Kovács András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. augusztus 18.
Beke György kerek évfordulói apropóján
Biblikus küldetés
Nagy csend a temetőkben. Egykor csókolózni jártunk oda, most már összevont szemöldökkel nézünk bele egyik-másik volt kortársunk életébe és életművébe. Beke Györgynek még az útjait is nehéz áttekinteni; mintha zászlai rúdjára azt véste volna tizenhat éves korában: Nincs megállás! Húszéves korában már a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Népi Egység lap szerkesztőségében dolgozott. Háromszéken, Uzonban született 90 éve. Tíz éve halt meg. Falujában, Uzonban, a Feketeügy folyó mentén nyugszik.
Számadatainál kerekebb az élete. A parancsot és a falu- meg nemzetlátást, a kisebbségbe nyomorított sorsunkat vezéreszmeként kezelte, óriási munkabírással. Még Budapesten neveztem egy írásomban a 20. század Orbán Balázsának. Nem tördeljük elemzéskor sem az életművét, írt novellákat, regényt, sokat fordított román irodalomból. Meghatározó műfaja éppen az erdélyi magyar nép sorsparancsából eredő szociográfia, a riport. Nem is mellesleg említem, hogy Budapestre, a fia után kiköltözve éppen a romániai műanyagforradalom idején, mintegy magához ölelte az immár könnyebben elérhető magyar kisebbségeket Szlovéniától Ungvárig. Már ahogy győzte s bírta.
Mondhatni nem volt olyan magyar vagy vegyes lakosságú vidék, falu Romániában, ahonnan nem írt volna elemző, fölmérő, kiáltás számba menő könyvet. Egykor is, ma is úgy tűnik számomra, hogy igenis és tulajdonképpen is küldetést, biblikus hitű megbízatást teljesített a magyarság dolgaiban. Természetesen minden lépését, kéziratát ismerte az állambiztonság, a szekuritáté, a cenzúra. Hogyan élte meg magában, amikor kinyomtatott, forgalomba is került könyvét (Boltívek teherbírása) párt-, tehát állambiztonsági parancsra órák alatt begyűjtötték, bezúzták, kitiltották, mert Máramaros és Szatmár vidékét és annak magyar falvait barangolta. Jegyezte, véste ólomba, könyvbe Erdély vidékeinek is a múltját, jelenét. Az óriási zuhanást a magyar oktatásban, a hagyományőrzésben. Mindezt a román kommunista diktatúra teherbírása nem tudta elviselni. Ma sem tudja. Ma sem tudom, az illető, a vétkes kiadói cenzort akkor hová száműzték.
Beke György arcáról tudták meg akkor sokan, mi is az a keserű mosoly.
Beke György stílusa, könyveinek nyelve abszolút módon a szépirodalmi szociográfia stílusa volt. A szó igazi értelmében hurbolta a saját kocsiját és fizikumát a megismerés, a föltárás és fölmutatás makadámútjain. És nemcsak a Szilágyságban, a sok szórványban, de a keleti részen, a Kárpátokon túl is ismerték a csángómagyarok és a rendőrök őt meg a masináját. Akkor bújta, búvárkodta a moldvai magyarság sorsát, mikor egyszerűen kiutasították az idegen, azaz nem moldvai rendszámú kocsit a csángó falvakból. Beke Györgynek küldetése volt, önmaga által meghatározott és kivitelezhetőnek, kötelességének tartott munkavállalása. Ebbe beleértem a román kortársak könyveinek fordítását, a román és magyar írókkal készített interjúköteteket. És ez nem cserébe ment a maga missziója érdekében. Beke György vallotta, hogy lehetséges a magyar-román megegyezés, noha tudta, hogy azt nehéz barátságként kezelni a román tábornokoktól, pártvezérektől a falusi katolikus kántorig, földművesig, oda és vissza.
Nem próbált és talán nem is látott visszautat. Budapestre kerülve azonnal fölvette a kapcsolatot mindazokkal, akikben megbízott. Tagja, majd alelnöke lett az Erdélyi Szövetségnek, miközben publicisztikája, szociográfiai vállalkozásai megelevenedtek. Már ahogy munkabírása engedte. Közölte írásait lapokban, folyóiratokban, elveit nem adta föl még abban a politikai forgószélben sem, amit az úgynevezett rendszerváltás jelentett a sajtó és a maga számára is.
Első megszólalása a sajtóban 16 éves korában történt. Utolsó útja is falujába vezette, a maga akaratából. Uzon volt számára a világ, abban a magyar nemzet s Erdély közepe. Tréfának elment az is, mikor a megyésítés idején (1968) a leendő lapnak nevet kerestünk páran, fiatal s leendő szerkesztők, hát fölvetődött, lenne a lap neve Feketeügy…
Beke György később nem egyszer vallotta kisebb írói hangyabolyokban, hogy az uzoni folyónak, a Feketeügynek bizony sok szennyet kell eltakarítania.
Csendes az uzoni temető, annyira, hogy az már csönd. Naplementekor itt rója köreit Beke György fák között, virágok s illatos füvek fölött sóhajtásnyira. Százötven évre való munkát vállalt. Most lenne csak 90 éves. Tíz esztendeje pihen.
Czegő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. augusztus 18.
Kántor Lajos íróra, irodalomtörténészre emlékeztek Kolozsváron
A 8. Kolozsvári Magyar Filmnapok keretében csütörtök délután a nemrég elhunyt kolozsvári író, irodalomtörténész, Kántor Lajos munkásságára emlékeztek közeli barátai, munkatársai. A Korunk folyóirat volt főszerkesztője, az 1989 utáni kolozsvári kulturális intézményrendszer aktív alakítója július 22-én, életének 80. évében hunyt el, gyászszertartása csütörtökön zajlott a Kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában, innen kísérték utolsó útjára a Házsongárdi temetőbe. Kiegyensúlyozottságával, nyitottságával vívta ki kortársai és a fiatalabb generációk tiszteletét, hangzott el az emlékesten.
Az In memoriam Kántor Lajos című filmes összeállításból megtudhattuk, hogy 1989 előtt a Korunk Galéria vezetőjeként mintegy 250 kiállítást hozott tető alá „szembe szélben”, ahogy az est folyamán Balázs Imre József fogalmazott, és ő tette elismertté például Incze Ferencet, vagy a korábban csak zenészként ismert Györkös-Mányi Albertet. Emellett irodalomtörténészi és közéletszervezői munkássága is olyan témák, amelyeket a Kolozsvári Televízió archívumából összeállított film csak felvillant, de a későbbiekben érdemes velük behatóbban foglalkozni, mutatott rá a film szerkesztője, Víg Emese.
A Román Közszolgálati Televízió kolozsvári magyar szerkesztőségét vezető Víg Emese azt is elmondta, portréfilmet készült forgatni Kántor Lajos 80. születésnapjára, de erre már nem kerülhetett sor. Hozzátette, Kántor Lajost nagyon szerette a sajtó, bizalommal keresték irodalmi-kulturális kérdésekben, így rengeteg anyag maradt fenn róla. „Kántor Lajos reneszánsz ember volt” – fogalmazott Buchwald Péter, aki Kántor Lajossal közösen indította el az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, kiegyensúlyozott, mindenféle előítélettől mentes, két lábbal a földön járó, politikusi vénával is megáldott integráló személyiségként jellemezte néhai barátját. Közös iskolai éveikről felidézte, hogy Kántor Lajos mindig eminens tanuló volt, külön beszélgetéseket folytatott az irodalomtanárral, ugyanakkor sportújságírói ambíciókat is táplált a középiskolában.
Egyed Péter író, filozófus a Korunk folyóirattal kapcsolatos együttműködésük és vitáik mellett a közösen töltött Szárhegyi Írótalálkozókat elevenítette fel. „Akkor láttam, hogy Lajosnak mennyire intim érzéke volt az írókhoz. Az kevésbé derül ki az írásokból, hogy Lajos mennyire ismerte korosztályra és személyre menően az emberek erényeit és a gyengéit. Azt hiszem, hogy Lajos szerette az embereket. Nehezen tudok ennél elismerőbb szót mondani” – mondta.
Balázs Imre József költő, irodalomtörténész azok közé a fiatal tehetségek közé tartozott, akiket Kántor Lajos fedezett fel a Korunk folyóirat számára. Először irodalmi szerkesztőként, majd főszerkesztőként dolgozott a lapnál. „Számomra Kántor Lajos mindig az egyensúly embere lesz. Ha ő belátta azt, hogy nem látja át a fiatal képzőművészeket, írókat, megkereste azt a személyt, aki helyette átlátja ezt. Mindig kereste azt, hogy legyenek huszonéves szerzői a lapnak” – idézte fel.
Ugyanakkor a generációs különbségekre is rávilágított: „Az, hogy az irodalom fontos, hogy a folyóiratok fontosak, hogy a Korunk galéria fontos, azt én tudom, de úgy, ahogy Kántor Lajos, azt én sosem fogom tudni megélni, mint az, aki létrehozza ezeket, aki azok között a körülmények között működtette ezeket az intézményeket 1989 előtt, szembe széllel. Most azért nem ez van, most más dolgok vannak, a kultúra fontos, én ebben hiszek, de másféleképpen fontos” – fogalmazott. „Nagyon nehéz úgy Korunkot csinálni, hogy Lajos nincs ott most a háttérben, meg fogjuk próbálni” – mondta.
Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság napilap alapítójaként Kántor Lajossal együtt kivette a részét a rendszerváltás utáni kolozsvári magyar intézményrendszer kiépítésében. Csütörtök este arról beszélt, hogy Kántor Lajoshoz kölcsönös egymásrautaltság és bizalom fűzte. „Számomra nehéz elképzelni a Kántor Lajos nélküli Kolozsvárt. Én nem tudok még egy embert itt Kolozsváron, akivel ha megegyeztem valamiben, akkor az mindig úgy volt, pontosan úgy, és nem három napig, hanem évtizedekig. Az empátia nélkül, amivel egymás iránt és egymás intézményei iránt voltunk, nagyon nehéz lesz” – fogalmazott.
Zs. E. / maszol.ro2017. augusztus 18.
Kétnyelvűség: fontos a jogalkotás, de a jogérvényesítéshez ez nem elég a civilek szerint
Civilek a kétnyelvűségért címszó alatt beszélgetett Landman Gábor, a European Language Rights elnöke, Bethlendi András, a Muszai-Muszáj csoport aktivistája és Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke csütörtökön a Kolozsvári Magyar Napokon. A meghívottak egyetértettek: a nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséhez szükség van a politikusokra, és arra, hogy a közösség őket számon kérje, és új jogokra szükség van ugyan, ez nem oldja meg a közösség problémáit.
Bethlendi András a Musai-Muszáj civil kezdeményezésről kijelentette: messze nem csak a kolozsvári többnyelvű helységnévtábla kihelyezésének ügyét képviselik. Szavai szerint ők a hétköznapokban használt többnyelvűségért küzdenek. Felhívta a figyelmet, hogy erre nem azért van szükség, mert a magyarok nem tudnának románul beszélni, hanem azért, hogy a nyelvi jogok által a közösség számára otthonosabbá váljon a város.
Landman Gábor hollandiai tolmács korábban elérte, hogy a tordaszentlászlói rendőrségen kétnyelvű táblát helyezzenek ki. Hollandiai magyarként azt érezte, hogy aki nem beszéli a román nyelvet, teljesen kiszorul a társadalomból, ha ügyintézésről van szó. Nevetségesnek tartja, hogy a településen a magyarság 52 százaléka ellenére pereskedni kellett egy ilyen ügyben.
Fancsali más érdekérvényesítő civil szervezetekről is kérdezte a meghívottakat. Az AGFI (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért – Advocacy Group for Freedom of Identity) elnevezésű, elsősorban jogászokból álló csoport az identitáshoz kapcsolódó jogok kialakításán és megvédésén dolgozik, derült ki Bethlendi András tájékoztatójából. Számukra fontos pontosítani, hogy az AGFI nem politizál, nem próbál politikai tőkét kovácsolni a tevékenységeiből, csupán számon kéri azt, ami jár a közösségnek.
Például hozzájárultak az Apáczai Csere János Elméleti Líceum ügyéhez is hozzájárultak. Mint ismeretes, az iskola képzőművészeti osztályának indulását nem hagyta jóvá a Kolozs megyei tanfelügyelőség, erre iskolakezdésig nem született megoldás, az Országos Diszkriminációellenes Tanács pedig áprilisban megállapította a diszkriminációt.
„Ahhoz, hogy a magyar közösség hosszú távon itthon érezhesse magát, nem szabad vita tárgyát képezzék ezek a kérdések” – jelentette ki Bethlendi. A nyelvi jogokat folyamatosan kérni, és számon kérni kell, véli az aktivista. Téves szerinte az a felfogás, hogy a magyar érdekképviselet csak válsághelyzetben követeli meg azt, ami jár a közösségnek, hiszen ő éppen azt tapasztalja, hogy a román fél az, amelyik csak válsághelyzetben hajlandó tárgyalni ezekről a kérdésekről. Erre a legutóbbi kormányválságot és az akörüli politikai történéseket hozta fel példaként.
Arra a kérdésre, hogy nehezebb lesz-e 2018-ban, a centenáriumi évben a civil jogvédők munkája, nem kaptunk egyértelmű választ. Landman szerint kevésbé beszélhetünk egy etnikai alapú konfliktusról, mint arról, hogy Romániában nem tartják be a törvényeket. Stratégiai szinten bár foglalkoznak a jogokkal, azt tapasztalja, hogy operatív szinten nem dokumentálják ezeket, és nem kérik számon az illetékeseken. Ő erre a dokumentálásra tett kísérletet az Elárult jogok című jelentésben. Elmondta, Romániában rosszabb a helyzet, mint például Hollandiában, ahol betartják a nyelvi jogokat, és az európai polgárok jogait, egyszóval ott „másképpen működnek a dolgok”.
Bethlendi András úgy látja, a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése terén valamelyest jobb a helyzet azokon a településeken, városokban, ahol a helyi vezetésben van magyar érdekképviselet, de ezek a példák is sokszor csak félsikereket jelentenek, fogalmazott. Ismételten hangsúlyozta a számonkérés hiányát, mind a közösség részéről, mind pedig a prefektusok részéről.
Az MSPI sem old meg mindent
A beszélgetésen kitértek a FUEN és az RMDSZ Minority SafePack európai polgári kezdeményezésére is. „Hosszú évek után ez egy olyan RMDSZ szintű kezdeményezés, amit teljes vállszélességgel lehet támogatni” – fogalmazott Fancsali, majd bejelentette: péntektől a Kolozsvári Magyar Napokon a Part sátorban is alá lehet írni a kezdeményezést, de a rendezvény számos más pontjában is lehetőség van erre.
Mint ismeretes, a Minority SafePack tulajdonképpen tagállami hatáskörből uniós hatáskörbe helyezi a kisebbségi kérdést, így olyan uniós törvényeket lehet megszabni, amelyeket az EU számon kérhet. Bethlendi és Landman egyetértettek abban, hogy a kezdeményezés hasznos, és támogatni kell, de szerintük ezekkel soha nem oldódnak meg teljes mértékben a problémák.
Bethlendi András szerint ahhoz, hogy a magyar közösségnek jó legyen, jogtudatosságra és karakán kiállásra van szükség, és arra, hogy a politikusok és a jogvédők életszerű módszereket adjanak az emberek kezébe azzal kapcsolatban, hogy kihez forduljanak, mit tegyenek akkor, ha a nyelvi jogokat nem tartják be, Landman Gábor szerint pedig a jogsértések dokumentálására nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
Tasi Annabella / maszol.ro2017. augusztus 18.
Bemutatkozott a mindenki számára írt erdélyi történelmi honlap
A www.erdelyikronika.net csapata – akik egyesületbe szerveződve dolgoznak a honlapon – célja a történelmi megalapozottságú népszerűsítés, hiszen gyakran előfordul, hogy új kutatások csak a szakma számára válnak elérhetővé.
A Kolozsvári Magyar Napokon bemutatkozó csapatról Fodor János, a honlap felelős szerkesztője, az egyesület elnöke elmondta, korábban kolozsvári történelmi kutatásokat tömörítő blogként indultak, mára az Erdéllyel kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket osztják meg. Odafigyelnek a szakmaiságra, nem a botrány, a klikkvadászat-érdekli őket – hangzott el.
A lapnak több mint négyezer követője van, 48 ezer megtekintést mértek Facebookon – közölte Ferenczi Szilárd, a honlap szerkesztője, egyesületi alelnök. Az érdeklődők elsősorban Romániából származnak, a következő ország Magyarország, a harmadik Németország, majd az USA.
Gál Zsófia szerkesztő, az egyesület titkára elmondta, igyekszenek rövidebben összefoglalni a mondanivalót, de a hosszabb lélegzetű írásokat is szívesen fogadják, sorozat formájában. Ugyanakkor nemcsak a friss írásokat várjá, hanem korábbi szövegeket is, akár olyanokat, amelyek megjelentek korábban.
Foglalkoznak az ókortól a napjainkig terjedő kérdésekkel minden időszakot érintve, de különféle szakterületekről: a politikatörténettől a demográfián át a közgazdaságig, művészettörténetig számosmegközelítés megjelenik itt. Fórum is működik, ahol véleményeket lehet olvasni.
T. Szabó Csaba, az ókor rovat szerkesztője arról beszélt, a cél az volt, hogy elrugaszkodjanak Kolozsvártól, ez azonban nehezen indul be, nehéz szerzőkre akadni, akik ismeretterjesztő cikkeket írnának a különböző erdélyi településekről.
Elhangzott az is, a jövőben, ha lehetőség nyílik rá, több nyelven is megjelennének cikkek a honlapon.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro2017. augusztus 18.
Csontvázak a főtéren: múltunk megértésében segítenek a régészek
A TIFF-házat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők a Csontvázak és kincsek a Szent Mihály-templom körül című beszélgetésen, ami mindenképpen jelzésértékű arra nézve, hogy a kolozsváriak számára fontosak azok a régészeti leletek, amelyek idén előkerültek a főtéri ásatások során. Csók Zsolt és Bajusz Mátyás régészek számoltak be az eredményekről csütörtökön a Kolozsvári Magyar Napokon, a találkozót Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke moderálta.
Csók Zsolt, az Erdélyi Történeti Múzeum régésze először bemutatta azokat az előzményeket, amelyek ahhoz vezettek, hogy a főtér nyugati oldalán, a Szent Mihály-templom körül munkatársaival elkezdték az ásatásokat, korábban erről egy interjúban számolt be a Maszolnak. Kolozsvár polgármesteri hivatala gyalogos övezetet akart kialakítani a főtér nyugati oldalán, viszont régészek bevonása nélkül kezdte el a munkálatokat. Ez nyíltan szembement azzal, amit a műemlékes bizottság 2015. április 4-én megkövetelt, hívta fel a figyelmet Csók.
Február végén egy újságíró hozta a régészek tudomására azt, hogy mi történik a főtéren, akik a hír hallatára kirohantak, és „ordítozva” próbálták leállítani a munkálatokat. A régészek mellett a katolikus egyház, pontosabban Kovács Sándor főesperes végig partner volt az ügyben, anyagilag is támogatta a régészek munkáját. Hegedüs Csilla elmondta: reméli, hogy az önkormányzatban most már megértették, hogy így kell dolgozni.
Csók Zsolt beszámolt arról is, hogy bár javarészt a kolozsváriak örömmel fogadták a kutatást, sok olyan véleménnyel is találkozott, hogy biztosan azon dolgoznak, hogy bebizonyítsák a dákóromán kontinuitáselméletet, és volt, aki legszívesebben elkergette volna őket a templom a környékéről. A régész szerint a szakma célja nem más, mint az, hogy minél tisztább képet nyújtson a múltunkról.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy mi mindent találtak a Szent Mihály-templom körül. Ezeket az információkat Csók Zsolt többek közt azzal egészítette ki, hogy egy új kutatás tétje az, hogy az összesen 261 sír alapján megvizsgálják a különböző évszázadokban élt személyeket – például azt, hogy a különböző korszakokban mennyit éltek az emberek, miben haltak meg stb. A legrégebbi sír, amire rátaláltak, a 15. századból származik. Mivel sok kerámiatöredéket találtak, rájöttek arra is, hogy a templom előtti rész vásártérként szolgált a 12–13. században.
Bajusz Mátyás a római kori leletekről beszélt. Elmondta, az akkori Napoca alaprajza sakktábla alapú volt, amit két főút szelt át. „Most Napoca központjában vagyunk” – jegyezte meg a TIFF-házban. Bár nagyon kevés római kori leletre bukkantak, három és fél méter mélyen találtak egy kerámiaégető kemencét, ami a régész elmondása szerint precedens nélküli, ilyen masszív hatodik századi leletet korábban nem találtak. De emellett előkerült egy elhasznált küszöbkő is.
Csók Zsolt új kutatásából is szemlézett, amelyet a Jósika-palota – más néven Lábasház – körül végeztek. Elmondta, a műemléktulajdonos a költségektől függetlenül buzdította munkára a régészeket, mivel látta az ügy fontosságát. Árpád-kori és 18. századi leletanyagokat is találtak. Csók szerint a leletek szenzációsak: a 18. századból zománcolt kerámiákat – ezeket valószínűleg a társadalmi felsőközép használt –, kályhacsempét, egy asztali lámpa alját és egy állat formájú tintatartót is találtak, ez utóbbit a 16. századra is lehet datálni. Egy 6 méter mély kútra is bukkantak, amelyet a 18–19. századi források sokat emlegetnek. Bejelentette: az Erdélyi Történeti Múzeumban tavasszal kiállítást szerveznek ezekből a leletekből.
Kovács Sándor főesperes is jelen volt a beszélgetésen, aki történelmi eseménynek nevezte a Szent Mihály-templom körüli ásatásokat. Hegedüs Csilla megjegyezte: ma máshol tartanánk, ha minden műemléktulajdonos a főespereshez hasonló hozzáállást tanúsítana ebben a kérdésben. Jövőre publikációban foglalják össze mindazt, amit a Szent Mihály-templom körüli régészeti kutatás jelent, árulta el Csók Zsolt.
Tasi Annabella / maszol.ro2017. augusztus 18.
Elkezdték az Emlékezés és Megújulás Erdejének ültetését
A vetési templom udvarán elkezdték az Emlékezés és Megújulás Erdejének ültetését. A reformáció 500. évfordulója alkalmából 500 hársfából álló erdőt terveznek, melynek egyötöde már fennen hirdeti és jelzi: a reformáció termékeny talajra talált hazánkban is, mélyen meggyökeresedett, és nap, mint nap ontja a hit termését.
Csütörtökön délelőtt Máthé Róbert helyi lelkipásztor a 42. zsoltár közös eléneklése után köszöntötte az egyházi személyeket, a politikumot és az önkénteseket, valamint az egybegyűlteket. Vetés református lelkipásztora beszédében a természet istenadta ajándékairól, a hárs gyógyító jellegéről, s annak jó illatáról szólt, buzdítva a gyógyító szolgálatra és az illatozó keresztyén életre.
Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szabadtéri igehirdetésében a Keresztelő jánosi kiáltó szóról szólt, mely példaértékű a ma élők számára is. Ez a kiáltó szó nemcsak beszél, hanem készíti az Úr útját, nem önmagát állítva a központba, hanem Jézust. A reformáló ember feladata ez, ösvényt egyengetve a kietlenben.
Király Lajos szatmári esperes beszédében a munkára biztatott, ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy a növekedéshez, amit Isten ad türelem szükséges.
Békéssy Erzsébet, – aki a helyi lelkipásztor közvetítésében Isten áldásával gazdagodott, – elmondta: egy újabb álma vált valóra azzal, hogy a Megemlékezés és Megújulás erdejét létrehozták. Emlékezés ez a múltra, ugyanakkor reményteljes jövőbetekintés is, mert a jövő nemzedékének ültették a fákat.
Balogh Sándor erdészmérnök néhány gyakorlati instrukciója után aztán elkezdődött a sok beszéd után a munka is. Püspök úrral az élen fát ültetetett Király Lajos, Kereskényi Gábor, Ilyés Gyula, Pataki Csaba, Magyar Lórand, Maskulik Csaba… és sorolhatnánk. A helyi gyülekezet asszonyainak köszönhetően pedig már nem volt helytálló a mondat: se fánk, se fánk.
A Megemlékezés és Megújulás Erdeje alapkövének leleplezésére szeptember 1-én kerül majd sor a MEGÚJULÁS – Együtt az egyházmegye programsorozat keretén belül.
szervezők továbbra is kérik azokat a gyülekezeteket, intézményeket, civil szervezeteket, és nem utolsó sorban kedves híveket, akik élni szeretnének a lehetőséggel, 100 lejjel hozzájárulva a csemeték felvásárlásához és azoknak elültetéséhez, illetve bármilyen csekély összeggel támogatni szeretnék az erdő megvalósítását, kéretik, hogy jelezzék szándékukat az alábbi elérhetőségen:
Szatmári Református Egyházmegye: Szatmárnémeti, Kálvin tér 2. szám; Tel.: 0261-711-816; E/mail: refszatmar@freemail.hu Szeretettel várunk adományokat a következő folyószámlára is: RO 86 OTPV 280000383726 RO 01 OTP Bank, Satu Mare. szatmar.ro2017. augusztus 18.
Négyszemélyes hajóban 69 migráns érkezett Románia partjaihoz
Mindössze négy utas számára volt hivatalosan hely azon a 17 méter hosszúságú, török zászló alatt közlekedő sétahajón, amelyen összezsúfolódva 69 illegális bevándorló érkezett a Fekete-tengeren keresztül vasárnap Romániába - derült ki román legfőbb ügyészség csütörtöki közleményéből.
A vádhatóság őrizetbe vette a két férfit - egy bolgár és ciprusi állampolgárt -, akik a hajót Törökországból a román felségvizekre vezették, és előzetes letartóztatásukat kérte a konstancai törvényszéktől. A határvédelem fekete-tengeri összevont megfigyelő rendszere (SCOMAR) tíz mérföldnyi távolságból észlelte vasárnap reggel a román partok felé közeledő hajót. Mivel a hatóságok azt gyanították, hogy illegális bevándorlók lehetnek rajta, a parti őrség egyik egysége elfogta és a mangaliai kikötőbe vezette a bolgár és ciprusi férfi által vezetett kisméretű sétahajót, amelyen ténylegesen 69 iraki állampolgár (30 férfi, 10 nő és 29 kiskorú) tartózkodott.
A vizsgálat során kiderült: a két gyanúsított egyike sem rendelkezik tengerész-jogosítvánnyal, a hajó pedig az alapvető biztonsági feltételeknek sem tett eleget. A két férfit embercsempészéssel, határsértéssel, engedély nélküli hajózással, és az utasok veszélyeztetésével gyanúsítják.
Az ügyészségi közlemény szerint az iraki utasokat a román bevándorlási ügynökség befogadó központjaiban helyezték el.
Idén megszaporodtak azok az esetek, amikor az ázsiai országokból útnak indult migránsok Romániát érintő útvonalakon próbálnak Nyugat-Európába jutni. A legtöbben a szerb-román határon keresztül érkeznek az országba, és vannak, akik a Dunán átkelve próbálnak átszökni Romániába.
Az Európai Unió part- és határvédelmi ügynökségének (Frontex) égei-tengeri és földközi-tengeri misszióiban egyébként rendszeresen részt vevő román parti őrség hosszú idő óta először adott hírt arról, hogy a Fekete-tengeren áthajózva próbáltak illegális bevándorlók bejutni az országba. szatmar.ro2017. augusztus 18.
Vasárnap új helyszínen startol a 16. PMN
Augusztus 20 és 27-e között színes programokkal várja az érdeklődőket a Partiumi Magyar Napok, a régió legnagyobb kulturális rendezvénye. A rendezvény 8 napja alatt 5 színpaddal és több mint 150 programmal, koncertekkel színházi előadásokkal, kiállításmegnyitókkal és könyvbemutatókkal várják a résztvevőket. A szervezők közel 70 ezer látogatóra számítanak idén.
A 16. Partiumi Magyar Napok szervezői sajtótájékoztatón számoltak be az utolsó simításokról és a részletes programról, ahol kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a kedvükre valót. Szőcs Péter, az Identitas Alapítvány elnöke, a rendezvény társszervezője köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, hogy az alapítvány a kezdeményezője volt a rendezvénynek. Az volt a cél, hogy a szatmári magyar közösség megmutathassa értékeit, a minőségi rendezvényekkel és az együtt lét révén megerősödjön. 2002-ben szervezték meg először a Partiumi Magyar Napokat, amely akkor csak egy pár ezres tömeget mozgatott meg, de mára már ez a szám elérte a közel 70 ezret, és a régió legnagyobb kulturálisa rendezvényévé nőtte ki magát. Az alapítványi elnök kiemelte a kezdés időpontját is, hiszen a rendezvény augusztus 20-án, Szent István király napján, a keresztény magyar állam alapításának ünnepén indul, ami már önmagában is kifejezi a rendezvény jellegét és céljait.
Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, egyben a Partiumi Magyar Napok egyik megálmodója gratulált a szervezőknek, akiknek idén is sikerül egy színvonalas programösszeállítással, tartalmas kulturális kínálattal meglepniük a szatmáriakat. A Partiumi Magyar Napok egy igazi „Szatmárikum”, amely közelebb hozza egymáshoz a nemzetiségeket is. Ugyanakkor a tanácselnök méltatta azt a vállalkozói összefogást is, amely révén a rendezvény évről évre megvalósulhat. Pataki köszönetet mondott a helyi vállalkozóknak, valamint a magyar és román kormánynak is a támogatásért és reményét fejezte ki abban, hogy a jövőben is sikerül majd együttműködniük ennek a példaértékű rendezvénynek a szervezőivel.
Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor is gratulált a szervezőknek hiszen a rendezvény felpezsdíti a város életét és turisztikai szempontokból is kedvező a megyeszékhelyre nézve, mivel letagadhatatlan tény, hogy a Partiumi Magyar Napok évről évre egyre több látogatót vonzanak a színes programkínálattal. A polgármester szerint a rendezvény igazi értékeket és minőséget képvisel, amely szatmárnémeti minden lakosának szól. Rendezvényszervezés szempontjából az önkormányzat is tanulhatna a civilszervezetektől. Fontos változtatásról is beszámolt a városvezető, miszerint a szervezők egyeztettek a közlekedésrendészettel és tekintettel vannak a Szatmárnémetiben kialakult közlekedési nehézségekre. Nem szeretnék jobban megnehezíteni a szatmárnémeti gépkocsivezetők helyzetét, így a Széchenyi utcai színpadot új helyszínre, azaz a Református Gimnázium udvarára költöztetik át, hogy a Partiumi Magyar Napok bőséges programkínálata senkinek se okozzon keserű perceket.
Hasonlóképpen vélekedett Magyar Lóránd, parlamenti képviselő, a rendezvény társszervezője is, aki szerint a Partiumi Magyar Napok abban is értéket képvisel, hogy megmozgatja és cselekvésre ösztönzi a fiatalokat, hiszen több mint száz önkéntes segíti a szervezők munkáját. A képviselő elmondta, hogy mindig is szükség volt egy olyan rendezvényre, amely a helyi termelőket is támogatja. Kiemelte, hogy a rendezvény jól gazdálkodik úgy az emberi erőforrásokkal, mint a beérkezett anyagi támogatásokkal. Van jövő Szatmárnémetiben, van jövő a Partiumban, hiszen értékes fiatalok érkeznek haza, akik tovább viszik a rendezvényt és annak üzenetét. A képviselő egyébként előadást is tart majd a rendezvényen Szatmár megye mezőgazdaságának stratégiájáról, a fenntarthatóság és gazdaságosság címszavak mentén. Stier Péter, főszervező a sajtótájékoztatón ismertette a 16. Partiumi Magyar Napok részletes programját, amelyet bárki könnyen elérhet a rendezvény megújult honlapján a www.partiuminapok.ro oldalon, valamint a PMN Facebook-oldalán, ahol folyamatos tudósítások és friss tartalmak érhetőek el, hogy senki se maradjon le kedvencéről. Ugyanakkor, a teljes program a FestivApp applikáción is elérhető. A főszervező köszönetet mondott a több mint száz vállalkozó támogatónak akik a rendezvény költségeinek egyharmadát biztosították. Ugyanakkor a 25 civil szervezetnek is köszönetet mondott, illetve az önkénteseknek, akik fáradhatatlan munkája nélkül idén sem valósulhatott volna meg a Partiumi Magyar Napok. erdon.ro2017. augusztus 18.
„Nem magyar érdek a magyarok közti viszály”
A jót tenni jó. Dolgozni jó ügyekért ugyancsak jó. Ebből az is következik, hogy rossz az, ha elmulasztjuk a jó cselekedetért való munkálkodás lehetőségeit.
Úgy gondolom, hogy egyre többen érezzük, rossz hatásai vannak az egységben való cselekvés elszalasztott lehetőségeinek, amelyek magyar közösségünk megosztását állandósítják. Nem magyar érdek a magyarok közti viszály.
Nagyvárad városvezetése kimutatta a foga fehérjét és bepróbálkozott. Rossz magyarsággal, törvénytelen, kisebb betűkre cserélte a városháza bejáratánál a magyar feliratokat. Az újságírók és állampolgárok bejelentésére, a magyarság bizalmából közképviseleti feladatott kapott RMDSZ önkormányzati képviselet, annak rendje és módja szerint, július 31-én egy perirat első lépését iktatta a polgármesteri hivatalban. Erről a sajtó azonnal be is számolt. Magyar szövetségünk békéltető eljárásban kérte a hibák kijavítását, illetve olyan új táblák kihelyezését, amelyek a törvény előírásainak megfelelnek (a magyar nyelvű felirat betűméretei, karakterei feleljenek meg a román nyelvű feliratban használtakénak).
A nyilvánosság és beadványunk békéltető eljárása módot adott a városházi illetékesek és az RMDSZ-es tanácsosok közötti álláspont-egyeztetésre, és arra, hogy megszövegezésre kerüljön az új tábla szövege és elkészüljön annak makettje. A legújabban kihelyezett tábláknál javaslataink többségét beépítették, és bár még lenne mit javítani, a legfőbb követelményeknek megfelelnek, már nincs kisebb betűvel írva a magyar megnevezés és a helyesírási hibák is javaslatunkra ki lettek javítva – erről az e-mailen zajlott egyeztetésről nyilván bizonyítékaink is vannak.
A közösség és képviselet közös és határozott fellépése eredményesnek bizonyult, hisz Nagyboldogasszony ünnepére a városvezetés jónak látta a hibás, helytelen és a törvénynek nem megfelelő táblákat lecserélni.
Azt gondoljuk, jó lehetőség lett volna ez az ügy, hogy az RMDSZ és a közösségi jelzések mellé a Néppárt képviselői is csatlakozzanak. Együtt munkálkodhattunk volna.
Ehelyett mit tapasztalunk, a Csomortányi-féle párt nyilatkozatot bocsájt ki egy olyan ügyben, melyben az első hivatalos lépést és magát a békéltető eljárást is bizonyítottan az RMDSZ önkormányzati képviselői fogalmazták, iktatták, sőt a hivatal alkalmazottai velük egyeztetve véglegesítették a feliratokat.
Sikerült. Miért? Azért, mert beadványunk igaz volt, törvényességet védett és erőt, elszántságot mutatott. Most, amikor az országos Néppárt vezetői Kelemen Hunor mögé állnak, érthetetlen, hogy a Csomortányi-féle néppártvezetés miért próbálja újból megbontani a magyar egységet.
Közös vállalás
Nekünk volt és van más ajánlatunk, lépjünk fel közösen, legyen akcióegység. Erről egyeztek meg Tusványoson Porcsalmi Bálint és Toró Tibor országos ügyvezetők is. Legyen közös vállalás, közös munka, és akkor az eredmény is közösen mutatható fel. A vállalás és a felmutatás között azonban ott a munka, azt is kell vállalni, nemcsak a kommunikálást, a sajtónyilatkozatot.
A konkrét városházi magyar feliratok ügyében, hála Istennek, szinte minden a nyilvánosság előtt zajlott. A sajtó szinte mindenről írt, világos mindenkinek: a törvénytelen városházi felirat ügyében az RMDSZ hivatalos lépéseket tett és az ügy megoldódott.
Tudjuk, hogy mi történik azokkal, akik idegen tollakkal ékeskednek és azt is, hogy a sánta kutyát már rég utolérték. Ez a sok csúsztatás, mellébeszélés már nem újdonság senkinek, mégis arra kérnénk a Csomortányi-párt jeles képviselőit, legközelebb csatlakozzanak hozzánk, lehet, hogy közösen még ennél is nagyobb erőt tudunk felmutatni.
Az eredményeket pedig nagyváradi magyarságként lehet majd felmutatni, hiszen ez az a közösség, amelyért dolgozunk.
Tisztelettel, ifj. Ritli László, az RMDSZ Nagyvárad városi szervezetének megbízott elnöke 2017. augusztus 16., Nagyvárad / erdon.ro2017. augusztus 18.
Megkezdődött a Vásárhelyi Forgatag
Augusztus 18-án, pénteken kezdetét vette az 5. Vásárhelyi Forgatag, amely péntektől vasárnapig kortárs művészeti programokkal várja a forgatagozókat Marosvásárhely egyik emblematikus épületében, az Aranykakas Szférájában. A Forgatag szervezői sajtótájékoztató keretében kínáltak újabb csemegéket a Borudvarból, a színházi forgatagból és az egyre szaporodó folkprogramokból is.
Portik Vilmos főszervező elmondta, az idei évben közösségi kezdeményezés indult a Bolyai sportpályáért, ami egy új projekt kezdetét jelenti a szervezésben is, az idén ugyanis színes Forgatag-karszalagokat lehet majd vásárolni. „Az 5 lejes karszalag árának felét a Bolyai pálya javítására, felét a Családi Forgatag programjaira fordítjuk. Azon túl azonban, hogy karitatívan megvásárolják a karszalagot, különböző kedvezményekben is részesülhetnek vele a résztvevők: sportversenyeken, autóbuszos városnéző sétán ezzel lehet részt venni, különféle a városban működő vendéglátó egységekben kedvezmények járnak, valamint tombola-nyeremények is várják a karszalag-tulajdonosokat, többek közt nyaralást is ezzel lehet nyerni” – magyarázta a karszalag előnyeit Portik Vilmos.
A budapesti Hagyományok Háza idén Erdélyben is kapcsolatokat épít – tudtuk meg Kovács Annamáriától, a Hagyományok Háza egyik erdélyi képviselőjétől. A népzene és népdal jól kiegészíti a finom borokat, így mindjárt két koncerttel is készülnek a Forgatag Borudvarában. A Jazz and Blues Clubban pedig két táncházba várják a népi hagyományok szerelmeseit és nemcsak. A Borudvarban szombaton délelőtt Esztendő kereke címmel hagyományismertető gyerekfoglalkozásra várják a családosokat.
Idén a Borudvarban amúgy a tavalyinál több borral és még több bemelegítővel várják az ide betérőket. „Kellemes zene és finom borok mellett idén is lehetőség lesz jó beszélgetésekre, közös éneklésre is” – mondta Kakassy Blanka programszervező, aki szintén kiemelte, hogy a Borudvar szakmai partnere, a Hagyományok Háza is hozzájárult ahhoz, hogy a programkínálatot tovább gazdagítsák. A Borudvar célja ugyanakkor a helyi tehetségek népszerűsítése, így idén szintén teret kapnak a hazai előadók. Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy megjelenítsék a szűkebb régiók borait, így jelen lesznek például a Liliac, a Villa Vinea és a Lechburg pincészetek, illetve kelementelki borokat is lehet majd kóstolni. Ami még nagy újítás, hogy a Borudvar borkóstoló termében OTP panelbeszélgetéseket is szerveznek érdekes gazdasági témákról. A Borudvar szervezői idén borvacsorára hívnak, és közkívánatra bérletet is lehet vásárolni az összesen hat borkóstolóra.
,,A Maros Művészegyüttes a Forgatag család része” – emelte ki Barabási Attila Csaba, rámutatva, hogy a hivatásos együttes a kezdetektől minden évben kivette részét a rendezvényből. Barabási örömét fejezte ki, hogy a Forgatag minden napján jelen lesz a népzene, a népi muzsika, a hagyományőrzés. A Maros Művészegyüttes gazdag népviselet kiállítással készül a Kultúrpalotában Színes népviselet címmel. A tárlat megnyitóját követően a Napsugár Néptáncegyüttes és a marosludasi Hajdina Néptáncegyüttes előadását élvezhetjük a Kultúrpalotában. A Maros Művészegyüttes pedig a rendezvény utolsó napján ünnepi műsorral lép fel a Ligetben.
,,A Forgatag egy olyan érdekintézmény, ahová mindenki elhozza a saját érdekét. A mi érdekünk az, hogy jelen legyünk, az, hogy a marosvásárhelyiek jól érezzék magukat” – vélekedett Gáspárik Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, aki szerint a Vásárhelyi Forgatagon a színház fel tud villantani valami mást magából, találkozni tud a közönséggel, s ugyanakkor reklámozni is lehet kicsit a jövő évadot.
A Nemzeti Színház két előadással készül a Forgatagra. A Radu Afrim által rendezett, Retromadár blokknak csapódik és forró aszfaltra zuhan című produkciót a súlyos betegséggel küzdő színművésznő, Mihaela Mihai, azaz Mela megsegítése céljából tűzik műsorra. Ugyanakkor egy bemutató is helyet kap a Színházi Forgatagban: a Liselotte és a május című előadást Harsányi Zsolt rendezésében láthatjuk majd.
A Forgatag művészeti vezetője, Sebestyén Aba színművész a Színházi Forgatagba nyújtott betekintést, melynek keretében a Köpeczi-Teleki házat színházként fogják felavatni, ugyanis ott lehet majd megtekinteni az Ernelláék Farkaséknál című „lakásszínházi előadást”. Az előadást Hajdu Szabolcs rendezte, a marosvásárhelyi Török-Illyés Orsolya színművésznő a főszereplője. Mindemellett megtekinthetjük majd az A gyertya könnye című Sütő-előadást Kilyén Ilka és Ritziu Ilka Krisztina előadásában. A Színház téren az Antonymus Venetus című utcai táncszínházi előadás nézhetjük meg Baczó Tünde és Alin State előadásában. Lesz Havi-dráma a G. Caféban, ahol a Szingliségünk története című felolvasószínházi előadást mutatják be. Már a Szférában elkezdődik hétvégén a kultúrdömping: többek közt Kór-társak címmel hazai költők megzenésített versei csendülnek majd fel Sebestyén Aba színművész és Cári Tibor zeneszerző közös koncertjén.
A Vásárhelyi Forgatag a Szféra kortárs művészeti műhely programjaival kezdődik. erdon.ro2017. augusztus 18.
Semjén a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán: minden magyart meg kell védenünk
Semjén Zsolt szerint Magyarországnak, Izrael példája alapján, meg kell védenie minden magyart, bárhol él a világban. A politikus erről pénteken, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán beszélt Országházban. A miniszterelnök-helyettes díjat adományozott többek között Horváth Annának, Kató Bélának és Tamási Zsolt Józsefnek.
„Ugyanazt kell csinálnunk, mint Izraelnek, ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad. Izrael állam lényege az, hogy minden zsidó, bárhol él a világban, biztos lehet abban, hogy van egy ország, van egy hazája, és ha valahol üldözik, akkor oda haza tud menni, és az az ország minden körülmények között, minden befolyásával, látható és nem látható befolyásával meg fogja védeni” – fogalmazott Semjén Zsolt. Szerinte Magyarországnak ugyanez a feladata: minden magyart meg kell védenie, bárhol él a világban.
A miniszterelnök-helyettes a Külhoni Magyarságért Díj tizenegy díjazottja közül kiemelte a venezuelai magyar közösséget, amelyet bár nem üldöznek, de kaotikus, nyilvánvalóan diktatórikus állapotban, létbizonytalanságban él. Semjén Zsolt ezért a venezuelai magyarságnak azt üzente: Magyarország a hazájuk, bármikor jöhetnek, családostul is, és azok is, akik már nem tudnak magyarul, mert Magyarország minden segítséget meg fog adni nekik. Hangsúlyozta: a venezuelai magyaroknak tudniuk kell, hogy ők ide nem menekülnek, nem emigrálnak, hanem hazajönnek.
MTI; kronika.ro2017. augusztus 18.
Tankönyv helyett útmutató az ötödikesek számára
Az ötödikeseket kivéve minden tankönyv az iskolákban van – jelentette ki pénteken Liviu Pop tanügyminiszter a kormányülés kezdetén.
„Az ötödikeseket kivéve minden tankönyv az iskolákban van. Ötödik osztályban az első két hónapra van egy megoldásunk: minden diák útmutatót kap, és a kiadók óvásainak rendezését követően tanév közben vezetjük be a tankönyveket számukra.
Szeptember 11-én minden ötödikes diák megkapja az útmutatókat, a tanárokat felkészítjük, hogy rendes órákat tarthassanak” – nyilatkozta Pop az Agerpres szerint.
A szaktárca vezetője elmondta, megbüntetik azokat a tanügyminisztériumi alkalmazottakat, akik felelősek a kialakult helyzetért.
Pop elmondta, a technokrata kormánynak már tavaly novemberben le kellett volna zárnia az ötödikesek tankönyveivel kapcsolatos kérdéseket, azonban márciusig halasztották ennek határidejét, a tanügyminisztériumban pedig zavar volt, ezért márciusban nem hozták meg a megfelelő döntéseket. A tanügyminiszter elmondta, megkeresik a felelősöket és menesztik őket a minisztériumból. kronika.ro