udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 4981-5010 | 5011-5040 | 5041-5070 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. szeptember 2.
Tüntetés Verespatakért: „Felháborít, hogy hülyének nézi a kormány a polgárokat”
Körülbelül ötszázan tüntettek pénteken Kolozsvár főterén, amiért a kormány vissza akarja vonni Verespatak UNESCO-pályázatát. A tiltakozókat leginkább az háborította fel, hogy a Tudose-kormány figyelmen kívül hagyja a 2013-as, több hónapon át tartó tüntetéshullámot, amelyen rengetegen kifejezték: Verespatak sorsát nem a cianidos aranykitermelés menti meg.
Mihai Tudose miniszterelnök néhány nappal ezelőtt jelentette be, visszavonja a kormány Verespatak előterjesztését az UNESCO világörökségi listájára. A lépést azzal indokolta, hogy ha a térség az UNESCO oltalma alá kerül, többé nem termelhetők ki az altalajkincsei, ugyanakkor ez hátrányos helyzetbe hozza az államot abban a kárpótlási perben, amelyet a Verespatakon aranybányászatot tervező Gabriel Resources indított ellene. A kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel az államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását.
„Négy éve folyik a civil és utcai tiltakozás, és már számtalanszor elmondták az emberek, hogy nem szeretnének jelen körülmények között Verespatakon aranykitermelést, és hogy egy UNESCO világörökségi lista számos új lehetőséget hozhatna a településnek. Jó lenne most már egyszer s mindenkorra letudni ezt a kérdést. Jó lenne, ha Verespatak végre védettséget kapna mindenféle kormánnyal szemben. Nem lehet politikai játékszer az ott élők élete, el kellene kezdeni a hosszú távú stratégia kiépítését" - mondta az egyik tüntető Kolozsvár főterén. Hozzátette, meglátása szerint Romániát nem lehet számon kérni azért, mert egy vállalat nem volt képes betartani a hatályos környezetvédelmi törvényeket, és amiatt nem tudta megvalósítani a beruházást. Hozzátette, egyetlen szakértő sem erősítette meg, hogy a 4,3 milliárd dolláros követelés megalapozott lenne.
„Az háborít fel, hogy annyira hülyének nézik az állampolgárokat, hogy azt gondolják, akik 2013-ban hónapokon keresztül az utcán tiltakoztak Verespatakért, azok pár év alatt mindent elfelejtettek. Hátsó kapukat keresnek ahhoz, hogy hogyan lehetne az állampolgárok figyelmét kijátszani. Most az a kérdés, hogy mennyire vagyunk éberek” - mondta egy másik tiltakozó.
Egy harmadik szerint elkeserítő, hogy egy olyan örökséget, amelyből hosszú távon hasznot tudnának faragni, beáldozzák a rövid távú problémák miatt.
„Ami végképp felháborított és ismét az utcára hozott, az a miniszterelnök nyilatkozata, éspedig: az arany azért van, hogy kitermeljük. Emiatt a cinikus, anyagias, haszonleső nyilatkozat miatt vagyok itt. De már maga a pályázat visszavonása is ..., röhejessé teszi nemcsak saját magát, hanem az országot is, amelyben én is élek” - vélekedett egy másik tüntető.
Bár Tudose elismerte, hogy a pályázat visszavonásával „furcsa helyzetbe kerül Románia a nemzetközi szervezet előtt”, ez mégsem tántorítja el a kormányt attól, hogy levelet írjanak az UNESCO-nak, amelyben közlik: nem tartják fenn korábbi álláspontjukat.
A kormány döntése miatt többek között Bukarestben is tiltakoztak pénteken. maszol.ro2017. szeptember 2.
Szabadtéri istentiszteletet tartottak Szatmárnémeti új főterén
A Reformáció 500 éves évfordulóját ünneplő programsorozat részeként sok százan vonultak a Református Gimnáziumtól az új főtéren tartott istentiszteletre.
Az évforduló alkalmából pénteken is több rendezvényt tartottak, ám szombaton került sor a legfontosabb programpontokra. Több rendezvény is zajlott 10 órától. SZIKE-istentiszteletet tartottak a Németi-templomban, nőszövetségi konferenciát a Láncos-templomban, presbiteri konferencia volt a Kálvin János imaházban. 14 órakor református emlékjelet avattak a Kálvin János téren, amit zászlós felvonulás követett az újközpontig, ahol ünnepi istentiszteletet tartottak.
Sok százan vettek részt a felvonuláson, amelyen az egyházmegye teljes papsága mellett a szomszéd egyházmegyék lelkipásztorai is részt vettek, világi előljárókkal és a hívekkel együtt.
Az új főtéren frissítő víz várta a vonulókat, majd kezdetét vette az istentisztelet. Előbb egy filmet vetítettek a szatmári reformációról, majd következtek a köszöntők. Beszélt Kiss József, az egyházmegye főjegyzője, Király Lajos esperes, Puskás Csaba egyházmegyei főgondnok és Kereskényi Gábor polgármester is. Áder Jánosnak, Magyarország államfőjének üzenetét Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tolmácsolta.
Az istentiszteleten Csűry István püspök hirdetett igét, figyelmeztetve a hallgatóságot: ötszáz év van mögöttünk, de legalább ötszáz év áll még a református egyház előtt, hiszen Jézus Krisztus volt, van és lesz. Az egyházi előljáró a rendezvény mottójának - Megújulás - jelentését is körüljárta, értelmezte beszédében.
Ezt követően a résztvevők a téren felállított, összesen tíz Úr asztalához járultak és úrvacsorát vettek, majd kulturális programot követhettek figyelemmel a téren tartózkodók. szatmar.ro2017. szeptember 2.
Emléktáblát avattak a reformáció tiszteletére az Emlékezés és Megújulás Erdejében
„Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát” - ez a Martin Luthertől származó idézet díszíti azt az emléktáblát, amelyet péntek délután az Emlékezés és megújulás erdejében avattak fel Vetésen.
„Az erdő célja, hogy lelkünk épüljön általa! Mert Isten és Jézus Krisztus ott van a templomban, de ott van annak falain kívül is”, fogalmazott áhítatában Máté Róbert. A vetési lelkipásztor illata és termése miatt az olajfához hasonlította az Emlékezés és Megújulás Erdejének hársfáit, emlékeztetve Isten és a természet szoros kapcsolatára.
„Aki a természetet pusztítja, az önmagát pusztítja, Isten munkáját pusztítja”, folytatta a gondolatot Király Lajos esperes. Aki szerint, ha a világ nem jó, azt mi rontottuk el! „A teremtés harmadik napján az Isten mondá: Jó! Mi meg a XXI. században azt mondjuk, nem jó. Akkor csakis mi ronthattuk el”, fogalmazott. Az esperes szerint az Emlékezés és megújulás erdeje is hozzásegíti majd a híveket, hogy a természet csendjében megtalálják a harmóniát.
Az Emlékezés és Megújulás Erdejének ültetése Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának ötlete volt. Elképzelése szerint az adományokból, közösségi munkával megvalósuló erdő remekül szolgálja egyszerre múltat, jelent és jövőt. Vetés községre azért is esett a választás, mert az 1554-es óvári zsinat révén jelentős szerepet játszott az erdélyi reformációban. Ekkor választották Tordai Demeter óvári lelkészt szuperintendensnek, azaz püspöknek. Az emlékpark e méltatlanul kevesek által ismert ténynek is emléket állít.
Miután Máté Róbert és Békéssy Erzsébet lerántotta a leplet az emlékkőről, Hankovszki Ilonka szavalta el saját költeményét.
Az ünnepi eseményt Ilyés Gyula polgármester szavai zárták. A község első közméltósága „különleges kezdeményezésnek” nevezte az ötszáz hársfa elültetésével kialakított emlékpartot és „nagy örömnek” nevezte, hogy a vetési templomkertre esett a választás. „Nem csak a hársfáknak kell élniük, hanem a közösségnek is élni, fejlődni kell. Ehhez kell hozzájárulnunk fizikai és szellemi munkával”, mondta.
A reformáció emlékére rendezett ünnepsorozat szerves részét képező esemény zárásaként a helyi nőszövetség tagjai isteni finom sajtos-tejfölös lángossal vendégelték meg az egybegyűlteket.
Kocsis Zoltán / szatmar.ro2017. szeptember 2.
Marosvásárhelyi katolikus líceum: tüntetésre hívja a híveket Jakubinyi György érsek
Tüntetésre hívja a híveket Jakubinyi György érsek, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány elnöke a Maros Megyei Prefektúra elé szeptember 6-án, szerdán délután 6 órától. Mai közleménye az alábbiakban olvasható.
„A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum körül az utóbbi egy évben és különösen az utóbbi napokban kialakult események mindannyiunk számára ismeretesek lehetnek. Az iskola helyzete még most, a gyerekek iskolába indulása előtt egy héttel is tisztázatlan, az illetékes intézmények a szülőket továbbra is teljes bizonytalanságban tartják. Az iskola igazgatójának, dr. Tamási Zsoltnak felügyeletét, vádemelés nélkül, ismételten meghosszabbították.
Anyaszentegyházunk az igazságot rendszerint nem az utcákon és tereken, hanem a templomaiban és – ha szükséges – a törvényszéken keresi. Jelen helyzetben az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány egy újabb figyelemfelhívó kezdeményezés keretében ismét az utcán kényszerül az igazságot keresni, az igazságért kiáltani, mellette kiállni.
2017. szeptember 6-án, szerdán délután 6 órától tüntetést szervezünk, melynek tervezett helyszíne a Maros Megyei Prefektúra épülete előtti tér (Marosvásárhely, Győzelem tér 1. szám).
Szeretettel kérjük híveinket és minden jóakaratú embert, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül, hogy a szülők, illetve gyermekeink iskolaválasztási jogának megvédése érdekében csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz.
Kérjük papjainkat és a testvéregyházak lelkészeit, hogy a vasárnapi szentmisék és istentiszteletek keretében hirdessék ki tervezett megmozdulásunkat, és aki teheti reverendában vagy palástban, maga is vegyen részt a megmozduláson híveivel együtt.” szabadsag.ro2017. szeptember 2.
Egyenlőtlenségek
Elég, ha kicsit elindul az ember az országban, máris szembeötlik, mekkora szakadék tátong különböző régiók és városok között. Elsősorban a gazdasági különbségekre gondolok. A statisztikákban már régóta látszik, hogy Bukarest mellett csak Brassó, Kolozsvár, Temesvár és Szeben tudja tartani fejlődésben a lépést, bár felfele ívelő pályán van Nagyvárad is. Igaz, ez utóbbinak elég nagy hátrányt kell még ledolgoznia.
Bukaresttel igazából csak Erdély tudja felvenni a versenyt a történelmi régiók közül, és annak ellenére, hogy az elmúlt száz évben Bukarest megpróbálta visszahúzni az 1918-ban megszerzett területet, nem sikerült neki egyértelműen és az elkövetkező években ez még kevésbé fog sikerülni. Az elmúlt csaknem harminc év piacgazdasága máris elegendő volt ahhoz, hogy felszínre hozza az Erdélyben rejlő lehetőségeket. Az ország központi részének előnye származik pusztán a földrajzi elhelyezkedéséből, hiszen a nyugati cégek elsősorban Erdélyben akarnak megtelepedni. A katasztrofális infrastrukturális állapotok miatt elég számukra, ha Temesvárról, Nagyváradról vagy Kolozsvárról exportálják a Romániában megtermelt árut, nagyon kevesen vállalják a rizikót, hogy a korszerű infrastruktúra hiánya miatt az ország távol eső keleti, dél-keleti részében hozzanak létre termelési kapacitást.
De még mielőtt valamiféle Tündérkertről kezdenénk álmodozni, azt is jó látni, hogy Erdély cseppet sem homogén terület a gazdasági fejlettség szempontjából. Az említett gócpontoknak köszönhetően egy tágabb értelemben vett város és annak környéke egészen jól viszi, a bérek magasak, vannak munkahelyek, ugyanakkor a sok ingázó miatt vagy odatelepedett lakos miatt rendkívül zsúfoltakká váltak ezek a rohamosan fejlődő városok. Elég, ha csak Kolozsvárra gondolunk, ahol kereskedők szégyen nélkül elkérnek bizonyos szolgáltatásokért ugyanannyit, amennyit Bukarestben, ahol kiugróan magasak a bérek az ország többi részéhez viszonyítva. Ez is mutatja, hogy mennyire megnőtt például a kolozsvári lakosság vásárlóereje. Természetesen, nem mindenkié, a kincses városban is jelentős különbségek vannak annak függvényében, hogy ki milyen ágazatban dolgozik.
Sokaknak mentőövet jelent, hogy kitelepedett családtagjaik segítik, ez a nem elhanyagolandó tényező is felfele tolja a hazai jövedelmeket, ami a statisztikákban kevésbé követhető nyomon.
A különbségek szembeötlőek a lakosság számát tekintve is. Annak ellenére, hogy Szeben és Brassó tolja előre Dél-Erdélyt az ott megtelepedett, többnyire német járműipari cégeknek köszönhetően, a régióban vannak olyan falvak, amelyek az elvándorlás miatt szinte teljesen kihaltak. Székelyföldön nincsenek akkora különbségek, hiszen Maros megye is csak közepesen fejlett megyének számít, de ez csak azt jelenti, hogy az emberek kevésbé irigykedhetnek egymásra. Egyébként gazdasági értelemben Székelyföld sem teljesít jól.
Ugyanakkor Moldova, Dobrudzsa és Olténia irigykedve nézi Erdélyt, amelynek gazdasági gócpontjairól sokat lehet hallani a médiában. De azért ne csapjuk be magunkat, ez a fejlődés nem egyenletes, szórása igen csak szűk körű. Az egyenlőtlenségek hatalmas fejlődési lehetőséget jelentenek, hiszen ha Románia ilyen körülmények között is képes csaknem 6 százalékos gazdasági növekedést produkálni, akkor az elmaradottabb térségek felzárkóztatásával akár a két számjegyű GDP-bővülést is el lehetne érni.
Ehhez vízióra, jövőképre lenne szükség. Olyan kormány kellene az ország élére, amely tudatosan fejleszti az infrastruktúrát az elmaradott vidékeken is, ez utóbbiaknak felzárkóztatási programokat dolgoz ki, hogy őket is bekapcsolja a gazdasági vérkeringésbe. Ilyen terveknek azonban nyoma sem látszik, amiből az következik, hogy a következő két-három évtizedben a jelenlegi különbségek nemhogy csökkenni, hanem éppen ellenkezőleg, nőni fognak. Románia következő száz éves országterve ezeknek a különbségeknek a csökkentése kellene hogy legyen, ugyanis csak ez biztosíthat olyan gazdasági stabilitást, ami szavatolná Romániának a következő száz évre is a szilárd alapokat. Szabadság (Kolozsvár)2017. szeptember 2.
Borsos Lőrinc Marosvásárhelyen
Az anyag az új Blaek
Igencsak érdekes tárlatnyitónak és beszélgetésnek adott otthont e hét elején a marosvásárhelyi b5 stúdió. A Bolyai utca 5. szám alatti egykori műteremben két vendégművész, Borsos Lőrinc állította ki alkotásait, illetve beszélt eddigi munkásságáról. Az előbbi mondatban nincsen elírás: Borsos Lőrinc nem egy személyt, hanem egy művészpárt takar – Borsos János és Lőrinc Lilla ezen új identitás alatt alkot újszerű, mai, olykor kényelmetlenül aktuális képző- és vizuálművészeti munkákat. Marosvásárhelyre az ArtEast Alapítvány In Situ című rezidensprogramjának keretében érkeztek, és itt töltöttek tíz napot. Ezen itt-tartózkodás eredménye volt a tárlatnyitó és a szűk körű, de annál érdekesebb beszélgetés, amelynek során a művészpár eddigi életművéről is beszélt, a sokszor interaktív jellegű munkákat kivetítő segítségével tekinthettük meg.
Borsos Lőrinccel a galériavezető, Bartha József képző- és vizuális művész beszélgetett, román nyelvre Ungvári Zrínyi Imre tolmácsolt. Mint megtudtuk, és amint az a művészpár honlapján is áll, Lőrinc Lilla (1980) és Borsos János (1979) 2008 óta dolgoznak együtt mint Borsos Lőrinc. A név egy külön alkotói öntudattal bíró entitást takar. Kora aktuálisan 9 év. Nemére, szexuális orientációjára, intellektusára egyaránt a bipolaritás jellemző. Létezésének alapja a szélsőségek egyidejűsége, de valódi célja a kétlényegűség feloldása. Az átmenet élteti. Kedvenc építménye a híd, lakhelye a határátkelőhely. Szellemi eledele a paradoxon, az egymással ellentétes világok metszéspontjai. Tipikusan a két szék közül a padló esete, de a padló választása vállalt. A művész a nagyobb egész megpillantására hajt: egy rész választása helyett a részek egymáshoz való viszonyítgatása izgatja.
Megveti a hierarchiát és az annak nyomán létrejött társadalmi megosztottságot és kirekesztést. Ezekkel szembe saját létezését/nem létezését állítja. Művészetének része a médiumra való rákérdezés és a társadalmi reflexió. Párbeszéd az anyaggal, párbeszéd a közeggel. Hely és szituáció specifikus munkák. Egyszerre refltektál az aktuálisra és mélyül el hosszabb projektekben. A művészet számára a morálon túl válik igazán érdekessé, amikor az ötlet születése pillanatát követően még szűretlen állapotban létezik. Itt még nincs politikai korrektség, sem öncenzúra.
Borsos Lőrinc választott színe a fényes fekete (Blaek), anyaga az ipari zománcfesték, ami jól tükrözi személyiségét. Önreprezentációra szánt lakkfekete zászlaját szél nem lengeti, gyorskötözőkkel van a rúdra szorítva. Szükség esetén vállalja az orvosi ló, a mártír vagy a bűnbak szerepét, hogy a mögötte álló alkotók irháját mentse. Kezdetben a hivatalos nemzeti reprezentáció ellenpontozásaképp alternatív országimázst épített, majd nyitásként fókuszt váltva, a vizsgált jelenségek természetét világtenden- ciákban kezdte el kutatni. Ezt a változást főként az aktuálpolitikától beállt csömör, és a pár évesen megélt életközepi válság indította be. Erre a válsághelyzetre adott válaszként a kritikát önmaga ellen fordította, és belevágott egy 3 évig tartó komplex önelemző rémálomba terapeuták, egy festőművész és egy kurátor segítségével (Önkritikus portré). A terapeuta megfejtése szerint ő csupán gyerekpótlék, bálvány. A bálványok hallgatnak, a művész viszont kikéri magának. Lénye elválaszthatatlan az őt életre hívó művészektől, az ő alkotói egységüket jeleníti meg és katalizálja.
A fényes fekete zománcfesték, más néven „Blaek” Borsos Lőrinc fő identifikációs eleme, mely praxisának kezdetétől megjelenik munkáiban. A kifejezés óangol eredetű és a fényes, úgynevezett „jó feketét” jelölték vele, szemben a matt vagy „rossz feketét” jelölö Swart* szóval. A fényes fekete ipari zománcfesték egymással ellentétes tulajdonságokkal bír: egyszerre nyeli el és tükrözi vissza a fényt. Csupán a szemlélő pozícióján múlik épp, hogy melyik tulajdonsága válik dominánssá a másikkal szemben. A festék által képzett közeg a művész szándékai szerint – profán volta ellenére – misztikus dimenziókat képes megnyitni, szimbolikus féreglyukat ütve idők és témák, és egymással ellentétes tartalmak között. Elfed és elszemélytelenít, elválaszt vagy éppen összekapcsol. Az anyag nehezen kontrollálható, amely előre vetíti a benne rejlő experimentalitás lehetőségét.
A művész az esélytelenek nyugalmát keresi. *Michael Pastoureau: A fekete (Egy szín története) (Princeton 2008). Népújság (Marosvásárhely)2017. szeptember 2.
Színes új évad kezdődik az Ariel Színháznál
Új programok, bemutatók, fesztiválok, felújítások, kiszállások várják az Ariel csapatát és a kedves nézőket, már az új évad első napjaiban is – közölte lapunkkal a marosvásárhelyi teátrum.
Szeptember 8-án délután 6 órakor nyitja az Ariel Színház az idei évadot, a közismert Évszakok című előadásával. A picinyeknek (0-4 évesek) szóló előadásra a 0740-566-454 telefonszámon lehet jegyet foglalni.
Szeptember 24-én, vasárnap délelőtt 11 órától újból műsorra kerül a 2012-ben bemutatott Az égig érő paszuly, Georgeta Lozincă rendezésében. Emellett a gyerekek viszontláthatják az idén áprilisban bemutatott Tejkút mulatságos hőseit is, ifj. Király István rendezésében.
Szeptember végén indul a Kupaktanács, a 12-18 éveseket célzó, ingyenes színházi nevelési program (TIE – Theatre in Education), amelyet egyelőre egy-egy meghívott iskolai osztálynak kínál az Ariel Színház. A program legelső előadásának forgatókönyve Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című regényének motívumaira, karaktereire épül; az alkotók a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dramaturg szakos hallgatói, Brassai Eszter és Markó Orsolya, akik részt vettek a budapesti Kerekasztal Színházi Nevelési Központ képzésein, illetve a Kerekasztal útmutatásával maguk is hoztak létre színházi nevelési programot.
Október a fesztiválok hónapja lesz – a Tűzmadár a nagyváradi FUX Fesztiválra (Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiváljára) utazik, A brémai muzsikusok Budapestre, a 9. Gyermek-és Ifjúsági Színházi Szemlére látogat, A kis hableány című előadást vendégül látja a kolozsvári Puck Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiválja, a felnőtteknek szóló Madame de Sade című produkció meghívást kapott a gyergyószentmiklósi nemzetiségi színházi kollokviumra.
A színház a téli hónapokban mutatja be A téli tücsök meséi című, 4-8 éveseknek ajánlott előadást. A történet főszereplője, a kíváncsi tücsök a szigeten hagyott hátizsák zsebében elalszik, és egy szoba magányában ébred, ahol felidézi szigetlakó barátait és színes világukat. A Csukás István meseregényének motívumait felhasználó előadást Barabás Olga rendezi, a tervező Matyi Ágota magyarországi vendégművész.
Februárban újabb, szintén 4 év fölöttieknek ajánlott bemutatóra készül az Ariel Színház. A Fogadó a kíváncsi hörcsöghöz című előadás rendezője ezúttal a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója, Sramó Gábor lesz, a tervező pedig ezúttal is Matyi Ágota, a színház visszatérő vendége. Népújság (Marosvásárhely)2017. szeptember 2.
Aradiak is csatlakoztak a Tudose-kormány ellenes akcióhoz
„Nem adjuk Verespatakot!”
Aradiak is csatlakoztak ahhoz az országos méretű akcióhoz, melyben a Tudose-kormány Verespatakkal kapcsolatos elképzelései ellen tiltakoztak. Amint azt a központi sajtóban is olvashatták, Tudose kormányfő legutóbb azt nyilatkozta, hogy vissza fogja vonni Verespatak előterjesztését a világörökségi listára. Mint köztudott, Dacian Cioloș volt romániai miniszterelnök még leköszönése előtt, a kormány utolsó munkanapján a világörökség részének javasolta az UNESCO-nál Verespatakot. A hír akkor nagy elismerést váltott ki a természetvédők körében, tudván, hogy Verespatak átminősítése után már törvény fogja gátolni a kétezer éves, római kori föld alatti leleteket veszélyeztető aranykitermelést.
A jelenlegi kormány kijelentése után a természetvédelmi szervezetek háborogni kezdtek, sőt egy országos tiltakozást is elindítottak „Nem adjuk Verespatakot!” címmel.
Arad városban a Zaránd Barangolói Egyesület (Asociaţia Hoinarii Zărandului) irányításával szeptember elsején, pénteken este 7 órára hívták össze az aradiakat a Városháza elé hangot adni a Tudose-kormány intézkedéseivel szembeni elégedetlenségeknek.
A tiltakozók három dolgot kérnek: ne vonják vissza Verespatak dossziéját az UNESCO listájáról, ne mondjon le a román állam a Gabriel Resources kanadai vállalattal folytatott jogvitáról, ugyanakkor azt is követelik, hogy ne a kanadai cég javára módosítsák a román bányatörvényt.
Sólya Emília / Nyugati Jelen (Arad)2017. szeptember 2.
Újabb látogatásra érkezik az EB küldöttsége Romániába
Szeptember 18–21. között újabb látogatást tesznek Romániában az Európai Bizottság együttműködési és megfigyelési mechanizmusának (EMM) képviselői. A látogatásra épp akkor kerül sor, amikor az országban az igazságszolgáltatási törvények módosításait tárgyalják majd.
A szenátust és a képviselőházat felkérték, hogy szervezzenek találkozót a két ház jogi bizottságainak elnökeivel szeptember 19-én, ugyanakkor személyesen vagy képviselőn keresztül legyenek jelen az aznapi és 20-ai együttes üléseken.
Az EM ugyanakkor felszólította a parlamentet, szeptember negyedikéig írásban közölje, milyen lépéseket tett júniustól augusztus végéig az EMM ajánlásainak teljesítésére.
„Hangsúlyozzuk, hogy szeptember 19-én a Bizottság delegációjában Paraskevi Michou asszony, az Európai Bizottság EMM-ért felelős főtitkárhelyettese, illetve William Sleath úr, a Bizottság főtitkárságának politikákért felelős koordinátora is részt vesz” – áll az Európai Bizottság értesítésében.
Az EB szakértőinek látogatása a román igazságszolgáltatás számára igen feszült időszakban történik, ekkor ugyanis a bírók és ügyészek épp vitatják majd az igazságszolgáltatási törvények tervezett módosításait. Szabadság (Kolozsvár)2017. szeptember 2.
Sabin Gherman: Iohannis, most vasárnap velünk kell az utcára vonulnia!
Igen, tudom – egyes tanácsadói azt mondhatnák, hogy minden áron stabilitásra van szükség; de nincs nagyobb annál a pornál és hamunál, amit ezek most az országra szórnak.
A gonosz stabilizálódása, vagy ha tetszik, banálissá válása zajlik, lassan behatol a vérünkbe és elfáradtunk. A daganattól nem lehet csak kibeszéléssel megszabadulni. A megvédendőket sem lehet csak a Facebookon megvédeni, tetszikeket küldve annak a néhány tucatnyi embernek, aki még kitart a Győzelem (Victoriei) téren. Már nem elég egyik intézménytől a másikig sétálgatni, a himnuszt énekelve és „Az SZDP a vörös pestis!”-t skandálva; őket már nem érdekli, nem vagyunk intézmény. Az elején még megijedtek, de már kész. Iohannis nem öltheti magára a – tankönyvekben szándékosan eltorzított – néma királyi szerepet, mint 1947-ben; ők erre számítanak (ha a szerző I. Mihály király „sztrájkjára” utal, akkor az 1945. augusztus 21-e és 1946. január 7-e között zajlott – a szerk.). Ezek végső rohamot indítottak minden ellen, ami még normális volt ebben az országban. Mindenekelőtt a korrupció elleni harcot törnék le. És nemcsak az igazságügy élén álló nyájas alakról van szó, a hajtók kéz a kézben járnak. Az oktatás romokban, és már nem sok hiányzik ezeknek, hogy egy egész nemzedéket alája temessenek; a közpénz elpazarlása példátlan a történelemben, az állam már hét bőrt nyúz le rólunk úgy, hogy még egy autópályát, iskolát, kórházat sem ad érte cserébe. Nagy a nyüzsgés, az intézmények megteltek rokonokkal és haverokkal, autószerelők és járművezetők kerülnek stratégiai intézmények élére, a Parlament tele van a pártok közötti régi haverságok maradványaival. Iohannis, tudnia kell, hogy nekünk mindezeket jól meg kell fizetnünk, jobban, mint egy professzort vagy orvost, és ha majd csődbe megy ez az ország, ők azért is minket fognak hibáztatni. Vagy a külföldieket. Vagy a „cotroceni-i dajcsot”. De akkor már mindegy lesz. Iohannis, senki sem érdemli azt, ami napjainkban történik. Senki sem egy Rollsért vagy egy Rolexért hagyta itt ezt az országot, hanem azért, mert már nem bíztak; megrémültek, amikor meglátták gyermekeik fényképét, tízeseiket, színjelességük megünneplését. Eljön a pillanat, amikor már nem tudod feldolgozni a méreganyagokat, egyszerűen maga alá gyűr a helyzet, és hónapokon keresztül hajnali négykor riadsz fel: vajon milyen sorsunk lenne, ha elmennénk? Beszélnem kell a komámmal, mert már tíz éve „odaát” van… És repülőre ülsz és elmész és körülszimatolsz a másik, idegen országban, és azt látod, hogy az idegenség valójában itt van, abban az országban, ahol születtél és karácsonykor kántálni jártál. És nem akarsz elmenni, súlyos kövek nőnek a szívedre és nehézzé teszik azt; de „értük, a gyermekekért megyünk el; legalább nekik legyen jövőjük”… Iohannis, ez nem SZDP elleni harc. És nem az ellenzék (sic!) kedvéért kell lejönni az utcára. A régmúlt szovjet tankjait a mostaniak bunkósága és cinizmusa váltotta fel: két évismétlő a társa a hatalomban; igen, a kettes számú ember és a hármas számú ember szó szerint évismétlő; sőt, az egyik elítélt bűnöző, a másik még bíróság előtt áll. Ezek az ostoba tolvajok a végsőkig elmennek majd az uralkodási kiváltságért. Nem ezt érdemeljük. Az utcának támaszra van szüksége. Az ön érdekében, Iohannis, egyesek több száz kilométert tettek meg és a szavazófülke előtt beálltak a sorba. Vasútállomásaink fiatalokkal voltak tele, és egyik sem érezte úgy, hogy az idejét vesztegeti órákat állva azokban a pokoli sorokban. Mások a munkahelyüket kockáztatták arról beszélve nyilvánosan, hogy mit jelentene, ha Ponta lenne az elnök. Mások, sokan, mindent elkövettek és meggyőzték az öregeket, hogy önre szavazzanak – mert az öregek már belefáradtak a sok semmibe foszlott reménykedésbe. Ezeknek az embereknek támaszra van szükségük – hogy ne öregedjenek bele időnek előtte ebbe a sok reménykedésbe. Ha most nem ad határozott jelzést az utcának, ez az ország hosszú időre megbetegszik. Eddig csak olvastunk a két világháború közötti nacionalizmusról, most akár újra is élhetjük. A kormányon lévők már most is megtalálják az ügyeletes bűnösöket minden rosszért. A külföldi bankokat. A magyarokat. A zsidókat. Merkelt. Brüsszelt. Mi nem, mi szentek vagyunk, akik autópályákra és iskolákra és kórházakra és öntözőrendszerekre gondolva kormányzunk, de az idegenek nem hagyják – ezzel tömjük az Európai Unió legképzetlenebb és legbetegebb népének a fejét. Iohannis, láthatta, hogy az emberek már nem vonulnak apróságokért az utcákra, mindenki megtalálta az életcélját és mindenki igyekszik – jól-rosszul – saját maga sorsának kovácsa lenni. A mozgássérültek azért mentek a kormány épülete elé, mert csak dolgozni akarnak – igen, ők, az egykezűek, vagy egylábúak, vagy a kerekesszékbe kényszerítettek dolgozni akarnak ebben az országban, mely jobban törődik a segélyezettekkel, mint a dolgozókkal. Ezek az emberek a csúfság ellen vonultak utcára – igen, a csúfság az ok, amiért most egymás mellett vonulnak az utcákon az egészségesek és a betegek; és igen, minden betegségük ellenére azért vonulnak, hogy gyógyítsanak. Azt is láthatta, hogy üzletemberek összegyűlnek és a pazarlásról beszélnek riadtan, azt is láthatta, hogy falusi öregasszonyok a szájuk elé kapják a kezüket és hallgatnak – mert így csináltak az ő nagyszüleik is, amikor félreverték a harangokat. Menjen ki az utcára, és nézze meg az embereket – szürkék, gondterheltek. A bizalom utolsó morzsái vesznek oda, „és mi van akkor, ha benne vagyunk a NATO-ban, és mi van akkor, ha benne vagyunk az Európai Unióban? Hisz a tolvajlástól így sem szabadulunk meg…”. Tudja, hogy mit jelent ez, Iohannis? Egy történelmi korszak elpazarlását, a modernitás újabb elpuskázását. România liberă; Főtér.ro; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 2.
Shakespeare-től Sütőig
Kezdődik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 73. évada!
Amint arról korábban röviden hírt adtunk, évadkezdő sajtótájékoztatót tartott szerda délben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezetősége. A főtéri Scarlet Café emeleti részén többek között Gáspárik Attila vezérigazgató, Keresztes Attila rendező, a Tompa Miklós Társulat művészeti vezetője, valamint Alina Nelega rendező és Sebestyén Aba színművész és rendező beszélt az új évadról. Mint megtudtuk, számos jelentős szerző színművét műsorra tűzi mindkét társulat, közöttük olyan alkotók drámáit, mint William Shakespeare, Sütő András, Henrik Ibsen, William Golding, avagy Molière.
– Új évadot kezdünk egy összetartó és tehetséges csapattal, úgy gondoljuk, hogy folyamatosan képesek vagyunk a fejlődésre. Meghatározó szereplője szeretnénk lenni nemcsak a helyi, hanem az országos művészeti életnek is, de legfontosabb célunk továbbra is a marosvásárhelyi közönség és színházi élet szolgálata. A soron következő időszakban számos, igencsak fontos meghívásnak teszünk eleget mind az országban, mind külföldön – számunkra kiemelkedő jelentőséggel bír a bukaresti Országos Színházi Találkozón való részvétel, amelyen a színház mindkét társulata fellép, ezután Csehországba utazunk, a Liviu Rebreanu Társulat pedig Kisinyovba indul. Különlegesen jó évadnak nézünk elébe, igencsak híres szerzők műveit neves rendezők viszik majd színre, reméljük, hogy anyagilag is eleget tudunk tenni az elvárásoknak. Arra pedig, hogy miként gondolnak el a művészeink egy népünnepélyt, a szeptember 9-i, egész napos évadnyitó eseményünkkel keressük a választ. Marosvásárhelyen számos magyar és román nyelven zajló rendezvény van, mi közösen próbálunk egyedi formátumot adni az évadnyitónknak – mondta Gáspárik Attila.
Alina Nelega a román társulat új bemutatóiról beszélt. – Október elején román nyelvű ősbemutatóra várjuk a nézőket, a művet a magyar nyelvterületről emeltük át. A dzsungel könyve című musicalről van szó, Dés László, Geszti Péter és Békés Pál szerzeményéről, amely Maugli kalandjait dolgozza fel. Ezt két fontos projekt követi, az egyik egy új szöveg, Gabriel Sandu drámája, amely egy olyan család életéről szól, ahol mindkét szülő pap. A másik bemutatónk az Identitások címet viseli, amelynek szövegét Alina Nelega írta és Gavril Cadariu viszi színre, illetve lesz még egy premierünk: a
Teatru3G-vel közösen készül az Europinions című, hat rövid darabból álló sorozat, amely egy drámaírói verseny színpadi testet öltése. Hat színművész és két rendező viszi színre, Andi Gherghe és Olga Martinici. A gond az, hogy a kiemelkedő fontosságú előadások színreviteléhez és Marosvásárhelynek a nemzetközi színházi élet térképére való helyezéséhez infrastruktúrára van szükség, olyanra, amelyek minden más nagyobb városban megtalálhatók. Sokan nem hinnék, de az a tény, hogy Vásárhelynek nincsen például működő repülőtere, hatalmas akadályt jelent számunkra is, hiszen nem tudunk például neves külföldi rendezőket meghívni. A Fabula Mundi című, igen fontos projektünk egy részét Bukarestben kellett rendeznünk az Odeon Színházban, és mi is fizetünk érte. Mindezt azért, mert a meghívottaink reptér híján nem tudnak eljutni Marosvásárhelyre! Az infrastruktúra hiánya, illetve kezdetlegessége miatt a város sajnos továbbra is provincia marad nemcsak földrajzi szempontból, hanem a román és a magyar kulturális élet szemszögéből is. Összeköttetésekre van szükségünk, arra, hogy fizikailag is bekapcsolódhassunk a nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe.
Keresztes Attila hozzátette: – Az elmúlt öt évben elkezdtünk egy igen jó csapatot formálni, és úgy gondolom, hogy ez sikerült. A Tompa Miklós Társulatot immár az összes hazai és magyarországi színházi fesztiválra meghívják. A jelenlegi feladatunk egy olyan évad megszervezése, amellyel eleget tudunk tenni az elvárásoknak és nyitunk Európa és a világ felé is. A költségvetés miatt az évad első részét saját forrásokból kell összehoznunk, Sebestyén Aba és én rendezem majd az előadásokat. A Macbethtel kezdünk, majd előadásainkkal megemlékezünk a 90 évvel ezelőtt született Sütő Andrásról, valamint a reformáció 500. évfordulójáról is. Sebestyén Aba színre viszi az Egy lócsiszár virágvasárnapját, ezt követően pedig én rendezem a Hedda Gabler drámát. Szilveszterkor a Fekete Péter című komédiát játsszuk, az évad második részében pedig ismét meglepetés-előadást jegyez Radu Afrim – árulta el Keresztes Attila. Reméljük, hogy jó évadunk lesz – pénzünk ugyan nincsen, de jó színművészeink vannak.
Sebestyén Aba elmondta, Sütő András szóban forgó drámája mindig aktuális, az egyén esélyeiről beszél egy olyan rezsimben, amelyben a törvényhozók elsőkként hágják át a törvényeket, amelyben a törvényeket saját előnyeikhez igazítják. – Mindez nagyon aktuális ma is, Marosvásárhelyen is – kötelességünk időnként Sütő egy-egy szövegét színpadra vinni, mert tematikái, kérdésfelvetései igazán időszerűek. Az Egy lócsiszár virágvasárnapja az egyén kiszolgáltatottságáról szól egy olyan rendszerben, amelyben a jog alkotói elsőkként tiporják lábbal az igazságot. Mit jelent manapság nekünk a reformáció, az ember megreformálása, Luther tanítása? Ki számunkra Luther Márton? A mindenkori forradalmak visszásságáról, erkölcsi etikájáról szól a darab, amelyet egy csodálatos társulattal viszek színre és örvendek, hogy megrendezhetem – mondta a színművész-rendező.
Ami a kezdődő, immár 73. évad előadásainak részletes ismertetését illeti, 8 új bemutatóval és 19 műsoron tartott, az előző évadok szakmai és közönségkedvenc előadásaival várja közönségét a Tompa Miklós Társulat.
Az első bemutató Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című tragikomédiája Harsányi Zsolt rendezésében és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelyének koprodukciójában kerül színpadra a Kisteremben. Ezt követi Keresztes Attila nagytermi stúdiótérben játszott Macbeth-rendezése, majd a reformáció 500. évfordulója alkalmából Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájának nagytermi bemutatója Sebestyén Aba rendezésében. Szintén Keresztes Attila állítja színpadra Henrik Ibsen Hedda Gabler című színművét, valamint az óévet búcsúztató előadást: Somogyi Gyula–Eisemann Mihály–Zágon István Fekete Péter című zenés darabját.
A társulattal való korábbi sikeres együttműködések fényében Radu Afrim rendező ebben az évadban immár negyedik alkalommal fog dolgozni a Tompa Miklós Társulat színészeivel. Az egyelőre Meglepetés-előadás 4. munkacímet viselő produkció ezúttal a Kisteremben lesz látható. Az idei repertoárból sem hiányozhat a fiatalabb generációt megszólító előadás: William Golding nagy sikerű ifjúsági regényének, A legyek urának színpadi változatát Vidovszky György állítja színpadra. A „túlélőjáték” műfaji meghatározással fémjelzett előadás különlegessége pedig, hogy a gyerekszerepeket iskolás korú fiatalok játsszák majd. Az évad Molière komédiájával zárul, amely Bodolay Géza átiratában és rendezésében Le misanthrope/Az új embergyűlölő címmel kerül bemutatásra a Kisteremben.
Ami a soron következő fesztiválszerepléseket illeti, szeptember és október folyamán a Tompa Miklós Társulat fontos nemzetközi és hazai színházfesztiválokon vesz részt. A számos díjat és fesztiválszereplést maga mögött tudó Bartis Attila-darab, A nyugalom (r.: Radu Afrim) ezúttal Csehországban, a 25. Nemzetközi Pilseni Színházfesztiválon mutatkozik be szeptember 15-én. Ezt követően, szeptember 22-én Timur Vermestől a Nézd, ki van itt! (r.: Theodor-Cristian Popescu) című produkció vendégszerepel Szatmárnémetiben, a TRANZIT FESZT multikulturális színházfesztivál keretén belül. Csehov műve, a Sirály (r.: Keresztes Attila) az Újvidéken megrendezésre kerülő Synergy#WTF (World Theater Festival) programjába kapott meghívást, ahol október elején láthatja majd a szerbiai közönség. A Tompa Miklós Társulat idén Radu Afrim Retromadár blokknak csapódik, és forró aszfaltra zuhan című előadásával képviselteti magát az ország legrangosabb, idén 27. alkalommal megszer- vezendő színházi szemléjén, az Országos Színházi Fesztiválon (FNT) október 22-én, Bukarestben.
A közönség igényeit figyelembe véve a 2017/2018-as évad bérletajánlata két újdonságot tartalmaz. Az idei évadtól kezdődően a Kovács György-felnőttbérlet megszűnik. Helyét a 4, 6 vagy 8 egységes szabadbérletek veszik át, amelyek a helyhez és időponthoz kötött felnőttbérlethez képest nagyfokú rugalmasságot biztosítanak mind a megtekintendő előadás, mind pedig a színházlátogatás időpontját illetően. Újdonságként ajánlják a Molter Károly nyugdíjas-szabadbérletet, amely kedvezményes áron 4 szabadon választott, az idei évadban a Nagyteremben bemutatásra kerülő előadás megtekintését teszi lehetővé.
A további bérletek a következők. Helyre szóló és időponthoz kötött bérletek: Bernády György-mecénásbérlet (érvényes a Tompa Miklós Társulat összes bemutatójára, továbbá garancia arra, hogy a néző az összes színházi rendezvényről elsőként értesül – 730 lej). Kemény János-bemutatóbérlet (érvényes a Tompa Miklós Társulat 4 nagytermi előadásának bemutatójára – 120 lej). Kántorné-nyugdíjasbérlet /17 óra/ (érvényes a Tompa Miklós Társulat 4 nagytermi előadására – 30 lej). Delly Ferenc-nyugdíjasbérlet /19 óra/ (érvényes a Tompa Miklós Társulat 4 nagytermi előadására – 30 lej).
Szabadbérletek – a bérletek nincsenek előre meghatározott dátumhoz, időponthoz kötve, és nem helyre szólóak. Harag György-egyetemistabérlet (kedvezményes négy egységes szabadbérlet – 30 lej). Bolyai János-diákbérlet (kedvezményes négy egységes szabadbérlet – 30 lej). Köteles Sámuel pedagógusbérlet (kedvezményes négy egységes szabadbérlet – 40 lej) Molter Károly nyugdíjas-szabadbérlet (kedvezményes 4 egységes szabadbérlet – 30 lej). 4, 6 és 8 egységes szabadbérlet (a bemutatók és vendégelőadások kivételével bármikor felhasználhatók a Tompa Miklós Társulat repertoárján levő bármely előadás megtekintésére – 60, 80 és 100 lej). Jegyek és bérletek már válthatók a www.biletmaster.ro honlapon és a színházban működő jegypénztárban hétköznaponként 9-15 óra között valamint előadások előtt egy órával (telefon: 0365-806.865). A Kultúrpalotában működő jegypénztár szeptember 11-től tart nyitva hétköznaponként 12-17.30 óra között. A tavalyi bérletesek helyét szeptember 30-ig fenntartják.
K. NAGY BOTOND / Népújság (Marosvásárhely)2017. szeptember 2.
Evangelizációs gyermektábor Csernátonban
Ma a szülők estjével ér véget az IKA Ifjúsági Egyesület és az IKE-csoport által Alsócsernátonban az erdődített református műemlék templomban és annak kertjében tizenhetedik alkalommal megszervezett, hétfőtől tartó Báránykák Evangelizációs Gyermektábor.
Az idei táborban 110 öt és tizenegy év közötti csernátoni „bárányka” és harminchat önkéntes vett részt. Az első tábort 2001-ben tartották az IKE-sek pécsi barátaik segítségével, és azóta megszakítás nélkül minden nyáron megszervezik azzal a céllal, hogy az evangélium terjedjen a gyermekek között. Az idei bibliahét tematikai anyagát az előző évekhez hasonlóan a KOEN Alapítvány dolgozta ki, amelynek mottója a Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját volt. Virág Ágota táborvezető elmondása szerint minden napnak más és más témája volt. Tegnap délelőtt Kedves Tibor alsócsernátoni római katolikus plébános tartott vetített képes előadást, majd kiscsoportos műhelymunkák következtek. Ma este a szülők jelenlétében a szervezők összefoglalják a tábor mondanivalóját. A táncolás keresztény dalokra történt, amit nagyon szeretnek a gyermekek, ezért is a legtöbb visszajáró táborozó – hangsúlyozta Virág Ágota, akitől azt is megtudtuk: akik kinőtték a gyermektábort, a következő esztendőben mint kisegítők vehetnek részt. Azt is szem előtt kell tartani, hogy ökumenikus táborról van szó, ahol minden felekezet megfér – összegzett a táborvezető.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 2.
Nem a románsága volt a gond (Provokáció a székelyudvarhelyi Kaufland áruháznál)
Kevesebb mint egy nap alatt országos szintű médiabotránnyá nőtte ki magát, illetve kemény hatósági fellépést is előidézett egy magyarul nem beszélő román vásárlónak a Kaufland áruházlánc székelyudvarhelyi boltja büféjében történt állítólagos hátrányos megkülönböztetése. Az áruházlánc belső vizsgálata végül kiderítette, hogy tulajdonképpen provokáció történt, hiszen a magát bukarestinek mondó, de valójában kolozsvári vlogger férfit nem a románsága miatt nem szolgálták ki, hanem azért, mert nyitás előtt próbált vásárolni.
Az esetről telefonnal készített videófelvétel csütörtökön, a román nyelv napján jelent meg az egyik videómegosztón és közösségi portálon Idegen a saját hazámban címmel. A filmet 24 óra alatt 286 ezren nézték meg. A négyperces felvételen egy román nemzetiségű férfi elmondja: azzal a szándékkal megy a székelyudvarhelyi áruház büféjébe, hogy ellenőrizze: igaz-e, hogy ott nem szolgálják ki azokat, akik románul szólítják meg az eladót. A pult mögötti fiatal nő láthatóan zavarban van a román kérés hallatán, de elveszi a pénzt, eltávolodik a pulttól, matat, valamit mond magában, ami a filmen nem hallható. Motyogását a férfi káromkodásnak tekinti, és hangosan felelősségre vonja az eladót emiatt. A nő a pultnál álló többi vevőnek magyarul azt mondja, hogy eladóként úgyis őt fogják leteremteni a történetért. A szóváltásba a többi vevő, többek között az eladó jelen lévő édesapja is beavatkozik, aki elmondja, hogy a lánya nem tud románul. Hozzáteszi, hogy Székelyföldön tanuljanak meg a románok is magyarul. A kiszolgáló végül visszaadja a pénzt, a férfi hangosan sérelmezi, hogy románsága miatt nem szolgálják ki, a jelenlévők pedig indulatosan azt mondják neki, hogy menjen vissza oda, ahonnan jött. A kisfilmet csütörtök este több román televízió is bemutatta és több román lap is közzétette internetes oldalán. Az áruházlánc közleményben kért elnézést a történtek miatt. Közölte: minőségi szolgáltatást kívánnak nyújtani valamennyi kliensüknek, megkülönböztetés nélkül. Azt is hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy korrekt módon kommunikáljanak minden vásárlójukkal, és éppen a hasonló esetek elkerülése végett alkalmazottjaik időszakosan képzéseken vesznek részt. Tegnap délután a honlapján publikált újabb közleményben ismertette a belső vizsgálata előzetes eredményeit. Térfigyelő kamerái felvételei alapján az áruház megállapította, hogy a közzétett felvétel a férfi harmadik vásárlási próbálkozásának az eseményeit rögzíti. Először fél órával a nyitás előtt próbált vásárolni, amikor az elárusító tájékoztatta arról, hogy csak nyitás után tudja kiszolgálni. A közzétett filmen látható vásárlási próbálkozás alkalmával az elárusító elvette a pénzt, de miután megállapította, hogy a kasszagép még nem működik, visszaadta a bankjegyet. A Kaufland közleményének írói leszögezik: „A film készítője elmulasztotta pontosítani, hogy az interneten is közzétett felvételen már harmadszor beszél az alkalmazottunkkal.” Az áruházlánc közölte: mindent megtesz, akár román nyelvtanfolyamokat is szervez alkalmazottjainak, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset. Azt is megjegyezte azonban, hogy a filmen bemutatott alkalmazottal kapcsolatos döntéseit bizalmasan kezeli, mert tiszteli alkalmazottjai magánélethez való jogát. A történteket a provokáció és a médiamanipuláció tipikus eseteként mutatta be portálján Hans Hedrich civil aktivista, a Neuer Weg Egyesület alelnöke, akinek a film készítője maga is elismerte, hogy végtére is csak azt sérelmezi, hogy az eladó nem tudott románul. Mind a román Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság brassói területi hivatala, mind pedig az Országos Diszkriminációellenes Tanács bejelentette tegnap, hogy hivatalból vizsgálatot indít az ügyben. A fogyasztóvédelmi hatóság később azt tudatta, hogy két elárusító hiányos románnyelv-tudása miatt tízezer lejes bírságot rótt ki pénteken a székelyudvarhelyi áruházra. A fogyasztóvédelmi felügyelőség Hargita megyei illetékese, Laurenţiu Moldovan elmondta, a délelőtt tartott ellenőrzés során kiderült, hogy az áruház egyik alkalmazottja egyáltalán nem beszél románul, egy másik alkalmazott pedig alig tudja kifejezni magát, ezért „a felhasználókkal szembeni nem megfelelő viselkedés” miatt bírságoltak. Azt is hozzátette: a videófelvételen látszó elárusítót nem találták a munkahelyén. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint az ellenőrök úgy jutottak ezekre a következtetésekre, hogy állítólag őket sem szolgálták ki, miután román nyelven rendeltek. A hatóság szerint 2015-ben egyszer már megbírságolták a székelyudvarhelyi áruházat, mert csak magyar nyelvű szórólapot használt. Az utóbbi években több panasz is érkezett a hatósághoz, és több bírságot is kiróttak a fogyasztók román nyelvű tájékoztatására vonatkozó törvényi előírások székelyföldi megsértése miatt.
Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 2.
TORJÁN LESZERELTÉK A SZÉKELY ZÁSZLÓT
Ezen a héten levették a székely lobogót és a községzászlót a torjai községháza előtti kis parkban, és az árbócokat is leszerelték. A legutóbbi tanácsülésen, csütörtökön Daragus Attila, Torja község polgármestere felolvasta az önkormányzati képviselőknek a székely zászló eltávolítására vonatkozó prefektusi felszólítást.
Tegnapi megkeresésünkre Daragus Attila elmondta: valóban levették a két zászlót, mivel jelenleg a községháza külső-belső felújítása zajlik, amely a szeptember 9–10-i falunapokra készül el.
A falunapokra a két zászló visszakerül a régi helyére – nyugtatott meg az elöljáró.
(iochom) / Erdély.ma2017. szeptember 2.
Így is el lehet sajátítani a román nyelv alapjait
Játékos formában tanulják a román nyelvet a Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben lévő gyermekek a csíkzsögödi Cari Táborban. Az augusztus 29. és szeptember 4. között zajló román nyelvtábort ötödik alkalommal tartják meg.
„A tábor célja, hogy kedvet kapjanak a gyermekek a román nyelv elsajátításához” – mondta Chițu Margareta Adela, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság munkatársa, a román nyelvtábor kezdeményezője és szervezője.
Éppen ezért – összevonva a kellemeset a hasznossal – játékos feladatokon, tevékenységeken keresztül tanítja a román nyelvet. A táborban 22 gyermek vesz részt, elsősöktől kezdve a 12. osztályosokig, főként a csíki gyermekelhelyező központokból, de csatlakozott négy, román nyelvű tanuló is, akik Gyergyóvárhegyről érkeztek.
Egymástól is tanulnak, és ez jó. Ha 10 új szóval bővül a gyermekek szókincse, ha magabiztosabbak lesznek, már az is eredmény – magyarázta a tábor vezetője. Chițu Margareta elmondta, nem szerette volna, hogy a tábor 5 éves hagyománya megszakadjon, ezért a költségek felét idén saját zsebből fedezte, tekintve, hogy a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság költségvetését jelentősen megterhelték a fizetésemelések, így kevesebb pénzt tudtak biztosítani erre a célra. Hozzátette, a tábort jövőben is szeretné megtartani.
Barabás Hajnal / Székelyhon.ro2017. szeptember 2.
Jubileumi városnapok Kovásznán
Huszadik alkalommal szervezték meg Kovásznán a városnapokat. A háromnapos rendezvény hivatalos megnyitójára tegnap délután került sor, de már keddtől zajlottak a kulturális hét eseményei. A város központja megtelt emberekkel, a színpadon zajló eseményeket érdeklődve követték, a kézművesek sora, az árusok utcája igazi vásári hangulatot árasztott, a lacikonyhák is teljes gőzzel működtek. Az ünnepen részt vettek Kovászna testvértelepüléseinek – a magyarországi Pápa, Gyula, Csenger és Nagykanizsa, valamint a moldovai köztársasági Călărași – küldöttségei.
Már kora délután hallatszott a városban a Kertész Barna vezette kovásznai ifjúsági fúvószenekar toborzója. A központi színpadon fellépő fiatal muzsikusokat vastapssal jutalmazta a közönség. Gyerő József polgármester a városháza, a helyi tanács nevében köszöntötte a jelen lévő polgárokat, barátokat, meghívottakat, vendégeket. Jubileumi évfordulóhoz érkeztek a városnapok, a hagyományhoz híven szeptember első teljes hétvégéjén huszadik alkalommal szervezték meg. Ugyanakkor Kovászna városi rangra való emelésének 65. évfordulóját is ünneplik – hangoztatta. Húsz évvel ezelőtt kis költségvetésből kisvárosi városnapokat szerveztek, mostanra országos érdekeltségű fürdővároshoz méltó, az országban és a határon túl is ismert eseménnyé nőtte ki magát Kovászna ünnepe. Tegnap délután nem volt hiány programokból. A színpadon fellépett a Kovásznai Tanulók Klubjának tánccsoportja, a Mikado Karateklub látványos bemutatót tartott. A Diákszínpad idén is kirukkolt a hagyományos szoborparkkal, a parkbeli sportpályán görkorcsolya-bemutatót és -versenyt szerveztek. A Kádár László Képtárban Deák Barna és Deák M. Ria képzőművészek tárlatát nyitották meg. A kiállítás anyaga válogatás a Kovásznán élő művész házaspár életművéből, a teljes anyagot korábban Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban állították ki – mondta bevezetőjében Konnáth Rita képtárvezető. A tárlat anyagát Gazda József méltatta, az eseményen közreműködött a vajnafalvi református egyház Hozsanna kamarakórusa Gyerő Katalin vezetésével és a megyeszékhelyi művészeti iskola kovásznai karának gitárosai Kurta Béla irányításával. A napot a helyi PinceBAND, majd Antonia, valamint a Pokolgép koncertje zárta. A mai nap további érdekes eseményeket kínál. A programban kulturális és sportesemények szerepelnek, fűszerként főzőversenyt rendeznek. Ünnepi tanácsülést tartanak a testvértelepülések küldötteinek részvételével, köszöntik az arany- és gyémántlakodalmas házaspárokat. Este a nagyszínpadon Betli Duó-, Dreamlands Residents- és Abborn ABBA-emlékzenekar-, 3 Sud Est-, valamint Mennydörgő Madár-koncertre kerül sor. Vasárnap este Retro Roll-, Lidia Buble- és EDDA-koncertre várják a zenekedvelőket, s nem marad el a tűzijáték sem.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. szeptember 3.
NÉPSZAVAZÁS LESZ: MI A CSALÁD?
Még ezen az őszön szeretnék megtartani a család meghatározására vonatkozó alkotmánymódosítási népszavazást – közölte szombaton Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a párt Országos Végrehajtó Bizottságának ülésén.
A PSD ugyanakkor prioritásként kezeli a prevenciós törvényt, a Szuverén Fejlesztési és Befektetési Alapra vonatkozó törvényt, az igazságügyi törvényeket, a nyugdíjtörvényt és az elektromos áramra valamint földgázra vonatkozó jogszabály elfogadását is.
Fontosnak tartja a PSD a mezőgazdasági és erdőterületek eladását szabályozó új törvényt is, mert “nem nézhetjük tétlenül, ami Romániában történik, hogy földjeinket idegenek vásárolják fel” – fogalmazott a párt vezetője.
Az állami költségvetés törvénytervezete októberben kerül a parlament elé. Prioritást élvez a PSD szemében a közigazgatási törvénykönyv, a helyi adókat szabályozó jogszabály és a lobbitörvény is – tette hozzá Dragnea.
Agerpres; Erdély.ma2017. szeptember 3.
Mogyorót gyűjtögető férfira támadt a medve Csíkkarcfalva mellett
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke vasárnap arról tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget, hogy a medvetámadás szombaton történt, amikor a csíkjenőfalvi férfi mogyorót gyűjtött egy közeli erdőben. A férfi elmondása szerint a medve közepes nagyságú volt, ő pedig csak annak köszönhette megmenekülését, hogy bot volt nála, amellyel végül sikerült elkergetni a vadállatot. A medve a férfi bal lábán ejtett több sebet.
Az áldozatot a csíkszeredai sürgősségi kórház fertőző részlegén kezelik, állapota jó.
Hargita megyében idén ez a tizedik eset, amikor emberre támadt a medve. Székelyhon.ro2017. szeptember 3.
Háztartásokat öntött el a víz, fákat csavart ki a szél vasárnap
A heves esőzések miatt több ház udvara és pincéje víz alá került vasárnap Kolozsváron, több tucat lakos kérte a Kolozs megyei katasztrófavédelem segítségét.
A betelefonálók azt is jelezték, hogy a szél fákat és villanyoszlopokat tört ki.
Ciprian Cornea, a katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője arról tájékoztatott, hogy a segélyhívások Kolozsvár, Bánffyhunyad, Dés, Szászfenes, Szamosújvár és Nemeszsuk területéről érkeztek.
Marosvásárhelyen több tucat fát döntött ki a szél
Tizenkét fát döntött ki a vasárnapi vihar Marosvásárhelyen. Két utca járhatatlanná vált és több személygépkocsi megrongálódott, az ítéletidő kárt tett a TBC-kórház, valamint egy tömbház tetőzetében is.
Cristian Virag, a készenléti felügyelőség szóvivője szerint Szászrégen környékén, valamint Dánoson, Marosszentgyörgyön és Nyárádszeredában is károkat okozott a vihar.
A megyeszékhelyen több mint 30 percen át tartott a vihar. Az erős szél mellett jelentős csapadék is esett, két útkereszteződés víz alá került.
Az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) vasárnapra kiadós esőzésekre és légköri instabilitásra vonatkozó sárga jelzésű fgyelmeztetést adott ki. A figyelmeztetés az ország 23 megyéjében érvényes hétfő reggelig.
Hargita megyét sem kímélte
Főként az úttestre dőlt fák miatt riasztották vasárnap délután és este a Hargita Megyei Olt Készenléti Felügyelőség tűzoltóit, miután a székelyföldi megyébe is megérkezett a napokkal ezelőtt előrejelzett vihar.
Az erős széllökésekkel, villámcsapásokkal járó eső a megye minden szegletében okozott gondokat, a Maroshévíz–Borszék–Tölgyes útvonalon több helyen is az úttestre dőlt fák miatt riasztották a tűzoltókat.
De Gyergyó környéként sem kímélte a vihar, a Gyilkos-tó környékén, a Libánon, valamint a gyergyószentmiklósi Bucsin negyedben is dőltek ki fák. Székelyudvarhelyen is az egyik lakótelepen szintén kidőlt egy fa – tudtuk meg Alina Ciobotariu szóvivőtől, aki azokról az esetekről tájékoztatott bennünket, amelyekről bejelentés is érkezett hozzájuk.
Villámcsapás következtében a Korondhoz tartozó Pálpatakán egy kigyulladt gazdasági épülethez riasztották a tűzoltókat. A Csíkszeredához tartozó Zsögödben is belecsapott egy házba a villám, ott azonban nem keletkezett tűz. maszol.ro2017. szeptember 4.
George Enescu Fesztivál: ingyenes koncertet ad a Muzsikás együttes Brassóban
A szombaton elkezdődött, szeptember 24-ig tartó George Enescu Fesztivál keretében Brassóban és Bukarestben is játszik Bartók Béla által gyűjtött népdalokat a Muzsikás együttes.
A Muzsikás együttes a kilencvenes években kezdte kutatni a Bartók Béla által a szerzeményeiben felhasznált népzenei anyagot, és ezt koncertjeiken felidézni, ahogy Bartók hallhatta. Nemcsak önállóan, hanem neves művészek, szimfonikus zenekarok és karmesterek társaságában szólaltatták meg a Román népi táncok, a 44 hegedűduó vagy az Allegro Barbaro motívumait, a világ szinte minden pontján, olvasható a koncerteket szervező bukaresti Balassi Intézet közleményében.
Pénteken este hét órától George Enescu Fesztivál vidéki programsorozatában a brassói Tanácstéren ad ingyenes koncertet a Muzsikás Együttes. A Bartók Béla által a Román népi táncok Sz. 68 opusban feldolgozott román népi táncokat eredeti formában adja elő a világhírű Muzsikás, majd a Brassói Filharmónia zenekara Cristian Oroşanu vezényletével a bartóki művet adja elő, ezután elhangzik George Enescu opus 11-es 1. rapszódiája zenekari előadásban, illetve az Enescut ihlető műdalok is. A koncert második felében a Muzsikás együttes és meghívott vendégművésze, Kacsó Hanga ad önálló koncertet.
Szombaton délután három órától a Muzsikás és Kacsó Hanga Bukarestben, a Román Nemzeti Parasztmúzeum Horia Bernea termében a Bartók Bélát ihlető magyar és román népzenével lép a román főváros és az Enescu Fesztivál közönsége elé.
A Balassi Intézet - Bukaresti Magyar Intézet egy másik eseménnyel is partnere az Enescu Fesztiválnak: a román zeneszerző jó barátja, Bartók Béla gyerekkorát felidéző zenés gyermekelőadás az Odeon Színházban kétszer kerül bemutatásra, szeptember 16-án és 17-én. A Bartók-év jegyében a Clasic e Fantastic Egyesülettel és az Odeon Színházzal közösen színre vitt, zenés gyerekelőadást 2017 márciusa óta játsszák nagy sikerrel Bukarestben és romániai vidéki városokban. maszol.ro